Kezdőlap Világ Oldal 332

Világ

Ázsián végigsöpör a járvány újabb hulláma

A világ figyeli India koronavírus-válságát, de Ázsia fejlődő országai is mind veszélyben vannak. A délkelet-ázsiai Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával határos Bhutánig és Nepálig az országok a fertőzések jelentős növekedéséről számoltak be.

Heves új Covid-19 hullámok borítják a világ többi fejlődő országát, súlyos megterhelést okozva egészségügyi rendszereiknek és szinte mindenhol  segítségre szorulnának. Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával szomszédos országokig, például Bhutánig és Nepálig terjedő nemzetek az elmúlt hetekben a fertőzések jelentős megugrásáról számoltak be. A növekedés elsősorban a fertőzőbb vírusvariánsok miatt van, bár az önelégültséget és a terjedés megfékezéséhez szükséges erőforrások hiányát is említették.

„Nagyon fontos felismerni, hogy az indiai helyzet bárhol előfordulhat”

– mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója a múlt heti tájékoztatón. „Ez még mindig hatalmas kihívás.”

Az elmúlt hónapban az újonnan regisztrált fertőzések változása alapján Laosz lett az első 22 000 százalékos növekedéssel, amelyet Nepál és Thaiföld követett, mindkettőnél a friss esetszám több mint 1000 százalékkal nőtt az egy hónaphoz képest havi alapon.

Szintén a lista élén szerepel Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és Fidzsi-szigetek, mivel a járvány nagy, háromjegyű ütemben tört ki.

„Minden ország veszélyben van” – mondta David Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola fertőző betegségek járványtanának professzora.

„Úgy tűnik, hogy a betegség endémiássá válik, és ezért belátható időn belül valószínűleg minden ország számára kockázatot jelent.”

A hirtelen járvány Laoszt – egy olyan helyen, ahol a járvány kezdete és április 20-a között csak 60 esetet regisztráltak, és a mai napig nem történt haláleset – olyannyira felkészületlenül érte, hogy a múlt héten az egészségügyi miniszter orvosi felszerelést, és a fertőzöttek ellátásához külföldi segítséget kért, mivel az esetek egy hónap alatt több mint 200-szorosra ugrottak. Laosz elzárást rendelt el fővárosában, Vientiane-ban, és megtiltotta a főváros és a tartományok közötti utazást.

Nepálban és Bhutánban elsősorban a hazatérő állampolgároktól ered az új fertőzések jó része. Nepál kórházai is gyorsan feltöltődtek és kifogytak az oxigénkészletből.

Vietnamban a hatóságok kedden bezárták az iskolákat Hanoiban, pedig a náluk terjedő COVID-járvány még csak az első hullámnak tekinthető.

Az egészségügyi létesítmények nyomás alatt vannak Thaiföldön, ahol az új esetek 98 százaléka a kórokozó fertőzőbb törzséből származik, míg a Csendes-óceán néhány szigetországa az első Covid-hullámokkal néz szembe.

Bár közel sem India népességéhez, sem fellángolásához hasonlóan, ezeknek az országoknak a jelentett emelkedései sokkal meredekebbek voltak, jelezve az ellenőrizetlen terjedés lehetséges veszélyeit.
A járványok újjáéledése csak fokozza az oltóanyag-készletek szegényebb, kevésbé befolyásos országokba történő eljuttatásának sürgősségét.

Nepálnak, amely az új indiai változatot azonosította, korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre a vírus leküzdésére.

A helyzet „nagyon súlyos” Ali Mokdad, a washingtoni egyetem lakosság egészségével foglalkozó stratégiai igazgatója szerint.

„Az új változatokhoz új oltásra és emlékeztetőre lesz szükség a már beoltottak számára – ezek késleltetik a járvány ellenőrzését.”

Mokdad szerint a szegényebb országok gazdasági nehézségei még kilátástalanabbá teszik a csatát.

Thaiföld, amely megpróbálta újjáéleszteni gyengélkedő turisztikai iparát, ismét kénytelen volt bevezetni a kéthetes kötelező karantént minden látogató számára. A kormány 2021-es előrejelzése szerint az idegenforgalmi bevételek 170 milliárd bahtra (5,4 milliárd USD) csökkentek, szemben a januári 260 milliárd bahtra vonatkozó várakozásokkal. Az ország közegészségügyi rendszerének nyomása alatt a hatóságok terepi kórházakat próbálnak felállítani a betegek áradatának befogadására.

Thaiföldön az esetek körülbelül 98 százalékában a brit változat okozott fertőzést, állapították meg 500 fős minta alapján.

Vietnám egy japánból hazatérő 27 éves férfihoz kapcsolódnak az új fertőzések, valamint egy kínai szakértőhöz is, akik a kötelező kéthetes karantén befejezése után munkába álltak, de mint utólag kiderült mindketten fertőzöttek voltak.

Kambodzsában a jelenlegi járvány kezdete óta több mint 10 000 helyben szerzett esetet fedeztek fel több mint 20 tartományban. A kambodzsai főváros, Phnom Penh ma már „vörös zóna”, vagyis nagy kockázatú járványterület, bár a kormány kedden kijelentette, hogy csütörtökön enyhítik korlátozásait.

Srí Lankán a hatóságok elszigetelt területeket tiltottak be, betiltották az esküvőket és találkozókat, valamint bezárták a mozikat és a kocsmákat, hogy a múlt havi helyi újévi ünnepségek után. A kormány szerint a helyzet ellenőrzés alatt áll.

A csendes-óceáni szigetek a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően viszonylag Covid-mentesek maradtak, némelyik sziget ​​most a járvány első hullámát éli.

„A csendes-óceáni térség egész területén a közelmúltban bekövetkezett növekedés megmutatja, mennyire kritikus fontosságú, hogy ne csak az erős határokra támaszkodjunk, hanem hogy valóban oltásokat kapjunk ezekbe az országokba”

– mondta Jonathan Pryke, aki a csendes-óceáni térség kutatását vezeti a sydney-i Lowy Intézetben.

„India megdöbbentő figyelmeztetés a világ ezen részének arra nézve, hogy ez a világjárvány milyen gyorsan képes az irányításon kívülre kerülni.”

Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Egyetem professzora szerint a fejlett országok kötelessége, hogy a gyors oltásoknak köszönhetően felépüljenek a járványból, hozzájáruljanak az oltások, diagnosztikai tesztek és terápiás szerek igazságosabb globális elosztásához.

„A fejlett világ hozzájárulhat és hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, ugyanakkor meg kell osztania más országokkal a készletben lévő felesleges oltásokat”

– mondta.

„A Covid-19 valószínűleg állandósuló veszélyhelyzet” – mondják vezető járványügyi szakemberek.

„Meg kell tanulnunk  együtt élni a COVID-19-cel, pont úgy mint a szezonális influenzával, és védőoltással rendszeresen oltani kell a lakosságot.”

Megvétózta a média törvény módosítását a lengyel államfő

Megmenekült Lengyelország legnagyobb ellenzéki televíziója, melyet a kormánypártok szerettek volna elnémítani. Andrzej Duda államfő ezzel nemcsak a lengyel demokráciának tett nagy szolgálatot, de Varsó és Brüsszel valamint Washington kapcsolatának is.

A törvényjavaslat ellentétes a lengyel alkotmánnyal és az amerikai-lengyel beruházás védelmi egyezménnyel – indokolta meg döntését Lengyelország államfője, aki ugyan Kaczynski pártjának támogatásával lett az ország elnöke, de igyekszik növelni autonómiáját. Ezért olykor szembemegy a jobboldali kormányzattal különösen akkor, ha az kiélezi a kapcsolatokat az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. 2015 óta Andrzej Duda elnök 10 törvényt vétózott meg, ebből hetet a legnagyobb kormánypárt, a PiS adott be.

Lex TVN

Az ellenzéki hírtelevízió már régóta szálka a lengyel kormány szemében. Kaczynski Orbán Viktorhoz hasonlóan olyan média fölényt akart, amely biztosítja a szavazópolgárok befolyásolását a választások idején. Ennek egyik legfőbb akadálya a Discovery tulajdonában levő TVN televízió. Azon a címen akarták kizárni a lengyel piacról, hogy a tulajdonosa nem európai cég. A média polonizálása ennek a furcsa folyamatnak a hivatalos neve, amely most vereséget szenvedett.

Színjáték?

Lehet persze, hogy Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski eleve így képzelte el a dolgot: a szejmmel megszavaztatja a törvényjavaslatot, amelytől a szélsőjobb boldog. Majd pedig az államfő vétóz, és ezzel ország világ előtt bizonyítják: Lengyelország jogállam. Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást jogállam ügyben Varsó ellen, de Biden elnök meghívta a lengyeleket a virtuális demokrácia csúcsra – ellentétben Orbán Viktorral. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államoknak több mint tízmillió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát, és ez már fontos belpolitikai tényező a mind népszerűtlenebb Biden elnök számára.

Kap-e pénzt Lengyelország?

Varsónak erre jobb esélye van mint a magyar kormánynak. Az ok: Magyarországon hamarosan választásokat tartanak míg Lengyelországban erre valószínűleg csak 2023-ban kerül sor. Macron elnök megmondta Budapesten Orbán Viktornak, hogy az Európai Unió tudatosan tartja vissza az euró milliárdokat abban a reményben, hogy azokat majd az új kormány hasznosíthatja a választások után. Lengyelországban ilyen időhúzásra nem lehet játszani, ezért a lengyel kormánynak jobb esélye van az euró milliárdokra mint Orbán Viktornak. Mindkét jobboldali kormánynak óriási szüksége van az európai uniós pénzekre, mert a gyorsan galoppozó infláció miatt elolvadhat népszerűségük épp a döntő pillanatban amikor a szavazópolgároknak dönteniük kell, hogy milyen rendszert akarnak Magyarországon illetve Lengyelországban.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

„Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

„Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

„Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

„Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja „ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen „átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

„Németország becsülete forog kockán”

0

A német kormány több tagja is kiállt a chemnitzi események negatív hatásai ellen. Az üzenet: harcolni kell az idegengyűlölet és a fajgyűlölet ellen.

„Szembe kell szállnunk a fajgyűlölettel” – szögezte le Heiko Maas német külügyminiszter. A chemnitzi események kapcsán a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva a német diplomácia vezetője kifejtette: generációja természetesnek tartja a demokráciát, amit készen kapott, ám a chemnitzi események megmutatták, hogy fel kell kelnünk a díványról, és harcolni kell az idegengyűlölet és a fajgyűlölet ellen Németországban.

„Meg kell akadályozni, hogy még egyszer hitleri karlendítéssel köszöntsék egymást a nácik az utcán Németországban” – szögezte le a szociáldemokrata Heiko Maas.

Katarina Barley igazságügyi miniszter bejelentette, alaposan kivizsgálják, hogy ki szervezte a neonáci megmozdulásokat a chemnitzi események idején. Ha kiderül, hogy illegális szélsőjobboldali szervezetek állnak a tüntetések mögött, akkor lesújtunk rájuk – ígérte.

Chemnitzben azzal kezdődött a neonáci tüntetés sorozat, hogy két migráns megkéselt egy 35 éves német embert. Chemnitz, az egykor NDK-s Karl Marx Stadtnak olyan régióban fekszik, ahol erős az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali párt befolyása. A legutóbbi választáson a kormány menekültpolitikáját ellenző párt sok szavazatot szerzett. A párt a harmadik erő a Bundestagban.

Az egykori NDK területén az AfD és más szélsőjobboldali szervezetek befolyása egyébként jóval nagyobb mint Németország nyugati részén, pedig ott jóval több bevándorló él.

„Szégyellem magam azért, ami Chemnitzben történt”

–  jelentette ki Peter Altmaier, Angela Merkel korábbi kancelláriaminisztere, jelenlegi gazdasági miniszter.

Heiko Maas a Bild am Sonntagban beszélt arról is, hogy Chemnitz külföldi visszhangja is rendkívül negatív. Ez egy másik ok, amiért aktívan fel kell lépni a neonácik ellen Chemnitzben és másutt.

„Németország becsülete forog kockán” – húzta alá.

A CDU szigorítja migráns politikáját

0

“2015 kivétel volt. Még egyszer nem követjük el ugyanazt a hibát” – hangsúlyozta a kereszténydemokraták elnökasszonya. Annegret Kramp-Karrenbauer a kétnapos CDU tanácskozáson jelezte: megtanulták a leckét és még egyszer nem engednek be több mint egy millió migránst Németország területére.

Angela Merkel kancellárt, aki 2015-ben beengedte a migránsokat, meg sem hívták a kereszténydemokraták tanácskozására. Decemberben Angela Merkel átadta a CDU vezetését Annegret Kramp-Karrenbauer-nek. Akit a német sajtó mini Merkelnek nevez, de aki ebben a fontos kérdésben igyekszik eltávolodni elődje politikájától. A CDU ugyanis az elmúlt időszakban gyenge választási eredményeket ért el miközben megerősödött a szélsőjobboldal. Az Alternative für Deutschland Németország vezető ellenzéki ereje lett.

Az Alternative für Deutschland zéró migrációt akar. A német kormánykoalíció baloldali pártja, az SPD viszont fenntartja korábbi álláspontját vagyis azt, hogy helyes volt a migránsok tömeges beengedése Németország területére 2015-ben. Májusban európai választásokat rendeznek. A CDU attól tart, hogy a népszerűsége tovább csökken. Ezért jelentett be szigorúbb politikát Annegret Kramp-Karrenbauer asszony. Korábban az elnökasszony a brüsszeli Politico-nak úgy nyilatkozott: a mérsékelt centrista pártoknak közösen kell küzdeniük Európa jövőjéért. Annegret Kramp-Karrenbauer ide sorolta az Európai Néppárton kívül a szocialistákat, a liberálisokat, Macron elnök követőit és esetleg a Zöld mozgalmakat. A szélsőséges erőkkel nem kívánnak együttműködni a német kereszténydemokraták. Szigorítja pártja álláspontját a migráns kérdésben, hogy az európai választásokon megállítsák a CDU szavazatvesztését, ami miatt Angela Merkel kancellár arra kényszerült, hogy lemondjon a nagyobbik kormánypárt vezetéséről Németországban.

Amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség Irán ellen?

Izrael miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója két fontos vendéget fogad egyidőben júniusban: Trump és Putyin nemzetbiztonsági tanácsadóját. Kialakulóban a hármas szövetség Iránnal szemben – értesült a Haaretz című ellenzéki lap Izraelben. Ha valóban megalakul a hármas szövetség, akkor új időszámítás kezdődik a Közel Keleten.

Eddig ugyanis két blokk állt egymással szemben. Az egyiket az Egyesült Államok vezette és a két fő szövetséges Izrael és Szaúd Arábia volt. Velük szemben állt egy másik hármas szövetség, melyet Oroszország vezetett és két fő szövetségese Irán és Törökország volt. Szíriában Asszad elnök Oroszországra és Iránra támaszkodva nyerte meg a polgárháborút.

Miért váltott tábort Putyin ?

Az oroszok rossz szemmel nézték, hogy Irán katonailag berendezkedik Szíriában, mely határos Izraellel. Azzal az állammal, melynek a létjogosultságát sem ismerik el Teheránban. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gyakori oroszországi látogatásai idején állandóan kérte Putyint: érje el, hogy az irániak vonuljanak ki Szíriából. Putyin széttárta a karját és állítólag azt mondta Netanjahunak: ha kérném Irántól a kivonulást, akkor sem tennék meg! Mi változott azóta?

Trump valamit ígérhetett Putyinnak

Biztosat senki sem tud, de azt mindenki sejti: Washington fő célja az, hogy széttörje az orosz-iráni-török hármas szövetséget és elszigetelje Iránt. Eddig a három állam /Oroszország, Irán és Törökország/ fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztettek egymással. Ha sikerül tető alá hozni az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetséget, akkor a jövőben Geraszimov tábornok másokkal egyeztet majd a Közel Keleten.

Trump valószínűleg a szankciók mérséklését vagy megszüntetését ígérte meg Putyinnak, akivel a G20 csúcstalálkozón találkozni akar Japánban. A szankciók fojtogatják az orosz gazdaságot és destabilizálják Putyin elnök rendszerét, mely az átlagos életszínvonal javítására épült eddig. A másik haszna az orosz átállásnak az lehet, hogy az olaj világpiaci árát immár az USA, Oroszország és Szaúd Arábia együtt határozhatja meg. Irán pedig, amelyet az amerikaiak megpróbálnak megfojtani, végzetesen elszigetelődhet. Az orosz átállás nem döbbentheti meg nagyon az iráni vezetést hiszen Zarif külügyminiszternek megmondták Moszkvában: nem kap az Sz 400-as rakétavédelmi rendszerből! Ha létrejön az amerikai-izraeli-orosz hármas szövetség, akkor mindenki jól járhat – kivéve Iránt és szövetségeseit. Mindehhez persze az kell, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó  meg is tudjon állapodni minden részletben amerikai és orosz vendégével a titkos tárgyalásokon. Melyekről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Izraelben lesznek valamikor júniusban …

Megöltek egy ukrán jogvédőt

0

Komoly felháborodást váltott ki az ukrán társadalomban és már politikai üggyé vált egy jogásznő és jogvédő aktivista brutális meggyilkolása. A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

Az ügyben Pavlo Klimkin külügyminiszter is megszólalt. Kijevben az országos rendőrség székháza előtt több százan tüntettek. Az ukrán diplomácia vezetője a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta: a jogásznő ellen elkövetett gyilkosság kihívás jelent az államnak, és egyben tesztje a társadalomnak a tekintetben, hogy képes-e megvédeni a női aktivistákat és igazságot szolgáltatni. Klimkin véleménye szerint – ami a női jogokat illeti – Ukrajnában az elmúlt évben nem javult a helyzet a családon belüli erőszak, valamint a nőknek a politikai életben betöltött szerepét tekintve.

A kijevi amerikai nagykövetség szintén kedden a Twitteren a bűnügy mielőbbi felderítésére szólította fel az ukrán hatóságokat.

A 38 éves Irina Nozdrovszkát hétfőn találták holtan egy Kijev melletti falunál egy folyóban, sajtójelentések szerint testén több késszúrással, nyakán vágásokkal.

A jogásznő lánytestvére 2015-ben egy olyan közúti balesetben halt meg, amelyet egy Kijev megyei járási bíró egyik rokona okozott.

A kijevi rendőrkapitányság előtt tüntetők meggyőződése, hogy a jogásznőt bosszúból ölték meg, mert sikerült elérnie, hogy a befolyásos bíró rokonát tegyék felelőssé a balesetért. A felbőszült demonstrálók kis híján megverték Dmitrij Cenov Kijev megyei rendőrfőnököt, aki közéjük ment tájékoztatni őket a nyomozás állásáról.

Vjacseszlav Abroszkin országos rendőrfőnök helyettese ígéretet tett arra, hogy a hatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek a tettes, vagy a tettesek kézre kerítése érdekében. „Nem vagyunk istenek, nem garantálhatjuk, hogy minden bűncselekményt képesek vagyunk feltárni” – mondta.

A hivatalos orvosszakértői jelentés még nem készült el

a jogásznő halálának körülményeiről, így a hatóságok jelenleg a gyilkosság négy indítékát vizsgálják. Eszerint az említett autóbaleset ügyében folytatott eljárásban játszott szerepéért, vagy más jogászi tevékenységéért ölhették meg Nozdrovszkát. Nem zárták ki azt sem, hogy nemi erőszakot próbáltak elkövetni rajta, továbbá a negyedik verzió szerint garázdaság áldozatául esett.

Magyarország: „indokolt a hetes cikk szerinti eljárás”

A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.

Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.

Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint

„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,

ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel

Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.

A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel

a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.

A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében

fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.

Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.

Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő

„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,

és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.

Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.

A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.

Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan

egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.

Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK