Kezdőlap Világ Oldal 270

Világ

A francia elnök a kínai Selyemúton

0

Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.

Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp innen, Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Ennek a lényege az, hogy

Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.

Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne. Ha Amerika kivonul, akkor Kínának Európára nagyobb szüksége van – ez Macron javaslatának lényege.

Csakhogy Amerika csak szavakban vonul vissza, a valóságban mágnesként vonzza a hatalmas kínai piac. Donald Trump nemrég járt Kínában, ahol megkülönböztetett figyelemmel fogadták: ebédelhetett a Tiltott városban, Pekingben, ahova csak nagyon kevés külföldi vendéget engednek be.

Trump ugyanazt akarta, mint most Macron:

növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.

Franciaország esetében ez több mint 36 milliárd euró. A kínaiak persze okosan versenyeztetik a külföldi partnereket. Tudják, hogy Macron a többi között az Airbus gépekből akar még többet eladni Kínának. Pekingben erre épp most jelentették be, hogy Kína maga is közepes távolságra használható repülőgépet fejlesztett ki, amelyet az USA-val együttműködve kíván elterjeszteni a világban.

Vagyis Macronnak nem lesz könnyű dolga kínai partnereivel, akik tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan a világ legnagyobb piacát irányítják.

Nem olyan forró a Huawei kása

 “El tudom képzelni, hogy a Huawei szerepel” egy amerikai-kínai kereskedelmi megállapodásban – jelentette ki Trump elnök csütörtökön délután a Fehér Házban, amikor újságírókkal folytatott  kötetlen beszélgetést, melyről számos újság és televízió is hírt adott.

  • Donald Trump elnök jelezte: hajlandó tárgyalni a kínai Huawei-hez kapcsolódó szigorú amerikai korlátozásokról a Pekinggel folytatott szélesebb körű kereskedelmi megállapodás részeként.
  • – Lehetséges, hogy a Huawei szerepelhet egy kereskedelmi ügyletben – mondja Trump. „Ha megállapodást kötünk, el tudom képzelni, hogy a Huawei valamilyen formában vagy a kereskedelmi megállapodás részeként szerepel.”
  • Trump elmozdulása ellentétben állhat az elnök környezetének véleményével, akik a Huawei-t hosszú távú nemzetbiztonságra veszélyes fenyegetésnek tartják.

Trump: “El tudom képzelni, hogy a Huawei szerepel” egy amerikai-kínai kereskedelmi megállapodásban

 

Újságírói kérdésre Trump kijelentette: „A Huawei nagyon veszélyes. Nézd meg, mit tettek biztonsági és katonai szempontból. Nagyon veszélyes.” – Túl korai bármit mondani: biztonsági szempontból nagyon aggódunk a  Huawei miatt.

Úgy tűnt, hogy az elnök kétélű üzenetet küld a kínai vállalatról: Egyrészt, hogy a Huawei fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra, másrészt, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne megfontolni  elrendelt korlátozását a vállalat számára, hogy szélesebb körű kereskedelmi megállapodást érjen el Kínával.

A Fehér Ház hónapok óta egyre erőteljesebben lépett fel a Huawei ellen, és májusban Trump kijelentette, hogy a cég kifejezetten nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az USA számára.

ugyanakkor Trump érzékelhette, hogy a globális piacok és az amerikai nagy iparágak egyre nagyobb aggodalmának aggodalmukat hangoztatják, mert az USA és Kína közötti növekvő kereskedelmi háború tartós kárt okozhat az amerikai gazdaságnak és a kulcsfontosságú ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak és az iparnak.

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

0

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.

Azóta egyébként

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.

A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.

Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.

Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.

Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.

Merkel Kijevben

0

Kiábrándítónak tartja a demokrácia helyzetét Ukrajnában Németország kancellárja – számol be a közszolgálati Deutsche Welle. Angela Merkel mindíg kiállt Oroszországgal szemben Ukrajna mellett. Az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, mert Moszkva elcsatolta a Krím félszigetet Ukrajnától és támogatja a lázadókat Kelet Ukrajnában. Minszkben Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetői megállapodtak abban, hogy miképp alakuljon Ukrajna jövője. Akkor Porosenko elnök azt ígérte, hogy a demokrácia irányába mozdulnak el. Bevezetik a nyugati normákat és fellépnek az általános korrupció ellen. Ukrajna elnökének ígéreteiből szinte semmi sem valósult meg. A gazdag oligarchák – Porosenko elnök is közéjük tartozik – tovább gazdagodtak és továbbra is kijátsszák a törvényeket. Közben az átlagpolgár helyzete rosszabb lett. Ezzel is magyarázható, hogy Porosenko elnök népszerűsége eltűnt a lefolyóban. Jelenleg csak negyedik vagy ötödik a népszerűségi listán az elnökjelöltek között. A választásokat jövő tavasszal rendezik meg Ukrajnában.

Vad nacionalizmussal próbálják elfedni a problémákat. Szinte minden jelölt nacionalista jelszavakkal igyekszik támogatókat szerezni Ukrajnában, mely a múltban soknemzetiségű ország volt. A cári birodalomban vagy a szovjet időkben rengeteg orosz élt itt, a városokban oroszul beszéltek. Igen jelentős volt a zsidók közössége: nagy részüket a nácik megölték, a túlélők jelentős része a Szovjetunió bukása után Izraelbe vagy az Egyesült Államokba emigrált. Sok lengyel is élt a mai Ukrajna területén, de őket átköltöztették a németektől megszerzett nyugat lengyelországi területekre. Ezek többmilliós nemzeti kisebbségek voltak.

A magyar kisebbség Ukrajna népességének 0,2%-a. A mintegy 150 ezer magyar döntő többsége rendelkezik magyar állampolgársággal is. Ezt Ukrajna törvényei tiltják. A magyar kisebbséget is érinti az új nyelvtörvény, amely jelentős mértékben korlátozná az anyanyelvi oktatást. Emiatt Ukrajna diplomáciai háborúba keveredett nemcsak Magyarországgal, de néhány más szomszédos országgal is. Magyarország emiatt blokkolja Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért Moszkvában módfelett hálásak.

A szegénység és a nacionalizmus elől egyre többen emigrálnak. Több mint egymillió ukrán állampolgár él és dolgozik Lengyelországban. Izraelben több mint egymillió szovjet zsidó él, akiknek a többsége Ukrajnából érkezett. Mint például Avigdor Lieberman hadügyminiszter. Ukrajnát a Nemzetközi Valutaalap próbálja meg talpra állítani, de a kísérlet egyelőre sikertelen. Ezt volt kénytelen megállapítani Angela Merkel kancellár is, aki Ukrajna demokratikus jövőjének elszánt támogatója volt az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle közszolgálati portál.

411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése

Közös becslést tett közzé a Világbank, az Európai Unió és Ukrajna kormánya már 411 milliárd dollárba kerülne Ukrajna újjáépítése. Ez az összeg több mint Ukrajna GDP-jének a két és félszerese. Júniusban a megelőző jelentés még “csak” 349 milliárd dollárral számolt.

14 milliárd dollárra lenne szükség 2023-ban ahhoz, hogy a vészhelyzetet elhárítsák Ukrajnában, melyet tavaly február 24-én támadott meg Oroszország hadserege.

“Hálásak vagyunk a Világbanknak az alapos elemzésért. Ukrajna kormányának idén öt fő célja van: helyreállítani az energiahálózatot, a lerombolt épületeket újjáépíteni, a katasztrófa védelmet megerősíteni, támogatni a gazdaságot és megoldani a humanitárius problémákat”

– nyilatkozta a jelentés közzététele után Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.

“Minden nappal súlyos árat fizet Ukrajna népe az orosz agresszióért. A Világbank felmérése abban segíthet, hogy a támogatók tudják: melyik szektorban a legfontosabb a segítség.

Az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát, amely immár tagjelölt, minden rendelkezésére álló eszközzel” – jelentette ki Várhelyi Olivér uniós biztos.

Ukrajna tavalyi GDP-jének 2,6 szorosára lenne szükség a helyreállításhoz. Mindenekelőtt az energia hálózatról van szó, melyet az orosz hadsereg tudatosan támad, hogy ezzel megnehezítse a lakosság hétköznapi életét és a gazdaság működését.

“Ukrajnában a helyreállítás és az újjáépítés sok-sok évbe kerül majd, de a jó hír az, hogy a háborús év után is működik az ország, és nem csökken a partner államok támogatási készsége sem. Ha Ukrajnának nyújtunk támogatást, akkor az nemcsak magának az országnak fontos hanem az egész globális gazdaságnak. Az állami támogatások mellett természetesen szükség van és lesz a magántőke részvételére is Ukrajna újjáépítésében”
– hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank Európával és Közép Ázsiával foglalkozó alelnöke.

Az ENSZ Kijevben dolgozó koordinátora, Denise Brown azt emelte ki, hogy a háború óriási lelki traumát okoz, és ennek a következményeit még el sem kezdték felmérni pedig ez is alapvetően befolyásolja Ukrajna jövőjét.”

135 milliárd dollár

Ennyire becsüli a lerombolt épületek értékét a jelentés, amely rámutat arra is, hogy az újjáépítés már megkezdődött: 500 egészségügyi intézményt részben vagy egészben helyreállítottak – jórészt külföldi segítséggel.

A jelentés foglalkozik az emberek helyzetével is: 7,1 millió ember került a mélyszegénység állapotába a háború következtében. Ukrajnának óriási az ember vesztesége: sokan halnak meg a fronton, és több millió család menekült külföldre.

Ukrajna kormányának plusz 11 milliárd dollárra lesz szüksége az idén ahhoz, hogy a legsürgetőbb problémákat meg tudja oldani.

Amint Hszi Csin-ping kínai elnök, aki Ukrajnáról is tárgyalt az orosz államfővel, elhagyta Moszkvát háromnapos eszmecsere után, Putyin óriási légicsapást rendelt el Északnyugat Ukrajna ellen – jelentette az ukrán hírügynökség.

Adócsalással vádolják Trump volt kampányfőnökét

0

Paul Manafort Janukovics elnök tanácsadója volt Kijevben, mielőtt Donald Trump kampányfőnöke lett volna az Egyesült Államokban. Manafort pere kedden az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik az Egyesült Államokban.

A vád adócsalás. Az ügyészség szerint Paul Manafort és üzlettársa 75 millió dollárt rejtettek el offshore számlákon – az ügyről korábban itt írtunk részletesen. Janukovics oroszbarát ukrán elnök – Manafort méregdrága tanácsai ellenére – megbukott Kijevben.

Robert Mueller különleges ügyész, aki Trump orosz kapcsolatai után nyomoz, épp ezért érdeklődik különösen Paul Manafort iránt. Ha ugyanis kiderül, hogy Manafort az Egyesült Államok kormányával szemben külföldön egy oroszbarát rendszert támogatott, akkor ez furcsa fényt vethet Trump kampányfőnökére.

Manafort egyébként csak a választási kampány elején volt kampányfőnök, mert

miután a sajtó megírta róla, hogy Janukovics oroszbarát rendszerét támogatta, Trump kénytelen volt őt meneszteni.

A mostani tárgyalás azért lehet kellemetlen az USA elnökének, mert sarokba szólíthatják Paul Manafortot, aki aztán vádalku keretében esetleg Trump ellen vallhat és beszélhet az elnök orosz kapcsolatairól.

Mueller ilyen vádalkut kötött korábban Michael Cohennel, a Trump-család ügyvédjével.

Karácsonyra engedélyezhetik a Pfizer vakcinát az EU-ban is

Karácsonyi ajándékot készít elő – Németország sürgetésére – az európai gyógyszer hatóság az EMA, amely rendkívüli ülést tart december 21-én. Nagy Britannia, Kanada és az USA után engedélyezhetik a Pfizer Covid-19 vakcináját, melyet Németországban dolgozott ki egy török házaspár.

Németországban a járvány oly aggasztóvá vált, hogy a kormány minden eszközzel sürgeti a védőoltást nehogy az áldozatok száma gyors ütemben emelkedjen. A Covid-19 járvány első hullámát a Merkel kormányzat kiválóan kezelte, de a második kifogott rajta. A halálos áldozatok száma naponta 500 körül jár, eddig 22475-en estek a járvány áldozatává Németországban.

Az EU tagállamai eredetileg december 29-ben állapodtak meg, de Németország kérésére előrehozták a döntést. A német egészségügyi miniszter szerint amint megkapják az engedélyt 2-4 napon belül elindulhat az oltási kampány.

Ursula von der Leyen asszony is azt jelezte Twitteren, hogy még karácsony előtt megkaphatja a védőoltást egy uniós polgár.

Előnyben a szociális otthonok

Franciaországban az első egymillió oltást a szociális otthonok lakói kapják meg, mert ott a legsúlyosabb a járványhelyzet. Így döntött Macron elnök. Utánuk következnek az egészségügyi dolgozók, majd pedig a veszélyeztetett idős korcsoportok: először a 75 év fölöttiek, majd pedig a 65 évnél idősebbek.

Madridban nem díjazzák a magyar kormány Putyin barátságát

“A spanyol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy elutasítsa a Talgo vonatgyárra vonatkozó magyar ajánlatot, mert emögött orosz befektetők állhatnak” – mondta a spanyol kormány közlekedési minisztere. Oscar Puente azt sem tartja kizártnak, hogy a Putyin barát magyar kormány áll a felvásárlási szándék mögött hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszter lobbizott Madridban a magyar vásárlási ajánlat mellett.

A gyanú annál megalapozottabbnak tűnik, mert a magyar vállalkozás, mely meg akarja venni a spanyol céget 55%-ban Tombor András, kormányközeli magyar oligarcha tulajdona, 45%-ban pedig az állami Corvinus alapé. Az ajánlattevő Ganz Mávag korábban részben orosz tulajdonban állt, majd Szalay Bobrovniczky Kristóf tulajdona lett, de neki formálisan le kellett erről mondania miután hadügyminiszter lett.

Orbán a szélsőjobboldali Voxot támogatja

A baloldali kormány azért is ellenzi a spanyol vagongyár felvásárlását, mert Orbán Viktor a spanyol belpolitikába is nyíltan beavatkozik, és a szélsőjobboldali Voxot támogatja. Rogán Tóni sajtója gyászba borult amikor Spanyolországban nem sikerült legyőzni a baloldali kormányt, amely a választások után  végül felülkerekedett. Orbán Viktor nem a mérsékelt jobboldalt hanem a szélsőjobboldali Voxot támogatta, melyet nosztalgia jellemez Franco tábornok félfasiszta rendszerével. Spanyolország modernizációja Franco tábornok halála után – 1975-kezdődött meg, és mindenfajta nosztalgia a keresztény nemzeti diktatúra iránt meglehetősen népszerűtlen a fiatalabb nemzedékek körében, akik már olyan Spanyolországban nőttek fel, mely az Európai Unió értékrendjét vallja, és nem visszafelé néz hanem előre.

Az élek kerekítése

Alig néhány hónapja még úgy tűnt, hogy biztosra vehető az EPP és Orbán Viktor Fidesz pártja közötti szakítás, most azonban úgy tűnik, hogy Magyarországon erről mást gondolnak.

Pár hónapja az EPP számos tagpártja a Fidesz kizárását követelte, és Orbán is minden jelzést a kilépésre állított. A cserépszavazást csak azzal lehetett elhárítani, hogy a Fidesz tagságát meghatározatlan időre felfüggesztették. Amikor Manfred Weber leszögezte, hogy nem akar a Fidesz szavazataira szorulni, és Orbán megvonta támogatását Webertől, úgy tűnt, hogy az ügy gyakorlatilag lezárult. Orbán azt is mondta, hogy a Fidesz távozik, amennyiben az EPP előnyben részesíti a baloldali és liberális erőkkel való együttműködést a jobboldaliakkal szemben. Most azonban egészen más hangok hallhatók Budapestről: Weberrel kapcsolatban nem, de az EPP-vel kapcsolatban nagyon is – írta Stephan Löwenstein tudósító.

Idézte Gulyás Gergely interjúját, ami a Die Weltben jelent meg. Löwenstein szerint nem véletlenül épp egy német lapban. Ebben Gulyás határozottan kilátásba helyezte a baloldallal való együttműködés lehetőségét is. Legalábbis bizonyos témákban, mint eddig is, a Fidesz csupán „állandó együttműködést” nem akar, és emellett érdemes együttműködni az EPP-től jobbra lévő, de nem szélsőséges erőkkel is. Az EPP-nek nem kell stabil kormányzó többségre törekednie, hanem kovácsolhatna többségeket egyes témákban, például a gazdaság kérdéseiben a liberálisokkal, a kohéziós politikában a szociáldemokratákkal – idézte a cikk Gulyást. A szerző megállapította: Gulyás mindig is Orbán előretolt kommunikációs bástyája volt, amikor külföldre kellett jelzéseket küldeni. Kizártnak tekinthető, hogy Gulyás magától korrigálná Orbán álláspontját.

A keresztapa megadja a hangot, és aki ettől eltér, az hamarosan eltűnik a politikai színpadról, legalábbis a Fideszéről.

A magyarok nem maradtak meg a szavaknál: az EPP-ben rosszul fogadott két tartalmi vitát a múlt héten többé-kevésbé csendesen lezárták. Egyrészt megszüntették a reklámadót, amelyet mindig is a független média gazdasági bajba juttatására irányuló további eszköznek tekintettek megfigyelők. Ennél fontosabb, hogy Orbán elhalasztotta a tervezett közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ezzel szemben a Fidesz úgy véli: Weber bizonyos vereséget szenvedett már az uniós csúcson, amikor a kormányfők hangsúlyozták jogukat a bizottsági elnök kiválasztásához. Gulyás a múlt héten Michel Barniert a magyar kormány számára elfogadhatónak minősítette. A Fidesz soraiban nyilvánvalóan kijózanító hatással volt, hogy az európai választásból nem a politikai jobboldal került ki ragyogó győztesként, hanem éppen a zöldek. A Fidesz odahaza ugyan egyértelműen győzött, de alighanem ennél többet remélt. Ráadásul a fiatal Momentum párt 10 százalékot szerzett, és láthatólag a Fidesz vizeiben halászott sikeresen. Mindez alighanem mérsékelte az EPP elhagyására irányuló vágyat. Most újra azt hangsúlyozzák, hogy a pártcsaládon belül afféle konzervatív platformot kell építeni, ahol a Fidesznek is helye lenne, és ahol a V4 államok kereszténydemokratái is helyet foglalhatnának, valamint esetleg Silvio Berlusconi pártja is, de Matteo Salvini Ligájával inkább csak együttműködni gondolna a Fidesz, semmint pártcsaládi kapcsolatokban állni – írta Löwenstein.

Ford.:Ara-Kovács Attila

Júlia Szkripal szeretne hazatérni Oroszországba, de csak a gyógyulása után

0

A 33 éves orosz állampolgárságú nő először nyilatkozott a sajtónak azt követően, hogy tavasszal idegméreggel megpróbálták megölni őt és édesapját Nagy Britanniában.

Már mindkettejüket kiengedték a kórházból, de továbbra is kezelésekre kell járniuk, mert még egyáltalán nem épültek fel teljesen. Júlia Szkripal meg van győződve arról, hogy a támadás idegméreggel gyilkossági kísérlet volt, de nem vádolt meg senkit ezzel. Megköszönte Oroszország londoni nagykövetének, hogy felajánlotta segítségét. Júlia Szkripal a Reuters tudósítójának oroszul elmondta: végső soron szeretne hazatérni Oroszországba, de ehhez először meg kellene gyógyulnia! És nemcsak róla van szó, mert édesapja az orosz katonai titkosszolgálat ex ezredese még rosszabb állapotban van. Jelenleg mindkettőjüket a nyilvánosságtól elzárva tartják valahol Nagy Britanniában.

Theresa May miniszterelnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy ők állnak a merénylet mögött. Putyin természetesen cáfolt. Oka persze lenne Oroszországnak a gyilkossági kísérletre hiszen Szkripal ezredes a GRU legmagasabb rangú árulója volt. Ő volt a személyzeti főnöke az orosz katonai hírszerzésnek, így rengeteg információval rendelkezett. Ezeket 100 ezer dollárért eladta a CIA-nak és az MI5-nak. Ennek következtében orosz hírszerzők buktak le Nyugaton. És nemcsak Angliában és az Egyesült Államokban, de Szkripal ezredes az EU több tagállamát is felkereste, hogy segítsen az orosz ügynökök lebuktatásában. Anglia miután megvádolta Oroszországot a gyilkossági kísérlettel, orosz diplomatákat utasított ki. Példáját követte az USA és az EU is.

Szkripal ezredese ügye a mélypontra juttatta Oroszország és a Nyugat kapcsolatát, de ez megváltozott miután Donald Trump felmondta az atomalkut Iránnal. Ezt követően megindult a felmelegedés az EU és Oroszország között: Angela Merkel kancellár pénteken Putyin vendége volt Szocsiban. Macron francia elnök két napon át Szentpéterváron tárgyal Putyinnal. Oroszország londoni nagykövete pedig azzal vádolta meg Nagy Britanniát, hogy akarata ellenére tartja fogva Julia Szkripalt, aki haza szeretne térni…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK