Már fékeződik a gazdaság

0
21
Forrás: Pixabay

Változatlanul magas, 4,3 százalék lesz az éves növekedés, ez azonban lassuló második félévi teljesítmény eredménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Nem kedveznek a külső folyamatok, ahogyan az EU-támogatások is enyhébben serkentik a beruházásokat. A munkaerő-tartalék pedig lényegében kimerült.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9 százalékkal, a korábban vártnál is lendületesebben, az EU-ban a leggyorsabban bővült – írja a GKI (ehhez hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb Eurostat-adatsorból hiányzik Írország értéke, amely minden bizonnyal magasabb a miénknél). A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött.

Rossz hírek külföldről

A GKI által most előrejelzett, éves átlagban 4,3 százalék körüli növekedés megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának (Brexit, amerikai-kínai kereskedelmi háború, német recesszió félelem), az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján is a magyar gazdaságot

a beruházási és a belső fogyasztói kereslet hajtja:

a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

Idén az első félévben magára talált a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10 százalékkal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. A júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés azonban a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre.

A fogyasztás is tetőpontra érhet

A belső fogyasztásban jelentős szerepet játszó építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29-cel bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11 százalékkal volt kisebb a tavalyinál.

Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8-ről 5 százalékra), éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett.

A második félévben a bérdinamika átlagosan kissé lassulhat.

Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál (valójában szándékosan alultervezett) gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is.

Május–július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy ez az érték az első negyedévben még 1,5 százalék volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is folytatódott. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma, vagyis nem enyhül a kifelé vándorlás. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3-es átlagánál.

Az inflációs is eszi a jövedelmeket

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3- re csökkent, a maginfláció (nem tartalmazza az energia és az idényjellegű termékek árát) azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra való gyengüléséhez vezetett.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..