Kezdőlap Címkék Törökország

Címke: törökország

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

“Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Törökország: a NATO tagság felfüggesztését kockáztatja

0

Törökország akkor is megveszi az orosz légvédelmi rendszert, ha Amerikának ez nem tetszik. Ezt hangsúlyozta Moszkvában Recep Tayip Erdogan elnök, aki ebben az évben már harmadszor vendégeskedik orosz földön.

Törökországnak orosz katonai technológiára van szüksége – mutatott rá mosolyogva Putyin orosz elnök, aki az Sz 400-as légvédelmi rakéta rendszert adja el a törököknek. Az Egyesült Államok dühöng: Törökország kockáztatja ezzel a NATO tagságának felfüggesztését és kizárását az F 35-ös harci gépek programjából – fenyegetőzött Mike Pence amerikai alelnök.

“Aki így beszél, az nem ismer minket! Szuverén állam vagyunk, mely meghozta a szuverén döntését az orosz rakéták ügyében!”- jelentette ki Erdogan elnök Moszkvában. Mindkét államfő utalt arra, hogy a jövőben szorosan együttműködhetnek a két állam hadseregei és hadiiparának fejlesztői. Oroszország és Törökország együttműködik Szíriában, ahol Iránnal együtt kiszorítják az Egyesült Államokat. Az orosz, a török és az iráni vezérkari főnök rendszeresen egyezteti a három állam katonai elképzeléseit a Közel Keleten. Putyinnak sikerült megmentenie Asszad elnök rendszerét Szíriában, melyet az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd Arábia kísérelt meg szétverni.

Közben Putyin Izraellel is jó kapcsolatot ápol: Netanjahu miniszterelnök nem sokkal a keddi választások előtt látogatott el az orosz fővárosba. Ahol Putyin közölte: orosz közvetítéssel megkaphatja Izrael egy régen elesett katonájának földi maradványait. Ezzel Putyin megmutatta erejét és támogatást nyújtott Netanjahu miniszterelnöknek, hogy megnyerje a keddi választást Izraelben.

A tekintélyelvűség árt a gazdaságnak

0

A demokrácia az egész világon kockán forog, és nem kizárt, hogy a gazdaság is – írja a The Conversation független brit portál az „Árt-e a tekintélyelvűség a gazdaságnak – kérdezzék meg Venezuelát, Magyarországot, vagy Törökországot” című, több tanulmányra épülő cikkében.

A Freedom House jelentése szerint a világ 195 országából 71-ben hanyatlottak az elmúlt években a demokratikus intézmények. A visszacsúszásra általában jellemzőek az olyan választott vezetők, akik növelik végrehajtó hatalmukat, miközben gyengítik a törvényhozást és az igazságszolgáltatást, csökkentik a sajtószabadságot és kevéssé versenyszerűvé alakítják a választásokat. A kutatások kimutatják, hogy a kormányzati intézmények ilyen erodálódása nem csupán a demokráciában tesz kárt, hanem a gazdaságot is megsebesíti. A tudósok Venezuelát, Magyarországot és Törökországot vizsgálták, és megállapították: mindháromban problémák mutatkoznak a gazdaságban, amióta a megválasztott vezetőik az elmúlt években egyértelműen tekintélyelvűvé váltak.

Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált

A cikk ismertette Venezuela és Törökország súlyos aktuális gazdasági gondjait, Magyarországról pedig ezt írta: „Az ország stagnált, amióta Orbán Viktor egyre antidemokratikusabbá vált. A 2014-es választás óta, amikor igazán megszilárdította a hatalmát, a növekedés drámaian lelassult, a 2014-es 4 százalékról 2016-ban 2 százalékra. A világbank előrejelzése szerint a magyar gazdaság tovább zsugorodik 2020-ig és azután is.” A tekintélyelvű gazdaság nem mindig árt a gazdaságnak, példa erre Kína és Szingapúr, de ezek az országok soha nem is voltak demokratikusak. Amikor azonban egy korábban demokratikus állam válik tekintélyelvűvé, az a gazdaságra is negatív hatással van.

Ez azért van így, mert a demokráciákban a gazdaságpolitikának a különböző szakértők, valamint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közös „termékének” kell lenni, és még további, független intézmények, például a nemzeti bankok is segítik a gazdaságpolitikai döntések kidolgozását. A törvényhozók különféle módokon ellenőrzik a vezetők impulzív döntéseit, és a végső döntés a különféle ágak közötti tárgyalások eredményeként jön létre. Amennyiben a törvényhozás nem tudja már hatékonyan gyakorolni ezt a funkcióját, mert visszaszorították a hatalmukat, mint Venezuelában, vagy Törökországban, illetve mert a parlamentet a kormányzó párt uralja, mint Magyarországon, nemigen áll rendelkezésre eszköz ahhoz, hogy megakadályozzák a tekintélyelvű vezetőket a gazdaságra nézve ártalmas, rossz döntések meghozatalában.

A törvényhozásnak azért is fontos szerepe van a gazdaságpolitika kidolgozásában, mert különböző pártokból álló képviseleti testületek, és a parlament az a csatorna, amelyen keresztül az emberek és a társadalmi csoportok követelményeket támaszthatnak a vezetőkkel szemben. Amikor a tekintélyelvű vezetők kiszorítják az ellenzéki pártokat, az állampolgárok csakis az utcán juttathatják kifejezésre elégedetlenségüket. A társadalmi nyugtalanság növelheti a gazdasági bajokat, különösen, ha erőszakossá válik. A zavargások rombolást okozhatnak a fizikai infrastruktúrában, menekülésre késztethetik az embereket, emiatt a feladatokat nem végzi el senki, kritikus pozíciók üresen maradnak.

A demokratikus visszacsúszás csökkenti a külföldi befektetést

A nemzetközi piacok sem kedvelik ugyanis a társadalmi nyugtalanságot, és amennyiben a tüntetések sokáig tartanak, vagy a kormány erőszakkal lecsap ezekre, a befektetők általában menekülnek. Ám a befektetők már akkor is idegeskednek, amikor a választott vezetők tekintélyelvűvé válnak: mindhárom vizsgált országban a bizalomvesztés miatt jelentősen csökkent a közvetlen külföldi befektetés: Venezuelában a csökkenés a cikk szerint 2013 óta 66, Magyarországon 300 százalékot tett ki. Ennek egyik oka az, hogy a befektetők attól tartanak: a kormány elkezdhet a profitot csökkentő módon beavatkozni a tevékenységükbe, ez ugyanis a tekintélyelvű jobb- és baloldali vezetők közös stratégiája. Magyarországon például „a tavalyi választások óta Orbán Viktor pártja megerősítette a kormány ellenőrzését a nagyobb energiacégek felett, átvette a közműveket, és egyre erőteljesebben ellenőrzi az országban működő külföldi cégeket is” – írja a szerző.

A kutatások kimutatták: egyetlen olyan tényező létezik, amely lehetővé teszi a gazdaság virágzását a demokrácia hanyatlásának körülményei között is, ez pedig az, ha a független törvényhozásban működő pártok vannak jelen. Ez a helyzet például a Fülöp-szigeteken. Mi több: a hatalom megosztása a törvényhozókkal fellendíti a gazdaságot, és végső soron elősegítheti, hogy ezek a tekintélyelvűségre hajlamos vezetők tovább hatalmon maradjanak – írja a szerző.

Ara-Kovács Attila

Mi lesz a kurdokkal, ha Putyin és Erdogan osztozik Szírián?

Amióta Trump elnök elrendelte az amerikai csapatok kivonását Szíria területéről, a kurdok kétségbeesetten próbálnak új támogatóra találni. Autonóm területet akarnak kialakítani Szíria északi részén, közel Törökország határához. Törökországban mintegy 20 millió kurd él, ezért Erdogan elnök hallani sem akar erről a megoldásról. A törökök le akarják rohanni a kurd milícia által ellenőrzött területet Szíriában. A kurdok kétségbeesésükben Putyinhoz és Asszad elnökhöz fordultak.

Ebben a helyzetben tartanak újabb csúcstalálkozót Moszkvában. A kurdok félelme az, hogy Putyin és Erdogan az ő fejük fölött megállapodást köt Szíria valamiféle felosztásáról. Trump elnök többször megfenyegette Erdogan török elnököt : ha meg meri támadni a kurdokat, akkor az Egyesült Államok gazdasági csődbe kergeti Törökországot. Ilyen körülmények között csodákat aligha lehet várni Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásaitól, de talán előre lépnek a rendezés terén. Szíriában nyolcadik éve tart a polgárháború, mely romba döntötte az országot és menekülésre késztette a lakosság egynegyedét. Megoldás ma sem látszik bár Asszad elnök Oroszország és Irán támogatásával nyerésre áll a polgárháborúban, de képtelen arra, hogy összetartsa a sok vallású és soknemzetiségű Szíriát.

Törökország legjobb kosárlabdázójának kiadatását kéri az USA-tól

0

Enes Kanter, aki jelenleg az NBA-ben játszik bevallottan híve Fetullah Gülen prédikátornak, akit Törökország elnöke nemzeti ellenségnek tekint. Fetullah Gülen is az Egyesült Államokban él. Az ő kiadatását is kérte Erdogan török elnök Washingtontól.

Milyen alapon?

Fetullah Gülen prédikátort és a híveit azzal gyanúsítják Törökországban, hogy puccsot szerveztek Erdogan elnök megbuktatására. A pancser puccsot leverték, és Fetullah Gülen híveinek jelentős részét  Törökországban letartóztatták. A prédikátor tagadja, hogy ő szervezte volna a puccsot Erdogan elnök ellen.

Enes Kantert ugyanilyen alapon akarja elítélni Erdogan elnök Törökországban. A legjobb török kosárlabdázó viszont nem kíván hazatérni. Sőt , Európa felé se néz! Még Londonba sem utazott el csapatával, a New York Knicks-szel, mert fél a török titkosszolgálattól. A New York Knicks végülis egyetlen ponttal kapott ki Londonban a Washington Wizards-tól. Lehet, hogy ha Kanter szerepelt volna, akkor másképp alakul a végeredmény. Dehát a legjobb török kosárlabdázó nem akart kockáztatni …

Erdogan nagy napjai

Sok minden forrhat most Ankara konyháján, az meg még szebb, hogy lehet Erdogan a szakács, de Trump hozta a lakoma hozzávalóit, ő vásárolt be a bazárban – sokaknak megfekszi még ez a trakta a gyomrát, és hogy mi lesz a végén a feketeleves, egyelőre el sem képzelhető.

Hát akkor lássuk, mi a pillanatnyi helyzet, azért írok pillanatnyit, mert úgy zuhognak a hírek egymás után, mintha géppuskából jönnének és a cső még nem tüzesedett volna át. A legfrissebb mindenképpen az, hogy hivatalosan is bejelentette a török védelmi minisztérium: elkészült a Kelet-Eufrátesz hadművelet terve, napokon belül indulnak a csapatok.

Rojavának és a független Kurdisztán álmának annyi.

Tehetik, könnyen tehetik, hiszen pár napja Trump elnök bejelentette, miszerint az Egyesült Államok kivonja Szíriában állomásozó csapatait. A Reuters szerint a csapatok kivonása 60-100 nap alatt végbe fog menni. Hivatalosan azért, mert az Egyesült Államok Szíriában legyőzte az Iszlám Államot, további jelenléte nem indokolt. Másnap az elnök azonban – erős szenátusi vita után – kijelentette: Irán, Oroszország, Szíria és még sokan mások nem örülnek az amerikaiak távozásának, „mert így egyedül kell harcolniuk az Iszlám Állam ellen”.

Akiket már egyszer az Egyesült Államok legyőzött.

Vagy nem győzött le.

Vagy december 18-án még le voltak győzve, de 19-ére úgy összeszedték magukat, hogy világpolitikai tényezőt jelentenek. Erős dzsinnek szolgálhatják őket, annyit mondok. A legyőzött Iszlám Állam időközben megtámadta a kivonuló amerikai alakulatokat.

Mindenesetre ez a független Kurdisztán eszméjének végét jelenti és új világpolitikai helyzet kialakulását:

nem is lehet csodálkozni, hogy tegnap Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője üdvözölte a csapatkivonást, míg Erdogan török elnök továbbment: egyenesen meghívta Trumpot vendégségbe magához a jövő évre. Nyebenzja nyilatkozatában volt egy érdekes rész, eszerint Donald Trump amerikai elnök „világosan érti, hogy jobb együttműködni”.

És ha nem értené, megértetik vele. Eszébe juttatják.

Az Al-Kaida is mozgolódni kezdett

Ugyancsak közel-keleti hír, hogy a távolról sem legyőzött Iszlám Állam mellett az öreg Al-Kaida is mozgolódni kezdett, legalábbis Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint. Ő úgy tudja, az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában, mi több, repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik, miniatűr pokolgépeken vagy dróntechnikán.

Igen, sok értelme volt a csapatkivonásoknak.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hétfőn bejelentette: az amerikai csapatkivonás Szíriából kedvezőtlenül érintené a szomszédos Irakot. Ha biztonsági problémák lépnek fel az amerikai csapatkivonás következtében, migrációs hullám fog keletkezni, amelynek egyik első célországa Irak lesz. Elképzelhető, hogy a Szíriában lévő terroristák megpróbálnak majd Irakba jutni, ami súlyos következménnyel jár a közel-keleti államra nézve – figyelmeztetett Mahdi. Iraknak fel kell készülnie erre az eshetőségre, hogy elkerülje a negatív következményeket. Mahdi cáfolta azon értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok megkérte Bagdadot, hogy Irakban állomásoztathassa a Szíriából kivonuló csapatokat. Hozzátette: arra irányuló kérést sem kaptak, hogy az iraki hadsereg bevonuljon Szíriába.

Közben azonban török földön béke honol, legalábbis a hivatalos vélemény békének hívja ezt: még Max Zirngast politológiahallgatót is szabadlábra helyezték (tárgyalásáig, melyre áprilisban kerül sor). A német diáknak az volt a bűne, hogy tanulmányt írt a svájci Re:volt című baloldali lapnak a török kormányzat és a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti konfliktusról. Nem tárgyalt a PKK-val, nem volt tagja, nem is találkozott velük – csak írt. Ezt a török hatóságok gyanúoknak tekintették arra nézvést, hogy mégis PKK-tag lehet.

Hát, ha belegondolok, mi mindenről írtam én már életemben és ezek szerint mi mindennek néznének engem Ankarában, elborzadok.

Fetullah Gülen kiadatása pedig bizony hamarosan várható

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter egy hete bejelentette: Washington azon dolgozik, hogy kiadja a 2016-os törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett, jelenleg az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – ezt állítólag Donald Trump amerikai elnök mondta volna Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, a külügyminiszter szavai idézve: „Argentínában Trump azt mondta Erdogannak, hogy dolgoznak Gülen és mások kiadatásán”.

Ha a számadatokat nézzük, az utóbbi két és fél évben a török fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer személyt – köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hálózatához. Mintegy 17 ezer személyt már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig előzetes letartóztatásban ülnek. Ha Gülen is Erdogan kezébe kerül, elszabadul a pokol Törökországban.

És mindezt a Trump elnök csapatkivonása idézte elő. Az a csapatkivonás, melynek következtében James Mattis védelmi miniszter le is mondott, főleg, hogy az Afganisztánban állomásozó csapatok felét is hazarendelte a POTUS (President of the United States).

A legszebb ez ügyben az volt, amit az amerikai elnök tegnap tett közzé a Twitteren.

„A szövetséges országok többé nem húzhatnak hasznot az Egyesült Államok által biztosított katonai védelemből!”

Hát, akkor az ellenségesek fognak.

Mindenképpen, pillanatnyilag Erdogan tűnik a Közel-Kelet nagy nyertesének, bár a játszma még messze nem ért véget.

Washington közeledik Ankarához és Moszkvához, valamint távolodik szövetségeseitől.

A világ egyre kisebb, torzabb és forróbb hely kezd lenni.

A törökök pénzt várnak az eltusolásért?

0

Egy török televízió közzétette azokat a felvételeket, melyek azt mutatják: Szaúd-Arábia egyik leghíresebb újságírója belép hazája konzulátusának ajtaján Isztambulban, de nem ment ki. A török hatóságok azt követelik, hogy átkutathassák a konzulátus épületeit.

„Egy hercegnek 1 milliárd dollárba került a szabadsága, nekem mennyibe?”

– írta Twitteren nem sokkal feltételezett halála előtt Dzsamal Kasoggi. Ő Szaúd-Arábia talán leghíresebb újságírója, aki a Washington Postnak is írt. Bement Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, de állítólag nem hagyta el azt. A monarchia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg esküdözött az amerikai Bloomberg hírügynökségnek, hogy az újságíró elhagyta a konzulátust.

A törökök szerint azonban az újságírót

megkínozták, megölték, majd darabokra vágták,

hogy könnyebben átvihessék a határon. Kommandós alakulat érkezett ebből a célból Rijádból, s 24 órán belül távoztak is. Recep Tayyip Erdogan elnök Budapesten is közölte: magyarázatot vár Szaúd-Arábiától.

Mohamed bin Szalman herceg dollár milliárdokat költött arra, hogy Szaúd-Arábiának jó PR-ja legyen – emlékeztet rá a londoni Guardianben a térség egyik legjobb szakértője. A Middle East Eye főszerkesztője szerint Szaúd-Arábia trónörököse gondosan kitervelt csapdába csalta ellenfelét, a szaúdi korrupcióról írogató újságírót.

Mohamed bin Szalman

úgy érzi, hogy mindent megtehet,

mert Donald Trump amerikai elnök mögötte áll. Igaz: Trump hivatalosan maga is magyarázatot vár. De ez blöff: az amerikai elnök tisztában van Szaúd-Arábia jelentőségével: első külföldi útja ide vezetett. Mindjárt hatalmas fegyverüzletet is kötött 110 milliárd dollár értékben, amely egy 350 milliárd dolláros tízéves csomag része. Mohamed bin Szalman herceg háta fedezve van.

Az újságíró Turki herceg bizalmasa volt, aki sokáig vezette a titkosszolgálatot Szaúd-Arábiában. Ő ajánlotta Oszama bin Ladent az amerikaiak figyelmébe. Az újságíró többször is interjút készített az Al Kaida főnökével. Csakhogy a bin Laden klán feje nemet mondott, amikor Mohamed herceg részesedést kért Szaúd-Arábia legnagyobb építési vállalatában.

Mohamed herceg akkor még nem volt trónörökös. Ezért a bin Laden család feje nemet mondott. Hiba volt. Szalman király

puccsot hajtott végre és saját fiát nevezte ki trónörökösnek.

Az amerikaiak ezt elfogadták. A fiatal trónörökös kiváló viszonyt ápol Jared Kushnerrel, Trump ortodox zsidó vejével. Aki egyben a Fehér Ház közel-keleti főtanácsadója is.

Mennyit ér meg a trónörökösnek a botrány eltussolása? – erre kíváncsiak a törökök, akik égető pénzhiányban szenvednek. Tisztában vagyunk az egyensúlyi problémákkal – nyilatkozta Törökország gazdasági csúcs minisztere, akit az IMF leverő jelentéséről kérdeztek. Ő pénzügyi varázslóként nem nagyon ismert, ellenben Erdogan veje.

Még nincs hatással a turizmusra a török válság

Nem látható, hogy befolyásolná a magyarok utazásait a török gazdaság csődközeli állapota. Ebben a helyzetben csapással érne fel, ha tényleg felszámolnák az all inclusive szállodai ellátási formát. A válságban az ország a nyugatiaknak is egyre olcsóbb.

Több éves mélypontról (terrorista merényletek, katonai puccs kísérlete után) kezd talpra állni a török turizmus, idén 35 milliárd dollár bevételt várnak az ágazatban. Mindeközben állt fejre a török gazdaság: meglódult az infláció, a török líra pedig elvesztette értékének nagyjából felét pár hónap alatt.

A Törökországba utazók ebből eddig leginkább azt vették észre, hogy magukkal vitt pénzük egyre többet ér a lírával szemben.

A török líra és a forint árfolyamának alakulását szemlélteti a következő grafikon.

Forrás: MNB

Látható, hogy az év legelején 68,13 forintot kellett adni egy török líráért, e hét kezdetén viszont már csak 45,68-at. Ez egyharmados leértékelődés, a dollárral összevetve ennél lényegesen nagyobb, mert időközben a forint kurzusa is elszállt mintegy tíz százalékkal az amerikai devizához képest.

Azt még nem lehet megmondani, hogyan befolyásolja a turizmus forgalmát és bevételét, ha fennmarad, netán élesedik az amerikai-török-viszály, amely egy amerikai lelkipásztor bebörtönzése és az erre válaszul adott kereskedelmi büntetőintézkedések súlyosbítanak.

Ebben a helyzetben nem jött jókor az a javaslat a török kereskedők és kézművesek kamarája részéről, hogy

szüntessék meg az ország szállodáiban az all inclusive szolgáltatást,

mivel az „rombolja az ország autentikus vendéglátását”.

Indokuk szerint az egész napos étel-ital-ellátás (és egyéb szórakoztató kínálat) miatt a turisták nem hagyják el szállodáikat, ami komolyan sújtja a kiskereskedőket. A turisták bezárkóznak szállodáikba, ismeretlen marad számukra a török kultúra vagy éppen a konyha – mondta a kamarai elnök.

A török idegenforgalmi vállalatok azonnal nemtetszésüket jelezték a javaslattal kapcsolatban, és úgy vélték, hogy ha ezt a szállodai szolgáltatást felszámolják Törökországban, akkor a külföldiek máshová utaznak.

A török kulturális és idegenforgalmi miniszter szerint az idegenforgalmi bevétel évi mintegy 35 milliárd dollár, a hazai össztermék (GDP) 4 százaléka. Reményei szerint a bevétel a duplájára nő azáltal, hogy a turisták a jövőben többet költenek szállodáikon kívül.

Törökország szállodáiban a 90-es évek első felében vezették be az all inclusive szolgáltatást, ami különösen az országba érkező orosz, német és brit turisták körében népszerű. De így van ez a magyarokkal is. Ha csak nem kap valamilyen állami támogatást az ötlet, nehéz elképzelni az all inclusive szolgáltatáscsomagok megszüntetését, mert a Törökországba utazó nyugati turisták – köztük a magyarok –

túlnyomó többsége ezt veszi igénybe

– mondta a Független Hírügynökségnek a Neckermann utazási iroda ügyvezetője. Békefi Veronika ehhez hozzáteszi, hogy nem is nagyon van olyan kiépült vendéglátó infrastruktúra az üdülőhelyeken a szállodákon kívül, azok közelében, amellyel kiváltható lenne az egész napos ellátás. Törökországban a szállodák a turizmus központi elemei, erre találták ki az all inclusive formát.

A tavasz végi-nyár eleji török gazdasági krach

egyelőre semmilyen hatással sincs az ottani turizmusra:

az utakat az irodák és az utasok egyaránt előre kifizetik, az irodai foglalások ráadásul euróban történnek – mondta Békefi Veronika. Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy – ha fennmarad a jelenlegi bizonytalan helyzet – a jövőben bekövetkezik némi változás, bár az utasok ebből inkább azt veszik észre, hogy sokkal többet ér a pénzük, mint pár hónapja, ha a bazárban vagy másutt vásárolnak. De éppen az all inclusive ellátás is tompítja a hatást, mert az ilyen nyaralók sokkal kevesebben mennek más szórakozóhelyre, mindent megkapnak a szállodában.

Mindenesetre a magyarok törökországi utazási kedve is visszatérőben van. Sok tízezernyien mennek (hetente 20-40 charterjárattal) nyaralni.

Törökország egyre olcsóbb a külföldieknek

0

Vajon magával ránthat-e másokat is a török líra mélyrepülése (50% mínusz a dollárhoz képest az év eleje óta)? Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője mindenesetre a közös érintettség kapcsán felajánlotta Törökországnak: ne dollárban kereskedjenek egymással. Az orosz rubel egy hét alatt 8%-ot vesztett a dollárhoz képest éppúgy, mint a dél-afrikai rand. Az argentin peso (-6%) és a brazil real (-4%) sem úszta meg, de Ukrajna és Venezuela sem lehet nyugodt.

Ennek ellenére kevesen képzelik, hogy Recep Tayyip Erdoğan végül a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul – követve Argentínát. Pedig Ankarának is lenne miért az IMF segítségét kérnie. A fizetési mérleg hiánya a GDP 6,3%-a, az adósságállomány meghaladja a 200 milliárd dollárt. A gazdasági csoda, amely szinte teljhatalomhoz juttatta Erdoğant, azon alapult, hogy olcsó volt a hitel. Ezért nem emelik a bank kamatlábat Törökországban. De mi van azokkal, akik dollárban adósodtak el?

A devizaadósok rémdrámája alapjaiban fenyegeti Erdoğan rendszerét. A szorongatott elnök pedig a turizmusban keresi a csodafegyvert.

Pénzes turisták rohamozzák meg a luxusüzleteket Isztanbulban, ahol a líra értékvesztésének köszönhetően a dollárban fizetőknek minden olcsóbb lett. A Reuters arról számolt be, hogy elsősorban gazdag arab turisták vásárolnak a luxusbutikokban.

Erdoğan elnök gazdasági háborúval vádolta meg az USA-t.

„Nekik dollárjuk van, de velünk van a nép és Allah”

– harsogta Törökország teljhatalmú ura. Aki arra kérte a törököket, legyenek nagyon kedvesek a turistákhoz, hiszen ők dollárt hoznak az országba. A lakosságot arra intette, hogy ne essen pánikba, inkább vegye elő a dollárjait, euróit vagy épp aranyát, és váltsa be a bankban török lírára. A hazafias felhívásnak eddig nem sok eredménye mutatkozott Törökország pénzügyi válságában.

Erdoğan továbbra is dacol Donald Trump amerikai elnökkel: kedden bejelentette, hogy a jövőben nem vásárolnak elektronikai cikkeket az Egyesült Államoktól, 120%-ra emelik az amerikai autók vámját, 140%-ra az alkoholét és 60%-ra a dohányét.

Erdoğan egyúttal jelezte: Kínára és Oroszországra számít a válság elhárításában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már tárgyalt is Törökországban. Washingtont igencsak zavarja a mind szorosabb orosz-török szövetség, amely kiegészül Iránnal is. Az Egyesült Államok a térségben az Izrael-Szaúd-Arábia szövetséget támogatja, amelynek a viszonya kifejezetten rossz Törökországgal. Trump bírálta Törökországot, mert Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, amely nem NATO kompatibilis.

Az amerikai-török lélektani háború pedig várhatóan elhúzódik, így a törökök bánata és a külföldi turisták öröme tartós lehet: Törökország egyre olcsóbb – a külföldieknek…

Tovább éleződik a feszültség Izrael és Törökország között

0

A török elnök Izrael állam új törvényét bírálta, mely kimondja: Izrael a zsidók nemzetállama. „Hitler Adolf szelleme újraéledt. Ez egy cionista, fasiszta törvény”, mondta Recep Tayyip Erdogan.

Válaszul Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sötét diktatúrának nevezte Törökországot, ahol Erdogan hatalma szinte korlátlan. Ráadásul

azzal vádolta a török államfőt, hogy utasítására gyilkoltak meg embereket a kurd és a szír kisebbség tagjai közül.

A két állam viszonya különösen feszült azóta, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Ezt követően a palesztinok tiltakozó akciókba kezdtek és ezt Törökország maximálisan támogatta.

A 85 milliós Törökországnak van a legerősebb hadserege a térségben. Erdogan parancsára elfoglalták Szíria egy részét is. Szíriát stratégiai szempontból Izrael kulcsfontosságúnak tekinti a saját biztonsága szempontjából. Törökország rendszeresen egyezteti katonai terveit Oroszországgal és Iránnal.

Az újabb szópárbaj azt mutatja: tovább éleződik a viszony Izrael és Törökország között pedig nemrég még – mint az USA szövetségesei – jó kapcsolatban álltak egymással.

Törökország egyre inkább vezető szerepre törekszik az iszlám világban.

Erdogan minden bizonnyal ezért intézett újabb támadást Izrael ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK