Kultúra

Alföldi Róbert rendezi a Hegedűs a háztetőn-t az Arénában

0

A musicalt szeptember 10-én mutatják be a Papp László Sportarénában. A főszereplő Tevjét, a tejesembert Stohl András alakítja.

A Zikkurat Színpadi Ügynökség előadása szeptember 10-én két alkalommal, délután és este is látható a Sportarénában. A bemutató után a darab országos turnéra indul.

Alföldi Róbert a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: minőségi csapatot válogattak össze a sokszereplős produkcióhoz, az alkotók többségével már többször dolgozott együtt. Mint mondta, különleges feladat a Hegedűs a háztetőn színpadra állítása, hiszen egy híres musicalről van szó, amelynek produkcióját a jogtulajdonosok figyelemmel kísérik. Tehát

semmiféle balhé nem lesz

– jegyezte meg.

Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője szerint a darab bemutatásának ötlete két éve született meg. Ehhez a társaságiadó-kedvezmény rendszerére (TAO), valamint a jegybevételre támaszkodnak, de a Nemzeti Kulturális Alap is támogatja a produkciót, amelynek költségvetése – a vidéki előadásokkal együtt – mintegy 260 millió forint.

Eredetileg egy esti előadást hirdettek meg szeptember 10-re, de miután annak nézőtere megtelt, egy délutáni előadást is játszanak – mondta Rosta Mária. Utána 8 vidéki sportcsarnokba viszik el a darabot.

Alföldi Róbert kiemelte:

ugyanúgy tekint erre a darabra, a szereplőkre, a helyzetekre, mintha egy Shakespeare-művet játszanának,

komolyan véve az adott pillanatokat. Az elmúlt évek nagyszabású produkcióit is ez a megközelítés jellemezte: kidolgozták azokat az emberi pillanatokat, viszonyokat, szituációkat, amelyeket az adott mű éppen felkínál. „Ez az anyag nagyon sok ilyet kínál” – mondta.

Mint mondta, a darab arról szól, hogy ha vannak is különbségek közöttünk – más istenben hiszünk, más a kultúránk és mások a hagyományaink –

a hétköznapi életben jól ellennénk egymással, ha a fejünk fölött nem találnák ki, hogy nekünk hogyan jó, kiket kell utálni és kiket szeretni.

A darab arról is szól, hogy mit jelent a család, a szeretet, hogy elfogadjuk egymást akkor is, ha adott helyzetekben mást gondolunk. Arról szól, hogy nem így kéne élni, de ha már így alakult, akkor éljünk aszerint, hogy a legfontosabb dolgokat, a boldogságot, a szerelmet, a szeretetet, a családi összetartozást nem írhatja felül semmi – mondta a rendező.

A mű aktualitásáról szólva kiemelte: a darabban a konfliktusokat mindenki meg akarja oldani, hiszen csak így mehet tovább az élet.

„Nem nevelgeti senki a gyűlöletpalántáját”

– fogalmazott.

Az Arénában 3000 néző befogadására képes, amfiteátrum-jellegű teret építenek fel. A főbb szerepeket Stohl András mellett Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvy Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Hevér Gábor, Lugosi György, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Náray Erika és Misurák Tünde alakítja. Fruma Sára szerepében Tóth Gabi látható.

A darabot Szombathelyen szeptember 16-án, Győrben 23-án, Debrecenben 30-án, Miskolcon október 7-én, Veszprémben október 21-én, Pécsett november 4-én, Zalaegerszegen 11-én, Nyíregyházán december 2-án játsszák.

Minden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban, ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság.

Boldog születésnapot, Korniss Péter!

0

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész, érdemes művész, a Nemzet Művésze, a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő alakja augusztus 4-én lesz nyolcvanéves.

Kolozsvárott született, családjával tizenkét éves korában költöztek Budapestre. Az ELTE jogi karáról egy év múlva, az 1956-os forradalom leverését követően kicsapták, mert tagja volt az egyetemi forradalmi bizottságnak. Segédmunkásként dolgozott, volt rádiószerelő tanonc, majd a Fényképész Szövetkezetben kapott munkát, az 1962-ben letett szakvizsga után kirakatok, esküvők, gyerekek fényképezésével szerzett tapasztalatot.

1961-től három évtizeden át a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott

gyakornokként, később fotóriporterként, majd 1986-tól a lap művészeti szerkesztőjeként. 1991-től a Színház című szaklap képszerkesztőjeként folytatta pályafutását, 1999-től szabadfoglalkozású fényképész volt, emellett tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1966-ban lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja, 1977 és 1980 között a World Press Photo zsűrijének, majd 1983-tól nemzetközi tanácsadó testületének tagja, 1982-ben az amerikai Eugene W. Smith Alapítvány tanácsadó testületének tagjává választották.

Még kezdő, beugró fotóriporterként küldték el fényképezni a balettintézet vizsgaelőadására, ekkor kezdett táncot fotózni. Nem sokkal később már a Pécsi Balettel dolgozott, később a 25. Színház előadásait örökítette meg. 1961-ben ismerkedett meg Novák Ferenc koreográfussal, aki akkor a Bihari Együttest vezette, s elkezdett néptáncot fotózni. Novák 1967-ben elvitte egy erdélyi táncházba, itt döbbent rá arra, hogy még létezik a régi, vizuálisan is megragadható, hagyományos paraszti kultúra. Meggyőződésévé vált, hogy hírt kell adnia erről az eltűnésre ítélt világról.

Erdélyben készült képeiből 1974-ben rendezett első kiállítása a Műcsarnokban óriási siker volt, az új magyar fotográfia egyik mérföldköve lett. A kiállítás plakátjára azóta klasszikussá vált fotóját, az Éneklő legények a táncházban című felvételét választotta, és erdélyi képeiből állította össze első könyvét Elindultam a világ útján címmel.

1978-ban kezdte el foglalkoztatni a vidékről Budapestre utazó, a fővárosban dolgozó vendégmunkások élete, a tiszaeszlári Skarbit András ingázását és életét egy évtizeden át követte. Az ebben az időszakban készült fényképeit A vendégmunkás (1988) című albumában adta ki.

Újra és újra visszatért Erdélybe, de megörökítette Moldva, a Felvidék és a Vajdaság zárt, elszigetelt közösségeit is, megragadva egy hagyományos kultúra utolsó pillanatait. 1998-ban jelent meg a Leltár, Erdélyi képek, a 2006-os Betlehemes című albuma az 1969 és 1974 közötti fekete-fehér képek mellett a napjainkban ugyanott, de mozgó stúdióban készült, megrendezett, beállított digitális technikával készült képeit tartalmazza. 2008-ban látott napvilágot a négy évtized munkáját összegző Kötődés. Závada Pállal közösen készítették az Egy sor cigány, huszonnégy mai magyar című kötetet (2011).

A fotóművésznek eddig tizennyolc albuma jelent meg.

2010-ben szülővárosában, Kolozsvárott rendezett kiállítást, 2012-ben a Várfok Galériában negyvenöt éves munkásságának anyagából válogatta össze a tárlat anyagát. Tizenhat országban volt egyéni kiállítása, többek között Helsinkiben, Párizsban, Prágában, Koppenhágában, Amszterdamban, Münchenben, Quitóban, New Yorkban. Képei a Nők Lapján kívül a National Geographic, a GEO Magazine, a Time és a Forbes magazinban is megjelentek. Több fotográfiával kapcsolatos televíziós műsort is készített.

Korniss Péter 1975-ben kapott Balázs Béla-díjat, 1976-ban az ENSZ-pályázat nagydíját nyerte el. 1983-ban érdemes művész lett, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.

1999-ben első fotóművészként kapott Kossuth-díjat

az erdélyi kultúra folyamatos megjelenítéséért a hazai fotográfiában, az életműve gerincét adó négy könyvében bemutatott népélet ábrázolásáért, mely új dimenziókat nyitott a magyar fotográfiában, itthon és világszerte elismert művészi munkásságáért. Megválasztották a Magyar Művészeti Akadémia tagjának, de tagságáról később lemondott. 2004-ben Pulitzer Emlékdíjjal jutalmazták munkásságát, s ugyanebben az évben Prima-díjas lett. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

Dokumentarista művész, a valóság ábrázolására törekszik, de saját élményeit is át akarja adni. Kötődések című albumának bevezetőjében írta: „Meg kellene örökíteni azt, ami hamarosan eltűnik! Fotográfusként ennél szebb feladatot nem is találhattam volna magamnak.” Robert Capa mondását – „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel a témához” – a maga számára így fogalmazta át: „Ha nem elég jó a képed, nem voltál elég közel az emberhez.”

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Müller Péter Sziámi és barátai a Gödörben

0

A Müller Péter Sziámi AndFriends zenekar elkészítette új lemezét, melyet először élőben 2018. január 13-án, a Gödör Klubban mutatnak be a nagyközönség előtt.

A Nevess Magadra! című új album – alcíme „A helyzet tragikus – de nem komoly…” – tizennyolc felvételt tartalmaz. A dalok között szerepel néhány régebbi Sziámi dal újra gondolva, vannak köztük teljesen új nóták, és izgalmas meglepetések is, úgy, mint Kiss Laci (URH, Európa Kiadó) szerzeménye, az Anima Sound System által készített remix, valamint a Romano Drommal készült közös dal, a Boldog Új Évet! (A lemez a koncerten megvásárolható.)

Ezen az estén a zenekar hosszú koncertre készül: az új lemez dalain túl előveszik a legjobb URH és Sziámi dalokat is. Vendégként közreműködik majd többek között Ónodi Eszter (Katona József Színház), Másik János, Stefanovics Angéla (Pintér Béla Társulata) és a Romano Drom.

Előttük a hosszú múltra visszatekintő Malacka és a Tahó zenél.

A Müller Péter Sziámi AndFriends zenekar derűsen és merészen termékeny, innovatív, ugyanakkor szigorúan és lazán hagyományőrző alkotócsoport. Mint neve is mutatja, kipróbált baráti társaság, amely egyenként és együtt is megjárta a szocializmus és a posztkapitalizmus legjobb tűrt és tiltott formációit. Ebből következően ők azok, akik folyamatosan karbantartják az URH, a Kontroll-Csoport, a Sziámi, a korai Európa Kiadó és néhány más fontos, megszűnt vagy ritkán létező formáció kiemelkedő dalait. Ezek a számok meghökkentő/természetes módon ma újra ugyanúgy – ha nem erősebben – hatnak, mint megszületésük pillanatában.

Az egykori rajongótábor még (koncert)járóképes reprezentánsait a gyerekek és unokák generációja egyre bővülő számban egészíti ki a koncerteken, a fiatalok is kívülről fújják, amit belülről a magukénak éreznek. Ennek is köszönhető, hogy az öt éve aktívan együtt zenélő AndFriends mostanában számos zsúfolt, gyakran dupla koncertet adott a főváros nagyobb, mértékadó helyszínein és kihagyhatatlan fesztiválzenekarként is számon tartják.

A baráti társaság tagjai: Müller Péter Sziámi – ének, dalszövegek, (URH, Kontroll, Sziámi), Kirschner Péter – zeneszerzés, gitárok, vokál (URH, Európa Kiadó, 2. Műsor), Roszik Hella – ének, hegedű (Pintér Béla és Társulata), Varga Orsolya – billentyűs hangszerek (Európa Kiadó, Orkesztra Luna), Angler Ákos – dobok (Sziámi, Anima Sound System, Odett), Winterverber Csaba – basszusgitár (Európa Kiadó, Napra).

Andy Landy mosolyalbuma – Csak nézünk, mint a moziban!

A több százmilliós költségvetésű filmeket forgatnak Budapesten a Lionsgate Films, MGM, Paramount TV, Sony, Marvel, Netflix és az Amazon Studios stábjával.

AL

 

Kihirdették az irodalmi Nobel-díjast

0

Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de a bejelentés mégis óriási meglepetés. A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.

Tavaly sokkolta a világot a Svéd Akadémia azzal, hogy nem egy írónak vagy egy klasszikus értelemben vett költőnek, hanem a zenész Bob Dylannek ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat, nagy hatású dalszövegeiért.

2017-ben a 62 éves Kazuo Ishiguro kapta a díjat, mert a Svéd Akadémia indoklása szerint

regényeiben nagy érzelmi erő van, és műveiben leleplezi a világról alkotott illuzórikus érzéseink alatt tátongó szakadékot.

A Svéd Akadémia titkára, Sara Danius a bejelentés után tartott sajtótájékoztatón Jane Austen és Franz Kafka, illetve egy kis Marcel Proust keverékeként jellemezte Ishiguro regényeit, hozzátéve, hogy az angol író mindebből saját, csak rá jellemző esztétikai univerzumot hozott létre. Szerinte Ishiguro számára nagyon fontos a múlt, de nem a prousti értelemben, hanem azt térképezi fel, hogy mit kell elfelejteni a múltból, hogy túlélhessünk a jelenben.

Kérdésre válaszolva Sara Danius elmondta még, hogy nem az ő tiszte megítélni a döntést, de olyan díjazottat választottak, akiről azt gondolták, hogy briliáns regényíró. Hozzátette, hogy reméli a bejelentés boldoggá teszi a világot.

Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban, családja ötéves korában költözött Angliába. A kortárs angol nyelvű irodalom egyik legelismertebb szerzője, több könyve magyarul is megjelent (Napok romjai, Ne engedj el…, A lebegő világ művésze, A dombok halvány képe, Az eltemetett óriás). Eddig nyolc regénye jelent meg, de Ishiguro több forgatókönyvet is írt már, például a A fehér grófnő című 2005-ös filmhez. A Napok romjai és a Ne engedj el… című könyvét pedig megfilmesítették, az utóbbiban Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főszerepeket.

1989-ben a Napok romjaiért Man Booker-díjat is nyert.

A fogadóirodáknál a bejelentés előtt az elmúlt évekhez hasonlóan a kenyai író Ngugi Wa Thiong’o, illetve a japán Haruki Murakami állt az élen az esélyesek között, de fontos változás volt, hogy a kanadai írónő, Margaret Atwood is a listák élére ugrott. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Atwood 1985-ös, A szolgálólány meséje című regényéből filmsorozat készült, amelyet idén mutattak be nagy sikerrel.

A magyar írók közül Nádas Péter és a korábban Man Booker-díjat nyert Krasznahorkai László szerepelt idén is az esélyesek között szerepelt.

A Ladbrokes-nál Nádas a 10. helyen állt október 5-én 16-os oddsszal, míg Krasznahorkai győzelmére több más íróval egyetemben hússzoros pénzt fizetett volna a fogadóiroda.

Sara Danius, az irodalmi Nobel-díjról döntő Svéd Akadémia állandó titkára 2017. október 5-én Stockholmban bejelenti, hogy a testület Kazuo Ishiguro brit regényírónak, forgatókönyvírónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat. (MTI/EPA/Claudio Bresciani)

Az irodalmi Nobel-díjról a döntést a Svéd Akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő, amelynek tagjait három évre választják. Először javaslatokat gyűjtenek be tudományos intézményektől, irodalmi szervezetektől, illetve a korábbi díjazottaktól, majd a bizottság egy szűkített, 15-20 főből álló listát állít össze. A 18 akadémiai tag elvileg hónapokig tanulmányozza a jelöltek munkásságát, mielőtt közösen meghozzák a döntést a díjazottról, akinek a személyét azért nehéz megjósolni, mert a jelöltek listája 50 évig titkos. Az irodalmi Nobel-díjat az kaphatja meg, akire az akadémia tagok több mint fele szavazott.

A kitüntetés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) pénzdíj is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik Stockholmban.

Meztelen Mona Lisát találhattak egy francia gyűjteményben

0

A Mona Lisa vázlata lehet az a meztelen nőt ábrázoló szénrajz, amelyet 150 éve őriznek egy francia gyűjteményben.

A BBC az írja, hogy a rajzot korábban csak Leonardo da Vinci műhelyének tulajdonították, de most francia művészettörténészek összevezették a párizsi Louvre-ban található Mona Lisával, és több arra utaló jelet is találtak, hogy maga a mester dolgozhatott a szénrajzon – legalábbis egyes részein.

Ilyen jel a kezek majdnem azonos elrendezése és a testtartás, a képek hasonló mérete, illetve az, hogy kis lyukakat fedeztek fel a rajz körvonalain. Ez arra utal, hogy a szénrajzot felhasználhatták abban, hogy átmásolják vászonra. A kutatók viszont arra is rámutattak, hogy a Monna Vanna elnevezéssel illetett rajzon, amely 1862 óta a Condé Múzeumban található, jobb kezes művészre utaló vonalkázás is látható, miközben Leonardo bal kezes volt.

„Nem pusztán másolat. Egy olyan művet látunk, amelyen Leonardo az élete végén, a Mona Lisával párhuzamosan dolgozhatott. Szinte biztosan egy előkészítő munka az olajfestményhez” – mondta Mathieu Deldicque kurátor.

A Louvre szakértői megerősítették, hogy a rajz Leonardo életében, a 16. század elején készült, és igen magas kvalitású. A kutatók tovább vizsgálják a rajzot.

Határon túli előadás nyert a POSZT-on

0

Idén nagyon erős volt a határon túli színházak felhozatala, ennek megfelelően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ibsen-előadása, a Rosmersholm lett a legjobb a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait szombaton adták át Pécsen.

A szakmai zsűri által legjobb előadásnak ítélt produkció még két díjat kapott, a Rebekka Westet alakító Imre Évát a legjobb női főszereplő, Andrij Zsoldakot és Daniel Zsoldakot a legjobb díszletért járó díjjal ismerték el.

A legjobb rendezésért járó díjat Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház Kaukázusi krétakör című darabjának rendezője kapta,

a legjobb férfi főszereplő a darabban Azdakot játszó Kocsis Gergely lett.

A legjobb női mellékszereplő a Radnóti Színház III. Richárd című előadásából Kováts Adél, a legjobb férfi mellékszereplő a kecskeméti Katona József Színház által színre vitt Csárdáskirálynőben Kaucsiánó Bonifác grófot alakító Szemenyei János lett.

A legjobb harminc év alatti színésznő díját Szakács Hajnalka, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta Csehov Három nővér című drámájában nyújtott alakításáért. Ez a produkció kapta a legjobb színpadi mozgás és térhasználatért, illetve Kozma András a legjobb dramaturgi munkáért járó díját is.

A színészzsűri különdíját a legjobb női alakításért Pálmai Anna kapta A kaukázosi krétakörben nyújtott alakításáért a Katonában, a legjobb férfi alakításét pedig Horváth László Attila a Móricz Zsigmond Színház Illatszertár című előadásáért. A közönségzsűri díját is ez a darab kapta.

Fájdalmas film a Testről és lélekről egyik nagy vetélytársa

Miközben a Testről és lélekről egy felemelő alkotás arról, hogy minden nehézség ellenére is rátalálhat az emberre az igazi szeretet, orosz vetélytársa végtelenül lehangoló képet fest érzelmi életünkről. A Szeretet nélkül, amelyet Enyedi Ildikó filmjével együtt a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelöltek, kímélet nélkül mutatja be, hogyan adják át egymásnak az emberek a feltétel nélküli szeretet hiányából adódó frusztrációjukat, tönkretéve ezzel a körülöttük lévők életét.

Nem könnyű végignézni Andrej Zvjagincev filmjét, aki már másodszor van versenyben a kategória Oscarjáért, hiszen 2015-ben a Leviatán miatt is jelölték, de végül „csak” Golden Globe-ot nyert. A Szeretet nélkül tulajdonképpen olyan, mintha a rendező arra kényszerítene, hogy a lehető legközelebbről kövessük nyomon olyan emberek kínlódását, akikről a hétköznapokban inkább elfordítanánk a tekintetünket. Hiszen általában úgysem avatkozhatunk bele abba, hogy valaki hogyan neveli félre a gyerekét, vagy teszi pokollá házastársa életét. A Szeretet nélkül viszont mindezt kendőzetlenül tárja elénk egy diszfunkcionális család életén keresztül, amely a szemünk láttára válik a szörnyűből elviselhetetlenné.

A Szeretet nélkül címe nem árul zsákbamacskát: ebben a filmben pont azok nem bírják elviselni a másikat, akik elvileg a legközelebbi szerettei egymásnak. Adott egy válófélben lévő pár, Zsenya (Mariana Szpivák) és Borisz (Alexej Rozin), akik már régen nem éreznek mást ebben a kapcsolatban, csak gyűlöletet és megvetést, és ezt minden adandó alkalommal ki is nyilvánítják a másiknak, hiszen még kénytelenek egy háztartásban élni. Nyilván ez sem egy szép téma, de sajnos elég hétköznapi, viszont ennél sokkolóbb az, ahogy a közös gyerekükkel bánnak. A 12 éves Aljosát (Matvej Novikov) egyikük sem szeretné magához venni, és miután a nagyi sem kér belőle, úgy döntenek, otthonba adják a gyereket. A kisfiú ép, egészséges, csak éppen nem szeretik eléggé a szülei, akik már

annyira továbblépnének új, nem közös életükbe, hogy inkább elhárítják a gyerekkel járó felelősséget.

Merész téma, hiszen szörnyű házasságot vagy egyedülálló apát/anyát gyakran látni filmeken, de olyan szülőt, pláne anyát, aki nem tudja szeretni a gyerekét, már ritkábban (a szintén nagyon fájdalmas Beszélnünk kell Kevinről juthat eszünkbe ebben a témában), és a Szeretet nélkül-ben még a felelősségérzet sem munkál eléggé Zsenyában. Pedig látszólag Aljosának megfelelően gondját viselték eddig: a fiú úgynevezett rendezett környezetben él, a szülőknek viszonylag jó állása van, a gyerek iskolába jár, megfelelően táplálják, van rendes szobája – csak éppen érzelmileg teljesen elhanyagolják. Először úgy tűnik, főként az anya a hibás abban, hogy Aljosa ilyen légkörben él, és a bennünk élő sztereotípiák miatt nyilván az ő közönye fáj jobban a nézőnek.

Pedig az apa sem jobb: látszik rajta a bűntudat, de inkább lelép otthonról, és elvárja, hogy a felesége viselje gondját a gyereknek, amíg meg nem szabadulnak tőle. Arra, hogy Borisz miért lett ilyen, elsősorban a felesége szeretetmegvonása, és már terhes új barátnője lehet a válasz, Zsenya esetében pedig egyértelművé teszi a film, hogy ő is hasonló környezetben nőtt fel.

Saját anyja sem szerette őt, így ő is képtelen volt örülni születendő gyerekének

– ahogy ezt ki is fejti új szerelmének, amikor már éppen érzelemmentes szörnyetegnek gondolnánk a nőt. Kiderül, hogy nagyon is tisztában van azzal, hogy amit tesz, mennyire elítélendő, sőt, még azzal is, hogy a saját anyja rossz példáját viszi tovább. Mégis így dönt eljövendő boldogsága érdekében, és nézőként képtelenek vagyunk felmenteni, hiába kerülünk mi is szembe a tényleg szörnyű nagymamával, akinek egyébként biztos van egy hasonló háttértörténete.

Forrás: Mozinet

A szülők életét hosszasan mutatja a film, de, habár gyakorlatilag ő film a központi alakja, Aljosáról alig tudunk meg valamit. Az anyja szerint kezelhetetlen és goromba, viszont ha valakit, őt nem lehet hibáztatni ezért. Komoly, befelé forduló fiúnak tűnik, aki csendesen szenved, de több nem derül ki róla, ami összhangban van azzal, hogy a saját szülei sem ismerik őt. Mégis letaglózó, hogy

majdnem két nap után tűnik fel nekik, hogy eltűnt.

Innentől kezdve a film arról szól, hogyan próbálják előkeríteni Aljosát, de úgy tűnik, itt is inkább az ezzel járó kényelmetlenség, meg a bűntudat, és nem gyerekük hiánya az, ami megviseli a szülőket. Szimbolikus jelentőségű, hogy valójában egy rakás idegen fekteti a legtöbb energiát Aljosa felkutatásába, hiszen még a rendőrséget sem nagyon foglalkoztatja egy kamaszfiú eltűnése. Ebben a helyzetben nem lehet és nincs is happy end, Zvjagincev pedig igazából le sem zárja a filmjét. Látjuk, hogy az élet Aljosával vagy nélküle, de megy tovább, viszont mivel nem pszichopatákról, csak nem túl jó emberekről szól a film, a rengeteg sérelem mindenkiben tovább munkálkodik, és feldolgozatlanul cipelik tovább a következő kapcsolatba, vagy adják tovább a következő generációnak.

A Szeretet nélkül-ben az erős sztori – a Testről és lélekről-höz hasonlóan – különleges képi világgal is társul. A film viszont néha kicsit vontatottnak is tűnhet a magányt és az ürességet újra meg újra az arcunkba toló, a szenvedést elnyújtó snittekkel, ezért érdekes kérdés, hogy az Oscarról döntő amerikai Filmművészteti és Filmtudományi Akadémia szavazói veszik-e maguknak a fáradságot, hogy kitegyék magukat annak a gyötrelemnek, amit a film megnézése jelent. Ez utóbbi megjegyzéssel senkit sem szeretnénk eltántorítani a Szeretet nélkül-től, hiszen már csak azért is érdemes végigszenvednünk a főszereplőkkel ezt a két órát, hogy elgondolkozzunk a saját kapcsolatainkon, illetve bepillantsunk a mai orosz valóságba, amiről szintén elég lesújtó látletet ad a film. De azért reméljük, hogy idén a pozitív üzenet lesz a nyerő az Oscaron.

Paksi blues fesztivál Woodstock szellemében

0

Július első hétvégéjén a műfaj rajongói ezúttal is Paksra vándorolnak, ahol immár 27. alkalommal rendezik meg a Gastroblues Fesztivált, 5 színpadon, 50 koncerttel. Az idei találkozó különlegessége, hogy a fellépő muzsikusok nagy része megidézi majd az 1969-es Woodstock-i fesztivál szellemét, amely akkor a béke, a szeretet és a zene nagy egymásra találása volt.

Már a július 5-i első nap péntek estéje is igazi sztárparádét ígér,

hiszen nagy örömünkre az egészséges és ereje teljében lévő Deák Bill Gyula blues bandájának koncertje vezeti fel Eric Gales zenekarának fellépését, aki jelenleg a világ legszűkebb gitáros elitjének a tagja.

A hét évvel ezelőtt megjelent „A jövő gitáros istenei” című könyvemben már „megjósoltam” neki ezt a sorsot, amit annyira eltaláltam, hogy idén május 9-én, a Memphis-ben megrendezett 40. Blues Music Awards-on ő kapta az év Blues Rock művésze díjat!

Idéznék a könyvemben megjelent portréból néhány gondolatot:

„Az 1974-es születésű Eric Gales-t sokan Jimi Hendrix reinkarnációjának tartják, aki nem csak a megjelenésében és hangjában idézi Jimit, hanem gitárjátékában is, „természetesen” ő is balkezes és jobbkezeseknek való gitáron tanult meg játszani, „nehezítésként” a húrozás azóta is maradt.

Eric elmondása szerint a fivérei azzal szórakoztak vele, hogy elé raktak egy Stevie Ray Vaughan vagy Eric Johnson dalt ezzel:„ha megtanulod holnapra, elviszünk fagyizni vagy a hanglemezboltba” – gondolhatják mit választott, természetesen a hanglemezboltot! 11 évesen megnyerte első blues-versenyét, hat évvel később pedig már lemezt is kiadtak az Eric Gales Band-től, amelyben Eugene basszusozott. A Guitar World Magazin olvasói az Év Legnagyobb Tehetsége címmel jutalmazták.”

Minden blues-rajongó felfokozott várakozással tekint a paksi bemutatkozása elé, szerintem kizárt, hogy csalódunk benne!

Az este zárásaként a fiatalok egyik népszerű zenekara az Ivan & The Parazol együttes lép színpadra Tátrai Tibor vendégszereplésével. Őt aztán senkinek nem kell bemutatni, hiszen évtizedek óta csodálhatjuk a gitárjátékát!

A szombati nap is bővelkedik kimagasló koncertekkel,

kezdve az evangélikus templomban délelőtt fellépő zenészekkel: Miller Anderson, Little G. Weevil, Dionne Bennett, Pál Balázs Jenő és Amadé, Éles Gábor és Anna, The Subrune…

Este 7-kor az ESZI Csarnok színpadán csap a húrok közé Miller Anderson a bandája élén. A skót énekes-gitáros már Woodstockban is ott volt a Keef Hartley Band tagjaként, így újra az akkori programját hallhatjuk.

Az est további részében is itt lebeg majd Woodstock szelleme, hiszen a legendás Ten Years Aftert is köszönhetjük, sajnos, az időközben elhunyt Alvin Lee gitáros már nem lehet közöttünk, de a jelenlegi szólógitáros, a roppant tehetséges Marcus Bonfanti mindent megtesz majd, hogy megidézze játékával az alakját. Zárásként az Amerikában is komoly sikereket elért Little G. Weevilt, azaz a most már hazatért Szűcs Gábort hallhatjuk, a zenekarának élén a jelenleg Cardiffban élő jamaicai származású Dionne Bennett énekesnővel.

A vasárnap az ingyenes koncertek valamint a szokásos, mindig roppant népszerű főzőverseny, fesztiválfoci és a borbarát találkozó napja.

Az egész nap a Woodstock piknik jegyében zajlik. A fellépő zenekarok mindegyike választott egy kedvencet az 50 évvel ezelőtti fesztivál szereplői közül és annak a programjából válogat, emlékeztetőül.

Csak felsorolásként, íme a kínálat: Magyar Atom, Tűzkerék xT, Varga János és barátai, Soulbreakers, Pál Balázs Jenő és barátai, The Joint Venture, Big Mouflon, Beatback, Ask The Dusk.

Géczi László

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK