„az oltás az 5G által aktivált nanorészecskéket oltja be az emberekbe. A Covid egy olyan betegség, amelyet a globális túlnépesedés elleni küzdelemre találtak ki… – állítják a legkülönbözőbb konspirációs elméletek terjesztői, azaz a rémhírterjesztők.
Szelfikkel gyűjtöttek adományt a helyi kórháznak
A mellrák elleni küzdelemnek szentelt kampány részeként a Bridgestone Tatabánya Kft. összesen 1,5 millió forintot adományozott a Szent Borbála Kórház Központi Radiológia – Mammográfia szakrendelésének. A tatabányai abroncsgyár dolgozói több mint 600 ezer forintot gyűjtöttek össze szelfizéssel és posztolással, ezt egészítette ki a cég 1,5 millió forintra.
A Bridgestone Tatabányánál már hagyománynak számít, hogy a mellrák elleni küzdelem hónapjában rózsaszínbe öltöztetik a gyárat, emellett pedig a dolgozók bevonásával a rendszeres mellrákszűrés és önvizsgálat fontosságát hangsúlyozzák. Idén a gyár aulájában kihelyezett, rózsaszínre festett gumiabroncs került a kampány központjába. A cél az volt, hogy a dolgozók szelfizzenek, fotózkodjanak vele, a Facebookon megosztott fotóikra pedig minél több lájkot és reakciót – és ezzel együtt adományt – gyűjtsenek két hét alatt. A Bridgestone minden egyes lájkért egy forintot ajánlott fel a Szent Borbála Kórháznak, így tornázták fel a munkavállalók az összeget 600 ezer forint fölé, amit a Bridgestone 1,5 millió forintra egészített ki.
„Örömmel tölt el, hogy a cég dolgozóira minden egyes jó ügyért indított kampányunk során biztosan számíthatunk, októberben is lelkesen gyűjtötték az adományt a Szent Borbála Kórház számára. Januári kilométergyűjtő akciónk keretében sem voltak restek, összesen 49 000 kilométernyi távot futottak, kerékpároztak vagy úsztak azért, hogy a kórház gyermekosztályán rendszeresen vizitelő bohócdoktorokat támogathassák. Akkor is tetemes összeget, több mint 1 millió forintot gyűjtöttek össze. Biztosak vagyunk benne, hogy a támogatás ismét a legjobb helyre kerül, és hogy segíteni fogja a régiókban élők gyógyulását” – mondta el Topolcsik Melinda, a Kft. ügyvezető igazgatója.
Az intézmény a felajánlott adományt az emlőbetegségekkel foglalkozó Központi Radiológia – Mammográfia szakrendelésre érkező betegek és várakozó családtagjaik kényelmét és komfortérzetét javító felújításokra – nagyrészt a váróterem korszerűsítésére – költi.
Bréking nyúz, 2020. október 15. – Tudósítás a másik valóságból
Manilában Szijjártó elintézte, hogy a saját pénzünkön egy gyilkos hatalmát legalizálhassuk, Gyurcsány optimistán lovagol Orbán döglött lován, míg a Magyar Nemzet autentikus hírforrásra (Origo, Mandiner) bízta a baloldal sárba döngölésének igazolását. Hogy nyomatékosítsák az orgánumok mondandójának súlyát hallatja hangját a „mi zsidónk jó zsidó” címmel kitüntetett Köves Slomo.
A megbonthatatlan magyar-manilai barátság jegyében segélyt nyújtunk Dutertének, a tömeggyilkosnak
Szijjártó Péter Manilában tárgyalt… A tárcavezető abban állapodott meg manilai tárgyalásain, hogy harmincmillió dolláros kötött segélyhitelprogram indul, amelyet magyar vállalatok hajtanak végre…
„Magyar vállalatok nemzetközi piaci jelenlétéért most erőteljesen meg kell küzdeni. A magyar kormány készen áll erre, és Délkelet-Ázsiában is minden politikai támogatást megadunk a magyar vállatoknak” – mondta Szijjártó Péter. (Origo: Magyar vállalatok fogják rehabilitálni a legnagyobb Fülöp-szigeteki tavat)
Gyurcsány Orbán döglött lován
Attól még nem lehet csak úgy átlépni a borsodi kudarcon, hogy Gyurcsány Ferenc a tegnapi parlamenti ülésre be sem ment, elbújt a világ elől, mint új szövetségese, a pártjával Szerencsen nagyot bukó Jakab Péter, aki az „október 11-én felmossuk magukkal a padlót” – kiszólással fennhéjázott nem is olyan régen. Meg nem történtté tenni az eseményeket pedig nem érdemes.
A választó ugyanis nem hülye, igenis igényli, hogy segítsenek neki feldolgozni a kudarcot, adjanak némi támpontot hozzá, hogy hol lett elrontva a dolog. Elvétve találunk a neten önkritikus hangokat, amelyek bevallják, hogy a baloldal még mindig nem találta meg a Fidesz győzelmi politikájának ellenszerét, s arra ösztökélik Gyurcsányékat, hogy ideje már az innovációnak.
Gyurcsány a kudarcon való nagyvonalú átlépéssel egyúttal azt is szimbolizálja, hogy neki igazából nem fáj a vereség, neki csak a végső győzelem a fontos. Ő a kudarcnak is képes örülni, főleg ha a Jobbik bukik, és ezen keresztül válik a párt pépesebben bedarálhatóvá a Soros-kolbászba.
Hiába mondja, hogy „Egy évvel az október 13-i győzelem után a tanulság egyszerű: ha összefogunk, győzni fogunk!” Vagy nem.
Annak idején Orbán Viktor idézte a dakota közmondást: „Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla!” Nagy bölcsesség. Alkalmazásához mindössze az kell, hogy a delikvens észrevegye, hogy a szegény pára elhalálozott. (888: Gyurcsány a döglött lovat sarkantyúzza)
„mi zsidónk jó zsidó”
A baloldal teljes kudarcot vallott Borsodban, ahol az antiszemita Bíró Lászlót jelölték az időközi választáson. Bíró korábban azzal vált ismerté, hogy Budapestet Judapestnek nevezte, tetűcsúszdásoknak hívta az izraeli turistákat, de fenyegette már meg dolgozóit agyonlövéssel is.”
„Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője azonnal elítélte Bíró Lászlót, amint kiderültek a politikus antiszemita megnyilvánulásai.
Hozzátette, hogy Bíró László elfogadhatatlan kijelentései nem meglepőek, azonban aggasztó, hogy az őt támogató pártok akaratlanul is legitimálják az antiszemitizmust. Az EMIH vezetője azt is elmondta, hogy az ilyesfajta megnyilvánulásnak éppen az ellenkezőjét várják el a közéleti szereplőktől.”
„…nem állt ki határozottan az antiszemitizmussal szemben Heisler András, a Mazsihisz elnöke, ennek persze egyik oka az, hogy a Mazsihisz egyre szorosabban fonódik a (politikai) baloldalhoz.” (Magyar Nemzet: Mentegetőzik a Mazsihisz elnöke az antiszemita baloldali jelölt miatt)
Bréking féknyúz 2020. október 01. – Hírek egy másik valóságból
Magyarország megnyugodhat, Brüsszelben igencsak járatos igazságügyminiszterünk átlátott az EP soros-bérencekkel megtöltött migráns-simogató libernyákokon és fészbuk oldalán leplezte az ármánykodó, magyarság- és keresztényellenes csürhét. Ha Bíró László Jobbikos jelölt kívánja lefizetni a cigányvajdát, az teljesen más, mint a Fidesz két kiló krumplija, jelentette az objektív híradás mértékegysége a HírTV, ne de Orbán mellbevágó hadüzenete a brüsszelita csatlósoknak tényleg mindent vinne, ha a migránsok „irtásáról” nem számolna be a mérvadó portál, a 888.
„…abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban.”
…az uniós bizottság jelentését valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei.”
„…a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.”
Mindebből egyenesen következik, hogy
„Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben.”
„A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz”
A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül”
(Facebook/Varga Judit)
Borsodi cigányok szavazatait akarta megvásárolni Bíró László
Disznókért akarta megvenni a borsodi romák szavazatait az antiszemita és cigányellenes kijelentéseiről elhíresült Bíró László – ezt mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Lakatos Attila borsodi cigányvajda. Állítása szerint Bíró László még az előtt kereste meg, hogy megnevezték volna őt az ellenzék közös jelöltjének. Lakatos Attila elmondta: amikor nyilvánvalóvá vált neki a képviselőjelölt szándéka, azonnal faképnél hagyta. Hozzátette: a cigányságnak sem Bíró Lászlón, sem Jakab Péteren keresztül nem kell a Jobbik. (Hír TV)
A brüsszelitákat és hazai csatlósaikat is mellbe vágta Orbánék hadüzenete
A magyar kormányzat évek óta határozottan, de egy hülye gyereket tanító pedagógus türelmével hárítja el azokat a támadásokat, amelyeket Brüsszel indít hazánk ellen a „jogállamiság” zászlaja alól, de valójában a migránssimogató politika és a magyarországi csatlóshad szorgalmazása okán.
És ez az a vita, amelynek nyomán az elmúlt 6-7 évben Lengyelország és Magyarország rendre a libernyák brüsszeliták célkeresztjében találja magát. Na, persze az is látszik, hogy a nyugati demokráciák jogállamisági harsonáit szinte soha nem követi valódi dobpergés, majd az akasztófa-ácsolás kalapácsmuzsikája. Gazdaságilag valójában mindenkinek úgy jó, ahogy van, ha az unió működéséről lehántjuk a „jogállamiság” aktuális trendjét, akkor mindenki elégedett azzal, ahogy Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait, támogatja a külföldi befektetőket, akik inkább ezekben az országokban létesítenek gyárat, szorgalmas, szakképzett magyar és lengyel munkásokat verbuválva, mintsem valahol a Ruhr-vidéken töltsenek meg üzemcsarnokokat félanalfabéta közel-keleti és afrikai bevándorlókkal. (Origo)
Pakisztáni és afgán migránsok irtották egymást Boszniában
Afganisztáni és pakisztáni illegális bevándorlók csaptak össze az északnyugat-boszniai Bihácson szerda késő este, két migráns meghalt, tizennyolc pedig megsebesült – erősítette meg a helyi rendőrség csütörtökön. (888.hu)
Milliárdokért kínozzák az embereket
A gyógyszermentes pszichiátriai kezelés akár jobb eredményeket produkálhat, mint ha gyógyszerekkel tömik a pácienseket – erre a következtetésre jutott egy, a BMC Psychiatry című folyóiratban megjelent friss tanulmány.
A kutatók egy norvég kezdeményezést vettek górcső alá, amely azt vizsgálta: előnyére szolgál-e a pácienseknek, ha választást kínálnak nekik a terápiában, beleértve a gyógyszermentes verziót is. Mindeközben Magyarországon milliárdokat költünk ezekre a tudatmódosító szerekre, úgy, hogy szedésük sokszor erővel van a páciensekre kényszerítve.
A közhiedelemben sokféle elképzelés élhet arról, hogy mit lehet tenni egy zavart elméjű emberrel. Legtöbben talán egy zárt osztályt gondolnának megfelelő helynek számukra, ahol vagy helyrehozzák őket valamiféle „gyógyszerekkel”, vagy ott töltik életük hátralévő részét.
A gyakorlat nem áll túl messze ettől a képtől. Sokan valóban nem szabadulnak ki az ellátórendszerből, még akkor sem, ha nem egy zárt intézmény falai között töltik napjaikat, hanem szabadon élhetnek saját otthonukban. Az viszont szinte borítékolható, hogy folyamatosan szedniük kell egy bizonyos típusú pszichiátriai szert: az antipszichotikumokat.
Ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy miért fizetett ki a társadalombiztosító közel 17 milliárd forintot az antipszichotikus szerekre a tavalyi évben Magyarországon – ez nagyságrendileg 100 ezer ember teljes évi adagjának felel meg.
Talán még így is rendben volna a dolog, ha ezek a szerek tényleg segítenének a „skizofréneken”, meggyógyítanák őket, vagy legalább teljes életet tudnának élni. Azonban bármilyen lelkesen is hangoztatják ezt a pszichiáterek, a valós helyzet eléggé messze áll ettől.
Gondolhatnánk, hogy az antipszichotikus szerek gondosan fejlesztett hatóanyagok, és kíméletesen rendbe teszik a betegek idegrendszerét. Ez volna talán az ideális kép. Ám a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a kemikáliák nemes egyszerűséggel elnyomják az agy vegyi folyamatait, egyfajta „kémiai kényszerzubbonyként”, így egyebek között a pszichotikus tüneteket is képesek minimalizálni.
A mentális egészségügyben ma jóformán kizárólag tudatmódosító szerekkel és elzárással „kezelik” a pszichotikus tüneteket, gyakran akár a páciensek élete végéig. Ám még ennél is elkeserítőbb, hogy az esetek jelentős hányadában ezt akaratuk ellenére teszik az emberekkel. Az efféle kényszerkezelések pedig számos esetben rémálomszerű élményeket okoznak az ellátottaknak.
Mindezt az teszi igazán tragikussá, hogy valójában egyáltalán nem volna szükség ilyen eszközökre a „gyógyításhoz”. Erre élő bizonyítékul szolgálnak azok a
Norvégiában működő pszichiátriai intézmények, ahol a betegnek megadják a döntési szabadságot: választhat a tudatmódosító szerek és a gyógyszermentes pszichoterápia között.
Ez a megközelítés végre szakít azokkal az elnyomó gyakorlatokkal, hogy a „kezelés” érdekében figyelmen kívül hagyják a betegek emberi jogait.
A BMC Psychiatry nevű folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ezzel a módszerrel jelentősen hatékonyabban kezelhetőek a pszichotikus állapotok, sőt, az eredmények végre túlmutatnak a tünetek enyhítésén.
A tanulmány írói felmérést végeztek az ellátottak körében, és egyöntetűen pozitív visszajelzéseket kaptak azok között, akik maguk választhatták meg, milyen kezelésben akarnak részesülni. Nem is csoda, hiszen ezáltal a betegek megőrizhetik emberi méltóságukat, és gyakorolhatják emberi jogaikat, ami már önmagában is elősegítheti a javulást.
Az első ilyen intézményeket a norvég Egészségügyi Minisztérium utasítására hozták létre annak szellemében, hogy a betegek szabadon eldönthessék, akarnak-e antipszichotikus szereket szedni, vagy a gyógyszermentes terápiákat vennék inkább igénybe. Ugyanakkor egy ilyen intézményben az ellátottaknak arra is lehetősége nyílik, hogy a régóta szedett pszichiátriai szereket szakértői segítséggel elhagyhassák. Ezzel pedig egy olyan hiánypótló szerepet töltöttek be, ami rengeteg, mentális problémákkal küzdő ember életét mentheti meg.
A Medical Online nevű szaklap korábban ismertetett egy 2014-es tanulmányt, amely az antipszichotikumok hosszú távú hatásait vizsgálta. Kevesen gondolnák, hogy ezek a szerek amellett, hogy elnyomják a pszichotikus tüneteket (hallucináció, paranoid téveszmék stb.), rendkívül kellemetlen, olykor visszafordíthatatlan mellékhatásokat is okoznak. Egy ismert amerikai pszichiáter, Dr. David Healy szerint ezek a szerek „a legkellemetlenebb élményeket képesek okozni, amiket egy ember átélhet.”
Ebbe beletartoznak a kényszeres mozgások, izomgörcsök, az arc izmainak irányíthatatlan rángásai, amelyek olykor a szerek elhagyása után sem múlnak el. Az efféle mellékhatások miatt ezek a szerek ahelyett, hogy megelőznék az öngyilkosságokat, egyenesen belehajszolhatják a betegeket saját életük kioltásába.
Healy kutatásai szerint a skizofrének körében 100 évvel ezelőtt nem volt több az öngyilkosság a társadalmi átlagnál, napjainkban viszont minden tizedik skizofrén megöli magát.
Ráadásul az eredmények szerint azok, akik abbahagyják a pszichiátriai szerek szedését, kétszer nagyobb eséllyel nyerik vissza korábbi képességeiket, mint azok, akik tovább szedik a szereket.
Kérdés, hogy vajon kinek éri meg évi 17 milliárd forintot költeni olyan módszerekre, melyek mérhetetlen kínok között tarthatják hazánk lakosságának 1%-át, miközben élő példákat láthatunk arra, hogy a mentális zavarok tudatmódosító szerek nélkül is hatékonyak kezelhetőek. Tablettákkal és injekciókkal az emberek jó eséllyel életük végéig a rendszer rabjai maradnak. A beszélgetéseken alapuló módszerek segítségével viszont visszatérhetnének régi életükhöz, és újra a társadalom hasznos tagjai lehetnének.
Hosszú távon nem tűnik kétségesnek, melyik megoldás hozná a legtöbb hasznot a közösség számára. A norvég példa alapján nem elérhetetlen egy olyan mentális egészségügyi rendszer, ahol senkinek sem kell tartania igazságtalan kényszerítésektől és megaláztatástól.
*A teret adunk olyan véleménynek is amely nem tükrözi szerkesztőségünk álláspontját.
Mai kérdés – Ön beadatná magának a nagyszámú önkénteseken végzett teszt nélkül piacra került orosz oltóanyagot?
Oroszországban piacra került az első COVID-19 elleni vakcina, a Gam-Kovid-Vak (Sputnik V). Az illetékes tárca szerint a vakcina hatásos és biztonságos annak ellenére, hogy a tesztelés III. fázisát csak most kezdik meg.
Ön beadatná magának a nagyszámú önkénteseken végzett teszt nélkül piacra került orosz oltóanyagot?
„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll”
„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll” – ezzel a címmel közölt cikket a sok nyelven sugárzó német közszolgálati adó. Lukács György filozófus archívumát két éve bezárták, a bírálók szerint politikai okokból, és a munkatársak azóta hiábavalóan küzdenek az újbóli megnyitásért.
Lukács (1885-1971), akit a 20. század egyik legjelentősebb marxista filozófusaként tartanak számon, 1945-től haláláig lakott a Belgrád-rakparti ház ötödik emeletén, és ma már csak egy kis kőből készült emléktábla emlékeztet erre a ház falán. Halála után létrejött itt egy archívum, amely az életművét őrizte és dolgozta fel. Két évvel ezelőttig jártak oda a világ minden tájáról a filozófusok és irodalmárok.
A cikk Mesterházi Miklóst idézte, aki 40 évig dolgozott ott, amíg őt és a többi munkatársat el nem bocsátották 2018-ban. Egyik napról a másikra lecserélték a zárakat, Lukács hagyatékának nagy részét a Magyar Tudományos Akadémiára vitték. „Ezzel olyan intézményt adtak fel, amelyre bármely város, bármely tudományos közösség büszke lenne” – mondta Mesterházi. Az archívum kezdettől az MTA fennhatósága alatt állt, és az akadémia a renoválás szükségességével indokolta a bezárást, de az máig nem következett be.
Sok bíráló számára teljesen nyilvánvaló, hogy a valós ok nem a renoválás, hanem politikai okok állnak mögötte.
A marxista filozófus archívuma már régen szálka volt a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szemében.
Orbánék Lukácsban „kommunista gyilkost” lát, mert 1919-ben állítólag parancsot adott szökött magyar katonák agyonlövésére.
Lukács emlékművét a Fidesz – a Jobbikkal karöltve – a nemzetközi tiltakozások ellenére már 2017-ben eltávolította. Aztán pár hónap múlva következett az archívum bezárása. Mesterházi és a munkatársak megalapították a Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítványt (LANA), amely azért küzd, hogy az archívum visszatérjen eredeti helyére. Mesterházi szerint azonban az akadémiával hosszasan folytatott tárgyalások után ez már teljesen kilátástalannak tűnik. A filozófus ezt mindenekelőtt arra vezeti vissza, hogy a kormány nyomást gyakorol az akadémiára. Azt mondja,
a tárgyalás színjáték volt, és a miniszterelnöknek, valamint az akadémián lévő híveinek most sikerült végleg megszüntetni a Lukács-archívumot.
Az alapítvány tagjai azonban nem akarják feladni. Folytatják a Lukács-kutatást, és eredményeiket az interneten teszik közzé, intézményi támogatás nélkül is – írta a szerző.
A továbbiakban ismertette Lukács jelentőségét Németország számára, kapcsolatait Max Weberrel és Ernst Blochhal, és egyebek között emlékeztetett arra: Thomas Mann annyira becsülte Lukácsot, hogy róla mintázta Naphta alakját a Varázshegy című regényében. Ismertette Lukács György élettörténetét, és rámutatott: Lukács élete végéig szót emelt a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése mellett. Dunaparti lakása a másként gondolkodók, az úgynevezett Lukács-tanítványok körének találkozóhelye volt, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kommunista rendszer magyarországi liberalizálásához. Ebben része volt mások között Konrád Györgynek és Heller Ágnesnek. Ők mindketten egészen tavalyi halálukig az Orbán-kormány legélesebb bírálói voltak – ahogyan alighanem mesterük, Lukács György is lett volna.
Ara-Kovács Attila
A Te országod, a Te pénzed!
Kedd éjszaka a Momentum aktivistái országszerte több helyen is kijavították a nemzeti konzultációs plakátokat. A “Te országod, a Te hangod” kampányszlogen helyett “A Te országod, a Te pénzed.” javítás került a plakátokra.
„Propaganda helyett valódi segítséget!” matricák kerültek számos plakátra országszerte. Budapest több pontján, de például Veszprémben, Szegeden, Gyulán és Szombathelyen is helyesbítették a propaganda üzeneteket…
” Miközben százezrek veszítették el munkájukat, a kormány az emberek megsegítése helyett a közpénzek lenyúlására, a saját emberei zsebének kitömésére és propagandára használja a járványt” – olvasható a párt Facebook-oldalán. A párt arra buzdítja a polgárokat, hogy a kihelyezett pultjaiknál adják le a konzultációs íveket.
A magyar állampolgárok pénzét ne propaganda konzultációkra, NER-oligarchákra és a kihasználatlan stadionokra és vasútra költsék, hanem például:
- 100000 forintos minimumjövedelemre,
- megduplázott családi pótlékra,
- egészségügyi és szociális dolgozók fizetésének emelésére,
- a digitális oktatás feltételeinek megteremtésére,
- a hazai kis- és középvállalkozások támogatására.
Végeredmény – Kommentár nélkül
Az Önök szavazatai alapján a megnevezett tizenhét személyiség közül a 2022-es parlamenti választáson miniszterelnök jelöltnek
Donáth Annát választották.
Donáth Anna, a Momentum EU parlamenti képviselője a szavazatok 45,06%-át, míg a második helyen végző Karácsony Gergely a szavazatok 39,49%-át kapta. A harmadik helyen Baranyi Krisztina a kilencedik kerület polgármestere végzett 8,04%-kal, Dobrev Klára a DK EU parlamenti képviselője 6,14%-val, és Surányi György a szavazatok 1,26%-val kell megelégedjen.
Megjegyezzük, hogy a szavazás első fordulója több 37413 szavazót, míg a második forduló 4319 szavazót mozgósított.
