Fontos

A Csákvárt mint helyszínt feltüntető írást azzal kezdik, hogy a kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából.

A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.

Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió. A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-Kelet-Európa nagy részén ennek zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében, ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-kelet-európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztásában, és annak módját titok övezi.

A The New York Times (NYT) 2019 folyamán

kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

Brüsszel eltűri az EU egyben tartása fejében

A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban,

törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban.

Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrárszabályozás kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

A legnagyobb tortaszelet a közös költségvetésben

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, a

költés 40 százalékát teszi ki, a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.

Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják, hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája.

Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt.

Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.

Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb -, hogy még több támogatást kapjanak.

„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”

Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.

Orbán csak hatékonyan működteti a rendszert

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár, de

nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.

A program lényege egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép- és Kelet-Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézben van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.

Voltak figyelmeztető jelek, még mielőtt Magyarország belépett volna az unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, a támogatásra is jogosultak lettek.

„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.” A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ő azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis- és közepes termelőknek.

Földért hatalmat

Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így

megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.

„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet” – mondta Ángyán.

2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.

Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.

Aki nem hűséges, arra lőnek

Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket”. „Te meg kútmérgező vagy” – vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján. „Cserben hagytál, Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgatták, amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

Kiépült a rendszer

2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Ezek ugyan árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta:

megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve.

A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre. Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.

„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.

Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek – és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. A magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években

a legnagyobb támogatottak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, több, mint nyolcmilliárd forint  támogatást kaptak tavaly.

Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt.

Vannak, akik látják az EU kudarcát

Az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye, Fejér megye is szerepelt.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép- és Kelet-Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik” – állítja a jelentés.

A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.

„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit”

– állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.

A második vonal is jól járt

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz-politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg, mert az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra.

Félelempolitika

A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani”

– mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettek, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást – mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni.