Kezdőlap Címkék Választások

Címke: Választások

Orbán, Putyin trójai falova

Továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek meglesz az egyszerű többsége; 2002 óta Orbán olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat; az átlagos osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van: vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. Interjú Gregor Mayerral, az osztrák Der Standard napilap és a „profil” hetilap budapesti és belgrádi tudósítójával. Mayer a szerzője a magyarul is megjelent, nagy sikert aratott A nagy összeesküvés című könyvnek, amely az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet új, eddig ismeretlen összefüggéseiről szól.

 

A végéhez közeledik a választási kampány Magyarországon. A hódmezővásárhelyi helyi választások előtt előre lejátszott ügynek tűnt az április választás, a Fidesz minden felmérés szerint toronymagasan vezetett és vezet továbbra is, de számos megfigyelő szerint mintha bizonytalanság uralkodott volna el a párhívek között. Szerinted minden kimenetel elképzelhető?

Nem. Nem lesz olyan eredmény, amely a Fideszt második helyre hozná, kevesebb parlamenti mandátummal mint valamelyik ellenfele, baloldali vagy a Jobbik. Az viszont igaz, hogy a verseny sokkal nyitottabbá vált. Reménysugár villant meg az ellenzéki pártok táborai előtt és azon milliók számára, akik Orbán úr hatalmának a végét szeretnék látni. Legalább már többféle kimenetel képzelhető el, mint Hódmezővásárhely előtt. Ez magában mozgósíthatja azokat a szavazókat, akik nincsenek kibékülve a mostani kormányzással, de eddig apatikusak voltak és nem mentek volna el szavazni. Meglátjuk. Habár én személyesen továbbra is úgy gondolom, hogy a Fidesznek egyszerű többsége lesz. Elképzelhető-e, hogy Orbán elveszíti a többséget, de a legerősebb erő marad a parlamentben? Így fogalmaznék: ezt az opciót sem már teljesen kizárni – habár kevés esélyt látok rá.

Az egyik ellenzéki vezető, Gyurcsány Ferenc ezekben a napokban azt mondta, hogy a jobboldal egy része, ahogy korábban, úgy most sem nyugodna bele a választási vereségbe (például 2006-ban). Erőszakossá válhat-e a helyzet, amennyiben az ellenzék győz?

Nem bocsátkoznék ilyen jóslatokba. A fantáziám nem olyan gazdag, hogy egy olyan kimenetelt képzelnék el, amely szerint a Fidesz teljesen egészében veszít, tehát a relatív többséget is.

Az egyszerű többség elvesztésével, de a relatív többség megszerzésével Orbánnak még mindig alkalma lesz kormányt alakítani. Vagy koalícióst (bárkivel), vagy kisebbségit (bárki támogatásával. Ez komisz állapotokat szülhet, teli blokádokkal, mocskos megállapodásokkal, fenyegetésekkel, bénító helyzetekkel, de ez továbbra is politika lenne, amely nem vezet szükségszerűen erőszakhoz. Viszont ha egy általánosabb szintet vizsgálunk, akkor elmondható, hogy Orbán hosszú ideje, legalább 2002 óta olyan mennyiségű gyűlöletet és haragot táplált a magyar társadalomba, hogy az erőszak bármilyen váratlan módon is kirobbanhat.

Németországban vagy Ausztriában az ottani hétköznapi emberek miként ítélik meg a magyarországi helyzetet? Lehetnek ennek következményei a nyugaton dolgozó magyarok tekintetében?

Az utóbbi években az osztrák és kissé kevésbé a német társadalom is megosztott lett, abban a tekintetben, hogy a demokráciának hogyan kell működnie. Ausztriában a jelenlegi kormány része az oroszpárti, szélsőjobboldali FPÖ. Sebastian Kurz kancellár a konzervatív ÖVP-ből legalábbis amikor a menekült témáról beszél populista, gyűlöletkeltő nyelvezetet használ hasonlóan Orbánhoz – hozzá kell tenni, hogy amíg Ausztria nagyszámú menekültet fogadott be, Magyarország gyakorlatilag egyet sem. A lényeg az, hogy az átlagos, fősodrású osztrák és német állampolgárnak az Orbán-rezsimről reális képe van. Vagyis, hogy ez egy félautokrata, populista és kleptokrata rezsim. De a fősodrás nyomás alatt áll és meglátjuk mi fog történni.

És igen, Orbán néha diadalittas beszédeket mond arról, hogy a Nyugat a Visegrádi Négyek jó példáját fogja követni; hogy a Nyugat is „patrióta”, „keresztény értékeket valló” és „migrációellenes” lesz.

És képzeljék el, hogy ez jót tesz-e az Ausztriában dolgozó magyaroknak? Az osztrákok a nyakukba fognak borulni, mert Orbán úr megmutatta nekik az igazságot, mint a világítótornyot a háborgó tengeren? Nem, egyáltalán nem.

Ha a nyugati demokráciákból populista autokráciák válnak, azt mindenki megszenvedi. Ha a nyugati demokráciák elkezdik semmibe venni az EU szabályait, ahogyan azt Orbán Magyarországa teszi a menekültekkel, akkor mindenkiből migráns válik. Jöjjön Szíriából vagy Magyarországról, nem lesz semmi különbség. Ennek az első jelei már látszanak Ausztriában. A Kurz-kormány le fogja csökkenteni a családi pótlékot, azon Ausztriában dolgozó, szegényebb EU országok állampolgárai számára, akiknek a gyermekei nem élnek Ausztriában. Így 30 ezer Ausztriában dolgozó magyar kap majd fele akkor pótlékot, mint ami járna.

A lényeg: a populisták nőgyűlölők, nem ismerik a szolidaritást, mindenkit gyűlölnek, aki nem az ő csordájukhoz tartozik.

A nyugati sajtó, általában véve, igen kritikus Orbán Viktor illiberális államával szemben, sokszor keményebb fellépést sürget a magyar kormánnyal szemben. De semmi sem történik. Miért?

Az EU egy szofisztikált szabályokon alapuló intézményrendszer, valahogy az illiberális, autoritárius állam ellentéte. Orbán és a hozzá hasonlóak túljártak a rendszer eszén. Élvezik a jogokat és előnyöket, amelyeket a jogállamiság nyújt, de hazájukban ezt készek megsemmisíteni.

Másodszor, az EU nem egy nagyon előrehaladott integráció. Szinte senki sem akar szorosabb integrációt. A szuverén jogok nagy tiszteletben állnak, mindaddig amíg – az EU megállapodások szellemében – azokat nem ruházzák át a közös intézményekre. Ezt szinte mindenki meg szeretné őrizni. Ezért a fontos következményekkel járó döntések megkövetelik a nagyfokú konszenzust a tagállamok részéről.

Harmadszor, az Európai Parlamentben a Fidesz a mainstream konzervatív Néppárt tagja, a német CDU-val és CSU-val együtt. A német néppárti képviselők ezért megvédik Orbánt és gondoskodnak arról, hogy ne szülessen olyan döntés, amely túlságosan ártana Magyarországnak.

Orbán keleti nyitása, ideértve Putyin Oroszországát is, egy újabb hidegháború kialakulásakor, veszélyezteti-e Magyarország pozícióját a nyugati szövetségekben?

Legkevesebb, hogy a nyugati világ titkosszolgálatai és terrorelhárítási szolgálatai elveszítik a bizalmukat, ami meggátolhatja az együttműködést. Magyarországot egyre inkább úgy érzékelik mint Putyin trójai falovát a nyugati szövetségekben. Már elég hosszú ideje, a kulcsfontosságú nyugati országok vezetői nem találkoznak Orbánnal és nem hívják meg.

Mint Kelet-Európa szakértője volt alkalmad összehasonlítani a sajtószabadság állapotát ezekben az országokban. Magyarország ebből a szempontból is különleges eset?

Egyes nem EU-tag balkáni országban, mint Bosznia, Montenegró és Macedónia (legalábbis a tavalyi kormányváltásig) a média rosszabb állapotban van mint Magyarországon. A Freedom House legutóbbi jelentése szerint a magyar helyzet olyan rossz mint a szerbiai, de ez is egy másik nem EU tagország. Tehát ha Magyarországot összehasonlítjuk a többi uniós országgal, akkor igenis „speciális eset”, hiszen a sajtószabadság rosszabb állapotban van mint Bulgáriában vagy Romániában. Az unióban Magyarországon a legkevésbé szabad a média.

Továbbá ez az egyetlen uniós ország, ahol az orosz állami propagandát, a dezinformációival és hamis híreivel, szándékosan átveszi az állami média és azok a sajtószervek, amelyeket az állampárt oligarchái ellenőriznek. Ahogyan ezt nemrégen a Corvinus Egyetem kutatóközpontjának briliáns elemzése meggyőzően bebizonyította.

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

„Soros is csak egy báb, egy felsőbb hatalom bábja”

0

Habár Soros az elmúlt években az ultrajobb ideológiák, demagóg despoták, az összeesküvés-elméletek hangoztatói és antiszemiták mumusává vált, sehol a világon nem került olyan kereszttűzbe, mint éppen szülőhazájában, Magyarországon – állapítja meg a Washington Post. A mérvadó amerikai napilap terjedelmes cikkben foglalkozik az Orbán-kormány Soros-ellenes kampányának különféle vetületeivel, felidézve Orbán március 15-i fenyegető mondatait, Soros György szavait, s megszólaltatva civil szervezetek és az ellenzék képviselőit.

 

A Soros-ellenes kampány sokkal több, mint retorika – szögezi le a lap, felidézve Orbán március 15-i beszédét, amelyben „vészjóslóan” figyelmeztetett arra, hogy az április 8-i választások után „bosszúra” számíthatnak Soros szövetségesei.

„Máris láthatóak annak a jelei, hogy valóban lecsapnak majd rájuk”

– állapítja meg a lap, felidézve a Stop Soros tervet, amelynek elfogadását Orbánék a választások utánra ígérik. „Az érintettek a magyar társadalomnak azon utolsó mohikánjai, akik még nem váltak a Fidesz vasmarkának az áldozataivá” – írja a szerző, idézve olyan – az érintettektől származó – véleményeket is, melyek szerint ez nem pusztán egy választási trükk, a hangulat nagyon ellenségessé vált, a civilek egyre nehezebb és veszélyesebb körülmények között dolgoznak.

Soros démonizációja minden mást felülír, s kiválóan illusztrálja, mennyire eltávolodott Magyarország az európai fősodortól. Rögeszmés ódzkodás a nyugattól, Soros-ostorozás – ez jellemzi, s a cél elvonni a szavazók figyelmét minden mástól, ám sajnálatos módon  nincs is más üzenete – idéz a lap beszélgetőtársai véleményét, hozzátéve:

kérdés, hogy a támogatottságát látva egyáltalán van-e szükség más üzenetre.

Orbán messze nem vált páriává Európában, sőt, egyre inkább modellként szolgál azok számára, akik választásokat akarnak nyerni – teszi hozzá a szerző, Németországot és Ausztriát hozva fel példaként.

Orbán Soros-ellenes üzenetei kiváló fogadtatásra találtak és találnak a saját táborában, amelynek tagjai elsősorban idősebb, vidéki szavazók, akik gyanakvók mindennel szemben, amit Soros képvisel – a globalizáció, a multikulti ellenesség és sokan vevők a bújtatott antiszemitizmusra.

A lap felidézi Orbán március 15-i 25 perces beszédét, amelyben a miniszterelnök a „civilizációk közötti összecsapásról”, a hagyományos keresztény nemzet hazafias védelmezői és az Európát afrikaiakkal benépesíteni kívánó „nemzetközi erők” közötti harcról beszélt. A támogatására megszervezett Békemenetet résztvevői, akik megtöltötték a Kossuth teret és a környező utcákat zászlókat lengetve lelkesen kinyilvánították, hogy készek a harcra. Az egyikükkel folytatott beszélgetéssel zárul a cikk:

„Soros áll Európai iszlamizációja mögött” – mondta a 64 éves Horgász Gyöngyi. „De ő is csak egy báb”  tette hozzá, ám azt már nem árulta el, hogy kinek a bábja, csak annyit mondott sejtelmesen: „Egy felsőbb hatalomé. Nem akarok neveket mondani”.

A vér bódító szava(zata) – Egy kampánylózung álnokságáról

0

Amit viszont nem hagyhatunk szó nélkül, az a szó szerinti vér-lázítás. Mert ez egy újabb meggondolatlan lépés a szakadék felé. Mi lenne ugyanis, ha a románok és a szlovákok is rázendítenének egy ilyen nótára: ők is nyilván „egy vérből valónak” érzik magukat – a többieknek meg le is út, fel is út?! A figyelmes szemlélő azt is észreveheti, hogy a reklám Országháza jelképesen az ezeréves ország árnyképe fölött emelkedik – Galíciától Dalmáciáig –, ami még inkább döbbenetessé teszi az „egy vérből valók” hazafiságára való apellátát.

Van egy csodálatosan szép, lírai dala az Ismerős Arcoknak, amelyre könnyezve csápolnak a koncertlátogatók – a Nélküled. A nemzeti rock jellegzetesen magyar műfajába tartozó himnusz azt ígéri,

„Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk,

Mi egy vérből valók vagyunk!”

A vérpezsdítő refrén az országgyűlési választásokon való részvétel promóciójának egyik központi csatakiáltásává „szellemült át” – de egyelőre csak a határon túli jogosultak buzdítására. Magyarországon nem használja ezt az ottani kormány, amely aláíratlanul fizeti (vagy közvetett módon finanszírozza) az egészoldalas politikai reklámokat külföldön.

Mindennek kérdéses legalitásáról már írtunk, úgyhogy most hagyjuk is azt. Ugyancsak tekintsünk el a dalsor logikátlanságától („amíg élünk s meghalunk” – hogy lehet ezt a kettőt egyszerre?), hiszen az utóbbi a művészi szabadság birodalmába tartozik. Az pedig továbbá a kultúrszociológia meg a muzikológia feladata, hogy besorolja a nemzeti rockot (konkrét esetben a fehér szuprematista zene kategóriájába, ami viszont a neofasizmus mélyebb rétegeinek egyike).

A vérre való hivatkozás egy választási kampány keretében azonban már kőkemény politika, s így annak szabályai alapján kell megítélni. Talán éppen ezért nem használják ezt a magyar kormánypropagandisták saját hazájukban, mert ott azért lenne ehhez néhány szava a tarka ellenzéknek, a józan észnek – sőt talán még a narancssárga alkotmánybíróságnak is. Viszont felmerül a kérdés, hogy ha a magyarországi magyarok „nem egy vérből valók”, akkor mi, határon túli magyarok hogyan lehetünk azok – és kivel. De ez is csak a logikát, értelmet keresőknek tűnik fel – tehát hagyjuk ezt is!

A vér voksolásra hívó szava egy aláíratlan politikai reklámon, amely a vajdasági közmédiában jelent meg.

Amit viszont nem hagyhatunk szó nélkül, az a szó szerinti vér-lázítás. Mert ez egy újabb meggondolatlan lépés a szakadék felé. Mi lenne ugyanis, ha a románok és a szlovákok is rázendítenének egy ilyen nótára: ők is nyilván „egy vérből valónak” érzik magukat – a többieknek meg le is út, fel is út?! A figyelmes szemlélő azt is észreveheti, hogy a reklám Országháza jelképesen az ezeréves ország árnyképe fölött emelkedik – Galíciától Dalmáciáig –, ami még inkább döbbenetessé teszi az „egy vérből valók” hazafiságára való apellációt.

De a feltételesség helyett felhozhatunk nagyon is valós példákat: az egész délszláv háború abból fakadt, hogy a szerb, horvát stb. nacionalisták is törzsenként „egy vérből valónak” érezték magukat – aminek a kikényszerítéséért semmi sem volt drága, az emberélet különösen nem.

Manapság, amikor a neofasizmus terjedésével egyre kevesebbet tanulhatnak a fiatalok a fasizmus meg a nemzetiszocializmus először „vérvédő”, majd „vérlázító”, végül pedig a világot vértengerbe merítő katasztrófájáról, és ahelyett „ismerős arcok” Wass Albert-féle elméletekre alapozott nemzetirockkal bódítják őket, akkor egyszerűen nem lehet szó nélkül elmenni az effajta – még oly naiv és primitív – szavazóverbuválás mellett.

A náci Blut und Boden-elmélet (Vér és Rög) is egy határon túli (Argentínában született) német birodalmi falugazda mezőgazdaságfejlesztési programjából (Hermann Reischle: Reichsbauernführer Darré, der Kämpfer für Blut und Boden, eine Lebensbeschreibung. Berlin, 1933) indult ki – hogy Endlösungot erőltető világháborúvá durvuljon, amelyben Magyarország, másodszor is a rossz oldalon kitartva végleg elveszítette ezeréves területeit. Nem jó nekünk a vér és a rög bódítása! Álljunk egyszer végre az értelem oldalára – pontosan azért, hogy a tisztességes, szabad nemzetekkel együtt – nem pedig ellenük – ünnepelhessük saját nemzeti lényegünket, kultúránkat. A vérre való hivatkozás nélkül.

Íme még egy nagyon közeli példa arra, hogyan válik halott röggé a vér – többszörös áttétellel, a nemzeti propagandisták fondorlatain, valamint a vér bódító szavára ugrani kész forrófejű követők primitivizmusán keresztül.

Az Élő Segélytől a halálba taszításig

Volt egyszer egy Queen nevű rockbanda, amely a Wembley-stadionban 1985-ben megtartott világhírű Live Aid jótékonysági koncerten aratott sikert a One Vision című dalával, az etiópiai éhezők megsegítését és a világ népeinek egységét hirdetve:

„One flesh one bone,

One true religion,

One voice one hope,

One real decision,

Wowowowo gimme one vision”

Két évre rá a szlovén Laibach német átköltésben adta elő ugyanazt a dalt (Geburt einer Nation, Egy nemzet születése), az alábbi, vérlázítónak tűnő sorokkal, amelyekről azóta sem dőlt el, hogy a szlovén nacionalizmus – és a jugoszláv polgárháború – előszele voltak-e, vagy a neofasizmus iróniába csomagolt elutasítása:

Ein Fleisch, ein Blut,

ein wahrer Glaube.

Ein Ruf, ein Traum,

ein starker Wille

Gibt mir ein Leitbild.

De mindegy is: a lényeg az, hogy érdemes csínján bánni a vér szavával és tisztességes politikai kampányban nem használni azt. Mert a kedvenc nemzetirock-bandák nem próféták, ők sem tudhatják előre, milyen ismeretlen arcok jelennek meg később a kerítésnél – amit az Ismerős Arcok 2012-ben még minden erővel bontani akart:

„Nálam a fejsze, de ölni azt nem fogok

Kerítést bontok, szabadságot hozok!

Szabadságot hozok!

A fejem tiszta, a céljaim pontosak

Nem lehet semmi, mi ennél most fontosabb

Szégyenkezni a múltért már nem fogok

Kerítést bontok, szabadságot hozok!

Szabadságot hozok!”

A szabadságot nem a vérlázító lózungok (és az azok mentén kipattanó Endlösungok) hozzák, hanem a józan ész, a higgadt mérlegelés, az együttműködés tudománya és művészete – végső soron az embert ember farkasává tévő kerítések bontása. Ne szavazzunk a vérre, szavazzunk az épelméjűségre!

Az angol és a német dalrészlet hevenyészett fordítása:

One Vision (Queen)

„Egy hús, egy csont,

Egy igaz vallás,

Egy hang, egy remény,

Egy valódi döntés,

Adj hát egy víziót!”

 

Geburt einer Nation (Laibach)

„Egy hús, egy vér,

Egy igaz hit.

Egy hívás, egy álom,

Egy erős akarat

Nyújt követendő eszmét.”

Purger Tibor (Washington)

 

Lapszem, 2018. március 10.

0

Szombat van ugyan, de munkanap, így a hétvége most rövidebb lesz. Nézzük, miről írnak a mai lapok, utána pedig köszöntsék fel Ildikó nevű ismerőseiket.

Tarlós: Csak hazafiak védhetik meg Magyarországot

A Magyar Időknek adott interjúban Tarlós István főpolgármester azt mondta, emberileg tiszteli az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket, de

egyikről sem tételezi fel, hogy képes lenne egy országot vezetni.

Szerinte „gyerekeink, unokáink jövője” a tét az április 8-i választáson, az ellenzék politikája pedig ezt kockáztatja. Beszélt az Orbán-kormány és a főváros közötti nyolcéves együttműködésről is.

Kamupárt is növelheti Simonka György esélyeit

A Magyar Nemzet szerint ugyan a Fidesz a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy bármi köze lenne az egyre több kamupárthoz, Békés megyében hangfelvétel bizonyítja, hogy a Magyarországi Cigánypárt képviselőjelöltje, Faragó Lajos

rendszeres kapcsolatban van Simonka Györggyel,

a körzet kormánypárti képviselőjével. A lap Faragó feleségével tudott beszélni, ő azt mondta: Simonka rendszeresen meghívja Faragót politikai gyűlésekre is.

„A politika lehet csinos”

El ne dobja senki a szavazatát – ezt mondta Kuncze Gábor Kunhalmi Ágnes jelöltbemutató fórumán, Pestszentimrén a Népszava szerint. A jelöltre utalva azt mondta: „a politika lehet csinos”. Kunhalmi Ágnes bízik benne, hogy a választás el fogja söpörni a kormányt, mert

négy újabb fideszes évet nem bírnak ki az emberek.

A fórumon beszélt Lendvai Ildikó és Dobrev Klára is.

Elmaradt Magyarország felminősítése

A Világgazdaság arról ír, hogy Magyarország devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű államadósságának BBB mínusz szintű, befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. Elemzésében a Fitch azt írja: a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a BBB minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós mediánértékeivel összevetve.

Bajnai szerint így kell szavazni áprilisban

Egyéniben – hallgass az eszedre; Pártoknál – hallgass a szívedre; Semmiképp: Jobbikra, Fideszre – ezt tanácsolja Facebook posztjában Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt – azóta a politikából kilépett – alapítója. Posztjában kilenc pontba szedve vezeti le, hogy miért tanácsolja ezt a szavazóknak.

„Ebben a zűrzavaros helyzetben” azoknak küldött üzenetet, „akiknek ebben az én véleményem számít”.

A hármas tanács magyarázatként a többi között leszögezi, hogy az egyéni körzetek eredménye dönti majd el, ki fog kormányozni, s a kormányváltást akaró, szétszóródó szavazatokat elkerülendő egy, a Fideszénél nagyobb tömbbe kell tömörülniük a szavazatukkal. Ezért az adott körzetben arra  a jelötre kell szavazni, akinek a legnagyobb esélye van legyőzni a fideszes jelöltet.

Itt a józan észre kell, ugyanakkor a  pártok közötti választás esetében a szívünkre lehet hallgatni,

ez ugyanis majd azt dönti el, hogy melyik pártnak milyen befolyása lesz a következő négy évben – a kormánykoalícióban vagy az ellenzéken belül. Válasszuk tehát – tanácsolja Bajnai – a legszimpatikusabb vagy legkevésbé ellenszenves demokratikus ellenzéki jelöltet, ebben nem érdemes taktikáznunk és nem kell kompromisszumot kötnünk.

Ami  biztos: aki változást akar, semmiképp ne szavazzon a Fideszre, illetve aki nem akar cseberből vederbe kerülni, az az ellenzéki pártok közül ne szavazzon a Jobbikra sem, hiszen, ha az ő politikájuk lenne később meghatározó, az végképp eltávolíthatná Magyarországot az európai fejlődési iránytól.

S hogy honnan tudjuk, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt az adott körzetben?

Döntő felelőssége van az ellenzék pártjainak, hogy a Fidesz által  nyolc éve felállított választójogi csapdából végre másszanak ki:

a beépített pártfinanszírozási érdekeltségek, az ellenzékben való egyéni boldogulási pályák, az egymásközti versengés kárára is akár – kölcsönös visszaléptetések révén

a lehető legtöbb egyéni körzetben tegyék egyértelművé, hogy melyik jelölt hordozza leginkább a győzelem esélyét, kire érdemes szavaznunk helyben a kormány- és korszakváltás reményében.

Ha ezt nem teszik meg, a vereség felelőssége egyértelműen az övék lesz – közösen.

Ha megteszik – és erre most vannak biztató jelek – akkor megadják az esélyt választóiknak a változtatásra – írja Bajnai Gordon.

Csak reggelre derülhet ki: ki is győzött Olaszországban

Az urnák 23 órakor záródtak országszerte. Az első exit poll jelentések szerint eddig bejött a papírforma, vagyis a populista, establishment ellenes Öt Csillag Mozgalom lesz a legerősebb egyedi párt az olasz parlamentben, de a Berlusconi vezette középjobb koalíciónak is van esélye a kormányalakításra.

Hétfőn reggel el is kezdődhetnek az alkudozások és megfigyelők semmilyen kombinációt sem tartanak kizártnak.

Az eddig kormányzó balközép Demokrata Párt (PD) készen áll az ellenzéki szerepre, amennyiben beigazolódnak az éjjel közzétett exit poll-felmérések eredményei – jelentette be a balközép tömörülés alsóházi vezetője.

A PD számára valószínűsített 21, más mérések szerint 24,5-27,5 százalék közötti eredmények a harmadik helyet jelentik a jobboldali pártszövetség és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) mögött, amivel kapcsolatban Ettore Rosato azt mondta, „ha ez lesz az eredmény, az vereséget jelent számunkra, és ellenzékbe vonulunk”.

A jobboldali pártszövetségen belül a felmérések szerint a Matteo Salvini vezette egykori Északi Liga, jelenleg csak Liga megelőzi Silvio Berlusconi pártját, a Forza Italiát, igaz a különbség alig félszázalékos: 14,5, illetve 14 százalékot mértek a két tömörülésnek. A szövetségen belüli erőviszonyokon múlhat a miniszterelnök-jelölt személye.

Az Öt Csillag Mozgalom, amely az exit pollok szerint 29,5-32,5 százalékot szerzett, meggyőződését fejezte ki, hogy a következő kormány egyik pillére lesz.

Az olasz meló

Vasárnap parlamenti választások tartanak Olaszországban. Három tömbnek van kisebb-nagyobb esélye, hogy elérje a 40 százalékot, amivel már kormányzó többséget lehet összehozni: a Matteo Renzi vezette balközépnek, a Silvio Berlusconi vezette jobbközépnek és a Luigi Di Maio vezette Öt Csillag Mozgalomnak (M5S).

1979-ben jártam először Rómában, amikor még Giulio Andreottiék vezették a kereszténydemokratákat, Bettino Craxi volt a szocialisták üstököse és Enrico Berlinguer, a kommunisták főtitkára.

A második világháború utáni Olaszországban egymást váltogatták a kormányok. Egy alapelv viszont sziklaszilárd volt: minden áron meg kellett akadályozni, hogy a Moszkvához akkor még hű olasz kommunisták, Nyugat-Európa legnagyobb és legsikeresebb kommunista pártja hatalomra kerüljön. Minden eszközzel. Erről talán a CIA aktáiban is lehetne találni érdekes olvasmányt.

A hidegháborús szemben állás egyik következménye volt ez:

tényleg öngyilkosság lett volna egy szovjetbarát csapatot kormányba emelni.

Annak ellenére, hogy az olasz szavazók óriási hányada nem így gondolta.

1978-ban Berlinguerék már szakítottak Moszkvával és létrehozták az eurokommunizmust, amelynek pártjai már mindenben megfeleltek a liberális demokrácia követelményeinek. A PCI a népszerűsége csúcsán volt, Aldo Moro kereszténydemokrata kormányfő már előkészítette a Történelmi Kompromisszumot, amely a kommunistákkal való együtt kormányzást alapozta volna meg. A szélsőbaloldali Vörös Brigádok azonban keresztül húzták annak a szándékát, hogy egy „nemzetmentő nagykoalíció” alakuljon meg.

Elrabolták és meggyilkolták Aldo Morot.

Annak ellenére, hogy Berlinguerék élesen elítélték a Vörös Brigádokat, a kommunista párt népszerűsége csökkent. 1979-ben emiatt alig, de veszített a kereszténydemokratákkal szemben.

Berlinguer a választás éjszakáján a párt római székházának erkélyéről szólt lelkes, de csalódott híveihez. Mi, tudósítók meg már Bettino Craxi után loholtunk, akinek nem túl jelentős szocialistái a kommunisták kudarcából tudtak politikai tőkét kovácsolni és a nyolcvanas évek végéig Craxi (többször volt miniszterelnök) az olasz politika legjelentősebb figurájává vált. Nem utolsósorban egyik nagy barátja, a médiamágnás Silvio Berlusconi segítségével. Karrierje korrupcióba fulladt és a bírósági ítélet elől Tunéziába szökött (1994).

De akkor már megkezdődött a botrányoktól még hangosabb és színesebb Berlusconi korszak.

A leggazdagabb olasz a II. világháború utáni Olaszország leghosszabb ideig hivatalban levő miniszterelnöke volt. Három alkalommal töltötte be ezt a tisztséget: 1994-től 1995-ig, 2001-től 2006-ig, majd 2008-tól 2011-ig. A Forbes magazin szerint 11 milliárd amerikai dollárra rúgó vagyonával Olaszország leggazdagabb embere, a világon pedig a 37. Többször is börtönre ítélték, de a kora miatt nem kellett bevonulnia.

2011-ben történt lemondása után, most 82 éves korában aktivizálódott ismét és egy jobbközép koalíciót irányít: pártja mellé szegődött a bevándorlóellenes Északi Liga és

a szélsőjobbos Olasz Testvériség, amelynek vezetőjét a minap fogadta a magyar miniszterelnök, igen szívélyesen.

A gyűlölet és a hazugság jellemzi az olaszországi kampányt – így összegez a Der Standard osztrák lap. A bevándorlóellenes kampánynak máris megvan a hatása: az olasz lakosság körében – pár hónapja ez még elképzelhetetlen lett volna – 19 százalékra emelkedett azoknak az aránya a közvélemény-kutatások szerint, akik szimpatizálnak Benito Mussolinivel, az országot a második világháborúba kormányzó fasiszta diktátorral.

Úgy tűnik azonban, hogy aligha lesz igazi nyertese az olasz választásoknak. Előrejelzések szerint Berlusconiék nem érik el a kormányzáshoz szükséges 40 százalékot, a legerősebb egyedi párt viszont a populista Öt Csillag Mozgalom lehet, de kérdés ki állna össze velük. Ha az Északi Liga leválna Berlusconiéktől és csatlakozna az Öt Csillaghoz, akkor meg megjósolhatatlan lenne az olasz politika. Nem tudni maradna-e a több Olaszország (a több Európa helyett) jelszó és vajon tényleg kitoloncolnának 500-600 ezer menekültet/bevándorlót?

Mindenestre bájosan megejtő az egyik magyar kormányoldal aggodalma:

Az a kérdés, hogy az olaszoké marad-e Olaszország”.

172 millió a volt szocialistának?

Vasárnap időközi polgármester választást tartanak Hódmezővásárhelyen. Abban a városban, ahol mindig is jobboldali vezetés volt; Rapcsák András és Lázár János jó alapokat teremtett arra, hogy a baloldal viszonylag kis eséllyel induljon bármilyen választáson.

Most mégis felcsillant a remény, hiszen az ellenzéki pártok mind beálltak Márki Zay Péter független jelölt mögé, aki magát inkább sorolja a jobboldalra, mint a balra. Így lett aztán különös tétje a vasárnapi eseménynek; egyfajta erőpróbaként is tételezik az áprilisi országgyűlési választások előtt. Vagyis arra kíváncsi mindenki, hogy egy ilyen összefogás, mint amilyet a választók áprilisban is szeretnének látni, lehet-e eredményes az olyan elkötelezett kormánypártiként elkönyvelt településen, mint Hódmezővásárhely.

A kormány és a Fidesz, érezve a tét nagyságát mindent bedobott az alföldi településen; pénzt, cselszövést, lejárató kampányt egyaránt. Azt mondják, egyelőre lehetetlen felmérni, milyen hatással jártak ezek, mennyire látják át a praktikákat – hogy finoman fogalmazzunk – a helyiek, eredményez-e egyfajta dacot, vagy inkább a félelem- és igazodási faktor növekszik.

Márki Zay Pétert arról kérdeztük, hogy mennyien támogatták, vagy segítették a kampányát. A jelölt, amikor kerestük, akkor is éppen házról-házra járt; megértésünket kérte, ha nem tud most minden kérdésünkre válaszolni.

A hátráltatókat nem számolnám – mondta a Független Hírügynökségnek. – Nem vészes egyébként, azok tették, akiket megfizettek.

Tetten érhető, hogy voltak olyanok, akiket megfizettek?

Hát Németh László plébános maga mondta azt, hogy a pénz ott van a számlán, tehát lehet azt mondani, hogy megfizették azért, hogy ellenem fellépjen. A Rádió7, Égető Gyula, aki nem adott megszólalási lehetőséget, 2.3 millió forintot kapott erre az évre az önkormányzattól tehát lehet mondani, hogy megfizették. A törvény ellenére, mert ugyan magánrádió, de a szabályok rá is vonatkoznak, vagyis biztosítania kellett volna számomra is a műsoridőt. Aztán Grezsa István, aki önkormányzati képviselő, de kormányzati feladata is van: a gyerekének éttermet épít, a másik gyerek most lett konzul Törökországban, azaz lehet mondani, hogy megfizették, hogy úgy beszéljen rólam, ahogy tette. Aztán Havasi Katalin, a Kórház igazgatóhelyettese, a helyi Fidesz elnöke, lehet mondani, hogy megfizették, hogy csúnyákat mondjon rólam. Bálint Gabriella, önkormányzati intézmény vezető, helyi KDNP vezető, lehet mondani róla, hogy megfizették. Ilyenekre gondolok.

És az MSZP-s ellenfél, akit azok után, hogy fellépett az ön ellenfeleként kizártak a pártból…

Őt is megfizették. 172 milliót kapott a teniszklubja, 1.2 milliárdos pályázatát nem nyomoztatta ki a Fidesz annak idején.

Ennyit nyilatkozott egyelőre a független polgármester-jelölt, azzal, hogy a kampánya végeztével újra szívesen áll a rendelkezésünkre. Most mégis közzétesszük ezt a nyilatkozat-töredéket, mégpedig azért, mert ennyiből is jól látható: hol tart ma Magyarország, milyenek az erkölcsi viszonyok, mennyire tiszták a választások és mire számíthatunk áprilisig, az egész országban.

Lapszem 2018. február 17.

0

Ma a Donátok ünneplik a névnapjukat. Tovább próbálkozik a tél: az előrejelzések szerint estétől a Dunántúlon, később keletebbre is csapadék lesz, helyenként hó 1 és 7 fok között várható, dél felé haladva a melegebb értékekkel. Éjszakától azonban már havazást mondanak. Késő este -2, +4 fok valószínű. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava – Tiborczéknál nem ég a világ

Helyszíni riportot közöl a Fejér megyei Csabdiból, Tiborcz István állandó lakóhelyéről a Népszava, amelynek az újságírója megtudta, hogy a közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták a településen Orbán vejét. Nincs mozgás a hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillában és környékén, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel. Végül egy őr megjelent egy hatalmas kaukázusi juhászkutyával és azt közölte, hogy

 „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk.

Hasonlóan járt az újságíró a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, ahol:

„egy jó ideje nem látták az ifiurat”

Miként a faluban sem, ahol csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettek fel kérdéseket nekik. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon „reagáltak” a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra:

„Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni.” Ezzel együtt hozzátette azt is: „De legalább van fejlődés…”

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó – jegyzi meg a lap. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között – jegyzi meg a Népszava munkatársa, hozzátéve: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Magyar Nemzet –  Tiborcz István, a klímavédelmi aktivista

A kormányfő vejének ügyeivel terjedelmes cikkben foglalkozik a Magyar Nemzet is, amely arra jut, hogy Szekszárd városa zöldközbeszerzésként tálalta a lakosságnak azt a közvilágítási korszerűsítést, amelyben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint is bizonyítható, hogy az Elios Zrt. – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt cége – előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel. Emellett olyan kikötések kerültek a pályázai kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. A szisztéma az OLAF szerint a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet.

A miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna.

A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.

Ugyanakkor a szekszárdi lakosságot és a közvéleményt legalább 2009 óta abban a hitben tartotta a megyeszékhely vezetése, hogy klímavédelmi intézkedésekről van szó.

Szekszárd települési klímastratégiája 2010 novemberében készült el. A Tolna megyei város 2009-ben belépett a magyarországi Klímabarát Települések Szövetségébe is. A 2010 novemberében a képviselő-testület által elfogadott szekszárdi klímastratégiában bemutatták, hogy a LED-es lámpák sokkal takarékosabbak a korábbi nátriumlámpáknál. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek volt már nagyobb LED-es tapasztalata a legelső, 2010-es hódmezővásárhelyi tenderből.

Szekszárdnak energia-akcióterve is készült 2014. májusban az Energiaklub segítségével. A város így csatlakozhatott a Polgármesterek Szövetségéhez, amely a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló városi mozgalma. Jelenleg 6855 tagja van, köztük Berlin, London, Párizs, Bécs és Brüsszel.

Magyar Idők a választás tétje a polgári Magyarország

Az április 8-i országgyűlési választáson eldől, hogy megmarad-e a mindennapok biztonsága és folytatódik-e a polgári építkezés Magyarországon – jelentette ki Gulyás Gergely a lapunknak adott interjúban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a nemzetközi színtéren folytatott harc tétje az ország szuverenitása. Kitért arra is, hogy egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választóknak maga az elvégzett kormányzati munka. Az Elios-ügy kapcsán úgy fogalmazott: amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor különösebb félelemre nincsen okuk.

Elmondta, hogy hétfőtől 106 egyéni választókerületben gyűjtenek ajánlásokat a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltjei.

Figyelmeztetett arra, hogy ha azok térnének vissza a választás eredményeként, akik 2002 után nyolc év alatt egyszer már porig rombolták a rendszerváltozás utáni évtized eredményeit, ma három év alatt is képesek lennének ugyanerre.

Szerinte sem elbizakodottságra, sem győzelmi hangulatra nincs ok. Az egyéni választókerületekben kemény harc várható, az ellenzék különféle taktikai variációkkal, egymás javára visszalépésekkel próbál majd minél több mandátumot elnyerni, de a körzetek nyolcvan százalékában a korábbi győztesek indulnak. Ők sok kampányt láttak már, jól ismerik a saját választókörzetüket, és sokat tettek az elmúlt években, hogy a hat éve töretlen gazdasági növekedés hatásai a választókerületi fejlesztésekben is érzékelhetők legyenek. Az országos listáját a február 26-i országos választmány hagyja jóvá.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelte, hogy ma 750 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 tavaszán.

Gulyás szerint az ellenzéki pártok írnak ugyan programokat, de ezeknek se súlyuk, se erejük, se hitelességük nincs.

Ha valaki megnézi a magyar ellenzék összetételét, akkor egyrészt van egy egykor nyíltan szélsőjobboldali párt, amelynek identitása minden tekintetben bizonytalanná vált. Másrészt vannak olyan baloldali pártok és pártocskák, amelyek szinte mind egy alomból, az MSZP székházából érkeztek, és vezetőik részesei voltak a 2002–2010 közötti csődkormányzásnak. Nehéz elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnökségnek tanácsokat adó Karácsony Gergely, vagy az akkori kormány minisztereit és államtitkárait felvonultató MSZP mennyiben hozhatnának mást, mint amikor egy pártban politizáltak.

Hiszen azóta csak annyi változott, hogy egymást is meggyűlölték.

Magyar Hírlap – Elindult a kampány

Hivatalosan is elkezdődött a mai nappal az április 8-i országgyűlési választás kampánya, így életbe lépnek az erre vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet a lap. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A pártok nyilvános választási gyűléseket, rendezvényeket tarthatnak, ezeket a jogszabály egységesen „választási gyűlésnek” nevezi.

Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A jelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik az ajánlásokat, s egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalosan akkor lesz valaki jelölt, ha március 5-ig sikerül ötszáz érvényes aláírást összegyűjtenie. Ha egy pártnak nincs országosan legalább huszonhét jelöltje, törlik az országos listáját.

Eddig már kilencvenhárom szervezet vétette nyilvántartásba magát – közölte az NVB.

Az Állami Számvevőszék tudatta, határidőre megküldték intézkedési tervüket az ÁSZ-nak azok a pártok, amelyek ellenőrzését január elején zárták le. Ezzel megtették az első lépést a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében – tették hozzá. Az ellenőrzött pártok között van az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK