Kezdőlap Világ Oldal 331

Világ

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Barcelona: Nagyobb merényletre készültek

0

Csak a szerencsén múlt, hogy nem fulladt még nagyobb tragédiába a barcelonai merénylet. Az elkövetők ugyanis véletlenül felrobbantották a használni kívánt robbanóanyagot. Még szökésben lehet az egyik merénylő. Akár tömeges gázolásos merényletek is jöhetnek.

A spanyol rendőrség szerint lehetséges, hogy továbbra is szabadlábon van és menekül a 13 (egyes híradások szerint 14) halálos és több mint száz sebesült – köztük egy magyar – áldozatot követelő barcelonai merénylet sofőrje. Még keresik a marokkói születésű – a spanyol média által megnevezett – a 22 éves Younes Abouyaaqoub-ot – jelentette a BBC. Ő Ripoll városban élt, ott, ahol három embert tegnap letartóztattak. Egy további embert is őrizetbe vettek, őt Alcanarban. A kulcsszereplőnek mondott 17 éves Moussa Oukabir – korábbi jelentések szerint – egyike volt annak az öt embernek, akiket a rendőrség megölt a Cambrils városában végrehajtott akcióban.

A rendőrség éjszaka és szombaton is folytatta a razziákat – írja az AP. Közben Franciaország is megerősítette az ellenőrzéseket a határon.

Az elkövetők komolyabb merényleteket terveztek, amit az akadályozott meg, hogy egy nappal korábban, szerdán Alcanar városában robbanás következtében jelentős mennyiségű robbanóanyag semmisült meg. A rendőrség szombaton figyelmeztette a lakosságot, hogy irányított robbantásokat hajtanak végre Alcanarban abban a házban, ahol a terroristák pokolgépkészítés közben felrobbantották magukat. Egyikük életét veszítette az akkori robbanásban.

A spanyol napilap, az El Pais elsőként jelentette, hogy a nagyhatású robbanószer, TATP nyomait találták meg a feltételezett bombagyárban. Ilyet használtak például a 2015-ös novemberi párizsi és a tavaly márciusi brüsszeli merényletben is – emlékeztet a CNN.

Az ISIS médiáért felelős szárnya az Amaq szerint a barcelonai merénylők „az Iszlám Állam  katonái voltak”, de bizonyítékokat nem hozott fel arra, hogy az ISIS állna a merénylet mögött.

 

További részletekről és az előzményekről itt olvashatnak.

A tömeges gázolásos merényletekről készült tanulmány itt ismerhető meg.

 

 

 

 

 

 

 

Ázsián végigsöpör a járvány újabb hulláma

A világ figyeli India koronavírus-válságát, de Ázsia fejlődő országai is mind veszélyben vannak. A délkelet-ázsiai Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával határos Bhutánig és Nepálig az országok a fertőzések jelentős növekedéséről számoltak be.

Heves új Covid-19 hullámok borítják a világ többi fejlődő országát, súlyos megterhelést okozva egészségügyi rendszereiknek és szinte mindenhol  segítségre szorulnának. Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával szomszédos országokig, például Bhutánig és Nepálig terjedő nemzetek az elmúlt hetekben a fertőzések jelentős megugrásáról számoltak be. A növekedés elsősorban a fertőzőbb vírusvariánsok miatt van, bár az önelégültséget és a terjedés megfékezéséhez szükséges erőforrások hiányát is említették.

„Nagyon fontos felismerni, hogy az indiai helyzet bárhol előfordulhat”

– mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója a múlt heti tájékoztatón. „Ez még mindig hatalmas kihívás.”

Az elmúlt hónapban az újonnan regisztrált fertőzések változása alapján Laosz lett az első 22 000 százalékos növekedéssel, amelyet Nepál és Thaiföld követett, mindkettőnél a friss esetszám több mint 1000 százalékkal nőtt az egy hónaphoz képest havi alapon.

Szintén a lista élén szerepel Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és Fidzsi-szigetek, mivel a járvány nagy, háromjegyű ütemben tört ki.

„Minden ország veszélyben van” – mondta David Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola fertőző betegségek járványtanának professzora.

„Úgy tűnik, hogy a betegség endémiássá válik, és ezért belátható időn belül valószínűleg minden ország számára kockázatot jelent.”

A hirtelen járvány Laoszt – egy olyan helyen, ahol a járvány kezdete és április 20-a között csak 60 esetet regisztráltak, és a mai napig nem történt haláleset – olyannyira felkészületlenül érte, hogy a múlt héten az egészségügyi miniszter orvosi felszerelést, és a fertőzöttek ellátásához külföldi segítséget kért, mivel az esetek egy hónap alatt több mint 200-szorosra ugrottak. Laosz elzárást rendelt el fővárosában, Vientiane-ban, és megtiltotta a főváros és a tartományok közötti utazást.

Nepálban és Bhutánban elsősorban a hazatérő állampolgároktól ered az új fertőzések jó része. Nepál kórházai is gyorsan feltöltődtek és kifogytak az oxigénkészletből.

Vietnamban a hatóságok kedden bezárták az iskolákat Hanoiban, pedig a náluk terjedő COVID-járvány még csak az első hullámnak tekinthető.

Az egészségügyi létesítmények nyomás alatt vannak Thaiföldön, ahol az új esetek 98 százaléka a kórokozó fertőzőbb törzséből származik, míg a Csendes-óceán néhány szigetországa az első Covid-hullámokkal néz szembe.

Bár közel sem India népességéhez, sem fellángolásához hasonlóan, ezeknek az országoknak a jelentett emelkedései sokkal meredekebbek voltak, jelezve az ellenőrizetlen terjedés lehetséges veszélyeit.
A járványok újjáéledése csak fokozza az oltóanyag-készletek szegényebb, kevésbé befolyásos országokba történő eljuttatásának sürgősségét.

Nepálnak, amely az új indiai változatot azonosította, korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre a vírus leküzdésére.

A helyzet „nagyon súlyos” Ali Mokdad, a washingtoni egyetem lakosság egészségével foglalkozó stratégiai igazgatója szerint.

„Az új változatokhoz új oltásra és emlékeztetőre lesz szükség a már beoltottak számára – ezek késleltetik a járvány ellenőrzését.”

Mokdad szerint a szegényebb országok gazdasági nehézségei még kilátástalanabbá teszik a csatát.

Thaiföld, amely megpróbálta újjáéleszteni gyengélkedő turisztikai iparát, ismét kénytelen volt bevezetni a kéthetes kötelező karantént minden látogató számára. A kormány 2021-es előrejelzése szerint az idegenforgalmi bevételek 170 milliárd bahtra (5,4 milliárd USD) csökkentek, szemben a januári 260 milliárd bahtra vonatkozó várakozásokkal. Az ország közegészségügyi rendszerének nyomása alatt a hatóságok terepi kórházakat próbálnak felállítani a betegek áradatának befogadására.

Thaiföldön az esetek körülbelül 98 százalékában a brit változat okozott fertőzést, állapították meg 500 fős minta alapján.

Vietnám egy japánból hazatérő 27 éves férfihoz kapcsolódnak az új fertőzések, valamint egy kínai szakértőhöz is, akik a kötelező kéthetes karantén befejezése után munkába álltak, de mint utólag kiderült mindketten fertőzöttek voltak.

Kambodzsában a jelenlegi járvány kezdete óta több mint 10 000 helyben szerzett esetet fedeztek fel több mint 20 tartományban. A kambodzsai főváros, Phnom Penh ma már „vörös zóna”, vagyis nagy kockázatú járványterület, bár a kormány kedden kijelentette, hogy csütörtökön enyhítik korlátozásait.

Srí Lankán a hatóságok elszigetelt területeket tiltottak be, betiltották az esküvőket és találkozókat, valamint bezárták a mozikat és a kocsmákat, hogy a múlt havi helyi újévi ünnepségek után. A kormány szerint a helyzet ellenőrzés alatt áll.

A csendes-óceáni szigetek a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően viszonylag Covid-mentesek maradtak, némelyik sziget ​​most a járvány első hullámát éli.

„A csendes-óceáni térség egész területén a közelmúltban bekövetkezett növekedés megmutatja, mennyire kritikus fontosságú, hogy ne csak az erős határokra támaszkodjunk, hanem hogy valóban oltásokat kapjunk ezekbe az országokba”

– mondta Jonathan Pryke, aki a csendes-óceáni térség kutatását vezeti a sydney-i Lowy Intézetben.

„India megdöbbentő figyelmeztetés a világ ezen részének arra nézve, hogy ez a világjárvány milyen gyorsan képes az irányításon kívülre kerülni.”

Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Egyetem professzora szerint a fejlett országok kötelessége, hogy a gyors oltásoknak köszönhetően felépüljenek a járványból, hozzájáruljanak az oltások, diagnosztikai tesztek és terápiás szerek igazságosabb globális elosztásához.

„A fejlett világ hozzájárulhat és hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, ugyanakkor meg kell osztania más országokkal a készletben lévő felesleges oltásokat”

– mondta.

„A Covid-19 valószínűleg állandósuló veszélyhelyzet” – mondják vezető járványügyi szakemberek.

„Meg kell tanulnunk  együtt élni a COVID-19-cel, pont úgy mint a szezonális influenzával, és védőoltással rendszeresen oltani kell a lakosságot.”

Megöltek egy ukrán jogvédőt

0

Komoly felháborodást váltott ki az ukrán társadalomban és már politikai üggyé vált egy jogásznő és jogvédő aktivista brutális meggyilkolása. A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

Az ügyben Pavlo Klimkin külügyminiszter is megszólalt. Kijevben az országos rendőrség székháza előtt több százan tüntettek. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta: a jogásznő ellen elkövetett gyilkosság kihívás jelent az államnak, és egyben tesztje a társadalomnak a tekintetben, hogy képes-e megvédeni a női aktivistákat és igazságot szolgáltatni. Klimkin véleménye szerint – ami a női jogokat illeti – Ukrajnában az elmúlt évben nem javult a helyzet a családon belüli erőszak, valamint a nőknek a politikai életben betöltött szerepét tekintve.

A kijevi amerikai nagykövetség szintén kedden a Twitteren a bűnügy mielőbbi felderítésére szólította fel az ukrán hatóságokat.

A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

A jogásznő lánytestvére 2015-ben egy olyan közúti balesetben halt meg, amelyet egy Kijev megyei járási bíró egyik rokona okozott.

A kijevi rendőrkapitányság előtt tüntetők meggyőződése, hogy a jogásznőt bosszúból ölték meg, mert sikerült elérnie, hogy a befolyásos bíró rokonát tegyék felelőssé a balesetért. A felbőszült demonstrálók kis híján megverték Dmitrij Cenov Kijev megyei rendőrfőnököt, aki közéjük ment tájékoztatni őket a nyomozás állásáról.

Vjacseszlav Abroszkin országos rendőrfőnök helyettese ígéretet tett arra, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a tettes, vagy a tettesek kézre kerítése érdekében. „Nem vagyunk istenek, nem garantálhatjuk, hogy minden bűncselekményt képesek vagyunk feltárni” – mondta.

A hivatalos orvosszakértői jelentés még nem készült el

a jogásznő halálának körülményeiről, így a hatóságok jelenleg a gyilkosság négy indítékát vizsgálják. Eszerint az említett autóbaleset ügyében folytatott eljárásban játszott szerepéért, vagy más jogászi tevékenységéért ölhették meg Nozdrovszkát. Nem zárták ki azt sem, hogy nemi erőszakot próbáltak elkövetni rajta, továbbá a negyedik verzió szerint garázdaság áldozatául esett.

Korrupció miatt lebukott a nagy kínai tűzfal korábbi ura

0

Lu Vejt, az internetet felügyelő pekingi hivatal fejét nemrég még a világ 100 legfontosabb személyisége közé sorolta az amerikai Time magazin. Ma egy cellában vall korrupciós ügyeiről az 57 éves kommunista funkcionárius.

Ő az első vezető kínai politikus, akit az október közepén rendezett Kínai Kommunista Párt XIX. pártkongresszusa óta korrupció gyanúja miatt tartóztattak le Kínában. Hszi Csin-ping főtitkár a kongresszuson megerősítette, hogy folyatódni fog a „rókavadászat” a kelet-ázsiai országban, amely a kínai elnök által indított antikorrupciós kampányt jelenti. Ennek során eddig 1,3 millió kínai tisztségviselőt büntettek meg, többen közülük Hszi ellenfelei voltak nemcsak a pártban és az állatiránymásban, hanem a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is.

Úgy tűnik Lu Vej sem kerülhette el az alaposabb átvizsgálást, akinek kegyeit a leggazdagabb amerikai vállalkozók keresték. Tőle függött ugyanis, hogy mi jut el a 700 millió kínai internetezőkhöz a „Mennyei Birodalomban”, ezért a kaliforniai útja során Mark Zuckerberg szintén fogadta. Kínában a Facebook be van tiltva és az amerikai milliárdos régóta lobbizik azért, hogy ott is megjelenjen a közösségi oldal. A nagyhatalmú kínai funkcionárius Kaliforniában találkozott még Tim Cook-kal, az Apple főnökével és Jeff Bezos-szal, az Amazon első emberével, aki időközben a világ leggazdagabb embere lett.

A dúsgazdag és befolyásos amerikaiak egy dolgot akartak: rést találni a nagy kínai tűzfalon. Nyilatkozataiban Lu Vej mindig rendíthetetlenül védelmezte a hivatalos irányvonalat, vagyis Peking szuverén joga eldönteni, hogy mit enged be az interneten keresztül az országba. Azonban felmerült, hogy esetleg engedményeket tett Zuckerbergnek és társainak, és ezért már a pártkongresszus előtt leváltották őt, most pedig egy cellában faggatják a kínai főcenzort.

Félmillió eurót kell visszafizetnie a pezsgőző szélsőjobbnak

0

A Nemzet és Szabadság Európája (ENF) nevű szélsőjobboldali frakció tagjai Párizsban rendeztek díszvacsorát, az európai adófizetők költségén.

Még 2016-ban rendezte a szélsőjobboldali frakció a 140 fős díszvacsorát Párizsban – maga a frakció egyébként 36 tagú, olyan pártok képviselői ülnek benne, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által vezetett Liga, az osztrák Szabadságpárt és Marine Le Pen francia szélsőjobboldali mozgalma.

A díszvacsorán 230 üveg pezsgő fogyott el, és még karácsonyi ajándékokat is osztogattak a képviselők

– az európai adófizetők költségére.

A Deutsche Welle szerint az Európai Parlament auditorai figyeltek fel a szabálytalanságra. Az is kiderült, hogy a karácsonyi vacsora mellett egy másik alkalommal

költségnek számolták el Matteo Salvini és Marine Le Pen összesen 800 eurós párizsi vacsoráját.

A szélsőjobboldali frakciót már tavaly is megbüntették, akkor 66 500 eurónyi költséget próbáltak szabálytalanul elszámolni. Most mintegy félmillió eurót, azaz átszámítva több mint 160 millió forintot kell visszafizetniük.

A francia szélsőjobboldali pártnak önmagában is volt már hasonló ügye: Marine Le Pent és több más képviselőt is arra köteleztek, hogy fizessék vissza azokat a pénzeket, melyeket a szabálytalanul alkalmazott asszisztenseiknek, jellemzően rokonaiknak fizettek ki.

Hogyan válhatnak múló epizóddá a populisták

0

Az EU fennmaradása forog kockán a jövő évi európai választáson, és Angela Merkel szerint ez ellen eltökélten harcolni kell – írja a Der Tagesspiegel. A figyelmeztetés jogos, az unió fennmaradása forog kockán. A jobboldali populisták felemelkedésével ugyanis az első ízben alakult ki egy olyan „nagyon veszélyes” (Merkel) erő, amely alapvetően megkérdőjelezi az európai integráció projektjét.

Matteo Salvini (olasz belügyminiszter) a minap azt mondta, hogy „hamarosan Orbán Viktorral fogjuk kormányozni Európát”. És ehhez egyáltalán nincs szükségük az abszolút többségre az Európai Parlamentben ahhoz, hogy előmozdítsák az EU célnak tekintett feloszlatását. Ha a pártcsaládjuk csak a legerősebb frakció lesz, akkor is olyan tartósan tudják szabotálni a törvényhozást, hogy az unió szinte döntésképtelenné válna, és lehetetlenné válna a sürgős reformok elfogadása.

Mindez megtörténhet, de nem feltétlenül történik így. Mert bármennyire is erősnek mutatja magát ez az új jobboldal, az Európa-ellenes pozícióik támadhatók. Egyik feltörekvő pártnak sincs konzisztens koncepciója arra nézve, hogy hogyan akarná kormányozni a sok szálon összefonódott Európát közös intézmények és jogszabályok nélkül.

Az az elképzelés, amely szerint minden hatalmat vissza kell adni a nemzetállamoknak, finoman szólva sem értelmes. Az európai gazdaságokat előbb-utóbb mély recesszióba taszítaná, ha megszűnne az európai törvénykezés, mert nem lehetne fenntartani az egész Európát behálózó szállítási láncokat és értékesítési hálózatokat, amelyeken a gazdaság nyugszik. Már az is leállítaná a befektetéseket, ha komoly kétely merülne fel az EU és az euró fennmaradásával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a brexit eddig nem talált követőkre.

Az Európa-barát pártoknak tehát nem nehéz szembeszállni az új-nacionalistákkal, csak nem szabad elkövetniük azokat a hibákat, mint az előző választásokon, amikor gyenge jelöltekkel és gyenge jelszavakkal indultak, és ez oda vezetett, hogy nagyon sokan távolmaradtak. Fontos, hogy ne hagyják tovább magukra kényszeríteni a fiktív tömeges bevándorlás körüli vitát, hanem a választási kampányt a valóban fontos európai kérdésekre építsék.

A szocialisták például a bérdömping és a konszernek adóügyei elleni szabályozásért, a liberálisok akár a polgári jogok digitális térben történő érvényesítéséért, amely nemzetállami szinten nem is valósítható meg, a zöldek azért, hogy az uniós törvénykezést a technokrata fejéről a demokratikus lábára állítsák, és a konzervatívok pedig a több Európa, például a közös hadsereg és rendőrség terén történő tényleges előrelépésért emelhetnék fel a szavukat.

Ha így a polgárok lehetőséget kapnának a tényleges beleszólásra Európa jövőjébe, akkor az Európa-ellenesek felemelkedése hamarosan letűnt epizóddá válna.

Biden látogatás Kijevben

Meglepetésszerű látogatást tesz Ukrajna fővárosában az Egyesült Államok elnöke, akinek Volodimir Zelenszkij államfő ukrán és angol nyelven köszönte meg a támogatást.

“Egy év eltelt a háború kezdete óta, és Kijev ellenáll, Ukrajna ellenáll, a demokrácia ellenáll” – jelentette ki Joe Biden Kijevben, aki mindenkit emlékeztetett arra, hogy “én voltam az az elnök, aki figyelmeztetett mindenkit, hogy Putyin Ukrajna megtámadására készül.”

“Addig támogatjuk Ukrajna védelmét amíg az szükséges”

– jelentette ki az amerikai elnök még a Fehér Házban.

Az ellenzéki republikánusok mindinkább a kétségeiket hangsúlyozzák miután csökken az amerikai közvélemény elkötelezettsége is Ukrajna mellett – írja a Voice of America portál.

“Kedden érkezik Biden elnök Varsóba, ahol megvitatja a lengyel vezetőkkel a kollektív erőfeszítéseket Ukrajna támogatására és a NATO elrettentő kapacitásainak növelésére” – mondta el a sajtónak Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

John Kirby az elnök európai programját ismertetve közölte: Joe Biden találkozik a Bukaresti kilencek vezetőivel is. Ezek azok a NATO tagállamok, amelyek közvetlenül határosak az ukrajnai háború következtében kialakult veszélyzónával. Ide tartozik Magyarország is.

A bukaresti kilencek döntő többsége kiáll Ukrajna maximális támogatás mellett – Magyarország kivételével. A magyar miniszterelnök azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szeretne.

Franciaország és Németország támogatja Ukrajna védelmét, de nem törekszik Putyin megbuktatására és Oroszország felbomlasztására – ahogy azt Soros György javasolta a müncheni biztonságpolitikai konferenciának elküldött videó üzenetében.

A német kétségeket Jürgen Habermas fogalmazta meg a Süddeutsche Zeitungban. A híres baloldali filozófus szerint az USA-nak el kellene döntenie: Ukrajnát akarja-e megvédeni vagy pedig Putyint megbuktatni? Ha Oroszország felbomlasztása a cél, akkor az erősítheti Putyin pozícióját. Jürgen Habermas szerint célszerű lenne, ha az USA rávenné valamiféle kompromisszumra Ukrajnát.

Mit akar az USA elérni?

“A nagy fegyverszállítások azt célozzák, hogy az ukrán hadsereg gyors harctéri sikereket érjen el anélkül, hogy a NATO-t közvetlenül belevonná a katonai konfliktusba”

– nyilatkozta a Voice of Americanak a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

John Beebe rámutatott arra, hogy az idő nem Ukrajnának dolgozik, mert Oroszország hatalmas méretei, gazdasága és hadiipara fölényben van. Ezért Putyin most az ukránok kifárasztására törekszik.

“Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, mert mindenképp igyekszünk elkerülnie a harmadik világháború kockázatát”

– hangsúlyozza a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

“Nem valószínű, hogy Biden elnök ráveszi Zelenszkij ukrán államfőt egy korai kompromisszumra” – fejtegeti a German Marshall Fund East ügyvezető igazgatója. Michal Baranowski azt hangsúlyozza, hogy az ukránok nem hajlandók területet áldozni a békéért.

“Az USA tűzszünethez szeretne valószínűleg  eljutni amikor mindkét fél mint megoldhatatlan problémát félreteszi a területi kérdéseket “

– hangsúlyozza John Beebe, a Quincy Institute stratégiai igazgatója.

Közben Ukrajna katonai támogatása mind nagyobb gondot jelent a NATO-nak: Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég kijelentette, hogy Ukrajna gyorsabban használja fel a nyugati lőszert mint ahogy azt gyártani tudják a NATO tagállamokban, ahol emiatt hiány alakulhat ki.

Átfogó ukrajnai békejavaslatról szavaz az ENSZ közgyűlés a jövő héten. A békejavaslat egyik szerzője az Egyesült Államok. Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy ezen a héten Kína is előáll egy békejavaslattal, hogy mielőbb véget érjen az egy éve megkezdődött ukrajnai háború.

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

„Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

„Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

„Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

„Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

„Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja „ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen „átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK