Hasznos

Nem fürdünk tejben-vajban

Világszerte riadót fújnak a termelők és a kereskedők: karácsonyra hiánycikké válhat például a vaj. Tény, hogy a vaj Németországban egy év alatt 84 százalékkal drágult. A hazai tejpiacot viszont az alacsony hazai és ennél sokkal magasabb exportár sújtja. Az őszi nemzetközi jegyzésárak egyelőre viszonylag nyugodtak.

A tejkészletek világszerte alacsonyak, a termelők egy része felhagyott az állattartással is. Emiatt viszont igazodni kezdtek az árak, az elmúlt nagyjából egy évben 28 százalékkal drágult a tej világszerte, ami a feldolgozott termékekre is hatással van. Karácsonyra egyes árukból, így vajból hiánycikk lehet – kongatta meg a vészharangot Peder Tuborgh, a dán Arla Foods vezérigazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy 2015-ben megszüntették az európai uniós tejkvótát.

Mindezek hatására a tej ára az év elején vágtába kezdett és csak mostanra tudott valamelyest stabilizálódni.

A tejtermékek és különösen a vajak és sajtok elmúlt hetekbeli drágulását mindenki megtapasztalhatta a magyar áruházakban is. Németországban a zöldek szóvivője, Friedrich Ostenndorff a magas vajárak okait vizsgálva arra jutott, hogy az EU 2016-ban 103,2 millió eurót fizetett ki tejtermékek (elsősorban tejpor) intervenciós felvásárlására, a megelőző évben mindössze 2,2 milliót, az intervencióba helyezett sovány tejpor mennyisége pedig 480 tonnáról 59.400 tonnára emelkedett. Az eredmény az, hogy a túltermelés következtében az állam kénytelen beavatkozni és az adófizetők pénzéből támogatást fizetni.

A brit farmerszövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy

a második világháború óta a legnagyobb vaj- és tejszínhiány elé néz az Egyesült Királyság.

A hazai nyerstej termelői ára meglehetősen nagy mozgást mutat.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, augusztusi adataiból kiderül, hogy a nyerstej termelői ára júliusban 91,71 forint volt kilónként, csaknem egy százalékkal magasabb a júniusinál, de 39,1 százalékkal meghaladva a tavaly júliusit.

A kiviteli árban hasonló tendencia érvényesült: egy hónap alatt 2,6 százalék, egy év alatt 30,6 százalék drágulás.

Csakhogy a 104,7 forintos exportár jócskán elmarad az azonnali piacon mért 131-132 forintos ártól.

Ez az úgynevezett spotár áprilishoz képest Hollandiában 40 százalékkal ugrott meg, óriási nyomás alá helyezve a hazai tejtermelőket és persze a kiskereskedelmet. Az elmúlt évek árcsökkenése visszaköszön az állatállomány alakulásában: a tejet adó tehenek száma egy százalékkal csökkent egy év alatt, aminek következtében ugyanennyivel csökkent a tej felvásárlása is, az export viszont szintén egy százalékkal emelkedett. A hazai tejes szakma ezért folyamatosan a felvásárlási ár emelését szorgalmazza.

A feldolgozott termékek részben függenek a tejtől, a sajt, vaj önálló életet él az EU-ban. A feldolgozott áruk iránti kereslet folyamatosan bővül. A vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták” a fogyasztók, aminek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben, az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek – mondta egy rendezvényen a tej terméktanács elnöke, Harcz Zoltán. A Föld déli féltekéjén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz.

A tejkvóta két évvel ezelőtti felszámolása nyomon követhető az árakon. A nyerstej termelői ára júniusban (az egy évvel korábbihoz képest) Magyarországon 37,8 százalékkal nőtt, Németországban 45,6, Írországban 40,4, Litvániában 54,7, Hollandiában 44,3 százalékkal emelkedett. Árcsökkenés az EU területén csak Cipruson (2,4), Görögországban (0,03), Máltán (1,5) és Finnországban (1,4) volt, az EU átlaga 27 százalék volt az AKI számai szerint.

A feldolgozott termékek körében azonban valóban brutális drágulással is találkozhattunk. Az edami sajt egy év alatt a németeknél 32 százalékkal került többe három hete, mint egy évvel korábban.

A vajnál szintén Németországban és Hollandiában 84, illetve 86 százalékot meghaladó áremelkedés történt, a lengyeleknél és szlovákoknál is 60 százalék körüli.

Egyelőre azonban talán mégsem válik be az apokaliptikus jóslat. A négy nappal ezelőtti adatok szerint az ömlesztett vaj napi jegyzésára például a lipcsei árutőzsdén az előző napokhoz hasonlóan 6600-6800 euró volt tonnánként szeptemberi, októberi és novemberi szállítással.

Parfümériában a legédesebb a munka

A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.

Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.

A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti

különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.

Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.

Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).

Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran

lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak

az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.

Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.

A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)

Helyezés  Bolttípus 2017 augusztus Változás
1. (2.)  illatszer 220 + 29
2. (3.)  ital 218  + 31
3. (1.)  sportszer 208 + 11
4. (5.)  bútor 206  + 28
5. (4.)  autószalon 202 + 22
6. (6.)  élelmiszer vegyes 197 + 29
7. (8.)  benzinkút 182  + 24
8. (7.)  ruha 182 + 22
9-10. (10.)  játék 180  + 29
9-10. (9.)  könyv 180 + 27
11. (12-13.)  óra, ékszer 175 + 28
12. (12-13.)  használt cikk 175 + 28
13. (11.)  híradástechnika 172  + 23
14. (16.)  dohányáru 168  + 27
15. (15.)  pékáru 166 + 24
16. (17.)  zöldséges 165 + 25
17. (18.)  élelmiszer piac 164  + 25
18. (14.)  ruhás piac 164 + 19
19. (19-20.)  hús 163 + 26
20. (19-20.)  hal 154 + 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások

Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Túl a zeniten az ingatlanpiac

Átmenetinek bizonyult az őszi fellendülés, nyári mélypontjára esett az ingatlanpiac. Novemberben 10 945 ingatlan adásvétele bonyolódott le, szemben az egy évvel korábbi több mint 12 ezerrel – közölte a Duna House.

A Duna House (DH) adatai szerint az októberhez viszonyított novemberi 17 százalékos visszaesés azt jelzi, hogy a szeptemberi és októberi fellendülés csak átmeneti volt és komolyabb átalakulások, változások okozzák az alacsonyabb ingatlanpiaci forgalmat. Szeptemberben 13 364, októberben pedig 13 182 ingatlannak lett új tulajdonosa.

Az elemzés szerint a 11 ezer alatti novemberi tranzakciószám

nemcsak az előző hónaphoz, hanem az előző évek ugyanezen időszakához képest is erős visszaesést mutat,

a tavalyi adatoknál 9, a 2017-es évhez képest 7 százalék a csökkenés. Az elmúlt két évben csak az ingatlanpiaci szempontból mindig is gyengébb decemberi és januári forgalom volt ilyen alacsony szinten.

A társaság elemzése szerint a nyári és

a novemberi visszaesés egyik „felelőse” a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása

(a szuperpapíron elérhető hozam lényegében megegyezik a bérlakások kiadásából származó megtérüléssel, ezért egyre kevesebben vesznek befektetési céllal lakást). Másrészt a folyamatosan emelkedő árak miatt csökkent a kereslet a piacon. Az eladóknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott helyzethez, már nem tudják a nagyon magas kezdőáron meghirdetett ingatlanokat eladni, ezért nagyobb alkulehetőséget és csökkenő irányárakat kell lehetővé tenniük és alkalmazniuk.

Tavaly több, mint 152 ezer ingatlan cserélt gazdát, míg idén november végéig nem egészen 140 ezer. Novemberben, az ingatlanpiaci mutató csökkenésével párhuzamosan,

a lakossági hitelezés is visszaesett.

A DH előrejelzése alapján novemberben 71,5 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel. Ennél kevesebb hitelt a háztartások csak januárban (62,1 milliárd forint), februárban (62,6 milliárd forint) és augusztusban (68,9 milliárd forint) vettek fel a jegybank adatai alapján.

Érdemes hozzátenni ehhez azt, hogy a lefelé tartó forgalomban része van annak is, hogy

a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa egy része az év végén kifut.

Azon ingatlanoké, amelyeknek tavaly november 1-jén már megvolt az építési engedélyük. Az eredetileg 2018 végén kifutó kedvezményt tavaly november közepén visszamenőlegesen hosszabbították meg, sok befektető azonban leállt a fejlesztéssel. A januártól ismét 27 százalékos áfa miatt is esik a kereslet.

Orbán és a saját lábon állás

Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először áll a nyilvánosság elé a gazdasággal kapcsolatos kétséges helyességű kijelentésekkel. Ismét rossz hírünk van.

A diaszpóratanács értekezletén a magyar gazdaság állapotát a miniszterelnök így értékelte: az ország saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére. Kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van – fejtette ki.

Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az „okosabbja” végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke – mutatott rá a kormányfő.

Orbán

nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit

abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, saját lábon állunk és nem szorulunk rá mások pénzére.

Szeptemberben már kénytelenek voltunk rámutatni arra, hogy a magyar gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente.

Amikor a legbővebben ömlött be a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 milliárd forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy a GDP-nek akár 8-10 százalékára is rúghat az a része, amelyet nem az országban termelnek meg.

Ezt még hazai hivatalos források se támasztják  alá. A miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt,

az EU pénze nélkül viszont masszív, 1,8 százalékos recesszió lett volna.

A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.

De még a – kormányellenességgel aligha vádolható – Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is cáfolja Orbánt. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint

„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”

írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék. Az MNB-sek megállapításainak veleje: ezen nagy összegek sem javították a kkv-k termelékenységét.

Akit érdekelnek a részletek, az itt elolvashatja.

Egyébként az Európai Bizottság éppen ma megjelent előrejelzése is ellentmond a kormányfő teóriájának. A testület idén 3,7, jövőre 3,6, két év múlva pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

A „brüsszeli bürokraták” emlékeztetnek arra, hogy a magyar GDP tavaly csak 2,2 százalékkal nőtt, 2015-ben még 3,4, három éve pedig 4,2 százalékkal. (Ez pedig erős párhuzamosságot mutat az uniós transzferekkel.)

A bizottság szerint az idei erősebb gazdasági teljesítmény fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése. A beruházások 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedik. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit

az uniós források ismét fokozódó felhasználása

segítette elő – áll a az Európai Bizottság jelentésében.

Legutóbb, pár hete egy másik fórumon Orbán azt fejtegette, hogy az EU-ban lényegében nulla lenne a növekedés a V4-ek teljesítménye nélkül. A számok ezt se támasztják alá.

Ami a munkanélküliséget illeti, a hivatalos statisztikába nem számolják bele a külföldön dolgozók nagyobb hányadát (körülbelül 350-400 ezer embert), ezért a valóságban inkább a mostani duplája, nyolc százalék körüli az állástalanok aránya. A bankokra vonatkozó kitétel nem értelmezhető, mert a pénzintézetek 2010 óta éppenséggel különadókkal terhelten működnek.

Kiszivárgott adóváltozások

0

További áfa-, jövedelemadó- és járulékcsökkentésről dönthetnek ősszel az Országgyűlésben, s változhat az adózás rendje 2018-tól – írja a Figyelőre hivatkozva a hirado.hu. Akár többszázmilliárd forintos költségvetési bevételről is lemondana a kormány.

A Figyelő szerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből az egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig egy újabb adócsomag. Ezekről kevés konkrétumot ismertet a Figyelő, azon kívül, hogy tudomása szerint novemberig minden változtatást elfogadhatnak. A minisztérium szerint a törvénycsomagok változtatásának előkészítése folyik, jelenleg a módosító indítványokat várják.

A hetilap cikkében Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének korábbi javaslatával kapcsolatban figyelmeztet: az áfa csökkentésével rendkívül körültekintően kell eljárni, mert az rendkívül érzékeny adónem, és megbolygatása akár százmilliárdos kiesést is okozhat a költségvetésből.

Önálló adótárca lesz?

Új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre a Figyelő szerint. Ezt arra hivatkozva írja, hogy az NGM kérdéseikre adott válaszában úgy fogalmazott: „az adópolitikáért felelős miniszterre, illetve a NAV-ot irányító miniszterre a törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell”.

Országos szinten még mindig egyre drágábbak az ingatlanok

A 2020-as évben már magunk mögött tudhattuk a koronavírus-járvány első, illetve második hullámát. Jelenleg a harmadik hullám kapujában már egy teljesebb képet is kaphatunk arról, hogy mégis hogyan változott országunk ingatlanpiaca a családi házak és a tégla építésű lakások tekintetében. Cikkünkben megfigyeljük, hogy milyen kínálati árak voltak jellemzőek a magyar ingatlanpiacon 2019-től egészen 2021 januárjáig.

A 2019-es év végén már az átlagárak növekedésének mérséklődését, illetve az árfekvések csökkenését prognosztizálták a szakértők, vajon igazuk lett? Most utánajárunk.

A családi házak egyértelműen drágábbak lettek

A 2019-es előrejelzések ellenére a családi házak tekintetében az átlagár szinte folyamatosan emelkedett. A tavalyelőtti év igen alacsony árakkal kezdődött, amely februárban érte el a minimumot: a 237 ezer forintos négyzetméter árat. Ezután azonban folyamatos, de mérsékelt áremelkedés következett a hazai ingatlanpiacon. Abban az évben a legmagasabb átlag négyzetméterár – a házak tekintetében – 265 ezer Ft/m² volt országunkban, amely a novemberi hónapra volt tehető. Az év végén valóban árcsökkenést figyelhettünk meg, méghozzá novemberről decemberre.

Az Ingatlannet.hu statisztikai adatai alapján a 2020-as év januárjától már újra az árak emelkedése volt jellemző. Ekkor az adatok alapján azt figyelhettük meg, hogy az országos átlagárak szinte folyamatosan emelkedtek.  Az átlagos négyzetméterár decemberben volt a legmagasabb, hiszen ekkor 299 ezer Ft/m²-re volt tehető, míg országos átlagban a legkisebb összeget márciusban kérték el a családi házakért 273 ezer Ft/m²-rel. A 2019-es évhez képest viszont még ez is igen magas átlagárnak mondható.

Idén már a 300 ezer Ft/m2-t is meghaladta a januári átlag árfekvés, ezek alapján az átlagárak csökkenéséről országos szinten még nem beszélhetünk.

A lakásárak sokkal mozgalmasabbak voltak

A hazai lakáskínálat már sokkal változatosabban alakult a családi házak áraihoz képest. A 2019-es év szintén alacsony árakkal kezdődött, az átlagárak ugyancsak februárban érték el a legalacsonyabb szintet: az 595 ezer Ft/m²-es átlagárat. Abban az évben a legdrágábban májusban kínálták a tégla építésű ingatlanokat: 637 ezer forintért négyzetméterenként.

A 2020-as adatok alapján azt láthatjuk, hogy a mérséklődés is megjelent a hazai lakáspiacon. Októberben kínálták a legdrágábban a téglalakásokat, hiszen azok négyzetméter ára 614 ezer Ft/m²-re volt tehető. A legolcsóbban pedig májusban juthattunk lakáshoz az országos átlagárak alapján, hiszen akkor átlagosan 580 ezer Ft/m²-ért kínálták az eladó téglalakásokat.

Érdekes megfigyelni, hogy a 2019-es téglalakás árak sokkal ingadozóbbak voltak a 2020-as évhez képest. Azonban 2019 augusztusát követően már kisebb mértékű változásokat tapasztalhattunk csak, ez a tavalyi évben már nem volt megfigyelhető. 2020 nyári időszakában volt megfigyelhető a legnagyobb árcsökkenés, az év végére mégis újra emelkedtek az átlagárak.

Nem sok hasonlóság volt megfigyelhető a 2019-es és a 2020-as év lakáspiacának alakulása terén. Az árak tekintetében a tavalyi év igencsak csapongó volt, de az év vége felé már kezdett stagnálni. 2020-ban pedig többet találkozhattunk csökkenő tendenciával.

Több lakásépítés, kevesebb építési engedély volt jellemző a tavalyi évre

A változó átlagárak ellenére 2020-ban, mintegy 25 százalékkal lett több újépítésű lakás, mint 2019-ben. Budapesten volt egyedül csökkenés, hiszen ott 4,1 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint a 2019-es évben. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítések száma, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19 százalékkal. Az építési engedélyek száma viszont csökkent volt a 2019-es év azonos időszakához képest, méghozzá 37 százalékkal.

Érdekes megfigyelni, hogy a 2019-es téglalakás árak sokkal ingadozóbbak voltak a 2020-as évhez képest. Azonban 2019 augusztusát követően már kisebb mértékű változásokat tapasztalhattunk csak, ez a tavalyi évben már nem volt megfigyelhető. 2020 nyári időszakában volt megfigyelhető a legnagyobb árcsökkenés, az év végére mégis újra emelkedtek az átlagárak.

Nem sok hasonlóság volt megfigyelhető a 2019-es és a 2020-as év lakáspiacának alakulása terén. Az árak tekintetében a tavalyi év igencsak csapongó volt, de az év vége felé már kezdett stagnálni. 2020-ban pedig többet találkozhattunk csökkenő tendenciával.

Több lakásépítés, kevesebb építési engedély volt jellemző a tavalyi évre

A változó átlagárak ellenére 2020-ban, mintegy 25 százalékkal lett több újépítésű lakás, mint 2019-ben. Budapesten volt egyedül csökkenés, hiszen ott 4,1 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint a 2019-es évben. Minden más településkategóriában növekedett a lakásépítések száma, a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19 százalékkal. Az építési engedélyek száma viszont csökkent volt a 2019-es év azonos időszakához képest, méghozzá 37 százalékkal.

Matolcsy szerint kiléptek a tagok a magánnyugdíj-pénztárakból

0

Csak statisztikai elszámolás az a 2826,1 milliárd forint, ami a jegybank jelentésében a háztartások követeléseként jelent meg, az államnak nincs kötelezettsége az egykori magánnyugdíj-pénztári tagokkal szemben – derül ki Matolcsy György képviselői kérdésre adott válaszából. A jegybank elnöke következetesen „kilépett” tagokról beszél.

Uniós statisztikai elszámolási kötelezettségként jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentésében 2826,1 milliárd forint mint az államháztartás tartozása és a háztartások követelése – derül ki Matolcsy György MNB-elnök leveléből, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének válaszolt. A politikus azt kérdezte a jegybanki kimutatást látva, hogy „Tartozik-e az állam a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagoknak 2826,1 milliárd forinttal?

Matolcsy szerint „tartalmi szempontból, jogi, számviteli és költségvetési értelemben nincs jelentősége ennek az összegnek”, ami „technikai jellegű”. Ez ugyanis csak elszámolási szempontból előleg, amelyet az államháztartás részére adtak át a volt tagok. Ezt az előleget pedig az idők folyamán a nyugdíjfizetésekkel arányosan fogják kivezetni a nyilvántartásból.

A statisztikai összeg nem kapcsolódik konkrét személyhez,

csak az érintett szektorok statisztikai mutatóira van hatással – teszi egyértelművé azt a hivatalos álláspontot, hogy az egykori magánnyugdíj-pénztári tagok zöme semmire se számíthat.

Matolcsy egyébként következetesen olyan emberekről beszél, mint akik kiléptek a pénztárakból. Formailag így van, de emlékezetes, hogy 2010 végén, 2011 elején a több millió pénztári tag azzal a fenyegetéssel szembesült, hogy majdan semmilyen ellátásban se részesülnek tagi befizetésük után, ha nem lépnek vissza az állami társadalombiztosításba. Kevesebb, mint százezer nyilatkozott úgy, hogy ennek ellenére kitart a pénztári tagság mellett.

Az akkor „átvett” csaknem 3 ezer milliárd forint – amelyből mára szinte egy fillér sincs – jelent meg az MNB elszámolásában. Akkor egyébként Selmeczi Gabriella többször azt ígérte, hogy egyéni számlán fogják nyilvántartani mindenki 2011 előtti befizetéseit. Ebből se lett semmi.

Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”

Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.

Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.

Az AKK leírásából kiderül, hogy

  • 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
  • Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
  • A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
  • Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.

Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.

Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.

Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.

De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat

  • az első félévben évi 3,5 százalék,
  • a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
  • a 2. évben évi 4,5,
  • a 3. évben évi 5,
  • a 4. évben évi 5,5,
  • az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.

Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.

Forrás: ÁKK

Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)

A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat

Forrás: ÁKK

Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –

mentes a 15 százalékos kamatadó alól.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.

Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.

Így használják az internetet a nagyvállalatok

0

Tízből hét nagyvállalat rendelkezik saját weboldallal. Túlnyomó többségük szinte kizárólag termékismertetésre használja azt, de egy részüknél már elérhető a webshop funkció. A vállalatok jelentős része jelen van már a közösségi oldalakon is.

 

A K&H nagyvállalati felmérése szerint minden nyolcadik céges honlapon érhető el a webshop funkció, további 8%-uknál pedig a rendelés is nyomon követhető. Az idén év végére az online vásárlók száma elérheti a 3 millió főt – mutat rá a közlemény, rámutatva, hogy érdemes nyitni az új értékesítési csatornák, a digitalizáció felé.

A felmérés szerint a közösségi oldalakon való jelenlét is egyre inkább elvárás. A cégek több mint a felének van Facebook oldala, és minden ötödik vállalatot jelen  van a LinkedIn-en. A céges videós tartalmak előállítására azonban egyelőre még nem csaptak le a cégek itthon, csupán minden tizedik vállalatnak van Youtube csatornája, blogot pedig mindössze  a cégek 4%-a ír.

Az okostelefonok térhódításával a felmérések szerint naponta átlagosan több mint 5 órát töltünk. Eközben a kiskereskedelem tavalyi 4,6%-os bővülésével szemben az online piac ötödével tudta növelni bevételeit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK