Kezdőlap Címkék Választások

Címke: Választások

Merkel vagy Merkel

Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért.

Valójában átmenetileg csak 2015-ben ingott meg komolyabban a bizalom Angela Merkel nagykoalíciós kormánya iránt, méghozzá a menekültválság tetőfokán. Akkor kezdett hetet-havat összehordani az Orbán kormány Angela Merkelről:

ő volt tulajdonképpen az első „migránssimogató”.

Neve akkoriban szitokszóvá vált Magyarországon. Soros György már csak egy replika. Igaz, vele vagyis ellene akár választásokat is lehet nyerni. Na nem Németországban.

Ott azért az anyagi jólét is játszik némi szerepet. Mélyebb gazdasági elemzés (Berlin, a világ export királya) helyett álljon itt csak egy átlagos mozinéző megfigyelése:

látott Ön már az utóbbi húsz évben amerikai filmet, amelyben a jobb módú szereplők nem német gépkocsikban bonyolították kusza életüket?

Nem véletlen, hogy a nemzetközi politika újonca (szerző: Roháni iráni elnök) Donald Trump azonnal védővámokat akart bevezetni a német autókra. Meg az sem, hogy a lehető leghűvösebb a viszony az amerikai elnök és a német kancellár között.

Nézzük azonban a vasárnapi német választások szereplőit. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjéről, Angela Merkelről szinte már mindent tudni, azt is, hogy nem turbulencia mentes a kapcsolata a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehoferrel, aki arrafelé Orbán Viktor, szintén migráncsozó, leglelkesebb híve. Az ügy apró furcsasága az, hogy a kancellár első számú kihívója, a szociáldemokrata (SPD) Martin Schultz éppen Merkel 2015-ös húzását (a menekültek tömeges „behívását”) kritizálta a kampányban, holott az Európi Parlament elnökeként ennek pont az ellenkőjét hirdette. A kampány kezdetén megjelenése a népszerűségében nagyot hanyatló kisebbik kormánypártot (Németországban vasárnapig még biztos, hogy nagykoalíció van hatalmon: CDU-CSU-SPD) felrázta a mély válságból és ez a közvéleménykutatásokban is meglátszott. De nagyon gyorsan alább is hagyott a lendület. Minden visszatért a „normális” mederbe:

a kimutatások szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint tíz százalékkal vannak mögötte.

Tény, hogy mind a két nagy párt esetében visszaesés várható. A Spiegel szerint a szociáldemokraták esetében nemcsak német jelenségről van szó, hanem európairól. A lap már a baloldaliak lassú haláláról ír: 2000-ben a szocdemek vagy a szocialisták az EU akkori 15 tagállamából tízben voltak kormánytényezők, manapság, ha bukják a német választásokat és jövő tavasszal az olaszt is, akkor a 28-ból már csak 6 országban lesznek hatalmon (Málta, Portugália, Románia, Svédország, Cseh Köztársaság és Szlovákia). Ennek már van nemzetközi elnevezése: a PASOK-jelenség. A görög Papandreu-dinasztia évtizedekig kormányzó baloldali PASOK pártja a 2015-ös választások után jelentéktelenné vált. A jelenségre egyetlen magyarázat van csak: már senki sem tudja, hogy valójában miért is küzd a mai szociáldemokrata. Konkrétan pedig: vajon miben különbözik a szintén neoliberális kereszténydemokratáktól.

Schultznak emiatt nincs sok esélye.

A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.

A többiek pedig: a Zöldek, akik felett eljárt az idő és már nem hasonlítanak a Joschka Fischer fémjelezte mozgalomra, a Balpárt, a szintén jobb napokat látott szabaddemokraták és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, amely bejuthat a Bundestagba, akár harmadik erőként.

Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.

Botka így működne együtt

1

Valódi baloldali programot, progresszív adórendszert, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz Botka László szocialista miniszterelnök programja, amelynek újabb részleteit árulta el a szegedi demokrata találkozón. Karácsony Gergely, a PM miniszterelnök-jelöltje egyetért az alapelvekkel.

A szombat délutáni szegedi Botka-fórumon a szocialista politikus az ellenzéki együttműködésről szólva azt mondta, hogy annak értékalapon kell létrejönnie. A 2018-as sorsdöntő választás lesz, mert most fog eldőlni, hogy megszilárdul-e Orbán autoriter rendszere, hogy ismét „ideiglenesen” orosz befolyás alá kerül-e az ország – idézi beszédét a HVG tudósítása.

Az ellenzéki összefogásról szólva figyelmeztetett, hogy ha van olyan ellenzéki párt, akinek jó az, ha a Fidesz nyer, de ő közben azért megerősödik, akkor el fognak bukni.

Nyilvánvaló, hogy egy pártszövetség, vagy pártkoalíció tudja csak megverni a Fideszt,

de ennek a koalíciónak értékalapon kell létrejönnie, és egy vízión kell alapulnia, hogy mit fognak az ellenzéki pártok kormányon tenni, ha megkapják a bizalmat a néptől.

Az Index tudósítása szerint Botka azt mondta, hogy Gyurcsánnyal nem a pozíciókról van vitája, hanem arról, hogy Gyurcsány még mindig úgy látja, hogy nem követett el hibát, és megbocsátották neki a választók az esetleges botlásokat. “Bárcsak igaza lenne, de láthatóan nincs.”

Így aztán nem tud vele semmiképp összefogni, ebből nem hajlandó engedni,

Botka ugyanis a gyökerekhez, a tradicionális baloldali értékekhez akar visszatérni, és ezekből kiindulva akar egy teljesen új baloldali politikát megalkotni.

Baloldali gazdasági program

A HVG tudósítása szerint egyben meg is adta azokat az értékeket, amelyekben szerinte egyet kell érteniük az együttműködő ellenzéki pártoknak. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-féle rezsimet belülről kell megdönteni, belülről kell alternatívát állítani. Figyelmeztetett arra, hogy 2020. után, amikortól elapadnak az uniós források, a Fidesz-rezsim, amely eddig válogatás nélkül szórta presztízsberuházásokra vagy tette zsebre az európai, benne a magyar adófizetők pénzét, nagyot fog koppanni, ezért drasztikus eszközökhöz, megszorításokhoz és a még vadabb Európa-ellenességhez fog fordulni, ezért még időben meg kell állítani őket.

Elismerte a baloldal felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában.

Gazdaságpolitikailag behódoltak a neoliberalizmusnak, ezzel pedig sutba vágták a baloldal alapeszményeit. Sürgette az európai szociáldemokráciához való visszatérést, és leszögezte: a valódi baloldali politika választ tud adni a mai Magyarország bajaira is.

Ennek megfelelően igazi baloldali programot, progresszív jövedelmi, osztalék-, vállalati nyereség- és vagyonadót, adómentes minimálbért, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz a programja – derült ki a beszédből, amelyben – mint már korábban, például az augusztus 20-ai ünnepi beszédében is – hivatkozott.

Szigorú elszámoltatást ígért azoknak, akik csalárd úton jutottak vagyonokhoz, ugyanakkor megértést és segítséget kért azoktól, akik tisztességes úton szereztek vagyont.

Növelni kell a társadalom és a munkavállalók kontrollját a cég vezetésében a szakszervezetek, a dolgozók képviselőivel – mondta, s arról is beszélt, hogy pártolja a megújuló energia térnyerését, a nők helyzetének a javítását.

Karácsony is ott volt

A szegedi rendezvényen ott volt Karácsony Gergely is, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki egyetértését fejezte ki a megfogalmazott alapértékekkel, és közölte, hogy nem akar Botka kihívója lenni.

Résztvevők és meglepetések 

A Népszava helyszíni tudósítása szerint a szombati szegedi baloldali értelmiségi találkozón jelen volt az MSZP színe-java: elnöke, választmányi elnöke, számos országgyűlési képviselője, de ott voltak a párthoz kötődő, régóta ismert, s újabb arcok is.

Az MTI neveket is említett. szerint az Igazságos Magyarországot!  konferencián mintegy százan, az új baloldali értelmiség meghatározó képviselői, társadalomkutatók, filozófusok, jogászok, valamint az MSZP korábbi és jelenlegi vezetői – Molnár Gyula, Tóbiás József, Mesterházy Attila, Hiller István – vettek részt.

A találkozón többen is felszólaltak és beszéltek szakpolitikákról, köztük más pártoktól is. Így Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa, Büttl Ferenc közgazdász, a Párbeszéd szakértője, volt önkormányzati képviselője és tagja. Beszédet mondott továbbá Andor László volt uniós biztos, egyetemi tanár is.

Hatumák: urnákhoz!

A külhoni magyarságot (hatumákat azaz határon túli magyarokot) igyekszik mobilizálni a Fidesz a 2018-as választásokra. Többek között erről szólt az idei Tusványos is (Orbán Viktor, Balog Zoltán és többiek).

A határon túli magyarok körében egyértelműen a Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt: a 2014-es parlamenti választásokon leadott érvényes levélszavazatok több mint 95 százalékát Orbánék szerezték meg. A tavalyi, menekültkvótákról szóló népszavazáson pedig 99 százalék volt a kormány által követelt nem válaszok aránya. Igaz, az érdeklődés igen alacsony volt.

Mindazonáltal a becslések szerint a külhoni magyarok listás szavazatai csupán 2-3 mandátum sorsát dönthetik el. Ez a két-három mandátum azonban rendkívül fontos a Fidesznek, ugyanis szoros eredménynél akár azt is eldöntheti, lesz-e kétharmados többsége a magyar kormánypártnak az Országgyűlésben, vagy sem.

A Magyar Nemzet információi szerint 2014-ben 193 ezer, jelenleg pedig csaknem 290 ezer határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar van a névjegyzékben. Pálffy Ilona, az NVI elnöke a lapnak azt mondta, ez 2018 tavaszára 320 ezerre bővülhet, ám ez a választásra jogosult külhoniak kevesebb mint fele.

Finta Márk a pozsonyi Új Szóban írja: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezetének elnöke, Tamás Sándor a múlt héten arról számolt be, hogy a szervezet telefonos tájékoztatást indított Kovászna lakói számára a magyarországi választásokkal kapcsolatos tudnivalókról. „Az a célunk, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány folytathassa a munkáját, s ehhez mi erdélyi magyarok is hozzájárulunk, úgy ahogy négy évvel ezelőtt is tettük, amikor mintegy 65 ezer szavazattal erősítettük a kétharmadot átbillentő mandátum megszerzését” – írta közleményében Tamás.

Ám nemcsak a viszonylag kevés regisztrált levélszavazó a magyar kormány gondja, hanem az is, hogy a beérkezett szavazatok között kiemelkedően sok az érvénytelen. A 2014-es parlamenti választáson 158 ezer, 2016-ban a kvótanépszavazáson pedig 154 ezer levélszavazat érkezett be, ezekből pedig előbbi választáson 128 ezer, utóbbin 130 ezer volt érvényes.

Az érvénytelen levélszavazás nem egy különös jelenség: két buktatón múlik a dolog. Az egyik, hogy a visszaküldendő, szavazatot tartalmazó névtelen borítéknak kötelezően zártnak kell lennie. A másik, hogy az „anyja neve” kitöltendő rubrika is zavart okoz. Romániában az aktuális nevet szokás beírni és nem a lánykori nevet. Arról nem is beszélve, hogy Szerbiában meg az apa nevét kell feltüntetni a hivatalos iratokon.

Ezt a rendelkezést azonban egy röpke tollvonással meg lehet szüntetni, mint ahogy azt Semjén Zsolt már kilátásba is helyezte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK