Ez történt a héten – A magángép, amely Orbán nélkül is elindult volna

0
990
Orbán Viktor és kötélbarátja, Garancsi István.

Sokáig azt hittük, hogy a rendszerváltás utáni legcinikusabb mondat ez volt: mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni. Simicska Lajos mondta ezt, még a kilencvenes évek közepén, amikor kiderült, hogy Kaya Ibrahim és Joszip Tot horvát vendégmunkások lopott útlevelével egyetlen nap alatt a Fidesz számos vezetőjéhez köthető, tucatnyi veszteséges céget vásároltak.

Azt hittük, ez már a mélység csúcsa – annyi romlottság volt ebben a mondatban,.

Aztán jött Kovács Zoltán kormányszóvivő alakítása. A Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba átmozgatott, közpénzjellegüket elvesztő összegekről kérdezték, miután ezeknek az útját titkosítani akarta a kormány. – De sikerült? – kérdezett vissza Kovács úr.

Nem sikerült, merthogy az Alkotmánybíróság megakadályozta, hogy titokban maradjanak ezek a pénzmozgások. Nem sikerült, megpróbáltunk gazemberek lenni, de rajtakaptak. Mindent bedobtunk a siker érdekében, de ezúttal nem jött össze.

Most meg itt van nekünk Hollik István fideszes országgyűlési képviselő legújabb megszólalása. Hogy az a magángép Orbán nélkül is elindult volna.

Itt értünk el a hét legfontosabb történéséhez, vagyis ahhoz, hogy az Átlátszó kiderítette, majd nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor Garancsi István nagyvállalkozó baráti ajándékaként számos alkalommal magángéppel repkedett a Vidi meccseire. Ennél jobban nem is lehetne leírni a korrupció lényegét: helyzetbe hozni egy hozzánk közeli nagyvállalkozót, aki azután – látszólag a saját pénzéből – busásan meghálálja, amiért lehetővé tettük neki, hogy meggazdagodjon. Ebben nem látott senki fontosság kivetnivalót. Sem az ügyészség, sem a rendőrség – a kormánypárti média pedig egyenesen úgy tálalta a hírt, hogy Soros emberei már a miniszterelnököt is megfigyelik.

Vagyis, nem az a bűn, ha valaki lop, hanem az, ha valaki ezt észreveszi és megírja. Erre mondta Hollik úr, hogy az a magángép Orbán nélkül is elindult volna.

A beteg a magyar egészségügy jelen állapota nélkül is meghalt volna. A diák a lebutított magyar oktatás nélkül is hülye maradt volna. A Semjén Zsolt által Svédországban levadászott háziasított rénszarvas előbb-utóbb úgyis elpusztult volna.

Vagyis, ezt a repülős történetet úgy kell felfogni, hogy ment egy gép a Vidi meccsére, de maradt még egy hely, oda szuszakolták be Orbánt, ez az adófizetőknek nem került semmibe.

Ha nem Orbán repül, repül valaki más.

Pénteken aztán kiderült, hogy nem csak a kormány médiája, de maga a miniszterelnök is zokon vette, hogy a magánrepülgetéseit szóba hozták. „Ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. Mi nem támadunk meg senkit, mi senkiről nem mondunk rosszat, mi nem kritizálunk feleslegesen, nem járatunk le senkit.” 

Lassan mondjuk, hogy mindenki megértse: nem fenyegetik a sajtót, csak olyan viszonyokat akarnak teremteni, amikor senkinek nem jut eszébe olyat írni, amiért aztán később esetleg meg kellene őt fenyegetni. Nem kell megírni, hogy Orbán kötélbarátja, Garancsi luxusgépén utazgat, és akkor nincs ügy. Nincs se adjon isten, se pedig fogadjisten.

A sajtónak az a dolga, hogy behúzza fülét-farkát, és kizárólag olyan témákkal foglalkozzon, amiből a kormány jól tud kijönni. Ez ennek a hétnek ez a tanulsága, és akinek ez kevés, annak ott a péntek délután híre. Miszerint még az eddiginél is szakavatottabb kezekbe kerül az MTVA, vagyis, magyarul a közmédia. Hétfőtől ugyanis Papp Dániel lesz az új vezérigazgató, s ha valakinek a neve hallatán a hírhamisító jelző ugrik be, akkor az illető nem téved nagyot. Sőt, kicsit sem: Papp Dániel munkásságához fűződik ugyanis az a már sajtótörténeti eset, amikor Cohn-Bendit Európai parlamenti képviselő interjúját meghamisították. Nem kirúgás lett akkor Papp úr büntetése, hanem a szolgálati ranglétrán történő felfelé araszolás.

Papp úr tehát vezérigazgató lett, amihez  a magunk szerény módján csak gratulálni tudunk. Hogy milyen elvek mentén vezeti majd a közmédiát, nem tudjuk, sejtéseink azonban vannak. Úgyhogy figyelmébe ajánljuk – akár ki is függesztheti dolgozószobája valamelyik falára, lehetőleg jól látható helyre – a következő szöveget: a hazugság, ha sokszor elmondják, hihetővé állhat, de igazsággá soha.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .