Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az “elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

 Biden: fizessenek a szupergazdagok!

Trump csökkentette az adókat, de Biden minimum adót vetne ki azokra a háztartásokra,  melyek vagyona  felülmúlja a 100 millió dollárt. Az USA elnöke hamarosan előterjeszti a jövő évi költségvetést, a CNN gazdasági rovata ennek kapcsán ismerteti a szupergazdagok adózásával foglalkozó részt.

Legkevesebb 20%-os adókulccsal kell számolniuk azoknak az amerikai háztartásoknak, melyek vagyona meghaladja a 100 millió dollárt. Ez a Biden féle minimum adó a “milliárdosok számára”.

Mi ebben az újdonság? ” Az, hogy ezentúl a szupergazdagok nem adóznak alacsonyabb kulccsal mint a tűzoltók vagy a tanárok.”

– indokolja az új adóról szóló törvényjavaslat.

Bár szociális szempontokkal indokolja a szupergazdagok megadóztatását a Biden adminisztráció, de legalább ilyen fontos szempont a hatalmas kormányzati deficit csökkentése. A Covid járvány idején többezer milliárdos támogatást adott az állam a rászoruló családoknak illetve vállalkozásoknak. Emiatt elszállt mind a költségvetési hiány mind pedig az államadósság. Tovább növelheti a gondokat az ukrajnai háború, amely jelentős mértékben emelheti a hadikiadásokat.

A Biden adminisztráció abban reménykedik, hogy a szupergazdagok adója enyhíti ezt a problémát. Tíz év alatt 360 milliárd dollárra számíthatnak ebből a forrásból.

A jövő évi költségvetés 1000 milliárd dolláros deficit csökkentést eredményezne tíz év alatt, ha megszavazzák a honatyák és honanyák Washingtonban.

Politikai problémák

Biden elnöknek nehéz lesz elfogadtatnia a jövő évi költségvetést a képviselőházban és a szenátusban, ahol a republikánusok hagyományosan elleneznek minden adóemelést. Ősszel választásokat tartanak: megújul a washingtoni kongresszus, ahol a republikánus ellenzék revansra vágyik.

2020-ban a baloldali demokraták jelszava volt a “fizessenek a szupergazdagok” elképzelés. Most Biden ezt vette elő, de még saját pártjában sem mindenki ért ezzel egyet. A washingtoni szenátus pénzügyi bizottságának elnöke, Ron Wydman szenátor  tavaly októberben már előterjesztett egy tervet a szupergazdagok megadóztatására, de két demokrata szenátor ellenezte azt. Így az egészből nem lett semmi, mert a szenátusban minden demokratára szüksége van a kormánynak. 50-50 ugyanis a demokraták és republikánusok aránya, és csakis Kamala Harris alelnök szavazatával tudnak többséget létrehozni a kormánypártiak. Múlt decemberben Joe Manchin demokrata szenátor nem fogadta el Biden nagyszabású gazdaság támogató csomagját, ezért az nem is valósult meg – emlékeztet a közelmúltra a CNN.

Fehérorosz menedék a rendőrverőnek

Menedékjogot kapott Fehéroroszországban egy kaliforniai férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a tavalyi amerikai Capitolium elleni támadásban – írja a CNN portál.

Evan Neumann elmenekült az Egyesült Államokból, miután vádat emeltek ellene a zavargások miatt. A 48 éves férfi először Ukrajnában telepedett le, mielőtt elérte volna Fehéroroszországot, ahol menedékjogot kért – azt állítva, hogy „politikai üldöztetéssel” néz szembe az Egyesült Államokban. Neumann engedélyt kapott, hogy “határozatlan ideig” maradjon az országban. Fehéroroszországnak nincs kiadatási szerződése az Egyesült Államokkal.

Tavaly júliusban Neumann ellen hat különböző vádpontban emeltek vádat, köztük erőszakos behatolás és rendőrtisztek megtámadása miatt. Azzal vádolták, hogy 2021. január 6-án az Egyesült Államok Capitoliumának épületében zajló zavargások során ököllel megütött két rendőrt.

Facebook

Novemberben Neumann interjút adott a fehérorosz állami tévének, és elutasította az ellene felhozott vádakat. “Nem hiszem, hogy bármiféle bűncselekményt követtem volna el” – mondta.

A Belta, Fehérorosz  állami hírügynökség kedden közzétett videója azt mutatja, hogy egy bevándorlási tisztviselő átadja Neumann a menekültstátuszát igazoló dokumentumot. A bresti rendőrség migrációs igazgatóságának vezetője azt mondta az állami tévének, hogy akár állampolgárságért is folyamodhat.

„Most teljes mértékben a Fehérorosz Köztársaság védelme alatt áll”

– mondja a tisztviselő.

Neumann azok között van, akik ellen vádat emeltek január 6-i tetteikért, amikor Donald Trump akkori amerikai elnök hívei megrohanták a Capitoliumot, hogy tiltakozzanak a 2020-as választások eredménye ellen.

Ukrajna

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár  a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban –  a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat.  A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Trump nem zárja ki egy harmadik világháború kitörését

Az Egyesült Államok egykori vezetője szerint az Egyesült Államokat most “illetéktelen emberek irányítják”.

Donald Trump volt amerikai elnök nem zárta ki a harmadik világháború lehetőségét. Ezt szerdán nyilatkozta a YouTube csatorna  Full Send Podcast adásában.

„Igen, van esély egy harmadik világháborúra, mert hazánkat már nem tisztelik”

– válaszolta a műsorvezető megfelelő kérdésére.

Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai helyzet hátterében érdemes-e tartani a nukleáris fegyverek bevetésével járó háború kitörésétől, a volt amerikai elnök igennel válaszolt, és ezt is azzal magyarázta, hogy jelenleg az Egyesült Államok inkompetens emberek vezetik.”

Fogynak Putyin barátai

Vlagyimir Putyin orosz elnök európai politikai támogatói naponta fogynak. Míg például Franciaországban a jobboldali populista Marine Le Pennek jelentősen csökkennek választási esélyei a Putyinnal készült közös fotó miatt, addig Olaszországban a jobboldali populista Matteo Salvininek van gondja a az orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt. Sőt, Putyin közeli oligarchái is elhatárolódnak az Ukrajna elleni háborútól, igaz különböző indokok miatt. Az osztrák ORF sorra vette a jelenlegi helyzetet.

Az elszakadás legújabb példája Le Pen. A francia elnökjelölt minden választási brosúráját megsemmisítette, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt látható.

A 2017-es krími annektálást továbbra is védték

Ukrajnával kapcsolatban osztja Putyin véleményét. “A Krím soha nem volt Ukrajna része” – mondta Le Pen egy orosz lapnak adott interjújában.

Le Pen mellett más francia elnökjelöltek is nyomás alá kerültek Putyinhoz fűződő szoros kapcsolataik miatt, különösen a szélsőjobboldali politikus, Eric Zemmour és a baloldali populista jelölt, Jean-Luc Melenchon.

Salvini bajban van

Olaszországban is Putyin csapdájába kerültek a jobboldali populisták. Matteo Salvinit, a bevándorlóellenes Lega párt vezetőjét jó kapcsolatokkal rendelkező embernek tartották Moszkvában. A Legát azzal is gyanúsították, hogy a Kreml illegálisan finanszírozta.

Salvini ugyan elítélte az Ukrajna elleni támadást, de nehezen tudta támogatni az olasz kormány és az EU Putyin-ellenes irányvonalát. Salvini például felszólalt Oroszország SWIFT-kizárása ellen, azzal érvelve, hogy az olasz érdekek veszélyben vannak. A Lega főnöke szerint a szankciók jók, de nem lehetnek önpusztítók.

A baloldal és az AfD problémái

Gregor Gysi Ukrajnával szembeni empátia hiányával vádolta meg a Sahra Wagenknecht körüli csoportot, és megrovásban részesítette Wagenknechtet.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt évek óta szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Tino Chrupalla párt- és frakcióvezető találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és megjelent az orosz védelmi minisztérium konferenciáján 2021 júniusában. Az AfD Putyinhoz és Oroszországhoz való igazodásáért küzd.

Orbán eltávolodik Putyintól

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kihátrált Putyintól. A 2010-es hivatalba lépése óta eltelt években a jobboldali politikus baráti kapcsolatot alakított ki a Kreml főnökével. Orbán az EU-ban támogatta az Oroszország elleni szankciós döntéseket és Ukrajna fegyveres támogatásáról szóló döntést. A Magyarországon keresztül történő fegyverszállítást azonban elutasította. Ugyanakkor meglehetősen félszegen elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút.

Erdogan Kijev oldalán

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök is elhatárolódott. Erdoganról eddig azt mondták, hogy jó viszonyt ápol Putyinnal. Erdogan egyértelműen Kijev mellé állt, amint az invázió elkezdődött.  “Elutasítjuk Oroszország katonai akcióját” – mondta Erdogan a múlt héten. A NATO-tag Törökország az elmúlt években többször is hangsúlyozta szoros kapcsolatait Ukrajnával. Erdogan élesen elítélte a Krím orosz annektálását 2014-ben, amiatt is, mert a félszigeten történelmileg jelen vannak a török ​​tatárok. Törökország egyértelműen kivívta Moszkva haragját, amikor harci drónokat adott el Ukrajnának.

Bolsonaro nem ítéli el az inváziót

Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn miután Putyinnal tárgyalt nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját

Trump Putyinhoz való közelsége

A Putyinnal való kapcsolat is nagy kérdés az Egyesült Államokban: a kritikusok azzal vádolták a jobboldali populista Donald Trumpot, hogy hivatali ideje alatt túl közel állt Putyinhoz.

Trump a hétvégén ismét „okosnak” nevezte Putyint, bár most először távolodott el az Ukrajna elleni agressziós háborútól.

Zelenszkij Trumpnak “bátor ember”

Trump “szörnyű katasztrófának” minősítette az Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadást, de a NATO-t és utódját, Joe Bident okolta a kialakult helyzetért. “Nem az a probléma, hogy Putyin okos, hanem az igazi probléma az, hogy a vezetőink olyan hülyék” – mondta Trump.

Alig néhány nappal korábban Trump “zseniálisnak” és “okosnak” minősítette Putyin hozzáállását az ukrajnai válsághoz, most Zelenszkijt  nevezte “bátor embernek”.

Szankciók, mint a távolságtartás oka

Nemcsak Ukrajna inváziója, hanem a szankciók is okot adnak arra, hogy elhatárolódjunk Putyintól. Mihail Fridman és Pjotr ​​Aven orosz milliárdosok elutasították a velük szemben kiszabott uniós szankciókat, mint indokolatlanokat, és elhatárolták magukat az orosz politikától és Putyintól. A szóvivő szerint a német TUI-csoport orosz főrészvényese, Alekszej Mordashov is meg akarja vizsgálni a szankciókkal kapcsolatos lehetőségeket. Nincs kapcsolata a politikával – hangzott el a Severstal cége által közzétett közleményben is.

Az EU Avent “Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájának” minősítette. Fridmant “vezető orosz pénzemberként és Putyin belső körének támogatójaként” jellemezték. Fridman tagadta a vádakat.

Chomsky: az USA reagálása az orosz-ukrán válságra irracionális

A nyugdíjas professzor a Trouthout című lapban fejtette ki a véleményét arról, hogy míg az USA nem ismeri el Oroszország biztonsági igényeit, addig a világháborús kockázat felvállalásáig ment el a kubai válság idején, amikor Hruscsov rakétákat telepített a karib tengeri szigetországba.

“Egyszerűen megdöbbentő, hogy mennyire elutasítja az Egyesült Államok az osztrák tipusú semlegességet Ukrajna esetében. Közben az amerikai döntéshozók teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága nem reális opció a közeli jövőben.

A szuverenitás szentségét hangsúlyozó képmutatást természetesen nem kell komolyan venni. Az USA egy olyan elv nevében cselekszik, amelyben cseppet sem hisz, és olyan cél érdekében, amelyről tudja, hogy az elérhetetlen viszont kockáztat egy potenciális katasztrófát. Ez felületesen nézve felfoghatatlannak tűnik, de birodalmi racionalitás áll mögötte.

A NATO megalakulása idején született meg a híres jelszó: Oroszországot tartsuk Európán kivül, Németországot tartsuk lent míg az USA vezető szerepet játszik bent vagyis Európában. Németország és Franciaország nem véletlenül vétózza meg Ukrajna NATO tagságát.”

És Orbán?

Az idős professzor elmondta a véleményét a magyar miniszterelnökről is, akit az utóbbi időben bálványozni kezdtek a republikánusok és főként Trump követői az Egyesült Államokban.

” A Republikánus Párt vezetőinek többsége jóval jobbra áll az európai közvéleménytől, illetve azoktól, akik igyekeznek legalább a demokrácia látszatát megőrizni. Ők még Trumpnál is lelkesebben támogatják Orbán Viktor magyar miniszterelnök  “illiberális demokráciáját.”

Lelkesen üdvözlik azt, ahogy Orbán lebontja a demokráciát. Erről az jut eszembe, hogy a liberális von Mises közgazdász klasszikus művében, a Liberalizmusban, Benito Mussolinit dicsőítette mondván “ő megmentette az európai civilizációt. A fasizmus érdeme ezért örökké élni fog a történelemben.”

Tucker Carlson Orbán Viktor leglelkesebb rajongója, sokan beállnak mögé annak ellenére, hogy bevallják: csakis Carlson műsorából értesültek Magyarországról.

Érdekes különben, hogy Tucker Carlson az ukrán válság ügyében szembemegy a Republikánus Párt álláspontjával, és felteszi azt a józan kérdést:

“mi közünk van egy olyan vitához, melynek két résztvevője – Oroszország és Ukrajna – semmit sem jelent az Egyesült Államok számára?”

Bolsonaro, a “megmentő” Budapesten

Bolsonaro brazil elnök jóval közelebb ülhetett vendéglátójához, Putyinhoz  mint Orbán Viktor, akivel különben a mai napon találkozik Budapesten.

Putyin környezetében korábban a Covid vírussal indokolták meg a hosszú asztalt, amely nemcsak Orbán Viktor esetében keltett feltűnést, de Emmanuel Macron francia államfőt is messzire ültették Putyintól. Később az orosz államfő a hosszú asztal mellett fogadta két fontos miniszterét: Lavrov külügyminisztert és Sojgu hadügyminisztert is.

Aztán megjött Jair Bolsonaro brazil elnök, aki már komfortosan tárgyalhatott Putyinnal.

Bolsonaro akadályozta meg a harmadik világháborút?

Ezt állítják a dél-amerikai Trump hívei, akik szerint pontosan aznap tárgyalt a brazil elnök Putyinnal, amikor a CIA szerint Oroszországnak meg kellett volna támadnia Ukrajnát. Ehelyett az oroszok csapataik egy részét visszavonták az ukrán határtól. Ezt értelmezik úgy a brazil elnök hívei, hogy Bolsonaro megmentette a világot a harmadik világháborútól.

Korábban már a Covid világ járványtól is meg akarta menteni Brazíliát. Az eredmény több mint 600 ezer halott, ezzel Brazília a második helyen áll az USA mögött (több mint 900 ezer halott). Lakosság arányosan Magyarország náluk picit rosszabbul áll a maga 42 ezernél több halottjával.

Trump hívei igyekeznek összetartani

Az USA elnökének választási veresége után Trump külföldi híveit folyamatosan biztosítja támogatásáról. Nemcsak Orbán Viktor vagy Jair Bolsonaro járt így, de nemrégiben Eric Zemmour, a francia szélsőjobb egyik elnökjelöltje társaloghatott 40 percig Donald Trumppal.

Biden diplomáciája igyekszik levadászni Trump híveit

Hernandez hondurasi elnököt Trump jó szövetségesének tartotta noha jelentették róla, hogy a latin amerikai kábítószer maffiák egyik legfőbb keresztapja, aki több millió dollárért biztosít védelmet és támogatást a klánok vezéreinek.

Hernandez elnök testvérét az USA-ban már elítélték: életfogytiglant plusz harminc évet kapott! Washingtont kérvényezte az ex elnök kiadatását is, és a baloldali kormányzat sietett eleget tenni a kérésnek. Élő televíziós adásban bilincselték meg Honduras ex elnökét, aki hamarosan bírái elé kerül az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor csütörtökön találkozik Jair Bolsonaro brazil elnökkel a Karmelita kolostorban.

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

Valami megtört 2021. január 06-án

Wang Huning Kína elmúlt harminc éves történelmének legjelentősebb politikai gondolkodója. Álláspontja időnkét változik, ahogy az minden átfogó rendszert kialakító politikai személyiség esetében történni szokott. Ám az semmiképp sem mondható el róla, hogy a globális körülmények között nagy sebességgel változó világ fejleményeit ne látná át meglehetősen élesen.

A ’90-es évek elején hosszabb időt töltött az USA-ban, észlelte az ottani ellentmondásokat, de véleménye az volt: ameddig Amerikában példamutató módon – azaz demokratikus pedantériával és zökkenőmentesen – adja át egyik adminisztráció a másiknak a hatalmat, az ország ereje és globális pozíciója megingathatatlan.
Ez az álláspontja 2021. január 6-án, amikor Trump a Capitoliumra uszította a csőcseléket, megingott. Ha képes egy, a való világ által ennyire megvetett senki a Fehér Házig kapaszkodni, s ott példátlan cselekedeteket büntetlenül végrehajtani, akkor más megoldást kell találnia ahhoz, hogy életben tartható legyen egy jövőbeli stabil társadalom – gondolta.
Xi Jinping – és persze Putyin – régi vágású autokraták. Nekik is azt üzente ez a bizonyos januári nap, hogy Amerika már nem a régi; hogy Amerikát figyelmen kívül hagyva lehet olyan világot teremteni, ami felülírhatja a demokráciát és a liberalizmust. Hisz Trump alatt Amerika többé már nem volt hajlandó garantálni Európa biztonságát; ráadásul Washington 2019-ben kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből. A gyengeség és átgondolatlanság megannyi beszédes jele!
Joe Biden láthatóan igyekszik mindezt gyorsan visszacsinálni – meglátjuk, mennyi ideje és ereje marad ehhez. De a transzatlanti szövetségnek most nagy árat kell fizetnie azért, hogy Putyin és Xi ráébredjen saját politikai cselekedeteik korlátaira. Ezért fontos mindaz, ami ezekben a napokban Ukrajnában és Ukrajnával történik.
Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK