Fontos

Csendes kiáltás

0

„Legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség lássa, mi történik a forrásokkal” – mondta a minőségi újságírás magasiskolájának, a Magyar Hírlapnak adott interjújában Palkovics László.

Jó mondat, felvezetőnek különösen jó.

Szóval, ha egy intézményi hálózat átláthatóan, ellenőrzötten, a részére megadott keretek között működik, annak a működési szabályzatát azért kell megváltoztatni, hogy a finanszírozó – tehát a magyar állam (mi) – továbbra is láthassa átláthatóan, ellenőrzötten a részére megadott keretek között működik. Az csak a rosszindulatú, fake news-gyártó ellenzéki médiumokban merül fel, hogy az egész csupán arra megy ki: ellenőrizni lehessen a jól működő kutató hálózatokat, és amelyik netán-tán kutatásai során felfedezni vél a tökéletes kormányzásában (NER), sőt egyenesen annak vezetésében némi hiányosságot, azt egyszerűen nem finanszírozzák tovább, s ezzel, ha nem is a problémát, de az arra rávilágító kutatóintézetet megszüntetjük.

Ez persze csak rágalom, annak ellenére, hogy közel sem véletlenül dobták oda némi cupákkal a média szenzációkra éhes konteo-gyáros falkájának.

Addig sem foglalkoznak azzal az uniós tervvel, ami miatt a Palkovicsot irányító felsőbb hatalmak a kutatás-fejlesztés felé fordultak. Csak a legelvetemültebb konteóművesek jönnek elő olyasmivel, hogy az unió az elkövetkezendő hétéves ciklus során kiemelten kívánja fejleszteni a kutatás-fejlesztési ágazatot, és ebből következőleg lényegesen több pénzt fog kiosztani azon országoknak, amelyek arra érdemesek. És, ha már arra érdemesnek bizonyulunk, akkor nehogy már azok a nyikhaj tudósok osszák el maguk között azt a halom pénzt intézeteik fejlesztésére!

Hát hol éltek ti? Ez Magyarország, itt nemcsak a közpénz veszíti el közpénz jellegét, de az unió pénze is!

Mennyivel előnyösebb egy „finanszírozó közösség” ellenőrzése alá vonni a kutatásra fordítandó pénzeket, átváltva közpénzről alapítványi pénzre, aminek elosztásáról az általunk kinevezett stróman gondoskodik, pontosan tudva, hogy milyen az éppen aktuális átváltási arány és mennyi annak „kezelési költsége”.

Magyarán: tartson csak az MTA Küldöttgyűlést, hozhat bármilyen határozatot, itt egyetlen „észérv” érvényesülhet: az erősebb kutya elve.

B…ssza meg…

No comment…

A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a párt csütörtöki megemlékezésén az igazságtalanság szinonimájának, a magyar nemzet tragédiájának nevezte a száz éve aláírt trianoni békeszerződést.

Tordai Bence a fővárosi eseményen úgy fogalmazott: most mellékes, hogy ki jobb- vagy baloldali, liberális, zöld vagy konzervatív, mert Trianon összmagyar ügy. Mindenkinek tisztelnie kell a történelmi traumák fájdalmát, azokat az emberi sorsokat, amelyekben Trianon törést okozott – mondta a politikus.

    Az ilyen személyes és családi traumákhoz csak megértéssel, empátiával és tisztelettel szabad viszonyulni, ugyanakkor nem lehet elmenni a Trianonhoz vezető hibák és bűnök mellett – közölte.

Trianon egyik legfőbb üzenete az, hogy nem lehet embereket kirekeszteni a magyar nemzetből, mégis vannak, akik ma pontosan ezt tennék – szögezte le. Vannak, akik maguknak tartják fent a jogot, hogy megmondják, ki az igazi magyar és ki nem az, vannak olyanok, akik könnyedén és rendszeresen hazaárulóznak és nemzetelleneseznek, a magyarság ellenségének kiáltják ki azokat, akiknek más a politikai véleményük – jelentette ki.

    Ők a „megosztás és képmutatás bajnokai”, akik ünnepélyes díszletek között a magyarság egységéről és összetartozásáról nyilatkoznak, majd a pulpitusról lejőve már azt mondják meg, hogy „kit kell utálni, kit kell gyűlölni, kit kell kirekeszteni” – fogalmazott.

Nemcsak megmondják, de egy évtizede erre építik a politikájukat, évente közpénzek százmilliárdjait költik arra, hogy magyart magyarral összeugrasszanak – tette hozzá.

    Nemet kell mondani a megosztásra, a kirekesztésre, mert nemzeti egységről akkor lehet beszélni, amikor a tettek az összetartozás és a szolidaritás talaján állnak – érvelt a politikus.

A jelenlegi gazdaság- és társadalompolitika azonban magyarok millióit hagyja nyomorban élni, a nehéz sorsú gyerekeket állami eszközökkel vágja el a korszerű tudás megszerzésének lehetőségétől, az egészségügy pedig a koronavírus-járványtól függetlenül is válságban van – ismertette véleményét Tordai Bence.

A képviselő azt mondta, hogy száz évvel Trianon után egy olyan határok nélküli Európa felé kell fordulni, ahol az országok közösen érvényesítik az érdekeiket, ahol a nemzetek között nincsen feszültség, szabad a kultúrák áramlása és mindenki lehet magyar, anélkül, hogy ezért hátrány érné.

A párt aktivistái az esemény előtt, a megemlékezés jegyében, a XIV. kerületi Kassai téren elültettek egy tölgyfát, amit a frakcióvezető-helyettes nemzetiszínű szalaggal kötött át.

Orbán: Szép és kifinomult a Stop Soros

0

Orbán Viktor szép, kifinomult jogi munkaként jellemezte a szerdán elfogadott alkotmánymódosítást és a Stop Soros törvénycsomagot szokásos pénteki rádióinterjújában. 

A miniszterelnök szerint a törvénycsomag komoly filozófiai kérdésekre ad jó válaszokat, és nehéz lesz bárkinek is belekötni egy olyan parlamenti döntésbe, amelyet 80-90 százalékos többséggel fogadtak el az Országgyűlésben. Ezzel pedig minden eszköz, amely az ország megvédéséhez szükséges migrációügyben, a kormány és a parlament rendelkezésére áll – jelentette ki a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Hozzátette, hogy azért szükség lenne egy jól felszerelt hadseregre a migrációtól függetlenül is, mert ha ma Magyarország fegyveres fenyegetéssel nézne szembe, csak korlátozottan lenne képes az ország hadereje ennek elhárítására.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pénteken Magyarországra látogat, amelyről Orbán azt mondta, „zavar van az erőben”. Szerinte az Európai Unió szervei közötti szembenállás lehet az oka a látogatásnak, mert Tuskot zavarja, hogy az Európai Bizottság túllép a saját hatáskörén.

Az Angela Merkellel való találkozóról azt mondta, hogy az Európai Néppárt egyben tartása a Fidesznek is érdeke, de hogy pontosan mi lesz a találkozó témája és programja, az a németeken áll.

Az is kiderült, hogy a miniszterelnök sajnálja, hogy a peruiak kikaptak a franciáktól, de annak örül, hogy a horvátok legyőzték Argentínát a vb-n.

Újra letartóztatták Czeglédy Csabát

0

Szegeden rendelték el a politikus előzetes letartóztatását.

A csalással vádolt Czeglédy Csabát a múlt héten kiengedték az előzetesből, miután összegyűjtötte a szükséges aláírásokat, így elindul a választáson. Alig egy nappal később azonban újra őrizetbe vették, miután felfüggesztették mentelmi jogát. Előtte a Független Hírügynökségnek azt mondta:

a hatalmon lévő pártok félnek attól, ha ő szabadlábon van.

A Csongrád Megyei Főügyészség most azért kezdeményezte az előzetes letartóztatását, mert „a képviselőjelöltként szerzett mentelmi jog, amely miatt az előzetes letartóztatást meg kellett szüntetni, nem eredményezett változást azokban a körülményekben, amelyek az előzetes letartóztatást indokolják”. Vagyis: továbbra is fennáll a több mint hatmilliárdos,

bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás

bűntettének megalapozott gyanúja, valamint a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye.

A tárgyalásra Gyurcsány Ferenc is elment Szegedre, és előtte azt mondta: „A legelső perctől kezdve

azt a hamis, megalapozatlan, hazug látszatot kívánják kelteni, hogy Czeglédy Csabának köze van a demokratikus ellenzéki pártok finanszírozásához,

és az ügy mögött tiltott pártfinanszírozás van”. Azt is mondta: az ügyben már több helyreigazítási pert nyertek. Szerinte „Orbán gyáva, a köztünk lévő politikai küzdelmet politikán kívüli eszközökkel, az  igazságszolgáltatással próbálja befolyásolni.

Az ítélethozatal után Gyurcsány arról beszélt, hogy Czeglédy egyetlen mondatot mondott, amikor kijött a tárgyalóteremből: „Vége van a jogállamnak.”

Szanka Ferenc, a megyei ügyészség szóvivője azt mondta: a bíróság osztotta az álláspontjukat, miszerint „fennáll a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye”.

A bíróság azt is megállapította, hogy Czeglédyt jogszerűen vették őrizetbe.

Hankó Faragó Miklós, Czeglédy ügyvédje a döntés után újságíróknak elmondta, fellebbeznek. Szerinte Czeglédy Csaba mentelmi jogát egy újabb bűncselekmény, gazdasági csalás gyanúja ügyében nem függesztette fel a Nemzeti Választási Bizottság, mivel azzal addig meg sem gyanúsították.

Egy hétre leállhat az Audi Győrben

Holnap reggeltől egy hétig tartó sztrájkot hirdetett az Audi Hungária szakszervezete. A bértárgyalások eredménytelenek voltak, de folytatják a tárgyalásokat.

Ahogyan azt a Független Hírügynökség korábban elsőként megírta, sztrájkot hirdetett az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) – amit a szakszervezet elnöke, Németh Sándor jelentett be délután.

A sztrájk csütörtök reggel hat órakor kezdődik és január 31-én reggel hatig tart.

Az ok, hogy eredménytelenek voltak az idei bértárgyalások.

Németh Sándor azt is elmondta, hogy a leállás a gyár egész területére (autó- és motorgyár) kiterjed, amelyhez mindenki csatlakozhat. Ez idő alatt is folytatják a tárgyalást az Audi Hungáriával, és a ha elfogadható ajánlatot kapnak, leállítják a sztrájkot.

A felek álláspontja igen távol áll egymásétól.

Ennek részletei itt olvashatók.

Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy bíztak abban, a sztrájkbizottság kilenc nappal ezelőtti megalakítása óta eltelt időben sikerül jobb ajánlatot kapniuk a cégtől. Ennek érdekében tartottak két órás figyelmeztető sztrájkot múlt héten. Ezen négyezren vettek részt, lényegében az egész üzem leállt.

Az Audi azonban változatlan ajánlattal állt elő kedden. Ezután nyilvánította eredménytelennek az egyeztetést a szakszervezet.

Az AHFSZ követelése az, hogy a bérmegállapodás egy évre szóljon, az alapbéremelés

kombinált béremelés alkalmazásával 18 százalékkal,

de minimum 75 ezer forinttal növekedjen.

Ezen felül az alapbérbe a mozgóbér négy százalékát építsék be, kapjon minden munkavállaló egy hónapban legalább egy teljes szabad hétvégét, a gyermekek és az életkor után járó szabadságokkal pedig a munkavállaló rendelkezhessen. A választható béren kívüli juttatás keretösszegét a jelenlegi 620 ezer forintról 787 ezer forintra növeljék (ez a cafeteria kedvezményes adózásának megszüntetését ellensúlyozná), fejlesszék tovább a lojalitási bónuszt és vezessék be a jubileumi jutalmat.

Az Audi két év alatt 10+10 százalékos béremelést ajánlott,

amelyet később közel azonos tartalommal, új elemekkel bővítve ismételte meg.

Ahogyan azt előzőleg megírtuk,

a 10 százalék nem lenne egységes,

hanem bizonyos szervezeti egységenként a munkahelyi vezetőkre bízná az átlagérték elosztását. Van olyan alkalmazott, aki 5+1-5 százalék adható béremelést kapna a két évben.

Az AHFSZ belső felmérése szerint a munkavállalók támogatják az érdekképviselet álláspontját, és szolidaritási nyilatkozatokat kaptak a wolfsburgi, az ingolstadti, a bolognai, a szlovák, a cseh és a lengyel gyárak szakszervezeteitől is.

Az eddigi adatok alapján információnk szerint

70-80 százalékos a támogatása a sztrájkfelhívásnak,

ami azt vetíti előre, hogy hat napra teljesen leállhat az Audi-gyár.

Az AHFSZ-nek mintegy kilencezer tagja van, a több, mint 13 ezres alkalmazotti létszámából. győri Audi mintegy 13 ezer embert foglalkoztat.

Az Audi Hungaria Zrt. kommunikációs osztálya az MTI érdeklődésére közölte, hogy a vállalat tudomásul vette a sztrájk tényét, felkészülnek az esetleges következményekre.

Kádár János tehetségesebb volt, mint Orbán Viktor

Alávetettségben senki nem szeret élni, de mivel az évszázadok során ehhez szoktatták az urai, elfogadják, azt gondolják, hogy ez a dolgok rendje.  Alkalmazkodik, elfogadja és megkeresi a kiskapukat. Az egész Kádár-rendszer alatt ezt tanulta a magyar lakosság, azt hogy hogyan lehet az egyéni érdekérvényesítés útjait megtalálni. Kádár János szerinte tehetségesebb politikus volt, mint Orbán Viktor, olyan stratégiai kompromisszumot kötött a magyar néppel, ami hosszú távon működőképes volt. Interjú Vásárhelyi Máriával.

Haraszti Miklós azt nyilatkozta, hogy amennyiben kétharmada lesz a Fidesznek, maga alá fogja gyűrni az internetet is. Ön szerint is így lesz?

Egészen biztosan megpróbálja tovább növelni média befolyását, hiszen Orbán ezt meg is mondta, nem árul zsákbamacskát. Elmondta, hogy a televíziós piacon újabb bástyákat szeretne bevenni, hogy a jelenleginél nagyobb magyar tulajdoni hányadot akarnak, ami náluk egyenlő a Fidesz tulajdonnal. Itt az RTL Klubnak van félnivalója. Már korábban is tettek kísérletet a megszerzésére, erről beszélt Simicska Lajos is. Arról, hogy Orbán a Roszatommal akarta volna felvásároltatni a csatornát. Állítólag Orbán és Simicska szakításának hátterében is ez állt. De az eddigi kísérletek kudarcba fulladtak, márpedig a miniszterelnökről tudhatjuk, hogy a kudarc csak fokozza harci kedvét. Tehát nyilvánvaló, hogy az RTL Klub az egyik fő célpont, a másik pedig az internet. Az Index, ma Simicska Lajos tulajdonában van, de nem biztos, hogy újabb kétharmados Fidesz többség esetén Simicska továbbra is zsákszámra fogja önteni  a pénzt a médiabirodalmába.  Már csak azért sem, mert a befektetett összeghez képest – az Indexet kivéve – nagyon alacsony a hatékonysága. És tartok tőle, hogy

ha akarják, akkor az Indexet is meg fogják szerezni, vagy ha nem, akkor tönkreteszik, mint a Népszabadságot.

Maradna még néhány kisebb portál, a hvg.hu, a 24.hu, vagy a 444.hu, amelyeket viszonylag sokan olvasnak, de ez pont az a réteg, amelyről a Fidesz pontosan tudja, hogy nem érdemes erőfeszítéseket tenni a meghódítása érdekében, mert immunisak a Fidesz propagandával szemben. Ezekre a médiumokra úgy tekintenek, mint egy gumiszobára, ahol „kiőrjönghetik” magukat a liberálisok. Itt tehát az egyetlen nagy falat az Index, de mint mondtam, ha akarják- mindenféle nemtelen eszközök bevetésével -, meg fogják szerezni.

Haraszti arra is utalt, hogy területileg is megpróbálják majd korlátozni az internet létezését, úgy, hogy például ne lehessen külföldön lévő szerverről működtetni. És persze nem lehet Észak-Koreát csinálni Magyarországból, de félelmet lehet kelteni.

Igen, lehet félelmet kelteni. Mint ahogy az is nagyon eredményes volt, ahogy az egész ellenzéki médiát lényegében gettóba zárták.

Ma már a lakosság többségéhez csak a kormánypropaganda jut el; a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő médiumok közül a tömegekhez már csak az RTL Klub 10-15 perces híradóblokkja jut el, de azt azért lássuk be, ez a negyedóra nem csinál nyarat. Ennyitől még egy rendszer sem omlott össze.

De lám, még ez is zavarja őket, ezt is meg akarják szüntetni. Ami a külföldről működtetett szerverek tilalmát illeti, Európai Uniós tagként azt híhetnénk, hogy ilyen nem fordulhat elő, de mi már annyi mindenről gondoltuk azt, hogy azt már nem lehet megcsinálni, aztán egyszercsak mégis megcsinálták…

Csak kreatív jogalkotás kell hozzá…

Persze, és az Orbán kormány okkal nem fél az Európai Uniótól, az Európai Unió ugyanis eddig, valljuk be őszintén, a magyar demokratákat mindig cserbenhagyta.

Amikor Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy nemzeti kézbe kell venni a médiát, igazán nem tudom mire utalt, hiszen az ön által említett RTL Klubon kívül lényegében minden magyar kézben van…

Először hadd reagálják erre a nemzeti szóra. Nekem régi mániám, hogy küzdeni kellene a nyelv Fidesz általi megszállása ellen.

Itt minden és mindenki nemzeti, ami hozzájuk tartozik, és minden nemzetietlen, ami nem az övék. Miközben mindannyian ehhez a nemzethez tartozunk, senkinek nincs joga a másik ember nemzeti elkötelezettségét megkérdőjelezni.

Sajnos, az egész média- és politikai elit átveszi a „Fidesz magyart”, ami egyben gondolkodást is jelent, ami itt és most azt jelenti, hogy a nemzeti oldal a Fidesz, mi meg vagyunk a nemzetietlenek. Én ezt legalább olyan károsnak tartom, mint az egész Fidesz-propagandát. Egyszerűen magunkat zárjuk ki a nemzetből. Nekem ne Orbán Viktor mondja meg, hogy nemzeti vagyok-e vagy sem. A Fidesz többek között azért is olyan sikeres, mert a demokratikus oldal átveszi a fogalom-használatát, a szókészletét. Ma már nincsenek egyszerűen „emberek”, csak „magyar emberekről” vannak, nincsenek menekültek csak migránsok. Ez

a nyelvi gyarmatosítás olyan eredményes volt, mint a Harmadik Birodalomban; akkor is ez volt a siker egyik kulcsa. Az, hogy az emberek gondolkodását, lelkét a nyelven keresztül megszállta a hatalom. És hiába tudjuk, hogy így volt, most önként hajtja fejét ebbe a járomba a politikai és véleményformáló elit egy része.

Ön szerint, ha nem használjuk ezeket a fogalmakat, nem hagyjuk ezt a nyelvi megszállást, az elegendő lett volna Orbán Viktor rendszerével szemben?

Elegendő persze nem lett volna, de valami lett volna, ha nem vesszük át a Fidesznek ezt a gyűlölködő, aljas, hazug szóhasználatát. Mert, aki hazug szavakat használ, az hazudik.

Mondana példát?

Itt van például a migráns szó. Mindenki tudja, hogy vannak migránsok, bevándorlók és vannak menekültek. Pontosan tudjuk, hogy akik 2015-ben Magyarországra jöttek, azok nagy része háborús menekült volt, mégis mindenki átvette a migráns szó használatát. Most állt elő az a paradox helyzet, hogy a Fidesz kezd el arról beszélni – csak azért, hogy mentse, ami menthető -, hogy ő nem migránsokat, hanem menekülteket fogadott be.  Annyira abszurd vízió, amiben élünk, hogy már követni sem lehet. És lassan már ők sem tudnak lépést tartani a saját hazugságaikkal.

Hát igen, emlékezzünk csak, amikor az óvodás gyerek „nyilatkozott” arról, hogy migránsokat jöttek nézni a határra…

Igen, és a migráns egyes helyeken már szitokszóvá vált, sértésként, indulatból kiáltják a gyerekek egymásra.

Említette, hogy most a Fideszben is zavar támadt, már, ami a kifejezések használatát illeti, azóta, hogy kiderült, tavaly ők engedtek be az országba 1300 menekültet. Van, aki szerint ez komoly fordulat, a Fidesz számára nehéz időszak következhet emiatt. Ön szerint is beszélhetünk fordulatról?

Nem. Nyilván jót nem tesz a Fidesznek, valamennyire erodálja. De

annak a másfél-kétmilliós tömegnek, a hívőknek, bármit mondhatnak, nem rendül meg. Őket a racionális tények nem ingatják meg, mindenre van magyarázatuk. Próbáld meg elmagyarázni egy hívő embernek, hogy nincs Isten.

Így van, Bencsik András például most azt magyarázza, hogy miért ne lehetne befogadni 1300 menekültet, mintha eddig nem épp az ellenkezőjét mondta volna.

Így van. De nézzük például az Oroszországhoz való viszonyt. A jobboldal, 2010-ig gyűlölte az oroszokat; inkább tönkretette az egész magyar mezőgazdaságot csak azért, hogy ne kelljen üzletelni az oroszokkal; az egész magyar élelmiszerfeldolgozó ipar ennek a politikai döntésnek lett az áldozata.

A jobboldalnak a legszörnyűbb rémálmaikban jelentek meg az oroszok. Ehhez képest három nap alatt sikerült elhitetni a táborral, hogy nekünk nincs is jobb szövetségesünk, barátunk, mint az oroszok.

Tehát ez kizárólag érzelmi kérdés. Azok körében természetesen amortizálódik a Fidesz, akik képesek legalább minimális szinten a kritikai gondolkodásra, de a többség nem tud és nem is akar így gondolkodni. Ráadásul sokakhoz el se jut az információ. Ma a magyar lakosság egyharmada kistelepülésen él, hozzájuk csak a kormányzati propaganda jut el, az viszont elképesztő intenzitással. Ennek a gyűlölködő hangulatnak a kialakításához, kellett ez az iszonyatos médiafölény.

Debreczeni József érvelt azzal, hogy 1989-ig még jelentősebb volt a médiafölény, mégis bekövetkezett a rendszerváltás.

Ön szerint a magyar lakosság csinálta a rendszerváltást? Teljesen nyilvánvaló, hogy az világpolitikai folyamatok eredménye volt; a Szovjetunió omlott össze.

Én a rendszerváltás előtt is közvélemény-kutatással foglalkoztam, tehát tudom, hogy bár a gazdasági nehézségek miatt nőtt az elégedetlenség, de azok az indulatok, amelyek jelentkeztek a társadalom egyes részeiben nemhogy a rendszert nem tudták volna megdönteni, még egy személycserét sem tudtak volna elérni a szovjet birodalom megingása nélkül. Óriási önértékelési probléma az, ha mi azt gondoljuk, hogy ezt a rendszert mi döntöttük meg.

Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosság szeret alávetettségben élni?

Alávetettségben senki nem szeret élni, de mivel az évszázadok során ehhez szoktatták az urai, elfogadják, azt gondolják, hogy ez a dolgok rendje.

Alkalmazkodik, elfogadja és megkeresi a kiskapukat. Az egész Kádár-rendszer alatt ezt tanulta a magyar lakosság, azt hogy hogyan lehet az egyéni érdekérvényesítés útjait megtalálni. Kádár János szerintem tehetségesebb politikus volt, mint Orbán Viktor, olyan stratégiai kompromisszumot kötött a magyar néppel, ami hosszú távon működőképes volt. Én láttam a közvélemény kutatásokat azokból az időkből, amit persze fenntartással kell kezelni, hiszen diktatúra volt, még ha puha is. De a magyar lakosság nyolcvan százalékának olyan nagy baja nem volt a Kádár rendszerrel, legalább is a hetvenes, nyolcvanas években. És azt a két dolgot, amit az a rendszer nyújtott, soha nem kapta vissza a magyar lakosság: a biztonságot, ami fontosabb, mint a jólét, illetve az egyéni perspektívákat. Azt a tudatot, hogy van reggel miért felkelni. Ez az, amit az Orbán rendszer egyáltalán nem biztosít.

Ma egy mélyszegénységben született gyereknek nulla, azaz nulla esélye van arra, hogy valaha kikeveredjen ebből az állapotából. Mindenki nagyjából ott hal meg, ahova születik. Ez hosszú távon tragédia, mert nincs, ami dinamizálná a társadalmat. A fiataloknak azzal kell szembenézniük, hogy hosszú távon annyira sem tudják vinni, mint a szüleik.

Ebből viszont az következne, hogy miután elveszett a biztonság, elveszett a perspektíva, alávetettségben él, és emiatt egyszer el kell jutnunk a társadalmi robbanásig.

Ez nem egy robbanékony társadalom, olyan sok robbanás nem volt a magyar társadalomban, vagy ha volt, csak rövid ideig tartott és többnyire tragédiába torkollott. Ami viszont robbanást idézhet elő, az a mérhetetlen igazságtalansága ennek a társadalomnak. Olyan szembeszökően igazságtalan állapotok vannak, hogy ez még a legbékésebb polgárok igazságérzetét is felkorbácsolhatja előbb-utóbb.

Mégis azt tapasztaljuk, hogy az emberek többségét egyáltalán nem érdekli az a hihetetlen korrupció, amit minden nap látnak…

De, szerintem érdekli az embereket, miért ne érdekelné. De úgy tekintenek a korrupcióra, mint az influenzára. Hát, hogy a politika már csak ilyen. Úgy tapasztalták az elmúlt évtizedekben, hogy aki hatalmon van, az lop. Mi ugyan tudjuk, hogy nagyságrendi különbség van az egymást követő hatalmak lopási potenciálja között, de ne relativizáljuk a lopást. A lopás, az lopás.

Az emberek többsége azonban úgy gondolkodik már, hogy neki mindegy, hogy ki lopja el, mert az ö helyzetén ez mit sem változtat.

Ami persze nem így van, hiszen ha nem lopnák el, akkor sokkal több jutna az oktatási, az egészségügyi és a szociális problémák megoldására. Ebben az országban, az emberek nyolcvan százaléka úgy gondolja, hogy itt csak az ügyeskedők és a helyezkedők jutnak előbbre. Nem hisznek abban, hogy tisztességes, becsületes úton is lehet sikereket elérni. És ezt így gondolta 1991-ben, és így gondolja ma is. Ez az oka a társadalmi apátiának. Ha úgy látják, hogy esélyük sincs, hogy tisztességes módon előbbre jussanak ők vagy a gyermekeik, akkor ez bénítólag hat a társadalomra.

Azt gondolná az ember, hogy azzal szemben, ami így kialakul egy országban, a média tud valamit tenni, már ha normális szerkezetben működik. De, tudjuk, látjuk, hogy nem úgy működik. És Orbán Viktor; pontosan ezt akarta elérni; ő már a kilencvenes évek közepén, végén felismerte a sajtó jelentőségét, és tett is később ennek megfelelően lépéseket, hogy kialakítsa a birodalmát.

Orbán felismerte a sajtó jelentőségét, de ehhez nem kell zsenialitás. Elég ismerni a történelmet és a politikát és tanulni belőle.  Abban viszont, hogy Orbán már ellenzékben ilyen jól strukturált médiabirodalmat tudott felépíteni, „elévülhetetlen érdemei” vannak a baloldalnak és a liberálisoknak is. Ez a Fideszes média világ kizárólag közpénzekből épült. A pénz nyilván átvándorol az oligarchák zsebén, de hogy ők a saját profitjukból egy fillért nem tesznek bele, abban biztos vagyok. Kizárólag a közbeszerzések és egyéb, az államtól ellopott pénzek egy részét fordítják a sajtóra. 2010-ig működött a 70-30-as elosztási arány, de a Fidesz már akkor is, amikor kevesebb jutott neki az osztozkodásból, tudatosan a pénz egy részét a médiabirodalom és a szervezet építésére fordította. Szemben a szocialistákkal, akiknek éppen akkor épült le az országos szervezetük és a médiájuk, amikor hatalmon voltak. Azt helyesen tették, hogy nem alakítottak ki saját médiabirodalmat, az azonban óriási hiba volt, hogy nem alakítottak ki egy olyan struktúrát, ahol a független média életképes lehet. Közpénzekből ugyanis a színvonalas médiát kéne támogatni, nem pedig a pártmédiát. A mértékadó média piacról itt nem tud megélni, mert a magyarországi piac nagyon kicsi. Ha azt akarjuk, hogy a média kizárólag a piacról éljen meg, akkor minden elbulvárosodik.

A Fidesz 1998-tól kezdte építeni a maga birodalmát, 2002-től pedig gőzerővel folytatta. És a közmédiát is már 2010 előtt megszállta.

Ugyanez vonatkozik a reklámpiacra is, nem?

Igen, a Fidesz már 2010 előtt is fenyegette a média- és reklámpiaci szereplőket, azzal, hogyha nem gazsulálnak, akkor, ha majd hatalomra kerülnek, kinyírják őket. Ezt be is váltotta.

Nem győzöm hangsúlyozni ebben is a balliberális oldal felelősségét. Furcsa bűntudat működtette őket, és állami hirdetések útján esetenként a jobboldali médiának több pénzt juttattak, mint a baloldalinak, a független médiát meg egyáltalán nem támogatták. A Magyar Nemzet például több állami reklámmegrendeléshez jutott, mint számos nem jobboldali orgánum. Annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet ugyanolyan gyűlölet centrum volt, mint a mai Fideszes orgánumok.

Ha végignézi azt az ívet, ha ívnek lehet nevezni, amit a magyar sajtó a rendszerváltás óta bejárt, akkor ezt, hogy írná le?

Volt az elején egy nagyon ígéretes néhány év, amikor még nem volt, aki megszállja a sajtót. Igaz, hogy akkor baloldali, liberális túlsúly volt, de a mértékadó sajtóban komoly törekvés volt arra, hogy elfogulatlanul, hitelesen tájékoztasson a világ dolgairól. Utána, formálisan ugyan lehet, hogy a demokraták megnyerték a médiaháborút, de onnan kezdve egyre rosszabb helyzetbe került a hiteles tájékoztatás ügye. Az alapvetően az MSZP és a Fidesz szája íze szerint elfogadott médiatörvény pedig megnyitotta az utat ahhoz, hogy a politika legálisan is megszállja a közszolgálati médiát. Ma pedig azt látjuk, hogy a politikai élet mérhetetlen színvonaltalansága a média nem kormánypárti részét is folyamatosan erodálja.

Mi a kiút, van-e egyáltalán kiút?

Ha lenne politikai katarzis, akkor lenne médiakatarzis is.

Pillanatnyilag azonban csak a lejtmenetet látom. A kormányzat számára csak az a lényeg, hogy totális propaganda-felhőben éljünk, és erre nem sajnálják az adóforintok milliárdjait.

Meddig maradhat ez a nyelvi, politikai, morális fertő?

Magyarország sajnos az élő bizonyítéka az EU teljes politikai tehetetlenségének. Ezt a rendszert ugyanis az Európai Unió tartja életben. Ha nem jönne onnan a pénz, az Orbán-rendszer már rég összeomlott volna. És annak ellenére, hogy tudják, ellopják a pénzeiket, annak ellenére, hogy látják mi van itt, a „nagypolitikai” érdekek rendre felülírják a demokráciával kapcsolatos aggodalmakat. Igen, én azt gondolom, hogy ezeket a csapokat el kellene zárni, mert nem hiszem, hogy az európai adófizetők azért dolgoznak, hogy Orbán Viktornak, Tiborcz Istvánnak vagy Mészáros Lőrincnek még több pénze legyen és hogy tönkretegyék az egyébként is gyenge lábakon álló demokráciát. Biztosan egy kicsit nehezebb lenne nekünk, ha nem jönne a pénz, de nem sokkal, viszont nem tartanák életben ezt a rendszert, amely morálisan, mentálisan és gazdaságilag is tönkreteszi az országot.

Olyan miniszterelnök áll az ország élén, akinek egyáltalán nincsenek belső erkölcsi normái, nincsenek olyan morális határok, amelyeket nem lépne át annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa.

Bízom benne, hogy nem lehet megúszni következmények nélkül, amit ezzel az országgal csinálnak.

Elkezdődött Gyárfás Tamás pere

Háromnapos vallomással készül Gyárfás Tamás az ellene és Portik Tamás ellen zajló büntetőperben, amelyben Fenyő János meggyilkolásában felbujtóként vádolták meg. Gyárfás ártatlannak tartja magát.

Nem tudni, hogy a véletlen műve vagy valamilyen fekete humor terméke, mindenesetre éppen azon a napon kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János megölésével kapcsolatos per, amelyen 1998-ban a merénylet történt a médianagyvállalkozó ellen. Az ügyészség Gyárfás Tamást vádolta meg azzal, hogy felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberöléssel megölette Fenyőt. Gyárfás vádlott-társa Portik Tamás.

Gyárfás arra készül, hogy szinte maratoni hosszúságú, három napon át tartó vallomásban tisztázza magát. Az új büntetőjogi szabályok alapján ha beismerné a vádat, 12 év fegyházat és 10 év közügyektől eltiltást kaphatna. A novemberi előkészítő ülésen is azonban azt mondta, hogy ártatlan.

A Fővárosi Törvényszéken novemberben elhangzott vád szerint Gyárfás eltakarította az útból Fenyő Jánost, a VICO-birodalom tulajdonosát. Vitájuk a Nap TV körül zajlott: Fenyő szerette volna megszerezni Gyárfástól az akkoriban magas nézettségű reggeli műsort, a Nap-keltét gyártó céget. A nézeteltérés részben a nyilvánosság előtt zajlott, az ügyészség szerint Gyárfás ennek akart véget vetni.

Erre 1997-ben került sor, úgy, hogy megbízta az azóta elhunyt Tasnádi Pétert a gyilkossággal. A volt felesége elleni támadás miatt is elítélt férfi 12 millió forintért vállalta a gyilkosságot, de a 6 milliós előleg átvétele után nem teljesítette a megbízást. (Ezt egyébként Tasnádi maga állította.)

A vádirat szerint Gyárfás ezután Portik Tamáshoz fordult, aki az alvilágban ismerten erőszakos figura volt. Az ügyészség verziója szerint Portik az Aranykéz utca bombamerénylet miatta azóta életfogytiglani fegyházbüntetésre elítélt Josef Rohácot bízta meg a gyilkossággal. Erre 1998. február 11-én került sor a II. kerületi Margit utcában: a piros lámpánál Mercedesében a volánnál ülő Fenyőt egy gépkarabéllyal kivégezte.

Gyárfást 2018. április 17-én gyanúsította meg a rendőrség. Ennek alapja a Portik által készített hangfelvételek sora. Ezeket Portik 2002–2004 között titokban készítette a Gyárfással folytatott beszélgetések során. Gyárfás szerint ezekben a helyenként érthetetlen, rossz minőségű szövegekben semmi konkrét bizonyíték sincs a gyilkossággal megbízásra.

A Fővárosi Törvényszék bírája, Póta Péter egyesítette a Fenyő-ügy külön indult két büntetőeljárását. (Azért indult külön a két eljárás, mert ebben az ügyben Portikot korábban felmentették, aminek következtében újból nem emelhettek ellene vádat, hanem perújítást kezdeményezett az ügyészség.)

Az ismert egykori médiavállalkozó és úszószövetségi vezető megismételte korábbi álláspontját. Eszerint vitája Fenyővel a gyilkosság előtt lezárult, semmi oka se lett volna eltenni őt láb alól.

Gyárfás tehát legalább három napon át tartó védbeszédre készül. A két vádlotton kívül mintegy ötven tanú tehet vallomást a vád vagy a védelem idézésére.

Vissza a Néppártba?

„Az eddigi politikai irányvonal teljes feladása végső soron a Fidesz bukásához vezetne. Nem egy Strache-féle szcenárióra gondolok, hanem arra, hogy a populizmus és az uniós intézmények kijátszása, a fideszes lumpenpolitika európai, sőt olykor globális exportjának feladása nélkül a Fidesz szilárdnak tűnő belső támogatottsága gyorsan elolvadna.”

Nagyon úgy néz ki, Orbán Viktor ma már egészen másként vélekedik a Fidesz európai mozgásteréről, mint akár pár héttel korábban. Lehet, hogy erről azok az új kampánystratégák győzték meg, akik újabban kerültek be a képbe, mint a Fidesz – közpénzen – alkalmazott tanácsadói; lehet, hogy csak a körülmények hatalmát ismerte fel a miniszterelnök. Ha csak előérzeteimre hallgatnék, akkor azt mondanám: ez utóbbit nyugodtan ki lehet zárni. Annyit már megtanultunk az elmúlt évtizedekben, hogy Orbánra nagyobb befolyást tudnak gyakorolni a kampányguruk, mint a tények…

Az nyilvánvaló, hogy a néhai Arthur Finkelstein, mint választási tanácsadó ugyanazt a hibát követte el, ami felé rafinált szélsőjobbos tanítványa, Steve Bannon menetel most. A jelek szerint Amerikából nem mérhető fel teljes mélységében az európai perspektíva. Félrevezető, ha mindent csak a közvetlen nemzeti szintű – vagyis belpolitikai – haszonszerzés dominál, s ezért valaki fittyet hány mindarra, aminek egy állam és az érintett politikusok európai szinten ki vannak téve. Orbán csak a belmozgásokra figyelt eddig, akárcsak Heinz-Christian Strache, s beérte egyetlen referencia-ponttal, vagyis Putyin Oroszországával. Ám

ha egy állam – hívják azt Ausztriának vagy akár Magyarországnak – az Európai Unió tagja, ez a formula sem választásokkor, sem a választások közötti nyugalmasabb pillanatokban nem csak elégtelen, de megtévesztő is.

Orbán, a korábbi tanácsok dacára úgy tűnik, felismerte, hogy mit veszíthet, ha kikerül az Európai Néppártból (EPP). Megszűnik a védelmező ernyő, a befolyás; az alkupozíció pedig szinte irrelevánssá válik. Ma már egyértelmű: két fontos eseményhez köthető a mára kialakult fideszes csőd:

Először, amikor plakátkampányt indítottak Jean-Claude Juncker ellen. Ez ugyan megosztotta a Néppártot, mert közben – a szokásos módon – a magyar miniszterelnök udvarolni kezdett Manfred Webernnek, aki egy rövid ideig valóban nem tekintette ezt olyan ellenséges gesztusnak, mint a megtámadott Juncker vagy Joseph Daul pártelnök, de aztán saját pártja, a CSU – s nyilvánvalóan a CDU is – gyorsan más belátásra bírta. Orbán másik stratégiai melléfogása, hogy látva: Weber alulmaradt a Néppárton belüli kötélhúzásban, nekiesett a néppárti csúcsjelöltnek is, arra kényszerítve azt, hogy visszautasítsa a fideszes támogatást a bizottsági elnöki tisztért vívott megmérettetésben, kijelentve: ha a Fidesz-szavazatokon múlna a megválasztása, akkor arról inkább lemondana. Mindezt jó tudni, amikor számba vesszük, milyen hatással lehet mindez Orbán és a Fidesz jövendő sorsára a Néppárton belül?

Van-e mód arra, hogy visszafogadják?

Jelenleg nem csak az új tanácsadók dolgoznak azon, hogy ez így legyen, hanem azok is, akik ettől politikai hasznot remélnek. Nemrég jelent meg a jobb időket megélt Prőhle Gergely volt államtitkár és nagykövet elemzése, melyben eléggé reálisan mérte fel a kialakult helyzetet. Válasza azonban nem tűnik meggyőzőnek, amikor kiderül: nem csak reméli, de megvalósíthatónak is tartja a Fidesz visszatértét a Néppártba. Érthető persze, hogy ezt szeretné, akárcsak az a fideszes diplomata kör, melynek iszonyatos megaláztatásokat kellett eltűrnie azóta, hogy a külügyminisztert Szijjártónak hívják. Ha a helyzet változna, márpedig a Néppártba való visszatérésnek nyilvánvalóan ez nélkülözhetetlen feltétele lesz, akkor egy efféle fordulat Pröhlét és társait ismét fontos, sőt megkerülhetetlen emberekké tehetné a Fideszben és a kormányban egyaránt. Javaslatai – fideszes szempontból – ésszerűek, sőt minden bizonnyal megvalósulásuk jót tenne az országnak is, de vajon megvalósíthatók?

Ha Orbán olyan vállalásokat tenne a Néppárt és az egész uniós adminisztráció felé, melyeket azok egyelőre teljesíthetetlennek látnak, minden bizonnyal: igen. Viszont az az eddigi politikai irányvonal teljes feladását hozná, ami végső soron a Fidesz bukásához vezetne. Nem egy Strache-féle szcenárióra gondolok, hanem arra, hogy a populizmus és az uniós intézmények kijátszása, a fideszes lumpenpolitika európai, sőt olykor globális exportjának feladása nélkül a Fidesz szilárdnak tűnő belső támogatottsága gyorsan elolvadna.

Ha Orbán szembe találná magát olyan uniós követelésekkel, hogy például mondjon le Putyinhoz fűződő kapcsolatairól, csatlakozzon az európai ügyészséghez, változtassa meg a választójogi törvényt, helyezze vissza a kényszernyugdíjazott bírákat, tárja fel a Fidesz oligarchikus holdudvarát s hagyja, hogy az unió intézményei utána menjenek az ellopott pénzeknek, nem csak a hatalom porladna el, de Orbán személyes védettsége is.

Elvégre nem véletlenül beszélnek ma már itthon is egyre többet a börtön elkerülhetetlenségéről, s arról, hogy békés eszközökkel Orbán nem fogja feladni az ország totális kontrollálását.

Nézzük meg a lehetőségeket kívülről is. Ha Orbánnak sikerülne visszasírnia magát a Néppártba, elsőként Európa szélsőjobboldala kiáltaná ki árulónak: Salvini, Le Pen személyes kudarcot látnának ebben, s ismervén a politikai etikáról vallott nézeteiket, aligha állnák útját olyan információk szivárgásának, amelyek csak négyszemközt hangoztak eddig el, aminek megvolt mindig a nagyon nyomós oka. De ez a kisebb kockázat, amivel Orbán jelenleg szembenéz.

Ennél sokkal fontosabb, hogy a Fidesz által vasárnap elérendő mandátumszám vajon elégséges lesz azoknak a foltoknak a betapasztásához, melyek épp azért keletkezhetnek majd, mert Orbán megbocsájtást nyert a Néppárttól? Tudjuk, hány párt jelezte, hogy otthagyja a Néppártot, ha a Fidesz marad, s ezt a folyamatot nagyon felgyorsíthatja Emmanuel Macron és a liberálisok erőteljes közeledése a centrumban. Másrészt vajon vállalja-e a Néppárt a Fidesz visszatértét, ha lehetővé válna egy olyan nagykoalíció létrejötte, amelyből kihagyható lesz egy gyengélkedő Néppárt?

Ugyanakkor Orbán – ha a nyugati sajtót nézzük – iszonyatos vesszőfutáson megy át már egy ideje, mely csak fokozódott, amint közelített az európai választás. A napokban a vezető német jobboldali-konzervatív napilap,

a berlini Die Welt közölt egy alapos elemzést, melynek címe mindent elárul: Orbán családpolitikája a náci időket idézi.

Ugyanez áll a kontinens többi meghatározó, német nyelvű konzervatív napilapjára, a Frankfurter Allgemeine Zeitung-ra, az osztrák Die Pressé-re, a svájci Neue Zürcher Zeitung-ra. Ennek nyomán felmerül az emberben a kérdés: megengedheti-e magának a Néppárt bármely politikusa, hogy Orbánnak „megbocsásson”? Nem keveri-e önmagát és a Néppártot olyan gyanúba, hogy bárkivel összefognak, ha ezzel garantálják a politikai túlélést? És viszont: politikailag túlélhető-e az, ha mindent feladnak, ami eddig megkülönböztette őket a szélsőjobbtól?

A válaszokat a vártnál gyorsabban meg fogjuk kapni a május 26-i választások után.

Ara-Kovács Attila

Tisztogatás a HírTV-ben

0

Szöllősi Györgyi műsorvezető, M. Kiss Csaba szerkesztő és D. Bányász Gergő belpolitikai főszerkesztő után Veiszer Alindát is elbocsátották a HírTV-től.

Veiszer Alinda az Indexnek azt mondta, hogy

„Még csak haragban sem váltunk el, még az ajtót sem csaptam rájuk, igazából korrektül intézik az egészet.”

Még annyit hozzátett, hogy egy kicsit azért meglepődött, mert az Alinda nézettsége folyamatosan nőtt, és ekkora sikert kultúrában még sehol nem tudott elérni. Az Alinda május végéig még műsoron lesz a HírTV-n.

Facebook oldalán ez is olvasható:

„Igazak a hírek, sajnos megszűnik a műsor.

Egyelőre azzal foglalkozunk, hogy a május végéig adásba kerülő beszélgetéseken ne érezzétek, hogy megrázott a hír engem is.”

Az eddigi információk szerint megszűnik a Lapzárta és a Newsroom című műsor, marad viszont Csintalan Sándor betelefonálós műsora, Kálmán Olga műsora, és a Szabadfogás is Dévényi Istvánnal.

A 24.hu – egyelőre nem hivatalos – értesülése szerint Péterfi Judit, a Riasztás és a Privátszféra című műsorok vezetője is távozik. Péterfi nem kívánt nyilatkozni, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az információt. 

Az Index úgy tudja, hogy a csoportos leépítésnek 37 áldozata lehet a végére.

Kormányzati roadshow az EU-ról: lebeszél vagy rábeszél?

0

Kormánytagokkal indítanak országjárást Európa jövőjéről, a „brüsszeli döntésekről”. Nem tudni, milyen tartalmúak lesznek ezek a fórumok, mindenesetre az EU-tagság megítélése rekordmagasan áll hazánkban.

Miniszterek és államtitkárok részvételével fórumsorozatot indít a kormány Európa jövőjéről – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A pár nap múlva induló, vidéki városokban és Budapesten rendezett eseményeken a nemzeti önrendelkezést érintő aktuális viták kerülnek a középpontba, így szó lesz Európa biztonságáról, a migrációs válságról és a gazdaságot érintő elképzelésekről is.

A kormány azért tartja fontosnak az Európa jövőjéről szóló párbeszédet, mert a most Brüsszelben születő döntések

hosszú távon befolyásolhatják a magyar emberek mindennapjait,

megélhetését és biztonságát – közölték.

Figyelve az elmúlt időszak unióval kapcsolatos kormányzati közlések hangulatát, sok kétség nem lehet az iránt, hogy a megjelölt témákban milyen megközelítésben fogják tálalni a „magyar érdekeket”. Nem lesz könnyű dolguk, ugyanis az Európai Parlament minapi közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy rekordmagas az EU megítélése Magyarországon.

Az Eurobarometer eredménye szerint a közösség megítélése a tagországok egészében is igen jó: az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62 százalék) nem gondolták, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.

Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik ugyanígy. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is

jelentős növekedés,

a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadóknak csak 30 százaléka gondolkodott pozitívan az EU-tagságról.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 százalék) gondolják, hogy az országnak hasznos a tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.

Forrás: Európai Parlament/Kantar Public

A részletes válaszok tanúsága szerint a magyarok meglehetősen jól tájékozottak abban, milyen előnyöket nyújt közvetlenül a tagság. Noha hibahatáron belüli mértékben csökkent az előzőhöz képest a mutató, bőven 40 százalék feletti arányban tették első és második helyre azt, hogy az EU új munkalehetőségeket nyújt, illetve hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyharmadnyi (javuló mértékben) annak támogatottsága, hogy az életszínvonalat is javítja a tagság.

Vagyis az összes kormányzati negatív kampány ellenére akár elsöprőnek is nevezhető a tagság előnyös voltának fölénye az elutasítás felett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK