Legkevesebb 1,6 millió fontot – mintegy 640 millió forintot – keresett Őfelségének az a miniszterelnöke, aki megrendezte a brexit népszavazást 2016-ban. David Cameron híve volt Nagy Britannia uniós tagságának, de meg akarta zsarolni Brüsszelt. Túlságosan is jól sikerült.
A népszavazás Nagy Britannia kilépése mellett döntött. A legutóbbi választáson pedig Boris Johnson kormányfő arra kapott felhatalmazást, hogy hajtsa is végre a kilépést. Január 31-e volt Nagy Britannia tagságának utolsó napja. Idén még folynak a tárgyalások, de az év végén formálisan is befejeződik az Egyesült Királyság uniós kalandja – akár meg tudnak állapodni az együttműködés új formájáról Brüsszellel akár nem.
David Cameron egy óra alatt 120 ezer fontot keresett
A most közzétett adatok szerint Nagy Britannia ex miniszterelnöke 4,8 millió forintos órabért kapott New Yorkban amikor ott a pénzügyi világ vezetőit tájékoztatta. David Cameron pechére pont aznap tették közzé cégének adatait amikor Nagy Britannia elbúcsúzott az Európai Uniótól. A brit polgárok távolról sem jártak olyan jól mint David Cameron: életszínvonaluk stagnált és most úgy érzik, hogy a semmibe ugranak.
A skótok maradni szeretnének
Egy friss közvélemény-kutatás szerint Skóciában a megkérdezettek 51%-a inkább az Egyesült Királyságból lépne ki mint az Európai Unióból. Nicola Sturgeon asszony, Skócia főminisztere új népszavazást sürget a függetlenségről mondván: amikor azt a skótok korábban leszavazták, akkor még szó sem volt brexitről. A skót parlament felszólította Boris Johnson miniszterelnököt, hogy jelöljön ki időpontot a népszavazásra. Boris Johnsonnak esze ágában sincs ilyesmit kockáztatni, de előbb vagy utóbb kezdeni kell valamit a skót problémával, mely azzal fenyeget, hogy az Egyesült Királyság éppúgy bomlásnak indulhat mint az Európai Unió.
Legfelső vezér – verhovnij pravityel – volt az elnevezése azoknak, akik a bolsevikok elleni polgárháborút irányították 1918 és 1921 között Oroszországban. Kolcsak admirális rendszerét Nyugaton is elismerték mindaddig amíg a katonai vereségek miatt a fehér hadsereg össze nem omlott.
Kolcsak admirálist kivégezték, utódai menekülésre kényszerültek. Most az orosz sajtó szerint felmerült az ötlet: Putyin elnök legyen a legfelső vezér! Oroszország majd mindenható ura 2024-ig elnöke hazájának, de utána már nem lehet újraválasztani. Ezért most alkotmány reform van folyamatban, melyet maga Putyin jelentett be.
„Az elnöknek nincsen erről kialakult álláspontja”
Ezt válaszolta Dmitrij Peskov elnöki szóvivő amikor az újságírók arról faggatták, hogy valóban a fehér tábornokok címét akarja felújítani Putyin, aki hosszú ideig a kommunista párt tagja és a titkosszolgálat tisztje volt a Szovjetunióban. Aki elintézte, hogy Lenin holtteste és mauzóleuma maradt a Vörös téren Moszkvában.
Az ügy pikantériája, hogy Zsirinovszkij, a neonáci párt fővezére már évek óta javasolja ennek a címnek a visszaállítását mondván ez legalább orosz elnevezés. Ellentétben a prezidenttel, amely Nyugatról származik. Persze mindenki tudja, hogy nem az elnevezés az igazán fontos hanem az, hogy a nyugati szabályokkal ellentétben a legfelső vezér olyan mint a cár vagyis teljhatalommal rendelkezik!
Az orosz polgárháborúban mindkét oldalon hierarchikus katonás rendszer alakult ki: Lenin a Kremlben, Kolcsak admirális a fehér seregek élén. Sztálin ezt a rendszert tökéletesítette. Utódai ugyan korlátozták az első számú vezető hatalmát, de a lényegen nemigen változtattak. Vagyis a legfelső vezér megfelelő elnevezés lett volna a bolsevik vezetőkre is.
Putyin választott diktátor
Putyin hívei arra hívják fel – joggal a figyelmet – hogy az orosz elnök választásokon győzött vagyis megvan a demokratikus legitimációja. Ellentétben történelmi elődeivel mint Lenin, Sztálin vagy épp Kolcsak admirális.
Akar-e még választásokat Putyin? Az oroszok még sohasem éltek olyan jól mint az elmúlt húsz évben, de ez a folyamat leállt. Az életszínvonal növekedése megtorpant, és Putyin már nem lehet olyan biztos, hogy legközelebb is megválasztanák. Erre lehet jó a legfelső vezér címe, amelyhez nem kell demokratikus legitimáció …
Péntek este tizenegykor London elbúcsúzott az EU-tól. Ez még a maradni akarók közül is sokaknak fellélegzés, mert vége a kötélhúzásnak. A neheze azonban csak ezután jön, mert 11 hónap alatt kellene megállapodni olyan kétoldalú szerződésről, amelyet évek alatt szoktak tudni kidolgozni. A „kemény” Brexit tehát koránt sincs kizárva, ahogy „Kis”-Britannia se.
Negyvenhét év után este tizenegykor, itteni idő szerint éjfélkor Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Az ezt rögzítő határozatot csütörtökön írta alá a kormányokat képviselő Európai Tanács, azután, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.
Szívszorítóak azok a képek, amelyek a brit képviselők búcsújával járó EP-ülésen készültek a maradáspártiakról.
Forrás: EP, Thierry Roge
Sokak valószínűleg ekkor döbbentek rá arra, hogy vége. Lezárult egy korszak, ami után teljes a bizonytalanság.
Forrás: EP, Thierry Roge
Természetesen voltak olyanok is, aki örültek annak, hogy elvesztették munkájukat az EP-ben. Ők a brexiterek, akik arra tették fel karrierjüket, hogy kiviszik az országot Európából.
Forrás: EP
Akárhogyan történt is,
a kilépés három évi szenvedés végére tesz pontot.
A 2016 nyári népszavazáson szűk, 52 százalékos többségre tettek szert a Brexit hívei, elsősorban a vidéki, észak-nyugati Britannia lakossága. Azóta parlamenti szavazások sora élezte a helyzetet. Theresa May háromszor se tudta átvinni a parlamenten a 2018 novemberében az EU-val aláírt kilépési megállapodást, de
a többség azt is megtiltotta, hogy egyezség nélkül hagyják el a közösséget.
May végül belebukott ebbe, utódjának, Boris Johnsonnak pedig tavaly decemberben előre hozott választás kellett ahhoz, hogy a patthelyzet kimozduljon valamerre. Az elfáradt ország végül jelentős többséget szavazott meg a konzervatívoknak, akik új szerződést alkudtak ki az EU-val.
Átmeneti idő kezdődik, de meddig?
Éjféltől tehát az Egyesült Királyság nem része az EU tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő. A megállapodás hivatalosan biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.
A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődik. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Britannia képviselői elhagyják az Európai Parlamentet és az uniós intézményeket, és semmilyen hatásuk se lesz az EU döntéseire, és egyelőre kötelesek alávetni magukat a közös jogszabályoknak, ráadásul továbbra is fizetniük kell a közös költségvetésbe.
Az átmeneti időszak alatt
megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokról
olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, ha erről a két fél július 1. előtt megállapodik. Ám
a hosszabbítást Boris Johnson miniszterelnök kizárta.
Már a korábbi választási kampányban azzal érvelt, hogy ezt meg akarja tiltani a kormánynak és a parlamentnek egyaránt, amit aztán el is fogadtatott az alsóházzal.
Ez teljesen érthetetlen, mert nem csak az EU figyelmeztetett arra, hogy ilyen átfogó szerződést képtelenség 11 hónap alatt elfogadni, hanem a gyakorlat is azt mutatja, hogy az efféle megállapodások évekig tartanak. Ráadásul az előkészítő lépések miatt a tényleges egyeztetések március előtt aligha kezdődhetnek el az EU és Britannia között.
A lényeg csak ezután jön
Mint írtuk, hivatalosan rendezett kilépést tesz lehetővé Britannia számára a megállapodás. Az igazság azonban az, hogy a meccs csak ezután kezdődik. A Johnson által kialkudott
keretmegállapodás csak az alapokat tette le a későbbi szerződéshez.
És ennek egyik sarokpontjának életképessége is rendkívül kétséges.
Az egyezség alapja az, hogy nem állíthatják vissza a fizikai határt a korona részét alkotó Észak-Írország és az EU-tag Írország között; ez a 22 évvel ezelőtti nagypénteki megállapodás része, lezárandó a több évtizedes belháborút. A Johnson-féle megoldás
a határt a tengerre vinné Észak-Írország és Nagy-Britannia közé.
A harmadik országokból Észak-Írországba érkező termékekre a brit vámok vonatkoznak, az EU-ba, tehát Írországba menőkre viszont az uniós tarifa. Az árukra vonatkozó áfa-szabály pedig érvényben marad Észak-Írországban. Vannak még előírások állat- és közegészségügyi területeken is, valamint az északír parlament később szavazhat az uniós jog alkalmazásának fenntartásáról.
Jelenleg
„csak” azt nem tudjuk, mi lesz a majdani szabadkereskedelmi egyezményben.
Az egyik a kanadai modell lehetne, amelynek alapján mennyiségi kvótákat és vámokat állapítanának meg, illetve legalábbis az áruk esetében kölcsönös hozzáférést kapnának az EU-val egymás piacához (ezt egyébként hét évig tárgyalta az EU és Kanada, Japánnal és Dél-Koreával is 2-4 évig). A másik lehetőség a „norvég minta”, amelyben benne maradnának az egységes piacban. Ez azonban a brexiterek rémálma, mert lényegében kilúgozná a kilépést: fenn kell tartani a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását, befizetési kötelezettségük lenne a közösbe, és az EU jogát se hajíthatnák el. Vagyis úgy mennének, hogy ténylegesen maradnának az EU-ban.
A kanadai modell (vagy más megoldás) esetében azonban az EU számára fennáll a veszélye annak, hogy Britannia szabadon alakítja azon szabályait például adókban, támogatásokban, szabványokban, a szociális és a munkajogi előírásokban, amelyekkel egyoldalú előnyt szerezne a közösséggel szemben.
Ez utóbbira példa Johnsonék azon terve, amely szerint a jövőben az EU-ból érkező munkavállalókra az ausztrál típusú pontrendszert léptetnék életbe, bizonyos csoportokat kizárva a munkavállalásból. Erről az EU-ban máris közölték, hogy nem fogadják el.
Mégis a semmibe hullanak?
Ahogyan az az Európai Parlament honlapján is olvasható, olyan társulási megállapodást tart célravezetőnek, amely négy pillérre támaszkodna: kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, belső biztonság, külügyi és biztonsági együttműködés, tematikus együttműködés például a kutatásban vagy innovatív projektekben.
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, egyébként a kilépési megállapodás EP-beli ügygazdája az ősszel több nyilatkozatban plasztikusan fogalmazta meg álláspontjukat. Eszerint „nem vagyunk hülyék”, megvédjük vállalkozásainkat, gazdaságunkat és egységes piacunkat.
Más szóval, az EU számára az idézett négy alapelv egy csomagot alkot, amiből nem enged szemezgetni – ezt egyébként már korábban, a Theresa May-féle tárgyalásokon világossá tették. Vagyis ha Britannia vámok és kvóták nélküli együttműködést akar, annak ára van.
Ha ezekben a kérdésekben nem tudnak dűlőre jutni, akkor belátható időn belül
előáll az a helyzet, hogy Nagy-Britannia mégis csak megegyezés nélkül lép ki az EU-ból.
Jelenleg annyi biztos, hogy már az átmeneti időben is az Egyesült Királyságban lakó európaiak folytathatják tanulmányaikat, dolgozhatnak, ellátásokat kaphatnak és családjukat kivihetik maguk után. Ugyanez vonatkozik az Európában élő 1,2 millió britre. Az uniós polgárok tartós letelepedést kérelmezhetnek a következő időszakban.
Kis-Britannia veszélye
A brit kormány számára azonban nem csak, a jelenlegi ismeretek szerint, megoldhatatlannak látszó gazdasági-kereskedelmi megállapodás tűnik kemény diónak. Ennél sokkal rázósabb a belső viszonyok várható átrendeződése. Kezdetben csak a skótok kezdtek el (ismét) mozgolódni. Hat éve ugyan tartottak népszavazást a Britanniában maradásról, amit 55 százalékban a maradók vittek el. Csakhogy ekkor még legfeljebb ígéret volt David Cameron akkori tory miniszterelnök részéről, hogy esetleg referendumot tartanak az EU-tagságról.
Amit aztán 2016-ban írt ki, hogy kifogja a szelet a brit politikai élet legnagyobb szélhámosa, Nigel Farage UKIP-jának vitorlájából – hogy aztán általános meglepetésre (alighanem Farage számára is) a hazugságokkal teletűzdelt kampány végén a többség, ha szűkösen is, de a kilépésre szavazott. Skóciában azonban 62 százalék a maradásra voksolt.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándékuk ellenére London „kirángassa” őket az EU-ból. Ennek megfelelően többször arról beszélt, hogy
nekilátnak a Britanniából kiválásról szóló népszavazás előkészítésének,
ami után visszavételüket kérik az EU-ba. Ehhez a londoni kormány hozzájárulása kell, amit Boris Johnson nemrég hivatalosan is elutasított. Arra hivatkozva, hogy a 2014-es referendum „egy teljes nemzedéknyi időre szólt”. Ami, az előzmények ismeretében, meglehetősen hamisan csengő érv, s kérdés, hogy meddig tud ellenállni London az esetleg még tovább erősödő skót közhangulatnak. (Azt most hagyjuk, hogy egy ilyen kiválás milyen próbatétel elé állítaná a nemzetközi közvéleményt az önálló Skócia elismeréséről.) Az utóbbi hónapokban pedig
egyre komolyabb az ír-északír egyesülés gondolata is,
amely szintén népszavazásba torkollhat. És a kicsiny Wales is mozgolódik, a közhangulat mintha ott is uniópártivá fordulna.
A meglehetősen előkészítetlennek látszó Brexit tehát könnyen elvezethet Nagy-Britannia széteséséhez. Ahhoz, hogy talán nem is túl sok idő elteltével Anglia egymaga marad.
Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével operatív törzs alakult a koronavírus elleni védekezés érdekében – közölte Orbán Viktor. A fertőzöttek száma közelít a tízezerhez, 213-an haltak meg, mind Kínában. Nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a WHO.
Az állami rádióban jelentette be a miniszterelnök a koronavírus miatti operatív törzs megalakulását. A testületnek olyan szakemberek a tagjai, akik segíteni fognak a védekezésben – mondta Orbán, hangsúlyozva: „most nincs baj, de lehet, ezért a dolgot komolyan kell venni”. Hozzátette,
pánikot nem szabad kelteni, de bagatellizálni sem lehet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – amely múlt héten még elutasította – csütörtök este kihirdette a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet. Főtitkára szerint a WHO múlt héten sajnálatosan csak mérsékeltnek nevezte a járvány veszélyességét. A szervezet ebben a helyzetben életbe lépteti az erre kidolgozott protokollt. A vészhelyzet alapján közös nemzetközi intézkedésekre van szükség. A protokoll értelmében
a WHO igazgatója ajánlásokat bocsát ki az államok számára
a járvány kezelésével kapcsolatban. Ez széles körű intézkedéseket foglal magába az utazók megvizsgálásától a nemzetközi utazások és áruszállítás korlátozásáig.
Mára jelentősen megnőtt a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. A koronavírus-térképen nyomon követhető adatok szerint 9776 fertőzöttet tartanak nyilván (9692 kínai), 213-an haltak meg (mind Kínában).
Első ízben terjedt a vírus emberről emberre az Egyesült Államokban
(Európában, Németországban ez a hét elején megtörtént). A chicagói esetet Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója jelentette be csütörtökön. Közölte: a néhány nap óta koronavírusos fertőzéssel kezelt chicagói asszony férje is megbetegedett. Az asszony korábban a kínai Vuhan városában tett látogatást, de férje nélkül. Még azelőtt tért vissza az Egyesült Államokba, hogy egyes amerikai repülőtereken bevezették volna a szigorú egészségügyi ellenőrzést.
A szakember szerint „tudjuk, hogy ez nyugtalanító, de az amerikai embereket nem fenyegeti közvetlen veszély”. Az Egyesült Államokban jelenleg – a CDC adatai szerint – 26 tagállamban 110 embert vizsgálnak koronavírusos fertőzés gyanújával. Szerdán a Johnson & Johnson amerikai vállalatcsoport bejelentette, hogy a koronavírus elleni oltáson dolgozik.
Vészhelyzeti tanácskozást tart ma a WHO a koronavírus miatt. A járványnak már 170 áldozata van, 7783 fertőzöttel. A betegség miatt elhalasztják a márciusi atlétika vb-t és légitársaságok állnak le.
Újból összehívta a vészhelyzeti bizottság ülését csütörtökre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus a tüdőgyulladást kiváltó új koronavírus miatt. A tanácskozáson arról kíván tájékozódni, hogy a jelenlegi járvány nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet jelent-e.
Egy nap alatt 1700-zal 7783-ra emelkedett a fertőzöttek száma, többségük Kínában – derül ki a Johns Hopkins Egyetem térképéből. Ugyancsak az ázsiai ország lakói találhatók a halálos áldozatok száma, amely csaknem 40-nel 170-re nőtt tegnap reggel óta.
A fertőzések nagyjából egy százalékát jelentettek 15 másik országból.
Kínán kívül azonban már három országban észlelték, hogy a vírus emberről emberre terjedt.
Ez a második alkalom, hogy a WHO főigazgatója összehívja a vészhelyzeti bizottság ülését a koronavírus ügyében. A múlt héten még úgy ítélte meg, hogy korai nemzetközi szükséghelyzetet hirdetni a járvány miatt. Michael Ryan, a WHO programigazgatója azt közölte, hogy a betegség halálozási aránya becslések szerint 2 százalék, míg a 2003-as SARS-é mintegy 10 százalék volt.
Időközben egy
újabb, ötödik esetben mutatták ki a megbetegedést Franciaországban.
Annak az idős kínai turistának a lányáról van szó, akinél előző nap diagnosztizálták a vírust Párizsban. A nő jól van, de nyolcvan éves apját intenzív osztályon kezelik. Rajta kívül még egy fertőzött van intenzív osztályon a többi három beteg közül, akiknél múlt pénteken mutatták ki a megbetegedést. Mind az öt koronavírusos beteg kínai vagy kínai származású, és valamennyien Kínában fertőződtek meg.
Egy katonai repülőgép húsz fős egészségügyi személyzettel szerda este indult el a kínai Vuhanba, mintegy kétszáz olyan francia állampolgárt fog a repülőgép hazaszállítani Párizsba, akiknél az új koronavírus tünetei nem jelentkeztek. Egy második járattal, amely csütörtökön vagy pénteken indul el, további franciákat, és külföldi állampolgárokat, elsősorban európaiakat hoznak el Kínából.
Japán is repülőgéppel szállította haza kétszáz állampolgárát Vuhanból, amellyel együtt már 406 embert menekítettek ki. A Vuhanból szerdán hazaszállítottak közül háromról kiderült, hogy megfertőződött a koronavírussal.
A kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy
közel négymilliárd dollárnyi jüant (1200 milliárd forint) különít el a járvány elleni kiadásokra.
A pénznek biztosítania kell a koronavírus terjedésének megelőzését, a járvány kordában tartását. A pénzügyminisztérium leszögezte, a közigazgatás minden pénzügyi szintjén biztosítani kell, hogy finanszírozási gond ne akadályozza a járvány elleni intézkedéseket, ugyanakkor észszerűbb gazdálkodásra szólított fel.
A járvány mind több területen fejti ki hatását. Egyik következménye az, hogy egy évvel elhalasztották, s csak 2021-ben kerül sor a márciusra tervezett fedett pályás atlétikai-világbajnokságra, amelynek Nancsing lesz a házigazdája. A szervezők bejelentése szerint elővigyázatosságból döntöttek így, mert Nancsing csak mintegy 530 kilométerre fekszik a járvány gócpontjától, Vuhantól. Törölték a február közepére kiírt első kínai futamokat az alpesisí-világkupában. Jancsingban két férfi lesikló-viadalra került volna sor a 2022-es pekingi téli olimpia első sportági próbaversenyeként. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jelezte, hogy folyamatosan egyeztet a WHO-val és saját szakértőivel is a koronavírusról. A bizottság illetékese a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy
a tokiói olimpia biztonságos lebonyolításának elengedhetetlen része a fertőző betegségek elleni szükséges intézkedések meghozatala.
Az IKEA csütörtökön közölte, hogy bezárja összes áruházát Kínában a koronavírusos járvány miatt. A svéd cég, amely a világ legnagyobb bútoreladója, Kínában 30 áruházzal van jelen. A vállalat szigorított szerdai bejelentésén: egy napja még csak boltjai mintegy felét tervezte bezárni és rövidíteni akart a többi nyitvatartásán.
A gazdaságra gyakorolt súlyos következmények egyike a turizmus visszaesése lesz. A British Airways után egy másik nagy légitársaság, a német Lufthansa-csoport is bejelentette, hogy leállítja kínai járatait. Ez a csoport névadó légitársasága mellett az Austrian Airlines, a Swiss és a Brussels Airlines menetrendjét érinti. A járatok egyelőre február 9-ig nem közlekednek.
Európát újra a múlt kísérletei gyötrik – hangsúlyozta héber nyelvű beszédében Reuven Rivlin izraeli államfő. Korábban a német államfővel együtt emlékezett meg Auschwitzban a haláltábor felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.
Rivlin hatvan éve még tiltakozott amikor az NSZK nagykövetet küldött Izraelbe, de ma megállapította a Bundestagban, hogy Németország a demokrácia mintaállama lett. Ez óriási felelősséget is jelent, mert Németország Európa legerősebb államaként befolyásolhatja az egész kontinens jövőjét – jelentette ki az izraeli államfő a Bundestagban.
„Távol vannak a harmincas évek, és nem fenyeget új Shoa, de az antiszemitizmus jelen van Európában a szélsőjobboldalon éppúgy mint a szélső baloldalon – hangsúlyozta Rivlin.
„Az antiszemtizmus ellen elszántan kell küzdenie minden nemzedéknek! Németország nem vallhat kudarcot ezen a téren!”
Hongkong első korona vírus fertőzött betegének vírusaiból kitenyésztette az ellenszert Jüan Kvokjung professzor, aki elmondta, hogy most állatkísérletek következnek – jelentette a South China Morning Post. Azt nem közölte a professzor, hogy mikor lehet olyan oltóanyag, mellyel az embereket is meg lehet védeni a korona vírus ellen, amely influenzát okoz, és ebből tüdőgyulladás fejlődhet ki, mely végzetes lehet.
Mind az Egyesült Államokban mind pedig Kínában rohamtempóban folyik a vírus kutatás, hogy megtalálják az ellenszert a korona vírusra.
Számháború folyik
A South China Morning Post szerint sokkal többen betegedtek meg a korona vírus következtében Vuhan városában mint ahogy azt a helyi hatóságok közölték. A hongkongi lap szerint több mint 44 ezer a vírus fertőzöttek száma a Jangce parti nagyvárosban. A másik – talán még riasztóbb – adat: több mint 4 millió ember elmenekült a 11 milliós Vuhanból még mielőtt a nagyvárost lezárták volna! Ez azért ijesztő, mert Pekingben az egészségügyi miniszter megerősítette: a lappangási időszakban is fertőz a korona vírus! Vagyis a vírus hordozók esetleg nincsenek is tudatában betegségüknek.
A miniszterelnök is védő ruhában közlekedett Vuhanban
Li Kocsiang, aki a vezetés második embere Pekingben, kapta azt a feladatot, hogy a helyszínen győződjön meg: mi a helyzet a vírus sújtotta nagyvárosban, ahol drákói intézkedéseket vezettek be. Az élet lényegében leállt. A lakásukba zárkózott emberek kétségbeesetten kommunikálnak a külvilággal – telefonon vagy interneten, mert személyes találkára nincs lehetőség. Pedig most van a Holdújév ünnepe amikor a kínaiak hagyományosan összegyűlnek, hogy családi illetve baráti körben el búcsúztassák a Disznó évét, és köszöntsék a Patkányét. A Mennyei Birodalomban a patkányok távolról sem olyan negatív megítélésben részesülnek mint Európában, ahol járvány hordozóként váltak különösen népszerűtlenné.
Katonaorvosok az első vonalban
A pekingi China Daily arról számolt be, hogy katona orvosi főiskolák diákjait is mozgósítják a korona vírus elleni küzdelemben. Több ezer katona orvos küzd az első vonalban.
Hszi Csinping elnök kedden kijelentette: legyőzzük az ördögi vírust! Több kutató csapat is jelezte, hogy megtalálta az ellenszert, de a hongkongi professzor szerint ezek korábbi kutatások eredményei míg az ő vakcinája a friss vírus fertőzés ellen lehet hatékony, de csak azután, hogy kísérletekkel bizonyítják: valóban eredményesen véd a korona vírus ellen. A külföldiek nem várnak erre hanem tovább folytatják a menekülést Kínából …
USA figyelmeztetés Nagy Britanniának: a Huawei az ország szuverenitását veszélyezteti. Erről értesítette a világot Twitteren Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Londonban is kísérletet tesz arra, hogy az utolsó pillanatban lebeszélje Boris Johnsont a kínaiak beengedéséről az ötödik generációs piacra.
Közben viszont a Forbes már úgy értesült: Boris Johnsont már meggyőzték a tanácsadói, hogy mondjon nemet Trumpnak, aki pedig mindent bevetett annak érdekében, hogy elgáncsolja a Huaweit Angliában is.
Mnuchin mézes madzagja
Az amerikai pénzügyminiszter szerint már az idén meglehet az USA-Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmény. Ha ez igaz lenne, akkor az uniós kilépés után egyből be lehetne lépni az amerikai piacra. Csakhogy kérdés: milyen feltételekkel? Steve Mnuchin pénzügyminiszter játssza ezeken a tárgyalásokon a jó rendőr szerepet míg Robert Lightizer kereskedelmi főtanácsadó a mumus. Ez jól látszott a kínaiakkal folyó véget nem érő alkudozások során, és Trump minden bizonnyal ugyanezt a stratégiát alkalmazza Nagy Britannia esetében is.
Ötszemközt
Trump telefonon állítólag azzal is megfenyegette Boris Johnsont, hogy amennyiben nem zárják ki a Huaweit, akkor őket zárhatják ki a titkosszolgálati együttműködésből. A második világháború vége óta működik a Five Eyes only rendszer, mely azt jelenti úgy az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland titkosszolgálatai információikat megosztják egymással. Trump szerint a Huawei a pekingi titkosszolgálat eszköze, és hogyha a britek a kínaiakat megbízzák az ötödik generációs hálózat kiépítésével, akkor titkos információkhoz juttathatják akaratlanul Kínát. Andrew Parker, a brit titkosszolgálat főnöke ezt nem így látja. Szerinte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a Huawei, de bizonyos szigorításokat elkerülhetetlennek tart. A londoni sajtó beszámol arról, hogy elkeseredett csaták dúlnak a kormányban a Huawei miatt. A Forbes szerint kedden a kínaiak mellett döntenek majd. Az Európai Unió minden tagállamra rábízta a döntést. Ezért Magyarország a Huawei mellett döntött Trump aggályai ellenére.
Boris Johnson dilemmája: Európa vagy Amerika?
A brit üzletemberek 60%-a úgy véli, hogy az európai piac fontosabb mint az amerikai. Sokan tartanak az amerikaiak agresszív nyomulásától és nemcsak a baloldalon. Trump támogatói között vannak olyan lobbik is, amelyek ki akarják mazsolázni a brit egészségügyet miközben a problémás részeket meghagynák a brit kormánynak. A fizetős egészségügy nagy csapás lenne a bérből és fizetésből élők számára. Csakhogy Boris Johnson a rozsda övezetek frusztrált munkásosztályának köszönhette elsöprő választási győzelmét. Ezért most a belügyminiszter ki is jelentette: „a brit tőkének el kell felejtenie az olcsó európai munkaerőt! Meg kell fizetnie a hazai munkásokat!” Konzervatív kormánytól ilyesmit ritkán lehetett korábban hallani. A kereskedelmi miniszter viszont azt közölte: csak február közepén lesz kész a brexit tárgyalási ajánlat. Hogy lesz ebből szabadkereskedelmi egyezmény az év végén? Ezt szeretné tudni Michel Barnier is, aki uniós főtárgyalóként már szinte mindent látott brexit ügyben. Varadkar ír miniszterelnök viszont a BBC-nek nyilatkozva gúnyosan arra figyelmeztette a briteket: ne higgyék, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak majd a szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Unióval!
Felröppent a hír: újra egyesülne a közel hét éve szétvált LMP és Párbeszéd. A dolog logikusnak tűnhet, hiszen a válás oka annak idején az volt, hogy a Párbeszéddel kiváltak politikai szövetségre akartak lépni a Bajnai Gordon vezette Együtt-el, és később a baloldali ellenzék egészével a Fidesszel szemben, míg az LMP-ben maradtak elutasították ezt, és kitartottak a függetlenség, a középen állás mellett.
Az akkor Szél Bernadett által vezetett LMP még a tavalyi országgyűlési választás idején is kitartottak emellett, amiért súlyos árat fizettek a májusi európai parlamenti választáson, nem kerültek be az EP-be.
Nem került be az MSZP-vel közös listán induló Párbeszéd jelöltje sem: az országgyűlési választáson az MSZP-vel kötött szoros választási szövetség olyannyira eredményesnek bizonyult, hogy a Párbeszédnek saját frakciója is van az Országgyűlésben, de az EP-választásokon Karácsony Gergő nélkül ez már nem jelentett jó eredményt az MSZP–Párbeszéd listának.
Az önkormányzati választáson így – fölöttébb előnytelen pozícióban – az LMP is részt vett az ellenzéki választási szövetségben. Amikor Ungár Péter egy interjúban arról kérdezték, hogy hogyan látja az LMP politikai jövőjét, Ungár azzal válaszolt, hogy az ellenzék minden bizonnyal közös listán indul majd. Ha így gondolkodnak ma az LMP-ben, akkor megszűnt az az alapvető stratégiai nézetkülönbség, ami annak idején a Párbeszéd kiválásához vezetett.
Akkor viszont miért ne egyesülhetne újra a két zöld párt?
Aki figyelemmel kísérte a két párt politizálását az elmúlt években, észre kellett vennie, hogy noha mindkét párt zöldnek vallotta magát, és az Európai Parlamentben mind Jávor Benedek, mind Meszerics Tamás – két egyaránt kitűnő ember – a zöld frakcióban ült az előző ciklusban, politikai állásfoglalásaik és fontos szavazásaik különböztek. Másképpen szavaztak például a Sargentini-jelentésről: Jávor igennel szavazott, Meszerics nem vett részt a szavazásban, és a budapesti pártelnökség másik lehetőségként a nemleges szavazatot jelölte meg számára.
Itthon, a magyar Országgyűlésben az LMP – még Schiffer András vezetésével – a menekültkérdésben lényegében a Fidesz álláspontját követte, elutasította a menekültkvótát, és azóta is „szuverenista” álláspontot képvisel az uniós politikában, például elutasítja az eurót.
A Párbeszéd az EU határozott hívének tűnik. A multikkal szembeni állásfoglalások ugyan a Párbeszédnél is előfordulnak – miként a szövetséges MSZP-ben is –, az LMP-nél azonban a multik bírálata, a globalizációkritika a politika súlyponti eleme.
A Párbeszéd politikája jól illeszkedik az európai zöld pártok politikájához, az LMP-é viszont egyértelműen „jobbra” van attól.
Az LMP Schiffer óta a Jobbikot érzi magához legközelebb az ellenzéki pártok közül, a Párbeszéd viszont az MSZP-vel indul közösen minden választáson.
Az, hogy együtt vagy külön-külön folytatja a politikát az LMP és a Párbeszéd, természetesen a két párt politikusainak és támogatóinak ügye. Az teszi mások számára is érdekessé, hogy példája az ellenzék egészét illetően is fontos dilemmának:
elegendő-e a közös politikai fellépéshez, az országgyűlési választásokon elképzelt közös induláshoz, hogy minden ellenzéki párt az Orbán-kormány leváltására törekszik és bírálja a korrupciót, magasabb béreket, jobb egészségügyi ellátást ígér az embereknek,
és mellőzhetők-e azok az alapvető politikai – mindenekelőtt külpolitikai és gazdaságpolitikai – különbségek, amelyek az önkormányzati politikát nem vagy alig érintik, az országos politikában azonban megkerülhetetlenek.
Drámai a helyzet a karanténba zárt nagyvárosban, ahol a miniszterelnök próbál meg rendet teremteni. Li Kocsiang azt követően érkezett Vuhanba, hogy kiderült: a helyi vezetők sokáig igyekeztek titkolni a korona vírus járványt.
Ezalatt az idő alatt több mint 4 millió ember elmenekült a nagyvárosból! Ez óriási fenyegetést jelent egész Kínának, mert az egészségügyi miniszter jelezte: a korona vírus a lappangás időszakában is fertőz! Már Pekingben és Sanghajban is jeleztek vírus fertőzést …
A polgármester felajánlotta lemondását
A 11 milliós nagyváros polgármestere a pekingi televízióban önkritikát gyakorolt, és felajánlotta a lemondását. A valóságban valószínűleg az történt, hogy Li Kocsiang leváltotta a polgármestert, aki a járvány kezdeti időszakában börtönbe csukatta azokat, akik híreket terjesztettek a korona vírussal kapcsolatban!
Hongkong nem engedi be Hupej tartomány polgárait
Vuhan Hupej tartomány fővárosa. Minthogy innen indult a fertőzés, ezért senki nem engednek be Hongkongba! Kínában most kezdődött a Holdújév, ilyenkor szinte mindenki útrakel, hogy szűkebb pátriáját felkeresse. Most ezt az utazási lázat is drasztikusan korlátozzák, mert a halálos áldozatok száma immár 106-ra nőtt! Ez a hivatalos szám, de a valóság minden bizonnyal sokkal rosszabb.
Ázsia a leginkább fenyegetett, de Európában és Észak Amerikában is jeleztek korona vírus fertőzést
Vuhanba katona orvosokat vezényeltek, maga Li Kocsiang miniszterelnök is védő öltözetben is maszkban érkezett a nagyvárosba. A kínai repülőtereken mindenütt szűrővizsgálatokat tartanak miközben Vuhan nem indít és nem fogad repülőgépeket.
Külföldön is mind több repülőtéren rendeltek el szűrővizsgálatokat a Kínából érkezett utasok számára. A Hold újévkor útrakelő óriási tömeg nehezíti a szűrést. Amelynek hatása amúgy is kétséges hiszen olyan beteg is megfertőzhet másokat, aki egyetlen tünetét sem mutatja a korona vírusnak …
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
