Kezdőlap Itthon Érdekes

Érdekes

…és bezárták a Lipótmezőt!

Ilyen drámai napokon nem árt egy kis pihetetőnek szánt kommentet olvasni. Az úr nem először örvendeztet meg némiképpen értelmezhetetlen, de mindenképpen antiszemita, rasszista  irományaival. Kedves Pálos Trend  mielőtt orvoshoz fordulnál közöljük véleményed. ” A hír igaz, a vélemény szabad.”

SZÍNT VALL E A HITVÁNY ORDAS-FARKAS ÉS A HAZAI LÉLEKTIPRÓ SZABADKŐMŰVES BRANCS…- AKIK SZÁNDÉKOSAN FÉLREVEZETTÉK/TIK A MAGYAR EMBEREKET❓❗️
VAJON 2020-ban 30 ÉVVEL A STÚDIÓSZÍNHÁZ ÓCSKA PRODUKCIÓJA UTÁN…- MÁR GYŐZHET AZ IGAZSÁG A ZSIDÓ HAZUGSÁGOK FELETT❓❗️
FARKAS BERTALAN A LELKET ÖLŐ ÁTVERÉS MIATT IDÜLT ALKOHOLISTÁVÁ ÉRETT (CION-KOMMUNISTA KÉM-ÜGYNÖK!!!) SOHASEM JÁRT AZ ún. VILÁGŰRBEN‼️‼️‼️‍⚖️‍⚖️
IDÉN LESZ 40 ÉVES A SZOVJETEK ORBITÁLIS ŰRSZÍNHÁZA AZ ÖN ÉS KÖZ- VESZÉLYESEN ISZÁKOS, FARKAS BERTALAN BEVONÁSÁVAL!!!
SZÉGYEN ÉS GYALÁZAT, HOGY AZ ELSŐ MAGYAR (DRÓTKÖTÉLEN LÓGÓ LOGO!!!- lásd a képen!!!) ŰRHAJÓSNAK HAZUDOTT SZÉLHÁMOS MÉG MINDIG NEM MONDTA EL AZ IGAZSÁGOT A MAGYAR EMBEREKNEK ÉS A VILÁG HISZÉKENY DARWIN „MAJMAINAK”!!!
MINT TUDJUK AZ ún. ŰR CSAK AZ ISTENTELEN EMBEREK KÉT FÜLE KÖZÖTT LÉTEZIK!!!
ÁLLÍTÓLAG ÉPPEN EBBEN A(Z)ŰRBEN KÖRÖZÖTT (JÁRT?!) A MAGYARORSZÁGI GYULAHÁZÁN NAPVILÁGOT LÁTOTT, SEKÉLYES KÉPESSÉGŰ OROSZLÁN (1949. augusztus 2.) AKIT A KORABELI SZOVJET HAZUGSÁGGYÁR ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓSKÉNT ÜLTETETT BELE A KÖZTUDATBA ÉS A HITETLEN EMBEREK „AGYÁBA”!!!
Az ún. Szojuz–36 és Szojuz–35 kommunista INTERKOZMOSZ agymosó programban szerepet játszó vadászpilótánk persze soha nem került távolabb önmagától, lelkiismeretétől és a FÖLDANYÁTÓL, mint abban a 8 NAPBAN!!!…- amikor is a SZOVJET PROPAGANDA GÉPEZET eljátszatta vele, hogy a Föld körül keringenek!!!
Az űrutazásnak hazudott stúdió felvétel és „világraszóló” imitáció (CION-KOMMUNISTA ERŐFITOGTATÁS!!!) 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor kezdődött, a Szojuz–36 űrhajóval.
Az űrhajósok (ügynök űr-ripacsok!) a szerkezet leszállóegységében tartózkodtak, ugyanis az „űrhajó” első és utolsó része a visszatérés során az űrben leválik és megsemmisül.
„A számadatokat tekintve tíz perc alatt emelkedtek fel 240 kilométer magasra, a start előtt pedig 320 tonna üzemanyagra volt szükség.
A pályamagasságot 350 kilométerre növelték: a Szaljut–6 űrállomás ezen a magasságon repült.
Az űrlaboratóriumon nyolc napot töltött el a magyar és a szovjet űrhajós, a már előzőleg ott tartózkodó két szovjet kozmonauta társaságában.”
…és most szemlézzük is rögvest az akkori és mai (MÉG MINDIG AKTÍV „ŰRZŰRHAJÓST”!!!) cion-kommunista kém, FARKAS BERTALAN nyilatkozatát:
– A Föld csodálatos látvány volt az űrből. Emlékszem, az egyik pillanatban még a Csendes-óceánt, Japánt, Kínát és az akkori Szovjetunió keleti partjait szemlélhettem felülről, fél órával később pedig már Amerika nyugati partjai felett repültünk.
– Naponta tizenhat napfelkeltét és tizenhat naplementét láttam, a Földet pedig másfél óra alatt kerültük meg – meséli a ma is szolgálatban lévő, reneszánszát élő kommunista ügynök (ISTEN-GYILKOS és SZEMLÉLET-TERRORISTA!!!)!!!
Persze az emberben mindezek után felmerül a kérdés az egyéb biológiai szükségletek elvégzésével kapcsolatban is.
Mint a megátalkodott hazudozó Farkas Bertalan (védve a cion-kommunista ámítás mundérját!) mondja, ehhez egy speciális mosdót használtak, amelyben a huzat segítségével egy konténerben gyűjtötték a végterméket. Ezt végül a legénység lőtte ki az űrbe úgy, hogy aztán a „csomag” egy másik pályára állt, fokozatosan vesztett a magasságából, bekerült az atmoszférába és megsemmisült. De senki ne aggódjon – teszi hozzá gyorsan, nevetve a rekláműrhajós –, nem kell attól tartani, hogy ez a tartalom bárkinek a fejére hullik majd.
Nem mellesleg az űrhajózás igen veszélyes küldetés: ötven-ötven százalék a túlélés esélye egészen addig, amíg az űrhajó a Földön nem landol. Mindenesetre a Szojuz–35 űrhajó – a legénységgel együtt – sikeresen ért földet 1980. június 3-án, mellyel Magyarország az ENSZ által deklarált nemzetek közül a hetedik volt, amely űrhajóst küldött az ún. „univerzumba.”
„Szerintem szakértők számára minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a magát az első magyar űrhajósnak kiadó Farkas Bertalan a hidegháború idején csak a szovjet katonai hírszerzés, a CRU-nak az űrhajózással kapcsolatos dezinformációkra kiképzett egyik ügynöke volt.
Amikor a hazatérése után két hónappal erre a magyar illetékesek rájöttek, Magyarországon még szocializmus volt.
Ezért nem leplezhették le a szovjetek ügynökét. Kb. hat hónappal később kihelyezték őt az USÁ-ba, a New York-i magyar ENSZ misszióra.
Idült alkoholistaként elkövetett botrányai miatt azonban hamarosan onnan is kirúgták.
Akkor egy ideig az egyik repülőtéren úgynevezett légi marsallként szolgált, aki a magyar pilóták és a helyi hatóságok között közvetített, ha éppen arra volt szükség.
Időközben azonban az újabb és újabb alkoholista botrányai miatt a családja is szakított vele.
Az USA illetékes szervei pedig kiutasították az országból!!!
Akkor munkát keresve bejárta a világot, de persze eszébe sem jutott, hogy visszatérjen az akkor még létező szocialista Magyarországra, vagy a Szovjetunióba.
Végül Kínában kötött ki.
Néhány évvel ezelőtt pedig onnan tért haza.
Itthon pedig az illetékeseknek eszébe sem jutott, hogy mielőtt újra hőst csinálnak belőle, az „űrhajózáshoz valóban értő szakértőkkel” is kikérdeztessék.
Mindezért Farkas Bertalan tovább tudja terjeszteni az egyik szovjet filmstúdióban készített reklámfilmjeit.
Aki egy kicsit is ért az „űrhajózással” kapcsolatos űrdinamikai, egészségügyi és más törvényszerűségekhez, az-az állítólagos űrhajózása során készített fényképek és „dokumentumfilmek” alapján azonnal láthatja, hogy Farkas Bertalan még sohasem járt a világűrben, de még csak a sztratoszféráig sem jutott el!!!
Ezt többek közt a következők bizonyítják.
1. A földi gravitációhoz szokott emberi test idegeivel és izmaival, sem beszélni, sem enni, sem inni, sem mosolyogni nem lehet. Ha valaki mindezt megpróbálná, az azonnal a kínok kínjai közepette megfulladna.
2. Akkoriban, amikor állítása szerint űrhajósként a világűrben járt, még nem voltak a rádióadásokat közvetítő műholdak. Tehát még ha ott járt volna, akkor sem beszélgethetett rádión keresztül a földi szovjet űrhajózási központtal.
3. Végül, de nem utolsó sorban, enyhén szólva vérlázító, hogy a szülőfalujában közpénzből már múzeumot rendeztek be, amelyben őt, mint az űrhajózás magyar hősét népszerűsítik.
Ráadásul, még a külgazdasági és külügyminiszter nem kevés pénzért űrhajózási tanácsadójaként foglalkoztatja.
Mindez az én magánvéleményem. Azzal csupán arra szeretnék figyelmeztetni, hogy Farkas Bertalan közszereplői csalásai előbb vagy utóbb le fognak lepleződni. Az pedig nem vet majd jó fényt Magyarországra.”
PERSZE (HÁLA A JÓISTENNEK!!!) A MA INDIGÓ ÉS KRISTÁLY GENERÁCIÓINAK ÉS A GONDOLKODÓ EMBEREKNEK EZEN DILETTÁNS ÉS ŐRÜLT BESZÁMOLÓK NEHEZEN HEVERHETŐK KI RÖHÖGÉS NÉLKÜL, FÖLDÖN FETRENGVE; – MÍG AZ EXTRÉM HAZUGSÁGOK NETOVÁBBJAI RÉVÉN EGYBŐL ESZÜNKBE TÓDULHATNAK A NÜRNBERGI PEREK FIZETETT AGYHALOTTJAINAK IRGALMATLANUL GONOSZ ÉS FÉKTELENÜL BETEG TANÚVALLOMÁSAI IS!!!
HŰEN IGAZOLVA, HOGY FARKAS BERTALAN ŰRMISSZIÓJA SEM VOLT EGYÉB, MINT 1 SZOKÁSOS 9/11-es FENEVAD (SATAN-i!!!) FÉLE FÉLREVEZETÉS, MEGTÉVESZTÉS, ISTENTAGADÁS!!!
AZ ÉPPEN „HETVENKEDŐ” FARKAS BERTALANNAK PEDIG AZT ÜZENEM, HOGY ADDIG KÖNNYÍTSEN LELKIISMERETÉN; – AMÍG HOZZÁTARTOZÓI, SZESZTESTVÉREI SZÍVBŐL SZERETIK ÉS NEMZETÉNEK TAGJAI…- MÉG A „MEGNEMTÖRTÉNTEK” ISMERETÉBEN IS…- ÉRDEKLŐDÉST MUTATNAK FELÉJE!!!
FIGYELEM‼️‼️‼️ ÉBREDÉSHEZ ÉS/VAGY MEGVILÁGOSODÁSHOZ:

2020 – a 75. évforduló

2020, történelmünk legnagyobb világégésére, pontosabban annak befejezésének 75. évfordulójára való emlékezés éve. Az év első kilenc hónapjának szinte minden napjára jut olyan esemény, mely a végső fegyverletételhez visz közelebb. Habár már az eddig eltelt két hónap (január, február) is jelzi, hogy még napjainkra sincs egyértelműen és alaposan feldolgozva a második világháború vége, befejezése.

Néhány közhely: „a történelmet a győztesek írják”, „soha többé háborút”, „soha többé Holokauszt”, stb. Az elmúlt 75 év rácáfolt ezekre a frázisokra, különösen Európában, ahol állítólag 75 éve béke van. Emlékeztetőül: 1956-ban legalább annyi épület károsodott meg Budapesten, mint 1945-ben. A délszláv háború (1991 – 2001) idején az elfogottakkal, mint hadifoglyokkal való bánásmód semmiben sem különbözött bármely náci haláltáborban elkövetett rémtettől. Ráadásul a srebrenica-i vérengzés, mészárlás a holland „békefenntartók” közelében történt. A jugoszláv szövetségi állam erőszakos felbomlását, a délszláv háborút, képtelen volt megakadályozni az „európaiság szimbóluma”, az EU. Végül a NATO-t, pontosabban az Egyesült Államok légierejét, kellett felkérni a „rendcsinálásra” (ahogy ez a II. világháború idején is történt!)

Valaki is komolyan állíthatja, hogy az elmúlt 75 esztendő európai történelmét a győztesek írták?

Talán Putyin helyzete és szerepe a legnehezebb az idei megemlékezésekben, hiszen hiába győztek 75 évvel ezelőtt elődei, a soknemzetiségű Szovjetunió népei, mára ez a dicsőség elhalványult, elsősorban az egykori szovjet-zóna, a Moszkva befolyása alá került közép-kelet-európaiak körében. Különösen a győzelemért életüket adók családtagjai csalódottak és nehezen veszik tudomásul ezt a – nevezzük – pálfordulást. Putyin évek óta próbálkozik valamit visszaszerezni abból a dicsőségből és tiszteletből, amit országa 1945-ben élvezett az iszonyatos emberáldozattal kivívott győzelem alapján. Nem véletlen, hogy meghagyta azt a (szovjet) himnuszt, amit Sztálin választott ki több pályázat közül, és ami csak 1944-ben váltotta fel az 1922 óta hivatalos szovjet himnuszt, a nemzetközi munkásmozgalom legelterjedtebb mozgalmi dalát, az Internacionálét. Majd a Szovjetunió megszűnése (1991) után már csak szöveg nélkül játszották az 1944 óta hivatalos dallamot. Aztán jött a sydney-i olimpia és az orosz sportolóknak nem volt mit énekelniük, végül Putyin 2000. december 25-én aláírta a himnusz új (hivatalos) szövegét.

Hála az internetnek (youtube) rengeteg visszaemlékezés látható „ferdeszemű” egykori harcosoktól, veteránoktól, akik az 1941-es náci orvtámadást követően, a Nagy Honvédő Háború idején, önként jelentkeztek a szovjet haza védelmére. Ez

némi magyarázat lehet, hogy miért volt oly sok ázsiai a Vörös Hadsereg Közép-Kelet-Európát elözönlő katonái között. Ugyanakkor a katonai vezetők között szinte csak európai kinézetűek voltak.

Hogy az idei, 75. évforduló-sorozat Európa keleti felén nem lesz valami felhőtlen, azt már az eddigi történések is mutatják, például Auschwitz felszabadítása. Putyin Jeruzsálembe ment a Yad Vashem-ben tartott Holokauszt megemlékezésre, amitől viszont távol maradt a lengyel államelnök, mivel állítólag a rendezők, szervezők nem engedték, hogy Putyin után beszédet mondjon. Ugyanakkor az Auschwitzban rendezett megemlékezésen Oroszországot csak a varsói nagykövet képviselte, pedig vagy 40 ország állam- és kormányfője jelent meg a világ legnagyobb zsidó temetőjében tartott megemlékezésen.

Közben Lengyelországban törvénybe iktatták, hogy börtönbüntetéssel sújtható az, aki a haláltáborral kapcsolatban Auschwitz lengyel nevét (Oświęcim) használja, vagy földrajzi helymeghatározóként mellé teszi a „lengyelországi” jelzőt.

Ebből is látszik, hogy a II. világháborúra emlékezés Kelet-Európában máig ki nem beszélt, történelmileg helyre nem tett eseményeket hozhat a felszínre. Ha a nácizmust tekintjük a világuralomra törő, minden mást elpusztító ideológia alapjának, akkor egyértelmű, hogy ennek az eszmének a legyőzése, mi több megsemmisítése volt a legfőbb cél. Egy eszme, mely nacionalista, nemzeti, származási, „faji” alapra helyezte a kontinens népeinek gondolkozását. Ez a szemlélet sokkal veszélyesebb a Föld lakosságára, nemzeteire nézve, mint maga a diktatórikus államforma, az egypártrendszer. Hiszen Hitler minden baj okozójának egyetlen népcsoportot, a zsidókat, nevezte meg, és jelölte ki elpusztításukat hetedíziglen. Ez a 20-30-as években nagyon sok európainak tetszett, mert úgy érezték, ha ez a népcsoport eltűnik Európából, de legalábbis országukból, akkor minden probléma, elsősorban a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenség, egyik pillanatról a másikra megszűnik. Ez az antikapitalista felfogás hozta közös nevezőre a hitlerizmust és a leninizmust.

Mégis, az igazi nagy különbség, hogy amíg a nemzeti-szocialisták (nemzeti = nazional = náci) egy népcsoport (a zsidók) kiirtásától remélték a világ sorsának jobbra fordulását, addig a nemzetközi-szocialisták, azaz a kommunisták, a népektől, nemzetektől függetlenül a magántulajdon teljes felszámolásától, köztulajdonba vételétől várták az egyén életkörülményének látványos javulását. 

Talán érdemes megemlíteni, hogy a kontinentális európai birodalmak (orosz, német, osztrák-magyar, török) az I. világháború végén felbomlottak és „szocialista” (szociáldemokrata) köztársaságokká alakultak, melyek közül néhányból rövid időre szovjet-tanácsrendszer is lett. Moszkva hamar felismerte, hogy a két egypártrendszer, a sztálini (kommunista) szocializmus és a hitleri nemzeti szocializmus, könnyen összetéveszthető, ezért a Komintern-en keresztül a Szovjetunióval szimpatizáló nyugati baloldali körök elkezdték használni és terjeszteni a nemzetiszocializmus helyett az olasz fasizmus, fasiszta szót, fogalmat, jelzőt, majd ennek ellenzőikre az antifasiszta kifejezést, jelzőt.

A magyar nyelv és gondolkodás („mi mindig jók voltunk, mégis, mindenki minket bánt”) sajátossága, hogy ameddig a rasszista szó minden nyelven fajgyűlölőt jelent, addig a radikális magyar nacionalisták a fajvédő szót, fogalmat alkalmazták, és ezzel a többi nemzetiséget tették ellenséggé. Majd

az ősi, egyistenhitű felekezet tagjait törvényi úton átminősítették népcsoporttá, így lett a Kiegyezés óta (1867) törvénybe foglalt izraelitából „zsidó”. A deportálás, „külföldiül” kiutasítást jelent, és az állampolgárságtól való (tömeges) megfosztást.

Erre jó példa a napjainkban bátor hősként tisztelt felvidéki Eszterházy János, aki a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg (tartózkodott) a deportálást. A szlovákiai magyar politikus ugyanis attól tartott, ha a deportálást, mint olyant, elfogadja a pozsonyi parlament, akkor – esetleg később – a magyar lakosság is szülőföldje elhagyására kényszeríthető.

Arról is szeretnek megfeledkezni a II. világháború ismertetői, hogy 1939-ben Lengyelország szovjet-náci felosztásával, Hitler szabadkezet kapott (Nyugat-)Európa lerohanására. Egyedül Nagy-Britannia állta a sarat a náci légitámadásokkal szemben. A demokrata párti és pacifista USA távol tartotta magát a harcoktól. Roosevelt elnök még 1940 októberében Bostonban is azt mondta:

„Fiaitok nem lesznek idegen háborúkba küldve”
(Your boys are not going to be sent into any foreign wars)

Végül, brit könyörgésre, Washington a szigetország részére és védelmére pénzért (lend and lease = kölcsönbérleti szerződés) volt hajlandó hadianyagot szállítani (1939-41). Az európai hadi és politikai helyzet tragikussá vált, amikor a szárazföldi Európa meghódítása (Blitzkrieg) után Hitler az Ural-ig akarta (Harmadik) Birodalmát kiterjeszteni, és ezért (1941. július) a harmat gyenge Szovjetunió ellen fordult.

Ellentétben Lenin paranoid kapitalista ellenességével (vagy félelmével?), Sztálin szó nélkül elfogadta a nyugati, angolszász szövetségesi (anyagi, hadiipari) segítséget, és a kínálkozó történelmi pillanatot, hogy kitörjön a világszerte megvetett proletárdiktatúra okozta elszigeteltségből.

Az európai kapituláció 75. évfordulójáig (1945. május 8-9) hátra lévő néhány hónap még tartogathat egy-két meglepetést a megemlékezéseken. Beleértve

a magyarországi harcok befejezését is. 1945. április 4. volt a szovjet hadijelentések szerint az a nap, amikor „a Vörös Hadsereg kiűzte Magyarországról az utolsó német-náci egységeket, és hazánk területén befejeződtek a második világháborús harci cselekmények.” Erre a mai kormánypolitika képviselői nem akarnak emlékezni, vagy emlékeztetni.

Annak ellenére, hogy minden politikai felhang nélkül 1945. április 4. a magyarországi harcok beszüntetését, azaz a második világháború magyarországi bejezését jelenti. 

Emlékeztetőül: 1944. október 16-án puccs révén, náci segítséggel került hatalomra a Szálasi-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Összefogás Kormánya) Budapesten, ám a szovjet front közeledtével 1944 decemberében a Dunántúlra helyezte át székhelyét. Miközben Debrecenben megalakult a szovjet támogatta ideiglenes kormány. Szálasiék 1945. március 28-án oszlatták fel hivatalosan a parlamentet, tagjai, pedig másnap, március 29-én hagyták el Magyarország területét.

A budai Vár 1945. februári védelmében részt vevőkkel ellentétben, az országot március végén elhagyó magyar alakulatok (és velük tartó politikusok) valójában megszegték a haza védelmére tett esküjüket. Vajon miért, és ezt azóta sem rótta fel senki, pl. a jelenlegi nacionalista politikai vezetés?

Arra sincs válasz, hogy a területileg Ukrajnához tartozó Jaltában (1945. február 4-11.) miért csak három szövetséges ország (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió) vezetője van jelen, majd öt hónappal később, a náci kapituláció után (május 8.), Potsdamban (júl. 17- aug. 02) már (Franciaországgal kiegészülve) négy győztes nagyhatalom dönt Európa további sorsáról, az egykori náci birodalom (és szövetségesei) területeinek megszállásáról?

A 75. évforduló megemlékezéseiből kitűnik, hogy mennyire nem ismeri a hidegháború 40 éve alatt ideológiailag befolyásolt magyar közvélemény a nácizmus feletti győzelem valódi okát, a kapitalizmus győzelmét.

Azt, hogy az USA a kapitalista szabadszellemnek megfelelően nagyon rövid idő alatt (szűk négy év = 1941-45) átállt a teljes hadiiparra, miközben (ellentétben a szovjettel), mindvégig azon volt, hogy megkíméljék az „emberanyagot”, és emberközéppontúvá tegyék a hadsereget, melynek érdekében olyan logisztikai újításokat, változásokat alkalmaztak, ami addig Európában ismeretlen volt.

Az egyik ilyen, a „hazai ízek” elérhetősége a világ bármely pontján, hogy harcoló katonáik érezzék az otthon közelségét. Ilyen volt megtalálni azt az alkoholmentes italt, mely csak Amerikában volt kapható. Nem véletlen kötöttek szerződést a Coca Colával, mely minden hadszíntéren jelen volt. 1964-ben az első budapesti önkiszolgáló étterem megnyitásakor egy ismerősöm odasúgta: „Ezt én már ’45-ben láttam az amerikaiaknál, sőt olyan tálcára kapták a kaját, melyen mélyedések voltak és mindennek megvolt a helye. A szakács úgy osztotta ki az ételt, hogy az egyikbe kimérte a levest, a másikba a krumplipürét, a harmadikba a húst, és még a salátának és a desszertnek is volt külön helye.” Ezzel szemben, ’65-ben a Néphadseregben csajka volt, meg zsíros, ritkán elmosott alumínium mélytányér.

Az európai hadszíntereken (legyen az Sztálingrád, Don-kanyar, Budapest ostroma, stb.) készült haditudósításokban, filmeken, fényképeken mindenhol hiányzik a sebesült amerikaiakra jellemző elsősegély nyújtás, az infúziós palackok.

Az amerikaiaknak sokkal fontosabb volt a csendes-óceáni hadszíntér, elvégre a japánok támadták meg őket. Az ottani csaták ismertetésekor feltétlen meg kell említeni az igazi nagy nevet és elmét, az abszolút konzervatív, antikommunista Douglas MacArthur tábornokot. Katonái rajongásig szerették, tisztelték, mivel nem a tiszti étkezdében, hanem katonái között fogyasztotta el ételét. Roosevelt elnököt komcsinak tartotta, olyannyira, hogy elnökké választása után le is szerelt a hadseregtől. MacArthur katonai ismereteit kamatoztatni elment a spanyol-amerikai háborút követően az USA gyámság alá került Fülöp-szigetekre tanácsadónak, ami 1945-ben (50 év elteltével = 1895-1945) kapta volna vissza függetlenségét. MacArthur a Csendes-óceán Svájcát akarta a spanyol nyelvű szigetcsoportból csinálni. Ezt a tervét hiúsította meg Japán 1941 végén, amikor támadást intézett Pearl Harbor és a térség amerikai támaszpontjai ellen. A kiváló katonát Roosevelt elnök azonnal visszahívta az USA hadseregébe, mivel az amerikai demokrácia nem ismer politikai ellentétet a haza védelmében, és a tábornok rögtön szolgálatba lépett. Mint a szárazföldi erők, azaz a hadsereg parancsnoka, végig harcolta a csendes-óceáni háborút, majd kijárta az elnöknél, hogy ő és csapatai (szárazföldi! = Army) előtt tegyék le a japánok a fegyvert, méghozzá a Navy (a haditengerészet) és a Marine (tengerészgyalogság) jelenlétében. Ráadásul azt is elérte Roosevelt utódjánál, Truman elnöknél, hogy Japánt csak a yankee-k szállják meg, ne pedig a négy győztes hatalom, mint Európában. Elvégre

a csendes-óceáni harcokban az USA mellett csak britek és kanadaiak vettek részt. A Sztálin-féle Szovjetunió is csak azután üzent hadat Japánnak, mikor már az USA ledobta a két atombombát (Hirosima, Nagasaki).

Ugyancsak megjegyzendő: a sztálini Szovjetunió 1939-ben, tehát Lengyelország kétoldalú megtámadásának évében, nemcsak a nácikkal, de a japánokkal is meg-nem-támadási szerződést kötött, hogy ne kelljen esetleg két fronton harcolnia. Az öt éves szerződés (1939-44), – ha előzőleg nem mondják fel – automatikusan még egy évig (1945) érvényben marad. A japánok 1941-ben a Szovjetunió elleni náci orvtámadás idején korrektül továbbra is tiszteletben tartották a ’39-es megállapodást. Erről sem tud igazán a magyar közvélemény.

A napokban emlékeztek meg a szövetségesek Drezda elleni légitámadásáról, és az egyik Facebook-os ismerősöm megemlékezését ezzel indította:

„…. Katonai szempontból is értelmetlen, zömében polgári lakosságot sújtó bombázás volt. 1969-ben láttam a cikkben említett romokat.

Nagyon sokan bevették ezt az endékás kommunista propagandát, mármint 25 évvel a háború után épülettörmelék halmazt mutogatni, mint az amerikaiak (és britek) „gaztette”. Arról persze nem emlékeztek meg (elmarasztalóan), amit a nácik tettek, pl. Conventry vagy Rotterdam ártatlan lakóinak szőnyeg-, gyújtó- és napalm bombázásával.

Különben Németország szerte a neonácik emlékeznek meg ezekről a szövetségesek által végrehajtott bombázásokról napjainkban is. Münchenben több ilyen „domb” is található, ahol emléktábla hirdeti a szomorú eseményt, és amit minden évben a neonácik átragasztanak az USA-t és Nagy-Britanniát gyilkosnak nevező felirattal.

A múlt-kor.hu azon állítása sem igaz, hogy a második világháború legpusztítóbb légitámadása a szászországi Drezda elleni volt. Tokió sokkal többet kapott és szenvedett el 1945 januárjában. Éppen ezért nem érezte át a japán hadvezetés augusztusban a Hirosima elleni atomtámadás emberveszteségét, mivel a sugárzás következtében a halálestek többsége csak később jelentkezett.

Hirosima (és Nagasaki) jól átgondolt és kivitelezett stratégiai célpontok voltak. Mindkettő kikötőváros Japán nyugati oldalán, azaz a kínai partok felé. Ezek voltak a hadtáp és utánpótlás szállító tengeri hajóösszekötések a japánok által megszállt Mandzsúriával, ahol az egész japán szárazföldi hadsereg érintetlenül állt és várt a szigetország védelmére való bevetésre a tengeren és óceánon közeledő amerikaiakkal szemben.

Ezekkel a példákkal talán közelebb került a világháború megértése, és a Győzelem Napjára való emlékezés 75. évfordulója.

Egyéni észrevétel, megfigyelés

A 80 év alattiak, különösen a ’45 után születettek közül sokan úgy gondolják, hogy Magyarországnak mindig volt közös határa az 1917-18 óta fennállt Szovjetunióval. Nos, ez tévedés. Még a Tanácsköztársaság idején sem volt! Annak ellenére, hogy a pártállam propagandája, különösen 1957 után, előszeretettel mutatta azt a képet, amelyen Szamuely repülővel ment Moszkvába, hogy találkozzék Leninnel.

A wikipédia szerint:

„….1918. november 9-én Ungváron megalakult a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi Mihály-kormány megalapította itt a Ruszka Krajna autonóm területet….”

Nem tudom, mennyire ismert a Hucul Köztársaság, amiről ITT lehet olvasni, és aminek bukását követő évtizedek után Kárpátalja a Szovjetunióhoz, azon belül az Ukrán SzSzK-hoz került.

Ugyancsak kevésbé ismert, hogy Ruténia (azaz a ruténok) és Ruszinföld (azaz a ruszinok) a csehszlovákoktól kapták a Podkarpatská Rus azaz a Kárpátalja elnevezést. A versailles-i béketárgyalások idején Kárpátalja fontosságát mindenekelőtt az alapozta meg, hogy területén haladt keresztül az a vasútvonal, amely biztosította a közvetlen összeköttetést Csehszlovákia és Románia között. A párizsi békekonferencia már 1919. szeptember 10-én, az „osztrákok Trianonjakor”, a saint-german-en-lay-i békediktátumban az Ausztriától levált Cseh-szlovákiához csatolta ezt a területet.

A szovjet-magyar határ csak 1945. június 29. óta létezett, tehát erről is meg kellene emlékezni ez év folyamán.

Az előzményekről röviden: Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része (Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. Majd 1939. március 15-én, a magyar hadsereg megszállta az egész területet, azaz Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. 1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el Kárpátalját, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet.

Dolgozott a vihar, ma folytatja

Fákat döntött ki, épületeteket rongált meg a viharos szél hétfőn országszerte, a katasztrófavédelem beavatkozására 475 alkalommal volt szükség. Legtöbbször Somogy megyében riasztották az egységeket, Fejér megyében egy felborult járműben a sofőr könnyebben megsérült.

A katasztrófavédelem azt közölte, hogy jellemzően kidőlt fák és veszélyt jelentő faágak adtak munkát a tűzoltóknak, de számos lakóépületet és közintézményt is megrongált a Magyarországot is elérő Ciara viharciklon. Tizenöt megye hatvanhárom településén, összesen körülbelül 17 ezer fogyasztónál volt áramkiesés, de a szolgáltató egy-két óra alatt mindenhol megszüntette a problémát. Egyedül

Somogy megyében csaknem 150 alkalommal kérték

a katasztrófavédelem segítségét: épületek és járművek sérültek meg, valamint elektromos vezetékre dőlt fákat kellett eltávolítani. Veszprém megyében 62 riasztás volt. Több helyütt volt jégeső. Például Békés megyében, de Budapesten is.

Reggel több dunántúli járásra

ismét másodfokú riasztást adott ki a viharos szél veszélye miatt

az Országos Meteorológiai Szolgálat. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében vannak érvényben másodfokú riasztások. Emellett Zala és Baranya megye kivételével az egész országban elsőfokú a figyelmeztetés a viharos szél miatt. Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy és Tolna megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben a zivatarveszély miatt is.

Kedd reggeltől ismét sokfelé (legkevésbé délnyugaton) viharossá fokozódik a szél, 65-90 kilométer/órás, az északi országrészben elsősorban a magasabban fekvő hegyvidéki területeken, valamint az Észak-Dunántúlon 90 kilométer/órát meghaladó legerősebb lökésekkel. A délutáni órákban veszít erejéből a szél, de erős lökések (45-60 kilométer/órás) még az éjszaka folyamán is előfordulhatnak, nagyobb eséllyel az északi országrészben és az Alföldön. Az eső, zápor mellett eleinte a Dunántúl északkeleti felén, majd az Északi-középhegység térségében és az Alföldön többfelé kialakulhatnak a reggeli, kora délelőtti órákban zivatarok is. A zivatarokhoz néhol 70 kilométer/órát meghaladó szélroham, és kisebb méretű jég társulhat.

Négyszáz beavatkozás a viharban

Tetőket bontott meg, fákat döntött ki és kéményeket rongált meg a szél – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfő este. Addig csaknem négyszázszor kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. Folytatás kedden.

Mukics Dániel, az OKF szóvivőjének tájékoztatása szerint este 7 óráig 397 helyszínen volt szükség tűzoltók beavatkozására a viharos szél miatt. 120 épületben keletkezett kár: tetőket, bádoglemezeket, kéményeket rongált meg a szél. Győrben egy sportcsarnok tetején bontotta meg a szél a sátorponyvát, Szentlőrincen egy általános iskola kapujára dőlt fa. A lakóházak mellett több középületben is kárt tett a szél. Addig 240 helyszínre kidőlt fák, letört faágak miatt riasztották a tűzoltókat. A fák több helyen is villanyvezetékre dőltek, emiatt országszerte több ezer fogyasztási helyen van átmenetileg áramszünet. A szolgáltatók és a tűzoltók folyamatosan dolgoznak.

Zala megyében a nap folyamán több, mint 50 esetben hívták a tűzoltókat viharkárok miatt – mondta el Kalamár Norbert, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. A legtöbbször utakra, vezetékekre dőlt fák vagy leszakadt ágak miatt kellett közbeavatkozniuk, néhány esetben pedig tetőlemezeket bontott meg a viharos szél. Tolna megye több településén tetőket bontott meg a szél, és kidőlt fákat kellett eltávolítani a közterületekről. Az E.On tájékoztatása szerint Tamásiban, Iregszemcsén, illetve a Baranya megyei Szentlőrinc térségében vezetékekre dőlt fák okoztak áramkimaradást. Somogy megyében a viharos időjárás miatt szintén tetők, kémények, gépkocsik rongálódtak meg, fák dőltek elektromos vezetékekre. A legtöbb kár Kaposváron és környékén történt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat este visszavonta a korábban erős szél veszélye miatt kiadott másodfokú riasztást, így Magyarország területén jelenleg nincs érvényben másodfokú (narancssárga) riasztás. Két megye, Zala és Baranya kivételével azonban keddre is az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki az erős szél veszélye miatt. Több megyében a zivatarveszélyre is figyelmeztetnek.

Vihar: 82 centi vízkülönbség a Balatonon

A száz kilométer is elérő ciklon „megbillentette” a Balaton vizét. Egy időben 82 centivel mérték a legnagyobb szintkülönbséget.

Elérte a Balaton térségét is hétfőn az a ciklon, amely a napokban lecsapott Nyugat-Európára. A helyenként óránkénti 100 kilométeres szél megbillentette a Balaton víztükrét: a legmagasabb, 154 centiméteres vízszintet a vizugy.hu adatai szerint Balatonfűzfőn mérték délben, a legalacsonyabb, 63 centimétereset két órával később Keszthelyen. A Balaton hajnalban mért átlagos vízállása 112 centiméter a siófoki vízmércéhez viszonyítva. A tó vízszintje 13 órakor mutatta a legnagyobb kilengést egy időben: 82 centiméter volt a különbség a keleti és a nyugati végében mért adatok között.

Az Időkép videója némi ízelítőt ad az elemek erejéből.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője elmondta, bár az erős ciklonnak csak a széle érintette Magyarországot, hétfőre virradóra megerősödött, majd viharossá fokozódott a Dunántúlon a délnyugati szél. Főként a Balatonnál alakult ki erős szélvihar, itt mérték az országban a legnagyobb széllökéseket kora délutánig:

Sümegen óránként 103, Siófokon 102 kilométeres erősségű volt a szél.

A meteorológus arról is beszámolt, hogy a Balaton középső és nyugati medencéjében jellemzően óránkénti 70-75 kilométeres széllökéseket mértek, vagyis az átvonuló vihar összességében gyengébbnek bizonyult a múlt heti északnyugati hidegfrontnál, amikor két napon keresztül 100 kilométeresnél erősebb szelet is mértek. A mostani szélvihar különlegességét a délnyugati szélirány okozta, ami hossztengelyében érte a Balatont, és az ilyenkor szokásos módon jelentős vízszintkülönbséget okozott a nyugati és a keleti part között.

Várhatóan a délnyugati szél erőssége délután gyengül az üdülőrégióban, majd a ciklonhoz tartozó hidegfront érkezése után északnyugatira fordul. Az északnyugati szélből is lehetnek kedden erős vagy viharos lökések, de ezek már inkább csak a Balaton keleti medencéjét érintik – mondta a szakember.

Tavaly kétszer – március elején és július végén – billent meg jelentősebb mértékben a Balaton víztükre hosszanti irányban. Akkor 49, illetve 40 centiméternyi különbséget mutatott az egy időben mért vízszint a tó keleti és nyugati végében.

No comment… – Egy esemény kétféle tálalásban

A valóságban:

[NO COMMENT] Kifütyülték Orbánt a cseh tüntetők

[NO COMMENT] Kifütyülték Orbánt a cseh tüntetők – a magyar miniszterelnököt tüntetők várták a prágai opera megnyitóján

Közzétette: Euronews magyarul – 2020. január 5., vasárnap

A kormány médiájában:

Megújult a prágai opera // The renewed Prague State Opera

Megújult a prágai opera // The renewed Prague State Opera

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. január 5., vasárnap

 

Mai kérdés – Melyik lesz a legnagyobb ellenzéki párt 2020 december végére?

Melyik lesz a legnagyobb ellenzéki párt 2020 december végére?

A Hypóson keresztül volt egy összekötő… – 2019. március

A 2006-os eseményekről egy szemtanú szemszögéből, aki, állítása szerint az akkori ellenzék finanszírozásában is részt vállalt. A kábítószer-kereskedelemből származó profitjukkal pénzelték az akkori Fidesz kormányellenes szervezkedését. Interjú Yugovich Róberttel.

Yugovich Róbert kábítószer-kereskedői karrierje 2005-ben kezdett összeomlani, amikor belső vita miatt a hollandiai bűnszervezetéből távoznia kellett. A viszály tárgya az volt, hogy az extasy mellett a heroinpiacra is belépjetek-e. És akkor úgy döntöttél, hogy Magyarországra jössz?

2005-ben értesítettek arról, hogy valószínűleg belső viszályok miatt megpróbálnak kiiktatni.

Ez fizikailag értendő?

Igen, ez fizikailag értendő: meg akartak ölni. Én voltam ugyanis az, aki gátolta az együttműködést az irániakkal. Nem csupán a heroinról volt szó, mint később megtudtuk, hanem komoly gazdasági érdekekről, az Iránba visszajutatott pénzekről, amelyet bármire kihasználhattak volna. Többen tisztában voltunk azzal, amivel a többiek nem, hogy ha mi az irániakkal lepaktálunk, attól kezdve napok kérdése lesz a mi felszámolásunk. Amikor megkaptam ezt az információt, hogy ki akarnak iktatni, akkor a családommal illegalitásba vonultunk, állandóan változtattuk lakhelyünket, hotelról hotelre költöztünk.

A feleséged és a három gyereked voltak veled?

Igen. Végül arra a döntésre jutottunk, hogy én eljövök Magyarországra, a gyerekek a holland mellett magyarul is tudtak. Felvállalom a felelősséget, a hatóságokkal megpróbálok együttműködni. A szervezetünk reálisabban gondolkodó tagjai (akik nem akartak együttműködni az iszlámistákkal) pedig biztonságos helyre költöznek. Miután kivonultunk a szervezetből, az egy-két éven belül kártyavárként össze is omlott.

Feltételezem, hogy a magyar hatóságoknak azért sem volt közömbös a tevékenységed, mert Magyarországon is, közvetítőkön keresztül, működött?

Magyarország egy elég fontos hely volt számunkra, már csak azért is, mert mindketten (a szervezet egymással konfliktusba került vezetői) vajdasági magyarok voltunk. Magyarországhoz ideológiailag is kötődtünk. Magyarországgal, a magyarországi szerbekkel és más csoportokkal való szorosabb együttműködésünk egy politikai eseményhez kötődik: a 2004-es népszavazáshoz. Ezt mi vajdasági, határon túli magyarok második Trianonnak hívjuk, a szégyen napjának.

Kicsit visszatérve a múltra, amikor 2000-ben Miloševićet kellett elmozdítani a helyéről (Yugovich aktívan részt vett a tüntetések szervezésében – a szerk.). Valahogy a Hollandiában való élet során a szabadságvágy, a demokrácia szele engem jobban érintett meg, mint másokat. Úgyhogy 2004-ben is, amikor megtörtént ez a szégyenletes dolog, akkor azt mondtuk, hogy a Gyurcsányt mindenféleképpen meg kell buktatni. Úgy jellemezném az akkori magunkat, hogy fiatalok voltunk, erősek voltunk és rohadt sok pénzünk volt. Úgy éreztük, hogy valamit tennünk kell. Magyarországon is voltak helytartóink, akik felügyelték a kábítószer-kereskedelmet. Ők tartották a helybeli hatóságokkal a kapcsolatot. Igen széleskörű tevékenységet folytattak a helytartók, nemcsak bűnözéssel foglalkoztak, hanem információkkal láttak el bennünket a helyi hatósági szervekről, hogy kiket lehet korrumpálni, megvesztegetni. Egyik ilyen helytartónk a Fradi kettes szektorának a vezetője volt, akivel mi lejöttünk ide tárgyalni: mi most itt a teendő, mi az elképzelés? Hogyan lehet ezt a kormányt leváltani vagy jobb belátásra bírni?

2004. decemberében volt a népszavazás és ti mikor látogattatok Magyarországra?

Valamikor 2005 nyarán, a Balatonnál találkoztunk. Méghozzá többször is. A fővárosba nem mentünk. A Balatonnál vagy Győr környékén találkoztunk a helytartókkal. Akkor mondta a Hypós, a kettes szektor vezetője, hogy ő elég jó kapcsolatot tart fenn az ellenzékkel, amely szintén érdekelt abban, hogy ez a kormány megbukjon és ebből a célból igen komoly tevékenységre készülnek. Ebből indult ki egy tárgyalási folyamat, hogy ebből ki mit tud vállalni. Mi azt vállaltuk, hogy anyagilag támogatjuk az ellenzéket, ami abban merült ki, hogy a 2005-től származó profitunkat átadtuk az ellenzék javára.

A Magyarországon megvalósított profit egy részét adtátok át?

Az egészet.

Milyen összegről lehetett szó?

Évi szinten ez elérte a 100 millió forintot, talán többet is.

A balatoni találkozások után, egészen 2006-ig nem történt semmi?

Háttérszerveződések voltak. Azt tudni kell, hogy egy kormány megdöntésének a tervéhez idő kell. Egy csomó olyan dolgot vittünk végbe, ami, azt hittük, az ellenzék győzelmét hozza. Nem így történt. Volt egy háttér tervünk arra az esetre – bár erre a legkevésbé számítottunk – ha a Gyurcsányék ismét győznek. Radikálisabb módot kell választani a kormány elmozdítására. Akkor kezdtünk beszélni arról, hogy utcai zavargásokat szervezünk. Az ellenzék politikai módszerekkel, tehát a parlamentben próbálta meghiúsítani a kormány lépéseit, de társadalmilag is egyre elfogadhatatlanabbá kellett tenni őket.

És akkor nyilvánosságra került az őszödi beszéd…

Ennek nem volt olyan súlya, mint amit a közvélemény ismer vagy gondol. Egyszerűen jókor jött. De ha nincs az őszödi beszéd, akkor is lettek volna utcai zavargások. Azon dilemmáztunk, hogy OK, kiviszünk 5-10 ezer embert az utcára, de mire fogjuk rá. A választások most voltak, tehát nem lehetett azt mondani, hogy rosszul kormányoztak, hiszen megválasztották őket. Két év múlva ez talán aktuális lett volna. De nem most. Az ellenzéki politikusok sokáig törték a fejüket, hogy mi lehetne az a téma, ami miatt az embereket utcára lehet vinni. Az őszödi beszéd villámcsapásként ért bennünket, pozitív értelemben. Arra kellett ezután összpontosítani, hogy amikor az őszödi beszéd nyilvánosságra kerül, akkor már elég ember legyen mozgósítható. Ez főleg a vidékről felhozott futball-szurkolókból állt.

Ebben ti személyesen is részt vettetek?

Ötleteket adhattunk, hogyan kell ezt megszervezni, annak alapján, hogy volt tapasztalatunk Milošević megbuktatásában. Az egésznek a lényege, hogy egy országos szintű megmozdulásra számított az ellenzék. De nem így történt és ez kudarc volt.

Te személy szerint is itt voltál…

Pécsen voltam, de jártam fel Pestre is. Akkor jöttünk fel, amikor szükségét éreztük, hogy újabb ötleteket adjunk.

Kikkel tartották a kapcsolatot?

A Hypóson keresztül volt egy összekötő az ellenzék és köztünk.

Hozzá kell még tenni: a Gyurcsány-kormány szakmaiatlanságára vall ahogyan az igazságszolgáltatást kézben tartották, hiszen az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda), amely abban az időben mindent felügyelt, megmaradt a Fidesz kezében, Pintér Sándoron keresztül. Az akkori, Gyurcsány korszakbeli NNI vezetés, most Pintér vezető rendőrjei. Így elég könnyű dolgunk volt: belső információkat kaptunk, hogy a kormány valójában mire készül, mire számíthatunk, milyen ellenállásra. Láthattuk, hogy teljes a fejetlenség, váratlanul érték a kormányt az események. Ez egy kicsit meglepő, hiszen a titkosszolgálatoknak az lenne a dolguk, hogy tudjanak róla, ha valami államellenes tevékenység folyik.

Megváltoztak időközben a politikai nézeteid is.

Nem én változtam meg, hanem ők. Soha nem volt ekkora gyűlölet ebben az országban. Soha a magyar a magyart ennyire nem gyűlölte. Soha Magyarországról nem volt ilyen rossz véleménnyel a külvilág. Soha Európában nem kellett ennyire szégyenkeznünk, mint most. Mint magyar ember úgy gondolom, hogy ki kell állni és azt mondani: nem ezért harcoltunk 2006-ban Gyurcsány ellen.

Kiszakadt az erkélykorlát egy Meki felett

Hajnalban kiszakadt egy első emeleti lakás erkélyének korlátja a Harminckettesek terén. Két fő a mélybe zuhant, akiket a mentők súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A lakás alatt gyorsétterem működik.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője, Kolozsi Péter elmondta, hogy hajnalban történt az eset. Két férfi a józsefvárosi Harminckettesek terén egy ötemeletes társasház első emeleti erkélyén tartózkodott, amikor a korlát kiszakadt. A tűzoltók eltávolították az erkély veszélyesen lógó részeit. A lakás alatt egy McDonald’s-étterem van, de szerencsére az esemény időpontjában senki nem tartózkodott az erkély alatt. Más nem sérült meg.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője közölte, hogy egy rohamkocsit és egy esetkocsit is riasztottak a helyszínre. A két súlyosan sérült fiatal férfi töréseket, belső sérüléseket szenvedett. Mindkettőjüket kórházba vitték.

Zongoristahalál: oroszok szerint gyanús

Tanára szerint „abszurd” a magyar hatóságok magyarázata Elina Vasziljeva orosz zongorista haláláról. A fiatal művészt vasárnap találták holtan egy budapesti szállodában, a hivatalos verzió szerint szén-monoxid-mérgezést történt.

Elina Valijeva, 27 éves zongoraművész vasárnap halt meg Budapesten egy XIII. kerületi hostelben. Valószínűleg szén-monoxid-mérgezés történt – hangzott el az állami tévében ma. Eszerint a fürdőszobai gázkészülék hibája okozhatta a balesetet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt mondta: a mentők hosszan küzdöttek a fiatal nő életéért, de már nem tudtak rajta segíteni. Egy férfit enyhe szén-monoxid-mérgezés tüneteivel a toxikológiára vittek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint idegenkezűség és bűncselekmény gyanúja nem áll fenn.

Borbély Zoltán ügyvéd azt mondta, ha idegenkezűség gyanúja nem áll fenn, akkor közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az ügyet a rendőrség. Az ügyvéd ugyanakkor megjegyezte, felmerülhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Valijeva tanára az orosz REN TV-ben azt mondta, hogy a hivatalos közlésben „következetlenségeket” talált. Jurij Bogdanov szerint a történetben több a kérdés, mint a válasz. Bogdanov számára gyanúsnak tűnt, hogy a magyar televíziós újságírók hívták őt és kérdezték az esemény részleteiről. Azt mondják, hogy kómában van egy fiatalember. Ő már régen Moszkvába repült, életben van és jól van. A kérdés az, hogyan engedhették szabadon? Senkit se tartóztattak le, nem hallgatták ki őt – mondta a professzor.

Ő úgy tudja, hogy a fiatalember ment be előbb a fürdőszobába, aztán Elina, aki viszont már nem ment ki. Nem világos, hogy az első a zuhany alatt jól volt, de Elina meghalt a gáztól? Hogyan jött a gáz öt perc múlva? – sorolja kérdéseit Bogdanov.

Egyelőre az is bizonytalan, hogy hol történt a halál. Az orosz források következetesen az Otto Studios nevű hostelt nevezik meg. Ez a szálláshely azonban az Indexnek tegnap tagadta, hogy náluk történt volna. Pontosabban azt mondták, hogy nem náluk történt az eset, nincs is több információjuk arról, melyik lakásban. A REN TV szerint feltételezhető, hogy a fiatalok egy szobát foglaltak ugyanabban a házban, ahol a szálloda található.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK