Hasznos

Önvezető kamionok az M1-esen

0

Önvezető kamionokat próbált ki az M1-es autópályán a Volvo Trucks és a Waberer’s szállítmányozó cég. Erre a szállítási módra még várni kell.

Önvezető kamionokat tesztelt a Volvo Trucks és a Waberer’s International Nyrt., közúti forgalomban pénteken. Ötven kilométert tettek meg az M1-es autópályán.

A három kamion az úgynevezett platooning technológia segítségével haladt a sztrádán. Ennek lényege, hogy

csak az első járműben ül vezető, a többi a vezeték nélküli kapcsolatnak köszönhetően követi

a konvoj első tagját.

Biztonsági okokból az M1-esen haladó valamennyi kamion vezetőfülkéjében ült sofőr. Lébénynél hajtottak fel az autópályára, majd Rábapatonánál, az M85-ös gyorsforgalmi úton fordultak vissza.

Dér Péter, a Volvo Trucks kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy a platooning technológiával

biztonságosabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lehet az árufuvarozás.

A beépített technológiának köszönhetően a járművek reakcióideje gyorsabb, mint az emberé, így könnyebben elkerülhetők a balesetek, kevesebb üzemanyagot használnak fel a konvojban haladás miatt, ezáltal kevesebb károsanyagot bocsátanak ki. Előnye még, hogy csak egy sofőr utazik a konvojjal.

A technológiát még tesztelik, és mindennapos használata előtt rendezni kell a különböző országok szabályait. Reálisan négy-öt év múlva üzemeken belül, logisztikai centrumokban már alkalmazható lesz a technológia, de

a közúti fuvarozásban egyelőre nem látja az alkalmazás bevezetésének lehetőségét

a Volvo igazgatója.

Lajkó Ferenc, a Waberer’s International Nyrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a szállítmányozó vállalat idén kötött stratégiai megállapodást a Volvo Trucksszal, a teszt jogi hátterének kialakítása pedig mintegy két hónap alatt fejeződött be.

MTI/FüHü

Szeptemberre megtelhetnek az európai gáztárolók

Árcsökkenés várható a földgáz piacon, mert olyan gyors ütemben telnek meg a gáztárolók Európában. Tavaly októberben sikerült elérni a 94%-os telítettséget. A földgáz ára kétéves mélyponton. Az oroszok végképp elveszítették a képességüket arra, hogy befolyásolják a földgáz ellátást illetve az árat Európában.

A Die Zeit szerint 25,8 euró egy megawattóra földgáz ára Európában. Tavaly augusztusban ez 339 euró volt !

Nálunk mikor lesz gázár csökkenés?

Orbán Viktor május elején azt mondta a Kossuth rádióban a magyar-orosz gáz szerződésről: ”az oroszoktól behozott földgázárakban van egy csúszó hatás. Ez mindig két hónappal később érződik Magyarországon. Most az árak jobban néznek ki mint korábban bár ez még viszonylagos, mert még mindig másfélszeres vagy inkább kétszeres a háború előtti árakhoz képest. De hamarosan itthon is érezni lehet majd a csökkenő gázárakat” – ígérte a miniszterelnök.

Jelenleg még mindig hétszeres “piaci” árat kell fizetni azért a földgázért, mely a megállapított határ fölött van. A Portfolio portál  kiszámolta: az orosz földgáz szerződés 4,5 milliárd köbméteréből 3,5 milliárd volt a rezsi védett földgáz, idén ez 2,9 milliárd köbméter lehet. Mikor csökkenti a magyar kormány a földgáz árát a felhasználóknak? Erről senki sem tud semmit hiszen a költségvetés jelentős bevételi tételéről van szó. Márpedig a költségvetés egyáltalán nem áll jól hiszen nemcsak, hogy nem érkeznek meg az európai pénzek, de a remény is elszállt, hogy jövőre megjöhetnek. Így viszont a piacon kell hiteleket felvenni méregdrágán. A magyar költségvetés pedig kénytelen lesz egyre többet költeni a hitelek törlesztésére. Csak idő kérdése, hogy a magyar költségvetés mikor kerül adósságcsapdába, ha nem érkeznek meg az uniós pénzek. Orbán Viktornak azért jó az infláció, mert ezzel úgy csökkentheti a lakosság életszínvonalát, hogy ezért nem közvetlenül a kormánynak kell a felelősséget vállalnia.

Az infláció a magyar kormány csodafegyvere, amely azonban aláássa a lakosság bizalmát a nemzeti együttműködés rendszerében.

A választások viszont messze vannak, és az ellenzék  nemigen rendelkezik racionális alternatív programmal. A magyar lakosság így sokáig fizetheti a magas földgáz árat, és így  Európában ugyan alacsonynak számít a magyar rezsi, de a magyar jövedelmekhez képest magasnak: az átlagjövedelem 20%-át teszi ki a fűtési szezonban.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Megugrott infláció: kis pénzűek szívnak, jöhet a kamatemelés

A vártnál nagyobb mértékben minden szegmensében 3 százalék felett jár az infláció. Az élelmiszerek átlagot messze felülmúló drágulása a kis pénzűeket sújtja. Küszöbön az alapkamat emelése, ami nagy hiteleseknek rossz hír.

Februárban az átlagos infláció jelentősen, egy hónap alatt mintegy fél százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett, ami némileg meghaladja az előzetes várakozást. Ennél rosszabb hír, hogy a kevés pénzből gazdálkodók – pénzük nagyobb hányadát élelmiszerre költők –  mindennapjait érzékenyen érintő feldolgozott élelmiszerek sokkal nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal drágultak.

Idényáras élelmiszerek: az ég felé

Ezen belül azonban

az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) majdnem negyedével,

23,3 százalékkal kerültek többe egy év alatt. A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal drágult. A korábbi igen magas szintről mérséklődött a tojás ára 17,4 százalékkal, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal volt olcsóbb.

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal fizettek többet. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül

a vidéki szegényeket sújtva a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1-del drágult.

Az üzemanyagok 1,6 százalékkal olcsóbbodtak.

Az infláció felbontását mutatja az ábra.

Forrás: MNB

inflacio graf

Tartós árnyomás

Az áremelkedés trendjét mutató úgynevezett maginfláció (nincs benne például a hatósági ár, az energiahordozók ára) több, mint öt éves rekordot döntött meg 3,5 százalékkal.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy általános, erős árnyomás nehezedik a magyar gazdaságra és a lakosságra. Ebben bizonyára szerepük van a folyamatos béremelkedéseknek is, amelyek fokozatosan beépül az árakba. Erre utal, hogy például a piaci szolgáltatások is drágultak februárban.

Valószínűleg nem csak egyes termékkörök tíz éves rekorddrágulásával lépett át küszöböt az ország, hanem az úgynevezett adószűrt maginflációval is (ebben kiszűrik az olyan nem közvetlen adókat, mint például az áfa). Ez ugyanis az az indikátor, amit a Magyar Nemzeti Bank figyel a jegybanki alapkamat alakításakor. Mai inflációs jelentésében ez a ráta komolyan ugorva 3-ról 3,2 százalék lett februárban. Márpedig korábbi közlésük szerint a 3 százalék tartós átlépése alapot adhat az alapkamat (évek óta 0,9 százalék) emelésére.

Ez pedig várhatóan végigsöpör a teljes hitelezési rendszeren, és megdrágítja a pénzintézeti kamatokat. Ahogyan a felvett hitelekét is, bár az újonnan felvett kölcsönök (főleg a lakásoké) zöme már egy éven túli időre rögzített konstrukció. Ezekbe a kamatperiódus leteltekor számolják be az előtte bekövetkezett drágulást.

Az unió tolja a beruházásokat

Bő negyedével növekedtek a beruházások az év második negyedében, aminek kiemelkedő részadatai szinte kizárólag az európai uniós támogatásoknak köszönhetők.

Hasonló mértékű a bővülés az év első felében. A legnagyobb arányt képviselő feldolgozóiparban az átlagnövekedés harmadára futotta a második három hónapban – olvasható ki a KSH friss adataiból.

Az uniós támogatások tolják előre a magyar gazdaságot – ezt bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal legújabb számai. A második negyedévben 26,8 százalékkal növekedtek a beruházások. A jelentős bővülés hátterében az egy évvel korábbi visszaesés bázishatása is meghúzódik, tavaly nagymértékben megcsappantak az uniós támogatások. Az 50 fő feletti vállalkozások befektetései 29 százalékkal gyarapodtak, a költségvetési szervekéi pedig 56 százalékkal.

A legmarkánsabb beruházás-emelkedést a közigazgatás produkálta 94 százalékkal.

Szintén nagyon magasra ugrott, 77 százalékkal a szállítás, raktározás, elsősorban az ugyancsak zömmel uniós forrásból fizetett autópálya- és kerékpárút-építések felfutásának köszönhetően. Majdnem ennyi, 71 százalék pluszt jelentett a KSH a művészet, szórakozás, szabadidő területén, kiemelkednek azonban a sorban a versenysporthoz járuló állami nagyberuházások eszközbeszerzései.

A legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar (közte az autógyártás, elektronika, optika) befektetései viszont az átlagnak lényegesen alatta maradtak,

9,2 százalékkal tettek be több pénzt a magántulajdonosok, mint egy évvel korábban.

Az első hat hónapban 25,4 százalék volt a beruházások gyarapodás. Ekkor is az állami, illetve uniós pénzből megvalósuló invesztíciók vitték a prímet.

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az első félévi 2500 milliárd forint befektetés nagy részének ugyan az EU a forrása, valójában idén eddig szinte semmit se fizetett a közösség, részben a kritikák miatt elhúzódó ügymenet következtében. Így a pénz a magyar költségvetésből származik előleg formájában.

Orbán Viktor Lenin legjobb tanítványa

A döntéshozóknak nem a száját hanem a kezét kell figyelni! – hangoztatta a bolsevik vezér, és Orbán Viktor ennek szellemében keményen bírálja az Európai Uniót majd pedig zárt ajtók mögött vígan együttműködik a többi uniós vezetővel – mesélte egy sajtóbeszélgetésen Brüsszelben Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke rámutatott arra, hogy Orbán kirívó példa ugyan, de a többi uniós vezető is gyakran megfogalmaz a sajtónak sarkos véleményeket, de ez nem akadályozza a 27 tagállam együttműködését. A döntéshozatal a kompromisszumról szól – hangsúlyozta Charles Michel.

Kaja Kallas észt miniszterelnök asszony a nyilvánosság előtt – más balti vezetőkhöz hasonlóan – bírálta Orbán Viktort, mert Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta Szijjártó külügyminiszternek, hogy minden egyes alkalommal közölje: a magyar vagy az orosz álláspontot képviseli-e a vitában?!

Amikor a brüsszeli Politico erről kérdezte, akkor Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette: a szavakban igencsak harcias magyar miniszterelnök együttműködik a többiekkel a csúcstalálkozókon. Jelentős részben azért, mert meg akarja kapni a pénzt az Európai Uniótól.

“Azt mégsem mondhatja, hogy azért vétózok, mert nem kapjuk meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Ukrajnának szánt segélyt.

Magyarországgal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bejönnek a Tanács ülésére Brüsszelben, és szépen együttműködnek a többiekkel. Amíg csak mondanak helytelen dolgokat, de helyesen cselekszenek  addig minden rendben van” – mondta az észt miniszterelnökasszony.

Mikor jöhet pénz Brüsszelből?

A Financial Times szerint, ha Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, akkor Magyarország megkaphat 13 milliárd eurós uniós pénzt. Az alkut Brüsszel cáfolta. Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa írásban biztosította az Európai Parlement képviselőit, hogy nincsen ilyen alku.

Ellenben arról van szó, hogy szépen csendben a magyar kormány teljesítette a jogállami követelmények jórészét vagyis ezen az alapon már nem lehet visszatartani a kifizetést. A brüsszeli bizottság ezért még az idén dönthet arról, hogy a kohéziós alapból Magyarországnak járó euró milliárdokat ki is fizessék. Ez nemcsak a magyar költségvetésnek tenne jót hanem Magyarország nemzetközi megítélésének is hiszen a magyar kormány és Brüsszel vitáját árgus szemekkel figyelő bankok, melyek kölcsönöket nyújtanak Magyarországnak, azt láthatják, hogy megindult az enyhülés.

Brüsszel már csak azért sem kötheti az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazásához a magyar pénzek kifizetését, mert a legutóbbi csúcsértekezleten egyértelművé vált: egyáltalán nemcsak Magyarország nem kíván plusz pénzeket befizetni az uniós kasszába. Az öt spórolós tagállam: Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország ugyancsak azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak saját költségvetése átcsoportosításával kellene megoldania Ukrajna finanszírozását illetve úgy, hogy annak csak egy része, 18 milliárd euró lenne közvetlen támogatás, a nagyobbik része kedvezményes kölcsön.

Donald Tusk, aki Brüsszel reményei szerint kormányt alakíthat majd valamikor Varsóban, azzal kampányolt, hogy megindulhatnak az eurómilliárdok Lengyelországba, ha ő lesz ott a miniszterelnök. Brüsszel nehezen fizethetné ki az eurómilliárdokat Lengyelországnak, ahol a jogállami reformok még nemigen mutatkoznak, miközben megtagadja azt Magyarországtól, amely e téren előrelépett.

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Legkedvezőbb lesz sportbérlet jövőre is

0

Általában valamennyire kedvezőbbek lesznek az alkalmazottaknak adható cafeteria feltételei, nagyrészt a járulékcsökkentés hatásaként. Több pénz adható lakhatási támogatásként és a munkáltató részt vállalhat a diákhitel törlesztéséből. Jövőre is a sportrendezvény-belépőket futtatja a kormány: adómentes és értékhatár nélkül adható.

Nem klasszikus cafeteria, de a bér mellé adható juttatás a SZÉP-kártya, amely népszerűségében az egyik legelterjedtebb. Szálláshelyre és vendéglátásra fordítható, az adó mértéke marad az idei 34,22 százalék.

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 22-ről 19,5 százalékra csökkenése „gyűrűzik be” a másik nagyon népszerű juttatási csoportba. Az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári befizetés az idei 43,66 helyett 40,71 százalékkal adózik, ráadásul felső korlát nélkül adható a bér mellé.

Adómentes a kulturális utalvány, de legfeljebb 50 ezer forint értékben.

Nincs viszont értékhatáruk a sportrendezvényekre szóló belépőknek, bérleteknek,

ugyancsak adómentesen.

Szintén az adómentes körbe tartozik a lakhatási hozzájárulás, amely 2018-tól kiterjed a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakra is. Sőt, a juttatás összege a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára emelkedhet, amely – a legkisebb bér növekedésével – 82 800 forint lehet. (Igaz, a következő években az adómentes juttatás fokozatosan csökken.)

Új elem a diákhitel törlesztőrészletének akár teljes átvállalása, bár csak akkor, ha ez nem több, mint a minimálbér egyötöde, tehát 27 600 forint.

A versenyszférában a cafeteria éves kerete 370 ezerről 450 ezerre emelkedik jövőre.

Változások november 1-jétől

0

A szokásoknak megfelelően az idén is vannak olyan változások, amelyek november 1-jén lépnek életbe. Ezek az élet legkülönbözőbb területeit érintik – közülük szedtük csokorba a legfontosabbakat.

 

Rákbetegeken spórolnak

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy november 1-jétől több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.

Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.

Jön az e-recept

November 1-jén élesedik az elektronikus egészségügyi rendszer, első körben a közfinanszírozású intézmények – a háziorvosok, a gyógyszertárak, a rendelőintézetek és a kórházak – lépnek be az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT). A receptet vagy a további ellátásra szolgáló beutalót a beteg ugyanúgy megkapja majd  papíron, mint most, ám a számítógépbe bevitt adatok átkerülnek az informatikai felhőbe, amelyen keresztül minden jogosult egészségügyi alkalmazott hozzáférhet ezekhez.

Egy év múlva kötik be a mentőket és a magánszolgáltatókat az EESZT-be, 2019-ben pedig a tervek szerint hozzáférhetővé válnak a megelőző öt évben keletkezett egészségügyi adatok. Ezek digitalizációját addigra kell elvégezni.

Emelkedik az egészségügyi dolgozók bére

Novembertől 100 ezer forinttal emelkedik az orvosok bére, az ápolóké pedig 12 százalékkal.

Ez első hallásra a választások közeledtére utal, pedig az emelés „programozott”. 

Ezt ugyanis már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.

Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után pedig az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat.

Ami a béreket illeti: a kormány állítás  szerint egy 8 éves gyakorlattal rendelkező orvos a béremelés után  2018-ban bruttó 778 ezret fog kapni, egy 20 éves gyakorlattal rendelkező orvos pedig bruttó 813 ezret. Az ápolók esetében bruttó 293 ezerre emelkedik az átlagbér.

Bérpótlék a védőnőknek

November 1-jétől havi bérpótlékot kapnak a védőnők, mindenki, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látják el védőnői tevékenységüket. Hivatalos adatok szerint egy védőnő átlagos fizetése bruttó 257 128 forint (jelenleg egyébként a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagbér Magyarországon 292 400 forint). 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatása egyébként nőtt,  17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra.

Megszűnik az önálló ONYF

Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy az ember előre lássa: lesz itt még zűrzavar a nyugdíjak megállapítása, folyósítása körül. November elsejétől ugyanis megszűnik az önálló Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), amely beolvad a Magyar Államkincstár szervezetébe.

Az összevonást követően a kincstárt Mészáros József, az ONYF eddigi főigazgatója, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztos vezeti. A szaktárca szerint a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb közszolgáltatás jegyében kerül sor az összeolvadásra. Ígérik, hogy változatlan menetrendben érkezik majd a nyugdíj, mindenki a szokásos időpontban fogja megkapni a járandóságát.

A nyugdíjkifizetéseket érdemben nem érinti, hogy ezentúl az Országos Nyugdíj Főigazgatóság (ONYF) helyett már a Magyar Államkincstár (MÁK) végzi a nyugdíjkifizetést – sietett megnyugtatni a kedélyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóközleménye.

Könnyítés adóbevalláshoz

November 1-jétől bővül a Nemzeti Adó- és Vámhatóságon keresztül benyújtható bevallások köre, így várhatóan lényeges könnyítést kapnak a könyvelők. Ugyanis azok az iparűzési adóalanyok, akiknek 2017. december 20-ig a helyi önkormányzat felé (is) adóelőleg kiegészítési és bevallási kötelezettségük van, a NAV-on keresztül is benyújthatják a feltöltési bevallásukat.

Természetesen nem kötelező az ÁNYK-n keresztül a bevallást megküldeni, az adózó maga dönti el, hogy közvetlenül a helyi önkormányzathoz teljesíti a bevallását, vagy pedig a NAV-on keresztül nyújtja be.

Hasonlóan az iparűzési adóbevallásokhoz, a feltöltési kötelezettség összegéről szóló bevallásokat sem „vizsgálja” tartalmilag a NAV, a bevallásokat továbbítja a helyi önkormányzat felé, azonban a bevallásról befogadó nyugtát állít ki az adózó részére.

Csak a bevallás NAV-on keresztüli benyújtására van lehetőség, az iparűzési adó kiegészítés összegét továbbra is a helyi önkormányzat megfelelő számlaszámára kell teljesíteni december 20-ig.

Előrehozott béremelés – az Auchannál

Átlagosan 13,6 százalékkal emeli az áruházi alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak bérét az Auchan november 1-jén – tudatta az Auchan Retail Magyarország, amely a béremelésre idén és jövőre 2 milliárd forintot biztosítanak. Az alkalmazottak bruttó jövedelme 247 ezer forintra emelkedik a pótlékokkal, prémiumokkal és a többi béren kívüli juttatással együtt. A vállalat az áruházi, menedzseri pozícióban dolgozók bérének rendezésére is ígéretet tett.  Az Auchan felidézte, hogy az elmúlt 2 évben 2,7 milliárd forintot biztosított bérfejlesztésre, ennek köszönhetően átlagosan 24 százalékkal nőtt az áruházi alkalmazottak bruttó alapbére. Az Auchan Retail Magyarország 19 áruházat, 1 szupermarketet, 18 diszkont üzemanyag-töltőállomást és 1 online áruházat üzemeltet és közel 7000 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat az elmúlt 19 évben mintegy 200 milliárd forintot fordított Magyarországon beruházásra.

Repülővel utazók, figyelem!

November 1-től megváltozik az ingyenesen fedélzetre vihető kézipoggyászok száma és a feladott poggyász súlyhatára, illetve díja  a Ryanair utasai számára. Továbbra is 2 darab kézipoggyászt lehet ingyenesen vinni, ám ezek közül egy darab maximum 35x20x20 cm nagyságú kézipoggyászt és a repülőtér területén vásárolt vámmentes termékeket. A második, szintén ingyenes kézipoggyász mérete továbbra is maximum 10 kg és 55x40x20 cm nagyságú lehet, de ezt csak azok az utasok vihetik ingyenesen a fedélzetre, akik elsőbbségi beszállást, Plus, Flexi Plus vagy Family Plus szolgáltatást is választottak a repülőjegyük mellé.

Aki nem vásárolt az előző plusz szolgáltatások közül, annak a nagyobb kézipoggyászt a beszállókapunál le kell adnia, amelyet címkével látnak el, és aztán a repülőgép rakterébe teszik (ingyenesen). Az elsőbbségi beszállás díja 5 euró, kb. 1500 Ft utanként és személyenként. 

A feladott poggyász szabályozásában annyi lesz a változás, hogy az eddig választható két kategória – max. 15 kg és max. 20 kg – helyett egy kategória lesz, egységesen maximum 20 kg lesz a feladható poggyász súlyhatára, és maximum 2 darab bőröndöt lehet feladni személyenként.

A díjszabást is egyszerűsítik, 25 EUR lesz egységesen a feladott poggyász díja utanként, amely a kiemelt, forgalmasabb időszakokban történő repülés esetén 35 euróra fog nőni.

Új mélyponton a forint

Csaknem két hónap elteltével újabb történelmi mélypontra ért a forint: egy euró 337,4 volt délelőtt. Egyre több elemző szerint a következő töréspont a 345 lesz, és még idén 350 is várható.

Csütörtök délelőtt 337,4-re emelkedett az euró a forinttal szemben. Ez az eddigi 337,28-at adta át a múltnak nem egészen két hónap elteltével. Sok bizonytalanság növeli a forint bajait. A térségben egyébként is igen rosszul teljesítő magyar deviza értékét folyamatosan csökkentik hazai és nemzetközi körülmények: az MNB hosszú ideje makacsul alacsonyan tartott  alapkamata, a világgazdaságban tapasztalható növekedési nehézségek. De még a Brexit változatlanul bizonytalan kimenetele is az amúgy is gyengébbeket érinti rosszabbul. Nem használ a forint megítélésének a magyar kormány és az EU (a Fidesz és az EPP) közti növekvő vita se. Mindezek következtében sokan tesznek fel nagy összeget a forint gyengülésére (ez az úgynevezett shortolás).

Az elmúlt hetekben elemzők – először külföldön, majd itthon is – egyre inkább a 345-350-es euróárfolyamról beszélnek még ebben az évben. Ezek gyakran önbeteljesítő jóslatként járulnak hozzá a befektetői döntésekhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK