A francia elnök és a német kancellár azon van, hogy Magyarország mielőbb kapja meg a befagyasztott eurómilliárdoknak legalább egy részét.
A brüsszeli Politico értesülései szerint a franciák és a németek 12 tagállamból álló szövetséget toboroztak, amely többségi szavazás esetében blokkolhatja a Magyarországnak járó uniós pénzek befagyasztását. A 12 tagállam között van Orbán Viktor két szövetségese: Lengyelország és Olaszország is. Az elképzelés indoka nem politikai hanem gazdasági: amint Matolcsy György önkritikus beszédéből is kiderült, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülhet, és ezt az Európai Unió vezető államai szeretnék elkerülni. Ráadásul az energiaszankciók ügyében a magyar diplomácia álláspontját megértően fogadják mind Berlinben, mind Párizsban, mind pedig Rómában. Macron elnök nemrég Washingtonban is felvetette, hogy az amerikai földgáz négyszer annyiba kerül Európában mint az Egyesült Államokban.
Scholz kancellár a Foreign Affairsben fejtette ki, hogy Európának szuverén diplomáciára van szüksége vagyis nem rendelheti magát alá az Egyesült Államok érdekeinek.
Vita Kínáról
Scholz kancellár szerint az önálló álláspont Kína ügyében az európai szuverenitás alapja. Az USA ugyanis azt szeretné, ha európai szövetségesei is szankciókat alkalmaznának Kína ellen. Ezt Macron elnök is elutasította amikor tárgyalt Joe Bidennel Washingtonban.
A nehéz időkben a magyar kormány is fokozottan számít Kínára. A Nemzeti Bank már 2013-ban egyezményt kötött a jegybank szerepét betöltő kínai bankkal /PBOC/ 2,5 milliárd eurós deviza cseréről.
Varga Mihály nemrég eldicsekedett azzal, hogy a magyar állam jüanban kibocsátott 300 millió dolláros zöld kötvényét túl jegyezték. Magyarországon Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, akit emiatt nem is nagyon fogadnak az Egyesült Államokban. Matolcsy állítólag élete végéig a Nemzeti Bank elnöke szeretne maradni, de ezt az elképzelést Orbán Viktor nem támogatja. A miniszterelnök Matolcsy vetélytársát, a Nemzeti Bank korábbi alelnökét, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bízta meg a mostani nagy gazdasági válság menedzselésével. Matolcsy bírálatának az éle ezért elsősorban ellene irányult hiszen a Nemzeti Bank elnöke tudja: ha sikeres lesz a válság menedzselés, akkor Nagy Márton lehet az utóda. Ezt Orbán Viktor állítólag meg is ígérte Nagy Mártonnak. Minden bizonnyal jobb pénzügyi szakember mint Matolcsy György, de csodát nem tehet. Bár Matolcsy azt mondta, hogy a magyar gazdaság fizetésképtelenségéről szó sem lehet, de Macron elnök vagy Scholz kancellár távolról sem oly biztos ebben. Ezért engedélyeznék az uniós eurómilliárdok egy részének átutalását nehogy jövőre bedőljön a magyar gazdaság.
Komoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. De valamiért nem teszi.
Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket.
Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése.
Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében – mondja Ujhelyi István EP képviselő.
Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.
Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívta a kormány figyelmét és kérte, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504 millió eurót ebből a közel 100 milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból – derül ki az MSZP EP képviselőjének elmondásából.
A büdzsében eredetileg 9 milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között a képviselő közbenjárására – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit.
Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7 milliárd euró.
Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére.
Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.
Orbán Viktor kormánya legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja.
A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni – ígéri Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője.
Az elektromos-motor gyártását bővíti Győrben az Audi, amely a 250 új munkahelyre 6,4 milliárdos támogatást kap a kormánytól. Az e-motorgyártás központja a győri üzem lesz.
Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét – közölte Szijjártó Péter. Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették az e-motorok gyártásának elkezdését.
Évekig mi fizetjük az új alkalmazottakat
A kormány 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a 250 munkahelyet teremtő beruházáshoz.
Vagyis 25 milliót minden egyes munkahelyhez.
A hazai átlagot messze meghaladó fizetéseket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy – a közterhekkel együtt – több évig a magyar adófizetők állják az új munkavállalók bérét az Audinál.
Ez illeszkedik abba a tendenciába, amelyben egyre nagyobb készpénzes hozzájárulással segít ide összeszerelő üzemeket, amelyek alacsony hozzáadott értéket előállító képessége súlyos problémákat okoz a jövőre nézve. elsősorban autóipari kapacitásokat a kormány. Ennek veszélyei elég közismertek, a járműgyártás felett sűrűsödő fellegek gyűlnek.
Nem így látja ezt Szijjártó. Szerinte mindenféle „okos szakemberek” az autóipar visszaesésével riogatnak, ezzel szemben az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye, ezzel új csúcsot is megdönthet.
E-motorgyártási központ Győr
Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, Achim Heinfling (aki ősztől az ingolstadti központot fogja irányítani) kifejtette, hogy a vállalat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre egyaránt kiterjed. Jelentős mértékben bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása a győri üzemben, a fejlesztési központ pedig új műhellyel és tesztpadokkal bővül 2022 végéig.
Az Audi Hungaria egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat a márka első teljesen elektromos modellje, az Audi e-tron számára, és ezzel az e-motorgyártás központja az Audi konszernben.
Nem volt jó év a tavalyi
Az Audi győri üzeme az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója, amely a kedden bejelentett bővítést követően csaknem 13 ezer munkavállalónak fog munkát adni.
Tavaly 2,3 százalékos visszaeséssel
2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darabszáma 1 954 301-re esett vissza mintegy 10 ezres csökkenéssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kis mértékű visszaesést, de a tavalyi eredmények ismertetésekor márciusban közölték, hogy idén nem számítanak további csökkenésre, és újbóli növekedést is elképzelhetőnek tartanak.
A horvát állam elvesztette a Mol-lal szembeni pert a svájci szövetségi bíróságon. A tét az volt, hogy kimondják-e az INA felvásárlásával összefüggő állítólagos vesztegetést és szerződésszegést. A horvátoknak eddig 9 milliárd forintnál többe lehet a pereskedés.
A svájci szövetségi bíróság azután tárgyalta a Mol-lal szembeni horvát állami keresetet, hogy első fokon a genfi nemzetközi döntőbíróság (Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság, UNCITRAL) idén év elején elutasította a 2014-ben benyújtott igényt.
Ebben a horvát kormány azt állította, hogy a Mol vezetője, Hernádi Zsolt a korábbi horvát kormányfőt, Ivo Sanadert
megvesztegetve vette át az INA olajcég feletti irányítást,
továbbá nem teljesítette a privatizációkor vállalt fejlesztések egy részét.
Az állami INA kivásárlását 2003-ban kezdte el a Mol, az először 25 százalékos részesedés fokozatosan nőtt. Jelenleg a Molnak is és a horvát államnak is kisebbségi részesedése van (49,08, illetve 44,84), a magyar vállalat a relatív többség birtokában kapta meg az akkori kormánytól az irányítási jogokat.
A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Most pedig a szövetségi bíróság vetette el, hogy helyezze hatályon kívül az Ivo Sanader korrupciós ügyében hozott döntést és Zágrábra nézve kedvezőtlen döntőbírósági határozatot – jelentette az N1 horvát tévé.
A bíróság mindezek mellett 200 ezer svájci frank (53 millió forint) perköltség megfizetésére, valamint a Mol kiadásainak (250 ezer svájci frank, 66 millió forint) megtérítésére kötelezte a horvát államot. A magyar sajtóban korábban az jelent meg, hogy Horvátországnak több, mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás.
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic miniszterelnök tavaly december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam
kivásárolja a Mol részesedését
az INA-ból. Ebben azóta nincs érdemleges új fejlemény. A horvát sajtóban akkoriban az jelent meg, hogy a horvát költségvetésben nincs pénz a Mol vélhetően igen borsos (az eddigi befektetések értékét is fedező) vételárra, ezt kölcsönből kellene fedeznie. A Mol elvben nem zárkózott el az ügylettől.
Jelenleg washingtoni választott bíróságon zajlik per ugyancsak évek óta. Ebben a Mol kifogásolja a horvát állam magatartását a befektetések védelmével kapcsolatban.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője, az EPP listavezetője a Dohány utcai zsinagóga Emanuel-emlékfájánál 2019. március 12-én.
Beolvasztja az Opus Nyrt.-be régi vállalkozásainak többségi részét Mészáros Lőrinc. Ezzel zárt körben tőkét is emel az Opus.
Hagyományos építőipari és termelő vállalkozásainak jellemzően 51 százalékát beviszi a közvetlen irányítása alatt álló Opus Nyrt.-be Mészáros Lőrinc – derül ki a bonyolult szövegű tőzsdei közleményből.
A június végéig tervezett beolvasztás-sorozat keretében a Mészáros és Mészáros Kft, az R-Kord építőipari cég, a Mészáros és Mészáros, valamint a szintén Fidesz-közeli Duna Aszfalt visontai búzakeményítőüzem-vállalkozása, a Visonta Kft, a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót működtető Kall Ingredients Kft, a Mátrai Erőmű Zrt, végül a Geosol Kft jellemzően 51 százaléka lesz része az Opusnak.
Az ügyletsorral az a céljuk, hogy az apporttal végrehajtott tőkeemelés végén az Opus saját tőkéje 75 milliárd forint fölé nőjön.
A bejelentést nagy várakozás előzte meg. Reggel az Opus részvényeinek kereskedelmét felfüggesztették a börzén, jelezve, hogy a részvényesek számára fontos esemény várható. A kereskedés két óra után újraindult.
A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?
Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.
Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?
“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.
“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.
A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”
– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.
Orbán az ársapkákról is beszélt:
“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”
Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?
Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:
Budapesten már lassul a lakásárak növekedése, a vidék még most jön fel. Az új hitelekkel ömlik a pénz az ágazatba, jövő év végéig csak Budapesten 11 ezer lakás átadása várható, de a munkaerőhiány miatt is a befejezések átlagosan már fél évet késnek. A folyamatos béremelkedés egyelőre nyomja maga előtt a keresletet. Nyitott kérdés, hogy kipukkadó lufi fúvódik-e.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a féléves adatok alapján országosan 15,3 százalékkal drágultak a lakások egy év alatt (tavaly hasonló értéket mértek), és ez idén még folytatódik, de már „csak” 11 százalékkal. A fővárosban lassul a drágulás, a vidék kezd felzárkózni az árak növekedésében.
De van is hová, mert régiós összehasonlításban jelentősek a különbségek: míg Budapesten átlagosan több, mint 50 százalékkal emelkedtek az árak 2008 óta, Észak-Magyarországon még az idei második negyedévben is 13,7 százalékkal elmaradtak az akkoriaktól.
A városi lakásárak változása régiónként (2008-2017. II. n.év, százalék)
Forrás: MNB
A lakáspiacot erős kereslet és fokozatosan alkalmazkodó kínálat jellemezte az idei első fél évben – írja az MNB. Vagyis a három éve folyamatosan növekvő átlagbér, valamint a piacra áramló új hitelek – együtt a már 40 ezer körüli CSOK-igénylésekkel – mind nagyobb lakossági igényt támasztanak, amelyet az építőipar fokozatosan képes kielégíteni. (A hitelek összege 40 százalékkal nőtt éves alapon ez év közepéig.)
A lakásárak, a jövedelem és az új hitelek éves változása
Forrás: MNB
Erre az ábrára később még térjünk vissza.
Ahogy arról már szó volt, a fővárosban fokozatosan mérséklődik a drágulás: a 2017 első félévi 14,6 százalékos éves mérték már jelentősen elmarad az egy évvel azelőtti 27 százaléktól. Budapesten – a megnövekedett árak következtében is – az üzletkötések száma is szintén csökkent. A községekben viszont gyorsult a lakásárak növekedése, és a piaci forgalom is bővült. Az MNB szerint Budapesten a lakásárak már elérték az egyensúlyinak tekinthető szintet, vagyis közelíthetnek egymáshoz az árak az egyes régiók között.
A lakásárak eddigi alakulása négyzetméterenként, településtípusonkénti bontásban (a kategóriák felett az árváltozás 2013-2017. II. n.év, százalék)
Forrás: MNB
Van a lakáspiaci boomnak egy olyan vetülete is, amelyről kevés szó esik. Ez pedig
az üzleti (befektetési) megfontolás.
Az elmúlt években egyszerre jelentkezett több, egymástól független körülmény. Elérte Magyarországot is az Airbnb modellje, gombamód szaporodtak a lakáshotelek, természetesen elsősorban a turisztikailag frekventált területeken, főképpen Budapesten. Az ugyanezeken a helyeken élők (a magasabb státuszúak) számára előnyös a kormány gazdaságpolitikája (megfelezett szja, jövedelemmel együtt növekvő családtámogatás). Ezek együttes hatásaként a 2008-ban kitört válság miatt leállt ingatlanpiac szinte felrobbant, amit nagyban segített a kamatok csökkenése. Ennek következtében a megtakarítások „karbantartása” a hagyományos eszközökkel lehetetlenné vált.
Manapság az ingatlan látszik a legjobb üzletnek.
A különböző befektetések közelmúltbeli hozamának változása
Forrás: MNB
Az ingatlanos ágazatban a jelenlegi legszűkebb keresztmetszet a munkaerő-hiány. Ez az építőiparnak a vásárlói kereslet mögötti lemaradását tovább súlyosbítja.
Az építőipart gátló tényezők
Forrás: MNB
Mindez a költségek gyorsuló elszállásához vezetett már eddig is, amely komoly jogviták forrása lehet a leendő lakástulajdonosok és az építők között. A Magyar Építéstechnika című folyóirat írása szerint 2016 közepéhez képest
jelentős drágulás ment végbe az építőiparban,
annak teljes spektrumában. A különféle építőanyag-csoportok Budapesten 8-20, országosan 6-20 százalékkal drágultak, a személyi kiadások (elsősorban a bérek) 20-40, illetve 15-25, az egyebek (például fuvar) költsége 8-20 és 5-15 százalékkal kúsztak fel. Aki a részletekre is kíváncsi és a jogi háttér is érdekli, itt megtalálja.
Nyilván ezzel is összefügg, hogy egyre több hír érkezik a beruházások csúszásáról, olykor elmaradásáról. Az MNB alátámasztja ezt: a projektek 41 százalékánál eltolódott az átadás időpontja, az épülő új lakások
átlagosan valamivel több, mint fél évet csúsznak.
Az építkezések gyorsuló ütemben igyekeznek utolérni a keresletet. Az engedélyekből kiolvasható, hogy egyedül Budapesten ebben az évben 3200, jövőre 7700 új lakás befejezése és átadása várható.
A fővárosban építés alatt álló új lakások megoszlása az átadás tervezett negyedéve szerint (négy egymást követő negyedévben)
Forrás: MNB
Tehát 2018 végéig bőven tízezer feletti mennyiségű új lakást vesznek birtokba. A fenti ábra is azt mutatja, hogy 2019-től – a jelenlegi engedélykérelmek alapján – ehhez képest elenyésző új ingatlan kerül a piacra. Az csak a mostani adatok alapján állítható, hogy a 2014-ben kezdődött
boom tetőzése lesz 2018-ban.
Néhány kérdés nyitott. A hatályos törvényi szabály öt évre, 2019 végéig szállította le az új lakások áfáját 27-ről 5 százalékra. Még nem tudjuk, van-e kormányzati szándék ennek kitolására (netán véglegesítésére). Ha igen, az megnyújthatja a lakáspiac futását, bár egyre csillapulóan. A másik kérdőjel amellett meredezik, hogy a gazdaság bírja-e ezt a robbanásszerű jövedelemgyarapodást.
És ha ez nem elég, nem látható, hogy az amúgy is roppant magasra szálló jövedelmektől elszakadó, tehát idővel összeroskadó lakásárak (most tessék visszapörgetni a második ábrához) hány beruházást és építési vállalkozást fognak maga alá temetni. Az pedig már igazán messzire mutató kétség, hogy mi történik, ha a jelenleg nulla körüli alapkamat elkerülhetetlen emelkedése (legkésőbb 2019 közepe táján) beszivárog a lakáskölcsönökbe. Addig is jelenleg az látható (harmadik ábra bal fele), hogy az elszálló újlakás-árak miatt már elkezdődött az átvándorlás a használtak felé.
Matolcsy György víziói nemcsak a magyar ellenzék számára elfogadhatatlanok, sokszor nevetségesek, de kijelentéseit az európai pénzügyi elit sem veszi komolyan.
Ma két eurócsoport él együtt egy eurozónában: az északiak és a déliek – írja a Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy György azzal érvel, hogy az északi uniós tagállamoknak verseny előnyük van a déliekkel szemben, és ez a jövőben még fokozódni is fog.
Tegyük hozzá, hogy ez a nagy felfedezés az egész globális kapitalizmust jellemzi: a gazdagok még gazdagabbak lesznek míg a szegényebb régiók stagnálnak vagy még szegényednek is.
Az uniós tagállamok kormányai és az Európai Központi Bank nagyjából a GDP 40%-át fordították a válságkezelésre, és ezzel elhárították a legnagyobb bajt. Az EU maga is eladósodik – ez a 750 milliárd eurós válságkezelő alap.
Matolcsy szerint az EU ezzel rálépett a japán útra: stagnálás és olyan hatalmas államadósság, amely meghaladja a GDP 260%-át.
A jegybank elnök szerint az EU csapdában van, és ebből a kettős euró lehetne a megoldás. Egy euró a fejlettebb északi államoknak és egy másik a lemaradó délieknek. Érdekes, hogy
Matolcsynak eszébe sem jutnak a keleti tagállamok pedig Szlovákia, Szlovénia vagy a balti államok szintén részei az eurozónának.
Európa aligha Matolcsy ötleteire vár
A jegybank főnöke az IMF kipaterolásával eljátszotta a becsületét a nemzetközi pénzügyi világban. Nem véletlen, hogy a nemzetközi tanácskozásokon többnyire az alelnök, Patai Mihály képviseli a nemzeti bankot.
Ennek ellenére a Matolcsy által említett probléma fennáll: Európa a gyakorlatban több sebességes. Csakhogy
ebben a helyzetben az integráció a megoldás nem pedig az eurozóna felbontása két részre.
Ezt az integrációt sugallja a 750 milliárd eurós válságkezelő alap, amely közös eladósodást jelent a tagállamok számára. Bár Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy egyedi alkalomról van szó, de sokan emlegetik a Hamilton hatást.
Az USA pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy rávette őket a közös kölcsön felvételre…
Noha folyamatosan drágul a tűzifa, mindenhonnan hiányról érkeznek híre. Most Zalában nem kapni a szegény ember fűtőanyagát.
A Központi Statisztikai Hivatal az átlagos inflációt (2,5 százalék) lényegesen meghaladó (8,8 százalék) éves áremelkedésről számolt be szeptemberről (egy hónap alatt pedig 3,9 százalékról), ennek ellenére hiánycikk a tűzifa.
Már korábban is olvasható volt, most Zala megyéből érkezett a hír, hogy nem kapható a főleg a szegény emberek téli fűtését megoldó anyag. Pedig ott is jelentősen emelkedett az ár. Az állami erdészetnél a keménylombos lakossági tűzifa árát 1500 forinttal emelték, így nettó 15500 forint az átvevőhelyeken a köbméterenkénti ára, ez az ország keleti felében 18500-19 ezer forint körül alakul. Egy helyi erdőgazdálkodó azt mondta, hogy jelentős áremelés után a kályhakész fa eladási ára házhoz szállítva bruttó 30 ezer forint erdei köbméterenként, de az éves szerződött mennyiségnek így is
csak a 10 százalékát tudta kiszállítani partnereinek,
mert ennyit kapott meg a beszállítóktól.
A földművelésügyi tárcától származó magyarázat szerint a tavalyi kemény tél miatt sokan előrehozták az idei tűzifavásárlást, ami miatt már nyárra lecsökkentek az erdőgazdálkodók eladható készletei, a vegetációs időszak utáni fakitermelések pedig még csak most indulnak, ezért lett országszerte hiánycikk a tűzifa. Emellett az ellenőrzéseknek köszönhetően jelentősen visszaszorult a tűzifa illegális kereskedelme és az import is.
A Zalaerdő Zrt. zalaegerszegi erdészete arról számolt be, hogy átmenetileg nem fogadnak új megrendeléseket, mert ellátási területükön idén a lakossági igény már meghaladta az egész éves gazdálkodási tervüket. A hiány azonban átmeneti, mert a Zalaerdő további négy erdészeténél nincs korlátozás, és hamarosan indulnak az őszi-téli fakitermelések.
Zalai Hírlap/FüHü
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
