Lakáspiac: mindinkább a költségvetés fújja a lufit?

0
681
Társasház épül. Forrás: MTVA/Bizományosi: Róka László

Az első félévben majdnem ötven százalékkal nőtt az eladott lakások száma tavalyhoz képest, a tervezetteké pedig negyvennel. Budapestre már kiadta a figyelmeztetést az MNB a jövedelmek gyarapodási ütemétől jelentősen elszakadt árak miatt. A fizetőképes legfeljebb felső három jövedelmi tized helyébe mindinkább az állam állhat finanszírozóként egyre nagyobb összeget öntve a lakástámogatásba a választások előtt. Kérdőjel a befektetési célú ingatlanok piaca, valamint az uniós agrártámogatások pénzének vándorlása.

A lakáspiacon – elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarországon – valósággal elszállt árak közepette már láthatók a megtorpanás első – meglehet, még távoli – jelei. A GKI Gazdaságkutató most közzé tett felmérése szerint az ingatlanpiaci kilátások túl vannak a csúcson, de még derűlátók a szereplők. Látható azonban, hogy hét negyedéves mélypontra került azok száma, akik biztosan vagy valószínűleg terveznek lakást venni-építeni. Azt is megállapította a GKI, hogy a várakozásokat tükröző index már csak Budapesten növekedett, az ország többi részén csökkent, és ugyancsak hét negyedéves mélypontra süllyedt.

Az értékesített (használatba vett) új ingatlanok száma félévkor 5004 volt, 46 százalékkal több az előző évi hasonló időszakinál. Ez pontosan akkora növekedés, mint az első negyedéves összehasonlító index volt. A kiadott építési engedélyek és bejelentések azonban lassulást mutatnak az idei két részidőszak között: tavasszal csaknem 90 százalékos volt az éves növekedés, félévkor (19,8 ezer) viszont már csak 40 százalék. Különösen Budapesten szembetűnő a mérséklődés: 320 helyett 212 százalék a változás mértéke, továbbá a községekben 166 százalékról 70 százalékra zuhant a tervbe vett kivitelezések dinamikája. (Az később derül ki, hogy egyszeri, például szezonális változásról vagy tendenciáról van szó. A GKI mindenesetre az építési telkek piacán is a várakozások romlásáról számolt be.) A gazdaság teljesítményének szempontjából az új építésű ingatlanoknak van elsődleges jelentőségük, ezért fontos mutató, hogy a piaci várakozások szerint a használt lakások értékesítési árában 2-2,5 százalékos változást (drágulást) várnak a megkérdezettek, egyedül Budapesten számítanak 3 százalékhoz közeli áremelkedésre, az új építésűeknél ennél két és félszer nagyobb ellenérték-gyarapodásra számítanak: a fővárosban stagnálásra, másutt stagnálásra-csökkenésre, egyedül a keleti országrészben prognosztizálnak hét százalékos növekedést.

Az MNB súlyos kockázatot lát

Az elmúlt két évben az új lakások négyzetméter-árai (is) szinte megállás nélkül növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése arról számol be, hogy a Budapesten 2016 végén tapasztalt átlagosan 461 ezres négyzetméter-ár „már kiugrónak mondható”. Sőt, a jelentés legvégére elrejtve az MNB komoly figyelmeztetést ad:

„Budapesten a lakásárak növekedési üteme több éve meghaladja a háztartások jövedelmének növekedési ütemét”.

Továbbá „a fővárosi lakáspiacon felmerül kockázatként a lakóingatlanok értékének túlzott, a fundamentumok által indokolt szintet meghaladó emelkedése, ezért a budapesti lakáspiac folyamatos monitorozása kiemelten fontos”. Azóta ugyan júliusban Budapesten enyhe visszafordulás történhetett (a szárnyalás tempója az első félévben 11,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 23,3 százalékhoz képest, ami csaknem 50 százalékos dinamika-süllyedés), de a tavalyi csaknem tízezer után idén reálisan elérhető a 15 ezer eladott új lakás – mondta a fuhu.hu-nak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, kutatásvezető.

A közelmúltbeli értékek mindenesetre jelentős bővülést mutatnak. Júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Májushoz képest a termelés növekedése 1,1 százalék, az év első fél évében 27 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A második negyedévben az építőipar termelői árai is emelkedtek, 4,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.

Mindezek alapján (is) gyakran teszik fel a kérdést elemzőknek: meddig tarthat a lakáspiac növekedése? Petz Raymund szerint a trendforduló megbecsülése a legnehezebb kérdés. A GKI kutatásvezetője úgy véli, mostanában ezen a magas szinten stabilizálódnak a várakozások, de nem látszik a kilátások további javulása. Ezzel együtt akár további 2-3 kedvező év is lehetséges. Egyelőre kemény korlátnak látszik 2019 vége, amikor lejár a lakásépítésre 27-ről 5 százalékra leszállított áfa ideiglenes időtartama, amit az EU-val a „szociális lakásépítésre” hivatkozva fogadtatott el a magyar kormány. Petz szerint még egy négy éves ciklusra talán sikerülne prolongálni, de azért ez nem száz százalék, mert a fő szabály az ingatlanokra az általános kulcs (nálunk a 27 százalék) alkalmazása. Ennek annyiban is súlyos következményekkel járó jelentősége van, hogy az áfa visszaállására minden bizonyára satufékkel reagálna a lakáspiac. Jelenleg azonban égető probléma a hiányzó munkáskéz. Emiatt már most több negyedéves, helyenként akár egy éves csúszásban vannak lakásfejlesztések, sőt, több projektről azt sejtik a piacon, hogy végül el se kezdődnek. A Budapesti Lakáspiaci Riport

egy hónapja 7500 lakás esetében számolt be csúszásokról.

Kiknek készülnek az új lakások?

A GKI szakértője egyetért azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időben kialakult gigantikus árak legfeljebb a legfelső két-három jövedelmi-vagyoni tizedbe tartozók számára érhetők el, ezek száma viszont nagyon erősen korlátos. Az ingatlanvásárláshoz-cseréhez nélkülözhetetlen „beugró” egyik forrása a meglévő vagyontárgy, a másik a különféle pénzügyi eszköz (megtakarítás, befektetés). Az MNB nemrégiben közzétett tanulmánya a háztartások megtakarításairól egészen döbbenetes vagyoni koncentrációról számol be (az adatok 2015-ösök, de az arányok lényegesen nem változtak azóta.) Eszerint a háztartások első (alsó) feléé a jellemzően ingatlant tartalmazó nem pénzügyi vagyon 15 százaléka, a maradék 85 a másik 50 százaléké. A megtakarításoknál ez az arány 11-89 (az adósságtól megtisztított nettó pénzállomány).

A felső két decilisnél található az ingatlanvagyon 54 százaléka és a megtakarítások 76 (!) százaléka

(ezen belül a leggazdagabb egytizedé a pénzügyi vagyon kétharmada). Ezeket összevonva a magyar háztartások nettó vagyonának 52 százalékát a felső tized, 15 százalékát a második decilis birtokolja. A nyolcadik tizednél már csupán a nettó lakossági vagyon 10 százaléka áll rendelkezésre.

Forrás: KSH

És itt nem feltétlenül milliomosokra kell gondolni: a mérés szerint a legfelső jövedelmi tizedbe már évi bruttó 3,5 millió forintnál volt a „belépő”, a kilencedik decilis kerekítve 2,2, a harmadik „leggazdagabbaké” pedig 1,8 milliós összes bevételtől kezdődik. Utánuk már az országos átlag (1,44 millió) jövedelmet épphogy meghaladók, majd az alattiak sorakoztak. Háztartásokat (optimális esetben kétkeresős családokat) feltételezve lényegesen magasabb összjövedelemről beszélhetünk, de azért

szó sincs krőzusokról, akik 600-700 ezer forintot stabilan tudnának kifizetni nagyobb új ingatlan négyzetméteréért.

Még a (jelenleg) lefelé tartó banki kamatok láttán se. (Ennek hosszabb távú kockázatáról itt olvashat.) A 6-7-ik decilisbe tartozó szülők kétszer bruttó másfélmilliós éves bevételéből már komoly számolgatást igényelhet belevágni 8-10 milliós kölcsön törlesztésébe tisztán piaci alapú megoldással. Különösen úgy, hogy a 2015-ös adatok szerint is a legkedvezőbb helyzetben a gyermektelen férfiak háztartásai voltak-vannak éves nettó 1,6 milliós jövedelemmel. A kifejezetten a több gyerekeseket segítő kormányzati családtámogatás természetesen módosít ezen a helyzeten, de az állami segítség jelenleg is a felső jövedelmi csoportba tartozóknak igazán előnyös. Ha területenként vizsgáljuk a jövedelmeket, azt látjuk, hogy mindössze Budapesten és Vas megyében volt a háztartásonkénti éves jövedelem 4 millió forint feletti. Nem nehéz belátni, hogy az alsó jövedelmi 60 százalékba tartozók családjainak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy havi 60-80 ezer forint törlesztéssel járó kölcsönt vegyenek fel (és kapjanak banktól), amely alapjaiban változtatná meg lakásviszonyaikat.

S noha a jövedelem és a vagyon nincs minden esetben szoros korrelációban, az átlagot akár többszörösen meghaladó felhalmozás (az öröklést kivéve) az átlagnál jóval nagyobb rendszeres bevételt feltételez, különösen a gyarapodás éveiben. A háztartások helyzetét vizsgáló MNB-tanulmány szerint az életkori besorolás alapján relatíve legjobban „eleresztett”, 46-55 éves háztartásfők vezette családokban

átlagosan 14 milliós ingatlan- és 16 milliós pénzügyi vagyon található,

és e generációé a legnagyobb háztartási összvagyon is. A 65 évesekig terjedő következő csoportban 13 és 8 millió az ingatlan-pénzvagyon átlaga. Az átlagjövedelemben ehhez hasonló a helyzet: az életkori alsó-közép háztartások évi bruttó 4,5 millióhoz, a felső-közép 3,2 millióhoz jutottak két éve.

 

Forrás: MNB

A grafikon azt szemlélteti, hogy a részben mozgósítható, tőkeként felhasználható nettó (tartozásokkal megtisztított) vagyon átlagosan egyáltalán nem verdesi az eget. Budapesten meghaladja a 32 milliót, 20 és 30 millió közötti Vas, Somogy, Veszprém és Pest megyében. A legszegényebb területek: Jász- Nagykun-Szolnok (6 millió), Nógrád és Baranya (8 millió), Csongrád (9 millió). Természetesen ezekben a megyékben a lakásárak is lényegesen alacsonyabbak. Az egy háztartásra jutó vagyonban a legszegényebb és leggazdagabb megyék háztartásai között több, mint ötszörös a különbség. S bár ezekben az országrészekben lényegesen alacsonyabbak az árak, ennyi vagyon-jövedelem legfeljebb használt-használt lakás/ház tranzakcióra nyújthat fedezetet, ha egyáltalán van vevői érdeklődés. Ezek azok a területek, amelyek az elvándorlással leginkább sújtott részei az országnak.

Mesterséges költségvetési élénkítés?

Petz Raymund szerint hagyományosan elsősorban a felső osztályokat segítik a kormányok a lakástámogatással, s most is ezek erősítése a látható cél. Azzal együtt is, hogy a 2008-as válság után évekre befagyott lakáspiacon nagy elhalasztott kereslet ér célba mostanában. A szakértő a választások előtt további lazításra számít a dinamika fenntartása érdekében, de kérdés, merre megy tovább a kormány, megpróbálja-e az alsóbb jövedelmi rétegek előtt is kitárni a kaput. Annyit tudhatunk, hogy a CSOK-ra eddig elköltött 126 milliárd forint (ami 50 ezer családot érint) 2018-ban minden eddiginél több pénzt, 236 milliárdot ontanak a lakáspiacba különféle támogatások formájában. Ez magasra pumpálhatja a használt és új lakóingatlanok forgalmát, de jelentősen megemelheti a későbbeni törlesztési kockázatokat.

A GKI kutatásvezetője két nehezen áttekinthető terület esetében lát kérdőjelet. Fogalmunk sincs, hogy az EU-ból területalapú agrártámogatásképpen érkező pénzeső hányad része vándorol máshová, például ingatlanokba – fogalmaz. Ezzel részben összefügg, hogy a lakáspiacot nem kis hányadban a 40 százalékra becsülhető arányú befektetési célú vásárlások lódítják előre. Ezt láthatjuk az albérletek szintén rakétasebességű drágulásában, a lakáshotelek szaporodásában. Amíg más befektetési lehetőségnél itt nagyobb hozam érhető el, addig maradhat a nagy tőkebeáramlás a lakásokba.

Telítődés esetén számottevő visszaesés következhet.

A felfelé ívelő kereslet kielégítésére az elmúlt időben rohamosan épül ki a kapacitás az építőipari cégeknél. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig tartó egy-másfél év figyelembe vételével nem látható előre, milyen keresleti viszonyok lesznek 2018 végétől, s hogyan alakul az áfa. Az ingatlanpiaci szakértő nem mert becslésbe bocsátkozni arról, hogy a fizetőképes kereslet esetleges megcsappanása következtében hány építőipari vállalkozás mehet csődbe.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .