Nem sokat gondolkodunk, ha pénzköltésről van szó

0
39
vásárol
Forrás: flickr.com

Nyolc éve kétharmad, ma ennek fele gondolja át alaposan, mielőtt vásárol valamit. Az MNB szerint ez a javuló életkörülmények miatt van. Ugyanakkor az emberek többségének változatlanul jószerivel semmi tartaléka sincs.

A pénzügyek terén inkább tücsök, mint hangya a magyar lakosság életmódja: 2010-ben a megkérdezettek kétharmada válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „Mielőtt valamit vásárolnék, alaposan megfontolom, hogy telik-e rá”. Három éve már csak minden második, idén pedig mindössze 33 százaléka – olvasható a Magyar Nemzeti Bank legújabb felmérésében, amelyben a 18-79 éves felnőttek pénzügyi helyzetére, szokásaira és attitűdjeire kérdeztek rá.

Forrás: MNB

A többi kérdésre adott válasz is arra mutat, hogy nem éppen az erőteljes előretekintés a jellemző a hazai lakosságra.

Az előrelátásnak ez a látványos romlása a jegybanki szerzők szerint elsősorban azzal van összefüggésben, hogy a válság lefutása óta jelentősen

javult a lakosság helyzete, amit viszont nem követ az emberek gondolkodásmódja.

A válaszadók a jelzett három évben 65, 69 majd 76 százalékban válaszoltak nemmel arra a kérdésre, hogy a megelőző egy évben előfordult-e olyan helyzet, hogy jövedelmük nem fedezte megélhetési költségeiket. (Az írásban nem fejtik ki, hogy vizsgálták-e a válaszolók szerinti megélhetési költség megalapozottságát, például hogy az minden esetben eléri-e a szociológusok szerint számolt létminimumot.)

A helyzet továbbra se rózsás voltát a szerzők is elismerik, amikor arról számolnak be, hogy

a lakosság körülbelül 60 százaléka jelenleg is legfeljebb három hónapot vészelne át

elköltözés és hitel felvétele nélkül, ha elveszítené a fő jövedelemforrásnak számító keresetét, munkabérét. Ehhez hozzáteszik, hogy tízből kilencen alkalmazottként dolgoznak.

A felmérés értékelői arra a következtetésre jutottak, hogy a megélhetési gondokkal szemben védettebbek a magasabb végzettségűek és az idősebb nyugdíjasok (vagyis akik ellátását régebben állapították meg, s ez növekszik évről évre – az utóbbi években már csak az inflációval korrigálva, úgy, ahogy). A legkisebb veszélynek még a 30-39 évesek vannak kitéve napi pénzügyi nehézségnek, a legmagasabb, 23 százalék a „fiatal nyugdíjasok”, a 60-69-esek körében tapasztalható.

A javuló életkörülmények hatásának tudják be a szerzők azt is, hogy

számottevően csökkent azok aránya, akik készítenek családi költségvetést.

Házi büdzsé idén csupán a felmérésben résztvevők ötödére (21 százalék) volt jellemző, míg nyolc évvel ezelőtt majdnem minden harmadik (32 százalék) megkérdezett háztartás aktívan tervezte meg bevételeit és kiadásait.

A háztartási költségvetést készítők 21 százalékos átlagos értéke azonban nagy szórást mutat. Itt is egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy az iskolai végzettség, illetve a háztartás jövedelmének emelkedésével nő a költségvetést készítő családok aránya.

Az MNB-s szerzők úgy látják, hogy a magyar háztartások tipikus pénzügyi viselkedése jellemzően nem képes ellensúlyozni a gazdasági ciklusok hatását. A családok nem, vagy csak korlátozottan – magasan iskolázott, magas jövedelmű családok – képesek megfelelő mintát adni gyermekeiknek az életminőséget jelentősen befolyásoló pénzügyi-gazdasági kérdésekben.

Az idei felmérés azt erősítette meg, a magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, bizonyos kérdéskörökben javuló, másokban romló tendenciát mutatnak. A korábbi nemzetközi összehasonlításokban is leginkább jónak számító magyar eredmények a lexikális ismereteket, „pénzügyi tudást” mérő kérdéseknél (például infláció, kamatszámítás, kockázat és hozam viszonya) születtek.

Ezért változatlanul szükségesnek látják a közoktatásban alapos pénzügyi alapismeretek tanítását.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..