Antonio Banderas, aki az 1996-ban bemutatott Evita című film forgatásán dolgozott együtt a producerrel, szintén a Twitteren búcsúzott. „Isten veled, barátom. Köszönök mindent. Adios amigo mío. Gracias por todo” – írta spanyolul is.
Arnold Schwarzenegger: „bebizonyítottad, hogy nincs szükséged nagy stúdiókra, hogy olyan hatalmas filmeket készíts, mint a Terminator 2. – Az emlékmás vagy a Total Recall. Hatalmas szíve volt, és az egyik legnemeslelkűbb pali volt. Hiányozni fog. Gondolataimban a családdal vagyok” – írta az amerikai színész Twitter-üzenetében.
Sylvester Stallone, aki a Rambo című filmek főszereplője volt, Instagramon búcsúzott a néhai producertől. A színész „úttörőnek” nevezte Vajnát. „Akkor hitt az ‘Első vér’ című, első Rambo-filmben, amikor még senki. Összetört a szívem” – fogalmazott a színész.
A magyar filmes szakma is gyászolja a producert
Irányítása alatt óriási közönségsikereket és kiemelkedő nemzetközi eredményeket hozott a magyar film. A Magyar Nemzeti Filmalap által támogatott filmek több mint 130 nemzetközi díjat nyertek el.
A legnagyobb Nemes Jeles László Saul fia című filmje aratta, hiszen a legjobb idegen nyelvű film kategóriában elnyerte az Oscar-díjat, akárcsak a Mindenki című film, mely a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díjat nyerte, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét pedig Arany Medvével jutalmazták Berlinben. De nevéhez fűződik a leglátogatottabb magyar film is, A miniszter félrelép, amely nézettségével minden létező magyar rekordot megdöntött.
„Én sajnos soha nem vagyok elégedett semmivel, tehát úgy gondolom, hogy mindig lehet valamit fejleszteni rajta, de szerintem az utolsó nyolc évben egy hosszú utat jártunk be, egész átszerveztük a filmszakmát és ennek kezdjük látni az eredményeit már” – így beszélt Andy Vajna 2018 áprilisában a magyar film napján az M5 kulturális csatornának adott interjújában.
Fenyő Iván színművész aki Szabadság, szerelem című filmben játszott főszerepet: az egyik legprofibb magyar produkciónak nevezte amiben valaha dolgozott: az egész munkát Andyt Vajna profizmusa, maximalizmusa jellemezte. „Nagyon magas volt a mérce, nagyon profi munka volt. Nagyon sok és magas elvárásai voltak (…) és ugyanakkor mégis mint ember nagyon nagyvonalú volt, nagyon jószívű, nyitott és mindenkihez volt egy jó szava”
83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel.
A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és
új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel.
1964-ben készült a máig legnépszerűbb magyar rajzfilmsorozat, a Gusztáv, amelynek Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett ő a szülőatyja. A Mézga-család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének.
Sok egész estés, illetve kisebb rajzfilm írója és társforgatókönyvírója volt, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) című filmek elkészítésében. Számos produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként is dolgozott, de gyakran szerzett filmzenét is.
1983-ban önállóan rendezte meg a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását,
majd 1986-ban a Gréti… című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára is volt. Az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott.
1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett. 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a magyar mozgókép mestere elismerést.
A Partiumban másképp mérik az időt. Nagyszalontán is, ahol az 1200-as években a tatárok pusztítottak, aztán az 1500-as évek végén a törökök romboltak le mindent. Majd száz évvel később az is megesett, hogy II. Rákóczi György fejedelem parancsára az itt élők pusztítottak el mindent, nehogy a visszavonuló oszmán hadak kezére kerüljön a váruk. Mára ebből csak az egyik őrtorony, a „csonka torony” maradt fenn, ami kicsit jelképe is a város élni akarásának. A Csonka toronyban most éppen Arany Jánosra emlékeznek. A költőre, a tanárra, az újságíróra, a Kisfaludy Társaság igazgatójára. A Magyar Tudományos Akadémia egykori főtitkárára, a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjára, aki 200 évvel ezelőtt itt látta meg a napvilágot.
Kétszáz év ezen a vidéken nagy idő. Hol van már a szülőház, az egykori „bogárhátú öreg viskó”? A helyén álló ház ki tudja hányszor cserélt gazdát. Sokáig tulajdonos, gondoskodó kéz nélkül hányódott, csak az utóbbi években került a helyi Arany János Művelődési Egyesület (AJME) tulajdonába. Megpróbálták újjáépíteni, de csak a telek, és az öreg eperfa unokája „eredeti”. Ma tájházként működik.
– Az egyesületünk akkor alakult, amikor a temetésről hazatért a szalontai küldöttség – meséli Patócs Júlia, a jelenlegi elnök. – Már akkor, 1855-ben, emléket akartak állítani a költőnek, amiben nagyon sokat segített a fia, Arany László. A városra hagyta édesapja megannyi emléktárgyát. Előbb egy emlékszoba nyílt ezekből az iskolában, de a hely nem volt erre alkalmas. Akkor költöztették Arany János relikviáit az akkoriban még valóban csonka toronyba.
1899-ben nyílt meg a múzeum, amely azóta is, folyamatosan, ugyanazon a helyen működik. A háború idején kellett csak néhány évre bezárni. Arany Szalontán elhelyezett könyveit, a széljegyzetes kéziratait, a személyes tárgyait máig sikerült épségben megtartani. Sajnos azok a relikviák, amelyek Budapesten maradtak, a második világháborúban találatot kaptak, elpusztultak.
– A múzeum sokáig ingyenesen működött, de ez egy idő után fenntarthatatlanná vált. Akkor a város átadta az egyesületünknek a torony melletti bérházat, az „Arany-palotát”, amelynek jövedelméből fedezni lehetett a működési kiadásokat. 2016-óta a Csonka torony is a tulajdonunkba került.
Petőfi a csonka toronyról
Patócs Júlia szívesen beszél a múltról, ma már azokról az áldatlan állapotokról is, amelyekkel az évfordulós ünnepségeknek készültek „nekifutni”. A magyar kormány 2017-ben adott az egyesületnek másfél milliárd forintot a szükséges felújításokra, amiből végre fűtésre, biztonsági berendezésre és a múzeumi tárgyak állagmegőrzésére is futotta. És egy európai szintű recepcióra, ahol a látogatókat ma már kulturált körülmények között fogadják. Szükség is volt erre, hiszen március, az emlékkiállítás hivatalos megnyitója óta, naponta hét-nyolc iskolás csoport érkezik. A legtöbben Magyarországról jönnek, a „Határtalanul” akció keretében, de a környező települések majd minden általános és középiskolája már „tiszteletét” tette a Csonka toronyban. Nagyon sok magánszemély, család is kíváncsi a látnivalókra.
Éppen ezért a legszűkebb „keresztmetszet” az idegenvezetés. Amikor ott jártam éppen Darvasi Zoltán, a múzeum igazgatója volt az „ügyeletes” idegenvezető. Türelemmel végig kellett várnom, amíg az előttem érkezett mosonmagyaróvári csoport diákjai el nem köszönnek. Előttük zalaegerszegieket, domböváriakat, sárospatakiakat kalauzolt.
Darvasi Zoltán
Különleges kiállítási helyszín lett az egykori vár mára árván maradt tornya. Egy-egy szinten alig néhány négyzetméternyi szabad terület és természetesen a falak állnak rendelkezésre a költőóriás szellemének megidézésére. Darvasi Zoltán Vaderna Gábort, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének adjunktusát, a kuratórium elnökét, Szilágyi Juditot és Koczka Istvánt emlegeti, a budapesti Irodalmi Múzeum munkatársait, akiknek oroszlánrészük volt az emlékkiállítás megalkotásában. A Csonka torony emlékkiállítása ma ízig-vérig XXI. századi: interneten is rá lehet kapcsolódni a kiállításra, bárki virtuálisan is „találkozhat” a szalontai emlékházban Arany Jánossal, a nemzet költőjével.
Mintha a kurátorok azt akarták volna kifejezni, hogy az életben minden mindennel összefüggne. A földszint látnivalóit a város múltjának szentelték. A XVI. századig itt csak egy jelentéktelen település létezett, amelynek ősi tulajdonosa a Toldy család volt. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem megvásárolta Toldy Györgytől a birtokot, és a hajdúinak adományozta. Az általa letelepített 300 hajdú alapította meg Szalonta városát. Jó kétszáz évvel később – szegről-végről – ismét a Toldy-családnak volt szerepe abban, hogy a szalontai jegyző országos költői hírnevet szerezzen.
A kiállítás egyik első látnivalója egy rézedény.
– Petőfi Sándor ajándéka – mutatja az igazgató. – 1847-ben itt járt a költő, aki kilenc napot vendégeskedett a városban. Nem sokkal később Szendrei Júliával is visszatért, s akkor az Arany-család vendégei voltak a fogadóban. Ekkor hozta ajándékba ezt a kávéfőzőt. Itt írta a három éves Lacikának emlékezetes versét is, és ő nevezte el az akkor még valóban fedetlen őrbástya maradványát „csonka toronynak”.
A kávéfőző
Szalontán az Arany családról máig megannyi szóbeszédet őriznek. Darvasi Zoltán a legjellemzőbbet idézi. Arany György tíz gyereke közül csak ketten maradtak életben, a legfiatalabb János és a nővére. A kisfiú a papa szemefénye volt, három évesen a homokban tanította meg írni, s mire iskolába került, már csodagyereknek tartották a városban.
A kiállítás falain megannyi korabeli emlék: a tanítóról és a város jegyzőjéről, a Kisfaludy Társaság pályázatáról, amelyre Arany János a Toldyval nevezett be. A költői versenyen aratott babér a szalontai jegyző nevét egy csapásra országszerte ismertté tette. Petőfi is elismeréssel szólt róla: „A Toldy írójához elküldöm lelkemet…” A két költő levélváltása – episztolái – máig a magyar irodalom gyöngyszemei.
A látogatókat természetesen leginkább a torony harmadik emeletén megidézett dolgozószoba tárgyai ragadják meg. 1865-től az MTA főtitkáraként négy szobát kapott a család az akadémia épületében. Onnan a dolgozószoba eredeti bútorai és használati tárgyai. A költő íróasztala, pipatóriuma, írószerszámai, foteljei. A ruhás és könyvszekrénye, Izsó Miklós kisplasztikája, gyermekei, Juliska és László festett portréi, Arany pihenő ágya és az a néhány karlsbadi váza is, amelyet egy kúráról hozott magával.
A kiállításról az ötletes megoldások sem hiányoznak.
– Amikor megérkezett a teljes anyag, ijedten kerestük, hová lettek azok a babér koszorúk, amelyeket élete során Arany munkássága elismeréseként kapott – meséli az igazgató. – Aztán megtaláltuk: négy pár üveglap közé préselték a koszorúk eredeti leveleit, amelyek így nem tudnak sem elveszni, sem megsérülni. A torony negyedik emeletén interaktív játékokat helyeztek el, ablakokat nyitottak a tájra Vaderna Gábor ötlete volt a sok ablak, a tér megnyitása. A négy égtáj felé néző ablakok alatt kis táblák mutatják, merre induljon el a tekintet Szeged, Budapest, vagy éppen Arad irányába. Ezt akár jelképesen a kiállítás záró üzeneteként is fel lehet fogni.
A fotel, ahol meghalt
– Mi lesz az emlékév leteltével a kiállítás sorsa?
– Arany János szelleme majd 120 éve költözött be ebbe a toronyba. A város tovább őrzi és ápolja majd az emlékét.
Egy öblös, sárga fotel előtt álldogálunk.
– 1882. október 22-én ebben a karosszékben adta vissza a lelkét a teremtőnek. Hiszem, hogy szelleme egy darabkáját a textil szálai örökre megőrizték nekünk.
A körmöcbányai gegfesztivál egy nagy hagyományon alapuló, nemzetközi kulturális esemény. 1981-ben rendezték meg először ezt a fesztivált, Körmöcbánya (Kremnica) gyönyörű történelmi városában, Európa földrajzi középpontjában.
Azóta minden évben, augusztus utolsó hétvégéjén a világ minden tájáról érkeznek az egykor aranybányájáról híres városba a humor művelői: cirkuszosok, humoristák, karikaturisták, zenészek, színészek.
A karikatúra olyan művészi kifejezés, amely minden országban vagy rendszerben reagál, és a maga eszközeivel meg is magyarázza a politikai és társadalmi helyzetet. Azt is mondhatnánk, hogy ezek a rajzok, a bennük rejlő gondolatok a társadalom barométerei.
Ivana Satekova (Szlovénia), Szűcs Édua (Magyarország), Jugoslav Vlahovic (Szerbia). Lubomir Lichy (Csehország), Sebastian Kubica (Lengyelország), Oleksy Kustovsky (Ukrajna), Fotó: FüHü
Idén a humoros rajzok készítőit rendhagyó feladatra kérték fel a szervezők. Bár a karikatúra készítése magányos műfaj, most mégis az volt a feladat, hogy a hat országból meghívott egy-egy művész közösen, egyetlen tablón, egyszerre rajzoljon. Mindezt abból az alapvetésből kiindulva, hogy a visegrádi országok (és a szomszédos államok) története – különösen a 20. században – számos hasonlóságot mutat.
Az Impro-Cartoon néven meghirdetett közös rajzolás résztvevőinek művei a fesztivál egy másik helyszínén is bemutatkoztak, és nyílt egy karikatúrakiállítás az ötven évvel ezelőtti, prágai tavaszként ismert bársonyos forradalom ihlette karikatúrákból is.
Két évvel ezelőtt az egész világot a Csillagok háborúja új része, Az ébredő Erő tartotta a lázban. A hetedik rész sikerén múlott, hogy mi lesz a Disney nagyszabású terveivel a szériát illetően, és nem kellett csalódniuk. A film fogadtatása az új karakterekkel kifejezetten jó volt, így a Star Wars: Az utolsó Jediket már nem félelemmel, hanem inkább kellemes izgalommal várhatják a rajongók. A jövő heti premier előtt összeszedtük, hogy mit lehet eddig tudni a filmről, és milyen elméletek keringenek Az utolsó Jedikkel kapcsolatban.
Kik lesznek benne?
Az utolsó Jedikben visszatér szinte mindenki, akit már Az ébredő Erőben is láthattunk. Az eredeti trilógiából Harrison Ford (Han Solo) visszatérése kétséges, tekintve, hogy milyen sorsra jutott Az ébredő Erőben. A 2016. december 27-én elhunyt Carrie Fishert viszont most láthatjuk utoljára Leiaként. Halála miatt nem kellett semmit megváltoztatni Az utolsó Jedikben, hiszen Rian Johnson rendező addigra már befejezte a vele való forgatást, a következő, kilencedik epizóddal kapcsolatban viszont nehéz helyzetbe hozta az alkotókat. Ebben ugyanis még többet szerepelt volna a tábornokként visszatérő Leia, de a színésznő számítógépes feltámasztása helyett inkább úgy döntöttek, hogy átírják a forgatókönyvet.
A Luke Skywalkert játszó Mark Hamill nem sok szerepet kapott a hetedik részben, ez viszont most megváltozik: ő is sokat lesz a vásznon, csakúgy, mint Carrie Fisher, és végre beszélni is fog. Hamill egy interjúban azt mondta, hogy a filmből majd kiderül, hogyan lett Luke-ból egy szigeten élő remete.
Mark Hamill, Kelly Marie Tran, John Boyega, Daisy Ridley és Rian Johnson egy beszélgetésen. Fotó: Gerardo Mora/ Getty Images
Az ébredő Erőben megismert új karakterek közül Rey-en kívül a Finnt alakító John Boyega, a Poe Demeronként látható Oscaar Isaac, és az erő sötét oldalát képviselő Kylo Ren (Adam Driver) története is folytatódik. A nagy közönségsikert arató kis robot, BB-8 és a régi kedvenc, Chewbacca visszatérésére is lehet számítani.
Az újonnan csatlakozó sztárok közül Benicio del Torót kell kiemelni, aki egy rejtélyes alakot játszik, akit DJ névvel illetnek. Laura Dern egy Amilyn Holdo nevű tisztet alakít az ellenállásban, akit lila hajáról könnyű felismerni, de fontos szerephez jut egy Rose Ticko nevű ellenálló is, akit a fiatal színésznő, Kelly Marie Tran játszik.
Benicio del Toro DJ-ként. Forrás: Fórum Hungary
Emellett most is lehet érdekes cameókra számítani:
Vilmos és Harry herceg, a színész Tom Hardy, illetve a volt Take That-es Gary Barlow rohamosztagosokként fognak „feltűnni”
egy közös jelenetben a Finnt játszó John Boyega mellett.
Kik csinálják?
A Star Wars nyolcadik epizódját egy újonc, az indie-filmes Rian Johnson rendezte, és a rajongók ugyan még nem tudják, hogy milyen munkát végzett, de a stúdiónak biztosan bejött, mert nemrég bejelentették, hogy további, a Csillagok háborúja univerzumához kapcsolódó filmeket bíztak rá.
Rian Johnson eddig nem sok nagyjátékfilmet rendezett, de 2005-ös debütálása, a Beépülve, és a 2012-es Looper – A jövő gyilkosa is pozitív fogadtatásban részesült, és egyéni hangvételéért dicsérték. Az utolsó Jediknek nemcsak a rendezője, hanem a forgatókönyvírója is Johnson, és az újonnan bejelentett Star Wars-filmek sztorijáért is ő fog felelni. Persze az előző részt rendező J.J. Abrams is benne maradt a projektben, producerként felügyelte a filmet, és a Star Wars-világ gyarapodását.
Miről szól?
Az biztos, hogy most először a Star Wars történetében a következő epizód ott kezdődik, ahol az előző véget ért: Luke és Rey első találkozásánál. De igazán jó munkát végzett a titoktartással a Disney, hiszen Az utolsó Jedik sztorijáról nagyon keveset lehet tudni. Rian Johson arról beszélt, hogy a történet középpontjában Luke Skywalker lesz. Úgy fogalmazott, hogy
a nyolcadik rész fő kérdése az, hogy mi a fene van Luke Skywalkerrel,
az őt játszó Mark Hamill szerint viszont már nem Luke a főszereplő, hanem a film sokkal inkább Rey története…
Az elsődleges kapaszkodót mindenesetre az alkotók által elejtett – akár egymásnak is ellentmondó – információmorzsák mellett leginkább a trailerek jelentik, amelyek közül az első még áprilisban jelent meg, de inkább csak a hangulatát érzékeltette a filmnek, illetve kiderült belőle, hogy visszatérnek az első rész fontos karakterei. Viszont elhangzott benne egy fajsúlyos mondat is Luke-tól: „Itt az ideje, hogy vége legyen a Jediknek”.
A második trailer október 9-én érkezett, és erről maga Rian Johnson rendező írta a Twitteren, hogy túl spoileres, szóval, ha valaki minden ilyesmit el akar kerülni, akkor inkább ne nézze meg. Hozzátette, hogy ő nem tud állást foglalni a kérdésben, mert amúgy meg tök jó lett a trailer. Itt is felmerültek azért olyan elméletek, hogy azoknak a történéseknek egy része, amelyeket ez a két és fél perc sugall (Luke visszautasítja, hogy tanítsa Rey-t, akit Kylo Ren személyében a sötét oldal is megkísért), direkt félrevezetők.
Ezen kívül több tévés spot, illetve a forgatásról készült videó is kijött a bemutatóhoz közeledve, de ezekből sok újdonság nem derült ki, viszont jól fel lehet használni őket arra, hogy megtámogassák vagy megingassák vele az eddigi találgatásokat.
Elméletek
A rajongók által gyártott teóriák közül a legtöbb azzal foglalkozik, hogy kicsoda is valójában az előző részben megismert Rey, akit gyerekkorában hagytak magára, és roncsvadászként tengette az életét egészen addig, míg az események sűrűjébe nem került Az ébredő Erőben. Az tudjuk, hogy az Erő vele van, nagyon is, a kérdés, hogy minek, illetve kinek köszönhető ez.
J.J. Abrams, a hetedik rész rendezője egyszer arról beszélt, hogy Rey szülei nem szerepeltek Az ébredő Erőben, így egy csomó karakter eleve kiesik, de több rajongó azóta is kitart amellett, hogy Han Solo és Leia gyerekéről van szó (azaz Rey Kylo Ren testvére is egyben).
Daisy Ridley (Rey) az ír Skellig-szigeten (Ach-to bolygó) Rian Johnsonnal. Forrás: Lucasfilm Ltd.
A legerősebben viszont talán az az elmélet tartja magát, amelyik Luke Skywalkert tartják Rey apjának, hiszen az első találkozásukkor, Az ébredő Erő végén kiderült, hogy van valamiféle láthatatlan kapcsolat köztük. Egy másik Luke-os elmélet szerint Rey nem a lánya, csak tanítványa volt Mark Hamill karakterének még kisgyerekként, és az elveszett családja tulajdonképpen a többi jeditanoncot jelenti. A Kenobi-teória szerint viszont Rey Obi-Wan Kenobi unokája lehet, és az ezt támogató rajongók még arra is rámutattak, hogy a ruhájuk, illetve a brit akcentusuk (az Obi-Want játszó színészek, Alec Guinness és Ewan McGregor britek, csakúgy, mint Daisy Ridley) is hasonló.
A tavaly kijött Star Wars-spinoff kapcsán sokan ráugrottak arra is, hogy annak a filmnek a női főszereplője, Jyn Erso (Felicity Jones) lehet Rey anyja. Természetesen Darth Vader sem maradhatott ki a sorból, ő Rey nagyapjaként és nagy-nagybátyjaként is felmerült a rajongóknál.
Mások nem a szülőkkel foglalkoznak, hanem arra mutatnak rá, hogy
Rey lehet a kiválasztott, a Jedik reménysége.
És, hogy a vadabb elméletek mellett se menjünk el említés nélkül, vannak olyanok, akik szerint Rey tulajdonképpen Anakin Skywalker, pontosabban az ő reinkarnációja, mások viszont amellett érvelnek, hogy Luke Skywalker klónja…
A Screen Rant nevű mozis oldalnak adott interjújában viszont Rian Johnson rendező néhány napja arról beszélt, hogy egyik elmélet sem találta fején a szöget, de azért szereti olvasgatni őket, hiszen ő maga is rajongó.
Néhány újdonság
Az eddig közzétett képsorokból úgy látszik, hogy számos új lénnyel gazdagodik a Star Wars-univerzum, például egy kristályszerű rókával, amelynek a megalkotásáról is megnézhetünk egy videót. A cukiságfaktort ezúttal madárszerű lények képviselik, és a porgok máris nagy vitákat váltottak ki a rajongók között, hiszen egyesek szerint túl aranyosak lettek a film sötét hangulatához képest. (Valószínűleg az ewokok és Jar Jar Binks képe rémlett fel bennük, és mindaz, ami velük járt.) Rian Johnson elmagyarázta, hogy a forgatás helyszínéül szolgáló ír Skellig Michael szigeten élő madarak ihlették a porgokat, és úgy volt vele, ha már a valóságban is léteznek hasonlók, miért ne tenné őket bele a filmbe, és ráadásul egy kis könnyedséget is tudott velük csempészni a sztoriba.
A porgokhoz hasonlóan Luke Skywalker remeteszigetén élnek azok a hal- és madárszerű hibridek, akiket Johnson a Caretakers (Gondozók) névvel illetett, és akik az Ahch-To bolygó szigetein tartják fenn a rendet.
A rendező, Rian Johnson egy elejtett megjegyzéséből többen arra következtettek, hogy
egy eddig soha nem látott színű fénykard is bemutatkozik Az utolsó Jedikben.
George Lucas eredetileg csak kétféle színű fénykardot képzelt el, a kéket és a pirosat, az előbbit a Jedik, az utóbbit az Erő sötét oldalán állók használták. Aztán mégis új színekkel bővült a paletta, most pedig egy teljesen új változat is felbukkanhat majd, ezért érdemes lesz a fénykardokat is figyelni. De olyanok is vannak, akik szerint nem új fénykard, hanem valamilyen teljesen új fegyver jelenik majd meg Az utolsó Jedikben.
Az új helyszínek közül pedig a Canto Bight névre hallgató kaszinóváros ígérkezik kifejezetten érdekesnek, amelyre Az utolsó Jedik kínai trailerjében már egy pillantást is lehetett vetni. Tulajdonképpen egy csomóféle idegen lénnyel telezsúfolt szórakozóhelyről van szó, ami ismerősen hangozhat már korábbi Star Wars-filmekből. Rian Jonhson szerint azonban Cabto Bright korántsem olyan lesz, amit eddig megszokhattunk, mert nem lepukkant és koszos lesz, mint a többi eddig látott ilyen hely a galaxisban. A rendező szerint olyan lesz a kaszinóváros, mintha hideg vízbe dugnánk a fejünket pontosan a film közepén. Ebből persze még elég nehéz elképzelni, hogy mire gondolhatott, de a rajongók érdeklődését mindenesetre ez a kis plusz infó is kellően felcsigázta.
És a végére egy kis hasznos tudnivaló: a filmet december 13-án vetítik először a magyar mozik, és érdemes felkészülni arra, hogy Az utolsó Jedik még Az ébredő Erőnél is hosszabb, 152 perc lesz, ezzel pedig a valaha bemutatott leghosszabb Star Wars-film az univerzumban. Mark Hamill bevallotta, hogy először őt is sokkolta ez a játékidő, de szerinte Az utolsó Jedik olyan, mint A keresztapa: nem érződik rajta a hosszússága.
Meglehetősen szokatlan és rizikós dologra vállalkozott Ridley Scott mindössze néhány héttel A világ összes pénze című új filmje bemutatója előtt: úgy döntött, hogy a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett Christopher Plummer fog szerepelni a már leforgatott alkotásban.
Kevin Spacey az olajmágnás J. Paul Getty játszotta a filmben, amely a milliárdos unokájának 1973-as elrablását dolgozza fel. A világ összes pénze december 22-én kerülne a mozikba, és ezen a dátumon egyelőre nem is változtatott a Sony, a rendező, Ridley Scott viszont egyoldalúan úgy döntött, hogy a hátralévő néhány hétben lecseréli Spacey-t Plummerre.
A rendező csak szerda délután értesítette döntéséről a stúdiót a Hollywood Reporter forrásai szerint. Azt is írják, hogy eredetileg is a 87 éves Plummert szerette volna J. Paul Getty szerepére, de a stúdió nagyobb nevet akart, így került képbe az 58 éves Kevin Spacey.
Azóta már biztosan megbánták a döntést, mert abban a másfél hétben, amely az első vádak megjelenése óta eltelt, egyre többen álltak elő a saját történetükkel arról, hogyan zaklatta őket a sztár.
Köztük van Richard Dreyfuss fia, Harry Dreyfuss is,
aki azt állítja, hogy 18 éves korában, apja jelenlétében fogdosta Kevin Spacey. Az eset akkor történt, mikor Spacey a londoni Old Vic Theaterben rendezte Richard Dreyfuss-t, és olvasópróbát tartottak a darab bemutatója előtt. Harry Dreyfuss nem mert botrányt csapni, apjának is csak később szólt az esetről. Szerinte Spacey egyértelműen kihasználta sztárstátuszát, és tudta, hogy a fiú inkább nem mond majd semmit.
Legutóbb egy tévés újságíró, Heather Unruh vádolta meg Spacey-t azzal, hogy tavaly 18 éves fiát zaklatta egy bárban. Egy londoni pultos is arról számolt be, hogy Spacey fogdosta egy buliban.
Úgy tűnik, hogy a sztár karrierje menthetetlen:
a Netflix még a múlt héten bejelentette, hogy nem forgatnak vele többet a Kártyavár című sorozatban, amelynek Spacey a főszereplője és producere is volt, és inkább kiírják a sorozatból.
Az még nem világos, hogy A világ összes pénzében hogyan tudják majd lecserélni Spacey-t Plummerre. Spacey egyébként mindössze nyolc napot forgatott a filmhez, és a jelenetek nagy részében egyedül volt, de a film másik két sztárját, a J. Paul Getty ügyvédjét játszó Mark Wahlberget, és a lányát alakító Michelle Williamst mindenesetre már behívták pótforgatásra.
A Hollywood Reporter szerint ebben a kiélezett helyzetben, ilyen közel a bemutatóhoz az is elképzelhető, hogy a több szereplős jelenetekben csak virtuálisan cserélik ki majd a két színészt. Mindenesetre a mostani eset példa nélkül álló, így nagy kérdés, hogy milyen megoldást választ majd a rendező.
Immár negyedik alkalommal látogat Budapestre pénteken, április 12-én ez a nem mindennapi tehetséggel megáldott gitáros, akit ismét az Analog Music Hall színpadán láthatunk, csakúgy, mint tavaly május elsején.
A legújabb, Heavy Hearted címre keresztelt korongja négy év szünet után jelent meg, amelynek a turnéjával jön hozzánk, sőt, egyedülálló módon egy külön akusztikus estet is ad a nagykoncert előtti estén.
Elmondhatjuk róla, hogy a hazai blues-rock közönség egyik nagy kedvence Ryan McGarvey, bár még csak a harmincas évei elején jár, mégis rengeteg zenei díjat tudhat a zsebében. Ő már a jelen gitáros istenei közé tartozik, hiszen a közönség szeretetén és rajongásán túl a szakma legnagyobb neveinek elismerését is kivívta zenéjével. Joe Bonamassa is elismerően nyilatkozott róla, és azon túl, hogy baráti szálak kötik össze őket, szakmailag is „jóváhagyta” Ryan karrierjét, és fiatalkori önmagát látja benne.
Hősünk 1986. október 30-án az új-mexikói Albuquerque városában született. A zenével szülei lemezgyűjteménye révén ismerkedett meg, mint szinte minden zseniális gitáros a korosztályából: a klasszikus rock nagyjain nőtt fel, majd belecsöppent a blues zenébe. Eleinte Robert Johnson, Elmore James, John Lee Hooker, B.B. King, Albert King és Freddie King felvételeit hallgatta, később olyan kortárs blues zenészek muzsikájába szeretett bele, mint Kenny Wayne Shepherd, Chris Duarte és Joe Bonamassa.
Első sikerét 2006-ban a Guitar Center szervezésében évente megrendezett Guitarmaggeddon: Next King Of The Blues verseny megnyerésével érte el. A következő esztendőkben megszámlálhatatlanul sok rangos díjat nyert világszerte, és a legnagyobbak elismerését is begyűjtötte, hisz Jeff Beck, B.B. King és Joe Bonamassa is felfigyelt rá.
Pályafutása egyik legnagyobb sikerének tartja, hogy Eric Clapton négyezer előadó közül választotta a 2010-es chicagói Crossroads Guitar Fesztivál fellépői közé. Eddig összesen négy lemezt (Forward In Reserve, Redefined, The Road Chosen, Heavy Hearted) adott ki, mindegyikről elmondható, hogy nagyszerűen sikerült és csak saját szerzeményei szerepelnek rajta. 2018-ban megjelent első koncertlemezét pedig legutóbbi budapesti fellépése alkalmával „nyújtotta át” a közönségének.
A mostani koncertjén Artha Meadors (basszusgitár, vokál) és Wayne Proctor (dob) lesznek a társai.
Vasárnap lezárult a Filmhét, és kihirdették a Magyar Filmdíj jelöltjeit: az 1945, az Aurora Borealis, A Viszkis, a Kincsem és a Testről és lélekről versenyezek a legjobb játékfilmnek járó díjért.
A Magyar Filmakadémia Egyesület közleménye szerint a tagok titkos szavazással döntöttek arról, hogy a 23 kategóriában mely alkotásokat és filmeseket jelölik a 3. Magyar Filmdíjra. Az ünnepélyes díjátadót az eddigi gyakorlattól eltérően a Filmhét után, március 11-én tartják a Vígszínházban.
Az 1945, az Aurora Borealis, A Viszkis, a Kincsem és a Testről és lélekről versenyezek a legjobb játékfilmnek járó Magyar Filmdíjért, a tévéfilmek között viszont nem volt elegendő nevezés az öt jelölthöz, így a benevezett négy alkotás, az Árulók, a Csandra Szekere, az Egy szerelem gasztronómiája és az Utolsó adás egyaránt versenyben van a díjért. A legjobb dokumentumfilm kategóriában az Egy nő fogságban, az Elhallgatott zenekarok a 60-as, 70-es évekből, a Granny Project, az ULTRA és a Visszahúz a múlt – Ember Judit portréja kapták a legtöbb szavazatot.
További jelöltek:
LEGJOBB RENDEZŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Antal Nimród / A Viszkis
Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
Mundruczó Kornél / Jupiter Holdja
Török Ferenc / 1945
Vranik Roland / Az Állampolgár
LEGJOBB FORGATÓKÖNYV – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Antal Nimród / A Viszkis
Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
Szabó Iván, Vranik Roland / Az Állampolgár
Szántó T. Gábor, Török Ferenc / 1945
Szekér András / Budapest Noir
LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Balsai Móni / Jupiter Holdja
Borbély Alexandra / Testről és lélekről
Máhr Ági / Az Állampolgár
Petrik Andrea / Kincsem
Tóth Ildikó / Aurora Borealis – Északi fény
LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ- JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Jéger Zsombor / Jupiter Holdja
Morcsányi Géza /Testről és lélekről
Nagy Ervin / Kincsem
Rudolf Péter / 1945
Terhes Sándor / OUT-Kihűlés
LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Békés Itala / Testről és lélekről
Kováts Adél / Budapest Noir
Nagy Mari / 1945
Tenki Réka / Testről és lélekről
Trokán Anna / Szeretföld
LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA
Jordán Tamás / Testről és lélekről
Keresztes Tamás / Kincsem
Kovács Lehel / Kincsem
Mészáros Máté / Jupiter Holdja
Znamenák István / Az Állampolgár
Részletes cikket jelentetett meg az egyik legfontosabb szórakoztatóipari magazin a magyar filmgyártásról annak kapcsán, hogy egyre több nemzetközi filmes- és tévés produkció készül Magyarországon. Szerintük ez az olcsó gyártási költségek mellett a jól képzett szakembereknek és a megfelelő infrastruktúrának köszönhető elsősorban.
A Variety csütörtökön megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy Budapest egyre inkább olyan, mintha egy kis Hollywood lenne a Duna mellett. A magazin szerint virágzik a filmipar az országban: a magyar filmek egyre-másra nyerik el a legnagyobb filmes díjakat (a Saul fia Oscar-díját, és a Testről és lélekről Arany Medvéjét említik külön), a hollywoodi produkcióknak pedig az egyik legfontosabb forgatási helyszínévé vált Magyarország.
A Variety idézi Andy Vajna filmügyi biztost, aki úgy összegezte a magyar filmgyártás helyzetét, hogy
újra rákerültünk a térképre.
Ana de Armas és Ryan Gosling a Szárnyas fejvadász 2049 című filmben. Forrás: InterCom
Leírják, hogy évente körülbelül 10-12 külföldi filmes produkció készül az országban, melyek közül nemrég került a moziba a Szárnyas fejvadász 2049 Ryan Goslinggal és Harrison Forddal, az Atomszőke Charlise Theronnal és a Megtorlás Kit Harringtonnal. Szerintük a játékfilmek mellett legalább annyira fontosak az itt forgatott tévés produkciók is, mert hosszú távra biztosítanak munkát a filmes szakembereknek (ezek közül a National Geographic Mars és Géniusz című sorozatait emelik ki).
Idézik Zákonyi S. Tamás producert, aki szerint Steven Spielberg München című, 2005-ös produkciója győzte meg a hollywoodi filmeseket arról, hogy érdemes Magyarországra jönni forgatni. A Korda és az Origo filmstúdiók felszereltsége, az elérhető forgatási helyszínek, és a magyar produkciós cégek mind vonzóak az amerikai filmesek számára. Külön kiemelik, hogy a magyar filmes szakemberek elsajátították a hollywoodi filmkészítés fortélyait, emellett
a legjobban képzettek közé tartoznak a világon és sokan beszélnek angolul.
Magyarországon 30-35 százalékkal alacsonyabbak a gyártási költségek mint az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, és 25 százalékkal a kanadai és a nyugat-európai áraknál is. Kiemelik az adóvisszatérítést is, amely szintén vonzó a külföldi filmesek számára. Ezeknek a tényezőknek köszönhetően 2011 óta mintegy triplájára nőtt a filmes költés Magyarországon: 120 millió dollárról idén már 400 millióra.
Az ország ráadásul nemcsak egyre több produkciót vonz, hanem egyre jelentősebbeket és összetettebbeket is. Kiemelik, hogy a magyar filmesek a megnövekedett kereslet miatt néha kénytelenek elutasítani egy-egy produkciót, de inkább választják ezt az utat, mint hogy ne tudják elvégezni megfelelő minőségben a munkát.
Rajnai György, a Korda Filmstúdió ügyvezetője a Varietynek arról beszélt, hogy Magyarország egyre inkább a kelet-európai filmgyártás központjává válik, és szeretnék is a fejlesztésekkel megerősíteni ezt a szerepét.
Kedden kora reggel bejelentették Los Angelesben az Oscar-jelöléseket. A legjobb idegennyelvű film kategóriájában a Saul fia 2016-os sikere után ismét van magyar jelölt: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje. A legtöbb, tizenhárom jelölést Guillermo del Toro, A víz érintése című alkotása kapta.
Korábban a film egyik producere, Mécs Mónika a FüHü-nek arról beszélt, hogy bármi megtörténhet a Testről és lélekről-lel az Golden Globe- és az Oscar-versenyben, hiszen elég későn kezdtek hozzá a film kampányához. A magyar filmet végül nem jelölték Golden Globe-ra, amit az Oscar előszobájaként is emlegetnek. De az amerikai Filmakadémia szavazói máshogy döntöttek, mint a Golden Globe-ról döntő hollywoodi külföldi újságírók, így izgulhatunk Enyedi Ildikó filmjéért a 90. Oscar-gálán, amelyet március 4-én rendeznek meg.
A legjobb idegennyelvű film kategóriájában a Testről és lélekről mellett a nagy riválisnak tartott svéd nevezés, A négyzet, az orosz Szeretet nélkül című filmdráma, a chilei A Fantastic Woman és a libanoni The Insult kapott még jelölést.
Fontos megjegyezni, hogy
az öt film közül a Testről és lélekről az egyetlen, amelynek női rendezője van.
Nagy meglepetés egyébként nem volt a jelölésekben: a legjobb film Oscar-díjáért a Szólítsd a neveden, A legsötétebb óra, a Fantomszál, a Dunkirk, a Tűnj el!, a Lady Bird, A víz érintése, A Pentagon titkai és aHárom óriásplakát Ebbing határábanvan versenyben.
A víz érintése című filmet összesen tizenháromszor jelölték. Kapott jelölést a rendező, Guillermo del Toro, de többek között három színészi kategóriában is versenyben van a film az Oscarért: Sally Hawkins a legjobb női főszereplő, Octavia Spencer a legjobb női mellékszereplő, Richard Jenkins pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjáért.
A Lady Bird rendezője, Greta Gerwig is kapott jelölést, ezzel az ötödik női alkotó lett, akinek ez valaha sikerült. De nemcsak ez a kategória az egyetlen, ami fontos áttörést hozott a jelölések tekintetében a női filmeseknek: a Mudbound operatőre, Rachel Morrison lett az első nő, aki versenyezhet az Oscarért – írja a Hollywood Reporter.
A jelöléseket Tiffany Haddish és Andy Serkis jelentette be – utóbbi, az új Majmok bolygója-filmek sztárja és a Gyűrűk Ura Gollamja volt az, aki a legjobb idegennyelvű film kategóriáját ismertette.
Legutóbb tavaly kapott magyar alkotás Oscart: Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje, 2016-ban pedig Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyerte meg azt a kategóriát, amelyben most a Testről és lélekről is versenyez.
Fantasztikus eredmény a Testről és lélekről Oscar-jelölése, de a film már így is számos rangos díjat nyert el: 2017-ben, a Berlinalén mutatták be, ahol megkapta a fesztivál fődíját, az Arany Medvét, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrijének díját is. Majd – első magyar filmként és első nőként – Enyedi Ildikó kapta a sydneyi filmfesztivál fődíját, Herbai Mátét, a film operatőrét pedig a világ legjelentősebb operatőri fesztiválja, a Camerimage zsűrije tüntette ki fődíjjal. Legutóbb pedig az Európai Filmakadémia tagjai a Testről és lélekről főszerepében nyújtott alakításáért Borbély Alexandrát a legjobb színésznőnek választották. A nézőszámok alapján is 2017 egyik legsikeresebb magyar filmjéről van szó: december 31-ig több mint 91 ezren látták a hazai mozikban, a múlt héten pedig már a százezres nézőszámot is átlépte Enyedi Ildikó különleges szerelmesfilmje.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
