Kezdőlap Címkék ÁSZ

Címke: ÁSZ

Nem a kancellária felállítása a legnagyobb változtatás amire készül a kormány

„A jelek arra utalnak, hogy a kormány szisztematikusan, előre eltervezett módon dramatizálni akarja az egészségügyi intézmények helyzetét, hogy politikai szempontból megússza az eltervezett változások végrehajtásának kedvezőtlen következményeit úgy, hogy akár megváltóként tekinthessen rá a lakosság” – szögezte le az elmúlt időszak egészségügyet érintő kormányzati kommunikációról László Imre, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt egészségügyi kabinetjének a vezetője.

Az egészségpolitikai szakember a Független Hírügynökség felvetésére reagálva leszögezte: a kormány több lépése (így legutóbb Domokos László ÁSZ-elnöknek az egészségügyi intézmények elleni támadása, hogy három szóval jellemezte a rendszert: botrány, káosz és korrupció), nem csak a kancellári rendszert igyekszik előkészíteni, hanem ennél komplexebb változtatásokat is. „Bele akarnak nyúlni az egészségügy struktúrájába, ám miután az politikailag kényes és helyi szinten könnyen visszaüthet a legközelebbi választásokon, ezért hangulatkeltéssel próbálják előkészíteni azt” – szögezte le.

Magyarországon több mint 100 fekvőbeteg gyógyintézmény  finanszírozásában vesz részt az állam, s emellett több száz járóbeteg-szakellátót finanszíroz – emlékeztetett, hozzátéve: ennek fényében végképp nem érti, hogy az Állami Számvevőszék 14 intézetnél végzett (ráadásul nem is most, hanem két éve) vizsgálata alapján hogyan állhatott most elő azzal Domokos a Magyar Időknek adott interjújában azzal, hogy anarchia és évek óta tartó szabálytalanságok jellemzik az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Pedig az ÁSZ elnökének állítólag megvan a képzettsége és hozzáértése – mondja László Imre, aki ezért Domokos Lászlót a mutatottnál okosabbnak tartja, így biztos abban, hogy

„a rendkívül visszataszító, otromba, a betegek bizalmát megingató támadása  koncepciózus jellegű  és egy komolyabb dolognak az előkészítése”.

Ezt támasztja alá az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy pénzügyi felügyeletet szeretne a kórházakhoz rendelni; három irányban gondolkodnak, vagy minden kórházhoz, vagy régiós szinten vagy csak a komoly adósságokat felhalmozókhoz.

László emlékeztetett arra, hogy sorra jönnek a negatív hírek az egészségügyről a kormányzat részéről. Például a kórházi adósságokról, amelyek valójában nem is a kórházak adóssága, hiszen azért halmozódik fel, mert az állam nem fizeti ki a beavatkozások valós árát az intézményeknek, amelyek így kénytelen többet fordítani azokra, mint amennyit kapnak érte. Felmelegítették a hálapénz kérdését is a utóbbi időben – mondott még egy példát arra, hogyan vezetik fel azt, hogy a kormány ugyan nem akarja de kénytelen belenyúlni az egészségügy szervezetébe. Így majd azt tudják kommunikálni, hogy teszik ezt a lakosság érdekében. Ezzel is megpróbálják kivédeni a lakossági felháborodást – hiszen például ha egy helyi kórházat bezárnak, akkor az biztos, hogy a következő választásokon a város Fideszes országgyűlési képviselőjét nem fogják újraválasztani

„Ezért kell dramatizálni a helyzetet jó előre, s ennek a része az ÁSZ-elnök támadása is.”

De hiába próbálják az egészségügyre tolni  felelősséget, ettől a tény még tény marad: forráshiányos a terület, nem is kicsit. Csak egy adat erre:

Magyarországon az uniós átlagnak még a felét sem költik egészségügyre: az EU átlaga 2700 euró/év/fő, Magyarországon 1300.

Kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy Kórozs Lajos szocialista képviselő, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés miatt, a DK egészségpolitikai szakértője leszögezte: semmi más nem  történt, mint hogy Kórozs lecsapott egy magas labdát lecsapott.

„Ha ennyire súlyos a helyzet, illetve a tapasztalt visszaélések, akkor illik is büntetőügyet csinálni belőle. Persze ezt az ÁSZ-nak kellett volna meglépnie, de ugye ők ezt nem tették meg” – szögezte le

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!Alulírott Korózs Lajos országgyűlési képviselő (értesítési postacím: Országgyűlés…

Közzétette: Korózs Lajos – 2018. augusztus 9., csütörtök

Kórozs egyébként a feljelentésről beszámoló sajtótájékoztatóján leszögezte: szeretnénk megtudni, ki a hunyó, a Fideszes állami vezetők vagy  Fidesz által kinevezett kórház-  és intézményvezetők. Hozzáfűzte: Polt Péternek könnyű dolga van, iratokat, dokumentumokat lefoglalni, kihallgatásokat elrendelni és később vádemelési javaslattal a bíróságnak átadni – mondta el a képviselő.

Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének

0

A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.

A két egyesület közleményében azt írta: “visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:

ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.

Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó

szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.

A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.

Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.

A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,

„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,

és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.

Példaként hozták, hogy

Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.

Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt

WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,

azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.

A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és

a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.

Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy “felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.

“Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,

és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.

Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.

A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

  • Ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, a bűntetőügy közelébe sem juthatott volna

  • A Postapalota-értékesítését nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe

  • A bírónő szerint sem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely övezte az ügyet  

  • Az Állami Számvevőszék 2009-ben nem vette figyelembe, hogy öt évvel korábban maga tett olyan megállapítást, amelynek megfelelően járt el a Magyar Posta

  • Az ilyen perekben eljáró bírókat érő támadásokra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia

 

Önt és öt vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék bírája első fokon felmentette. Az Ön számára melyek a leglényegesebb mozzanatai, netán tanulságai az ügynek?

Az első, hogy az ügyészség által, egyetlen szakértői véleményre támaszkodó, a nyomozóhatóság és a vádlottak részéről megtámadott, legalábbis ellentmondásos állítások alapján emelt vádat a bírósági eljárás 3,5 éve alatt több más igazságügyi szakértő egybehangzó tételes cáfolatával gyakorlatilag megsemmisítettek. Ami maradt, az a meglévő szabályok, törvények szerint végrehajtott, egy gazdálkodó szervezet életében szokásos vagyongazdálkodási döntés, amely nem arról a hétszáz főről szólt, akik eredetileg a média által felkapott Krisztina kőrúti Postapalotában dolgoztak, hanem a Magyar Posta hat budapesti telephelyén dolgozó összesen 1600 dolgozójának az elhelyezéséről – ahogy azt egyébként a székházak tranzakcióját kívánatosnak nevező 2004-es Állami Számvevőszéki jelentésmegállapította. A második ezzel szorosan összefügg: az, hogy a Postapalota értékesítését és ügyét a közvélemény számára a politika addig erőltette, amíg közéleti beágyazódást nem ért el, s

a politikai kurzusváltásoknál szokásos magyar bűntetőeljárási elszámoltatási kultúra eszközévé nem tett.

Az ügyészség erőfeszítései ellenére mégis felmentő ítélet született – bűncselekmény hiányában –, mégpedig annak ellenére, hogy erőteljesen politikai színezetű ügyről van szó. Szóba került-e akármilyen módon a bírói munka során a politikai vetület?

A bírónő két dolgot tartott fontosnak hangsúlyozni az ügy körülményeiről azelőtt, hogy belefogott volna a felmentő ítélet jogi elemzésébe: elsőként azt taglalta, hogy maga a gazdasági döntés 1600 irodai férőhely kérdéséről szólt, mégis a mai napig az 1920-ban épült Krisztina kőrúti Postapalota sorsa az egész mozgatórugója. Pedig – hangsúlyozta – 700 ember dolgozott csak ott, a feladat pedig 1600 ember különféle módozatok közötti választás alapján hozott elhelyezésének a kérdése volt; mindazonáltal senki nem beszélt és beszél 900 ember dolgáról. Miként arról sem, hogy a hat érintett telephely közül csak egy volt a Postapalota, miközben  többi telephelyen is felmerültek különböző problémák, mint ahogy azt az eredeti, 2004-es ÁSZ-jelentés is kimutatta.

Tehát a döntést nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe.

A másik, amire a bíró felhívta a figyelmet az az volt, hogy az ügyet nem lehet a napi politikától kiragadva kezelni, hiszen a vádlottak között ott van egy, az előző politikai kurzus kormányának volt minisztere is.

Nem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely éppen ezért övezte az ügyet

– mutatott rá a bíró, aki ezt előre bocsátva fogott magába az ítélet indoklásába. Ebben összevetette a vádirati tényállást és a bírósági tényállást – ez a kettő egész mást jelent; bemutatta, hogy miért valós ez a 3,5 év munkájával született bírósági a tényállás, s bebizonyította, hogy a tanuk, a szakértők, a vádlottak, az ügyész, a vádlottak jogi képviselőinek beadványai, észrevételei ütköztetésével milyen munkát végzett.

És milyent Ön szerint?

Nagyon alaposat. A tények önmagukért beszélnek: volt egy feljelentés, amiből semmi sem volt igaz; volt egy nyomozás, amelynek során a nyomozóhatóság nem talált semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot, viszont beszerzett egy olyan silány, minősíthetetlen igazságügyi szakértői véleményt, amelytől ugyan maga a nyomozóhatóság is elhatárolódott a vádemelés előtt, ám ez nem gátolta meg az ügyészséget abban, hogy ilyen ingatag bizonyítékokra alapítva ne emeljen vádat. Ezzel a bíróságot hozta olyan helyzetbe, amely így egy semmire sem alkalmas vádiratot kapott az ügyészségtől.

Ezért kellett 3,5 évig dolgoznia, hogy bírósági szakban elvégezze az ügyészség által el nem végzett  nyomozati munkát. És elvégezte.

A bírónő istentelen alapossággal megtanulta, letárgyalta az ügyet, rengeteg szakértőt hívott be, többszörösen ütköztette a szakértőket. A bíró végig tárgyalt 3,5 évet, mindenkinek minden esélyt megadott, a védekezésre, a támadásra egyaránt. Megjegyzem, mindezt tette úgy, hogy az ügyészség szó nélkül hagyta az egészet, nem próbált reagálni. Pedig az eredeti vádiratból mára már egy szó, annyi igaz nem maradt, nemhogy az eredeti, 2010 februárjában, még a választások előtt megtett Balsai-feljelentésből. Egyértelműen kimondható, hogy olyan alapos ítélet született, amelybe nem lehet belekötni – de persze tisztában vagyok azzal, hogy hol élek…

Az első fokú ítéletnek már a másnapján aljas támadások érték a kormányhű médiában a bírónőt, s ennek apropóján korábbi perek más bíróit is. A szakmai szervezetnek meg kellene védenie a bírói tisztességet.

Az ítélet ugyanis annyira alapos, hogy ezt be tudja bizonyítani. Éppen ezért  erre és más ilyen támadásra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia. Ha ennek nem lesz jogi válaszlépése a bírósági szervezet részéről, akkor valóban egy közép-afrikai ország közéletéhez közeli állapotba került Magyarország.

Mik voltak a felmentéshez vezető legfontosabb elemek?

Az, hogy ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, bűntetőügy közelébe sem juthatott volna. Nem volt ugyanis másról szó, mint a normális, szokásos gazdálkodó szervezet életében meghozott döntések sorába illeszkedő vagyongazdálkodási kérdésről, amelyből tizenkettő egy tucat.

Naivan megkérdezem: hogyan lehetséges, hogy így kisiklott egy normális gazdasági döntés ügye?  

Itt már közbelépnek a mélyebb, a magyar közéletre jellemző mocskos, aljas, rosszszándékú történetek és elhallgatott információk. Egyébként mondok egy érdekeset:

ha lett is volna bűncselekmény, akkor azt az ÁSZ követte volna el, amely bűnbe kényszerítette a Magyar Postát és annak tulajdonosát,

hiszen a Magyar Posta és annak  tulajdonosa, az állam, illetve a tulajdonosi jogokat egyszemélyben gyakorló ÁPV Zrt. az állami számvevők akkori, 2004-es – az interneten ma is fellelhető –  jelentésének megállapításai alapján értékesítették a Postapalotát és menedzseltek öt további telephelyet, majd béreltek székházat a Magyar Postának.
Gondolom, a védekezés során erről bőven szó esett. Az ügyészség erre sem reagált?

Miként arra sem hogy később, 2009-ben az ÁSZ már ezzel gyökeresen ellentétes megállapításokat tett:  amikor ősszel – ekkor már egyértelműen látszott, hogy tavasszal kormányváltás lesz – hirtelen elkezdte vizsgálni az állami cégek székházeladásait, beleértve a Magyar Postáét is. Érdekes módon azonban ez utóbbi jelentésben egy szó utalás sem esik arról, hogy a 2004-es ÁSZ-megállapításokra hogyan reagált a Posta, miközben minden egyes ÁSZ-jelentést úgy szoktak kezdeni, hogy a megtett megállapításokból mit hajtottak végre a címzettek. Ugyanis a 2004-es jelentésben az állt, hogy a Magyar Posta  fővárosi igazgatási irányítási apparátusának szétszórt elhelyezése rossz hatékonyságú és gazdaságtalan.

Tehát a Magyar Postát tulajdonló ÁPV Zrt. nem tett semmi mást 2006-2007-ben, mint hogy végrehajtotta ezt az ÁSZ-megállapítást.

Erre nem utal vissza a 2009-es ÁSZ-jelentés, holott minden ilyen jelentésnek azzal kell kezdődnie, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításaira milyen intézkedések születtek

De hát 2009-ben még Bajnai-kormány volt, nem lehet ráfogni, hogy Fidesz-nyomásra működött volna az ÁSZ.

Akkor már lehetett tudni, hogy a szocialista kormány meg fog bukni, s teljesíteni kellett a Fidesz részéről érkezett igényeket a botrányra. Mindenesetre az is érdekes és sarkalatos kérdés, hogy az ügyészség és persze a sajtó nagy része elfelejtette felvenni ezt tényt a mérlegelési szempontok közé. Nem beszélve az ÁSZ-ról magáról, pedig a 2009-es jelentés készítőinek az egyike – aki már a 2004-es jelentésben is közreműködött – megnyilatkozott az ügyben, s azt bírta mondani, hogy a Magyar Posta jobban tette volna, ha semmit nem csinál. Az már csak egy plusz adalék, hogy

mind a két jelentést az akkori elnök, Kovács Árpád jegyezte. Kérdem én: akkor az ÁSZ mit tett volna jobban? 2009-ben elmondja, hogy 2004-ben leírta azt, aminek most éppen az ellenkezőjét állítja?

De a bírósági ítéletben ez előjött, nem? Mármint a két ÁSZ-jelentés egymásnak ellentmondó megállapításai és azok szerepe, ha már az nem is, hogy ezzel az ÁSZ érintett emberi is tökéletesen belesimulakt a beköszönő új politikai rendszerbe, s hogy szépen átmentsék magukat a következő érába.

A bírósági ítéletben gyakorlatilag benne van, igen. És az ügyészség nem is érvelt ellene, úgy tett, mintha nem is létezne ez a két jelentés. Pedig ez önmagában egy olyan körülmény, amelynek ki kellett volna iktatnia  bűncselekménynek még a szándékát is. Egyébiránt a bírói ítéletben volt olyan kitétel is, hogy voltak a Magyar Posta által a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. számára készített előterjesztésben bizonyos hiányosságok, ám ezek nem voltak megtévesztők, nem tették alkalmatlanná az ÁPR Zrt. igazgatóságának reális döntését. Csak csendben jegyzem egyébként meg: nekem egymilliárd forintig terjedt a döntési kompetenciám, a posta igazgatóságának 1 és 5 milliárd közötti értékben, az afeletti ügyekben a vagyonkezelőnek, mint egyszemélyes részvényesnek volt joga határozatot hozni, amelyet a Magyar Postának végre kellett hajtani.

Hogyan élte, éli meg, hogy elvettek 3,5 évet az életéből?

Többet, jóval többet. Hiszen 2010 február óta tart az ügy. Akkor ugyan még állítólag szocialista irányultságú volt az ügyészség – de hát látjuk, a Balsai István által tett feljelentést nem dobták vissza, hanem az akkor főügyész elrendelte a nyomozást anélkül, hogy figyelembe vette volna azt a soron kívüli rendkívüli vizsgálatot, amelyet az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter rendelt el még 2009 őszén, az ÁSZ-jelentés nyomán a vagyonkezelő ellenőrző bizottságánál arról, hogy mi igaz a MÁV, a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió székházainak értékesítésével kapcsolatos állítólagos visszaélésekkel. Ha az igazság lett volna érdekes, lehetett volna még várni három hetet – ugyanis márciusban jelent meg a 120 oldalas vizsgálat, amely olyanokat mondott ki, hogy a tulajdonos akarata szerint, gazdaságosan és jól végrehajtott tranzakció volt a Magyar Posta részéről, mentes a hiányosságoktól, s hogy visszaélésre okot adó körülményt nem volt. Az ügyészség elkérhette volna a jelentést, és még az  áprilisi választások előtt vissza is dobhatta volna az egész ügyet. Megjegyzem, akkor még nem egypárti volt a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága, s  egy ellenszavazattal mindenki támogatta a jelentést. De az ügyészség elkezdett nyomozni, majd a kormány- és főügyész-váltás után, Polt Péter boldogan folytatta azt.

Ön mit tudott csinálni ilyen teher árnyékában?

2010 májusa után semmit. Akkor már az oroszlányi Vértesi Erőműnél dolgoztam, ugyanis 2008-ban a Monor erdei vasúti tömegszerencsétlenség után lemondtam miniszteri posztomról, s Oroszlányba kerültem. Amikor Orbánék átvették a hatalmat, Simicska üzent nekem, hogy mennem kell, de én akkor már tudattam, hogy közös megegyezéssel távozni akarok, nem szeretnék én sem velük dolgozni. Ezután persze nem találtam a képzettségemnek, szakmai múltamnak megfelelő munkát, feladatot.

Teljesen ellehetetlenítettek. A nyugdíjamat ugyan megkaptam – 64 éves voltam –, anyagi problémáim nem igen voltak, de ettől még nem voltam boldogabb. Intellektuálisan és mentálisan méltatlan volt mindez egész addigi életemhez, pályámhoz.

És akkor még nem beszéltem az olyan dolgokról, hogy milyen az, amikor rabosítják az embert – nem vagyok egy gyenge ember, de majdnem elsírtam magam, amikor ártatlanul végig kellett élnem a megaláztatásokat.

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.

Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.

A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.

Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.

Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.

Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)

Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.

Lapszem 2018. február 17.

0

Ma a Donátok ünneplik a névnapjukat. Tovább próbálkozik a tél: az előrejelzések szerint estétől a Dunántúlon, később keletebbre is csapadék lesz, helyenként hó 1 és 7 fok között várható, dél felé haladva a melegebb értékekkel. Éjszakától azonban már havazást mondanak. Késő este -2, +4 fok valószínű. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava – Tiborczéknál nem ég a világ

Helyszíni riportot közöl a Fejér megyei Csabdiból, Tiborcz István állandó lakóhelyéről a Népszava, amelynek az újságírója megtudta, hogy a közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták a településen Orbán vejét. Nincs mozgás a hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillában és környékén, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel. Végül egy őr megjelent egy hatalmas kaukázusi juhászkutyával és azt közölte, hogy

 „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk.

Hasonlóan járt az újságíró a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, ahol:

„egy jó ideje nem látták az ifiurat”

Miként a faluban sem, ahol csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettek fel kérdéseket nekik. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon “reagáltak” a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra:

„Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni.” Ezzel együtt hozzátette azt is: “De legalább van fejlődés…”

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó – jegyzi meg a lap. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között – jegyzi meg a Népszava munkatársa, hozzátéve: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Magyar Nemzet –  Tiborcz István, a klímavédelmi aktivista

A kormányfő vejének ügyeivel terjedelmes cikkben foglalkozik a Magyar Nemzet is, amely arra jut, hogy Szekszárd városa zöldközbeszerzésként tálalta a lakosságnak azt a közvilágítási korszerűsítést, amelyben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint is bizonyítható, hogy az Elios Zrt. – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt cége – előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel. Emellett olyan kikötések kerültek a pályázai kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. A szisztéma az OLAF szerint a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet.

A miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna.

A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.

Ugyanakkor a szekszárdi lakosságot és a közvéleményt legalább 2009 óta abban a hitben tartotta a megyeszékhely vezetése, hogy klímavédelmi intézkedésekről van szó.

Szekszárd települési klímastratégiája 2010 novemberében készült el. A Tolna megyei város 2009-ben belépett a magyarországi Klímabarát Települések Szövetségébe is. A 2010 novemberében a képviselő-testület által elfogadott szekszárdi klímastratégiában bemutatták, hogy a LED-es lámpák sokkal takarékosabbak a korábbi nátriumlámpáknál. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek volt már nagyobb LED-es tapasztalata a legelső, 2010-es hódmezővásárhelyi tenderből.

Szekszárdnak energia-akcióterve is készült 2014. májusban az Energiaklub segítségével. A város így csatlakozhatott a Polgármesterek Szövetségéhez, amely a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló városi mozgalma. Jelenleg 6855 tagja van, köztük Berlin, London, Párizs, Bécs és Brüsszel.

Magyar Idők a választás tétje a polgári Magyarország

Az április 8-i országgyűlési választáson eldől, hogy megmarad-e a mindennapok biztonsága és folytatódik-e a polgári építkezés Magyarországon – jelentette ki Gulyás Gergely a lapunknak adott interjúban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a nemzetközi színtéren folytatott harc tétje az ország szuverenitása. Kitért arra is, hogy egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választóknak maga az elvégzett kormányzati munka. Az Elios-ügy kapcsán úgy fogalmazott: amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor különösebb félelemre nincsen okuk.

Elmondta, hogy hétfőtől 106 egyéni választókerületben gyűjtenek ajánlásokat a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltjei.

Figyelmeztetett arra, hogy ha azok térnének vissza a választás eredményeként, akik 2002 után nyolc év alatt egyszer már porig rombolták a rendszerváltozás utáni évtized eredményeit, ma három év alatt is képesek lennének ugyanerre.

Szerinte sem elbizakodottságra, sem győzelmi hangulatra nincs ok. Az egyéni választókerületekben kemény harc várható, az ellenzék különféle taktikai variációkkal, egymás javára visszalépésekkel próbál majd minél több mandátumot elnyerni, de a körzetek nyolcvan százalékában a korábbi győztesek indulnak. Ők sok kampányt láttak már, jól ismerik a saját választókörzetüket, és sokat tettek az elmúlt években, hogy a hat éve töretlen gazdasági növekedés hatásai a választókerületi fejlesztésekben is érzékelhetők legyenek. Az országos listáját a február 26-i országos választmány hagyja jóvá.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelte, hogy ma 750 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 tavaszán.

Gulyás szerint az ellenzéki pártok írnak ugyan programokat, de ezeknek se súlyuk, se erejük, se hitelességük nincs.

Ha valaki megnézi a magyar ellenzék összetételét, akkor egyrészt van egy egykor nyíltan szélsőjobboldali párt, amelynek identitása minden tekintetben bizonytalanná vált. Másrészt vannak olyan baloldali pártok és pártocskák, amelyek szinte mind egy alomból, az MSZP székházából érkeztek, és vezetőik részesei voltak a 2002–2010 közötti csődkormányzásnak. Nehéz elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnökségnek tanácsokat adó Karácsony Gergely, vagy az akkori kormány minisztereit és államtitkárait felvonultató MSZP mennyiben hozhatnának mást, mint amikor egy pártban politizáltak.

Hiszen azóta csak annyi változott, hogy egymást is meggyűlölték.

Magyar Hírlap – Elindult a kampány

Hivatalosan is elkezdődött a mai nappal az április 8-i országgyűlési választás kampánya, így életbe lépnek az erre vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet a lap. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A pártok nyilvános választási gyűléseket, rendezvényeket tarthatnak, ezeket a jogszabály egységesen „választási gyűlésnek” nevezi.

Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A jelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik az ajánlásokat, s egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalosan akkor lesz valaki jelölt, ha március 5-ig sikerül ötszáz érvényes aláírást összegyűjtenie. Ha egy pártnak nincs országosan legalább huszonhét jelöltje, törlik az országos listáját.

Eddig már kilencvenhárom szervezet vétette nyilvántartásba magát – közölte az NVB.

Az Állami Számvevőszék tudatta, határidőre megküldték intézkedési tervüket az ÁSZ-nak azok a pártok, amelyek ellenőrzését január elején zárták le. Ezzel megtették az első lépést a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében – tették hozzá. Az ellenőrzött pártok között van az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok.

 

Újabb büntetéssel fenyeget az ÁSZ

0

A Jobbik „hozott is, meg nem is” választ adott az intézkedési terv kapcsán az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ a büntetéssel végződött vizsgálatokban támogatás-felfüggesztést kilátásba helyezve kötelezte a pártokat a hiányosságok kijavítására.

A napokban jár le a határidejük az egyes pártoknál annak, hogy elküldjék az ÁSZ-nak azt az intézkedési tervet, amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a gazdálkodásuk ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságokat.

Az ÁSZ pénteken tette közzé összegzését arról, milyen jellemző hibákat talált a 2015-18 közötti években 10 párt gazdálkodásának vizsgálatakor.

Ennek sorában a legfontosabb – és legsúlyosabb – a vagyoni és nem vagyoni támogatások esetei. Ezek alapján szórt ki több százmillió forint büntetést, plusz ezzel azonos összegű támogatás-megvonást a közelmúltban.

A számvevők egyúttal arra kötelezték a pártokat,

hogy 30 napon belül készítsék és küldjék el azt az intézkedési tervet,

amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a hiányosságokat. A határidő ezekben a napokban telik le.

Az intézkedési terv megküldésének hiánya, vagy nem megfelelő intézkedési terv megküldése estén lehetőség van az ellenőrzött szervezetet megillető állami támogatás felfüggesztésére – írja az ÁSZ.

A kisebb súlyú hibák mibenléte nehezen határozható meg, mert – például – úgy fogalmaznak a számvevők, hogy „a gazdálkodásuk szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki”, vagy „a beszámoló, pénzügyi kimutatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak” és „a szabályozási környezetben feltárt hiányosságokat és szabálytalanságokat visszaigazolva több párt könyvvezetésében visszatérő hibák voltak”.

A Jobbik ugyan válaszolt, de lényegében semmilyen változtatást sem hajt végre. Mint Jakab Péter szóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta, tudatták az ÁSZ-szal, hogy

eddig is betartották és a jövőben is betartják a törvényeket.

Fenntartják álláspontjukat, hogy az ÁSZ tért le a törvényesség útjáról, amikor nem végzett eredményes és sikeres ellenőrzést. Az ÁSZ a Jobbikot 331 milliós büntetéssel sújtotta.

A Párbeszéd sem ismeri el a vitatott megállapítást – amiért 7,525 millióra büntették –, az apróbb hibák korrekcióját elvégzik – mondta kérdésünkre Tordai Bence szóvivő. Hozzátette, hogy néhány helyen az ÁSZ nem jelölte meg konkrétan, mi a gondjuk.

A Jobbik egyébként már korábban bejelentette, hogy új eljárás lefolytatására kéri az ÁSZ-t, a szervezet vezetőjétől pedig bocsánatkérést vár, mert a nyomozóhatóság megállapította, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése.

Az Együtt (9,815 milliós büntetés) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az ÁSZ jelentése miatt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott nem vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit.

A DK nem ismeri el és nem változtat az ÁSZ által “tiltott pártfinanszírozásnak” nevezett gyakorlaton, sőt az ÁSZ büntetését bíróságon támadta meg a mai napon – tudatta Sebián-Petrovszki László. A pártigazgató közleménye leszögezi: kizárólag az apró pénzügy-technikai változatásokat fogadják el az intézkedési tervében. A Demokratikus Koalíció 16 millió forintos bírságot kapott.

 

Lapszem – 2018. február 8.

0

Eljött péntek, a hét utolsó munkanapja, ma az Abigélek és az Alexek ünneplik névnapjukat. Nézzük, miről írnak a mai lapok.

Andy Vajnát sejtik a kisvárdai fürdőberuházás mögött

A Magyar Nemzet arról ír, hogy milliárdokat kapott a Várfürdő fejlesztésére a kormánytól Kisvárda, mégis gyorsan szabadulna tőle. A város csúszdaparkot, vízi filmstúdiót, medencebővítést tervezett a fürdő területén. De alighogy elkezdődött a felújítás,

a város máris eladja a Várfürdő üzemeltetési jogát.

A nyertes huszonöt éven át birtokolhatja a jogot és kapja meg a fürdő bevételeit. A lap szerint a fürdő egy jóval nagyobb beruházás, a Cinemaqua része lehet. A projekt után Andy Vajna is érdeklődött.

Veszélyben Budapest arculata

Lehet, hogy mire elkészül az UNESCO végleges jelentése a budapesti világörökségi helyszínekről és az ezeket körülvevő úgynevezett védőzónákról,

már állni fognak a városvédők által kifogásolt épületek

– ezt mondták civil szervezetek képviselői a Népszavának.  Az UNESCO delegációja az elmúlt napokban vizsgálta a világörökség szempontjából fontos területeket és az ezekkel kapcsolatos fejlesztési terveket, hivatalos álláspontjuk megismerésére viszont még hónapokat kell várni.

Lépéskényszerben az ellenzéki pártok

A Magyar Idők szerint az Állami Számvevőszék által megbüntetett pártoknak a napokban meg kell keresniük az ÁSZ-t, és olyan intézkedési tervet kell benyújtaniuk, amely garantálja, hogy az ÁSZ szerinti gazdálkodási-pénzügyi hiányosságaik megszűnnek. Különben

az állami támogatásukat is felfüggeszthetik.

Egyre kevesebben fordulnak munkaügyi bírósághoz

A legtöbben a felmondások jogellenességének a kimondásáért fordulnak munkaügyi bírósághoz – írja a Világgazdaság. Tavaly az első fél évben több mint 7600 munkaügyi per fejeződött be a bíróságokon.

A Jobbik reagált: új eljárást kér

0

A Jobbik új eljárás lefolytatására kéri az Állami Számvevőszéket, a szervezet vezetőjétől pedig bocsánatkérést vár – közölte Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus arra reagált, hogy az ÁSZ megkapta a nyomozóhatóság határozatát, amelyben megállapították, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése.

  1. Kárpát Dániel értékelése szerint ezzel megdőltek azok a vádak, miszerint a párt nem működött volna együtt a vizsgálat során. Mind a “kézivezérelt, függetlennek mondott szervezet”, mind a Fidesz hazugságai lelepleződtek – mondta a jobbikos politikus, aki szerint a kivetett bírság egyértelműen alaptalan, az eljárásról pedig kiderült, hogy “a kommunisták térden állva könyörögtek volna a receptjéért, hiszen annyira koncepciózus volt”.

Az alelnök bocsánatkérésre szólította fel a számvevőszék elnökét arra hivatkozva, hogy nem szakmai, hanem politikai indokok alapján igyekezett ellehetetleníteni a pártot. Emellett egy olyan új eljárást sürgetett, amely törvényes alapokon nyugszik, és az ÁSZ is együttműködik azokkal, akiket vizsgálni kíván.

Perre viszi az ÁSZ-büntetést az Együtt

0

Közigazgatási pert indít az Együtt a számvevőszék őket érintő, összesen 19 milliós tiltott pártfinanszírozás miatti büntetése miatt. A büntetés hatályon kívül helyezését kérik.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az Együtt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legutóbbi, rájuk vonatkozó jelentése miatt az Együtt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés

tiltott nem vagyoni támogatás

elfogadására vonatkozó részeit.

Az ÁSZ január elején sorra büntette meg az ellenzéki pártokat tiltott vagyoni támogatást állapítva meg. Az Együttnél is a legnagyobb tétel, 9,695 millió forint abból adódott, hogy az ÁSZ szerint a piacinál alacsonyabb összegű bérleti díjat fizettek, 120 ezer pedig amiatt, mert tagdíj-befizetést adományként könyveltek el.

A jogszabályok alapján azonban az összesen 9,815 milliós büntetés mellett ezzel megegyező összeget kell levonni a pártnak járó idei állami támogatásból. Összességében tehát

mintegy 19 millióval „rövidülne meg” az Együtt.

Jelenleg a bírság „jegelése” zajlik, mert a pártokat ért büntetések miatti botrány kipattanása után Varga Mihály gazdasági miniszter azt „javasolta” a felügyelete alá tartozó adóhivatalnak és államkincstárnak, hogy a választások előtt ne szedjék be a pénzt.

Az ÁSZ a tiltott támogatást megállapította több ellenzéki pártnál: a Jobbikot 331, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, a Párbeszédet 7,525 millióra büntette. Mindegyik esetében a végszámla a kétszeres összeg lenne.

120 perc – 2018. január 26. 16:00

0

Ők hirdetnek és ennyiért

Az országgyűlési képviselők április 8-ai választása előtti kampányban 472 médium tehet közzé politikai hirdetést, ennyien juttatták el a törvényben meghatározott határidőig árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ). A www.asz.hu-n a „Választások” menüpont alatt található a 207 nyomtatott és 265 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzéke. A választást követő 15 napon belül a sajtóorgánumoknak azt is közölniük kell, hogy a politikai hirdetéseket kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tették közzé. A témával foglalkozó cikkünk itt olvasható. (FüHü)

A TI sem jut hozzá a tao-pénzek adataihoz

Hasonló cipőben jár a Transparency International Magyarország (TI), mint a Demokratikus Koalíció: hiába nyert jogerősen pert annak nyilvánosságáért, hogy a társasági adó terhére nyújtott sporttámogatások honnan és hová kerültek, az információknak csak a töredékéhez juthatnak hozzá. Az Emmi és az NGM arra hivatkozik, hogy az adatok nincsenek náluk, ami megvan, az papíralapon van, most digitalizálják, egy részük pedig megsemmisült. A Demokratikus Koalíció végrehajtást fog kérni, és közérdekű adattal történő visszaélés bűncselekménye miatti följelentést fog tenni. Cikkünk a témában itt található. (FüHÜ)

Szél Bernadett Kövér Lászlóhoz fordul

„A tegnapi megpuccsolt és botrányos Nemzetbiztonsági bizottsági „ülés” után Kövér László házelnökhöz fordulok: azonnal biztosítsa, hogy a Parlament legfontosabb bizottsága a demokratikus alapértékek és törvények szehozzáteszi: ha Kövér ezt nem teszi meg, ő is felelősséget vállal abban a folyamatban, amelyben a kormánypártok kiüresítik és felszámolják az Országgyűlés működését. (FüHü)

Közzétette: Szél Bernadett – 2018. január 26.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK