Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

Zsaroljuk egymást gyerekek, a hatalom a legnagyobb kincs

Szaúd Arábiában a bíróság öt embert halálra és hármat 24 éves börtönbüntetésre ítélt, mert meggyilkolták Dzsamal Kashoggit a főkonzulátuson Isztambulban. Dzsamal Kashoggi korábban a királyi ház bizalmasai közé tartozott Szaúd Arábiában, de szembekerült a trónörökössel.

Mohamed bin Szalman elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a Washington Postban bírálta a trónörökös politikáját. Dzsamal Kashoggi meg akart nősülni, és ezért szüksége volt szaúdi okmányainak megújítására. Emiatt utazott Isztambulba, ahol menyasszonya várta a főkonzulátus előtt, de hiába. Dzsamal Kashoggi nem volt naiv: előzőleg biztosítékot kért és kapott Szaúd Arábia washingtoni nagykövetségén. Maga az akkori nagykövet, a trónörökös öccse esküdött meg, hogy nem esik bántódása!

Megfojtották és darabokra vágták

Kommandósok érkeztek Szaúd Arábiából egy boncoló orvossal, akik végrehajtották a gyilkosságot. Amely világszerte hatalmas felháborodást keltett. Trump elnök azzal zárta le az ügyet, hogy szükségük van Szaúd Arábiára és ezért nem szakítják meg a kapcsolatot Mohamed bin Szalman herceggel. A trónörökös a maga részéről tanácsadói révén megfenyegette Amerikát: ha sokat szívóskodnak, akkor átáll az oroszok oldalára!

Erdogan ezzel zsarolta Trumpot

Az orosz hírszerzés időközben megszerezte azt a dokumentumot, mely egyértelműen igazolja: Trump veje és főtanácsadója engedélyezte az újságíró meggyilkolását Mohamed bin Szalman trónörökösnek! A dokumentumot az oroszok átadták Erdogan elnöknek. Aki ennek birtokában megzsarolta Trumpot: ha nem engedélyezi a törökök szíriai offenzíváját és nem hagyja cserben a kurd szövetségeseit, akkor nyilvánosságra hozza a dokumentumot Jared Kushner és Mohamed bin Szalman beszélgetéséről. Ezek után adott szabad utat Erdogannak Szíriában Trump elnök …

Lesz-e globális adó a multik ellen?

Ezen elmélkedik a párizsi Le Monde annak kapcsán, hogy az amerikaiak minden különösebb magyarázat nélkül leállították az erről szóló tárgyalásokat noha ezt mindenkinek megígérték. Az OECD összes tagállama elfogadta, hogy legyen globális adója a nagy informatikai cégeknek, elsősorban a Google-nak, az Amazonnak, a Facebook-nak és az Apple-nek.

Trump kontra Macron

Ez francia – amerikai vitaként kezdődött meg amikor Macron elnök megunta az uniós vitákat és 3%-os adót vetett ki a négy nagy informatikai óriásra. Trump felháborodott, és rögtön megtorlással fenyegetőzött. Aztán jött a G20 csúcsértekezlet Biarritzban, ahol Trump pompás bor küldeményt kapott az idegeskedő francia szőlős gazdáktól. Talán ennek hatására született meg a kompromisszum: a következő G20-ra globális GAFA adó készül. Addig a franciák visszavonják a maguk 3%-os adóját, Trump pedig nem bünteti a francia gazdákat.

Az OECD mindenkivel elfogadtatta az ötletet

A Párizsban működő szervezet minden tagállama elfogadta a globális adózás ötletét. Annál is inkább, mert ebből minden tagállam profitálna. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a szóban forgó multik kimentik a maguk profitját adóparadicsomokba – legyen az Luxemburg vagy a Brit Virgin szigetek. Miközben a nemzetállamok alig kapnak valamit. Nem véletlen persze, hogy Macron elnök ásta ki a csatabárdot hiszen a francia költségvetés hiánya évek óta magasabb mint az eurozóna által megkövetelt három százalék. Vagyis Macronnak sürgősen pénzt kell szereznie.

Trump ismét megszegte az ígéretét

Az újrakezdett kereskedelmi háború Európa ellen jellegzetes fogása az USA elnökének. Trump az Egyesült Államok tíz legfontosabb kereskedelmi partnerei közül kilenccel összeveszett – állapította meg a CNN szakértője.

Az America First politika jegyében hadakozik az amerikai elnök, aki a hazai választási kampányban meg akarja mutatni: legény a gáton!

Az egyetlen kivétel a 10 fő partner közül Nagy Britannia, melyet viszont a Trump mögött álló befektetők lábon fel akarnak vásárolni – és ezt nem is nagyon titkolják. A legnagyobb tétel az NHS, a brit közegészségügyi rendszer lenne. Ezért követeli azt az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn, hogy csak úgy folytassák a kereskedelmi tárgyalásokat, hogy az NHS -t kiveszik a csomagból! Jellemző a brit közhangulatra, hogy minden politikus igyekszik elkerülni Trump barátságát a nyilvánosság előtt holott az amerikai elnök gyakran hangsúlyozza: ő bizony Boris Johnson győzelmét várja, mert az teljes mértékben megnyitná a brit piacot az eddig védett terülteken is az amerikai tőke előtt.

Mivel magyarázható Trump legújabb pálfordulása?

A párizsi Le Monde szerint egyelőre nincsen magyarázat, de a Business Insider portál nemrég megírta: a Facebook ura, Mark Zuckerberg októberben Trump vendége volt a Fehér Házban!
A titkos ebédről egyik fél sem mondott semmit, de az kiderült: az amerikai választási kampány során a Facebook nem fogja kiszűrni a politikusok hazug hirdetéseit. Ezt Mark Zuckerberg a szólásszabadság védelmeként állítja be miközben tudja: az álhírek /fake news/ nagy szerepet játszottak Trump 2016-os választási sikerében.

Nem kétséges, hogy az elnök kampány csapata most sem fukarkodik majd a nem épp ortodox megoldásokkal.

Ezt kapta tehát Trump a titkos ebéden a Fehér Házban, de mit adott érte cserébe? Egyáltalán nem kizárt, hogy épp a globális GAFA adó lett az áldozata a titkos ebédnek a Fehér Házban. Mind Donald Trump mind Mark Zuckerberg kőkemény milliárdos üzletember, akiket nem a szavak hanem a pénz érdekel. Trumpnak mindennél fontosabb a jövő évi választási győzelem, melyhez szükséges a Facebook jóindulata. Ami pedig nincs ingyen…

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Trump: Pekinget én beszéltem le Hongkong lerohanásáról

14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.

Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.

Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.

A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.

Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle

Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.

Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.

Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy

Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.

Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.

Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között

Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.

De mi van a szellemi tulajdonnal?

Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.

Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.

Az impeachment dráma

Tegnap megint egy nagykövetet, a Trump-kormányzatnak az EU-hoz delegált nagykövetét, Gordon Sondlandot kérdezte az amerikai képviselőház illetékes bizottsága arról, hogy vajon felhasználta-e az elnök az amerikai diplomáciát a potenciális vetélytársa, Joe Biden volt alelnök és Kijevben dolgozó fia ellehetetlenítésére.

Néhány napja ugyanígy kérdezték az USA korábbi ukrajnai nagykövetét, a Trump által idő előtt visszahívott Marie Yovanovitchot is, és a jelenlegi ügyvivőt, William Taylort is. Mindhárman esküt tettek, és szépen elmondták, amit tudnak, s ami igazolja az elnökkel szembeni vádat.
A világ számára ebben az az érdekes, hogy lépésről-lépésre nő az esélye annak, hogy a dologba Trump belebukik. Nem feltétlenül úgy, hogy a képviselőház előterjesztését elfogadja a szenátus kétharmados többsége is, ez jelenleg fölöttébb valószínűtlennek látszik. Annyiban azonban igen, hogy a meghallgatások előrehaladtával egyre kínosabb lesz Trump újjáválasztását támogatni.
Van ennek a történetnek egy számunkra érdekes másik eleme. Olyan emberek, amerikai kormánytisztviselők tesznek eskü alatt vallomást az amerikai képviselőházban, akik korábban a jelenlegi kormányzat hűséges tisztviselői olykor, mint a most meghallgatott Sondland, Trump személyes hívei, támogatói voltak, és most az igazságot előadva közvetlen vagy közvetett főnökük, az elnök ellen vallanak.

Ők ugyanis nem az elnök emberei, hanem hazájuk, az Egyesült Államok tisztviselői voltak, és ezért egy képviselőházi vizsgálatban – az elnök ellenzékének tagjai által faggatva – el kell mondaniuk azt is, ami az elnökre nézve terhelő.

Mennyire más ez, mint amit Fidesz-Magyarországon tapasztalunk, ahol

minden kormánytisztviselő csak a kormány és személy szerint a miniszterelnök iránt lojális, nem hazája iránt.

Amióta Trump folyamatosan támadja az amerikai demokrácia intézményrendszerét, gyakran hangzik el a kérdés: nem forog-e veszélyben Amerika demokráciája. A köztisztviselők ilyen beállítódása az egyik támasza a demokráciának (a többi, a szabad sajtó vagy a független bíróságok mellett).
Annyi más mellett ez is hiányzik nálunk.

Lázongás Iránban a “brutális” benzinár emelés miatt

Hetvenről majdnem száztíz forintra emelkedtek az üzemanyag árak a világ egyik legnagyobb kőolaj exportáló országában. Emiatt sokan az utcára vonultak, ahol a hatóságok brutálisan léptek fel. A BBC értesülései szerint egy ember meghalt és sokan megsebesültek. Iránban a sajtó működése erősen korlátozott, ezért hiteles információkat szerezni a lázongás méreteiről igen nehéz.

Irán kétségbeejtő gazdasági helyzetbe került azt követően, hogy Trump elnök kilépett a nemzetközi atomalkuból és az USA újra szankciókat kezdett el alkalmazni az iszlamista rendszerrel szemben. A szankciók miatt a külföldi cégek sorra lemondták iráni beruházásaikat és egyre kevesebben mernek olajat vásárolni Irántól, mert tartanak az amerikai büntető intézkedésektől.

Irán ugyanakkor háborúban áll a Közel Keleten: katonái ott vannak Szíriában és Jemenben. Libanonban is jelentős Irán befolyása, mert az ott elő síiták a szövetségesei. Csakhogy Libanon pénzügyi rendszere is a csőd szélére került, mert a zűrzavaros közel-keleti helyzetben kevesen látják biztonságban a pénzüket azt követően, hogy Trump elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíriából. Végül nem minden amerikai katona hagyta el Szíriát, de Washington szándéka nyilvánvaló lett: átengedi a térséget Oroszországnak és Törökországnak. Mindez cseppet sem kelt bizalmat a külvilágban, ahol egyre negatívabban ítélik meg a közel és közép kelet fejleményeit.

Orosz támaszpont az amerikai helyén Szíriában

Stratégiai fontosságú ponton, a kurdok központjában létesített új támaszpontot az orosz hadsereg Szíriában – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában. A Zvezda televízió, mely a hadsereg tulajdonában van, helyszíni riportot sugárzott Kamisli városából, ahol jelen vannak a kurd milíciák éppúgy mint Asszad elnök csapatai.

De az amerikaiak kivonultak azt követően, hogy Trump elnök erről így döntött. Az amerikaiak helyére pedig beköltöztek az oroszok Szíriának ezen a stratégiai fontosságú pontján a török és az iraki határ közelében. Erdogan elnök azért akarta ezt elfoglalni, mert attól tartott, hogy a kurdok összefognak Törökországban, Szíriában és Irakban, hogy önálló államot teremtsenek maguknak.

Miután az USA cserben hagyta a kurdokat, azok siettek lepaktálni Asszad szíriai elnökkel és az oroszokkal. Akik elintézték, hogy ne Erdogan csapatai szállják meg ezt a stratégiai fontosságú pontot hanem ők.

Harci helikoptereket és föld – levegő rakéta kilövő bázist építenek ki az oroszok Kamisliben – magyarázta a Zvezda televízió nézőinek Timur Hodzsajev, a támaszpont parancsnoka. Az oroszoknak eddig két nagy támaszpontjuk van Szíriában: az egyik Tartusz kikötője, ahol az orosz flotta egy része állomásozik. A másik a Heimin légitámaszpont. Mindkettőt a legkorszerűbb Sz400-as orosz rakéta rendszer védi. Ilyet egyelőre nem észleltek az amerikai kém műholdak az új támaszponton. Szíria 49 évre adja bérbe ezeket a támaszpontokat Oroszországnak, mert Asszad elnök hálás azért, hogy Putyin a polgárháború idején mindvégig őt támogatta. Asszad nyerésre áll a szír polgárháborúban, de pontosan tudja: az oroszok nélkül aligha tudná megvédeni hatalmát Damaszkuszban.

Az oroszok meghekkelték a brit Munkáspárt választási kampányát?

A 2016-os amerikai kampány után az oroszok beavatkoznak a brit választási kampányába is. Erre célzott a munkáspárt vezére, Corbyn amikor beszámolt arról egy sajtóértekezleten, hogy támadás érte a Munkáspárt rendszerét. Utalt rá, hogy egy olyan trió ellen kell küzdenie, mely mögött felrémlik Oroszország árnya: Trump-Johson és Farage.

Először Hillary Clinton pendítette meg, hogy az oroszok segítségével győzött Trump 2016-ban. Most Hillary Clinton azt kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést arról: milyen szerepet is játszott Oroszország a brexit kampány finanszírozásában?!

Font milliókat kaphatott a brit konzervatív párt Putyintól a brexitért

Ezt tartalmazza az a jelentés, melyet a parlament hírszerzési bizottsága készített, és amelynek a közzétételét Boris Johnson miniszterelnök megakadályozta. A konzervatív kormányfő joggal tart attól, hogy a választások során ez hátrányosan befolyásolná az esélyeket – véli a londoni Sunday Times, amely megtudott egy-két érdekes részletet a jelentésből. Korábban ugyanez a lap közölte a miniszterelnök brexit tanácsadójának előéletét firtató cikket, melynek alapján egy munkáspárti képviselő feltette a kínos kérdést: Cummings orosz kém lenne?

160 ezer fontot fizetett egy Angliában élő orosz oligarcha, hogy teniszezhessen Boris Johnsonnal és David Cameronnal

A Csernuhin házaspár, melynek mindkét tagja igen aktív a brit társas életben imádja a teniszt mint a kapcsolat teremtés eszközét. Amikor megtudták, hogy az akkori miniszterelnök illetve külügyminiszter jó pénzért bárkivel teniszezik, akkor nem sajnálták ezért a 160 ezer fontot! A Csernuhin házaspár tavaly 450 ezer fontot fizetett be a brit konzervatívok kasszájába!

A különösen kellemetlen az ügyben az, hogy a házaspár Putyin közeli oligarchának számít. A Sunday Times azt a kérdést is felteszi: vajon milyen kapcsolatban álltak az FSZB-vel, az orosz titkosszolgálattal?!

Ez Nagy Britanniában különösen kellemetlen kérdés mostanság hiszen nem is oly rég Salisburyben – Londontól nem messze – a GRU, az orosz katonai hírszerzés megpróbálta megölni híres árulóját, Szkripal ezredest és annak lányát, Juliát. Emiatt Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított és kérésére a NATO államok – köztük Magyarország is – ugyanígy cselekedtek.

A rekorder oligarcha 1,2 millió fonttal támogatta a konzervatívokat

Alekszandr Tyemerko azzal dicsekszik, hogy közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Medvegyevhez. Nyilván emiatt is kedveli őt az orosz hadügyminisztérium, mely elárasztotta őt megrendelésekkel amíg Oroszországban élt. Ebben az országban hadügyi megrendelést csakis az kaphat, akit a szolgálatok saját emberüknek tekintenek. Kérdés persze, hogy mennyire a saját pénzüket adták a konzervatívoknak az orosz oligarchák és mennyire a szolgálatok kasszájából finanszírozták a brexit barátait Nagy Britanniában?!

Ez már Roman Abramovics esetében is felmerült: Putyin kedvenc oligarchája a Chelsea VIP páholyában az szinte az egész brit elitet vendégül látta. Aztán beütött a Szkripal ügy, és Roman Abramovics tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg annak ellenére, hogy régóta a Chelsea csapatának tulajdonosa, és hét gyermeke közül öten Nagy Britanniában tanulnak. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot, és így vígan utazgathat a világban, de a brit elit befolyásolásában már kisebb szerep juthat neki.

Az oroszok ásza a Lebegyev família

Alekszandr Lebegyev a hírszerzés rezidense volt Londonban, ahol aztán “váltott” és egy kis média birodalom feje lett: az övé az Independent és az Evening Standard. Fia, Jevgenyij Lebegyev jó barátságban áll Boris Johnsonnal még azokból az időkből amikor a mostani miniszterelnök London főpolgármestere illetve külügyminiszter volt. Perugiaban, egy olasz arisztokrata felújított kastélyában gyakran látja vendégül Boris Johnsont. Akit le is fényképeztek a közelben kissé másnapos állapotban. A Sunday Times ezzel kapcsolatban maliciozusan megjegyzi: korábban felmerült a gyanú, hogy a miniszterelnököt zsarolhatják, mert Perugiaban, az orosz oligarchák kastélyában “minden megtalálható az érkezés pillanatától a távozás percéig”. A bulvársajtó kábítószeres partikról tud, ahol lengén öltözött ifjú hölgyek is jelen voltak. Ugyanakkor az is tény, hogy a Lebegyev família szakított Putyinnal vagy legalábbis ezt a szerepet játssza el. Ők pénzelik a csekély ellenzéki sajtó egy részét. Dehát lehet, hogy ez a megbízatásuk …

Theresa May konzervatív kormányának egyik magát megnevezni nem kívánó tagja, elmondta a Sunday Timesnak, hogy nagy a zsarolás veszélye, és nemcsak ebben az ügyben: “milliárdosok finanszírozzák a konzervatív pártot!” – állította az egykori miniszter arra célozva, hogy a szponzorok azután megkérik az árát a támogatásnak.

A Munkáspárt kampány főnöke azzal vádolja a konzervatívokat, hogy szándékosan késleltetik a jelentés közzétételét a választások előtt. A konzervatívok csak az elmúlt év során 498850-642 000 fontot kaptak különböző orosz forrásokból – állítja az Open Democracy. Vajon ezek az orosz adakozók milyen közel állnak az FSZB -hez? – feszegeti a Sunday Times.

Five Eyes only

Ez a világ legjelentősebb titkosszolgálati szövetsége, mely az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Kanadából, Ausztráliából és Új Zélandból áll. Amikor Kim Philby, a brit titkosszolgálat akkori főnöke elárulta hazáját, akkor nemcsak brit információkkal láthatta el orosz megbízóit hanem a másik négy állam titkaival is, mert elvben ezek a titkosszolgálatok nem tartanak titkot egymás előtt. Épp ezért aggaszthatja most Dominic Cummings brexit főtanácsadó orosz kapcsolati hálója az amerikaiakat, kanadaiakat, ausztrálokat és új-zélandiakat is. Erről nyilatkozott Ben Bradshaw brit munkáspárti képviselő az ausztrál Sydney Morning Heraldnak. Mr. Brexit ugyanis minden információhoz hozzájuthat Boris Johnson miniszterelnök mellett. Vajon mit profitálnak ebből az oroszok, akik nem is titkolják, hogy a brexit elszánt hívei?!…

FRISS HÍREK

Orbán időt n...

Vésztjósló s...

Magyarország...

Zsidók és mu...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!