Kezdőlap Címkék Zsidó

Címke: zsidó

Ilyen az, amikor egy rabbi a házmesterportálra téved

Nyilatkozott a 888-nak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabija. Köves Slomó az a rabbi, aki a legutóbbi választási kampányban – mint utóbb magyarázkodta -, önhibáján kívül Hollik István fideszes képviselő választási szórólapján szerepelt. És ugyancsak ő az a rabbi, aki más zsidó szervezetek vezetőivel ellentétben felvállalta a Sorsok Háza projektet, mely a magyar államnak a vészkorszak idején viselt felelősségét lenne hivatott a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.

A történet másik szereplője a 888. internetes portál, amely korábban azzal vált ismertté, hogy az egyik volt szocialista pártelnök feleségét szexuális segédeszközként ajánlotta a kifinomult ízléssel megáldott, nyilván keresztény és konzervatív értékeket valló olvasótábor figyelmébe. Ez a 888 nevű portál amúgy a napokban arra bíztatta az egyetemi ifjúságot, hogy jelentsék fel azokat a tanáraikat, akik nem a NER szellemiségétől vezérelve tartják előadásaikat, és liberális eszméket terjesztenek.

Jól egymásra találtak: a fideszes zsidó és a feljelentésre, mások rendőrkézre adására mindig kapható házmester.

Kizárt dolog, hogy a kormány rabbija, Köves Slomó ne tudott volna a 888 általunk is ismertetett csínyeiről. Már ezért is el kellett volna tekintenie, hogy szóba álljon G. Fodor Gábor portáljával, de hát valamiért nem tartotta fontosnak, hogy visszautasítsa az interjút, de lehet úgy is fogalmazni, hogy fontosnak tartotta, hogy a portálnak nyilatkozzon.

Ízlések és pofonok különbözők, nem vagyunk egyformák. Vannak, akik undorodnak a besúgóktól, ha másért nem, mert a vészkorszak embertelenségeire emlékeztetik őket. Köves Slomó túllépett ezen aggályain, és mindent elmondott, amit a Habony-média eme zászlóshajója hallani akart. Például azt, hogy az antiszemitizmus ma egyre inkább a baloldalon jelentkezik, mert a baloldali lapok bírálják Izraelt. Köves Slomó itt úgy tett, mintha nem tudná, mi a különbség az antiszemitizmus és Izrael mai, Netanjahu által politikájának bírálata között. A kormány kiválasztott rabbija játssza a hülyét, mintha nem lenne a számára is a napnál világosabb, hogy Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel (még kevésbé a zsidósággal) – mint ahogyan Orbán Viktor sem egyenlő  Magyarországgal, és amikor az Európai Unió illetékes testületei a magyar miniszterelnököt kritizálják, akkor nem a magyar embereket bántják, hanem Orbán Viktort.

Köves Slomó egyetlen szót sem veszteget a valódi antiszemitákra – azokra, akik ma Magyarországon Horthy szobrokat avatnak, a Hitlert imádó Wass Albert verseit dicsőítik. A kormány kiválasztott rabbija úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az, amit a 888 és hasonló szellemiségű társai művelnek, finoman fogalmazva is, nem más, mint házmestertempó. Írhatnánk ennél konkrétabban is, hogy mire gondolunk, de nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, enélkül is tudja mindenki, hogy mit gondolunk a 888-ról és arról, aki nyilatkozóként szóba áll velük.

„Minek nekünk az öreg zsidó akkor?”

Meg szoktam védeni Orbán Viktort. Ismerőseim, barátaim közül ugyanis sokan azt állítják, hogy Orbán antiszemita. Vitatkozom velük, mert szerintem ez nem igaz.

Úgy gondolom, és már hosszú évek óta ez a véleményem, hogy Orbán rosszabb annál, mintha antiszemita lenne. Orbán populista, ami ebben az esetben – pontosabban, az ő esetében – azt jelenti, hogy számára a hatalom mindennél fontosabb, ennek megszerzése és megtartása érdekében bárkivel képes alkalmi szövetségeket kötni.

Adott esetben szélsőségesekkel, kirekesztőkkel, antiszemitákkal is.

Mindennek csak látszólag mond ellent, hogy a miniszterelnök időnként „lenyilatkozza”, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, hogy nálunk él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége, ráadásul minden más országnál nagyobb biztonságban.

Ez azonban csak az egyik oldal, a mérleg másik serpenyőjében ott a kormányzati hátszéllel erősített Horthy-kultusz, a Szabadság téri emlékmű és a Sorsok Háza körüli történelemhamisítás. Nem beszélve a milliárdokba kerülő és mindmáig tartó Soros elleni kampányról. Nemrég még a zsidó származású magyar-amerikai milliárdos fotójával volt tele az ország számos plakáthelye, s bár a hivatalos cél nem az volt, hogy Soros zsidó voltát hangoztassák, „mellékszálként” ez is jól funkcionált, mert mindenki tudta, hogy miről van szó.

Egy nyári Fidesz frakcióülésen Gulyás Gergely állítólag feltette a kérdést: ha nem ártott a Fidesznek, amikor a vizes világbajnokság idején eltűntek a Sorost ábrázoló és őt kritizáló plakátok az utcákról, akkor a vb után, amikor elmentek a külföldi sportolók és szurkolók, miért kell újrakezdeni a kampányt ellene? „Minek nekünk az öreg zsidó akkor?” – kérdezte Gulyás. Mire Orbán: „Mi is gondolkoztunk ezen elvtárs, de augusztus van és semmi nem jutott eszünkbe helyette, marad a Soros”.

Mindez alátámasztja, amit az elején írtunk: hogy Orbán és a Fidesz, valamint az általuk fémjelzett kormány nem utálja, csak használja Sorost, és az antiszemita kártyát. Ráadásul úgy, hogy közben mossák kezeiket: ők soha egyetlen szóval nem utaltak Soros zsidó származására, arról pedig, hogy ki mit gondol róla, ők tényleg nem tehetnek. Magyarországon szólásszabadság van, és mindenki azt, gondol, amit akar.

Sunyi és alattomos hozzáállás ez, nem kell különösebben okosnak lenni ennek belátásához.

De van ennek a történetnek egy másik olvasata is. Amíg a Fidesznek volt egy Simicskája, aki – stílszerűen szólva – Orbán pártjának éceszgébereként is funkcionált, addig csak úgy sorjáztak az ötletek. Nem mondanánk, hogy ezek tisztességes, korrekt ötletek voltak, épp ellenkezőleg – de a Fidesz szempontjából igen hasznosnak bizonyultak. Amióta nincs Simicska, az elvtársak nem tudnak újat kitalálni a gyűlölet fokozására. Maradnak a migránsok és mögöttük Soros, őt lehet felelőssé tenni minden gonoszságért, a magyarság elleni támadásokért. Ő akarja tönkre tenni a keresztény kultúrát, valamint egykori, őt és sorstársait megtagadó hazáját.

„Minek az öreg zsidó akkor?” A kérdés nem jó, mert így kellett volna föltenni: „Meddig használjuk még az öreg zsidót akkor?” Ebben az esetben a válasz is más lett volna: „Addig elvtárs, ameddig nem találunk helyette mást, akit gyűlölni lehet”.

A Vatikánban bujkált Galícia náci hóhéra

0

Otto Gustav von Wächter báró Galícia kormányzója volt abban a két évben, amikor több mint félmillió zsidót öltek meg. „Gyors ütemben szállítják el a zsidókat, ezért nincs elég munkás a kertben és a teniszpálya karbantartására” – írta nejének Charlotte-nak ebben az időben.

 

Mindez a BBC új sorozatából derül ki, mely a Ratline – patkány vonal – címet viseli. A podcast jelenleg nagy siker Nagy Britanniában, mert árnyaltan mutatja be a szörnyű időket.

A műsorvezető, Philippe Sands családjának egy részét ott gyilkolták meg Galíciában. Beszélgető társa nem más, mint Galícia kormányzónak fia, az ifjabb von Wächter báró. Aki szerint az apja „jó náci” volt.

Az idősebb von Wächter báró kétszer is menekülésre kényszerült az ősi kastélyból.

Először 1934-ben amikor fiatal náci aktivistaként részt vett Engelbert Dolfuss osztrák kancellár meggyilkolásában. Németországba ment, ahol az SS-ben csinált karriert. Már elérte a tábornoki rangot, amikor a Führer és Himmler rábízta Galiciát. Ahol több mint félmillió zsidó élt. Szinte senki sem maradt életben. Londonban az emigrációban élő lengyel kormány ezért háborús bűnösnek nyilvánította von Wächter SS tábornokot. Aki a végsőkig kitartott a nácik mellett, de tudta, hogy menekülnie kell a felelősségre vonás elől. Hazatért Ausztriába, ahol neje – aki szintén kitartott náci nézetei mellett – rejtegette. Egy kunyhóban élt az Alpokban három éven keresztül, amíg zajlottak a perek Nürnbergben.

Aztán irány Róma!

A Vatikánban várta az SS tábornokot a náci szimpatizáns püspök, Alois Hudal.

Ő volt a Ratline, a patkány vonal fő szervezője. Legalábbis eddig így tudtuk. A BBC sorozatából az is kiderül, hogy nem volt szervezett mentőakció az SS tisztek számára. Mindvégig hittek a győzelemben, nem biztosítottak maguknak menekülő utat. Nem volt Ratline állítja a Ratline című BBC sorozat. Adhoc megoldások segítettek a magasrangú náciknak, mint például Otto Gustav von Wächternek eljutni a Vatikánba. Onnan sokan, így például Adolf Eichmann is Latin Amerikába szöktek. Ott jelentős német közösségek éltek- közülük igen sokan szimpatizáltak a nácikkal. Eichmannt a Moszad elfogta Argentínában, és egy per után kivégezték Izraelben.

Ezt követően azonban Izrael miniszterelnöke leállította a háborús bűnösök üldözését külföldön, mert attól tartott, hogy az antiszemita reakciót válthatott volna ki.

Egy zsidó alapítvány keresztényeket ment Jordániában

0

A Halál-völgyből jöttem, Irakból – meséli egy iraki keresztény Ammanban. Az Iszlám állam dzsihád harcosai választás elé állították: megtagadja hitét és áttér az iszlámra, vagy megölik.

Kitartott keresztény hite mellett. Megkínozták, majd kivégző osztag elé került. Aztán csodálatos módon mégis megmenekült: egy keresztény alapítvány megvásárolta az életét az Iszlám államtól. Canon Andrew White tiszteletes, az alapítvány elnöke  jól ismerte Irakot, hiszen korábban 17 éven keresztül az anglikán egyház vikáriusa volt Bagdadban. Alapítványa most az üldözött keresztények megmentéséért küzd. Vele működik együtt Yechiel Eckstein rabbi, Izrael egyik legnagyobb üldözötteket segítő alapítványának feje.

Mi zsidók tudjuk, hogy mit jelent az üldöztetés

– mondta a rabbi az ynetnews izraeli portálnak. Az évi 140 millió dollárból gazdálkodó The Fellowship alapítvány jelentős összegekkel támogatja Canon Andrew White tiszteletes keresztény mentő alapítványát. Így sikerült megmenteni az üldözött keresztény életét a halál völgyben Irakban.

Csakhogy az a 12 ezer iraki keresztény, akit az anglikán tiszteletes szervezete megmentett, a legnagyobb nyomorban él Jordániában. Nem dolgozhatnak, és nem kapnak sem állami sem pedig egyházi szociális támogatást, hiszen nem muzulmánok. Le kell vennem a kipát és nem hangsúlyozzuk, hogy a pénz zsidóktól jön – mondja Eckstein rabbi. Aki legutóbb egy 125 ezer dolláros csekket adott át a 12 ezer iraki kereszténynek, akik Ammanban nyomorognak.

Nemcsak pénzt ad a zsidó alapítvány, hanem aktívan lobbizik azért, hogy az iraki keresztényeket befogadják Amerikába, Kanadába vagy az Európai Unióba

Egy év alatt százezerrel nőtt a zsidóság létszáma

0

100 ezerrel nőtt a világ zsidóságának lélekszáma egyetlen év alatt. Ez derül ki a Jewish Agency friss statisztikáiból, melyet a Rós Hásána, a zsidó újév alkalmából tettek közzé.

A világ zsidóságának összlétszáma 14,7 millió.

Izrael áll az első helyen 6,6 millióval,

míg az Egyesült Államok a második – itt 5,7 millió zsidó él. Európa, mely egykor a világ legnagyobb zsidó közösségeinek adott otthont messze le van maradva. Ennek oka a nácik népirtása, illetve a tömeges kivándorlás Izraelbe és Amerikába.

A világ harmadik legnépesebb zsidó közössége – Európában a legnagyobb – Franciaországban él. Számuk 453 ezer, Nagy-Britannia a második Európában 290 ezerrel. Azután Oroszország és Németország következik, 172 illetve 116 ezerrel.

Figyelemreméltó, hogy Oroszországból milyen nagy számban vándoroltak ki a zsidók a Szovjetunió bukása után.

Izraelben a Szovjetunióból kivándorolt zsidók száma meghaladja az egymilliót.

Legismertebb politikai képviselőjük a radikális nacionalista Avigdor Lieberman, aki jelenleg Izrael állam hadügyminisztere. Izrael leggazdagabb embere is a Szovjetunióban született: ő Roman Abramovics, a londoni Chelsea futballcsapatának tulajdonosa.

Latin-Amerikában az argentínai zsidó közösség a legnagyobb, számuk 180 ezer. Ausztráliában 113 ezer zsidó él. A muszlim országokból szinte minden zsidó elmenekült már. Létszámuk mindenütt százezer alatt marad –  írja az izraeli Ynetnews. Közülük Irán zsidó közössége a legnépesebb, számuk 8900. A Rós Hásána alkalmából Irán külügyminisztere köszöntötte a zsidókat az országon belül és kívül. Izraelben kevesen adnak hitelt ennek a jókívánságnak, mert Irán Khomeini ajatollah forradalma óta a zsidó állam létének a jogosságát is kétségbe vonja.

Az iráni külügyminiszter is üzent a zsidó újév miatt

0

Békét és harmóniát kívánt Iránban és Iránon kívül is.

Mohamad Dzsavad Zarif képeket is mellékelt, amelyek arról tanúskodnak, hogy a zsidók Iránban is ünneplik az újévet, vagyis a Rós Hásánát.

A két népet évezredes kapcsolat köti össze, ahogy arról az Ószövetség is tanúskodik. Jelenleg is nagy létszámú zsidó közösség él Iránban, számukat 10-20 ezerre teszik. Igaz, 1979-ben, az iszlamista forradalom kitörésekor még 85 ezernél valamivel többen vallották magukat zsidónak Iránban.

Khomeini ajatollah, a forradalom vezére a zsidókat is felelőssé tette a sokak által gyűlölt uralkodó, a sah támogatásáért. Izraelt az Egyesült Államok bábjának nevezte:

Irán azóta sem ismeri el Izrael létezését.

A két állam ellenséges viszonyban van, miután Donald Trump felmondta az atomalkut, az iráni vezetés azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben amerikai katonai támadás éri, akkor a válaszcsapás nemcsak Amerikát, hanem Izraelt is érinti majd.

Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke nemrégiben jelezte: készen állnak a háborúra. Irán ugyanis jelentős erőket állomásoztat az Izraellel szomszédos Szíriában. Őket az izraeli katonák többször is támadták már.

Benjamin Netanjahu és a hozzá közel álló lapok közben egy Iránnal és Soros Györggyel kapcsolatos, régi antiszemita összeesküvés-elméleten alapuló álhírt is terjesztenek, amelyet a magyar kormánypropaganda is átvett. Erről ide kattintva olvashat bővebben.

Ma kezdődik a zsidó újév

0

Idén szeptember 9-én este kezdődik a zsidó újév, a Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen a zsidóság az ember teremtésének 5779-ik évfordulójára emlékezik, és mintegy megújítja az Örökkévalóval kötött szövetségét a világ létezésére és újjáteremtésére.

Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, idén szeptember 18-án este és kezdődik és 19-én estig tart. Az Engesztelőnapon, 25 órát böjtölnek – idén a böjt kezdete 18-án, 18:32, a böjt vége 19-én 19:34 –  bűneiket bánják, és megtérést gyakorolnak.

A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatnak. Ezen a napon eltörlődnek a bűnök, és mindenki „tiszta lappal” indul az új évben.

Ezt követően már a Szukkot, a sátoros ünnep, az önfeledt öröm ideje következik, mely 2018-ban szeptember 23-án este kezdődik és szeptember 30-ig tart.

Alma és méz

A zsidó hagyomány, hogy almát mártanak egy tál mézbe, és utána megeszik, azt jelképezi, hogy az elkövetkezendő év is olyan édes lesz, mint az alma és a méz. De édessége mellett, a méz a Tórában is említésre kerül, szoros kapcsolatban az ígéret földjével, ami „a tejjel és mézzel folyó” országként jelenik meg.

Orbán Viktor levele a zsidó közösségeknek

Orbán Viktor levélben üdvözölte a zsidó újév alkalmából a magyarországi izraelita vezetőket. A miniszterelnök Deblinger Eduárdnak, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökének, Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének, Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijának, valamint Szabó Györgynek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnökének kézbesített levelében azt írja: a legtöbb ember saját születésétől számítja a maga történetét, a családok, nemzedékek múltja azonban jóval messzebbre, évszázadokra nyúlik vissza.

Önök pedig, a világ nemzetei között egyedülálló módon, mindenek kezdetétől, az ember teremtésétől tartják számon az időt” – írta Orbán Viktor. – A zsidó újév alkalmából engedje meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önt és a magyarországi zsidó közösség tagjait. Azt kívánom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a most beköszöntő újév is az összetartozás, egymás kölcsönös tisztelete, valamint közös kultúránk megvédése és gyarapítása jegyében teljen. Legyenek valamennyien a jó évre beírva! – zárul a kormányfő levele.

Először emlékeztek meg Lvivben a zsidók kiirtásáról

0

75 évvel ezelőtt fejezték be a nácik a 150 ezres zsidó közösség meggyilkolását az ukrajnai Lvivben.

A várost az Osztrák-Magyar Monarchia idején Lembergnek, később Lvovnak hívták. A második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországhoz tartozott. Varsó és Lodz után itt élt a legtöbb zsidó.

A 150 ezres közösségnek mindössze az egy százaléka élte túl a holokausztot.

A túlélők zöme emigrált. Így már csak nagyon kevesen maradtak, akik fenntartják az egykor virágzó zsidó közösség emlékét.

Ők kaptak most üvegkulcsokat a város polgármesterétől: összesen 75-öt. Andrij Szadovij azt mondta: Isten óvja a várost hasonló szörnyűségtől, mint ami a huszadik században megtörtént.

A holokauszt idején a helyi milíciák, ahogy máshol is, itt is aktívan közreműködtek a zsidók lemészárlásában. Most először emlékeztek meg a zsidók kiirtásáról. A megemlékezést a zsinagógák romjai között rendezték meg.

Az üvegkulcs szimbólum:

egy régi zsinagóga fémkulcsáról mintázták őket, amelyet a lvivi piacon találtak.

Az alkotójuk egy amerikai művész, aki Új-Mexikóban él. Rachel Stevens az izraeli Jediót Ahronótnak elmondta: számára misztikus érzés volt megalkotni az üvegkulcsokat, amelyek olyan zsinagógák ajtaját nyithatnák ki, amelyek már nincsenek. Azért készítette őket üvegből, mert a zsidó hagyomány szerint az üveg az élet törékenységének a szimbóluma.

Több száz év után avatták újjá a budavári zsinagógát

0

Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.

Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok

lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.

A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.

Fotó: EMIH kommunikáció

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint

„a zsidó nép él.”

Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.

Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.

Fotó: EMIH kommunikáció

Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Víz Ági

Politikai (H)arcképcsarnok – XIX. Az 5-ös számú fideszes

„Ha tíz évvel fiatalabb lennék, és egyetlen gyerekem lenne, akkor én úgy elmennék Magyarországról, mintha itt sem lettem volna.” Hozzátette, három fiát mostantól úgy neveli, hogy tizennyolc éves korukban nyugati egyetemre menjenek tanulni, és ha van egy kis eszük, soha többet nem jönnek vissza.

Nem találná ki az olvasó, hogy ki mondta ezeket a szavakat. Szabad a gazda? Nem valami idegenszívű hazaáruló, hanem Orbán Viktor jó barátja, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa, Bayer Zsolt. Igaz, nem most, hanem 2006. július 19-én fakadt ki, a tusnádfürdői szabadegyetem nulladik napján.

Proletármentalitású magyarok

Mondott még mást is, például a magyarokról. Most, amikor Vajda Mihály filozófust azért bírálják a jobboldalon, mert szerinte sok magyarra a jobbágymentalitás jellemző, érdemes felidézni Bayer Zsolt 2006-os, Tusnádfürdőn elhangzott téziseit: „…a magyar társadalom fele proletármentalitással él. Az pedig nem más, mint a magabiztos, feltörhetetlen ostobaság. Olyan hülye vagyok, mint a föld, ellenben rettenetesen magabiztos”.

A hvg.hu információi szerint csaknem százmillió forintot fizetett ki a Magyar Televízió Bayer Zsolt cégének egy 1997 végén kötött szerződés alapján, amelyben az újságíró és társai két produkció gyártását vállalták az MTV részére. A produkciók azonban sosem készültek el. Az ügy nemrég a közszolgálati televízió Felügyelő Bizottsága elé került. Bayer Zsolt a hvg.hu-nak elismerte, hogy az egyik el nem készült sorozatért cége kapott pénzt, ám azt nem tudja pontosan, hogy mennyit.

 „Mocsadék, utolsó állatok”

2001. november 9-én a Magyar ATV Sajtóklub című Bayer Zsolt „mocsadék utolsó állatoknak, gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékoknak” nevezett egyes MSZP-s és SZDSZ-es politikusokat. A Sajtóklub műsorát megvizsgálta az akkor még létező ORTT Panaszbizottsága is, és elmarasztalta „a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi és etikai normák” túllépéséért.

Nem sokkal ezután a csatorna közleményt adott ki. „A múlt héten Bayer Zsolt, a miniszterelnök barátja és tanácsadója, a Duna televízió kulturális igazgató-helyettese műtéti beavatkozáson esett át, és ennek tudható be, hogy aznap este az ATV Sajtóklub című műsorában feldobott állapotba került.”

Az MSZP följelentést tett az ügyben, az ATV közölte, hogy egy ideig nem tart igényt Bayer Zsolt szolgálataira, a Duna tévé elnöke pedig körlevelet tett közzé, amelyben arra kérte munkatársait, hogy más irányú munkájuk során is visszafogottan és mérsékletesen nyilatkozzanak.

Bayer és a kokainbárók

Bayer Zsolt rövid ideig a Kurír című lapnak is munkatársa volt. Ügyesen írt, ám a sok kiváló újságírót foglalkoztató lapnál mégsem volt népszerű: mint a Fidesz szóvivője, többször is utasítani próbálta a lap főszerkesztőjét, és azt is felajánlotta neki, hogy listát készít a lapnál dolgozó „kommunista” munkatársakról.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Hamarosan nem csak a Kurírtól, de a Fidesz szóvivői posztjáról is távozott, mert a párt székházbotránya neki is megfeküdte a gyomrát. 1994 októberében már a Népszabadságban leplezte le a Fidesz szóvivőségből való távozásának valódi okát: „Dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több volt a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia alsón.”

Magyar anya és tót apa sváb gyermeke

A Beszélő című – a rendszerváltozás előtti időkben szamizdatként megjelenő -folyóirat, 2000. február így foglalta össze Bayer addigi munkásságát: „1993-ban és 1994-ben volt a Népszabadság főmunkatársa, 1995-ig a 168 óra bedolgozója, és azóta tévézik. A köpönyeg azonban ismét fordult, így a 98-as választásoknál újra a Fidesz igen sokszínű táborában látjuk, ahol azóta is a kormányoldal és a szélsőjobb vezető publicistája. 1998 novemberében már így ír a Napi Magyarországban: „Ezért a kettős morál és a sajtó által (is) fenntartott látszatvilág, amely szerint a zsidó szenvedés az egyetlen igazi méltánylandó és megfellebbezhetetlen szenvedés, amelyért immár ötödik évtizede szüntelenül vezekelnünk kell. Én már nem tudok bocsánatot kérni a zsidóságtól.”

A Magyar Televízió még 1997 végén kötött szerződést a BLN Vagabunds Kft-vel – tudta meg a hvg.hu. Az 1997 júliusában alapított kft. egyik tagja Bayer Zsolt újságíró is. A BLN Vagabunds 1997 végén közel kétszáz millió forintért vállalta, hogy két produkciót készít el a Magyar Televízió számára. A szerződést az akkori MTV-elnök, Szabó László Zsolt írta alá. A hvg.hu értesülései szerint az összeg egy jelentős részét, közel százmillió forintot a televízió már kifizette a BLN Vagabunds Kft-nek, ám a két produkció azóta sem készült el. Mindkét – egyébként kulturális témájú – produkció közel húsz részből állt volna.

Bayer Zsolt korábbi írásaihoz képest – ahol anyai ágon tisztán református magyar, apai oldalról pedig tót – mostanában öntudatosan sváb származásúnak vallja magát. Az újságíró identitásának megváltozását történelmi szükségszerűség vezérelte: így vált képessé a sorsközösségre a kommunizmus áldozataival. Az is 25 év után jutott eszébe váratlanul, hogy kisiskolásként sokáig „Náci” volt a gúnyneve. Bayer szerint egyébként a Nyugat azért felelős a kommunizmusért, mert a nácizmust nem tűrték, a kommunizmust meg igen, és több helyen fájlalja, hogy a holokauszttal ma Magyarországon többet foglalkoznak, mint a kommunizmus bűneivel….

…Az egykori fideszes nagygyűléseken is szónokoló Bayer egyéb ügyekben is feltűnt már. 2009 augusztusában például azzal, hogy szlovák rendszámú autója és a szomszédos országba bejegyzett cége van. Mindezt azzal indokolta, hogy „elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények”.

Bayerliszka, avagy cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk a gázba

Máig homályos, hogy mi vitte rá a Lungo Drom romáit, hogy a Békementnek elkeresztelt projekten együtt vonuljanak Bayer Zsolttal. A Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa ugyanis az olaszliszkai szörnyűséges gyilkosság után, 2006 októberében azt írta az Orbán-közeli Széles Gábor Magyar Hírlapjában: „Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.”

Akkoriban zajlottak egyébként a Klubrádió körüli viták és bírósági perek. A kormánynak valójában esze ágában sem volt bezárni és elhallgattatni a Klubrádiót, megelégedett azzal, ha bizonytalanságban és pénzügyi nehézségek közepette tarthatja. Ekkor írta Bayer, hogy ő a kocsiban általában a Klubrádiót hallgatja, ezért sem szeretné, ha a rádió nem szólhatna többé.

MTI Fotó: Varga György

Persze, mint sok más, ez is hazugság volt. A cikk megjelenése előtti héten ugyanis Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója és Bolgár György, a rádió legismertebb hangja, az Európai Unió médiabiztosa, Neelie Kroes meghívására Brüsszelben jártak. A médiabiztos hosszasan beszélgetett velük, s támogatásáról biztosította őket. Nem csupán a Klubrádiót, de a magyar sajtószabadságot is.

A maga módján még a közmédia is beszámolt a találkozóról. ám a jól tájékozott pesti verebek szerint, több történt holmi beszélgetésnél. A médiabiztos ugyanis oly mértékben a Klubrádió és a sajtószabadság mellé állt, hogy másnap reggel felhívta Navracsics Tibort. Aki egyfelől igazságügyi miniszter, másfelől sokan azt feltételezték róla, hogy képes hatni Orbán Viktor miniszterelnökre. Szépen beszélhetett a médiabiztos, de legalábbis meggyőzően, mert Navracsics megígérte, hogy a Klubrádió visszakapja a tőle elvett frekvenciáz.

Bayernek a Fideszben a helye

2015 szeptemberében petíció íródott a Facebooon, hogy a Fidesz zárja ki Bayer Zsoltot a tagjai közül. Azért gondolták ezt, mert az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosa a tőle elvárt Erdős Virág versét használta fel egy cikkében, visszájára fordítva, s ily módon megbecstelenítve a költőnő gondolatait.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bayer szerint „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából”.

A közíró nem érte be ezzel a megállapítással, hanem a következtetést is levonta: „Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

Ezen háborodtak fel sokan, és követelték, hogy a Fidesz zárja ki Bayert a pártból. Pedig, Bayer csupán a szokott formáját hozta. Nem ez volt az első ilyen cikke, és nem is az utolsó. Bayer olyan, mint az egyszeri Móricka: mindenről az jut az eszébe. Hol egy cigány, hol egy zsidó – mikor, mi adódik.

Jó lett volna persze tudni, hogy mi a véleménye Bayer mondatairól Farkas Flóriánnak. Vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni. S ha netán nem, akkor mondania kellett volna valamit ezzel kapcsolatban. Nem odahaza, szűk családi körben, még csak nem is a frakcióban, hanem a nyilvánosság előtt. Hogy élte meg Farkas Flórián, hogy az a pártszövetség, amelynek frakciójában ül, s amelytől fizetést húz, ilyen ideológiai alapvetések mentén fogalmazza meg önmagát.

Lovagkereszt

2016 augusztusában a következő mondat hangzott el Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter szájából: „Én azt gondolom személyesen, Bayer Zsolt eddigi munkásságában sokkal több az elismerésreméltó, mint a hiba, ezért a kitüntetést helyes dolognak tartom.” Vagyis, Lázár János szerint Bayer többször nem volt rasszista, kirekesztő és obszcén, mint ahányszor rasszista volt, kirekesztő és obszcén. Azaz, ha valaki időnként rasszista, máskor meg nem, akkor az helyénvaló. Ha a menekülteket potenciális terroristának nevezi, és visszaküldené őket a sivatagba teveszart zabálni, az Lázár János szerint nem gusztustalan, gyomorforgató és vállalhatatlan, hanem hiba. Cigányozni, zsidózni úgyszintén. És miután B. Zsolt nem minden mondatában nevezi teveszart zabálóknak a menekülteket, nem minden írásában cigányozik és zsidózik, ezért a kitüntetést átadó Lázár János szerint a munkássága inkább elismerésre méltó, mint hibás.

Szét kell cseszni a rohadt tetves komcsik fejét

2016. októberében Bayer arról írt a Magyar Hírlapban, hogy mennyire örül a Népszabadság megszüntetésének. Azt írta Széles Gábor lapjában, hogy a Népszabadsággal a „Kádár-rendszer egyik legutolsó, legaljasabb műhelye tűnik el talán örökre”, a most bezárt újság olvasóit pedig „rohadt, tetves komcsiknak nevezi, akiknek majd szét kell cseszni” a fejét.

A cikkben nem részletezte, hogy ő maga miért volt valamikor kilenc hónapon át a Népszabadság munkatársa. Nyilván, mert megtévesztették, és pisztolyt szegeztek a tarkójának. Belülről bomlasztott, ahogyan az ilyenre utólag emlékezni szoktak.

2017, augusztusában a nemrég elhunyt, és Orbán Viktor által harcostársként nevezett Kerényi Imre beválogatta a Bayert a Nemzeti Könyvtárba. Nem azért, mintha nagy írónak tartotta volna, hanem azt akarta, hogy azok, akik vele együtt tudják, hogy kicsoda Bayer, felháborodjanak. Kerényi ezzek egy füst alatt még meg is alázta a nemzetnek azon tagjait, akik még képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják mi a különbség a kínrím és a valódi költészet között.

Kerényi, úgyis, mint a kulturális hatalom ökle, a Bayer nevű beválogatásával azt üzente a normálisan gondolkodó magyaroknak, hogy velük ezt meg lehet tenni. És mert megtehetik, meg is teszik. Ha a hatalom akarja, szobrot állítanak a Bayernek, utcát neveznek el róla.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK