Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Orbán: Ukrajna nem lehet a NATO tagja!

A magyar miniszterelnök Tucker Carlsonnak arról beszélt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. A kétes hírű Carlson Magyarországon készített interjút Orbánnal.

“Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hosszú határ NATO határrá váljon. Ez azonnali háborút, veszélyt jelentene mindannyiunkra még Washingtonra nézve is” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mi lenne a megoldás?

A magyar miniszterelnök Kissinger egykori amerikai külügyminiszterhez hasonlóan új biztonsági architektúra kidolgozását sürgette, amely figyelembe veszi Oroszország érdekeit is. Egyidejűleg pedig garantálja Ukrajna biztonságát és szuverenitását, de NATO tagságát nem!

“A megoldás az amerikai elnök kezében van” – mondta Orbán Viktor, aki ezzel megismételte azt, amit Zelenszkij ukrán államfő közölt az amerikai televízió nézőkkel:
”Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk felett Putyin elnökkel, ha elfogadná a területért békét elvet. Mi viszont ezt nem fogadnánk el.”

Sokan azt állítják az Egyesült Államokban, hogy Orbán Viktor Putyin embere – kérdezte Tucker Carlson.

”Ha nem vonjuk be az oroszokat az európai biztonsági architektúrába, akkor nem tudunk biztonságos életet biztosítani az európai polgároknak, de most sajnos minden ezzel szembemegy.”

válaszolt Orbán. Biden elnök politikáját bírálta a magyar miniszterelnök mondván, hogy az szét akarja zúzni az oroszokat.

“Mi magyarok az első perctől fogva azt mondtuk, hogy ez nem fog működni, ez egy rossz stratégia” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szerinte a megoldás az lenne, ha Trump visszatérne a Fehér Házba: ”Az elmúlt évtizedek legjobb külpolitikája az övé volt, mert nem kezdeményezett újabb háborút. Jól kezelte Észak Koreát, Oroszországot sőt még Kínát is. Olyan politikát folytatott, amely a legjobb volt a Közel Kelet számára.”

Orbán megismételte Trump állítását: ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor Putyin nem indította volna meg a háborúját Ukrajnában.

Arról most megfeledkezik a magyar miniszterelnök, hogy Trump meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy a NATO nem védi meg az egykori kelet-európai szocialista országokat egy esetleges orosz támadással szemben!

Perspektíva zéró

Ha Trump megnyerné a választást, akkor 2025 januárjában költözhetne vissza a Fehér Házba. És addig mi lesz? Milyen elképzelése van a magyar miniszterelnöknek a közeljövőről, amelyre egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt?

Az egész Európai Unió megérzi az ukrajnai háború hatását: Németország is recesszióba süllyedt, és lehet, hogy az idén csökkenni fog a GDP Európa legerősebb gazdaságában – legalábbis az IMF ezt jósolja. Magyarországon csökken az életszínvonal, és senki se látja a válság végét.

Ehhez képest viszont az Európai Uniónak finanszíroznia kell az ukrajnai háború költségeinek jelentős részét: Ursula von der Leyen asszony 50 milliárd euróról beszélt. Ez csak a háború ára az unió szemszögéből, de a helyreállítás több mint 400 milliárd dollárba kerülne az IMF és a Világbank szerint. Ki fogja ezt megfizetni?

A stagflációval küszködő európai gazdaságok? Jelenleg mindenki igyekszik úgy tenni a döntéshozók közül mintha ezek a húsbavágó problémák nem léteznének.

Csakhogy pénz híján sem a háborút sem pedig a békét nem lehet finanszírozni.

Az pedig nyilvánvaló, hogy az Európai Unió polgárai nem kívánják meghúzni a nadrágszíjat Ukrajna miatt. A magyar polgárok pedig már most is a legkarcsúbbak az Európai Unióban: nálunk már csak a bolgárok szegényebbek. (Orbán diszkréten nem forszírozza saját politikai és gazdasági zsákutcáját.)

Az USA nemcsak a biztonsági architektúra miatt meghatározó tényező Európában hanem mint a globális gazdaság centruma is. Az Egyesült Államok pedig a Szovjetunió bukása után bizonyította: csakis stratégiai szempontból érdekli a térség, gazdaságilag nem. Ez a demokratákra éppúgy igaz mint a republikánusokra. Miben reménykedik Orbán Viktor? Mit remélhetnek a térség népei, akikre Európa mint munkaerő tartalékra tekint, de vajon az USA mit akar megvalósítani? A Blinken terv egy cordon sanitaire-t jelentene, mely térségünkben egy lengyel-ukrán szövetséget és egy román-moldáv katonai együttműködést irányoz elő. Magyarországnak nincs komoly szerepe e tervekben.

Azért mondhat Orbán Viktor sok mindent Ukrajnáról, mert véleménye nem oszt és nem szoroz még akkor sem, ha meglátásai olykor egybeesnek a százéves Kissingerével, aki nemrég még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja javítani az USA és Kína kapcsolatát. Washingtonnak ugyanis ez az igazán fontos és nem Oroszország vagy Ukrajna.

Orbán diplomáciai magánya

0

Ukrajnát támogató nyilatkozatot írt alá 11 kelet-európai és balkáni állam Athénben – Zelenszkij elnök jelenlétében. Szerbia is aláírta az okmányt pedig Vucsics elnök Orbán Viktor hűséges tettestársa, és nem alkalmaz szankciókat Oroszország ellen. De hát Szerbia  be akar kerülni az Európai Unióba. 

Athénban ott volt Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Zelenszkij elnök Svédországban, Hollandiában és Dániában járt Görögország előtt. Görögország miniszterelnöke bejelentette, hogy részt vesz abban a programban, amely F 16-os amerikai vadászgépek ukrán pilótáit képzi ki külföldön.

Csak Orbán Viktor hiányzott.

Maga helyett Novák Katalint küldte Kijevbe, de ezzel aligha tudta feledtetni, hogy ő az egyetlen olyan tagállam vezetője az Európai Unióban, aki nem biztosította nyíltan támogatásáról a függetlenségét védelmező Ukrajnát, mely másfél éve sikeresen száll szembe a nála jóval erősebb orosz hadsereggel.

Trump: az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell érnie

Az USA ex elnöke, aki szeretne újra bemasírozni a Fehér Házba, Tucker Carlsonnak nyilatkozott, aki nemrég Magyarországon is járt. Trump szerint az ukrajnai háborúnak azonnal véget kellene érnie, mert “már eddig is többszázezer ember halálát okozta.” Az USA ex elnöke szerint, ha ő maradt volna a Fehér Házban, akkor “ki sem tört volna a háború Ukrajnában.”

Orbán Viktor nyilvánvalóan Trump visszatérésére alapozza diplomáciáját, de lehet, hogy ebben csalódnia kell. Egyrészt, mert Trump visszatérése a Fehér Házba korántsem biztos, másrészt pedig az ex elnök egykori magyar tanácsadója egészen másképp értékelte az ukrajnai helyzetet mint Orbán Viktor.

Gorka Sebestyén egyértelműen kiállt Ukrajna és Zelenszkij elnök mellett, Putyint vérengző KGB tisztnek nevezte. Eközben Orbán Viktor továbbra is Putyin trójai falova az Európai Unióban és a NATO-ban. Vajh miért? A magyar miniszterelnök Putyin barátjaként szorult a perifériára mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban.

Putyin barátsága azonban olyan mint piszkos Fredé: öl!…

A vádak szaporodnak, a választás meg közeleg

Trumpot azzal vádolják, hogy felkérte munkatársait, hogy töröljék le a kamerák felvételeit a floridai titkosított dokumentumok ügyében.

Egy frissített vádirat szerint Trump segítséget kért a Mar-a-Lago-i birtokán lévő felvételek törléséhez, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A július 27-én, csütörtökön lepecsételt frissített vádirat szerint Donald Trump arra kérte egy munkatársát, hogy törölje le a floridai birtokán lévő kamerafelvételeket, hogy megakadályozza a titkos dokumentumok birtoklásával kapcsolatos szövetségi vizsgálatot.

A vádemelés új akadályokat és a honvédelmi információk szándékos megőrzését is magában foglalja, ami tovább súlyosbítja Trump jogi ügyét, még akkor is, amikor újabb vádemelésre készül Washingtonban a 2020-as elnökválasztás eredményének megdöntésére tett erőfeszítései miatt. A további vádpontok alátámasztják a Trump elleni egy évig tartó nyomozás mértékét, amely a múlt hónapban emelt vádat először Trump és inasa, Walt Nauta elleni 38 rendbeli vádemelés formájában.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem más, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérlete” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Trumpot azzal vádolják, hogy szándékosan megőrizte a honvédelmi információkat azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök egy 2021 júliusában, Bedminsterben, New Jersey államban található golfklubjában egy interjú során egy másik ország megtámadására irányuló amerikai katonai tervekről tárgyalt. Az interjú egy emlékirathoz készült, amelyet egykori vezérkari főnöke, Mark Meadows írt, aki későbbi könyvében Iránnak nevezte az országot.

A vád szerint Trump 2022. január 17-én visszaküldte a szövetségi kormánynak azt a szigorúan titkosként megjelölt dokumentumot.

Trump szóvivője elutasította az új vádakat, mint „nem mást, mint a Joe Biden-adminisztráció folyamatos kétségbeesett és csapnivaló kísérletét” Trump elnök és a körülötte lévők zaklatására és a 2024-es elnökválasztási verseny befolyásolására. A titkos iratokat Trump vitte el Mar-a-Lagoba, miután 2021 januárjában elhagyta a Fehér Házat.

Jelentős változást jelez az ügyészség Trump ügyéhez való hozzáállásában, mert megvádolják egy olyan dokumentum megtartásával is, amelyről azt állítják, hogy a volt elnökre nézve rendkívül kényes tartalmú volt, miután távozott hivatalából – és nem csak azért, mert nem küldte vissza azt a kormánynak, amikor arra kérték. Trump és Nauta is ártatlannak vallotta magát.

‘Nevetséges’

Csütörtökön este Trump a Fox News Digitalnak adott interjújában „nevetségesnek” minősítette az új vádakat. „Ez a legmagasabb szintű választási beavatkozás” – mondta, és potenciális kampányellenfelét, Biden elnököt és az igazságügyi minisztériumot okolta az „ügyészi kötelességszegésért”.

Egy szűkszavú nyilatkozatában pedig kampánya „megzavarásának” nevezte az ügyben kinevezett különleges jogtanácsost, Jack Smith-t, és azt mondta, „aki pontosan tudja, hogy nincs ügyük”. Korábban az amerikai média arról számolt be, hogy Trump ügyvédei találkoztak Smith-szel, és arról tájékoztatták őket, hogy vádemelés várható a január 6-i különálló ügyben is.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

Már az EU szegényházában is majdnem a legszegényebbek vagyunk

7%-kal csökkentek a reáljövedelmek Magyarországon – elsősorban az infláció miatt, amely az első helyen áll az Európai Unióban. Az életszínvonal viszont az utolsó előtti helyen: már csak Bulgária van mögöttünk!

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ez azért is kínos mutatója, mert átlagról van szó vagyis ebben van a hatalomhoz hű elit gazdagodása és a többség szegényedése. Az Eurostat szerint egy átlagos magyar fogyasztása 72%-a az uniós átlagnak vásárlóerő paritáson számolva. Romániában ez már 88%! Az egy főre jutó GDP egyébként mind Magyarországon mind Romániában az Európai Unió átlagának 77%-a volt tavaly. Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió is gyengén muzsikál vagyis az uniós átlag igen lassan emelkedik. Ez is magyarázza Románia felzárkózásának gyorsaságát.

Magyarországon megélhetési válság van – ismerte el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy szokjon hozzá a magasabb inflációhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió a pénzek jelentős részét visszatartja. Körülbelül 27 milliárd euróról van szó.

Miért nem tiltakozik a lakosság?

Másutt Európában ilyen nagy életszínvonal csökkenés esetében tüntetések zajlanak az utcákon, a munkások sztrájkolnak. Elég Franciaországra utalni, ahol a nyugdíj korhatár felemelése ellen munkabeszüntetéssel és sztrájkokkal tiltakoztak. Nálunk a tanárok tiltakozásán kívül szinte semmi. Miért? Sokféle válasz van: nincsen erős ellenzék, amely megszervezhetné a tiltakozást, nincsenek erős szakszervezetek, melyek képesek végig vinni egy sztrájkot. A hatalom túlsúlya a médiában óriási. De hát

az emberek az életszínvonal romlásáról általában nem a sajtóból értesülnek hanem a piacról. Melyikről?

Magyarországon óriási a fekete piac szerepe a gazdaságban. Varga Mihály büszkén közölte, hogy 40%-ról 30%-ra sikerült levinni az arányt, de hát a fekete piac épp attól fekete, hogy semmi se legyen biztos vele kapcsolatban. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik be nem vallott titka a fekete piac felértékelése. A hatalom hibrid rendszerében ez ideális hiszen a pénzek nyomon követése szinte lehetetlen. Az adóhivatal Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében nem harap – kivéve, ha erre utasítást kap. A vállalkozók szisztematikus adócsalásait nem vizsgálja senki, ha a tulaj nem ugrik szembe a rendszerrel – ez is Orbán Viktor népszerűségének egyik oka. A fogorvos, aki készpénzért dolgozik, hogy elkerülje az adóhivatalt vígan elvan. Miközben a hivatalos statisztikában szerény jövedelmű átlagpolgárként szerepel, a valóságban milliókat vághat zsebre havonta. A fekete piac sokezer ember számára biztosít megélhetést miközben a statisztikák nem mutatnak ki csak tisztes szegénységet.

Mi vagyunk a kisebbik rossz

Ezt üzeni Orbán Viktor az ő szavazó táborának, melynek jelentős része azért tart ki mellette, mert nem lát reális alternatívát. Az ellenzéki pártok csapdában vannak: racionális gazdaságpolitika komoly megszorításokkal járna vagyis politikailag vállalhatatlan. Orbán Viktor menekülő útja viszont az infláció: így oly módon tudja csökkenteni az életszínvonalat, hogy nem kell megszorító csomagot bejelentenie. A 27%-os áfa az inflációs árakkal együtt szépen feltölti az államkasszát. Rövid távon így eldöcög a szekér, de hosszútávon az uniós eurómilliárdok nélkül nem megy. Orbán abban reménykedhet, hogy elvbarátai, a szélsőjobboldaliak előretörnek a következő választásokon. Csakhogy mihelyt hatalomra kerülnek mint Giorgia Meloni Olaszországban, azonnal kiderül, hogy a szívük ott van, ahol a pénztárcájuk. A fukar uniós tagállamok pedig nem kívánnak finanszírozni nem ortodox gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Nem politikai okból hanem, mert gazdaságilag nem sikeresek. Orbán reménykedhet még Trump visszatérésében a Fehér Házba de hát az még másfél év, és egyáltalán nem biztos, hogyha egyáltalán megválasztják, akkor az amerikai elnök első dolga lesz az emlékezés “magyar barátjára”.

Trump feledékeny politikus, csak a sikeres “barátokra” emlékszik szívesen. Orbán Viktor, aki a pénzügyi csőd szélén táncol, nem tartozik ezek közé.

Orbán nem fasiszta, de…

0

Az új szélsőjobboldal vetélytársainál előbb fedezte fel a világháló lehetőségeit, és a hagyományos elitek gyengeségét kihasználva egyre növeli a befolyását a világban. Erről írt könyvet egy  politika tudós, Steven Forti, aki Barcelona egyik egyetemén tanít. Könyvének címe: Extrema derecha 2.0 – szélsőjobb 2.0

“Engem nemcsak mint történészt, de mint állampolgárt is egyre jobban zavarnak az olyan politikai mozgalmak, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus pluralista rendszert, a jogállamot, ahogy ezt most látjuk Magyarországon. Fasizmusról beszélni Jair Bolsonaro, Marine Le Pen vagy Orbán Viktor esetében tévedés. A fasizmus az erőszakot rendszeresen alkalmazta politikai céljai elérésére, milíciákat hozott létre, ilyesmit ma nem tapasztalunk a szélsőjobboldali mozgalmaknál. Nincs totalitárius  párt, nem akarnak ilyen társadalmat létrehozni, de ebből még nem következik az, hogy nem veszélyesek” – hangsúlyozza a politika tudós, aki a francia közszolgálati RFI-nek nyilatkozott.

“Ezek a mozgalmak nem is populisták, mert ez csak egy stílus, melyet majdnem mindenki használ, ha el akar jutni a választókhoz. Macron elnök is így beszél.”

Globális szélsőjobb

“Az olyan szervezetek mint a Családok Világkongresszusa, az Edmund Burke alapítvány és mások világméretekben szervezik az újtipusú szélsőjobboldalt. A Conservative Political Action Conference-CPAC – az amerikai republikánusok szélsőséges szervezete gyakran szervez külföldön kongresszusokat: Magyarország, Brazília, Ausztrália, Japán stb.

Ezek a szélsőjobb szervezetek óriási pénzeket kapnak, és ezt jórészt a politikai technológiába fektetik be. Arron Banks finanszírozta például a brexit kampányt, amely másokat megelőzve alaposan elemezte a társadalmat a világhálón. Így személyre szóló propagandát tudtak kidolgozni megkerülve a hagyományos médiát, ahol hátrányban voltak.

Mi a céljuk? A társadalom polarizálása: a kisember szembeállítása az elittel, a tudósokkal

– például a pandémia idején.

Ki az ellenség? A migráns, és az elit, amely őt támogatja.

Az elit az Egyesült Államokban és Európában nem tudja kezelni a globalizáció következtében kialakult válságot, és ezt használja ki a szélsőjobboldal. A globalizáció meggyengíti a középosztályt a fejlett országokban, mert a munkahelyek jelentős része átkerül a fejlődő világba. A társadalmi egyenlőtlenség megnő hiszen az elit profitál a globalizációból míg a bérből és fizetésből élők jórésze nem tudja javítani az életkörülményeit a fejlett államokban.”

“Berlusconi Trump volt Trump előtt”

Ezt mondja Steven Forti, de Trump tanácsadója, Steve Bannon ugyanezt hangsúlyozta Orbán Viktor politikai sikere kapcsán is. Bannon volt Trump 2016-os kampányának fő szervezője, aki főtanácsos lett a Fehér Házban, de összekülönbözött Trumppal, aki kirúgta őt. Azóta Steve Bannon a szélsőjobb világméretű mozgalmának egyik szervezője, aki össze akarja kötni a hasonló gondolkodású szervezeteket mind az öt kontinensen. Járt Budapesten is, ahol a fogadta őt a miniszterelnök is. Orbán Viktor a mentorát látta Silvio Berlusconiban, aki a pénz mindenhatóságában hitt, a politikai befolyásolás fő eszközévé pedig a médiát és a futballt tette.

A Forza Italia jelszót Orbán átvette: Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok!

A most meghalt Silvio Berlusconi a leghosszabb ideig volt hatalmon Olaszországban a második világháború után – ebben nagy segítsége volt média birodalma. Mit ért el Silvio Berlusconi? Jóformán semmit! Olaszország továbbra is az Európai Unió beteg embere: egyre nő az államadósága, melyet a világpiac csak addig tolerál amíg Róma mögött ott áll Brüsszel. Ezt értette meg Giorgia Meloni, az új szélsőjobboldali vezér Itáliában, aki miután megnyerte a választást, szépen beállt a sorba. Gazdasági főtanácsadója nem más mint elődje, Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt. Giorgia Meloni paktuma Orbán Viktorral pedig feledve…

Orbán testvér figyel: 50%-kal nőtt a titkosszolgálati megfigyelések száma

2022-ben 149 ügyben 251 személyt figyelt meg a titkosszolgálat Magyarországon – írta a hvg.hu. Ez csaknem 50%-os növekedés. Ennek az oka az lehet, hogy immár a “rémhírterjesztés” is nemzetbiztonsági problémává vált, ezért az ilyen személyeket is figyelemmel kísérhet a titkosszolgálat.

Ki számít rémhír terjesztőnek Orbán Viktor rendőrállamában? Akit Orbán Viktor annak kijelöl. A bíróság mindenesetre minden kérelmet jóváhagyott – mint ahogy 2010 óta mindig. Miért? A hatalom jól ismeri a bírói kart, és mindig megtalálja azokat a bírákat, akik habozás nélkül bármit aláírnak. Ez már a Rákosi korszakban is így volt, de szerencsére még nem tartunk ott, mert Orbán Viktor tudja: őt is figyelik!

Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbb Bayer Zsolt műsorában azt mondta, hogy az Európai Unió 27 milliárd eurót “tart vissza a jogállami viták miatt.” Ez csinos összeg egy ilyen kis ország esetében.

Orbán közvetlenül irányítja a titkosszolgálatokat

A magyar miniszterelnök fél, és emiatt maga irányítja a titkosszolgálatokat – mondta Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató helyettese. Rogán Antal csak arra kell ebben a rendszerben, hogy alkalomadtán be lehessen áldozni mint bűnbakot a miniszterelnök helyett. Egyelőre erről szó sincs, de Orbán Viktor tudja: pénzügyi csapdába esett, és a kulcs Washingtonban van. Ezért támadja Bayer Zsolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetét lépten nyomon, megjósolva:

”Pressman megszégyenülten fog távozni Magyarországról.”

Orbán abban bízik, hogy a Fehér Házba visszakerül Trump, aki nyilván új nagykövetet nevez majd ki Budapestre. Trump ellen azonban elindult egy vizsgálat, mert hazavitt szigorúan titkos dokumentumokat a Fehér Házból.

“Sose megyek börtönbe “ – nyilatkozta Orbán “barátja”, az ex elnök, de a választási kampány szempontjából ez nem a legjobb előjel.

Ha a republikánus párt vissza is tér a Fehér Házba, akkor sem biztos, hogy ez a megváltást hozza Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök könnyen járhat úgy mint Giorgia Melonival, aki ellenzéki vezérként barátságosan mosolygott, majd hatalomra kerülve követte a mainstream irányt, és esze ágában sem volt szembemenni vele. Nem is Orbán Viktorral szövetkezik hanem a lengyelekkel. Az USA – politikai pártállás nélkül – százszor fontosabbnak tartja Lengyelországot mint Magyarországot. Márpedig az ukrajnai háború miatt homlokegyenest ellenkező nézetet vall a magyar és a lengyel kormány. Orbán Viktor magára maradt, a magyar titkosszolgálatok pedig a senki földjére kerültek:

úgy vesztették el a nyugatiak bizalmát, hogy nem nyerték el a keletiekét.

Innen szép nyerni – mondhatná Orbán Viktor a lelkes futball szurkoló, a törpe Nagy testvér, aki figyelni is csak úgy tud, hogy közben sejti: őt is figyelik.

Ferenc pápa egy olasz bíborost nevezett ki békeközvetítőnek az ukrajnai háborúban

Matteo Zuppi bíboros az olasz püspöki konferencia elnöke vagyis igen befolyásos személyiség. Ferenc pápa Magyarországról hazatérve a repülőgépen vázolta fel elképzeléseit a béke közvetítésre Ukrajnában. A pápa a Vatikánban fogadta Zelenszkij elnököt is, aki megismételte álláspontját: Putyinnal nem lehet tárgyalni.

Zelenszkij a G7 csúcsértekezleten ugyanezt az álláspontot képviselte Hirosimában, és ezt a résztvevők el is fogadták bár az egyetértés mögött ott lappang a kérdés: mennyire reális elképzelés az, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot?!

A katonai szakértők döntő többsége megvan győződve arról, hogy ennek nincs realitása. Már csak azért sem, mert nagyszabású támadáshoz háromszoros túlerőt kellene biztosítani márpedig Ukrajna jelenleg 50 ezer katonát készít fel a nagy offenzívára. Hitler Wehrmachtja egymillió katonával foglalta el Ukrajnát 1941-ben.

Miért lehet jelentősége a pápai béke közvetítésnek?

Már Sztálin megkérdezte azt, hogy hány hadosztálya van Pius pápának, és nagyon valószínű, hogy Putyin orosz elnök is ugyanígy gondolkodik. Ukrajnában viszont lélektani hatása lehet annak, hogy a pápa a tárgyalásokat javasolja. Az ukrán nacionalizmus legfőbb bázisa ugyanis az a nyugati rész, amely korábban az Osztrák-magyar monarchiához illetve Lengyelországhoz tartozott. Ezen a területen nagy befolyása volt a görög katolikus egyháznak, amely elismeri Róma fennhatóságát. Épp ezért a Szovjetunióban üldözték őket, és egybeolvasztották az ortodox egyházzal, amelyben nyüzsögtek a KGB ügynökök. Kirill pátriárka, az orosz ortodoxok mai vezére éppúgy főtiszt a titkosszolgálatnál mint Hilarion Alfajev, aki az orosz ortodoxia külügyminisztere volt, majd pedig Budapesten lett a helyi ortodox közösség vezetője. Vele is találkozott Ferenc pápa Budapesten.

Az újjászülető görög katolikus egyház Ukrajnában befolyásolhatja a híveket és a közvéleményt abban, hogy feladják a Győzelem vagy halál álláspontját, mely szemmel láthatóan kizárja a kompromisszumot. Pedig nélkül nehéz lesz akár csak tűzszünetet is elérni Ukrajna és Oroszország között.

Zsákutca

Putyin számára nyilvánvaló kudarc a “különleges hadművelet “ Ukrajnában, amely minimális területi nyereséget hozott és maximális nemzetközi elszigetelődést.

Ukrajna viszont óriási sikert ért el azzal, hogy megállította az orosz offenzívát. Ez az igazi győzelem. Arra számítani, hogy a csatatéren legyőzik Oroszországot – üres illúzió. Ebben az értelemben Zelenszkij és az őt támogató G7 is zsákutcában van hiszen elérhetetlen célt tűzött ki maga elé: Oroszország kapitulációját.

Kína a nevető harmadik

Mindeközben a kínaiak is békediplomáciát folytatnak, ráadásul olyat, melyet mindenki respektálni kénytelen, mert Ferenc pápával ellentétben Hszi Csin-ping elnöknek nemcsak erkölcsi tekintélye van hanem pénze is. Jelenleg Oroszország mindinkább Kína függvényévé válik, mert a szankciók miatt lezárult előtte a nyugati piac. Egyre többen kereskednek jüanban Oroszországban, ahol az emberek a megtakarításaikat is mindinkább kínai pénzben tartják. Ukrajna számára is fontos Kína hiszen a kínaiak bevásárolták magukat a mezőgazdaságba: a termőföldek legkevesebb 10%-a került kínai tulajdonba. Ez különben árnyalja azt a gabona vitát is, amely Ukrajna és öt uniós állam – köztük Magyarország – között kialakult hiszen az exportált gabona jórésze külföldi cégek vagy ukrán strómanok tulajdonában van.

A kínai békeközvetítő, az ország egykori moszkvai nagykövete, szorgalmasan tárgyal az érintettekkel  Ukrajnában és Oroszországban. Felmerült Ukrajna problémája akkor is amikor Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nyolc órán át tárgyalt Kína első diplomatájával, Vang Jivel. Amerika és Kína akár közösen is közvetíthetne, de ehhez Biden elnöknek döntenie kellene: meddig tartson háború miközben az USA-ban zajlik a választási kampány, melyben esetleges ellenfele, Donald Trump mindennap kijelenti: “egy nap alatt békét teremtenék Ukrajnában!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK