Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

Trumpot azzal vádolják, hogy felkérte munkatársait, hogy töröljék le a kamerák felvételeit a floridai titkosított dokumentumok ügyében.

Egy frissített vádirat szerint Trump segítséget kért a Mar-a-Lago-i birtokán lévő felvételek törléséhez, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A július 27-én, csütörtökön lepecsételt frissített vádirat szerint Donald Trump arra kérte egy munkatársát, hogy törölje le a floridai birtokán lévő kamerafelvételeket, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A vádemelés új akadályokat és a honvédelmi információk szándékos megőrzését is magában foglalja, ami tovább súlyosbítja Trump jogi ügyét, még akkor is, amikor újabb vádemelésre készül Washingtonban a 2020-as elnökválasztás eredményének megdöntésére tett erőfeszítései miatt. A további vádpontok alátámasztják a Trump elleni egy évig tartó nyomozás mértékét, amely a múlt hónapban emelt vádat először Trump és inasa, Walt Nauta elleni 38 rendbeli vádemelés formájában.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint “nem más, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérlete” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Trumpot azzal vádolják, hogy szándékosan megőrizte a honvédelmi információkat azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök egy 2021 júliusában, Bedminsterben, New Jersey államban található golfklubjában egy interjú során egy másik ország megtámadására irányuló amerikai katonai tervekről tárgyalt. Az interjú egy emlékirathoz készült, amelyet egykori vezérkari főnöke, Mark Meadows írt, aki későbbi könyvében Iránnak nevezte az országot.

A vád szerint Trump 2022. január 17-én visszaküldte a szövetségi kormánynak azt a szigorúan titkosként megjelölt dokumentumot.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint “nem mást, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérletét” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Jelentős változást jelez az ügyészség Trump ügyéhez való hozzáállásában, mert megvádolják egy olyan dokumentum megtartásával is, amelyről azt állítják, hogy a volt elnökre nézve rendkívül kényes tartalmú volt, miután távozott hivatalából – és nem csak azért, mert nem küldte vissza azt a kormánynak, amikor arra kérték. Trump és Nauta is ártatlannak vallotta magát.

‘Nevetséges’

Csütörtökön este Trump a Fox News Digitalnak adott interjújában “nevetségesnek” minősítette az új vádakat. “Ez a legmagasabb szintű választási beavatkozás” – mondta, és potenciális kampányellenfelét, Biden elnököt és az igazságügyi minisztériumot okolta az “ügyészi kötelességszegésért”.

Egy szűkszavú nyilatkozatában pedig kampánya “megzavarásának” nevezte az ügyben kinevezett különleges jogtanácsost, Jack Smith-t, és azt mondta, “aki pontosan tudja, hogy nincs ügyük”. Korábban az amerikai média arról számolt be, hogy Trump ügyvédei találkoztak Smith-szel, és arról tájékoztatták őket, hogy vádemelés várható a január 6-i különálló ügyben is.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

Már az EU szegényházában is majdnem a legszegényebbek vagyunk

7%-kal csökkentek a reáljövedelmek Magyarországon – elsősorban az infláció miatt, amely az első helyen áll az Európai Unióban. Az életszínvonal viszont az utolsó előtti helyen: már csak Bulgária van mögöttünk!

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ez azért is kínos mutatója, mert átlagról van szó vagyis ebben van a hatalomhoz hű elit gazdagodása és a többség szegényedése. Az Eurostat szerint egy átlagos magyar fogyasztása 72%-a az uniós átlagnak vásárlóerő paritáson számolva. Romániában ez már 88%! Az egy főre jutó GDP egyébként mind Magyarországon mind Romániában az Európai Unió átlagának 77%-a volt tavaly. Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió is gyengén muzsikál vagyis az uniós átlag igen lassan emelkedik. Ez is magyarázza Románia felzárkózásának gyorsaságát.

Magyarországon megélhetési válság van – ismerte el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy szokjon hozzá a magasabb inflációhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió a pénzek jelentős részét visszatartja. Körülbelül 27 milliárd euróról van szó.

Miért nem tiltakozik a lakosság?

Másutt Európában ilyen nagy életszínvonal csökkenés esetében tüntetések zajlanak az utcákon, a munkások sztrájkolnak. Elég Franciaországra utalni, ahol a nyugdíj korhatár felemelése ellen munkabeszüntetéssel és sztrájkokkal tiltakoztak. Nálunk a tanárok tiltakozásán kívül szinte semmi. Miért? Sokféle válasz van: nincsen erős ellenzék, amely megszervezhetné a tiltakozást, nincsenek erős szakszervezetek, melyek képesek végig vinni egy sztrájkot. A hatalom túlsúlya a médiában óriási. De hát

az emberek az életszínvonal romlásáról általában nem a sajtóból értesülnek hanem a piacról. Melyikről?

Magyarországon óriási a fekete piac szerepe a gazdaságban. Varga Mihály büszkén közölte, hogy 40%-ról 30%-ra sikerült levinni az arányt, de hát a fekete piac épp attól fekete, hogy semmi se legyen biztos vele kapcsolatban. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik be nem vallott titka a fekete piac felértékelése. A hatalom hibrid rendszerében ez ideális hiszen a pénzek nyomon követése szinte lehetetlen. Az adóhivatal Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében nem harap – kivéve, ha erre utasítást kap. A vállalkozók szisztematikus adócsalásait nem vizsgálja senki, ha a tulaj nem ugrik szembe a rendszerrel – ez is Orbán Viktor népszerűségének egyik oka. A fogorvos, aki készpénzért dolgozik, hogy elkerülje az adóhivatalt vígan elvan. Miközben a hivatalos statisztikában szerény jövedelmű átlagpolgárként szerepel, a valóságban milliókat vághat zsebre havonta. A fekete piac sokezer ember számára biztosít megélhetést miközben a statisztikák nem mutatnak ki csak tisztes szegénységet.

Mi vagyunk a kisebbik rossz

Ezt üzeni Orbán Viktor az ő szavazó táborának, melynek jelentős része azért tart ki mellette, mert nem lát reális alternatívát. Az ellenzéki pártok csapdában vannak: racionális gazdaságpolitika komoly megszorításokkal járna vagyis politikailag vállalhatatlan. Orbán Viktor menekülő útja viszont az infláció: így oly módon tudja csökkenteni az életszínvonalat, hogy nem kell megszorító csomagot bejelentenie. A 27%-os áfa az inflációs árakkal együtt szépen feltölti az államkasszát. Rövid távon így eldöcög a szekér, de hosszútávon az uniós eurómilliárdok nélkül nem megy. Orbán abban reménykedhet, hogy elvbarátai, a szélsőjobboldaliak előretörnek a következő választásokon. Csakhogy mihelyt hatalomra kerülnek mint Giorgia Meloni Olaszországban, azonnal kiderül, hogy a szívük ott van, ahol a pénztárcájuk. A fukar uniós tagállamok pedig nem kívánnak finanszírozni nem ortodox gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Nem politikai okból hanem, mert gazdaságilag nem sikeresek. Orbán reménykedhet még Trump visszatérésében a Fehér Házba de hát az még másfél év, és egyáltalán nem biztos, hogyha egyáltalán megválasztják, akkor az amerikai elnök első dolga lesz az emlékezés “magyar barátjára”.

Trump feledékeny politikus, csak a sikeres “barátokra” emlékszik szívesen. Orbán Viktor, aki a pénzügyi csőd szélén táncol, nem tartozik ezek közé.

Orbán nem fasiszta, de…

0

Az új szélsőjobboldal vetélytársainál előbb fedezte fel a világháló lehetőségeit, és a hagyományos elitek gyengeségét kihasználva egyre növeli a befolyását a világban. Erről írt könyvet egy  politika tudós, Steven Forti, aki Barcelona egyik egyetemén tanít. Könyvének címe: Extrema derecha 2.0 – szélsőjobb 2.0

“Engem nemcsak mint történészt, de mint állampolgárt is egyre jobban zavarnak az olyan politikai mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus pluralista rendszert, a jogállamot, ahogy ezt most látjuk Magyarországon. Fasizmusról beszélni Jair Bolsonaro, Marine Le Pen vagy Orbán Viktor esetében tévedés. A fasizmus az erőszakot rendszeresen alkalmazta politikai céljai elérésére, milíciákat hozott létre, ilyesmit ma nem tapasztalunk a szélsőjobboldali mozgalmaknál. Nincs totalitárius  párt, nem akarnak ilyen társadalmat létrehozni, de ebből még nem következik az, hogy nem veszélyesek” – hangsúlyozza a politika tudós, aki a francia közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

“Ezek a mozgalmak nem is populisták, mert ez csak egy stílus, melyet majdnem mindenki használ, ha el akar jutni a választókhoz. Macron elnök is így beszél.”

Globális szélsőjobb

“Az olyan szervezetek mint a Családok Világkongresszusa, az Edmund Burke alapítvány és mások világméretekben szervezik az újtipusú szélsőjobboldalt. A Conservative Political Action Conference-CPAC – az amerikai republikánusok szélsőséges szervezete gyakran szervez külföldön kongresszusokat: Magyarország, Brazília, Ausztrália, Japán stb.

Ezek a szélsőjobb szervezetek óriási pénzeket kapnak, és ezt jórészt a politikai technológiába fektetik be. Arron Banks finanszírozta például a brexit kampányt, amely másokat megelőzve alaposan elemezte a társadalmat a világhálón. Így személyre szóló propagandát tudtak kidolgozni megkerülve a hagyományos médiát, ahol hátrányban voltak.

Mi a céljuk? A társadalom polarizálása: a kisember szembeállítása az elittel, a tudósokkal

– például a pandémia idején.

Ki az ellenség? A migráns, és az elit, amely őt támogatja.

Az elit az Egyesült Államokban és Európában nem tudja kezelni a globalizáció következtében kialakult válságot, és ezt használja ki a szélsőjobboldal. A globalizáció meggyengíti a középosztályt a fejlett országokban, mert a munkahelyek jelentős része átkerül a fejlődő világba. A társadalmi egyenlőtlenség megnő hiszen az elit profitál a globalizációból míg a bérből és fizetésből élők jórésze nem tudja javítani az életkörülményeit a fejlett államokban.”

“Berlusconi Trump volt Trump előtt”

Ezt mondja Steven Forti, de Trump tanácsadója, Steve Bannon ugyanezt hangsúlyozta Orbán Viktor politikai sikere kapcsán is. Bannon volt Trump 2016-os kampányának fő szervezője, aki főtanácsos lett a Fehér Házban, de összekülönbözött Trumppal, aki kirúgta őt. Azóta Steve Bannon a szélsőjobb világméretű mozgalmának egyik szervezője, aki össze akarja kötni a hasonló gondolkodású szervezeteket mind az öt kontinensen. Járt Budapesten is, ahol a fogadta őt a miniszterelnök is. Orbán Viktor a mentorát látta Silvio Berlusconiban, aki a pénz mindenhatóságában hitt, a politikai befolyásolás fő eszközévé pedig a médiát és a futballt tette.

A Forza Italia jelszót Orbán átvette: Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok!

A most meghalt Silvio Berlusconi a leghosszabb ideig volt hatalmon Olaszországban a második világháború után – ebben nagy segítsége volt média birodalma. Mit ért el Silvio Berlusconi? Jóformán semmit! Olaszország továbbra is az Európai Unió beteg embere: egyre nő az államadósága, melyet a világpiac csak addig tolerál amíg Róma mögött ott áll Brüsszel. Ezt értette meg Giorgia Meloni, az új szélsőjobboldali vezér Itáliában, aki miután megnyerte a választást, szépen beállt a sorba. Gazdasági főtanácsadója nem más mint elődje, Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt. Giorgia Meloni paktuma Orbán Viktorral pedig feledve…

Orbán testvér figyel: 50%-kal nőtt a titkosszolgálati megfigyelések száma

2022-ben 149 ügyben 251 személyt figyelt meg a titkosszolgálat Magyarországon – írta a hvg.hu. Ez csaknem 50%-os növekedés. Ennek az oka az lehet, hogy immár a “rémhírterjesztés” is nemzetbiztonsági problémává vált, ezért az ilyen személyeket is figyelemmel kísérhet a titkosszolgálat.

Ki számít rémhír terjesztőnek Orbán Viktor rendőrállamában? Akit Orbán Viktor annak kijelöl. A bíróság mindenesetre minden kérelmet jóváhagyott – mint ahogy 2010 óta mindig. Miért? A hatalom jól ismeri a bírói kart, és mindig megtalálja azokat a bírákat, akik habozás nélkül bármit aláírnak. Ez már a Rákosi korszakban is így volt, de szerencsére még nem tartunk ott, mert Orbán Viktor tudja: őt is figyelik!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb Bayer Zsolt műsorában azt mondta, hogy az Európai Unió 27 milliárd eurót “tart vissza a jogállami viták miatt.” Ez csinos összeg egy ilyen kis ország esetében.

Orbán közvetlenül irányítja a titkosszolgálatokat

A magyar miniszterelnök fél, és emiatt maga irányítja a titkosszolgálatokat – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese. Rogán Antal csak arra kell ebben a rendszerben, hogy alkalomadtán be lehessen áldozni mint bűnbakot a miniszterelnök helyett. Egyelőre erről szó sincs, de Orbán Viktor tudja: pénzügyi csapdába esett, és a kulcs Washingtonban van. Ezért támadja Bayer Zsolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetét lépten nyomon, megjósolva:

”Pressman megszégyenülten fog távozni Magyarországról.”

Orbán abban bízik, hogy a Fehér Házba visszakerül Trump, aki nyilván új nagykövetet nevez majd ki Budapestre. Trump ellen azonban elindult egy vizsgálat, mert hazavitt szigorúan titkos dokumentumokat a Fehér Házból.

“Sose megyek börtönbe “ – nyilatkozta Orbán “barátja”, az ex elnök, de a választási kampány szempontjából ez nem a legjobb előjel.

Ha a republikánus párt vissza is tér a Fehér Házba, akkor sem biztos, hogy ez a megváltást hozza Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök könnyen járhat úgy mint Giorgia Melonival, aki ellenzéki vezérként barátságosan mosolygott, majd hatalomra kerülve követte a mainstream irányt, és esze ágában sem volt szembemenni vele. Nem is Orbán Viktorral szövetkezik hanem a lengyelekkel. Az USA – politikai pártállás nélkül – százszor fontosabbnak tartja Lengyelországot mint Magyarországot. Márpedig az ukrajnai háború miatt homlokegyenest ellenkező nézetet vall a magyar és a lengyel kormány. Orbán Viktor magára maradt, a magyar titkosszolgálatok pedig a senki földjére kerültek:

úgy vesztették el a nyugatiak bizalmát, hogy nem nyerték el a keletiekét.

Innen szép nyerni – mondhatná Orbán Viktor a lelkes futball szurkoló, a törpe Nagy testvér, aki figyelni is csak úgy tud, hogy közben sejti: őt is figyelik.

Ferenc pápa egy olasz bíborost nevezett ki békeközvetítőnek az ukrajnai háborúban

Matteo Zuppi bíboros az olasz püspöki konferencia elnöke vagyis igen befolyásos személyiség. Ferenc pápa Magyarországról hazatérve a repülőgépen vázolta fel elképzeléseit a béke közvetítésre Ukrajnában. A pápa a Vatikánban fogadta Zelenszkij elnököt is, aki megismételte álláspontját: Putyinnal nem lehet tárgyalni.

Zelenszkij a G7 csúcsértekezleten ugyanezt az álláspontot képviselte Hirosimában, és ezt a résztvevők el is fogadták bár az egyetértés mögött ott lappang a kérdés: mennyire reális elképzelés az, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot?!

A katonai szakértők döntő többsége megvan győződve arról, hogy ennek nincs realitása. Már csak azért sem, mert nagyszabású támadáshoz háromszoros túlerőt kellene biztosítani márpedig Ukrajna jelenleg 50 ezer katonát készít fel a nagy offenzívára. Hitler Wehrmachtja egymillió katonával foglalta el Ukrajnát 1941-ben.

Miért lehet jelentősége a pápai béke közvetítésnek?

Már Sztálin megkérdezte azt, hogy hány hadosztálya van Pius pápának, és nagyon valószínű, hogy Putyin orosz elnök is ugyanígy gondolkodik. Ukrajnában viszont lélektani hatása lehet annak, hogy a pápa a tárgyalásokat javasolja. Az ukrán nacionalizmus legfőbb bázisa ugyanis az a nyugati rész, amely korábban az Osztrák-magyar monarchiához illetve Lengyelországhoz tartozott. Ezen a területen nagy befolyása volt a görög katolikus egyháznak, amely elismeri Róma fennhatóságát. Épp ezért a Szovjetunióban üldözték őket, és egybeolvasztották az ortodox egyházzal, amelyben nyüzsögtek a KGB ügynökök. Kirill pátriárka, az orosz ortodoxok mai vezére éppúgy főtiszt a titkosszolgálatnál mint Hilarion Alfajev, aki az orosz ortodoxia külügyminisztere volt, majd pedig Budapesten lett a helyi ortodox közösség vezetője. Vele is találkozott Ferenc pápa Budapesten.

Az újjászülető görög katolikus egyház Ukrajnában befolyásolhatja a híveket és a közvéleményt abban, hogy feladják a Győzelem vagy halál álláspontját, mely szemmel láthatóan kizárja a kompromisszumot. Pedig nélkül nehéz lesz akár csak tűzszünetet is elérni Ukrajna és Oroszország között.

Zsákutca

Putyin számára nyilvánvaló kudarc a “különleges hadművelet “ Ukrajnában, amely minimális területi nyereséget hozott és maximális nemzetközi elszigetelődést.

Ukrajna viszont óriási sikert ért el azzal, hogy megállította az orosz offenzívát. Ez az igazi győzelem. Arra számítani, hogy a csatatéren legyőzik Oroszországot – üres illúzió. Ebben az értelemben Zelenszkij és az őt támogató G7 is zsákutcában van hiszen elérhetetlen célt tűzött ki maga elé: Oroszország kapitulációját.

Kína a nevető harmadik

Mindeközben a kínaiak is békediplomáciát folytatnak, ráadásul olyat, melyet mindenki respektálni kénytelen, mert Ferenc pápával ellentétben Hszi Csin-ping elnöknek nemcsak erkölcsi tekintélye van hanem pénze is. Jelenleg Oroszország mindinkább Kína függvényévé válik, mert a szankciók miatt lezárult előtte a nyugati piac. Egyre többen kereskednek jüanban Oroszországban, ahol az emberek a megtakarításaikat is mindinkább kínai pénzben tartják. Ukrajna számára is fontos Kína hiszen a kínaiak bevásárolták magukat a mezőgazdaságba: a termőföldek legkevesebb 10%-a került kínai tulajdonba. Ez különben árnyalja azt a gabona vitát is, amely Ukrajna és öt uniós állam – köztük Magyarország – között kialakult hiszen az exportált gabona jórésze külföldi cégek vagy ukrán strómanok tulajdonában van.

A kínai békeközvetítő, az ország egykori moszkvai nagykövete, szorgalmasan tárgyal az érintettekkel  Ukrajnában és Oroszországban. Felmerült Ukrajna problémája akkor is amikor Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nyolc órán át tárgyalt Kína első diplomatájával, Vang Jivel. Amerika és Kína akár közösen is közvetíthetne, de ehhez Biden elnöknek döntenie kellene: meddig tartson háború miközben az USA-ban zajlik a választási kampány, melyben esetleges ellenfele, Donald Trump mindennap kijelenti: “egy nap alatt békét teremtenék Ukrajnában!”

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

0

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

Sajtószabadság Orbán módra

0

Interjú közben kivezették a londoni Guardiant tudósító magyar újságírót a budapesti CPAC konferenciáról, ahol mindenki elszántan védelmezi a sajtószabadságot.

Rick Santorum egykori republikánus szenátorral készített interjút a konferencián Garamvölgyi Flóra, aki a baloldali Guardiant tudósította már napok óta a radikális republikánusok konferenciájáról, melynek fő szónoka és persze szponzora Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt. Videóüzenetben köszöntötte a tanácskozást az USA ex elnöke, Donald Trump, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a szólásszabadság nyugati normáinak a védelmezése.

Ehhez képest Garamvölgyi Flóra újságíró ezt írta Twitteren: ”kirúgtak a CPAC konferenciáról. A rendezők arra hivatkoztak, hogy csak egy rendszerhiba miatt tudtam magamat regisztrálni. ”A valóság az, hogy visszaigazolták a sikeres regisztrációt az újságírónak, aki részt is vett a tanácskozás kezdetén, tudósított Orbán Viktor beszédéről is. Nyilván ez csapta ki a biztosítékot a magyar miniszterelnök környezetében hiszen Garamvölgyi Flóra a többi között azt írta Orbán beszédéről, hogy “Magyarország szélsőjobboldali miniszterelnöke követelte Trump visszatérését a Fehér Házba. Ezenkívül liberális vírusról beszélt, mely ellen harcolnia kell a konzervatívoknak. Magyarországot pedig példaként állította a világ országai elé, és sürgette a konzervatív mozgalmakat, hogy kövessék Magyarország példáját.

Kísért-e a múlt?

Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanebben a hangnemben beszélt a konferencián, ahol kifejtette, hogy Orbán Viktor választási ellenfele, Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter egy “alvó Soros ügynök”. A magyar választások során pedig “a külföldről illegálisan finanszírozott liberális ügynökök a magyar szuverenitás ellen harcoltak  mert bele akarták vinni Magyarországot a háborúba a nyerészkedők javára.”

Arról természetesen nem beszélt Lázár János, hogy 1986-ban Aczél György vitte el Soros Györgyöt a Bibó kollégiumba, melynek egykori diákját nagylelkű ösztöndíjjal támogatta. Az amerikai nagykövetség annyira kedvelte akkoriban Orbán Viktort, a Fidesz ifjú vezérét, hogy amikor Budapestre érkezett idősebb George Bush, az USA akkori elnöke, akkor Orbán Viktor kísérte őt, hogy megmutassa neki Budapest szépségeit. Orbán Viktor akkoriban a liberális Internacionálé alelnöke volt. Most pedig a liberalizmus ellen hirdet ádáz harcot…

Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Zelenszkij ukrán elnök szívesen találkozna Hszi Csin ping-gel. Putyin nemrég jelentette be, hogy a kínai elnök hamarosan Moszkvába utazik. A kínaiak béketervet tettek közzé az ukrajnai háború gyors befejezésére. Putyin máris jelezte, hogy számára elfogadható a kínai béketerv. Biden elnök erre így reagált: ha Putyinnak tetszik, akkor nekünk biztosan nem!

Jól mutatja ez az amerikai diplomácia korlátait: meg akarják buktatni Putyint nem pedig tárgyalni vele. Csakhogy épp ezzel az állásponttal erősítik meg Putyin helyzetét hiszen az orosz elnök hivatkozhat arra, hogy Oroszországot védelmezi, melyet a Nyugat fel akar darabolni.

Az Európai Unió érdeke egy gyors tűzszünet Ukrajnában

“Az Európai Uniónak gyors békekötésre lenne szüksége. Európai szempontból édesmindegy, hogy a Krím kié lesz. Ha távlatilag gondolkodunk, akkor Putyin után jó kapcsolat kell Oroszországgal. Egy olyan Oroszországra gondolok, amely elfogadja a helyét a világban. A Nyugat jelenleg erre nem nagyon figyel oda, mert arra koncentrál, hogy befejezze a háborút, és nem arra, hogy mi lesz utána” – nyilatkozta a Telexnek Mark Galeotti, az USA egyik vezető Oroszország szakértője, a Mayak Intelligence alapító elnöke.

Aki ugyanúgy érvel mint az idén már százéves Kissinger, aki azt hangsúlyozza: Oroszországgal mindenképp számolni kell Európa biztonságával kapcsolatban.

Soros György ezzel ellentétesen azt üzente a müncheni biztonságpolitikai értekezletnek, hogy Putyint meg kell buktatni és Oroszországot fel kell bomlasztani. A Biden diplomáciának is ez lehet a célja. Ezért alakít ki cordon sanitaire-t – egészségügyi kordont – Oroszország nyugati határai mentén Blinken amerikai külügyminiszter. Ez a kordon Skandináviától a Balkánig terjed. Orbán Viktor lóg ki egyedül a sorból hiszen a magyar diplomácia jó kapcsolatban maradt Moszkvával azután is, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen.

A háború még évekig elhúzódhat

Erre utalt Mark Galeotti, de ugyanígy beszél Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és azzal megváltozhat az amerikai diplomácia iránya is. Reális ez az elképzelés?

“Trump nem oroszpárti politikus. Ő Trump párti. Elnökségének vége felé keményebb volt az USA orosz politikája mint a Szovjetunió felbomlása óta bármikor. Trump egyáltalán nem akarta megvédeni Oroszországot”

– hangsúlyozta Mark Galeotti.

Az amerikai szakértőnek ebben a valószínűleg igaza van, de a republikánusok álláspontja abban különbözik a Biden diplomáciától, hogy nem akarják egyszerre ellenféllé tenni Oroszországot és Kínát. Mindenképp meg akarnak akadályozni egy szoros orosz-kínai szövetséget márpedig a hidegháborús Biden diplomácia felerősíti ezt a folyamatot, mert egy kalap alá veszi Kínát és Oroszországot.

Orbán Viktor pedig azért tart fenn jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, mert attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a Biden adminisztráció le akarja őt venni a sakktábláról.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!