Audi-sztrájk: lehet, hogy több, mint bérharc

0
526
Audi sztrájk
Az audisok sokan vannak. Forrás: Facebook/AHFSZ

Délelőtt két órára leállt a győri Audi, az igényelt és a megajánlott béremelés közt szakadék tátong. A számok azonban azt mutatják, hogy a multin belüli súlyos béreltérítések is állhatnak a történések mögött.

Az Audi Hungaria Zrt. mintegy négyezer dolgozója vett részt pénteken 9 és 11 óra között a Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban – ennyi a hír. Az is kiderül ezekből a számokból, hogy a győri cég 13 ezret meghaladó számú alkalmazottjának több, mint fele, 7300 a helyi szakszervezet (AHFSZ) tagja.

Vagyis a szervezettség magasan veri a magyar átlagot, bármely összevetést (ágazati, alkalmazási, tulajdonviszonyok) vegyük alapul.

Az érdekképviselet által igényelt béremelés és a cég ajánlata között jelenleg szinte áthidalhatatlan szakadék tátong, vonhatjuk le a következtetést, ha megismerjük a számokat. Eszerint

az Audi két évre 10+10 százalékot kínál, az AHFSZ idén 18 százalékkal,

de minimum 75 ezer forinttal megemelt bért akar. (Plusz a bruttó 620 ezres cafeteria növelését 787 ezerre, ellensúlyozandó e juttatás lényegében kivégzését. Igénylik még a dolgozókat motiváló jubileumi bónusz bevezetését, a mozgóbér 4 százalékának alapbérbe építését. Ezen felül havonta legalább egy teljes szabad hétvégét akarnak, és hogy maguk dönthessék el, mikor veszik ki az életkor, illetve a gyermekek után járó pótszabadságokat, amelyekről a Munka törvénykönyve alapján a munkáltató dönthet).

A szakszervezet felmérése szerint a dolgozók jelenlegi nettó jövedelmük 40 százalékos növekedésével éreznék megbecsülve magukat.

Ha azonban az adatok mögé kukkantunk, azt láthatjuk, hogy a multinacionális Audi első látásra áttekinthetetlenül áramoltatja a pénzt a csoporton belül. Az AHFSZ azt írja belső kiadványában, hogy gazdasági szakértői megnézték az autógyártó több országának néhány adatát. Ezek alapján

a 2017-es számok a győri egység jelentős bérhátrányát mutatják.

Kétféle összevetést végeztek: a béreket (nem derül ki, de nyilván a bruttó összeget) és a bérhatékonysági mutatót (egységnyi bérköltségre jutó hozzáadott értéket), amelyben a győri cégét veszik 100 százaléknak.

Eszerint a szlovák Audinál 28 százalékkal keresnek többet a győrieknél, a hatékonysági ráta 40 százalék, Csehországban +25, illetve 64, a lengyel egység +39, illetve 35 százalék. A belgiumi üzemben az átlagbér 3,6-szerese az itteniek, miközben a bérrel összevetett termelékenység 21 százaléka a győriének. Az egész Audi csoport eme mutatója pedig 53 százalék az AHFSZ számítása szerint.

Nem a németországi fizetések eléréséért harcolnak

tehát (a különbség a német dolgozók javára 4-5-szörös), hanem a jelentős lemaradás csökkentéséért – fogalmaz a magyar érdekképviselet.

Nem tudjuk ellenőrizni a fentebb ismertetett adatokat, nyilván egyéb körülmények is befolyásolják az egyes üzemek eredményességét. Például a társasági adó, bár az éppenséggel a maga 9 százalékával az egész EU-ban éppen Magyarországon az egyik legalacsonyabb (a különféle kedvezményekkel és a csoporton belüli „adóoptimalizálással” a tényleges teher becslések szerint ennek nagyjából fele).

A közelmúltban azonban a g7 portál elvégzett egy alapos számítást éppen az Audi példáján, amelynek főbb megállapításai nagy vonalakban egybeesnek a győri szakszervezet egyes megállapításaival. Az anyacégével összehasonlítva a béreket az jött ki, hogy ha az Audi ugyanakkora részét fizetné ki a magyar munkások által előállított hozzáadott értéknek, mint a németeknek, akkor

nálunk legalább havi 1,2 milliót kellene a munkásoknak hazavinni.

Az is mellbevágó, hogy a magyar alkalmazottak a német kollégáik által megkeresett bérnek alig 22 százalékát kapják. Ha ezt a megtermelt hozzáadott értékkel vetjük össze, akkor a német dolgozók annak 2,5-3-szor nagyobb részét kapják meg fizetésként, mint a győriek.

Vagyis az Audi (valószínűsíthetően nem egyedüliként), nem csupán a kivehető nyereség növelése érdekében használja ki alaposan az egyes keleti országokban kínált-elérhető előnyöket, hanem a hazai és más

nyugati országokban lévő alkalmazottainak bérét is ebből toldja meg.

A tárgyalások folytatódnak Győrben, a törvényes egyeztetési idő jövő kedden lejár. Ha nem közelednek az álláspontok, annak vége akár általános munkabeszüntetés is lehet. Kérdés, hogy a hazai érdekképviseletek indítanak-e nyilvános diskurzust azokról az anomáliákról, amelyek a multicégeken belül mutatkoznak a hatékonyság és a bérek terén.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..