Kultúra

Extázis

A hőségtől pállott testű fiatalok, a lányok közül többen felül csak fürdőruhában, a srácokból jó néhányan félmeztelenül, összezsúfolódnak egy hatalmas cirkuszsátorban, és már a produkció előtt, koncerthangulatban, feldobva, kurjongatnak. A Sziget Fesztiválon régóta nem csak a zenei, hanem a cirkuszi felhozatal is igencsak erős.

 

A Szigeten már amúgy is felfokozott a hangulat, de erre a Guineából érkezett Afrique en Cirque tagjai jócskán rátesznek néhány lapáttal. Az irigylésre méltó életkedv, a fékezhetetlen öröm, a kifogyhatatlan energia megtestesítői. Kicsattannak az egészségtől. Formásan izmos a testük, ez érvényes a nőkre is. A temperamentumuk pedig bámulatra méltó. Nem férnek a bőrükbe. Örökös mozgásban akarnak lenni. A zenekar tagjai úgy muzsikálnak, hogy közben táncolnak, de, ha kell, simán dalra is fakadnak, ahogy az artisták szintén, de nekik sem gond az éneklés sem.

Nincs semmi tupírozás, nincsenek drága, látványos díszletek, a művészek nem külsődleges hatásokra támaszkodnak, nagyon is magukból dolgoznak. Egymásból építkeznek, különböző alakú, magas gúlát, emberoszlopot képeznek, akár kettőt is, és ügyesen ledőlnek. Eszméletlen mennyiségű szaltót, mindenféle rafináltan megtekert ugrást képesek csinálni egymás után, úgy, hogy a látványba is bele kell szédülni, ők pedig simán talpra állnak. Mindehhez fülig ér a szájuk a boldogságtól, hogy  ezt csinálhatják, isteni fazonok, szám közben is kinéznek a közönségre, hogy na milyen jót csináltak, vagy éppen a fülükhöz teszik a kezüket, hogy nem hallanak még elég tapsot. De aztán persze rengetegszer zúg a taps, és végül felpattan a helyéről a publikum, állva ünnepel, hiszen egészen extázisba jött.

A Phare Circus esetében közel sem volt ez így. A tagjai azt játszották, hogy egy kocsmában történik mindenféle, például kusza szerelmi kapcsolatok szövődnek, lesz persze veszekedés, bunyó, miegymás. A baj az, hogy ez a produkció a cirkusz-színháznak az a rossz vonulata, ami a történetet annak leplezésére próbálja használni, hogy nincsenek elég acélos attrakciók. Az artisták túl sokat tengenek-lengenek, rázzák magukat az amúgy elég jó zenére, de, ha sokat mondok, két olyan szám van, ami úgy, ahogy, klasszikus cirkuszban is megállná a helyét. Színészi teljesítmény sem különösebb, ez így elég érdektelen és unalmas.

FH

Az úgynevezett Vándor vurstliban is vannak mindenféle cirkuszhoz közeli vásári kunsztok, meg persze mutatványosok. Például hosszú csőből gyorsan leguruló diót lehet törni fakalapáccsal, ha sikerül. Szoborfejekre lehet kalapot dobálni. Szépséges marionetteket bámulhatunk. Régi időket idéző, gyönyörűségesen míves óriáskerékre ülhetünk. Szélsebesen foroghatunk egy földgolyóbis formájú, magunk által hajtott szerkezeten. És mechanikus, fölöttébb furcsán, de veszett jól, egyéni fantáziával megcsinált, horrorhoz közelítő bábukat csodálhatunk.

A cirkuszsátorban pedig van még egy abszolút figyelemre méltó produkció, a Groupe Acrobatique de Tanger előadásában. Az ősi tradíciókra építenek. A produkció kicsit olyan, mint egy falusi népünnepély, ahol mindenki bekapcsolódik abba, ami történik, zenés-táncos forgatagot látunk, melynek része az akrobatika, de a zene, a tánc, az ének szintúgy. Vannak meditatív, sőt szöveges részek, majd újra felpörögnek az események. Hatalmas dobok szolgálnak fő instrumentumokként, ezeken akrobatikázni is lehet, de naná, hogy alaposan püfölhetők is, akár extázisig fokozva a hangulatot.

Az extázis pedig igazán nem idegen a Sziget Fesztiváltól, mondhatni, hogy lételeme.

Az Operaház méregdrága amerikai turnéja

0

A magyar Állami Operaház amerikai vendégjátékának nincsen semmiféle politikai háttere, annak kizárólagos célja a társulat művészetének bemutatása. Ezt a New York-i Magyar Kultúrális Központ igazgatója közölte a hónap végén kezdődő, csaknem kéthetes turné előtt – írja a Wall Street Journal.

A színhely a Lincoln Centre lesz, de mint a lap írja, az ilyen szereplés igencsak drága lehet, ha a közönség még nem ismeri az érkező vendégeket, hiszen a világhálón vagy a mozikban vetített előadások révén a legkitűnőbb produkciókhoz juthat hozzá. Ez azonban nem riasztja el a magyar énekeseket és balett táncosokat, akik négy operát és két balett darabot mutatnak be.  Összesen 367-en működnek közre. A mintegy négymillió dolláros költséget Ókovács Szilveszter főigazgató szerint javarészt állami cégek teremtik elő. Nem kevés pénz ez egy olyan országban, amelyben az éves GDP kevesebb, mint az Amazon tulajdonosának becsült vagyona.

Ókovács azt mondja, azért szervezték az utat, mert meg akarják mutatni, hogy Magyarország ugyan kicsi, de a kultúrája igenis jelentős. Azonkívül még várhatóan 3 évig felújítják az Operaházat. Megfigyelők azonban felvetették, hogy a látogatásba nem játszanak-e bele politikai tényezők, hiszen Orbán Viktort sűrűn érik bírálatok, főleg bevándorlás-ellenes véleménye miatt. Ily módon ugyanis a hatalomra is kedvező fény vetődik a művészek jóvoltából. Erre a főigazgató azt válaszolta, hogy csakis az ő döntésük volt a vendégszereplés, abba senki más nem szólt bele. Tompa Andrea kritikus azonban megkérdőjelezi, hogy tényleg ez a legjobb módja-e a magyar kultúra bemutatásának. Sokkal inkább érdemes lett volna ezt az irdatlan összeget kisebb magyar intézményekre fordítani, főleg olyanokra, amelyek izgalmasabb dolgokat csinálnak. És, mondjuk, nem a Hattyúk tavát viszik el New Yorkba.

Budapesten lép fel Afrika legjobb gitárosa

0

Napjaink egyik legegyedibb stílusú gitárosa, Dan Patlansky pénteken Újbudán lép színpadra az új rendezvényközpontban, az Analog Music Hallban. A már 20 éve pályán lévő zenész néhány éve Joe Satriani turnévendégeként szerzett elismerést nálunk, majd zenekarával önálló koncertet is adott az A38 Hajón. Most a Perfection Kills című, immár 9. lemezét mutatja be nálunk, amely idén februárban jelent meg.

Az album a nagy sikerű, 2016-os Introvertigót követi, amelyet az év legjobb blues-rock lemezének választott az Egyesült Államokban a Blues Rock Review. Ennek dalait a már említett budapesti lemezbemutató koncertjén is hallhattuk.

A mostani lemezt Dan lakhelyéhez közel, a dél-afrikai Pretoriában rögzítették, a Scherzo Productions stúdiójában. Ezúttal a korábbiaknál kissé eltérő hangzású felvételt akart készíteni, és úgy érezte, hogy ez a helyszín megfelelő lesz erre. Mindegyik új dalt Jaco Naudé hangmérnök rögzítette és Stefan Swart keverte, a végleges formába öntés (mastering) pedig Pete Lyman feladata volt. Dan a produceri feladatokat is ellátta, bár az első néhány dal megírásakor és előkészítésekor a korábbi két lemez producere, Theo Crous is közreműködött.

Az albummal kapcsolatos elképzeléseiről így mesélt a gitáros:

„A Perfection Kills lényege, hogy megmutassa a víziómat arról, hogy hogyan is készül egy olyan lemez, amelynél a dalszerző folyamat a legfontosabb. A késztermék jóval valóságosabb és természetes hangzású eredményt produkál.” Az albumot valóban az őszintesége és az élő hangzása különbözteti meg az elődöktől. A 10 tételt Dan olyan körülmények között rögzítette, amelyek a felvételt nagyon közelivé teszik egy élőzenés előadás élményéhez.

A dalszerzés 2016-ban indult: „Amint megvoltak a kiinduló ötleteim, összeültem a zenekarral, és egy jó hétig egy közös próbahelyszínen töltöttük az időt. Ezután még néhány kisebb csiszolásra volt szükség, és készen álltunk a felvételre: a félig élő körülmények között lezajló munka két hetet vett igénybe.”

A magyarra fordítva „A tökéletesség öl” című lemez a témaválasztás koncepció köré épül, amiről az alkotó így mesélt: „A művészetekben nem létezik tökéletes forma, hiszen annak a mérésére nincsen eszköz. A tökéletesség hajszolása így sok esetben többet árt, mint használ. Ez járt a fejünkben a stúdióba tartva is: Miért is kéne tökéletességre törekedni?”

A dél-afrikai gitárvirtuóz Európában Joe Satriani Shockwave turnéjának vendégeként szerzett ismertséget pár éve. Több önálló londoni koncert és néhány fesztiválszereplés után érkezett az Introvertigo album 2016 tavaszán, és fogadtatása igazi áttörést hozott a gitáros számára. Patlansky persze koránt sem mostanában kezdte pályafutását: az idén 36 éves gitáros, dalszerző-énekes immár két évtizede zenél, a blues elkötelezett híveként.

Bemutatkozó albuma az 1999-es Standing At The Station volt,

melyet az első nagy kiadós lemez, a True Bues követett 2004-ben. Nemzetközi térhódításának egyik mérföldköve az volt, amikor 2005-ben és 2006-ban Selwyn Miller, vagyis a többek között David Gates, Randy Crawford és Petula Clark mellett is dolgozó menedzser magával vitte egy szakmai bemutatóra New Orleans-ba. 2006-ban Dan bekerült a Fender támogatói programjába, amit összesen hat Afrikából érkező zenész mondhatott el akkor magáról. Az ezt követő években sorra érkeztek az új lemezek Real (2006), Move My Soul (2009), 20 Stones (2012), majd az akusztikus Wooden Thoughts (2013), és a 2014-es Dear Silence Thieves.

Műsorában szinte kivétel nélkül csak saját szerzemények szerepelnek, így egyre többen ismerik meg világszerte Patlansky különleges, blues-rock klasszikusokban gyökerező remek és változatos dalait, és nem utolsó sorban bátor és előremutató gitárjátékát. A budapesti koncertet a város egyik nemrég nyílt rendezvényhelyszínén, az Analog Music Hallban tartják. A 11. kerületi zenei központ több szempontból is hiánypótlónak számít.

Dan Patlansky zenekarának tagjai: Tom Gatza (billentyűs hangszerek és vokál), Tom Swann (basszusgitár) és Jay Bone (dob).

Fontos premiert akadályozhatnak meg az operaházi sztrájkkal – FRISSÍTÉS

Már csak két nap van A hugenották premierjéig az Erkel Színházban, amikorra a szakszervezetek sztrájkot hirdettek, ha az Operaház főigazgatója nem hajlandó aláírni a dolgozók kollektív szerződését. A FüHü-nek Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője megerősítette, hogy továbbra is él a sztrájkfelhívás.

A sztrájkot október 19-én hirdették meg arra az esetre, ha A hugenották premierjéig, október 28-áig Ókovács Szilveszter nem írja alá az operaházi dolgozók kollektív szerződését, amelyet még tavasszal mondott fel. Azóta egy hét telt el, előrelépés azonban továbbra sincs.

„Ha nincs kollektív szerződés, lesz sztárjk” – mondta Bárány Balázs Péter a FüHü-nek arról, hogy elkötelezettek a munkabeszüntetés mellett a szakszervezetek. Szerinte, ha életbe lép a sztrájk, akkor nagy valószínűséggel elmarad a premier, mert elegen csatlakoznak majd a munkabeszüntetéshez ahhoz, hogy ne lehessen megtartani. „Azt gondolom, hogy

sztrájkolni fognak annyian, amennyien szükségesek ahhoz, hogy rábírjuk a munkáltatót, hogy meggondolja magát”

– mondta.

Felmérést erről nem készítettek a dolgozók között, de közösen döntött a három érintett szakszervezet tagsága a munkabeszüntetésről, és Bárány Balázs Péter azt mondta, hogy senki sem kérte azóta, hogy vonják vissza a sztrájkfelhívást.

Korábban arról beszélt a FüHü-nek, hogy a sztrájk csak a végső eszköz a kollektív szerződésért folytatott harcban, amelyhez nem szívesen nyúlnak, és csak akkor, ha Ókovács Szilveszter hajthatatlan. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke most is hangsúlyozta, hogy mivel rengeteg munka van egy ilyen mű színpadra állításában szeretnék, ha meg lehetne tartani a premiert.

„Egyáltalán nem cél az, hogy elmaradjon, csak egyszerűen a munkáltató, nevezetesen Ókovács Szilveszter nem hagy más lehetőséget,

ezért kénytelenek vagyunk ehhez az eszközhöz nyúlni” – mondta. Hozzátette, hogy szerdán is egyeztettek a főigazgatóval, de az nem vezetett eredményre. Elmondta, hogy egyeztettek A hugenották bemutatójában részt vevő művészekkel és más dolgozókkal, és ebből úgy tűnik, hogy egy esetleges sztrájk eredményes lenne, és megakadályozná a premiert.

Ókovács Szilveszter viszont már előre jogellenesnek minősített egy esetleges sztrájkot, hozzátéve, hogy akár bíróságra is viszi az ügyet. Bárány Balázs Péter szerint ez a fenyegetés nem ijesztette meg a szakszervezeteket, és bíznak benne, hogy a bíróság a javukra ítél majd.

Rotter Oszkár pedig abban reménykedik, hogy a főigazgató az utolsó pillanatban meggondolja magát, és nem lesz botrány.

„Úgy fogunk készülni, hogyha mégis hajlandó megfelelő kompromisszumot kötni, akkor le fog menni a premier, de csak abban az esetben”

– mondta. A sztrájk október 28-án 17 30-kor lép életbe, de ha akár abban a pillanatban sikerül megállapodni a szerződésben, meg lehet tartani szerinte az előadást. (A hugenották premierje 18 órakor kezdődik a műsor szerint.) Nyilvános forgatókönyv még nincs, de Rotter Oszkár a FüHü-nek elmondta, hogy az előadás megkezdése vagy meg nem kezdése előtt nagy valószínűséggel kiállnak a szakszervezeti vezetők a jelen lévő újságírók elé, hogy beszámoljanak a fejleményekről.

Ókovács Szilveszter, aki rendszeresen publikál az Operáról az Origón, pénteken megjelent írásában A hugenották premierjére is kitért. Azt írta, hogy a bemutatót mindenképpen megtartják, „legfeljebb nemcsak protestánsok és katolikusok nyílt színi csatája lesz ez az este, hanem a józanság és a kötelességtudat harca és úgy gondolom, győzelme is.”

Meyerbeer nagyoperáját a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére mutatná be az Opera, a Reformáció500 című rendezvénysorozatuk keretében.

Andy Landy mosolyalbuma – A hülyének is megéri!

Bárki vakációzhat 10 napot az űrben az első turistajáraton! Az ötlettel az Axiom Space nevű houstoni vállalat állt elő, amely szeretné felépíteni a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) modulként csatlakozó, majd a leválasztás után önállóan keringő Axiom Űrállomást.  Az első útra már lehet is jelentkezni. A 16,2 milliárd forintos jegy nem csak az űrhajóban történő utazást, de nyolcnapi szállást is fedezi az ISS fedélzetén. 

AL

Soha nem fizettek még ennyit műalkotásért árverésen

Rekordáron, 450 millió dollárért, azaz 119 milliárd forintnak megfelelő összegért kelt el egy Leonardo da Vincinek tulajdonított Krisztust ábrázoló festmény egy New York-i árverésén.

Az ikonográfiája miatt Salvator Mundi, azaz a világmegváltó Krisztus (ez egy specifikus Krisztus-ábrázolást jelent a művészettörténetben) néven ismert kép az egyetlen olyan, a reneszánsz mesternek tulajdonított és ismert festmény, amely még magánkézben, és nem múzeumi tulajdonban van.

A kép leütési ára 400 millió dollár volt, de a különböző jutalékokkal együtt 450 millió dollárt kell fizetnie a vevőnek a festményéért. Az ő személyazonossága nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy telefonon jelentkezett be az árverésre, és húsz percig tartott a licit a képre  – írja a BBC. Az árverésnek otthont adó Christie’s beszámolója szerint két vevő harcolt a képéért, és volt olyan, hogy több tíz millió dollárt ugrott a kép ára egyetlen új licittel. A végső árat hatalmas üdvrivalgás fogadta az aukciósházban.

Az extrémen magas ár annak köszönhető, hogy Leonardónak, akik 1519-ben halt meg, már csak kevesebb mint húsz festménye létezik. Legalábbis olyan, amelyet a szakmai konszenzus neki tulajdonít, bár a Salvator Mundi éppen egy olyan alkotás, amelynek attribúcióját vitatják egyes kutatók.

A Christie’s szerint viszont Leonardo keze munkája a kép, és ezzel az elmúlt száz év legnagyobb művészettörténeti újrafelfedezése, hiszen korábban egy Leonardo-követő alkotásának tekintették, és

1958-ban még csak 60 dollárért kelt el egy aukción. 

Mikor 2005-ben újra előkerült a festmény, egy kis, Egyesült Államokbeli aukción, az elveszett Leonardóként emlegették. Utána nem sokkal később átfogó vizsgálatoknak vetették alá a képet, amely évekig eltartott. 2013-ban egy orosz műgyűjtő 127,5 millió dollárért vásárolta meg. A szerda esti árverésen 100 millió dollárról indult a licit, és hatalmas ováció övezte a végül leütött összeget, hiszen ennyi pénzt még soha nem adtak aukción egy műalkotásért.

A Salvator Mundi előtt Picasso Algíri nők című festménye volt a legdrágább műalkotás, amely aukción kelt el: 2015-ben több mint 179 millió dollárt, azaz körülbelül 49 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek érte szintén a Christie’s árverésén.

Sallangmentes díj

Nádas Péter lett az év írója, Enyedi Ildikó az év filmrendezője, Schneider Zoltán az év színésze, Huszárik Kata az év színésznője, Piros Ildikó pedig életműdíjat kapott. A legígéretesebb pályakezdő ifj. Vidnyánszky Attila lett. Szerdán adták át az Aranymedál-díjakat, a Bethlen Téri Színházban. Aki alapította ezt az internetes közönségszavazás alapján már kilencedik alkalommal kiadott, mind rangosabb díjat, az Mészáros Márton, kulturális újságíró. Nincs még 25 éves.

Mészáros tehát jócskán fiatalkorúan alapította a díjat, lelkesen talpalt, szervezett, rangot szerzett ezzel magának is. Igen neves személyiségek részesültek már elismerésben, ha csak a színészeket vesszük példának, Törőcsik Marit, Bodrogi Gyulát, Molnár Piroskát, Bánsági Ildikót, Márton Andrást, Halász Juditot, Martinovics Dorinát, Hámori Gabriellát, Földes Esztert, Básti Julit, Thuróczy Szabolcsot, László Zsoltot, Gálffi Lászlót, Kulka Jánost díjazta a közönség.

Ez a díj igazi, alulról jövő, civil kezdeményezés. Abszolút demokratikus, hiszen bárki szavazhat, már aki használ internetet.

Bár idén már a Bethlen Téri Színházban is elhelyeztek urnát erre a célra. Egy hónapig tart a voksolás, tehát van idő töprengeni.

Ugyan sok az újságíró, fotós, kamera is akad, meghitt egy ilyen díjátadó, a teátrum kávézójában. Minden fölösleges külsőségtől mentes. A keresetlenül őszinte, vagy az ugyancsak őszinte, megfontoltan okos, akár leírt szavak dominálnak. Érződik belőlük a szeretet, nemigen vannak tiszteletkörök. Ez egy sallangoktól mentes díj. Mészáros leírta, amit gondol, látszik, hogy némiképp izgul, mondja is, hogy nem mer fejből beszélni. De ettől még szabadok a gondolatai. Kelecsényi László filmtörténész írta meg még Enyedi Ildikó laudációját, olyan jól mondja el, hogy nyilván menne ez kútfőből is. Egyik fontos közlendője, hogy az általában csak ötévente filmhez jutó Enyedi Ildikónak nincs rossz, legfeljebb kis nézettségű alkotása, de ez legyen a nézők baja.

Nádas Péter éppen Pécsen van, nem tudott eljönni, szép gesztus, hogy a Jelenkor kiadó igazgatója, Sárközy Bence vette át a díjat. Aki pedig átadta, Németh Gábor író, elmesélve, hogy régóta Nádas rajongó, volt már kötete, amit a vécén és krumplifőzelék evés közben is olvasott. Schneider Zoltánnak, aki idén négy filmben is látható, és a Radnóti Színházban is igencsak sokat játszik, Pál András, ugyancsak a Radnóti tagja, adta át a díjat. Élénk derültséget keltett, amikor elmesélte, hogy délelőtt még Schneider tanyáján segített neki kolbászt, hurkát tölteni.

Zoltán győzködte, hogy jöjjön el, nézze meg, ahogy átveszi a díjat, ő pedig eltitkolta előle, hogy ő fogja átadni.

Így aztán lett nagy meglepetés! Trokán Nóra, miközben átadta a díjat Huszárik Katának, arról beszélt, hogy csak egyszer dolgozott vele, de még nagyon szeretne. Ez a kívánság kölcsönös. Huszárik kőszínházból, kis alternatív együtteshez, a Maladypéhez szerződött néhány éve, és itt megtalálta a számításait. Trill Zsolt, humorral fűszerezve a mondandóját, beszélt arról, hogy Beregszászon látta felcseperedni ifj. Vidnyánszky Attilát, ők is jól dolgoztak már együtt, és naná, hogy szeretnének is még. Szirtes Tamás profi szónokként ecsetelte Piros Ildikó szakmai érdemeit, és gáláns férfiként még bókolt is neki.

A díjátadó után, amit Juhász Anna konferált már ötödik alkalommal, a Blahalousiana zenekar énekesnője, Schoblocher Barbara és basszusgitárosa, Jancsó Gábor fokozta a hangulatot, ami velük és nélkülük is meglehetősen jó volt.

Kadare: a diktatúra jót tesz az irodalomnak

Albánia világhírű írója a párizsi Le Monde-nak nyilatkozott. Iszmael Kadare 83 éves és idejét megosztja szülőhazája, Albánia és második hazája Franciaország között. 1990-ben menedékjogot kért és kapott Franciaországban, ahol az irodalom szabadsága mindig is nemzeti ügy volt. Az idős albán író, aki esélyes a Nobel díjra is, a Luxemburg park mellett lakik Párizsban, ahol interjút is adta.

A halott hadsereg tábornoka és más könyvei magyarul is megjelentek, mert az albán író történelem szemlélete a közös múltat vázolta fel. Azt az időszakot amikor ennek a régiónak a kis nemzetei különböző birodalmak részei voltak nem egyszer szétszabdalva. Az albánok mind a mai napig ennek a megosztottságnak az örökségével birkóznak. Maga Albánia vallásilag megosztott: a többség muzulmán , de sok a görög ortodox illetve a katolikus is. Teréz anya például, akit a Vatikán nemrégiben szentté avatott, szintén albán volt, de nem Albániában született hanem Szkopjéban. A mai Észak Macedónia fővárosában. Ebben az országban a lakosság több mint egynegyede albán. Koszovóban viszont ők alkotják a többséget (kb. 90%).

Hogy oldották meg a nagy birodalmak a vallási és nemzeti megosztottság problémáit? A hatalom és az elnyomottak viszonya – ez Iszmael Kadare fő témája, mely Európában szinte mindenütt érdeklődést vált ki. Mit csinált Iszmael Kadare a világtól elzárkózó albán kommunista rendszerben ?

„Írtam a diktatúra idején”

A világtól való elzártság kedvező lehet az irodalomnak, mely sok tekintetben a képzelő erőből táplálkozik.  „A diktatúra ebből a szempontból még előnyös is lehet!” Az irodalom iránt óriási az érdeklődés hiszen mást csinálni mint olvasni és álmodozni nem nagyon lehet. Albánia Európa legszegényebb országa volt és maradt is bár a fejlődés letagadhatatlan. Az irodalom jelentősége ebben a globalizált világban jóval kisebb mint a diktatúra idején amikor az emberek sokkal inkább figyeltek az írókra.

Ma emlékháza van Iszmael Kadarenak Tiranában, de két kijárata van: kell egy menekülő út! Ha a főkapun az állambiztonság emberei zörgetnek, akkor mindig kell egy kiskapu, ahol talán el lehet menekülni – nyilatkozta a világhírű albán író.

Ördögi játszmák

Ami rossz, azt tartják, hirdetik jónak. Hányszor, de hányszor tapasztalhatjuk ezt manapság. Az ördögök világában ez persze természetes, Búbocska címmel ördögmusicalt mutatott be a Kolozsvári Magyar Opera, aminek magyarországi ősbemutatóját a Gyulai Várszínház által szervezett Erdélyi hét című programsorozat keretében tartották.

Fotó: Kiss Zoltán

Ugyanolyan ember/ördögi játszmák zajlanak a pokolban, mint a Földön, erről regél a Búbocska. Folyik az ármánykodás, a hatalmi harc, az ádáz helyezkedés, a másik kiutálása, lenézése, félreállítása, kiröhögése, kiközösítése, lehetetlenné tétele. Ömlik a hazugságáradat, tobzódik az önkény. Mindez mesekeretben, de hát a mesék gyakran meglehetősen kegyetlenek, hogy ízelítőt adjanak már a gyerkőcöknek a rögvalóból, felkészítsék őket a mind zordonabbá váló életre.

Fotó: Kiss Zoltán

Orbán János Dénes meseregénye jókora sikert aratott Erdélyben és nálunk egyaránt. Persze, hogy dramatizálták. A bábváltozathoz az a Venczel Péter írt zenét, aki később a mostani musicalverzióhoz is. Töménytelen humor van az általában pörgősen fülbemászó dallamokban, amelyeket Kulcsár Szabolcs invenciózusan vezényel a nagy kedvvel játszó zenekarnak. Lefestik, ahogy az ördögök dáridóznak. Élvezettel tobzódnak a gonoszságban. Energiadúsan randalíroznak. Veszekednek, gonoszkodnak, aljaskodnak, az ördögfiókák pedig féktelenül rajcsúroznak. A kártyázás feszültséggel teli dallamai is életre kelnek.

Fotó: Kiss Zoltán

A történet szerint ugyanis Mefisztó feltalálja a kártyát, amit tán nem véletlenül neveznek az ördög bibliájának. Szánsztszándékkal leitatja Belzebúbot, aki elnyeri tőle kártyán a kibírhatatlan, hisztérikus feleségét, Mefisztoféliát, akitől már régen szabadulni akar.  A címszereplő Búbocska viszont Belzebúb fia, így kap egy utálni való mostohaanyát, akit ki nem állhat, meg amúgy is szinte mindenből megbukott az ördögiskolában, ezért aztán bánatában világgá megy. Ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a barátjával, az ördögi udvarban az udvari bolond szerepét betöltő Kutykuruttyal, akit ugyancsak jócskán megbántottak, elmennek a Földre, ahol bizony tapasztalniuk kell, hogy ott sem minden fenékig tejfel. Lesznek persze kalandok bőven, még a Pokol és a Menny háborújának a veszélye is fölvetődik, ami tulajdonképpen afféle világháború lenne. De végül Búbocska – ki más? – megakadályozza.

Fotó: Kiss Zoltán

Nem állítom, hogy nincsenek bakugrások, megbocsájtandó dolgok a librettóban, de végül is A varázsfuvola librettójában is vannak. Azt sem állítom, hogy az operaénekesek megfelelően táncolnak egy musicalhez. De remekül énekelnek és van színészi vénájuk, halálra élvezik, hogy felszabadultan mókázhatnak, ha úgy tetszik, ökörködhetnek. Mint rosszcsont kölykök virgonckodnak a deszkákon. Humoruk van. És van hozzájuk egy tizenkét főből álló tánckar, melynek művészei viszont fergetegesen ropják. A kiváló énekkar pedig fokozza az élményeket.

Fotó: Kiss Zoltán

Ábrahám Gellért Búbocskaként csínytevő kölyköt formál, aki imád rakoncátlankodni, de ördög volta dacára, van hajlama a jóra. Kitaszítottságában gyönyörű fájdalmassággal énekel. Szilágyi János Luciferként a tényleg pokoli pokol nehezen kedvelhető, rettenthetetlen ura. A bajkeverő Mefisztó szerepében Farkas Lóránt élvezettel gonoszkodik. Gergely Elek az alaposan pórul járó Belzebúb, aki persze szintén megéri a pénzét. Balázs Borbála igencsak élvezi Mefisztoféliaként, hogy házsártosan aljadék hárpia lehet. Madarász Lóránt alakításában Kutykurutty bármennyire is ördögszármazék, igazi jó barát. Ádám János Góbiás professzorként olyan gerinces tudós, aki okozhatná a Föld vesztét, de nem teszi. Ledenják Andrea inkább mókás, mint félelmetes ördög gúnyákat tervezett, Bíró Nóra pedig olyan díszleteket, amelyek érzékeltetik, hogy a Földön és a Pokolban szinte minden ugyanaz.

Fotó: Kiss Zoltán

A Béres László által biztos kézzel, abszolút szerethetően rendezett Búbocska úgy végtelenül helyes előadás, hogy nyilvánvalóvá teszi, mindannyian ördögi játszmák részesei vagyunk, kiszolgáltatottak, kisemmizhetők, megsemmisíthetők. De hát inkább nevessünk, mint sírjunk ezen.

Alföldi Róbert rendezi a Hegedűs a háztetőn-t az Arénában

0

A musicalt szeptember 10-én mutatják be a Papp László Sportarénában. A főszereplő Tevjét, a tejesembert Stohl András alakítja.

A Zikkurat Színpadi Ügynökség előadása szeptember 10-én két alkalommal, délután és este is látható a Sportarénában. A bemutató után a darab országos turnéra indul.

Alföldi Róbert a produkció keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: minőségi csapatot válogattak össze a sokszereplős produkcióhoz, az alkotók többségével már többször dolgozott együtt. Mint mondta, különleges feladat a Hegedűs a háztetőn színpadra állítása, hiszen egy híres musicalről van szó, amelynek produkcióját a jogtulajdonosok figyelemmel kísérik. Tehát

semmiféle balhé nem lesz

– jegyezte meg.

Rosta Mária, a Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője szerint a darab bemutatásának ötlete két éve született meg. Ehhez a társaságiadó-kedvezmény rendszerére (TAO), valamint a jegybevételre támaszkodnak, de a Nemzeti Kulturális Alap is támogatja a produkciót, amelynek költségvetése – a vidéki előadásokkal együtt – mintegy 260 millió forint.

Eredetileg egy esti előadást hirdettek meg szeptember 10-re, de miután annak nézőtere megtelt, egy délutáni előadást is játszanak – mondta Rosta Mária. Utána 8 vidéki sportcsarnokba viszik el a darabot.

Alföldi Róbert kiemelte:

ugyanúgy tekint erre a darabra, a szereplőkre, a helyzetekre, mintha egy Shakespeare-művet játszanának,

komolyan véve az adott pillanatokat. Az elmúlt évek nagyszabású produkcióit is ez a megközelítés jellemezte: kidolgozták azokat az emberi pillanatokat, viszonyokat, szituációkat, amelyeket az adott mű éppen felkínál. „Ez az anyag nagyon sok ilyet kínál” – mondta.

Mint mondta, a darab arról szól, hogy ha vannak is különbségek közöttünk – más istenben hiszünk, más a kultúránk és mások a hagyományaink –

a hétköznapi életben jól ellennénk egymással, ha a fejünk fölött nem találnák ki, hogy nekünk hogyan jó, kiket kell utálni és kiket szeretni.

A darab arról is szól, hogy mit jelent a család, a szeretet, hogy elfogadjuk egymást akkor is, ha adott helyzetekben mást gondolunk. Arról szól, hogy nem így kéne élni, de ha már így alakult, akkor éljünk aszerint, hogy a legfontosabb dolgokat, a boldogságot, a szerelmet, a szeretetet, a családi összetartozást nem írhatja felül semmi – mondta a rendező.

A mű aktualitásáról szólva kiemelte: a darabban a konfliktusokat mindenki meg akarja oldani, hiszen csak így mehet tovább az élet.

„Nem nevelgeti senki a gyűlöletpalántáját”

– fogalmazott.

Az Arénában 3000 néző befogadására képes, amfiteátrum-jellegű teret építenek fel. A főbb szerepeket Stohl András mellett Éder Enikő, Martinovics Dorina, Bánfalvy Eszter, Sodró Eliza, Pájer Alma, Kornis Anna, Csákányi Eszter, Szatory Dávid, Bányai Kelemen Barna, Fehér Tibor, Hevér Gábor, Lugosi György, Patkós Márton, Makranczi Zalán, Náray Erika és Misurák Tünde alakítja. Fruma Sára szerepében Tóth Gabi látható.

A darabot Szombathelyen szeptember 16-án, Győrben 23-án, Debrecenben 30-án, Miskolcon október 7-én, Veszprémben október 21-én, Pécsett november 4-én, Zalaegerszegen 11-én, Nyíregyházán december 2-án játsszák.

Minden idők egyik legismertebb musicalje 1964-ben mutatkozott be először a Broadway-n, és hatalmas sikert aratott. Címét egy Chagall-festménytől kölcsönözte, történetét pedig Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című kisregényéből és más meséiből. A musical főszereplője a kis ukrán faluban, Anatevkában élő Tevje, a szegény ortodox zsidó tejesember, akinek a falu lakóihoz hasonlóan a hagyományok határozzák meg a mindennapjait. Derűsen él feleségével és öt lányával rozoga házában a faluban, ahol még egy ideig viszonylagos békességben megfér egymás mellett a keresztény és a zsidó lakosság.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK