Hasznos

Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?

Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.

A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.

Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.

A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.

A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.

Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy

az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,

az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.

Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.

A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.

Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően

inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.

Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.

Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.

A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.

Ezúttal bérpalotát vesz Mészáros Lőrinc

0

Az Andrássy úton lévő A-kategóriás irodaházat vesz a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding 2,2 milliárd forintért. Két nap alatt közel hétmilliárdnyi ingatlan vételéről határoztak.

Ezúttal a főváros szívében, az Andrássy út 59. alatt fekvő irodaházat veszi meg eddigi tulajdonosától, a Plaza House Kft.-től 7 millió euróért (2,2 milliárd forintért) – tudatta tőzsdei közleményben az Appeninn Holding. A továbbiakban tehát új tulajdonosként az Appeninn adja bérbe az irodákat a Dávid házként ismert épületben.

Az ügylet finanszírozásához a Mészáros-féle cég az érdekeltségi körbe tartozó Konzum befektetési társaságtól vesz fel 2 millió euró (620 millió forint) kölcsönt, amelyet az Appeninn új részvények kibocsátásával egyenlíti ki.

Az Appeninn éppen egy napja 18 olyan ingatlant vásárolt, amelyeket ugyancsak (új) bérbeadóként fog hasznosítani. Ezekben az ingatlanokban 18 Spar-üzlet van. Ezekre 4,5 milliárdot költ az Appeninn.

December végén összeszedtük, hogy Mészáros Lőrinc mi mindent vett tavaly. Ezt itt olvashatja.

Könnyebb lesz a mobilok függetlenítése

0

Ingyen kell hálózatfüggetlenné tenni a mobilokat, ha letelt a hűségidő, vagy ha előbb kifizetik a készülék árát – közölte a hírközlési hatóság.

Október 24-től változnak a mobilkészülékek hálózatfüggetlenítésének szabályai a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendelete értelmében.

Az eddig minden esetben fizetéses szolgáltatás ingyenessé válik,

ha a határozott időtartamú szerződéssel, azaz hűségidővel, kedvezményesen eladott készülékekhez tartozó előfizetői szerződések lejártak. A hálózatfüggetlenítés akkor is ingyenessé válik, ha az előfizető a számhordozás során a készülék árát kifizeti még a hűségidő ideje alatt.

Mindezzel az NMHH szerint a fogyasztók az eddigi fizetett szolgáltatáshoz ingyen juthatnak hozzá, és a korábbi gyakorlattól eltérően szabadabban választhatnak szolgáltatót.

Jól zümmög a V4-es motor, de azért…

Ismét a „visegrádi négyhengeres” csúcsteljesítményéről szónokolt Orbán Viktor. A számokon végig tekintve azért erős túlzás az az állítás, hogy mi lennék az EU motorja, nélkülünk növekedés se lenne.

Vannak, akiket sért Közép-Európa gyors fejlődése – jelentette ki Orbán Viktor a TA3 szlovák kereskedelmi televízió Politikában című vitaműsorában. Mint mondta, ezt a nyomást ki kell bírni, és Nyugat-Európának el kell fogadnia, hogy ma a V4-ek az EU gazdasági motorja, és nélkülük nem lenne gazdasági növekedés az unióban.

Nem először jelenti ki Orbán, hogy nélkülünk „lehúzhatná a rolót” az EU, tavaly októberben – akkor az egész térségre kiterjesztve – szinte szó szerint ezt mondta. De ahogyan korábban, most sincs igaza.

Az Eurostat legújabb, három hete megjelent negyedéves GDP-sorai

valóban impozáns számokat mutatnak a V4-ek növekedési rátáiról.

A legnagyobb tempót a lengyelek diktálják, az első három hónapban kereken 5 százalékkal bővült a gazdaság az előző év azonos időszakáhpz képest. Magyarországé 4,7, Szlovákiáé 3,6, Csehországé 4,4 százalékot tett ki.

Ez átlagosan 4,425 százalék, ami jócskán meghaladja a 28-ak 2,4, és az euróövezet 19-einek 2,5 százalékát.

De azért

bőségesen találunk magas növekedési számokat a V4-eken kívül is.

Az írek első negyedévi adata ugyan nincs meg az Eurostatnak, de a megelőző három negyedévé 6,8 és 10,9 százalék (!) között mozgott. A román gazdaság is 4 százalék felett alakult (sőt, a megelőző időszakokban 6-8 százalékkal hasított), Szlovéniában is 5-6 százalékokat mértek, és a lettek sem panaszkodhatnak az 5 százalék körüli tempójukkal. Négy százalék felett húz Málta, három százalék vagy afeletti bővülésben van a svéd, a finn, a holland, az osztrák, a litván, a ciprusi, a spanyol, az észt, a bolgár gazdaság.

Az egész unióban mindössze egy országnak zsugorodott kissé (fél százalékkal) a teljesítménye, Dániáé (bár a megelőző három hónapokban nála is pozitív előjelű számokat láthatunk).

Vagyis az EU egészét növekvő teljesítmény jellemzi.

Olyannyira, hogy a több, mint tíz éve vergődő Görögország is kimászni látszik a gödörből, gazdasága már két százalék felett gyarapszik. Éppen annyival, mint Németországé.

Ráadásul ha ehhez hozzávesszük, hogy a V4-ekben három olyan kicsi gazdaság található, mint a miénk, amely GDP-je az EU-28-akéból 0,6-0,7 százalékkal részesedik. Ebből belátható, hogy a kvartett a lengyelekkel együtt sincs semmiféle diktáló helyzetben.

Változások jönnek a Postán

0

Január 1-től okmányok bemutatása nélkül lehet csekkeket befizetni, ha valaki bankkártyával fizet, de nem kellenek okmányok az adó-, illeték-, és bírságcsekkek befizetésénél, és akkor sem, ha 300 000 forintig készpénzzel fizetnek áruért, szolgáltatásért.

A Magyar Posta azt is közölte az MTI-vel, hogy be kell majd mutatni az okmányokat a készpénzes fizetéseknél, ha az áru, szolgáltatás értéke meghaladja a 300 ezer forintot, valamint nemzetközi postautalvány feladásakor szintén 300 000 forinttól.

A közlemény szerint az FM jelzésű (áru- és szolgáltatás ellenértékének megfizetésére szolgáló) csekkeknél sincs szükség a befizető azonosítására 300 000 forintos összeghatárig. Ha viszont a csekken szereplő érték 300 000 és 2,5 millió forint közötti, és az ügyfél ezt készpénzben fizeti ki, akkor

a posta egyszerűsített átvilágítást végez,

az ügyfél azonosításával, adatai felvételével. Ha pedig a befizetett összeg meghaladja a 2,5 millió forintot – szintén készpénzes fizetésnél -, akkor normál átvilágítás szükséges. Ez esetben az ügyfélnek számolnia kell azzal, hogy okmányait a posta lemásolja, valamint a törvényben meghatározott nyilatkozatokat is meg kell adnia. Ilyen átvilágítási intézkedések nem végezhetők el minden postán.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelöletlen csekkeknél és a belföldi postautalványoknál a szabályozás szigorúbb. Ezekben az esetekben gyakorlatilag már 1 forinttól szükség lesz az okmányokra az adatrögzítési szabályok miatt, amelyek értelmében 300 000 forinttól 2,5 millió forintig egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez a posta, de csak akkor, ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy áru- és szolgáltatás ellenértékét fizeti meg. Ha az egyszerűsített átvilágítás nem alkalmazható, akkor a szigorúbb, normál átvilágítási szabályok érvényesülnek.

Csúcson a kkv-k nyereség-várakozása

0

Tizenegy éve a legmagasabb a kkv-k árbevétel- és nyereség-várakozása a K&H Bank felmérése szerint. A legderűsebbek a mikrocégek, egyenesen duplázódást várnak bevételben és nyereségben egyaránt, ezzel szemben a nagy cégek borúsabban látják a jövőt, mint korábban.

Jelentősen megugrottak a hazai kis és közepes vállalkozások (kkv) pénzügyi várakozásai – derül ki a K&H Bank kis és középvállalkozási kutatás adataiból. Átlagosan 8,5 százalékkal több árbevételt és 5,1 százalékkal nagyobb profitnövekedést várnak a következő egy évben.

Ez 2006 óta a legmagasabb előrevetített várakozás.

A 8,5 százalékos árbevétel-növekedés 3 százalékpont ugrás az év eleji reményekhez képest. Ezzel megfordult az eddigi trend, és már nem a stagnáló, hanem a bővülő árbevételre számítók vannak többen: az előző negyedévi 34 helyett a cégek 45 százaléka számít 6 százalék feletti bevétel-növekedésre, miközben 53-ról 40 százalékra csökkent a jelenlegi bevétellel tervezők aránya.

Ezek a számok bőven túlszárnyalják az MNB jövő éves 2,8 százalékos inflációs előrejelzését, tehát várakozásaik szerint jó év elé nézhetnek a vállalkozások

– értékelte az adatokat Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing-főosztály vezetője.

A különböző méretű vállalkozások árbevétel várakozásai ellentétes irányba mozdultak el, és a várt értékek igen eltérőek. Jelenleg a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-várakozásaik több mint duplájára, 5,1-ről 10,4 százalékra emelkedtek. Ezzel szemben a középvállalkozásoknál 8,7-ről 7,2 százalékra csökkent a várt bevétel-növekedés nagysága. A kisvállalkozásoknál csupán kismértékű javulás történt, jelenleg 6,3 százalékos bővüléssel számolnak.

A hazai vállalkozások kiugró árbevétel-várakozásai az eredményvárakozásokban is tetten érhetők: 3,5-ről 5,1 százalékra nőtt a várt profit mértéke. Az adatok azt mutatják, hogy minél kisebb a cég, annál nagyobb eredménnyel számolnak. A mikrovállalkozások ebben is a legoptimistábbak, várakozásaik közel a duplájára, 3,3-ről 6,5 százalékra ugrottak év elejéhez képest. A kisvállalkozások gyakorlatilag ugyanolyan eredménynövekedést valószínűsítenek (3,7 százalék),

a középvállalkozások viszont csupán 2,5 százalék profitnövekedést prognosztizálnak, ami erőteljes visszaesés az előző negyedévi 6,9 százalékhoz képest.

A különböző ágazatok igen eltérő mértékű árbevétel-növekedést várnak. Jelenleg az ipari cégek számítanak a leglátványosabb, 12,2 százalékos bővülésre, de a kereskedelem sincs nagyon lemaradva a 9 százalékkal. A szolgáltató és a mezőgazdasági cégek azonban jóval az átlag alatti, 6,7 és 5,4 százalék árbevétel-növekedéssel terveznek a következő egy évben.

A profitvárakozásokat tekintve is hasonló a helyzet: az ipari cégek vannak az élen (7,4), őket a kereskedelmi cégek követik (5,4), míg a szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozások kissé lemaradva, közel azonos mértékű – 3,9 és 3,7 százalék – eredménynövekedést várnak.

Hatszázezer felett az új lakás négyzetmétere

0

Jövőre a jelentősen megemelkedő áfaszint miatt visszaesik a frissen piacra kerülő lakások száma, mielőtt az idén akár a tavalyi sokéves rekordot is meghaladó eredmény lehetséges a piacon.

 

Tavaly a második félévében 4800 új társasházi lakást adtak el Budapesten, s az első hat hónap 4300-as darabszámával együtt az egész éves értékesítési volumen 9100 lakás volt – utoljára 2006-ban volt ilyen magas szinten a kereslet. A csúcsidőszak 2003-2006 között az eladott újépítésű lakások száma éves szinten meghaladta a tízezret. A mélypontot pedig  2012-ben regisztrálták, amikor 1500 ingatlan talált gazdára.

Két év óta – a fővárosban akkorra már amúgy is élénkülő keresletet – a megemelt csok támogatás, illetve az 5%-ra csökkentett áfa indukálta kínálatbővülés fűti

– mutat rá az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe. Ha azonban 2020-tól újra 27%-ra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, s így középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mindjobban a lakásbérlet felé terelné az embereket – áll az elemzésben.

Forrás: OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép

A piaci boom egyik árnyoldalakként az eredetileg meghirdetett átadási dátumhoz képest, elsősorban az építőipari kapacitáshiány miatt egyre több épület átadása késik. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában nagyjából a beruházások 80%-ában kellett a két frissítés között eltelt fél év alatt legalább negyed évvel kitolni az átadás dátumát. Emellett arról is egyre több esetben hallani, hogy a növekvő építőipari költségek mellett a beruházók és kivitelezők tapasztalatlansága, illetve a 2019 végi dátum miatti kapkodás minőségi problémákat eredményez az új lakásoknál – hívja fel a figyelmet az elemzés.

Dráguló lakások
A vásárlók egyre több pénzt kénytelenek áldozni egy új lakás megvásárlására. A tavalyi nagyjából 550 ezer Ft/ m²-es budapesti átlag után az idei átadású új lakások átlagára 620 ezer Ft/ m²  közelébe emelkedhet. 2019-ben pedig már a 660 ezres átlag négyzetméterárral kell ismerkednie a fővárosiaknak; ezen belül pedig az I., II., V. és XII. kerületekben keresők hétszámjegyű képzeletbeli árcédulákkal találkozhatnak.    

Naperőműves nagyberuházás indul

0

Oroszlányban és Felsőzsolcán épít naperőművet az állami MVM. A beruházást uniós pénzből is megtámogatják csaknem 6,5 milliárd forinttal. A két erőművel évente 41 ezer tonna káros gázkibocsátás csökkenése érhető el.

Oroszlány külterületén 17,2 megawatt teljesítményű naperőmű épül, a Felsőzsolca és Onga közti területen pedig 16,6 megawattos szolárpark – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A két fejlesztéssel az állami tulajdonú MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. kivitelezésében

összesen 150 ezer napelemet állítanak fel.

A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy 21,6 ezer, illetve 20,2 ezer tonnával csökkenthető lesz évente az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátása.

A kormány európai uniós keretből 3,255, illetve 3,144 milliárd forinttal támogatja a két naperőmű felépítését. A jelenlegi legnagyobb naperőmű 16 megawatt teljesítményű.

Legyen a Néprajzi Múzeum a Bálnában!

0

A Párbeszéd szerint a – kormány pazarló költözési tervei miatt – hontalanná váló Néprajzi Múzeumot kell a Bálnába költöztetni. Így a Városliget zöldterülete is megmarad, mert nem kell  a múzeum számára – újabb természetrombolás árán – új kiállítóteret építeni.

 

Egyre drágább Orbán Viktor Várba költöztetésének számlája: már valahol a 220 milliárd forint környékén jár, pedig még alig kezdtek hozzá az érdemi munkálatokhoz. Egyelőre csupán a fairtás, illetve a budavári kormányfői kastély kialakítása zajlik, az eredeti tervekhez képest sokszoros áron – emlékeztet a Párbeszéd közleménye, amely részletesen kitér arra, hogy

 a projekt részeként a Néprajzi Múzeumnak is mennie kell a Kossuth térről.

Csak az átköltöztetés 15 milliárd forintba kerül – emlékeztet a Párbeszéd, hozzátéve: a Néprajzit eredetileg a Városligetbe telepítették volna, de most fölmerült egy sokkal értelmesebb megoldás: ha a kormány valóban megveszi a Duna-parti Bálnát, a nehezen kihasználható üvegpalota stílusos kiállítóhely lehetne a múzeum számára.

Így az adófizetők is nyernének 19 milliárd forintot (az új Néprajzit a Ligetben 30 milliárdért tervezték felépíteni, a Bálnát pedig 11 milliárdért hirdetik), és a zuglói park fáit sem kellene feleslegesen kivágni.

Az autógyártás mozgatja az ipart

0

Az autógyárak nyári leállása fogja befolyásolni a magyar ipari termelést a következő hónapokban – derül ki a FüHü-nek nyilatkozó szakértő szavaiból. Némethné Pál Katalin, a GKI kutatója szerint a termelés most szélesebb alapokon nyugszik, mint a korábbi években.

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint a termelés – munkanaphatástól megtisztított adatok alapján – 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva; az előző hónaphoz képest azonban  a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás csökkent, mégpedig 1,2 százalékkal; miközben az év első hat hónapjában 5,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Szélesebb alapokon

A részletes adatokra még egy hétig ugyan várni kell, de az azért elmondható már most, hogy a visszaesés nem jó hír, miután még nem kezdődtek el a nagy autógyárak előzetesen bejelentett nyári karbantartása miatti leállásai – adott gyorsvéleményt a FüHü-nek Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője. Júliusban áll le az egyik, majd augusztusban a másik gyár, ezért a kutató még gyengébb havi eredményeket vár az elkövetkező két-három hónapra. Ám ezzel együtt is úgy véli, hogy éves szinten tartható lesz a – GKI korábbi prognózisában egyébként is szereplő – 5,5 százalék körüli éves ipari növekedés. Ennek több oka van, részint az erős európai konjunktúra, részint pedig az – ami örvendetes –, hogy az egyéb ágazatok helyt tudnak majd állni.

„Nincs olyan nagy gond, mint pár éve volt, mert az idei ipari növekedés sajátossága hogy sokkal szélesebb alapokon nyugszik, mint korábban” – mondta a GKI kutatója. Látszik az adatokból, hogy

a járműiparon és a hozzá kapcsolódó egyes területeken – mint a műanyag-, az üveg- vagy a fémipar egyes szegmenseiben – kívüli többi ágazat is megtalálta a helyét az európai értékláncokban.

S ami meglepő, hogy nem csak az európai konjunktúra jó (amit minden felmérés bizonyít), hanem a belföldi eladások is kedvezően alakulnak. Igaz, tette hozzá, ez szintén az exporttól függ, mivel a hazai iparban a kapacitások olyan mértékűek, hogy a hazai piac csak stabilizáló, de nem lehet húzó tényező.

Autóipari gondok

Habár az autóipari leállásokat előre bejelentették, azért az tény, hogy 2014-ben volt először nyári karbantartási munkák miatt visszaesés Magyarországon. Mindez több okra vezethető vissza Némethné Pál Katalin szerint. Egyrészt a válság miatt beindították a csereautóprogramokat a nemzetközi piacokon, s mire elavultak már az akkor beszerzett járművek, jött az emissziós botrány, majd most a még felgöngyölítés folyamatában lévő németországi autóiparikartell-ügy. Nagyon nagyok a bajok, s nálunk is itt van három nagy szereplő – mutatott rá a kutató.

Az autóipari feszültségek mélyén ott húzódik a technológiaváltás is – a kétezres évek közepének kiugróan magas kőolajárai miatt beindult alternatív meghajtású járművek fejlesztései – némi parkolópálya után – láthatóan kezdenek beérni. Magyarországon ez még problémákat okozhat, hiszen a belső égésű motoros meghajtás kora leáldozóban van, mi azonban ebben vagyunk érdekeltek, mind a gyárak, mind a beszállítások terén. Igaz, korábban is sikerült már alkalmazkodnunk a váltásokhoz, miért ne lenne most is így – véli a kutató, aki azonban hozzáteszi: az alkalmazkodáshoz a szabad vállalkozást lehetővé tevő gazdasági környezet kellene. Itt pedig van kockázat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK