Fontos

Legyen tagja Magyarország is az Európai Egészségügyi Uniónak!

Nemcsak a teljes európai közösségnek, de Magyarországnak is kiemelten fontos érdeke, hogy megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió koncepciója – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP politikusa volt a koncepció egyik kidolgozója és felelőse az EP szociáldemokrata frakciójában, az elmúlt több mint egy évben többek között a Magyar Orvosi Kamarával és további hazai szakmai szervezetekkel, valamint európai egészségügyi érdekvédelmi csoportokkal közösen formálta a minőségi sztenderdeket előírni szándékozó javaslatcsomag tartalmát.

„Amikor először kiálltam az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók is hitetlenkedtek annak megvalósíthatóságáról, az elmúlt hónapokban végzett kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét: elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére a programot, majd az Európai Parlament többsége által elfogadott egészségügyi stratégiába is bekerült ez a koncepció, most pedig történelmi áttörésként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a következő munkaterv fontos részévé tette ez a programot” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása rövidebb várólistákat, kevesebb kórházi fertőzést és abból következő betegséget, halálesetet jelent, de magasabb béreket is hozhat az egészségügyi ellátórendszerekben. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben a Fidesz az uniós átlagnál is kevesebbet fordít az egészségügyre, nem véletlen a minőségbeli lemaradás.

„Míg egy cseh orvos kétszer, addig egy belga doktor kilencszer többet keres magyar kollégáinál. Ma Magyarországon háromszor nagyobb eséllyel kap valaki súlyos kórházi fertőzést, mint Németországban. Ezek a különbségek tarthatatlanok, ennek kiküszöbölését is elősegíti az egészségügyi unió koncepciója”

– tette hozzá az MSZP európai politikusa.

Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament után immár az Európai Bizottság is vállalást tett az általa kezdeményezett program mellett, most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson van a sor, hogy támogassa a megvalósítást.

„A közös munka elkezdődött, azt várom ellenzéki és kormánypárti EP-képviselőtársaimtól is, hogy álljanak be a program mögé és segítsék a minél szélesebb körű megvalósulását.

Erős egészségügy nélkül nincs erős Európa, erős egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs boldog Magyarország”

– fogalmazott online sajtótájékoztatóján az MSZP képviselője.

Fél Kósától és védelmet kér a csengeri nő

Körözést adtak ki a Szabó Gáborné ellen, egyelőre csak Magyarországon. A csengeri asszony, aki előbb Kósa Lajos feleségét, majd a politikus édesanyjának akart nyolcszázmillió forintos jutalmat adni, most – külföldön tartózkodva – arról számolt be a Független Hírügynökségnek, hogy félelemben tartják őt, és védelmet fog kér a hatóságoktól. Azt is mondja, hogy jövő héten már rendezni tudja az adósságait is.

 

Olvasom, hogy körözést adtak ki maga ellen.

Igen, Magyarországon.

De csak Magyarországon.

Igen. Csalásért, ugye?

Igen.  Egyébként eddig még egyetlen idézést nem adtak át sem nekem, sem Helmeczy ügyvéd úrnak. Nekem azért nem, mert külföldön vagyok, az ügyvéd úr meg, előfordul, hogy később kapta meg, mint amikorra szólt az idézés. Különben meg, képzelje, egy olyan fényképet tettek fel rólam a police.hu-ra, amely egy bálban készült, Kósa Lajos társaságában fotóztak le, de a képről Kósát levágták. Hát lehet ezt? Lajost leveszik róla, engem meg fölnagyítva kitesznek? Nemzetközi szervezetekhez fordulunk emiatt is, Helsinkibe, Brüsszelbe, meg ahova lehet. Tudniuk kell azt a törvénytelenséget, amit Magyarországon velem csinálnak.

Például?

Hogy sorra hallgatják ki az ismerőseimet, de ők semmi törvénytelenségről nem számoltak be.

Senki semmilyen terhelőt nem mondott Önre?

Semmit. Lényegében három, vagy négy ember, ebben benne van Orendi Mihály is, aki nyolcszázmillió forint ajándékot akart elfogadni.

Orendit is kihallgatták?

Őt nem tudom, hogy kihallgatták-e, de akik az én ismerőseim, őket igen. Ők valamennyien várják, hogy el tudjam rendezni a dolgaimat. És, ha elrendeztem, tudják, hogy visszakapják. Volt olyan, aki elmondta, hogy a tőlem kapott kölcsönt adta vissza.

Magának mekkora az adóssága?

Van egy százmilliós forintos, Polus Palace ügyben. Ez ugye az a bizonyos szállodavásárlás, amelyből visszaléptem. Kétségtelenül volt aláírt szerződés, de vevő akadt volna később is, ám a bank inkább ezt a velem való megegyezést akarta, ebből származik a százmilliós adósságom.  (1.8 milliárd volt a hotel vételára – A szerk.) Ezt a megállapodást a Magyar Követeléskezelővel kötöttük.

Ezt tehát ön elfogadta, hogy ennyivel tartozik.

Én azt mondtam, hogy százmillió forintot fizetünk, ha megkaptuk a pénzt.

Mit akart csinálni a szállodával?

Vendéglátással akartunk foglalkozni, szerettem volna, ha a fele a mienk. A család abból tudott volna profitálni.

Ezen kívül milyen adósságai vannak még?

Van egy család, akik mindig segítettek engem, nem is jelentettek fel, ott elég tetemes összeggel tartozom. Velük mai napig jó a kapcsolatom, és tudják, hogy meg fogják kapni a pénzt. Ők tudják miért segítettek nekem, én is tudom miért segítettem nekik.

Ennyi az összes adósság?

Meg a Kun-tenderes dolog van.

Amire a múltkor azt mondta, hogy nem a magáé.

Hát az enyém, mert az én nevemen van, meg a férjemén. A közös számlánkra jött a pénz.

De azt mondta, hogy ez a pénz lényegében csak átfutott a számláján.

Igen, igen.

Azt nem árulta el, hogy hova futott.

Lehet, hogy akit érint már nem is emlékszik rá. Mert ugye azt senki sem gondolja, hogy valaki Csengerből odamegy egy izsáki céghez, és kéri, adjanak már neki hatvanhét millió forintot, és ha megkapja az örökségét majd visszaadja. Ennyi erővel bemehetek az Audihoz is.

Szóval ön valakinek szívességet tett, de nem árulja el, hogy kinek.

Igen, De én még most is azt mondom, hogy ezt majd az ügyvéd úrral megbeszéljük.

Azt is hallottam, hogy fenyegetettnek érzi magát. Miért, ki fenyegeti?

Igen. Folyamatosan hívnak engem, meg azt is, aki itt van velem külföldön, őt is, egy 44-es angliai számról. Ma például azzal hívták fel az ismerősömet erről a számról, hogy elkészült az az útlevél, amelyet én kértem, az angol követségről beszél, de engem nem ér el, tudna-e segíteni abban, hogy hol talál meg. Soha nem kértem Angliába útlevelet.

Nem is kell Angliába útlevél.

Igen, ezért is érthetetlen. Próbáltuk visszahívni ezt a számot, de nem lehetett rajta elérni senkit. Rengeteg ilyen telefonhívás volt. Most meg azt tudtam meg közvetve, hogy Kósa Lajosnak érdekében áll, hogy én ne tudjak semmit elrendezni másodikáig, jobban mondva addig, amíg a kormány meg nem alakul. Mégpedig azért, hogy ne legyen bizonyíték arra, hogy hazudott.

De hogy tudja Kósa Lajos megakadályozni, hogy ön hozzájusson a pénzhez, és rendezze az adósságait?

Például a körözéssel. Nincs semmi jogalapja.

Még egyszer kérdezem: hogyan tudná Kósa megakadályozni azt, hogy hozzájusson a pénzhez?

Nem tudja megakadályozni. Akkor tudja megakadályozni, ha engem elfognak. Vagy megölnek.

Ne túlozzon.

Nézze, az alapján, amit a családom és az én személyem ellen folyamatosan elkövetnek, igazán mindenre fel kell készülnöm. Kósa különben mindig azt mondta nekem, hogy ha kiderül, mennyi pénzem van, veszélybe kerülök, ezért ne is mondjam el senkinek, mennyi pénz fölött fogok rendelkezni.

Igen, ezt elmesélte már egyszer nekünk.

Tudom, de most attól tartok, hogy a lányom és az unokám otthon vannak Magyarországon, nehogy bajuk essék. De én sem érzem magam biztonságban itt, külföldön sem. Bárki utána tud nézni, hogy hol tartózkodunk, és igen, félek. A történetben akadnak tisztességtelen emberek. És az már sok, hogy engem ennyire félelemben tartsanak. Ezt is be fogjuk jelenteni, legkésőbb a hétfői napon.

Mit jelentenek be?

Hogy védelmet kérünk.

A legutóbbi beszélgetésünkkor azt mondta, hogy április 17-27 között jut hozzá a pénzéhez.

Egy részéhez, amiből már tudom rendezni a dolgaimat.

Ezek szerint még nem jutott hozzá.

Részben igen. Az utalásokat jövő héten fogjuk tudni rendezni. A továbbiakat pedig május 1-e után.

Akkor most arról azért írunk, hogy védelmet kér.

Meg azt is, hogy kiteszik a fényképemet, úgy, hogy még csak meg se hallgattak. Azzal, hogy én csaló vagyok. Szerintem csak küldözgették az idézést, hogy ki tudják adni a körözést.

Megérkezett a kínai kormányfő

0

Magyarországnak reálisan kitűzhető célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések vonatkozásában is vezető helyen szerepeljen – jelentette ki a látogatás kapcsán a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter a kínai kormányfő, Li Ko-csiang megérkezése előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország az előbbiek tekintetében mindeddig sikeres tudott lenni, az első nyolc havi adatok szerint 26 százalékkal tudta növelni a kivitelt Kínába a tavalyi 25 százalékos növekedést követően. A kínai beruházások értéke ma Magyarországon már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt – tette hozzá.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint 23 kétoldalú megállapodást írnak alá a kínai fél és a közép-európai országok között hétfőn, a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóján.

Közölte azt is, hogy

hétfőn írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszán felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.

A kínai kormányfő vezetésével tartják meg november 27-én a Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozóját a fővárosban. Másnap, november 28-án Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, illetőleg sor kerül további bilaterális egyeztetésekre több térségbeli ország kormányfőjével.

A német Zöldek haszontalan idiotizmusa

„Ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak lehetünk abban, hogy a demokratikus jogok is egyre szilárdabbak” – kezdi Ara-Kovács Atilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.

Nemrég Magyarországon járt egy igen jó nevű, német oknyomozó újságíró – a nyugati gyógyszer gyártók és az orvosok között zajló korrupt összejátszásokról leleplező kötetet írt, melyből eddig több, mint egymillió példányt adtak el. Arra kér, hogy egyik este vacsorázzam vele, mert „meg szeretné érteni, mi is zajlik Magyarországon”. Készséggel igent mondtam, s fel is szerelkeztem angol és német nyelvű cikkekkel, sőt magammal vittem Magyar Bálint Magyar Maffia-kötetének egy angol nyelvű példányát is. Nagyjából összefoglaltam a helyeztet, mire az újságíró ezt válaszolta: „Uram, amit elmondott, az szomorú, de el sem tudja képzelni, micsoda korrupció van Nyugaton. Az önöké annak nyomában se ér.”

Mindig érdekelt a nyugati „hasznos idióták” (Lenin) lélektana. Garmadával voltak, akik először pénzért, majd zsarolás okán mosogatták minden nap tisztára, hol magát Lenint, majd Sztálint, sőt Hitlert is. Igen, voltak olyanok is – és talán ők voltak a tényleg „hasznos idióták” –, akiket az ideologikus vakhit tett kritikátlanná. De vitapartneremet, szemmel láthatóan nem az Orbán rezsim pénzeli, még csak nem is tudatlan vagy ideológiailag elfogult. A témával kapcsolatos tanácstalanságom továbbra is megmaradt…

Viszont ez az – egyébként igen rövidre sikeredett – vacsora jutott most eszembe, amikor azt olvasom: azon a Bundestagban lezajló vitán, melyen Günther Oettinger, az unió költségvetési biztosa javaslatát vitatták meg, hogy milyen politikát is folytassanak a demokratikus normákat megszegő Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, s hogy miként szankcionálják ezeket a kormányokat uniós pénzek elvonásával, a Zöldek egy, Oettinger álláspontjával pont ellentétes javaslatot kívánnak beterjeszteni. Úgy látják ugyanis, hogy a biztos elképzelései nem reálisak, sőt ellenkező hatást fognak elérni, mert az érintett országok a kieső összegeket nem fogják pótolni, hanem megszorításokat vezetnek majd be, ami az EU-val szembeni hangulatot táplálja. Ezzel szemben inkább növelni kellene a támogatásokat a civil szervezetek felé, és hasonló támogatásban részesíteni az önkormányzatokat.

Mintha a Zöldek ingerküszöbét el sem érte volna, hogy Magyarországon már évek óta goebbelsi intenzitású gyűlöletkampány folyik az Európai Unióval szemben, s hogy már rég megbénították a civil szervezeteket, különösen azokat, amelyek külföldről pénzt kapnak, az önkormányzatok mozgásterét pedig minimálisra csökkentették azzal, hogy elvonták feladataikat.

A Zöldek egyébként a legutóbbi parlamenti választásokon komoly erőre kaptak, számos szövetségi tartományban újabb mandátumokat szereztek, s volt olyan terület, ahol képesek voltak komoly számú szavazót még a jobboldali CSU-tól is elhódítani. Az ember egy felfelé elinduló párttól joggal várná el, hogy képes legyen kitekinteni saját viszonyrendszeréből, politikusaitól pedig, hogy bírjanak némi empátiával, vagy legalábbis olvassák a tanulságos sajtót. És ha már oly sok mindent megtennének a civil szervezetekért, akkor legalább hallják meg hangjukat, érveiket. Magyarországon, de nem csak ott.

Épp ezekben a napokban és természetesen Németországban mutatta be a Transparency International a legújabb korrupciós indexek által összeállított országlistát, melyben ugyan megállapította, hogy világszerte nagy-nagy visszaesés tapasztalható, de vannak kivételek. Melyek azok? Hát természetesen a jól működő nyugati demokráciák: Dánia (88 pont), Új-Zéland (87), majd Finnország, Svédország és Svájc (mind 85 pont). Magyarország a maga 46 pontjával a 64. a rangsorban, 2012 óta 9 pontot vesztett.

A felmérés tanulsága a Transparency szerint, hogy ahol romlik a demokrácia állapota, ott erősödik a korrupció, ahol csökken a korrupció, ott egészen biztosak lehetünk abban, hogy a demokratikus jogok is egyre szilárdabbak.

Egyébként Oettinger költségvetési biztos javaslatát hivatalosan is beterjesztette a 2021-ben kezdődő költségvetési időszakra. Ő maga arra számít, hogy indítványát elfogadja a Tanács és a parlament, jelenleg a 28 tagállamból már 20 magáévá tette és támogatja az elképzelést.

Völner Pál: “Varga Judit igazságügyi miniszter tisztázhatna engem”

Völner Pál ma az igazság vékony ágába kapaszkodva tett vallomást a bíróság előtt, hiszen ki igazolná kétségbevonhatatlanabbul ártatlanságát a Tisztelt Bíróság előtt, mint az igazságügy koronázatlan királynőjének őt igazoló tanúvallomása?

Völner Pál korábbi államtitkárra – akit korrupcióval gyanúsítanak – nyolcéves börtönbüntetést és 25 milliós pénzbüntetés kiszabását indítványozott az ügyészség.   Az indoklás: Schadl György a végrehajtói kamara elnöke, a per elsőszámú vádlottja 2021 júliusáig összesen 83 millió forint értékű készpénzt adott át Völner Pálnak, hogy mint államtitkár számára fontos ügyeket elintézzen. Schadl György 924 millió forintos illegális jövedelemre tett szert azzal, hogy pénzért árusította a végrehajtói helyeket.

Völner Pál minden vádat tagadott, kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg Varga Judit igazságügyi minisztert is.

Orbán emiatt vette el a titkosszolgálatokat Pintértől

A belügyminiszter éber titkosszolgálata, az NVSZ derítette ki az ügyet, amely az első olyan komoly korrupciós ügy, amely napvilágot látott a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkarában. Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese azt mondta előadásában a Pénzügykutató Intézetben, hogy Orbán Viktor emiatt az ügy miatt vette el a titkosszolgálatok felügyeletét Pintér Sándor belügyminisztertől. Formálisan ugyan a polgári titkosszolgálatok most Rogán Antalhoz tartoznak, de valójában

Orbán Viktor a főnök, aki közvetlenül adja a megrendeléseket a szolgálatoknak – gyakran azzal a kitétellel, hogy meg is jelöli az elvárt eredményt! 

Orbán Viktor, akinek Völner Pál egyetemi társa volt, nem akar még egy hasonló ügyet. Jellemző, hogy Orbán Viktor annyira megbízott Völner Pálban, hogy rábízta a lehallgatások engedélyezését is – amint ez a Pegazus ügy során kiderült.

A miniszterelnöknek nyilvánvalóan tudnia kellett Völner Pál kisstílű korrupciós ügyeiről, dehát “nyomtató lónak nem kötik be a száját.

”Völner azért is volt vigyázatlan, mert védett személynek hitte magát. Pintér Sándor a választások előtt figyelmeztetni akarta Orbán Viktort, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Orbán értette a finom célzást: elvette a titkosszolgálatokat Pintér Sándortól. Telkes András szerint “Pintér Sándor hamarosan nyugdíjba vonul – természetesen érdemei elismerése mellett”,  bár valószínűleg Orbán őt is figyelmezteti, hogy “senki sem áll a törvények fölött.”

Ki lesz az utóda? Francia hírszerző források szerint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Miért? Telkes András szerint a Fidesz a leghatékonyabb titkosszolgálat Magyarországon – hála Kubatov Gábornak.

Kérdés, hogy mit tesz ezek után Varga Judit igazságügyi miniszter. Az igazság bajnoknője, aki a magyar “jogállamiságot” védelmezi Brüsszelben, a bíróság előtt viszont Orbán Viktor korrupció miatt lebukott barátját, egykori államtitkárát, Völner Pált kellene védelmeznie.

Orbán: Isten veled TGM!

Elment a régi szabadságharcos – fűzte hozzá a magyar miniszterelnök, akit 1990 előtt igen jó kapcsolatban állt Tamás Gáspár Miklós filozófussal. Mindketten liberálisok voltak és mindketten támadták a kommunista diktatúrát.

1988 június 16-án Tamás Gáspár Miklós beszélt az ellenzéki gyűlésen, melyen Nagy Imre meggyilkolására emlékeztek a Kádár kor végén. A rendőrök egyből rávetették magukat Tamás Gáspár Miklósra, aki nagyon sokat kockáztatott hiszen a Ceausescu féle Románia állampolgára volt, akit többször is megfenyegettek azzal, hogy visszatoloncolják szülővárosába, Kolozsvárra.

A Ceausescu házaspár kivégzése után Tamás Gáspár Miklós hazalátogatott, és találkozott régi harcos társával, K. Jakab Antallal.

“Túléltük Anti!”, “Nem éltük túl Gazsi!”

Szellemi értelemben ez sajnos igaz volt. A ragyogó műveltség és a kiváló elme foglya maradt a közép-kelet-európai múltnak, és nem vette észre az új realitást: a világot meghatározó digitális globalizációt, mely leértékelte a klasszikus európai kultúrát, melynek egyik utolsó nagy letéteményese Magyarországon Tamás Gáspár Miklós volt.

Orbán és a globalizáció

A Tamás Gáspár Miklósnál jóval fiatalabb Orbán Viktor már akkor meg kellett, hogy értse a globalizáció rendszerét amikor 35 éves korában miniszterelnök lett, és felelőssé vált egy egész országért. A pragmatikus Orbán túllépett Tamás Gáspár Miklós filozófiáján, mely a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. Orbán azért távolodhatott el a liberalizmustól, mert a Bokros csomag megmutatta: az egészen mást jelent egy szegény és periferikus országban mint amilyen Magyarország. A liberalizmus szebbik arcát lehet megismerni a centrumban, amely mindjárt az osztrák határnál kezdődik Európában, de a periférián ez egészen mást jelent. Kiválóan megmutatta ezt a görög válság, amely drámai életszínvonal csökkenést jelentett az eurozónához tartozó periferikus országban, amely jóval régebben volt tagja az Európai Uniónak mint Magyarország.

Tamás Gáspár Miklós a liberalizmustól visszatért a marxizmushoz, Orbán a globalizáció jobboldali bírálóihoz  csatlakozott. A globalizáció jobb és baloldali kritikusainak figyelmét elkerülte az az aprócska tény, hogy a felzárkózás azoknak az országoknak sikerült az elmúlt ötven évben, melyek nem bírálták hanem kihasználták a globalizációt: Európában Írország, Ázsiában Kína, Dél Korea és a kis tigrisek: Szingapúr, Tajvan és Hongkong.

Közepes ph-értékű Orbán-beszéd

A klímavédelmi terven kívül kevés konkrétum hangzott el a jövőről Orbán Viktor évértékelőjében. Sok ideológiai odacsapás, brüsszelezés és kommunistázás mellett a „magyarok a legjobbak” hangulata lengte be a Várkert Bazárt.

Sokan sokat vártak Orbán szokásos beszédétől. Konkrétumokat, elsősorban a gazdaságban és a mostanára megtalált klímaügyben. Az eredmény felemás.

Fejsze az őserdőbe

Hangzatos ideológiai és nemzeti alapvetésekkel kezdett Orbán. Minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetükével együtt térhet vissza – tudhattuk meg. Szerinte 2010-ben az volt a cél, hogy „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatók, kénytelenek voltunk újat csinálni”.  „Kitaláltuk és meg is csináltuk”.

Szerinte mindent sikerült elérniük az elmúlt tíz évben, amit szerettek volna.

De a világban még mindig arról vitáznak, minek kell hívni a rendszert, amit ők felépítettek. Nem is csoda, hogy kínban vannak, mert ilyen nincs máshol Európában, talán csak Lengyelországban. Orbán szerint a „liberális brüsszeli euroblabla nyelven” nem lehet elmondani, mi történik Magyarországon. Hogy a magyarok nem pusztán nagy fába vágták a fejszéjüket, hanem egyenesen egy őserdőbe, és sikeresen ki is találtak belőle.

A liberális egyenlő diplomás kommunista

Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta. A héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja, hogy úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával.

„Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista”.

És persze Soros meg a konzultáció

Orbán, mint mondta, saját szemével látta, hogy Soros György

háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot.

Szerinte akkor, amikor fel akarta vásárolni a teljes magyar államadósságot „hála Antall Józsefnek, aki ezt megakadályozta”, aztán amikor megpróbálta megszerezni az OTP Bankot, „köszönet Horn Gyulának, hogy ezt nem hagyta”. Végül amikor 2015-ben emberi jogi szervezetek bőrébe bújt embercsempész hálózatok százezrével hozták a migránsokat, Soros pedig be akarta telepíteni őket. És ez a terv még mindig napirenden van.

Újra nemzeti konzultációra készülünk,

„ismét a kényszer visz rá bennünket”,

és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát – tért át új témára Orbán. Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak „az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”, „gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”. Ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk.

Külföldről finanszírozott, s persze „a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják”. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül – hangoztatta.

A gyöngyöspatai ügy pedig akkor pattant ki, amikor a cigány családok – szerinte – elindultak az életmódváltás útján, és ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli. Továbbra se tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot se adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.

Siker siker hátán

Több, mint százezren jutottak hozzá a babaváró hitelhez, amely a tizedik legnépszerűbb kifejezés volt, amire az internetezők rákerestek – mondta Orbán. Megkezdődött a négygyermekes anyák jövedelemadó-mentessége, ami 40 ezer család életét teszi könnyebbé – emlékeztetett. Sikerült a meddőség elleni küzdelemben is egyet, sőt kettőt is előre lépni. A legfontosabb az volt, hogy mindenki számára elérhetővé, vagyis ingyenessé tegyék a vizsgálatokat és beavatkozásokat, sőt a gyógyszereket is. Ma az állami szolgáltatók minden hozzájuk fordulót el tudnak látni – közölte.

Arról beszélt, hogy 2010-2018 között 90 ezerrel több gyermek született, mint abban az esetben született volna, ha minden maradt volna a 2010-es tendenciák medrében. (Azt nem tudhattuk meg, ezt hogyan számolták ki.) Rossz hír viszont szerinte is, hogy

a népességfogyás nem állt meg.

Ha valóban fordulatot akarunk elérni, akkor át kell lépnünk a Rubikonon, olyan országot kel építeni, ahol a gyermeket vállalók anyagilag jobban járnak, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. Kérdés az, hogy ehhez van-e elég pénz a költségvetésben.

Terv van, pénz egyelőre nincs

Arról beszélt, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudja, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna. Megemlítette a fiatalok körében bevezetett ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát is, és ezt ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is. Erre azonban egyelőre nincs pénz. Hatalmas siker a nagycsaládos autóprogram is, sokkal több gyerek születik annál, mintha semmi nem változott volna. A házasságkötések száma a csúcson, a terhességmegszakítások és a válások száma történelmi mélyponton van.

Száz éves sikersztori a miénk

Orbán szerint utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb dekád az elmúlt 100 év magyar történelmében. Ennek mutatóit is felsorolta: folyamatosan nő a magyar gazdaság teljesítménye; a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak európai mércével; a sérülékeny társadalmi csoportokat sikerült munkához juttatni; a garantált bérminimum megduplázódott; rengeteg a beruházás, melyek értékének 60 százaléka keletről érkezett; az export rekordokat dönt.

Egy kis kitérővel – látszólag megtörve a beszéd ívét – a haderőfejlesztésről beszélt. A lényeg azonban itt is a nemzeti nagyság. Szerinte ugyanis nemzeti hadsereg nélkül nincs sikeres ország, tehát modern és erős hadsereg kell, amelyben fontos a technika, de a legfontosabb a katona. „A magyar honvédség visszatért”.

Mi vagyunk Európa jövője, sőt, az elsők

Megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Korábban azt hittük, hogy Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője – mondta. Merthogy nem ülünk fel a liberális mesének, a magunk szabályai és döntései szerint élünk. Tudjuk, hogy Magyarország az első, aki ezt vitatja, annak meg kellene mondania, hogy ha nem Magyarország, akkor mi a bánat lehet az első.

Az első konkrétum, az is inkább felmelegítve

Orbán beszélt a jövőről is, ami tele van fenyegetéssel. A három legfontosabb a klímaválság, a demográfia és az európai gazdaság problémái. A klímavédelemről elmondta, hogy a kormány a héten elfogadta az akciótervet, ami alapján 2030-ra a megtermelt energia 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. A részletek azonban nagyrészt azok, amelyeket már korábban ismertettek. Vagyis július elsején elkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, megvédik a folyókat a külföldről érkező szeméttől, 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállakozások környezetvédelmi akciótervét, a következő tíz évben meghatszorozzák a naperőművek kapacitását, támogatni fogják az olcsó elektromos autókat, és 2022-től csak elektromos buszok kerülhetnek forgalomba a városokban. Új elem az, hogy minden újszülött után tíz új fát ültetnek, és zöld államkötvényt vezetnek be.

Homályos gazdasági jövő, euró viszont nem lesz

Orbán beszélt arról is, ahogyan fogalmazott, a „feketeleves”, hogy az európai gazdaság növekedése leállt, ami a nekünk is baj. Szerinte idén „intellektuális gazdaságpolitikai kihívás” elé nézünk: képes lehet-e a magyar gazdaság fejlődni akkor is, ha az uniós gazdaság stagnál. Egyértelmű választ nem adott erre. Úgy látja, idén és talán még az utána következő években is a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni. Ilyen helyzetben adót kell csökkenteni, és a kormány ezt is fogja tenni: csökkentik a kisvállalkozói és a munkát terhelő adót, és a nyugdíjak értékét is meg kell őrizni. Elkerülte azt az ellentmondást, hogy a további adócsökkentés okozta bevételkiadást mivel szeretnék ellensúlyozni.

Az viszont egyértelművé vált hogy az eurót nem akarja bevezetni a kormány. Orbán gondolatmenete nem volt teljesen világos, szerinte az EU ki akarna szállni a versenyből, korlátozná az adózás, a munkavállalás és a szolgáltatások terén a versenyt. Szerinte ahhoz, hogy ne söpörjék flre a tagországokat, azoknak úgy kell együttműködést létrehozniuk, hogy egymással is versenyezve a legjobb formájukat hozhassák. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is. „Ne üljünk fel olyan vonatra, amiről nem tudjuk, hova megy” – mondta.

Végül üzent az „ellenségnek”. „Mutassuk meg, hogy aki a magyaroknak vermet ás, maga esik bele”.

120 perc – 2018. január 21. 16:00

0

A teniszrajongók hétfőn korán kelnek

Korán kell hétfőn kelnie annak, aki élőben szeretne drukkolni Fucsovics Mártonnak k Roger Federer  elleni mérkőzésén. Az Ausztrál nyílt bajnokságon a nyolcad-döntőben csap össze a fiatal magyar teniszező a 19-szeres Grand Slam-bajnokkal. A világranglista 80. Helyén lévő magyar játékos és a svájci legenda összecsapásának pontos időpontját nem lehet előre megmondani, ugyanis előtte két mérkőzés is lesz, s ahogy azok befejeződnek kezdődik ez a meccs. Federer egyébként kedvezően nyilatkozott Fucsovicsról. (FüHü)

Roger Marciról…

Közzétette: Magyar Teniszmeccsek – 2018. január 20.

 

Szörényi Leventéé a Kölcsey emlékplakett az idén

Az idén Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a legendás Illés, majd Fonográf együttes gitárosa és énekese kapta az idén a Kölcsey-emlékplakettet. A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított magyar művészeti díjat a magyar kultúra napján adják át Szatmárcsekén. Olyan nagy művészek kapták már eddig meg a díjat, mint Törőcsik Mari, Korniss Péter, Jókai Anna, Kósa Ferenc, Sebestyén Márta, Jankovics Marcell vagy Csoóri Sándor. Mint a mai díjátadóról készített MTI-tudósításban olvasható, Szörényi a többi között beszélt arról, hogy „az István, a király életben tartotta a generációkon átívelő reményt egy olyan Magyarország felépítésére, amelyben az istváni magyar nem törekszik a koppányi magyar megsemmisítésére”. Szörényi egyébként maga idézte fel az Illés együttes egyik legnagyobb slágerét, az „Utcán”-t. Mi ennek felidézésével köszöntjük őt! (FüHü)

Elhunyt Kálmán András

Elhunyt Kálmán András, Dunaújváros egykori polgármestere, az MSZP volt országgyűlési képviselője –  közölte a párt. A volt városvezető 68 évesen, váratlanul távozott az élők sorából. Kálmán András 1990-ben önkormányzati képviselő, 1994-ben pedig az MSZP dunaújvárosi regionális szervezetének elnöke lett. 1998-ban és 2002-ben választották meg országgyűlési képviselőnek.1999-ben, időközi polgármester-választáson nyerte el a polgármesteri tisztséget. 2002-ben és 2006-ban is ő lett a polgármester, szintén az MSZP színeiben. 2010-ben már nem indult a tisztségért, nyugdíjba vonult. (MTI)

Hamarosan érkezik az új amerikai nagykövet

Erről a miniszterelnök amerikai ügyekért felelős főtanácsadója beszélt a Hirado.hunak. Megyesy Jenő szerint ha valóban David Corsteint jelölik, mint ahogy azt a sajtó korábban megírta, az azt jelenti, hogy ismét egy politikai kinevezett diplomata érkezik Magyarországra, amit jónak tartana. A főtanácsadó nem tudta megmondani, hogy az amerikai elnök mikor fogadja Orbán Viktort. (HÍR TV)

Újabb tüntetések Trump ellen – már nem csak az USA-ban

Míg szombaton az Egyesült Államok több városában, ma már a világ több nagyvárosában szerveztek felvonulásokat a nők egyenlő jogokat követelve és bírálva Donal Trumpot. A többi között Melbourneben és Münchenben hívták utcára a nőket az amerikai elnök hivatalba lépésének első évfordulóján. (AP)

Pártvonalon kívül – Déli kávé Szele Tamással

A ma déli kávénk mellé megint egy kis pártpolitikát szervírozunk: ha meg tetszik figyelni, úgy fogyasztjuk a magyar nem kormánypárti mozgalmakat, mint a pizzát szokás, kívülről befelé, esetleg néha le-lecsapva egy izgalmasabb falatra. Hát, most a pizza keményre sült héja következik, de azt is meg kell enni: a kamupártok.

Kezdjük rögtön azzal, hogy a magyar kampányfinanszírozási törvényt annak idején, a rendszerváltás garabonciás napjaiban vagy finom lelkű idealisták, vagy dörzsölt brigantik fogalmazták, sőt, valószínűleg mindkét állítás igaz: ugyanis nagyon komoly lehetőséget nyújt minden, a politika színpadán frissen megjelenő, feltörekvő egyénnek és mozgalomnak. Még a mostani, 2013. évi LXXXVII. törvény szerint is:

„1. §. Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult.

3. §. Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét,
b) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy,
c) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
d) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.”

Nem nagy összeg ez, ha belegondolunk egy hagyományos választási kampány költségeibe, de nem is kicsi, ügyes pártok több száz milliót is összeszedhetnek, bár el kell számolni a kiadásokkal, azonban ez Magyarországon – ahol köznyelvi elem a „lepapírozzuk” és a „megoldjuk okosban” kifejezés – igazán nem jelenthet gondot. Tény viszont, hogy a szabályellenes finanszírozás esetén – így járt a Jobbik idén – bizony be kell fizetni az államkincstárba a fű alatt kapott pénzt is, ami komoly anyagi érvágást jelenthet.

Azt sem árt tudni, hogy a törvény szerint az országos listák után járó kampánytámogatást akkor kell visszafizetnie egy pártnak, ha a listára kapott szavazatok aránya 1 százalék alatt marad, ami reális eleme a törvénynek, hiszen ha egy mozgalom minimálisan sem képes teljesíteni, akkor tényleg nincs keresnivalója a közéletben, hiszen olyan kevés embert képvisel, és ha pénzt vett fel, adja is meg.

Az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni

No, ezzel szokott baj lenni. A magyar pártpolitikusok – mármint az elismert pártok politikusai – szerint a kamupártokat kizárólag az ármány hozza létre, a célból, hogy tőlük szavazatokat vonjanak el (mondjuk egymásról is ugyanezt állítják), de azért ne feledjük, hogy az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni. Nem akkora, mint egy kaszinó, akkora sem, mint egy Nemzeti Dohánybolt, de nincs is vele annyi munka. Lássuk most az idei választásokon egy százalék alatt teljesítő pártok és tartozásaik listáját, mert Jupiterre, tanulságos olvasmány!

MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SZEGÉNY EMBEREK MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
TENNI AKARÁS MOZGALOM – 154 114 962 forint tartozás
KELL AZ ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
IRÁNYTŰ PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
NET PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
REND ÉS ELSZÁMOLTATÁS PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
MAGYARORSZÁGON ÉLŐ DOLGOZÓ ÉS TANULÓ EMBEREK PÁRTJA – 154 114 962 forint tartozás
CSALÁDOK PÁRTJA – 154 107 418 forint tartozás
KÖZÖS NEVEZŐ 2018 – 154 152 684 forint tartozás
ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 308 214 836 forint tartozás

Azt én tudom, hogy a Cégbíróságon nem épp stiliszták dolgoznak, de egyiknél-másiknál azt csodálom, hogyan lehetett őket egyáltalán bejegyezni? Mire gondolhatott például a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt alapítója, miféle politikai szándék vezette? Mi történt volna, ha tévedésből bejutnak a Parlamentbe vagy ne adja az Isten, győznek? Alaptörvénybe emelik a szögletet és a középkezdést?

És a NET Párt mihez kezdett volna? Garantálja a sávszélessséget?

A pénz eltűnt

Nyilván nem politikai, hanem pénzcsinálási szándékok vezették ezeket az ambiciózus hölgyeket és urakat, akik néha komoly hálózatokat is építettek a pártjaikból: ilyen volt a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja. Ami egy ferencvárosi kerékpárgumi-üzletbe volt bejegyezve. Ők a Családok Pártjával működtek együtt, mondhatni koalícióban, mely egy kisboltban működött az iratok szerint, majd a szép közreműködésbe belépett harmadiknak az Összefogás Párt is, így aztán együtt több, mint hatszáz milliót markolhattak fel – a botrány akkor tört ki, mikor kiderült, hogy nem pártcsaládról, hanem teljesen valódi családról van szó, a család különböző tagjai nevén futottak a különböző mozgalmak.

Nyomukat ősi magyar hagyományaink szerint bottal ütik az illetékesek.

Hát igen, ugyanis nem csak egyéni jelöltek után jár a támogatás: ha a párt országos listát is tudott állítani, akkor a jelöltek számának függvényében akár további 597 millió forintot is felvehet. És fel is vesz, mint a mellékelt ábrák mutatják.

Azt tetszenek mondani, ez világbotrány? Az bizony, de valamiért hagyjuk.

Illetve, nem szimplán valamiért. A törvényt csak a kormányzó kétharmad tudná megváltoztatni, ám ők nem akarják, ugyanis részben igaz, hogy a kis pártok megosztják a szavazatokat, de az is igaz, hogy a kamupártok nem: azokra ugyan nem szavaz senki. Viszont, tekintve, hogy idén is huszonhárom párt indult az országgyűlési választásokon, és ezek közül tizenhárom, azaz jóval több, mint a felük volt kamupárt, elmondhatjuk, hogy a kamupártok egyrészt a kampánytámogatási törvény melléktermékei, másrészt, hogy igazi nagy kárt mégis inkább az államkincstárban tesznek.

Azt se feledjük, hogy a kamupárt elvben mindig ellenzéki – de csak annyiban, hogy nem tagja a kormánykoalíciónak.

Nem úgy működnek, ahogy azt nekik kitalálták, nem szívják el a szavazókat a többi politikai mozgalomtól, hiszen szinte csak tévedésből voksolnak rájuk a választók – különben nem kéne visszafizessék a felvett dotációkat. Illetve, ördögöt fognak azok visszafizetni, ahhoz előbb kézre kéne keríteni a felelősöket, de erre még szándék sem nagyon mutatkozik.

Épp ezért nem is jósolhatunk nagy jövőt nekik: olyan ez az üzletág, mint az olajszőkítés volt, egy ideig virágzott, ontotta a pénzt, aztán nem is annyira a rendőrségi fellépés, mint inkább a jogi környezet megváltozása miatt elmúltak a szép napok és az olajszőkítők áttértek más, hasonlóan jövedelmező bizniszre.

A kampányfinanszírozási törvény szigorítása nehézzé tenné valódi új pártok megjelenését is

Viszont, ha szigorítanák a kampányfinanszírozási törvényt – amit, esküszöm bármire, egy emberként szavaz majd meg az ellenzék is! – azzal lehetetlenné vagy végletesen nehézzé tennék a valódi új pártok megjelenését is, de hát a magyar pártélet olyan, mint egy úri kaszinó, amibe csak ritkán van felvétel és akkor is komoly ajánlókat kell hozni a jelentkezéskor. Azt senki se gondolja komolyan, hogy az Országgyűlésben bármelyik erő örülne a konkurencia megjelenésének: legfeljebb tudomásul veszik, mint az a Jobbikkal történt, vagy el sem hiszik, ahogy majd a Kétfarkúakkal fog történni, akik nézetem szerint a következő ciklusban nem is egy képviselőt adnak majd.

Már persze, ha egyáltalán lesznek választások.

Hát itt tartunk most, hölgyeim és uraim: ez volt a kamupártok tündöklésének és bukásának kora.

Recept Orbán megbuktatására

1

A magyar politikai élet Orbánon túli részét már évek óta az foglalkoztatja, hogyan lehetne Orbán Viktor hegemón szerepét megingatni.  (Azért írtunk Orbánon túli részt, mert – mint arról a fuhu.hu is beszámolt – a Fideszen belül is vannak tényezők, akik a miniszterelnök bukására spekulálnak.)  Ez a buktatási lehetőség ma még szabad szemmel egyáltalán nem látható, már csak azért sem, mert bár az ellenzék abban egységes, hogy Orbánt le akarja taszítani a trónjáról, de a belső háborúk – pártokon belül és pártok között – megvívása fontosabb számukra, mint a közös akarat egységesítése, cselekvésben.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Talán ezért is reménykednek sokan Simicska Lajosban, a volt barát ádáz ellenfélként az egyetlen veszély hordozója a kormányfő számára. Ezzel kapcsolatban viszont igen erősek a fenntartások; a minap például Lendvai Ildikó értekezett hosszan a Népszavában arról, mekkora hiba, hogy egyesek –a többség? – Simicskában látják a megmentőt. „Akár Saulusnak, akár már Paulusnak tekintjük Simicskát, a rendszer, amelyben élünk, az ő édes gyermeke/…/ Neki a személy az ellensége, nekünk a rendszer” – írja Lendvai. És azt is hozzáteszi: nem örülne, ha végül egy gengszterháború szabadítaná fel az országot.

Gengszterháború ide, gengszterháború oda, ma mégis csak úgy tűnik:

talán Simicska Lajos kezében van az a titkos fegyver, amely a rendszert magát is megdönti.

Azt persze Simicska is pontosan tudja, tájékoztatta a fuhu.hu-t egy az oligarcha belső köreiben is mozgó informátor. „Hazai pályán egyszerűen nem lehet legyőzni Orbánt” – fogalmazott, utalva arra, hogy ma minden olyan pozíciót birtokol a Fidesz elnöke, amely hivatott lenne arra, hogy bizonyos helyzetekben vizsgálatot indítson.

„Ezek az emberek a végletekig hűségesek, azt is hamisításnak mondanák, amit a saját szemünkkel látunk.”

Ami persze azt is jelenti, hogy azok az akciók, amelyeknek mostanság tanúi voltunk, például a közterületen ingyenesen elhelyezett plakátok, még bolhacsípésnek sem számítanak az orbáni rendszerben. Hogy mennyire nem, azt máris nyilvánvalóvá tette a Polt Péter vezette ügyészség; semmilyen kivetnivalót nem lát abban, amit más választási csalásnak ítél meg. „Szükség van ezzel együtt ezen tények bemutatására, hogy lássa a nagyközönség, mi is történik ebben az országban. Hogy

messze nincs jogegyenlőség,

itt vannak egyenlőbbek az egyenlők között” – foglalta össze a magyarországi helyzetet forrásunk.  Az ebből adódó logikus kérdésre, hogy ezek szerint nincs eszköz Orbán Viktorral szemben, a megbuktatása egyenlő a lehetetlennel, meglepetésre nemmel válaszolt.

„Magyarországon, Magyarországról ez valóban kivitelezhetetlen, ám a nemzetközi térben annál nagyobb az esély”

– fogalmazott. És nem arról van szó, hogy külföldről fogják elvégezni azt, amit a magyar választóknak kell,  tette hozzá, hanem arról, hogy ha külföldön elindul egy vizsgálat, például mondjuk Svájcban, és bizonyos mozgásokra, pénzekre, vállalkozásokra, ügyekre kell magyarázatot adni, mert azok az ottani jogszabályokat sértik, akkor már nemzetközi térben diszkreditálódik a magyar miniszterelnök, olyan politikussá válik, akivel a nemzetközi világban senki nem óhajt találkozni.

A fentiekből következően azt is igyekeztünk megtudni partnerünktől, hogy vajon Simicska Lajosnak vannak-e ilyen információi és nemzetközi kapcsolatai. Erre már nem kaptunk választ, csak egy sejtelmes mosolyt és annyit: ő csupán egy lehetséges receptről beszélt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK