A „hivatásos bejelentő” az ÁSZ ügyében lépett

0
1443

A párttörvény alkotmánybírósági felülvizsgálatának kezdeményezését kéri Orbán Viktortól a gyakran „hivatásos bejelentőként” emlegetett Tényi István. A számvevőszéki vizsgálat jogorvoslati lehetőségének hiányát kifogásolja. Olyan esetben is, amelyet a gyanú szerint a Jobbik miatt írtak elő októberben.

Sérti az alkotmányos előírást az, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártoknál folytatott vizsgálati megállapításai, a büntetés ellen nem vehető igénybe bírósági út – ez a lényege a szinte minden nagy port felvert ügyben beadványokat, feljelentéseket készítő Tényi István levelének. Ezért arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a párttörvénynek az ilyen eljárások szabályait tartalmazó két szakaszára kérjen eljárást az Alkotmánybíróságtól.

A miniszterelnöknek küldött közérdekű bejelentésben leírja, hogy az ÁSZ a jogszabály értelmében nem minősül központi államigazgatási szervnek, így a közigazgatási perrendtartási törvény értelmében határozatainak ügyében

rendes bírói út nem vehető igénybe.

A jogorvoslati lehetőséget a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény sem tartalmazza.

Az Alaptörvény viszont rögzíti a jogorvoslathoz való jogot. Tényi arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában „a tisztességes eljáráshoz való jogot nem önmagában, hanem a hatósági és a bírósági eljárásokkal szembeni elvárásként ismerte el”. Ezért szerinte a tisztességes eljárás nem képzelhető el bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül.

Tényi nem említi meg a Jobbik vagy más párt nevét, de egyértelmű, hogy a most zajló ÁSZ-eljárások miatt ragadott tollat. Aminek eddigi következménye a Jobbiknál a 331 milliós büntetés kiszabása tiltott pártfinanszírozás miatt, és egy másik 331 milliós tétel, az idei költségvetési támogatás megkurtítása ennyivel. További kisebb büntetést kapott az LMP, Liberálisok, DK és az Együtt.

A Tényi által hiányolt jogorvoslat most olyan ügyben került elő, amelyre vonatkozóan korábban csak a tiltott pénzbeli hozzájárulást elfogadó párt esetében írta elő, hogy, ha szükséges, adók módjára kell behajtani a büntetést. Tavaly októberben viszont nemzetgazdasági miniszteri rendeletben kiterjesztették ezt a nem vagyoni hozzájárulás esetére is. Akkor, amikor már zajlott a Jobbiknál az ÁSZ vizsgálata, amelyben végül nem vagyoni hozzájárulást állapított meg, mert a listaárnál olcsóbb plakáthelyeket kapott Simicska Lajos cégeitől.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .