Kezdőlap Címkék Büntetés

Címke: büntetés

Sarc

Azt írja az újság (MN, HTV, egyéb FPL, stb.), „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja”. Az első meglepődés után elolvasva az írást, hamar kiderül belőle, miről van szó:

„Mint ismert, az ÁSZ a 2022-es választási összefogás baloldali pártjaival szemben szabott ki 500 millió forintos büntetést a dollárbaloldal kampányfinanszírozása miatt. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, a büntetést pedig egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, ami nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Miután az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés ennek a duplája. Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban… Morálisan megkérdőjelezhető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) társadalmi összefogásban bízva próbálja meg összeszedni azt a 90 millió forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján Gyurcsány Ferenc pártjának kell törlesztenie.”

Továbbá:

Amellett, hogy a különböző kiigazító csomagok, adó-, járulék- és rezsiemelések zápora éppen a baloldali kormányok politikáját és „válságkezelését” jellemezte, furcsa, hogy az állítólag kivéreztetett állampolgároktól a magát éppen szociáldemokratának maszkírozó politikai erő kér pénzt

Még továbbá:

„A párt elnökének kalapozása azért is abszurd, mert a legutóbbi vagyonnyilatkozat szerint a pártelnöknek 461 milliója van értékpapírban… Gyurcsány Ferenc igencsak tehetős, a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese, vagyis nem esne nehezére, hogy kisegítse a személye köré épült pártot.

Hát akkor menjünk sorjában.

  • Az előzményeket itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy az ÁSZ konkrétan micsoda. A ténykedése alapján mondhatná bárki, hogy egy, a FIDESZ által kitartott, ezért a FIDESZ-t maximálisan kiszolgáló, velejéig romlott banda, de mi nem mondjuk. Még a végén megsértődnek itt nekünk!
  • Cím: „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja

Gyurcsány, Facebook oldala:

Arra kérünk mindenkit, hogy támogasson minket.

Az írásszerűség szerencsétlen összelapátolójának (továbbiakban: Szerző) láthatóan fogalma sincs arról, hogy mi az a sarc. Néhány történelemóráról biztos hiányzott anno, de ez láthatóan nem zavarja különösebben. Meg is teheti, az az 1,5–2 millió ember sem tudja, mi a sarc, akiknek ír, ugyanis Orbán folyamatosan sarcolja őket is, mégis mindig rászavaznak. Na ja, Orbán buzgó hívő (hehe), és az a vallásosoknál mindent visz. Pláne, hogy annyi pénzt kapnak az egyházak, mint még soha, azaz a prédikáció irányultsága sem kérdés senkinek.

  • A „mindenki” kifejezés többek véleménye szerint, azaz Szerzővel ellentétben nem azonos a DK szavazótáborával, azaz Gyurcsány nem kifejezetten őket „sarcolja”. Rég nem lenne hatalmon Orbán, ha ez így lenne. A Szerző általi megfogalmazás nyilván azon célból lett ilyen, hogy Gyurcsány mérhetetlen gonoszságát még jobban érzékeltesse, hiszen amellett, hogy nem kér, hanem sarcol, a „sajátjait” (Jézus!) kényszeríti (te Atyaisten!) adakozásra, ami már aztán mindennek a teteje.
  • Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban,

Ugyanez a FIDESZ-nél: ÁSZ büntetés a közpénz felhasználást illetően 0 millió (naná, hogy annyi), központi költségvetési támogatás 1700 millió (2022-es adat).

Ebből érthetővé válik, hogy a FIDESZ morális alapon magasan a DK fölött áll, ők ugyanis egy fillért sem kérnek a néptől az ÁSZ büntetésük kifizetésének támogatására! Bezzeg Gyurcsány! Nem átall egy ezrest kérni a kivéreztetettektől! Hallatlan indolencia!

Hogy miért és hogyan van kivéreztetve a nép, azt mindenki döntse el maga.

A „dacára annak” kifejezés azt mutatja, szegény Szerző nem nagyon tudja mi az a gazdálkodás, és úgy gondolja, a bevétel az bevétel, punktum. Addig, hogy az ilyen szervezeteknek kiadásaik is vannak, már nem jut el. Túl messze van neki.

  • Szerző szerint a párt elnökének kalapozása ezek mellett még abszurd is. Mégpedig azért abszurd, mert Gyurcsánynak van pénze. Sőt Szerző úgy gondolja, igencsak tehetős, hát akkor miért nem fizeti ki ő a büntetést? Elegánsan. Nagyvonalúan. Úri módon. Mint aki csak hobbiból politikus, például Tisza Kálmán. Ne legyen már akkora kispolgári középparaszt, mint… az izé… na!

Nagy szerencse, hogy Szerző nem tudja, mennyire tehetős Orbán apja, Orbán bátyja, Orbán veje, Orbán haverjai, mert akkor rögtön nem nevezné Gyurcsányt tehetősnek, sőt ő maga javasolná az ÁSZ-nak, hogy csökkentse a DK büntetését.

Érdekességként megemlítendő még, hogy Gyurcsány miniszterelnöksége idején (lévén „tehetős” baloldali) az összes járandóságát karitatív célokra utalta át, míg ugyanakkor Orbánra ez nem jellemző. Ő felmarkolja azt az évi 60 – 70 milliót, plusz egyéb juttatások, plusz gépkocsihasználat. Igaz, ő nem is tehetős, lévén hogy egyrészt nem a gazdasági életben villogott, mint Gyurcsány, hanem a politikában, másrészt nagyon jó ember, mert mindenkin segít, miközben maga zsíroskenyéren él. Kicsiben kezdte a jótékonykodást (székház, Kaya Ibrahim, Joszip Tot), csak a felbátorodása után kezdett az üzlete kivirágozni. Pénz valahogy lett mindig annyi, amennyi kell, és mindig önzetlenül lett elosztva, mindig más javára. Mint például idősebb Orbán Győző, ifjabb Orbán Győző, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, csupa olyan ember, akik megérdemlik, mert az országnak rengeteg hasznot hajtanak. Ennek a haszonnak a konkrét meghatározására új szervezet fog alakulni kormányrendelettel. A vezetője havi ötmilliót fog keresni, mert a feladat nem lesz egyszerű. 5 évet kap rá, hogy kidolgozza, miért hasznosak a felsoroltak az országnak. A szervezetet illetően 200 – 250 fős csapattal számolnak, egy körúti, valószínűleg a New York Palota lesz a székhely. A szálloda tulajdonosa kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot, a mostani kávéházban épül meg az uszoda és a fitnesz terem, ahol kávét is felszolgálnak. Már toborozzák is a csapatot, első közelítésben móriczi alapon. Rokonok. Vagy weöresi alapon. Békakirály fia-lánya. Könyvtár-illemtan szakosok előnyben.

  • Az írás rendkívül részletes. Nem csak azt tudjuk meg belőle, hogy Gyurcsány Ferenc tehetős, hanem azt is, hogy „a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese”.

Mint tudjuk, Gyurcsány a MOTIM-ot versenytárgyaláson vette (összeállt az ottani vezetéssel, ő hozta a pénzt, a vezetés a szaktudást), és attól az állami banktól kapott hitelt, ahol az anyósa dolgozott. Később megvásárolta a vállalatvezetőktől a többi részvényt is. A tranzakcióval a következők jártak jól: a vezetőség és a dolgozók, akik azóta is egy sikeres vállalatnál dolgoznak, az állam, mert a vállalat termékeinek 90 %-át exportálja, növeli a GDP-t, és sokmilliárdos adóbevétele származott tőle, a bank, mert a kölcsönt Gyurcsány kamatostul visszafizette (a bank ebből él), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ezt sokan képtelenek megemészteni. Na, ezt próbálja Szerző kihasználni, ami úri körökben nem szép jellemvonás. Igaz, úri körökben a pénzt nem kapja az ember valakitől valamiért, hanem van neki. A tranzakcióban semmiféle homály nem található, Gyurcsány akkoriban nem volt politikus, és messze sikeresebb gazdasági vállalkozó lett, mint Széles az Ikarus-szal, amely ma már nincs sehol.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az írás a rosszindulatú ostobaság szép példája, amelynek a sok hülyeség mellett csak egyetlen (egészen véletlenül a Szerző önös érdekét szolgáló) értelmes húzása van: a racionalitást mellőzve az emberek információhiányára és hitére épít, azaz a fő cél az ő átverésük. Pártérdekből. Ömlenek is a laphoz az állami vállalatok hirdetései!

Feltehető a kérdés: demokráciákban szokásos-e az emberek ilyetén átverése, és ha igen, az miért nem demokrácia?

MÉG EGYSZER A PARLAMENTI TISZTSÉGEKRŐL

Miközben néztem tegnap a parlamenti honlapon az alakuló ülés közvetítését, megnéztem ugyanott Kövér László előterjesztését a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről.

Azt már korábban hallottam, hogy az ellenzék a DK-s Varju Lászlót, aki az előző ciklusban a költségvetési bizottság elnöke volt, ezúttal a népjóléti bizottság elnökének javasolja. Kövér előterjesztésében azonban Varju nem a bizottság elnökeként, hanem csak tagjaként szerepelt. Ma a 24.hu cikkében azt olvasom, hogy Varju büntetésből nem lehet bizottsági elnök, és ugyanúgy a szintén DK-s Arató Gergely sem jegyző. Nem lehet jegyző Jámbor András párbeszédes képviselő sem.

Az új magyar parlamentarizmus fontos jogszokása volt harminc éven keresztül, hogy a parlament megalakulásakor a pártok megegyeztek a parlamenti és bizottsági tisztségek, bizottsági helyek elosztásáról a pártok között, arról pedig az egyes pártok maguk döntöttek, hogy kivel töltik be ezeket a posztokat. Az is része volt ennek a szokásjognak, hogy az egyes pártok jelöltjeit a házelnöktől az egyes bizottsági tagokig a parlament minden képviselője megszavazza. (Emlékszem, például, hogy milyen vita volt az SZDSZ-frakcióban arról, hogy megszavazzuk-e az Országgyűlés alelnökének G. Nagyné Maczó Ágnest, a Kisgazdapárt szélsőséges kijelentéseiről ismert jelöltjét. Végül úgy döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjognak megfelelően meg kell szavazni, és Maczó Ágnes azután fölöttébb korrekt módon vezette az üléseket.)

Az előfordult, hogy valakit lemondásra szólítottak fel (például az első ciklusban Horn Gyulát a Külügyi Bizottság elnökségéről, amit meg is tett), de hogy ne fogadták volna el valamely párt jelöltjét, az nem.

Az tehát, hogy most, amikor a pártok között nem alakult ki egyetértés a tisztségek elosztásáról, és Kövér László tett előterjesztést, politikai retorzióként nem jelöli Varjut és Aratót, újabb súlyos visszaélés.

Állítólag azért nem jelölte őket, mert neki nem tetsző módon beszéltek az Országgyűlés ülésén arról, hogy hatályon kívül helyeznék a fideszes Alaptörvényt.

Alkotmányos alapelv, hogy országgyűlési képviselőt az Országgyűlés ülésén elmondott véleménye miatt semmiféle hátrány nem érhet.

Ezt sértette meg Kövér. Jámbor más okból nem lehet jegyző: állítólag azért, mert nem megfelelően beszélt a jegyzői feladatról.

Aki ezt a szöveget ezen az oldalon olvassa, bizonyára tudja, hogy szerintem a magukra adó ellenzéki pártoknak semmiféle parlamenti vagy bizottsági tisztséget nem kellene a Fidesz parlamentjében elfogadniuk. A Momentum ezt hasonlóképpen gondolta, nem jelölte tagjait ilyen tisztségekre, a DK és a Párbeszéd viszont másképpen gondolta, és jelölt. Ezzel kitették magukat Kövér önkényének. Ha viszont így történt,

az összes ellenzéki frakciótól elvárható, hogy tegnap parlamenti és bizottsági tisztségekbe megválasztott tagjaik visszalépjenek ezekből a tisztségekből, amíg Kövér Varjut és társait nem jelöli, és az Országgyűlés meg nem választja a kérdéses tisztségbe.

Vajon megteszik-e? Vagy azt gondolják, hogy az embereket csak az infláció, a bérük és a nyugdíjuk érdekli,

demokráciakérdésekben nem érdemes konfliktust vállalni?

Kövér házelnök büntet

A képviselői tiszteletdíj a parlamenti demokrácia alapvető intézménye, hiszen ez garatálja az országgyűlési képviselők függetlenségét. A képviselőnek nincs „főnöke”, a közhiedelemtől eltérően a frakcióvezető vagy a pártelnök sem az, a képviselők függetlenek. Nyilvánvalóan nem főnöke a képviselőknek a házelnök sem.

Amikor az új Magyar Köztársaság létrejöttekor, az 1990-es választással megalakult a demokratikus Országgyűlés, a képviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezett a képviselők juttatásairól és kedvezményeiről, de nem ismerte a képviselők büntetésének, tiszteletdíj-elvonásának intézményét. Azután valamikor a kétezres években bevehették azt a szabályt, hogy a szavazásoktól való igazolatlan távollét bizonyos mértéke esetén a tiszteletdíj egy részét elvonták. Szerintem már ez sem volt helyes, ez is sértette a képviselői függetlenséget.

Amit azonban a Fidesz a 2012-ben megalkotott „országgyűlési törvénnyel” az országgyűlési képviselők büntetéseivel bevezetett, az gyökeresen ellentétes a képviselői függetlenség elvével.

(Hozzá kell tenni: míg korábban a házszabály vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormány és ellenzék egyetértésével született, a Fidesz az ellenzék egyetértése, sőt megkérdezése nélkül vezetett be új szabályozást.) Az, hogy a házelnök, aki a magyar gyakorlatban mindig a vezető kormánypárt politikusa, illetve a parlamenti többség dönt egyes – jellemzően ellenzéki – képviselők megbüntetéséről, tiszteletdíjuk – sokszor több havi tiszteletdíjuk – elvonásáról, nyilvánvalóan szemben áll a demokratikus parlamentarizmus elvével.

Kétségtelen, hogy a Fidesz ellenzéke az elmúlt években számos esetben tett olyan lépéseket a parlament ülésein, melyekkel akadályozta a normális működést. Szerintem ilyennek kizárólag az elnöki pulpitus elfoglalása, az ülésvezetés fizikai akadályozása volt tekinthető. Ez az egyedüli eset, amikor a képviselők megbüntetésének egyáltalán létjogosultsága lehet. Kövér házelnök azonban nemcsak ebben az esetben szabott ki milliós, olykor több milliós büntetéseket, hanem olyankor is, amikor tárgyak felmutatásával, transzparensek használatával, hovatovább a szokásos parlamenti szóhasználattól eltérő kifejezésekkel, minősítésekkel fejezték ki képviselők véleményüket, adtak nyomatékot az ellenoldallal szembeni bírálatnak. Ilyen esetekben a „büntetés” teljesen elfogadhatatlan: ha az ilyesmi – mint Kövér és az őt követő, döntéseit megerősítő fideszes többség állítja – „a Ház tekintélyét” sérti.

Ha a képviselők effajta fellépése szembekerül a közönség ítéletével, akkor az érintett képviselő tekintélye, elismertsége látja annak kárát, és nem „a Házé”.

Ha viszont a közönség számottevő részének ítélete egybeesik a képviselők által elmondottakkal, annak illusztratív alátámasztásával, akkor ez legfeljebb a megbíráltak „tekintélyét” veszélyezteti, összhangban a „rendbontó” képviselő szándékával, és ha Kövér házelnök illetve a fideszes többség ezzel szemben lép fel, akkor kétségtelenül a parlamentarizmus alapjait teszi kérdésessé.

Újabb szintet lépett legutóbb Kövér házelnök, amikor Gyurcsány Ferencet amiatt büntette, hogy a fideszes államtitkár neki adott válasza közben többször közbeszólt. Kövérnek is tudnia kell: a parlamenti közbeszólás, közbe kiabálás a parlamentarizmus örök kísérőjelensége.

Nincs parlament közbeszólás, közbe kiabálás nélkül. Ezt bármilyen módon megtorolni a parlamentarizmust teszi kérdésessé.

Sok vita folyik manapság arról: vajon demokrácia van-e még Magyarországon, vagy a Fidesz már felszámolta azt. A választások létezését szokták leginkább a demokrácia megléte melletti érvként emlegetni, a független hatalmi ágak Fidesz-ellenőrzés alá vonását, a sajtószabadság korlátozását, az ellenzék lehetőségeinek szűkítését a demokrácia felszámolása melletti érvként. A büntetések lehetőségének a fideszes országgyűlési törvénybe való felvétele majd kiterjesztése, illetve

Kövér és a fideszes többség általi alkalmazása kézenfekvő érvet ad azok kezébe, akik szerint a demokráciát már felszámolták Magyarországon, s akik közé magam is tartozom.

Andy Landy mosolyalbuma – Ficsúrok a perzsavásáron

A Jobbik elnöke, frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje hétfőn napirend előtt nevezte ficsúrnak azokat a fideszes képviselőket a parlamentben, akik közpénzből rázzák a rongyot.

AL

Kövér Lászlót is így nevezte, mert ő is 135 millióért vett közpénzből 8 szőnyeget a Parlamentbe a válság alatt.

 

AL
AL
AL

Andy Landy mosolyalbuma – Egy kis figyelmesség háziorvosoknak!

 Harmincezertől ötmillióig büntethetik azt a háziorvost,
aki nem olt hétvégén!

„Felhívom a figyelmet, hogy a határozatomban előírtak megsértése esetén külön jogszabályban meghatározott 30 000 Ft-tól
5 000 000 Ft-ig terjedő egészségügyi bírság kiszabásának van helye.”

AL

A kormánynak nem, Iványi egyházának fizetni kell!

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyes intézményeire összesen 246 131 000 forint (ebből 90 000 000 forint késedelmi díj) büntetést szabott ki a NAV.

AL

 

Életfogytiglan az antiszemita merénylőnek

Jom Kippur napján támadott meg egy zsinagógát Halle városában a német fiatalember, aki két embert megölt és sokat megsebesített. Stephan Balliet semmiféle lelkiismeretfurdalást sem mutatott a per során, melynek végén életfogytig tartó börtönre ítélték. Legkorábban tizenöt év múlva szabadulhat.

A szélsőjobboldali merénylő azt az ausztrál  terroristát követte, aki mecsetek ellen támadt Új Zélandon. Ott több mint ötven ember halt meg.

Halle zsinagógájában 52 ember imádkozott Jom Kippur napján, de a terrorista szerencsére nem tudta kifeszíteni a zsinagóga ajtaját. Ezért vaktában kezdett el lövöldözni.

Két ember meghalt és sokan megsebesültek.

A terrorista a pert szélsőséges nézeteinek népszerűsítésére akarta kihasználni, ezért a bíró többször rendre utasította.

Németországban ez volt a legsúlyosabb következményekkel járó antiszemita merénylet a második világháború óta. Épp ezért óriási figyelem követte a pert. A németországi Zsidó Tanács üdvözölte a szigorú ítéletet, és megköszönte a bíróságnak, hogy szakmailag kifogástalanul járt el amikor életfogytig tartó börtönre ítélte az antiszemita merénylőt Németországban.

Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban

A német ellenzék legnagyobb pártja, az Alternative für Deutschland pénzügyi problémákkal küzd, mert a bíróság 400 ezer eurós büntetésre ítélte a választási törvény megsértése miatt. Az történt, hogy a szélsőjobboldali szervezet elfogadott pénzt egy svájci hirdetési cégtől is a választási kampány során.

Németországban csakis uniós államok cégeitől illetve szervezeteitől érkezhet pénzügyi támogatás.

Az Alternative für Deutschland kincstárnoka most körlevélben szólította fel a párt több mint 38 ezer tagját, hogy a szokásos tagdíjon túl még fizessenek be 120 eurót a pártkasszába.

A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban

Az Alkotmányvédelmi hivatal hívta fel arra a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali szervezetek és mozgalmak kihasználják azt, hogy a hatóságok elég elnézőek, a törvények megszegését nem vizsgálják meg elég alaposan. Ezért is szaporodhattak el a szélsőjobboldali szervezetek Németországban.

Az Alternative für Deutschland különösen az egykori NDK-ban népszerű, ahol a felzárkózás a fejlettebb nyugati részekhez csak félsikernek mondható. Ezért most Angela Merkel pártja, a CDU dilemma előtt áll: kössön – e helyi koaliciót az egyes tartományokban az Alternative für Deutschland mozgalommal? A berlini központ ezt határozottan ellenzi ámde helyben sokan vannak azon a véleményen, hogy meg lehet állapodni az Alternative für Deutschlanddal, mely ellenzi a bevándorlást, iszlám ellenes politikát folytat, nem ítéli el határozottan az antiszemitizmust, és nem határolja el magát egyértelműen a náci rezsimtől, amely az európai zsidóság kiirtását tűzte ki célul.

A nap kérdése: Büntetendő-e, ha nem jutunk megfelelő egészségügyi vizsgálatokhoz?

0

„Ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez minősíthető emberölésnek?” – tettük fel a kérdést Magyar György ügyvédnek. Az ő válaszát itt olvashatja, de előtte szavazzon!

 

Ön szerint bűntetendőnek kellene lennie?

A nap kérdése: Kifizeti Dobrev Klára a büntetést?

0

Ahogy korábban megírtuk, a Magyar Nemzeti Bank 15 millió forintra büntette az Altus Portfólió Kft.-t, mert jegybanki engedély nélkül, üzletszerűen adott kölcsönt. Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége úgy válaszolt: a Matolcsy-féle jegybank nem független.

Ön szerint mi lesz a büntetéssel? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Kifizeti az Altus a jegybank által kiszabott büntetést?
×

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!