Fontos Archives » Oldal 109 a 202-ből » Független Hírügynökség

A legrosszabbkor jött a magyar csaláscsúcs

Bak Mihály

-

2019-09-04

A legrosszabbkor jött a magyar csaláscsúcs

A Brexit miatt kieső nagyjából 13 milliárd euró befizetéskiesés miatt már jövőre csökkenhetnek az EU-s támogatások, 2021-től akár 25 százalékkal eshet a magyar keret. Nagyon rosszkor jött tehát az OLAF megállapítása arról, hogy messze tőlünk javasolja a legtöbb pénz visszavételét csalások miatt.

A magyar kormány prüszköl a „kettős mérce” ellen, vagyis hogy a következő költségvetési ciklusban a felzárkózási támogatások elosztásakor vegyék figyelembe a jogállamisági követelmények betartását is, derült ki az új igazságügyi miniszter minapi nyilatkozatából. (Ezt a körülményt már most kezdik figyelembe venni, legalábbis egyelőre az előző igazságügyi miniszter, Trócsányi László és Hidvéghi Balázs EP-bizottsági tisztségébe jelölés jegelése erre utal.)

A baj már kopogtat a britek miatt

Van azonban más, ami már jövőre nagyon fájhat Magyarországnak, nem kicsit. Ha a jelenleg látható folyamat válik végeredménnyé, akkor Nagy-Britannia megállapodás nélkül egy pillanat alatt ugrik ki az EU-ból október utolsó napján. Ezzel pedig

már a jövő évi közös költségvetésbe se fizeti be a nagyjából 13 milliárd euró tagsági díjat.

Emiatt pedig az amúgy évek óta hatályos büdzsét kell felülvizsgálni, ami a nettó kedvezményezett országok, így hazánk esetében komoly érvágás a kifizetések keretében. Jelenleg akár 10 milliárd eurót elérő kiesésről beszélnek akkor is, ha a nagy befizetők hajlandók egy évre mélyebben a zsebükbe nyúlni.

Nem beszélve a még csak formálódó 2021-27-es ciklusról, amelynek végmunkálatai éppen idén ősszel kezdődnek az új Európai Bizottság megalakulása után. A korábbi elképzelések eleve arról szóltak, hogy

mintegy negyedével veszik vissza a térségi támogatások összegét,

hogy erőteljesebben segítsék a mediterrán vidék rossz helyzetű államait.

A csúcsról a mélybe zuhanhatunk

Ez erős alkupozíciót kíván a kormányoktól, hogy országaik minél kisebb veszteséggel ússzák meg a lefaragásokat. Ezt cseppet se segíti, hogy a lengyelek mellett a legnagyobb nyertes Magyarország kormánya messze a legtöbb szabálytalanságot (csalást) követett el az elmúlt években a támogatások elosztásakor. Az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kedden ismertetett éves jelentésében az áll, hogy a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságoknál.

A 2014 és 2018 közötti

a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését tanácsolta az OLAF.

Ez messze a legnagyobb összeg, az EU-átlag (0,45 százalék) több, mint nyolcszorosa. A második helyre befutott Szlovákiában 2,29 százalék. (Ez nem egyenlő feltétlenül a visszafizetéssel, mód van átcsoportosításra is más területekre, de ehhez is alkuképesség kell.)

Az OLAF nyomozásai

nálunk zárultak a második legtöbbször (52 alkalommal) ajánlással

(vagyis eljárás indítványozásával). Csak Romániában volt több, 66.

Az ügyészség jól nyomozott – látszólag

A vádemelési arány nálunk 45 százalék, ami jelentősen meghaladja az EU 36 százalékos rátáját. Az sajnos nem derül ki a jelentésből, hogyan oszlanak meg a hazai vádemelésekben érintett összegek a teljes visszatérítendő tételben. (Azt viszont tudhatjuk, hogy tavaly 32-szer magánszemélyek tettek bejelentést az OLAF-nak, magyar hatóság csak egy ügyben. Hasonló arányok más országoknál is vannak.)

Az mindenestre beszédes, hogy a csaknem 4 százalékos visszafizetési javaslattal szemben a saját hatóságok által feltárt meglehetősen sok, 2886 szabálytalanság a kifizetett támogatásnak csak 1,31 százalékát érintette. Az esetleges büntetésben ezüstérmes szlovákok saját maguk (magasan az első helyen) csaknem 20 százalékos kifizetési arányra kiterjedően találtak több, mint ezerrel kevesebb szabályszegést. Náluk 14 esetben javasolt következményt az OLAF. Romániában, ahol már egy kisebb kormányra való politikus ül börtönben korrupció miatt, 3,23 százalék támogatásarányban találtak félrelépést saját szerveik, az OLAF pedig mindössze 0,4 százaléknyi vissszafizettetést javasol a bizottságnak.

Ezekből a számokból arra lehet következtetni, hogy

a magyar hatóságok a kis ügyekben találták meg az ügyeskedőket, a nagy játékosokat nem,

a szlovákok és a románok fordítva. Sőt, mint a Tiborcz-féle közvilágítási ügyekből látszik, inkább utólag kiveszik a támogatási listából a beruházást, csak hogy békében hagyja a kormányt az OLAF és a bizottság.

Költekezünk, befektetünk: a szuperpapír a lakásokat is sújtja?

Bak Mihály

-

2019-09-03

0

Költekezünk, befektetünk: a szuperpapír a lakásokat is sújtja?

Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.

A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest

Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?

Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)

Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy

nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.

Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.

Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)

A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.

Ingatlan helyett szuperpapír?

Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.

Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:

az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Hidvéghi kipipálva

FüHü

-

2019-09-03

0

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője elbukott az Európai Parlamentben. A Néppárt frakciója holnap még rajtvonalhoz sem engedi állni. Trócsányi László után ő a második „potentát” akit visszavonnak elkerülve az egyre bebizonyosodó szégyent: a Fidesz Európában a kispadra – de nevezhetjük nyugodtan szégyenpadnak is – került.

Hidvéghi a Parlament LIBE szakbizottságának alelnöke szeretett volna lenni. Abban a bizottságban kívánt magának és a Fidesznek vezető szerepet, amely a tagállamok emberi jogi helyzetével, a demokrácia kérdéseivel foglalkozik.

Néppárt megértette, hogy azok után, hogy a Fidesz feldúlta a Magyar Köztársaságot, képviselőit senki nem fogja megválasztani. Ezért aztán, hogy megmeneküljenek egy kínos vereségtől, Hidvéghit már el se merik indítani. Sőt! Egyetlen fideszest se. Trócsányi tegnap magától visszalépett, Hidvéghit meg visszaléptették.

„Valóban azért küzdöttünk, hogy Európa megértse: nem lehet erősebb az Unió, ha sorsát a Fidesz kezébe adja. Megtettük a dolgunkat. Egyre kínosabb fideszesnek lenni az Európai Parlamentben. Megérdemelten.” – adta hírül a DK közleményében.

EU-költségvetés: a kormány fúrja a jogállamisági feltételt

FüHü

-

2019-09-03

0

EU-költségvetés: a kormány fúrja a jogállamisági feltételt

Kettős mércét lát a kormány a 2021 utáni uniós költségvetésben. Elsősorban persze a jogállamisági feltételek bevezetését utasítják el.

Elfogadhatatlan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről szóló javaslatban alkalmazott kettős mérce, ahogy a kohéziós és a közös agrárpolitika finanszírozásának tervezett csökkentése is – szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter, miután az EU soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős miniszterével tárgyalt hétfőn Brüsszelben.

Magyarország ebben a formájában elutasítja a tervezetet,

részben azért, mert a kohéziós források a közép-európai térség, különösen Magyarország esetében csökkennének leginkább, ami szerinte teljességgel ellentétes ezen politika elvrendszerével és célkitűzéseivel.

A kohézió jól működik, azt folytatni kell, nem lehet útközben megváltoztatni a szabályokat

és a korábbival ellentétes logika szerint elkezdeni elosztani a forrásokat – fogalmazott Varga.

Az eddig megismert adatok alapján Magyarország nagyjából negyedrésznyivel kevesebb pénzre számíthat. Ennek egyik oka a Brexit után kieső brit befizetés elmaradása.

A miniszter szavaiból kiderült, hogy szerinte amolyan „visszás logikájú” bónuszrendszert is bevezetnének, amelynek keretében például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásaikat nem teljesítő tagállamok pluszpénzt kaphatnának a kohéziós alapokból, míg a kötelezettségeiket teljesítő „jó tanulóknak”, például Magyarországnak nem jutna egyetlen eurócent sem ezen címszó alatt. Valójában Magyarország a rendszerváltás utáni iparvisszaesés miatti emissziócsökkenés alapján teljesítette a vállalást, az utóbbi időben azonban nőtt a szennyezés.

Varga Judit beszélt a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak tervezett megvágására is. Nem feledkezhetünk meg a gazdákról sem, nem tudjuk elfogadni ezen jelentős csökkentést, amelyet Magyarország számára a KAP terén is javasolnak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdáknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, de ehhez nem biztosítanak pluszpénzt.

A lényeg mégis az, amit a miniszter a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről mondott.

Ezt a kormány határozottan elutasítja, mondván, továbbra is nyomást gyakorolnak az EU azon országaira, amelyek elvetik a migrációt, és most ezt „jogállamisági köntösbe bújtatják”. A valóság azonban az, hogy az általános alkotmányossági követelményeket akarja az EU feltételül szabni.

Mint Varga mondta, a finn EU-elnökség nagyon ambiciózus, még idén le akarják zárni a költségvetési tárgyalásokat, a magyar kormány szerint azonban „a minőség fontosabb a gyorsaságnál”. A szerinte kifutó Európai Bizottság a meglévő eszközök mellé újabb, jogilag megalapozatlan politikai eszközt akar létrehozni, ennek nincsen köze a költségvetéshez, s nem is fogja előmozdítani a pénzügyi fegyelmet. Reményének adott hangot, hogy a november elején hivatalba lépő, új összetételű brüsszeli testület megfelel a szerződések betűjének, nem akar feleslegesen, politikai nyomással hatáskört bővíteni, illetve érdemi lépéseket fog tenni a valódi problémák kezelése érdekében.

Hitelek tolják a lefelé tartó gazdaságot

Bak Mihály

-

2019-09-02

0

Hitelek tolják a lefelé tartó gazdaságot

Ötödével több új autó kelt el a nyáron, amiben az állami kedvezmény alaposan közrejátszhatott. A lakáspiacra a kevesebb ügylet mellett is ömlik a hitelpénz a növekvő árak mentén. A lassuló növekedésben mintha 19-re húzna lapot a kormány.

Töredékes és csak „fölébe szálló gépről” letekintve előtűnő számok alapján talán megkockáztatható az az előzetes gondolat, hogy legalábbis zavarba ejtő, talán kockázatosnak látható folyamatok figyelhetők meg a magyar gazdaságban. Az aligha vitatható, hogy az EU-ban (majdnem) páratlan

magyar növekedés lassan alábbhagy, tempója mérsékeltebb lesz.

Mások mellett a GKI éppen ma vetítette előre azt, hogy ennek hátterében külső okok (Brexit, nemzetközi kereskedelmi háború, a recesszió felé botladozó német gazdaság) viszik a prímet. De azért belső tényezők is szerepet kapnak, például az extenzív gazdaságpolitika vékony jegén sikló kormányzati elképzelés mögül lassan kifut a gyártósorok mögé beállítható munkáskezek tartaléka.

Fékek és ellensúlyok

A politikából ismert kifejezés ezúttal arra utal, hogy a jól látható, hét-nyolc éve tartó nemzetközi keresletnövekedés amúgy is a végéhez közeledik már vagy két éve, Donald Trump világfelfogató populizmusa erre csak rátesz egy lapáttal, a Kínával (és esetlegesen az EU-val) szembeni vámháború hatásai itt kopogtatnak a magyar ajtón is. A kormányban ezt szemmel láthatóan felismerték, de

korrekció helyett előre menekülnek.

Aki időt nyer, életet nyer. A kormány erre játszik a kereslet növelésével.

Sok új autó, részben közpénzzel megsegítve

Augusztusban 15 618 új személyautót helyeztek forgalomba az országban, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az év első nyolc hónapjában 105 451 új gépkocsit adtak el, ami 10 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE). Ha azonban mellé tesszük a kormány jóhírfelelős államtitkárának, Novák Katalinnak szavait, a kép korántsem ennyire fényes. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatása az előzetes várakozásokat is felülmúlta már az első két hónapban, vagyis július-augusztusban:

több, mint tizenegyezer kérelem érkezett.

Ez már az első hónaptól kezdődően a hóna alá nyúl az autóeladásoknak.

Kevesebb lakás, több hitel

Az ingatlanpiacon eközben felemás folyamat játszódik le. A nyár közepén egyértelmű visszaesés volt tapasztalható, ahogyan az a Duna House adataiból is kiderül. Eszerint

augusztus 16 százalékos elmaradást mutat az előző évhez képest,

az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta az ingatlanpiac, amely a tavalyi évhez képest 15 százalékos visszaesés a június-augusztus időszakra. Az első nyolc hónap nem mutat ekkora elmaradást az elmúlt évekhez viszonyítva, köszönhetően az erős évkezdetnek. A DH becslése szerint az idei első nyolc hónapban 102 104 adásvétel történt, amely 3 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakától, ám erősebb, mint az azt megelőző két év.

Eladósodik a lakosság

A magyarázatot a Magyar Nemzeti Bank jelentése oldja fel. Hétfői közleményük szerint a második negyedévben a háztartási hiteltranzakciók éves értéke közel 500 milliárd forint volt – ehhez az időszak 170 milliárd forinttal járult hozzá –, ezzel az állomány éves növekedése 8 százalékot tett ki. Tovább nőtt a lakáshitelek és a személyi kölcsönök kibocsátása 20, illetve 36 százalékkal. Vagyis a szakadatlan drágulás mellett a keveseknek rendelkezésére álló kölcsön összege nőtt. Ahogyan a személyi hiteleké is.

Kiderül, tényleg sztrájkolnak-e a fogorvosok

FüHü

-

2019-09-02

0

Kiderül, tényleg sztrájkolnak-e a fogorvosok

Legalább több száz, de akár ezer fogorvos is szabadságra mehet mától. Ezzel tiltakoznak a változatlanul alulfizetett praxisok ellen.

Két hétre leállhat egy csomó helyen az állami fogorvosi ellátás, mert a fogászok mától szabadságra mentek (a vállalkozói formában működő rendelők nem tudnak sztrájkolni). A napokban kiderül, hányan választották ezt a megoldást.

A márciusban a Facebookon indult kezdeményezéshez több, mint 1100 doktor csatlakozott. Ők évek óta követelik, hogy a praxisok havi finanszírozását legalább a háziorvosi rendelők átlagosan 1,6 milliós szintjére emelje meg a kormány. A fogorvosok ezzel szemben átlagosan 900 ezret kapnak, ebből kellene nem csak a béreket és a rezsit fizetni, hanem a sokkal eszközigényesebb ellátást finanszírozni.

A kormány az utolsó pillanatban megpróbálkozott tűzoltó jellegű ígérgetéssel. A Magyar Fogorvosi Kamara fogász tagozatának ülésén azzal állt elő Horváth Ildikó államtitkár, hogy még idén egyösszegű, másfél millió forintos juttatásban részesülhetnek, jövőre 250 ezer, 2021-től további 140 ezer forinttal emelhetik a praxisok havi díját. Vagyis egy körzet díjazása elérhetné az 1,2 millió forintot – két év múlva. A Népszava úgy tudja, hogy a tagozat belement ebbe, a facebookos orvosok legalább fele eddig azonban elutasította az ajánlatot.

Két éve egyszeri hárommilliós dotációval operált a kormány, miután mintegy nyolcszáz fogász állt le a mostaninál rövidebb időre. A fogorvosok azonban nem az egyszeri összeget akarják, hanem a havi finanszírozás rendbe tételét követelik.

Közvetlen forrásokat követelünk!

FüHü

-

2019-09-01

0

Ezen a héten is jelentkezett Újhelyi István EP képviselő szokásos nyílt levelével,melyben érdekes kezdeményezésről számol be.

„Féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet látok vendégül a napokban Brüsszelben, hogy a következő évek együttműködéséről, európai feladatairól és az önkormányzatoknak járó közvetlen uniós források megteremtéséről egyeztessünk.

Székesfehérvár, Szombathely, Salgótarján, Szolnok, Hajdúdorog és Budapest Belváros leendő vezetőit hívtam meg az Unió fővárosába, a valamennyi összellenzéki polgármester-jelöltet képviselő delegáció az Európai Bizottság több biztosával, többek között Frans Timmersmans jelenlegi és leendő első alelnökkel is tárgyalni fog. Van miről beszélni, a Fidesz-kormány ugyanis a legmagasabb fokozatra kapcsolta a zsarolást az önkormányzati kampányban: felismerték, hogy az ellenzék együttműködésének köszönhetően számos fontos bástyát el fognak veszíteni ősszel, így immár nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy ahol nem fideszes lesz a városvezetés vagy a többség, az a település nem számíthat uniós forrásokra.

A Fidesz nem először próbálkozik ezzel az aljas és törvénytelen húzással, az előző önkormányzati választás idején preventív céllal még az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentéssel éltem az ügyben. Az EU illetékes szervezete akkor egyértelművé tette, hogy „a felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e”. Most is nagyítóval fogjuk figyelemmel kísérni, hogy az illiberális kormányzat a saját oligarcháinak vagy a települések lakóinak érdekét akarja-e nézni az EU-források felhasználásánál.

Ahhoz, hogy véget vessünk az orbáni maffiahálózatnak, minél több várost és települést kell felszabadítani a narancselnyomásból. Így lesz ez a fővárosban, a megyeszékhelyeken és számos magyarországi településen, községben és faluban. Azért vicsorog a hatalom, mert érzi: az ellenzéki együttműködés és a legerősebb jelöltek közös támogatása valós fegyver ellenük. Ezért pörgetik fel a kamupropagandát és zsarolnak minden rendelkezésre álló eszközzel. De hiába, az uniós pénzek visszatartása nemcsak, hogy törvénytelen, de egyszerűen ki is játszható: közvetlenül az önkormányzatok számára elérhető európai forrásokkal.

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Az általam vendégül látott polgármester-jelöltekkel ennek megvalósítására vállalkozunk minden olyan, a narancsuralom alól felszabaduló város fejlődése érdekében, amelyet ősztől az ellenzéki összefogás politikusai vezetnek majd.”

Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

FüHü

-

2019-08-31

0

Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

Az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés – mondta kampánynyitó rendezvényén Karácsony Gergely. „Csak nem beszarni, ez a jelszó” – ezt üzente a színpadról Dés László.

„A király szemében a nép az utolsó, de mi nem leszünk Felcsút-alsó”

volt a tételsora A változás dalának, amelyet Szabó Kimmel Tamás énekelt a Szabadság téren összegyűlt pár ezres nézősereg előtt Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánynyitó rendezvényén.

Előtte Dés László és zenekara adott hangversenyt. Ennek egyik összekötőszövegében a muzsikus engedte el az este legelső erős mondatát, idézve egy családi mondást, hogy „csak nem beszarni, ez a jelszó”.

Kennedy után magyarul

Garas Dezsőtől vett idézettel azt mondta, hogy olyan várost szeretne, ahol fűre lépni szabad. Budapest legyen zöld és legyen szabad. Szerinte Budapesten veszélyben van a szabadság, ezért ezt meg kell védeni.

Beszédének hangsúlyos része volt J. F. Kennedy elnök 55 éve Berlinben elhangzott mondata, az Ich bin ein Berliner. Ennek példájára sorolta azzal kezdve, hogy „én is egy budapesti vagyok”. Aki nem fogadja el, ha megmondják neki, milyen elvek mentén tanítsák gyerekeit, aki ragaszkodik a Római parthoz, a Városliget fáihoz, nem szereti, ha megmondják neki, melyik írót szeresse, ragaszkodik ahhoz, hogy a városi szegényeket nem büntetni kell, hanem segíteni, nem fogadja el, hogy a hatalom mondja meg, mit játsszon a színház.

Hiszi, hogy a város akkor is erős marad, ha le akarják gyengíteni azok, akik szemében ez bűnös város.

„A szabadság kultúráját nem lehet erőből lerombolni”

– mondta.

Visszavenni Budapestet

Ezért felhív mindenkit, hogy „vegyük vissza Budapestet a kiváltságosok kezéből és adjuk vissza azoknak, akik a valódi tulajdonosai, a budapestieknek”.

A változás most nem csak remény, hanem lehetőség és szükségszerűség. Ennek minden politikai feltétele megvan, mert csak egy főpolgármester-jelöltjük, 23 polgármester- és 289 képviselőjelöltjük van a változást akaró embereknek – mondta Karácsony.

A klímaügy a középpontban

A változás élet-halál kérdése – mondta -, mert sokan halnak meg a rossz levegőben és a fűtetlen lakásokban, majd rátért a klímaváltozásra, amit a főváros mai vezetése a „légkondicionált terepjárókból” nem lát. A Fidesznek odaszúrt azzal is, hogy

„az a helyzet, kedves Lajos, hogy nem a bozót ég, hanem az erdő”,

s hogy tudja, a Fideszben mindenről a foci jut az eszükbe, de a Föld mégse focilabda.

Idézte Tarlóst, hogy az a 40 fokos metrókocsiról kérdezték, azt válaszolta: „büfékocsi nem kéne?” Karácsony azt mondta, büfékocsit nem, de tisztességes főpolgármestert szeretnének. Tarlós odaadta a kormánynak a Városligetet, a kórházakat, az iskolákat, felére vitte a város költségvetését – sorolta Karácsony.

Mint mondta, a kormány mindenhova stadiont szeretne építtetni. Ezermilliárdot készül elkölteni Budapesten presztízsberuházásokra. A főpolgármesternek vétójoga van, de Tarlós István nem tett semmit – mondta Karácsony. Ezért megígérte, hogy „az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A hallgatóság ezt a „Stadionstop” skandálásával nyugtázta.

Orbán harcostársként tekint a bukott Salvinire

FüHü

-

2019-08-30

0

Orbán harcostársként tekint a bukott Salvinire

Harcostársként tekint Matteo Salvinire a magyar miniszterelnök. Levelében Orbán Viktor a hatalomból kipottyant olasz kormányfőnek írt levelet.

Levélben fejezte ki nagyrabecsülését és köszönetét Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke Matteo Salvininek, az eddigi olasz kormányzó párt, a Liga vezetőjének azért a munkáért, melyet az elmúlt időszakban Olaszországért és egész Európáért, benne Magyarországért végzett – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

„Biztosítom Önt arról, hogy mi, magyarok soha nem fogjuk elfelejteni, hogy Ön volt az első olyan nyugat-európai vezető, aki meg akarta akadályozni az illegális migránsok Európába özönlését a Földközi-tengeren keresztül” – írta Orbán. „Függetlenül az olasz belpolitikai folyamatok jövőbeni alakulásától és attól, hogy más-más európai pártcsaládhoz tartozunk, mi

harcostársként tekintünk Önre az európai keresztény örökség megőrzése és a migráció megállítása érdekében folytatott küzdelmek során.

Jövőbeni feladatai ellátásához sok sikert és jó egészséget kívánok Önnek” – fogalmazott.

Ahogyan ezt ismertettük, Salvini azután pottyant ki a hatalomból (belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt), hogy pár hete úgy érezte: a megfordult erőviszonyok (közvéleménybeli támogatottság) alapján megpróbál új választást kierőszakolni, amelynek nyomán átveheti a hatalmat.

Csakhogy Giuseppe Conte miniszterelnök inkább lemondott, majd a pártközi tárgyalások nyomán tegnap megegyezett az eddig is kormányzó 5 Csillag Mozgalom (M5S) a Demokrata Párttal (PD), hogy koalícióra lépnek, az előző, párton kívüli Contéval az élen.

Conte tegnap reggel megkapta a kormányalakítási megbízást az államfőtől. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonnal támogatásáról biztosította Contét. Olaszország központi szerepet játszik európai családunkban, és számítanak aktív hozzájárulására az európai projekthez.

Orbán fontos – kormányon lévő – szövetségest veszített, noha május elején még egyértelművé tette: szoros együttműködésre számít a szélsőjobbos Ligával és Salvinivel. „Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan” – mondta kettejük budapesti találkozóján. Csakhogy az EP-választáson nem az ehhez megírt forgatókönyvre szavaztak a kontinensen.

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

FüHü

-

2019-08-30

0

Jakab Péter bejelentkezett Jobbik-elnöknek

Indul a Jobbik elnöki tisztéért Jakab Péter parlamenti képviselő – jelentette be maga az ATV-ben. A népet akarja megszólítani, nem a bal- vagy jobboldaliakat.

Sokak győzködése után úgy döntött, hogy indul a pártelnöki tisztségért – jelentette be az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jakab Péter. Az országgyűlési képviselő, szóvivő az őszi tisztújításon méreti meg magát. A pártot jelenleg Sneider Tamás vezeti.

„Érzelemgazdag politizálásra készülök. A Fidesz egyébként ugyanezt teszi, csak ők a gyűlölet érzelmét helyezték a középpontba. Én az igazság kimondásának katarzisát akarom megadni az embereknek, amiből aztán egy olyan érzés sarjad, amit úgy hívunk: szolidaritás” – fogalmazott Jakab.

A Jobbik néppárt, nem a bal- vagy jobboldaliakat, hanem a népet akarja megszólítani – mondta. Ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a párt leszámolt-e a szélsőséges nézettel. Célja a Jobbikkal az, hogy először az ellenzék, majd a kormányváltás vezető ereje tudjon lenni.

Mint fogalmazott, szótárában a tisztességes és a tisztességtelen szerepel, az igaz és a hamis, és a menthető és a menthetetlen. Menthetetlennek tart mindenkit, aki az elmúlt 30 évben tevőleges részt vett az ország anyagi és morális kifosztásában, de mindenki más menthető.

Az önkormányzati választásokon – amelyen az ellenzékkel sok helyütt megegyezve indulnak – „a fideszes helytartókat kell leváltani, tőlük kell megszabadítani a magyar településeket és a kerületeket”.

A tisztújításra azért kerül sor az önkormányzati választás után, mert az EP-választáson a Jobbik súlyosan leszerepelt, mindössze egy mandátumot szerzett (Gyöngyösi Márton). Ezután az elnökség testületileg benyújtotta lemondását, azóta ügyvezetőként működik.

Fontos

A baj már kopogtat a britek miatt

már a jövő évi közös költségvetésbe se fizeti be a nagyjából 13 milliárd euró tagsági díjat.

mintegy negyedével veszik vissza a térségi támogatások összegét,

A csúcsról a mélybe zuhanhatunk

a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését tanácsolta az OLAF.

nálunk zárultak a második legtöbbször (52 alkalommal) ajánlással

Az ügyészség jól nyomozott – látszólag

a magyar hatóságok a kis ügyekben találták meg az ügyeskedőket, a nagy játékosokat nem,

Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?

nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.

Ingatlan helyett szuperpapír?

az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

Magyarország ebben a formájában elutasítja a tervezetet,

A kohézió jól működik, azt folytatni kell, nem lehet útközben megváltoztatni a szabályokat

A lényeg mégis az, amit a miniszter a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről mondott.

magyar növekedés lassan alábbhagy, tempója mérsékeltebb lesz.

Fékek és ellensúlyok

korrekció helyett előre menekülnek.

Sok új autó, részben közpénzzel megsegítve

több, mint tizenegyezer kérelem érkezett.

Kevesebb lakás, több hitel

augusztus 16 százalékos elmaradást mutat az előző évhez képest,

Eladósodik a lakosság

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Kennedy után magyarul

Visszavenni Budapestet

A klímaügy a középpontban

harcostársként tekintünk Önre az európai keresztény örökség megőrzése és a migráció megállítása érdekében folytatott küzdelmek során.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA