Önkormányzati választás 2019

Szél Bernadett hivatalosan is miniszterelenök-jelölt

A párt történetében először állított miniszterelnök-jelöltet, mégpedig Szél Bernadett társelnök személyében. A párt szombati kongresszusán a immár hivatalosan is megválasztott kormányfő-jelölt a többi között arról beszélt, hogy az országnak új irányra, politikára és vezetőkre van szüksége. A kongresszus előtt megjelent Facebook posztjában hétpontos programot mutatott be.  

 

Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, frakcióvezetője, a párt miniszterelnök-jelöltje és Hadházy Ákos, a párt társelnöke, frakcióvezető-helyettes 
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Magyarországon a változások legfőbb akadálya az emberek reménytelensége és elkeseredettsége – hangoztatta már a párt miniszterelnök-jelöltjeként Szél Bernadett, aki azt ígérte, hogy nem lesznek a választások előtt üres ígéretek, a Szél-kormányban pedig nem kapnak helyet sem újracsomagolt politikusok, sem oligarchák s nem lesz terepük aljas alkuknak.

A hétpontos program

Szél Bernadett hétpontos programot hozott nyilvánosságra Facebook oldalán:

Vissza. Vissza kell foglalnunk a Parlamentet, az önkormányzatokat, vissza kell kérnünk az iskoláinkat, a kórházainkat. De mindenekelőtt vissza kell vennünk a pénzünket: az LMP által benyújtott antikorrupciós 12 pont intézkedései garantálják, hogy a korrupció Magyarországon néhány év alatt a fejlett nyugat-európai államok szintjére csökken. Akik az elmúlt évtizedekben a magyar emberektől lopott pénzből gazdagodtak meg, azok börtönbe fognak menni.

A bérválság felszámolása. Törlesztjük közszférával szemben felhalmozódott adósságokat, átalakítjuk az igazságtalan és rossz egykulcsos adórendszert és a terhek csökkentése révén lehetőséget adunk a magyar dolgozók többségét foglalkoztató kis és középvállalkozásoknak a béremelésre.

A magyar kkv-k. Nem az amúgy is erős külföldi nagyvállalatok fognak kedvezményeket kapni, hanem a magyar kis- és középvállalkozások, mert ők foglalkoztatják a magyar emberek többségét a versenyszférában. Tartósan kedvező, stabil környezetet teremtünk számukra, ahol az oktatás, szakképzés, adórendszer és vidékfejlesztés úgy van felépítve, hogy a jól teljesítő kisvállalkozások, egymással versenyezve, meg tudnak élni, és nem ütköznek úton-útfélen a multik erőfölényébe.

Világszínvonalú oktatás. Minden száz költségvetési forintból 20 forintot oktatásra kell fordítjuk. Növeljük a pedagógusok önállóságát, és visszaadjuk azoknak az önkormányzatoknak a fenntartói jogokat, amelyek akarják és képesek iskoláikat működtetni. Ingyenessé tesszük a diplomaszerzést.

Családközpontúság. Minden gyereket vállaló családot egyformán támogatunk. Megemeljük a családi pótlékot, állami bérlakás-programot indítunk a fiatalok lakásproblémáinak enyhítésére.

Működő és ingyenes állami egészségügy. Új finanszírozási rendszerrel biztosítjuk az egészségügyi béremelést és a hálapénz visszaszorítását. Minden háziorvosi körzetben biztosítjuk az ott élők ellátását.

Okosforradalom. Felmondjuk a drága, fölösleges és veszélyes paksi hitelszerződést, a felszabaduló pénzből a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb beruházási programját indítjuk el, ami orosz helyett magyar munkahelyeket teremt és magyar vállalkozásokat hoz helyzetbe. Felélesztjük a megújuló energia ipart Magyarországon, az elavult multik helyett pedig az innovatív kis- és középvállalkozásokat fogjuk támogatni. Olyan hatékony mezőgazdaságot teremtünk, ami nem a Fideszes hűbérurakat hanem a sikeres magyar családi gazdaságokat fogja támogatni. Összeszerelő üzem helyett innovációs központtá tesszük Magyarországot.

Lengyel  László szemben Botkával?

„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában.  A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten.

 

Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól.

Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója. Márpedig ez a szöveg éppen Botkát ösztönzi lépésre, bár nem teljesen világos, hogy ezt miként érti. A többség, aki az elemzést olvasta, úgy fordította le magának a szöveget, hogy

Lengyel ellépett némiképp Botka mellől, azzal legalább is, hogy tőle és az MSZP-től várja a tárgyalások kimozdítását a holtpontról, azaz neki kell módosítani eddig álláspontján.

A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt. „Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson – írja -, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik. (Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”

És ez a mondat a volt miniszterelnökről szól. Ez a mondat és az írás nem mutat még elmozdulást. Botka a saját elképzelését tartja egyetlen üdvözítő útnak, azt írja cikke végén: „itt és most dönteni kell arról, mi a fontosabb: pártszeretet, vagy hazaszeretet.”

Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.

Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt

Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap – így hívják a pályázatot, amellyel arra várnak ötleteket, hogy mire költsék el a 2018-as kampánypénzt.

A viccpárt azt írja honlapján, hogy most végre komoly összegekkel tudják „támogatni a jó kezdeményezéseket”.

A kampánytámogatást az ajánlóívek leadása után kapják meg. Az összeg attól függ, hány jelöltjük lesz, de szerintük

minimum 123 millió forintot biztosan szét tudnak osztani.

Azt írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”

Mivel az MKKP akcióiban mindenki önkéntesként vesz részt, ezért főleg olyan ötleteket várnak, amelyekkel anyagköltségre pályáznak, és többen összefogva, önkéntesként valósítják majd meg.

A nyertes ötleteket a kampány idején, a választásig kell megvalósítani.

Azt is írják, hogy bárki pályázhat: magánszemélyek, baráti társaságok, csoportok, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, de még pártok is.

Négy pályázati kategóriát hirdettek meg:

  • Pelikán József: 100 ezer és 1 millió forint között,
  • Betyár: 1 és 5 millió forint között,
  • Kisgömböc: 5 és 10 millió forint között,
  • Stróman: 10 millió forint felett.

A pályázatra egy Facebook-csoportot is létrehoztak.

Kerítést épít az ellenzék

Az biztos, hogy a Fidesz örül a fejleményeknek; amit az ellenzék művel – mínusz a Jobbik -, az abszolút kedvére való. Mert miközben kivétel nélkül mindegyik párt fennen hangoztatja bősz elszántságát a ma kormányzók elzavarásáról, aközben, valójában mindent elkövetnek, hogy a Fidesz ne pusztán maradjon, hanem lehetőleg újra kétharmaddal nyerjen. Így aztán hiába hangoztatja mindenki, hogy a választók többségének elege van a jelenlegi hatalom uralkodásából, a cselekvésük egyáltalán nincs szinkronban a megfogalmazott vágyakkal.

A hétvégén volt esély az áttörésre. Volt esély arra, hogy a szavazók által elvárt – és, ismételjük meg: a pártok által is preferált – együttműködés irányába történjenek pozitív lépések, ám mindez hiába való várakozás volt. Természetesen az alapkonfliktus szempontjából érdemes vizsgálni az eseményeket, vagyis, mit hoz a Demokratikus Koalíció, alias Gyurcsány Ferenc, MSZP, alias Botka László háború. Tudtuk, láttuk, hogy már péntek délutánra megmerevedni látszanak a frontok; a DK elnöke pártszavazással betonozta be magát az esetleges közös listára; közleményükben nem is hagytak kétséget a felől, hogy ez a közösködés kizárólag Gyurcsánnyal együtt képzelhető el.

Ily módon szombatra Botkának, ha a helyzet feloldásában gondolkodott volna, egyetlen húzása maradhatott volna: látványosan enged, amit esetleg oly módon is megtehetett volna, hogy a szövetségi megállapodások megkötését rábízza a párt, vagy a választmány elnökére.

De nem ezt tette. Sőt, ő is megkötötte magát, nem hagyván egérutat; egyértelműen fogalmazott: végigviszi azt, amit elkezdett.

Most tehát ott tartunk, hogy a két párt retorikájának kettős eleme hangsúlyozódik; a már említett Fidesz ellenes stratégia mellett a másikkal szembeni vád: elveszejti az ellenzéket, végső soron az országot.

Kölcsönösen egymást vádolják, ami persze a normális politikai helyezkedésbe általában belefér, de itt és most, ennél többről van szó.
Ténylegesen arról, hogy, ahogy Botka fogalmazott, megteremtik-e Orbán uralmának negyedik periódusát, vagy valódi esélyt kínálnak a kormányváltó erőknek.

Ez a valódi esély egyre távolodónak tűnik, még akkor is, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje harcias beszédben jelölte ki a követendő utat, illetve fogalmazta meg mindazt, amit az Orbán-kormány az országgal szemben elkövetett. Botka jól látja, és jól is fogalmazta meg azokat a bajokat és károkat, amelyeket a Fidesz okozott, de hát ebben semmiféle nézetkülönbség nincs az úgynevezett demokratikus ellenzéki oldalon. Ugyanazokat az elemeket hangsúlyozza Gyurcsány, vagy Szél Bernadett, Karácsony Gergely, vagy Juhász Péter. Mindenki Barabást kiált, és valahogy Jézus lesz belőle.

„Tökéletes a patthelyzet”, mondja egy, a politikai helyzetet jól ismerő forrásunk, nem hagyván kétséget a felől, hogy ez a lehető legrosszabb helyzet, ami előállhatott az ellenzéki oldalon. A hírek szerint a Demokratikus Koalíció, amelyben a tagok fanatikus Gyurcsány hívők, elfogadja azt a helyzetet is, ha semmi nem történik a közösködés érdekében; hisznek abban, hogy biztosan parlamenti párt lesznek, a felelősség pedig – ahogy elnökük fogalmaz -, a szocialistáké. Ők nem kívánnak más párt belügyeibe beavatkozni, s ezt elvárják másoktól is. Vagyis azt a feltételt, amit Botka szabott, amely Gyurcsányt elüldözné a közös listáról és csak az egyéni indulását támogatná, elfogadhatatlannak tartják.

Erre a szocialista politikusok egy része is egyetértően bólint, de míg eddig a bólintást egyfajta nyomásgyakorlás is kísérte, azaz a megegyezés irányába tolni Botkát, a szombati, a televíziós nyilvánosság előtt elhangzott beszéd után, megtörni látszik ez a szándék. Beszámolók szerint a Botka-féle beszédet követő zárt választmányi ülésen, bár sokan megfogalmazták a DK-val való házasság kényszerét, nyílt támadás, vagy bírálat már nem érte a miniszterelnök-jelöltet. Forrásaink abban nem láttak tisztán, hogy ez egyenlő-e a beletörődéssel, vagy új tervek születnek a nyomás újfajta módjára és fokozására. Ma a korábban szeptember végére jelzett áttörést kitolták decemberre mindazok, akik továbbra sem látnak más lehetséges utat, mint a két párt közösködését. Hogy pontosan milyen lehet egy ilyen újfajta nyomás, arról nem tudhattunk meg semmit, talán azért nem, mert akik ebben gondolkodnak, még maguk sem látják, mit is tehetnének.

Elsősorban persze Molnár Gyula pártelnökre vetik a szemüket; az általa, a választmányi gyűlésen elmondottakat értelmezik úgy: az elnök is a DK-val kötendő megállapodásban látja a megoldást.

Ma egy közös pont látszik amúgy Botka és Gyurcsány között: mindketten azt állítják, hogy még nincs semmi veszve; decemberben, vagy januárban még nem lesznek megkésve. Ami lehetséges, hogy így van – never say never -,de az is bizonyos, hogy eközben a Fidesz, a kormány köpönyegébe bújva, gőzerővel vág neki a kampánynak. Ahogy megírtuk – feltehetően október 1-től – teljes erővel próbálja bedolgozni a magyar lakosságot; üzenetének lényegét Orbán Viktor már megfogalmazta: csak akkor tudja megvédeni az országot a menekültektől, az eliszlámosodástól, ha még nagyobb felhatalmazást kap az újabb kormányzati ciklusra. Az ellenzék is operál, mint fentebb említettük a félelem-faktorral, azzal tudniillik, hogy mivé lesz az ország egy újabb Orbán-ciklus alatt, csak éppen elnyomják saját üzenetüket az egymással folytatott csat zajával.

Szóval az van most, hogy Orbán körbekeríti az országot, az ellenzék meg kerítést von saját maga köré. Tessék eldönteni, melyik a hatékonyabb.

Az Együtt is bemutatta választási programját

Minél előbb bevezetné az eurót az Együtt, a Szabadság és igazságosság című választási programja szerint. Emellett többek között új családtámogatást hoznának létre, tandíjmentessé tennék a felsőoktatást, „apahónapokat” vezetnének be, társadalmi vitát kezdenének az eutanáziáról, valamint leállítanák a stadionprogramot és a paksi bővítést.

A programbemutatón ott volt a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, miközben az Együtt és a Párbeszéd egy-egy szakpolitikusa is Botka László beszédére ment el.

Karácsony Gergely és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta: 491 ígéretet tettek. Magyarországot nem olyannak képzelik el, mint amilyen most: valóban

fejlődő, európai államot akarnak, amely szerethető, békességet hoz, és ahol minden ember egyformán jól érzi magát.

„Ekkor lenne együtt Magyarország” – fogalmazott. Arra készülnek, hogy jövőre leváltják a miniszterelnököt.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke azt mondta,

egy szabad Magyarországon nem kell félni,

az állam nem szól bele lelkiismereti kérdésekbe, mindenkinek jogában áll önállóan pályát, vagy éppen élettársat választani. Szerinte fontos ugyanakkor az igazságosság is: az államnak mindig segítenie kell a szegényeken.

Szigetvári Viktor és Juhász Péter
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A párt öt kulcsígéretét Juhász Péter foglalta össze az MTI tudósítása szerint. Igazságos családtámogatást vezetnének be: mivel minden gyereket egyenlőnek tartanak, azonos esélyeket biztosítanának. Azt mondta: a „rabszolgákat” kitermelni próbáló Orbán-féle oktatáspolitika helyett

önálló gondolkodásra nevelnének, szabad iskolákban.

A szabad tankönyvválasztáson túl tandíjmentessé tennék a felsőoktatást is. Sokkal többet költenének az egészségügyre, modern kórházi körülményeket teremtenének, megállítanák az orvosok, ápolók elvándorlását.

Az Együtt elnöke szerint ezekre a területekre azért nem jut pénz, mert „azt Orbán Viktor miniszterelnök és érdekköre ellopja”.

Ezeket az összegeket visszavennék, és kárpótlásra fordítanák.

Kijelentette, hogy ők hitelesek, tiszták, nem kötődnek az elmúlt huszonöt év politikai elitjéhez, így nem zsarolhatóak.

Ötödik kulcsígéretként Juhász Péter azt emelte ki, hogy

minél előbb bevezetnék az eurót,

és szorosan együttműködnének az Európai Unió országaival.

Szigetvári Viktor szintén felsorolt néhány ígéretet. Úgynevezett apahónapokat vezetnének be, hogy a férfiak is kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Társadalmi vitát kezdeményeznének az eutanázia aktív és passzív formájának szélesítéséről. Betiltanák, hogy állami vezetők sportági szakszövetségek élére kerülhessenek.

Leállítanák a stadionprogramot,

helyette tanuszodákat és iskolai sportcsarnokokat fejlesztenének. Leállítanák a paksi bővítést, és „tisztességes, fenntartható energiapolitikát” valósítanának meg – sorolta Szigetvári Viktor.

Ezt válaszolta a DK Botkának

A DK közleményben válaszolt Botka László beszédére. Azt írják: Botka a győzelem helyett a vereség forgatókönyvét hozza.

Gréczy Zsolt szóvivő azt írja, hogy a teljes körű együttműködésről tárgyaló demokratikus ellenzéki pártokat „egy hajszál választotta el a végső megállapodástól” 2016 decemberében. Ekkor jelentkezett be Botka László közös miniszterelnök-jelöltnek, a párt szerint azt állítva a kezében van a győzelem forgatókönyve – eszerint az ő feltételei alapján kellene összeállítani a közös listát és elosztani az egyéni választókerületeket. A tárgyalások megszakadtak.

Gréczy szerint

Botka a bejelentkezésétől eltelt 9 hónapban egyetlen ellenzéki pártot sem tudott meggyőzni igazáról.

Azt írja: „A végső megállapodástól messzebb vagyunk, mint 2016 decemberében. Ha ez így folytatódik, a győzelem forgatókönyvéből a vereség forgatókönyve lesz.”

A demokratikus ellenzéki pártok a legfontosabb kérdésekben egyetértenek; szakmai értelemben az ellenzék kész a közös kormányzásra – áll a közleményben. De ehhez még be kell bizonyítani alkalmasságukat a közös kormányzásra. A DK szerint

„az MSZP miniszterelnök-jelöltje ezidáig nem volt képes ezen működőképes, politikai, vezetési egység megteremtésére”.

Mai beszéde szerintük azt bizonyítja, hogy nem tudta beismerni eddigi kudarcát, „Hiába vannak szép mondatok, programelemek a jövő Magyarországáról, ha ahhoz pártján kívül senkit nem tud megnyerni” – írják. Szerintük ehhez kompromisszumokra van szükség.

A DK szerint Botkának még nem fogyott el az ideje, de „téved ha azt hiszi, hogy a választók nem büntetnek bennünket azért, hogy a közös alternatíva bemutatása helyett hónapok óta számukra érdektelen viták uralják a közéletet”.

Botka: Aki a saját politikai túléléséért küzd, az az Orbán-rendszert tartja hatalmon

A szövetségnek nincs alternatívája – ezt mondta Botka László az MSZP országos választmányának ülésén. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje üzent a DK-nak, erősen kritizálta Orbán Viktort, és bírálta az elmúlt 16 év kormányzását.

Botka László azzal kezdte beszédét, hogy hisz a szövetségben, az együttműködésben, amelynek a pártoknál mélyebbre kell hatolni. Azt mondta, hogy egy igazságosabb országhoz kormányváltás kell, ehhez szövetségre kell lépni,

a szövetségnek nincs alternatívája.

De szerinte ennek az erejét az adhatja, ha valódi lesz, és nem csak a szavak szintjén valósul meg, hanem tényleg le akarják váltani a kormányt. Botka szerint viszont most úgy tűnik, nem minden ellenzéki párt és politikus akarja ezt, néhányan a saját politikai túlélésükért küzdenek.

Azt mondta:

„aki nem hajlandó részt venni a szövetségben, aki még tárgyalni sem hajlandó, az nem akarja valójában, hogy Orbán és bandája 2018-ban megbukjon.”

Szerinte az ilyen politikusok hatalomban tartják Orbánt. Egyértelműen a DK-ra utalva azt mondta: mondhatnak bármit, hozhatnak ezer kifogást, „színészkedhetnek reggel, délben és este, bújhatnak párthatározatok mögé”, a lényeg, hogy nem hisznek a győzelemben, csak saját politikai túlélésükért hajtanak.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Kijelentette, hogy nem enged soha abból, hogy elvi alapokon építsék újjá az ellenzéket. Arról beszélt, hogy a szegedi modellt akarja megismertetni az egész országgal, meg akarja mutatni, hogy „a vidéki Magyarország nem egy szeglete őrzi még a szabadság fáklyáját.”

Botka László szerint

„gyűlöletből, haragból, zsarnokságból, hazugságból nem lehet hazát építeni”.

Kijelentette, hogy van ideje a versengésnek, de a közös célokért küzdésnek is. „Lejárt az üres szavak, eljött a tettek ideje, ütött az óra, hogy egy nagy lépést tegyünk előre a szabad Magyarország felé.”

Bírálta a 2010 előtti kormányokat is. Azt mondta: az elmúlt évtizedekben „voltak tehetetlen és voltak tehetségtelen kormányaink is. De Orbán kormánya tudatosan taszította kilátástalanságba, szegénységbe az országot.”

Hosszasan sorolta, miért kell szerinte leváltani az Orbán-kormányt:

leépítette a demokráciát, eltorzította a választási rendszert, maga alá gyűrte a médiát, leépítette a jogállamot, megszállta a gazdaságot.

Azt mondta, megérti azokat, akik 2010-ben Orbán Viktorra szavaztak, mert úgy érezték, hogy az előző nyolc év ígéretei hatalmas csalódásba fulladtak, hogy a gazdasági válságot csak súlyosbította „az ügyetlen, de főleg elvtelen kormányzás”, és ezért Orbánban látták azt a vezetőt, aki majd megmutatja a kiutat. De szerinte a legtöbben már másnap csalódtak, a nyugdíjpénztárak államosítása, a trafik- és földmutyik, a gazdagok adójának csökkentése, a jóléti és szociális intézmények leépítése, az oktatás és az egészségügy cserbenhagyása miatt.

Viszont 2014-ben nem láttak hiteles alternatívát, ezért kapott a Fidesz még egy esélyt. Szerinte Orbán a félelemre, csalódásra, kiábrándultságra játszik, nem a közösség érdekeit nézi, hanem „a pártelit, a milliárdosok, a multik támogatására esküdött fel”.

Botka szerint két dolgot tehet, aki kiábrándult: elmenekül külföldre, vagy megadja magát.

Szerinte az első tömegnek, 600 ezer embernek „Orbán nem engedi meg, hogy szavazzon, helyettük a határon túl élőket akarja lekenyerezni, akik még nem érezték meg Orbán népnyúzó politikáját”. A másodiknak pedig a kormány „mindent elárasztó, hazug kormánypropagandával, gyűlöletkeltéssel, hatalmi erő fitogtatásával veszi el a kedvét”.

Botka azt ígérte:

„helyrehozzuk mindazt, amit az elmúlt 16 évben a politikusok elrontottak.”

Szerinte a haza érdekét kell nézni, és ez nem „Putyin befolyásának és Mészáros Lőrinc gazdagságának növelése”.

Ehhez kért szövetséget, amelynek egyes résztvevői jelen is voltak: Ács Sándorné, a kishantosi központ vezetője; Andor László, korábbi uniós biztos; Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa; Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikusa; Büttl Ferenc, a Párbeszéd szakpolitikusa; és Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mellettük két új képviselőjelöltet is bemutatott: Rója Istvánt, a makói gimnázium igazgatóját, akit leváltottak, mert csatlakozott a kockás inges tiltakozáshoz; és Angeli Gabriellát Kalocsáról, ahol összefogással 2014 őszén a civilek legyőzték a Fidesz jelöltjét.

Botka szerint, ha most nem kötnek szövetséget, ha nem válják le a kormányt, akkor az ország évtizedekre a vesztesek közé kerül. Ahogy fogalmazott:

„keljünk fel és harcoljunk, söpörjük el a hatalomból Orbánt és bandáját”.

Szerinte Orbán Viktor „köztörvényes bűnözőkkel, sikkasztókkal vette körül magát”, és „Magyarország egy középkori kiskirályság lett”. Megemlítette Mészáros Lőrincet, akinek az „órabére 11 millió forint, még akkor is, ha alszik”.

Szerinte a rendszer legnagyobb bűne, amelynek következményeit nemzedékekig kell viselni, az az, hogy

„gerinctelenné akarja tenni a nemzetet”,

a rendszer kiszolgálóit jutalmazza, nem a tudást, a tehetséget.

Azt mondta, olyan Magyarországot akar, amely nem zárja el a társadalom többsége elől az érvényesülés lehetőségét. Azt ígérte, hogy kormányváltás esetén mindenkire érvényesek lesznek a törvények, és ingyenessé teszik az első diplomát. Szerinte duplájára kell emelni az öregségi nyugdíjminimumot, vissza kell adni a 13. havi nyugdíjat, adómentessé kell tenni a közmunkát és a minimálbért.

Beszédét azzal zárta: „fizessenek a gazdagok, hogy jobban éljenek a magyarok”.

A DK nem fogadja el, hogy Gyurcsány ne legyen rajta a közös ellenzéki listán

A párt elnökségének közleménye szerint csak együttműködéssel lehet leváltani a Fideszt, és „a DK előfeltételek nélkül nyitott egy ilyen megállapodásra”. Azt is írják: sajnálják, hogy vannak, akik nem így gondolkodnak. Javaslatuk szerint az egyéni választókerületekben kellene megállapodni az ellenzéki jelöltről.

A közlemény szerint az MSZP feltétele az együttműködésre, hogy „beleszólhasson abba, hogy ki képviselje” a pártot – az MSZP azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (aki néhány napja interjút adott a fuhu.hu-nak) nem szerepelne az esetleges közös listán, csak egyéniben indulna.

Gyurcsány Ferenc a DK kampánynyitóján
MTI Fotó: Soós Lajos

A DK elnöksége viszont azt írja, ezt elvi okból sem fogadják el. Emlékeztetnek a pártszavazásra, amelyen szintén így döntöttek a tagok, de azt is írják, hogy olyan világot szeretnének, ahol

„sem a miniszterelnök, sem valamely miniszterelnök-jelölt nem szólhat bele, hogy ki legyen egy vállalat, egy egyetem, egy civil szervezet, egy egyház vagy egy párt képviselője.”

Azt írják, sajnálják, hogy az MSZP nem tudja elfogadni a DK függetlenségét. Szerintük ezzel lehetetlenné teszi, hogy közös listát hozzanak létre, de nem akarnak lemondani az együttműködésről.

Azt írják, hogy kompromisszumot kell kötni, hiszen az MSZP miniszterelnök-jelöltje sem talált eddig partnereket. Javaslatuk szerint

legalább abban meg kell állapodni, hogy az egyes választókerületekben melyik az az egyetlen demokratikus ellenzéki párt, amely jelöltet indít,

a többiek pedig ezen egyetlen jelölt támogatására szólítsák fel választóikat. Eszerint a Fidesz jelöltjével szemben mindenhol csak egy demokratikus jelölt indulna. Ezt nevezi a párt az „egy az egy ellen” politikájának.

A közlemény szerint ma „az MSZP a legnagyobb demokratikus ellenzéki párt, azonban közjogi értelemben nincs több joga, hanem politikai értelemben van több felelőssége”. Azt írják, ha nincs megegyezés, akkor egymással szemben fognak indulni, de ezt nem akarják, mert így

„elérhetetlen távolságba kerül az Orbán-rendszer leváltásának lehetősége”.

A közlemény azzal zárul, hogy kívánunk több nyitottságot, kompromisszumkészséget és belátást kívánnak minden demokratának.

Botka felemás helyzetben

Három héttel a szegedi fórum után, minőséget akar ugrani szombaton Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje többek között – mintegy a bírálóinak válaszolva – azt kívánja bemutatni: nem töltötte tétlenül az időt, igen sokat lépett előre a szövetségi politika megalapozásában.

Igaz ugyan, hogy látványos pártmegállapodást még nem kötött, de olyan egyéni jelölteket nyert meg magának, akik

afféle trójai falóként behozzák magukkal a pártjukat is

a majdani széles együttműködésbe. Így jut szerephez a Liberálisoktól Szent-Iványi István, mint külpolitikai szakértő, Büttl Ferenc közgazdász a Párbeszédtől, aki viszont jelezte, hogy nem a pártját képviseli a szombati rendezvényen, Komáromi Zoltán egészségügyi szakértő az Együtt-től, plusz Ács Sándorné, Kishantosról és Andor László, volt EU-biztos.

A felsorolásból hiányzik Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki ugyan előzetesen részt vett volna a szombati, ATV által is közvetített rendezvényen, de végül, mint azt a FüHü elsőként megírta, nem megy el Botka előadására.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Mindez azt is jelzi, hogy előre borítékolhatóan minimum felemásra lehet értékelni a botkai szándék eredményét;

áttörés nem várható.

És elsősorban azért nem, mert abban a, jóindulatúan talán taktikainak nevezhető csatában, amelyet Botka Gyurcsány Ferenccel folytat ez a rendezvény nem fog előnyt biztosítani a szocialista miniszterelnök-jelölt számára. Gyurcsány ugyanis erősebbet húzott; olyan pártszavazást rendelt el, amelynek eredménye pontosan úgy alakult, ahogy várta:

bebetonozta őt a Demokratikus Koalíció listáján. 

Másként: a DK párttagjai, 96 százalékban, hallani sem akarnak arról, hogy elnökük ne legyen rajta a párt választási listáján. Márpedig Botka a minap pontosan ezt az elvárást fogalmazta meg ismételten; Gyurcsányt nem tudja elképzelni a közös listán, legfeljebb annyi engedményt tud tenni, hogy elvárván a volt miniszterelnöktől az egyéni körzetben való indulást, olyan helyet enged át a DK vezetőjének, amelyben jó eséllyel nyerhet is.

Gyurcsány ugyan folyamatosan arról beszél, hogy előbb-utóbb úgy is lesz megállapodás, akár a választások előtti napokban is, de

engedni nem tud: őt már a pártja szavazása is köti.

Ezt az egységes akaratot az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem tudja felmutatni; pártjában meglehetősen magas arányban vannak azok a politikusok, akik csak a DK-val közös lista létrehozásán keresztül látják megvalósíthatónak a kormányváltást. Egyetértenek ugyan saját jelöltjükkel abban, hogy az LMP-vel a koordinált indulásban való megállapodás feltétlenül szükséges lenne a demokratikus ellenzék számára ahhoz, hogy elérjék céljukat.

Az LMP ugyan egyelőre makacsnak tűnik ebben a kérdésben, a nyilvánosság előtt határozottan elutasítja a szocialisták közeledését, ám vájtfülüek szerint,

ez az álláspont mégsem olyan merev.

Vannak, akik Szél Bernadett, vagy Hadházy Ákos egy-egy nyilatkozatát úgy értelmezik, hogy volna azért a két társelnök szerint némi nyitottság a tárgyalásra. Ebben persze jelentős akadály, hogy maga párt legfelsőbb fóruma döntött úgy: ez az út az LMP számára tilalmazott.

Botka László
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mire számíthat akkor Botka? Az általa felvonultatott szereplők nem bírják a pártjuk százszázalékos támogatottságát, a legmagasabban mért két párttal – LMP, DK – egyelőre még csak a tárgyalásoknál sem tartanak, ugyanakkor az MSZP belső köreiben is – enyhén szólva – óvatosan bánnak a Botka-tervvel. Egyesek ugyan úgy látják: szombaton a miniszterelnök jelölt sikerekről és haladásról fog beszámolni, még az is lehet, hogy ez az előadás elegendő lesz némi időnyerésre, de mások határozottan úgy vélekednek:

késésben vannak és Botka túlságosan is megkötötte magát,

és szombaton is megköti magát, ahelyett, hogy nyitott vegyértékeket mutatna fel a DK irányában.

Vagyis, újra feltéve a kérdést, mire számíthat Botka, nehezen tudunk választ adni. A jelek szerint sem a belső, sem a külső konszolidációban nem tudott jelentősen előrelépni, ami viszont – tudomásul véve, hogy a politikában minden lehetséges – a választások közeledtére figyelemmel, nagymértékben csökkenti az ellenzék esélyeit, a kormányváltásban érdekeltek reményeit.

Karácsony most nemet mond

A Független Hírügynökség értesülése szerint Karácsony Gergely, Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje nem megy el szombaton Botka László szocialista kormányfő-jelölt szövetségi politikájának a meghirdetésére. 

Új típusú szövetségi politikát hirdet meg szombaton, legalább is a szándékai szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László. A szimbolikus erőt az kölcsönözné az ATV által is közvetített beszédnek, hogy több párt képviselője is fölsorakozna Botka mellett. Ott lesz a beszámolók szerint Szent-Iványi István, akit külügyi szakértőként mutat majd be a jelölt. Szent-Iványi a Liberálisok, másként Fodor Gábor embere, és bár ez a párt a kutatások szerint nem vonz tömegeket, azért fölsorakozásuk Botka mögött mégiscsak fontos jelkép.

Ugyanígy a Párbeszéd jelenléte, onnan a közgazdász Büttl Ferencre és a párt miniszterelnök-jelöltjére, Karácsony Gergelyre számít Botka, aki –  ha hinni lehet például az index tudósításának – a  kulturális programok írójaként mutatná be a Párbeszéd társelnökét. Ez viszont nem fedi teljesen a valóságot. Ugyanis a Független Hírügynökség értesülése szerint

Karácsony végül mégsem megy el, noha bennfentesek szerint ő maga sem lát más megoldást, mint a megegyezés szükségességét.

Ha figyelembe vesszük Karácsony szegedi megjelenését, az ottani, augusztus végi fórum interpretációját, akkor már az akkori szerepvállalása is okozott némi zavart; nem lehetett pontosan értelmezni, hogy behódolt-e az MSZP-miniszterelnök-jelöltjének, azaz lemondott-e saját hasonló titulusáról a Párbeszédben, vagy csak azt deklarálta, ha úgy hozza a sors, nem megy szembe Botkával. Utóbb ez a megközelítés erősödött meg, amit azzal is magyaráztak, hogy Karácsony pártja erősen megosztott a kérdésben.

Már csak azért is, mert hivatalos, bilaterális, értsd: a két párt közötti megbeszélés eddig nem volt, így megállapodás sem köttethetett.

Karácsony távolmaradása azért is kellemetlen lehet most Botka Lászlónak, mert a Párbeszéd társelnöke a legnépszerűbb politikusok közé tartozik, sőt kijelenthetjük:

az ellenzék szereplői közül ő az, aki felveszi a versenyt a kormánypártiakkal.

És noha az ő pártja sem tud markánsan feliratkozni a közvéleménykutatók sikerlistáján, személye fontos eleme lenne Botka stratégiájának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!