Kezdőlap Világ Oldal 330

Világ

#metoo A nemzetbiztonság is fertőzött zaklatásokkal

0

A szexuális zaklatás nem csak Hollywood, a Szilícium-völgy, a hírszerkesztőségek és a Kongresszus problémája” – írja nyílt levelében az amerikai nemzetbiztonság 223 női alkalmazottja a Time magazinban. Mindannyian estek áldozatul vagy voltak szemtanúi zaklatásnak.

Az amerikai nemzetbiztonság különböző területein dolgozó 223 női alkalmazott nyílt levélben foglalt állást a munkahelyi szexuális zaklatás ellen az amerikai Time magazinban. A felhívás a nemzetközivé vált #metoo (engem is) címkére utalva a nemzetbiztonság mozaikszavával kiegészítve a #metoonatsec címmel jelent meg.

„Ez nem csak Hollywood, a Szilícium-völgy, a hírszerkesztőségek, vagy a Kongresszus problémája”

– áll a nyílt levélben.

A levelet az amerikai külügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok, az amerikai külügyminisztérium külföldi segélyezéssel foglalkozó szervezete (USAID), a Pentagon és az egyéb nemzetbiztonsági intézmények olyan női alkalmazottai írták alá, akik már maguk is váltak szexuális zaklatás vagy erőszak áldozatává, szemtanúja volt ilyenek, vagy ismer olyat, aki átélt ilyet.

 

Részlet a levélből. Forrás: Time

A levél megfogalmazói szerint „ezek a visszaélések a hatalmi egyensúlytalanság és olyan környezet szülöttei, amelyek engedik, hogy megtörténjenek, közben az áldozatok hallgatásra és megszégyenülésre vannak ítélve”.

Az aláírók nem említenek konkrét eseteket, de olyan történetekkel találkoztak, amelyek olyanok, mint a Hollywoodban és a korábban nyilvánosságra került esetekben megismerhetőek voltak.

A szerzők arról is írnak, hogy bár a felsorolt intézményeknek vannak belső szabályaik a szexuális visszaélések kezelésére, ezek hatástalanok és gyakran inkább az elkövetőknek kedvezhetnek.

Ezért a 223 alkalmazott szerint az intézmények vezetőinek egyértelművé kell tenniük, hogy az ilyen viselkedés elfogadhatatlan, létre kell hozniuk megfelelő csatornákat a visszaélések bejelentésére, rendszeres, kötelező képzést kell indítaniuk az alkalmazottaknak.

Pedofil ügyeket eltussoló érseket ítélt el a Vatikán

Wroclaw városának nyugalmazott érsekét, a 83 éves Marian Golebiewskit bűnbánatra kötelezte a Vatikán, amely egymás után vizsgálja meg a pedofil ügyek kezelését Lengyelországban.

Bagnasco vatikáni bíboros nemrég tett látogatást Lengyelországban, hogy személyesen ellenőrizze a vizsgálatot, mert a lengyel püspöki kar ügybuzgalma e téren bírálatot váltott ki Rómában.

Miben találta vétkesnek a Vatikán Wroclaw ex érsekét? Abban, hogy nem vizsgálta ki illetve eltussolta a pedofil papok ügyeit fő egyházmegyéjében 1996 és 2003 között. Ezzel rossz példát adott az egész lengyel püspöki karnak hiszen Wroclaw érseke a katolikus egyház egyik legtekintélyesebb vezetőjének számít.

Az idős főpap ezentúl a nyilvánosság előtt nem képviselheti a római katolikus egyházat.

Hasonlóképp büntette meg a Vatikán Gdansk egykori érsekét, akit ráadásul ki is tiltottak egykori főegyházmegyéjének területéről.

Hasonló vizsgálat folyik Lengyelországban Stanislaw Dziwis bíboros, egykori krakkói érsek ellen. Ez azért különösen kényes ügy, mert ő volt II. János Pál pápa személyi titkára a Vatikánban 1978 és 2006 között. A pápa halála után nevezték ki Krakkó érsekévé és akkor kapta meg a bíborosi kalapot is.

A szentté avatott pápa különösen tisztelt személy Lengyelországban, ezért egykori titkárának elítélése a Vatikán számára komoly egyház politikai döntésnek számít.

Ferenc pápa ugyanakkor el van szánva arra, hogy azokat a püspöki karokat, melyek nem vizsgálják ki a pedofil ügyeket, megregulázza. Chile egész püspöki kara például beadta lemondását, mert a pedofil ügyeket évtizedekig eltussolta.

Amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség Irán ellen?

Izrael miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója két fontos vendéget fogad egyidőben júniusban: Trump és Putyin nemzetbiztonsági tanácsadóját. Kialakulóban a hármas szövetség Iránnal szemben – értesült a Haaretz című ellenzéki lap Izraelben. Ha valóban megalakul a hármas szövetség, akkor új időszámítás kezdődik a Közel Keleten.

Eddig ugyanis két blokk állt egymással szemben. Az egyiket az Egyesült Államok vezette és a két fő szövetséges Izrael és Szaúd Arábia volt. Velük szemben állt egy másik hármas szövetség, melyet Oroszország vezetett és két fő szövetségese Irán és Törökország volt. Szíriában Asszad elnök Oroszországra és Iránra támaszkodva nyerte meg a polgárháborút.

Miért váltott tábort Putyin ?

Az oroszok rossz szemmel nézték, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában, mely határos Izraellel. Azzal az állammal, melynek a létjogosultságát sem ismerik el Teheránban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakori oroszországi látogatásai idején állandóan kérte Putyint: érje el, hogy az irániak vonuljanak ki Szíriából. Putyin széttárta a karját és állítólag azt mondta Netanjahunak: ha kérném Irántól a kivonulást, akkor sem tennék meg! Mi változott azóta?

Trump valamit ígérhetett Putyinnak

Biztosat senki sem tud, de azt mindenki sejti: Washington fő célja az, hogy széttörje az orosz-iráni-török hármas szövetséget és elszigetelje Iránt. Eddig a három állam /Oroszország, Irán és Törökország/ fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztettek egymással. Ha sikerül tető alá hozni az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetséget, akkor a jövőben Geraszimov tábornok másokkal egyeztet majd a Közel Keleten.

Trump valószínűleg a szankciók mérséklését vagy megszüntetését ígérte meg Putyinnak, akivel a G20 csúcstalálkozón találkozni akar Japánban. A szankciók fojtogatják az orosz gazdaságot és destabilizálják Putyin elnök rendszerét, mely az átlagos életszínvonal javítására épült eddig. A másik haszna az orosz átállásnak az lehet, hogy az olaj világpiaci árát immár az USA, Oroszország és Szaúd Arábia együtt határozhatja meg. Irán pedig, amelyet az amerikaiak megpróbálnak megfojtani, végzetesen elszigetelődhet. Az orosz átállás nem döbbentheti meg nagyon az iráni vezetést hiszen Zarif külügyminiszternek megmondták Moszkvában: nem kap az Sz 400-as rakétavédelmi rendszerből! Ha létrejön az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség, akkor mindenki jól járhat – kivéve Iránt és szövetségeseit. Mindehhez persze az kell, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó  meg is tudjon állapodni minden részletben amerikai és orosz vendégével a titkos tárgyalásokon. Melyekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Izraelben lesznek valamikor júniusban …

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

Hogyan válhatnak múló epizóddá a populisták

0

Az EU fennmaradása forog kockán a jövő évi európai választáson, és Angela Merkel szerint ez ellen eltökélten harcolni kell – írja a Der Tagesspiegel. A figyelmeztetés jogos, az unió fennmaradása forog kockán. A jobboldali populisták felemelkedésével ugyanis az első ízben alakult ki egy olyan „nagyon veszélyes” (Merkel) erő, amely alapvetően megkérdőjelezi az európai integráció projektjét.

Matteo Salvini (olasz belügyminiszter) a minap azt mondta, hogy „hamarosan Orbán Viktorral fogjuk kormányozni Európát”. És ehhez egyáltalán nincs szükségük az abszolút többségre az Európai Parlamentben ahhoz, hogy előmozdítsák az EU célnak tekintett feloszlatását. Ha a pártcsaládjuk csak a legerősebb frakció lesz, akkor is olyan tartósan tudják szabotálni a törvényhozást, hogy az unió szinte döntésképtelenné válna, és lehetetlenné válna a sürgős reformok elfogadása.

Mindez megtörténhet, de nem feltétlenül történik így. Mert bármennyire is erősnek mutatja magát ez az új jobboldal, az Európa-ellenes pozícióik támadhatók. Egyik feltörekvő pártnak sincs konzisztens koncepciója arra nézve, hogy hogyan akarná kormányozni a sok szálon összefonódott Európát közös intézmények és jogszabályok nélkül.

Az az elképzelés, amely szerint minden hatalmat vissza kell adni a nemzetállamoknak, finoman szólva sem értelmes. Az európai gazdaságokat előbb-utóbb mély recesszióba taszítaná, ha megszűnne az európai törvénykezés, mert nem lehetne fenntartani az egész Európát behálózó szállítási láncokat és értékesítési hálózatokat, amelyeken a gazdaság nyugszik. Már az is leállítaná a befektetéseket, ha komoly kétely merülne fel az EU és az euró fennmaradásával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy a brexit eddig nem talált követőkre.

Az Európa-barát pártoknak tehát nem nehéz szembeszállni az új-nacionalistákkal, csak nem szabad elkövetniük azokat a hibákat, mint az előző választásokon, amikor gyenge jelöltekkel és gyenge jelszavakkal indultak, és ez oda vezetett, hogy nagyon sokan távolmaradtak. Fontos, hogy ne hagyják tovább magukra kényszeríteni a fiktív tömeges bevándorlás körüli vitát, hanem a választási kampányt a valóban fontos európai kérdésekre építsék.

A szocialisták például a bérdömping és a konszernek adóügyei elleni szabályozásért, a liberálisok akár a polgári jogok digitális térben történő érvényesítéséért, amely nemzetállami szinten nem is valósítható meg, a zöldek azért, hogy az uniós törvénykezést a technokrata fejéről a demokratikus lábára állítsák, és a konzervatívok pedig a több Európa, például a közös hadsereg és rendőrség terén történő tényleges előrelépésért emelhetnék fel a szavukat.

Ha így a polgárok lehetőséget kapnának a tényleges beleszólásra Európa jövőjébe, akkor az Európa-ellenesek felemelkedése hamarosan letűnt epizóddá válna.

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

„Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Megöltek egy ukrán jogvédőt

0

Komoly felháborodást váltott ki az ukrán társadalomban és már politikai üggyé vált egy jogásznő és jogvédő aktivista brutális meggyilkolása. A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

Az ügyben Pavlo Klimkin külügyminiszter is megszólalt. Kijevben az országos rendőrség székháza előtt több százan tüntettek. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta: a jogásznő ellen elkövetett gyilkosság kihívás jelent az államnak, és egyben tesztje a társadalomnak a tekintetben, hogy képes-e megvédeni a női aktivistákat és igazságot szolgáltatni. Klimkin véleménye szerint – ami a női jogokat illeti – Ukrajnában az elmúlt évben nem javult a helyzet a családon belüli erőszak, valamint a nőknek a politikai életben betöltött szerepét tekintve.

A kijevi amerikai nagykövetség szintén kedden a Twitteren a bűnügy mielőbbi felderítésére szólította fel az ukrán hatóságokat.

A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

A jogásznő lánytestvére 2015-ben egy olyan közúti balesetben halt meg, amelyet egy Kijev megyei járási bíró egyik rokona okozott.

A kijevi rendőrkapitányság előtt tüntetők meggyőződése, hogy a jogásznőt bosszúból ölték meg, mert sikerült elérnie, hogy a befolyásos bíró rokonát tegyék felelőssé a balesetért. A felbőszült demonstrálók kis híján megverték Dmitrij Cenov Kijev megyei rendőrfőnököt, aki közéjük ment tájékoztatni őket a nyomozás állásáról.

Vjacseszlav Abroszkin országos rendőrfőnök helyettese ígéretet tett arra, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a tettes, vagy a tettesek kézre kerítése érdekében. „Nem vagyunk istenek, nem garantálhatjuk, hogy minden bűncselekményt képesek vagyunk feltárni” – mondta.

A hivatalos orvosszakértői jelentés még nem készült el

a jogásznő halálának körülményeiről, így a hatóságok jelenleg a gyilkosság négy indítékát vizsgálják. Eszerint az említett autóbaleset ügyében folytatott eljárásban játszott szerepéért, vagy más jogászi tevékenységéért ölhették meg Nozdrovszkát. Nem zárták ki azt sem, hogy nemi erőszakot próbáltak elkövetni rajta, továbbá a negyedik verzió szerint garázdaság áldozatául esett.

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

„Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

„Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

„Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

„Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja „ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen „átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

Spiegel: Merkel támadásba lendül?

0

A Spiegel úgy látja, hogy a német kancellár nehéz helyzetben van, de harcol, ezért is ment el az este az ARD köztévé egyórás talk show-jába, közvetlenül azután, hogy hazatért a G7-es csúcsról. A baját nem kis részt az olyan, tekintélyelvű egoisták okozzák, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping, illetve azok európai miniatúrái, Orbán Viktorral az élen.

Úgy tűnik, hogy a kormányfő egyre kevesebb eszközt tud felsorakoztatni azzal a rombolással szemben, amit ezek a politikusok okoznak a liberális rendnek. Ennek megfelelően a műsor

egyik üzenete az volt: Európa az első.

Azaz, hogy meg kell erősíteni az integrációt, ami azt jelenti, hogy a vezetők mindenekelőtt a saját országuknak tartoznak hűséggel, de lojálisaknak kell lenniük az EU-hoz is. A tagállamok nem köthetnek külön megállapodásokat Amerikával, Kínával vagy Oroszországgal, mert különben felmorzsolódik az unió – ídézi  a német kancellárt a Spiegel.

A másik fontos mondandója az volt Merkelnek, hogy valamennyire megérti a bírálóit. Abból azonban nem enged, hogy 3 éve be kellett engedni a menekülteket.  Egyébként pedig fontosnak tartja, hogy a migrációra együttes megoldást találjanak, ideértve a normákat és közös európai hatóságot. Mint mondta, máskülönben veszély fenyegeti a földrészt.

Még Orbán Viktor számára is tartogatott némi dicséretet,

amikor kifejtette, hogy Magyarország bizonyos fokig Németország érdekében jár el, amikor védi a szerb határt. (Sogar für Viktor Orbán fällt ein kleines Lob ab: Ungarn habe ja eine EU-Außengrenze zur Serbien „und macht da für uns gewissermaßen die Arbeit”.)

A Spiegel következtetése: újfajta keménység a német külpolitikában, ugyanakkor ölelés a kritikusoknak, tehát Merkel láthatólag azon van, hogy támadásba menjen át.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK