Kezdőlap Címkék Török

Címke: török

A magyar Országgyűlés elé visszük az EP török állásfoglalását!

Elég a fideszesek gyermeteg magyarázkodásából és pávatáncából: a magyar választók megérdemlik, hogy tisztában legyenek a Fidesz valós értékrendjével. Az elmúlt héten a kormánypártiak megint megpróbáltak mindenkit hülyére venni, majd elkenni a saját felelősségüket. Ennek teszünk most pontot a végére.

Orbán Viktor az elmúlt hetekben csúcsra járatta az elmebajt, előbb kipcsak vérszerződést kötött a keleti diktátorokkal, majd bokáig hajolt a katonai agresszor török elnök előtt és támogatásáról biztosította a szíriai akcióit.

A magyar kormány ráadásul a hónap elején először még azt is megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió kiadjon egy nyilatkozatot a hadműveletek elítéléséről. A Fidesz vállalhatatlan mozgása miatt már az európai jobboldal legmagasabb vezetői szintjén is megszólaltak: eddig és ne tovább! Feltehetően a saját pártcsaládjukból érkező nyomás – vagy nevezhetjük politikai zsarolásnak is – miatt a fideszes EP-képviselők végül megszavazták az Európai Parlament eheti plenáris ülésén a török agressziót elítélő állásfoglalást.

Az ebben foglaltak a leghatározottabban szembemennek az elvtelen, törökbarát orbáni hozzáállással és kőkemény megállapításokat tesznek az ügyben. A Fidesz EP-delegációját vezető Deutsch Tamás ma már azzal magyarázza az orbáni törökbarát politikával való éles szembenállásukat, hogy a néppárti frakció egységes álláspontot kért az ügyben és végül a frakciófegyelem miatt szavazták meg a dokumentumot.

Az elvtelenséget kiválóan mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban,

az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a „képmutató brüsszeli vezetők” miatt ereszt majd rá Európára a török államfő. A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes: mint a profi szélhámosok próbálnak mindenki felé megfelelni és azt mondani, illetve mutatni, ami adott helyzetben elvárhatónak tűnik.

Ez a fajta elvtelenség azonban előbb kisebb pofonokhoz, majd hosszan tartó károkozáshoz vezet.

Különösen az európai és a nemzetközi politikában, ahol a kurucos finesz persze hatékony tud lenni, a csakis üzleti alapon működő, elvtelen illiberalizmus azonban egy egész nemzetnek okoz súlyos sérüléseket.

Éppen ezért, hogy véget vessünk ennek a pávatáncnak, a következő hetekben az MSZP parlamenti frakciójával benyújtjuk a magyar Országgyűlésnek az EP által ezekben a napokban – fideszes támogatással – elfogadott állásfoglalását a török-szíriai konfliktussal kapcsolatban. Váljon hát egyértelművé a magyar választók és az európai partnerek számára is, hogy mit is képvisel a Fidesz valójában. Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak.

Ujhelyi István

Boris a török

Így ünnepli a kormánypárti sajtó Törökországban Nagy Britannia miniszterelnökét, Boris Johnsont. „A szőkék – így hívták őket a faluban”- mesélte Kalfatban /Észak Anatólia / egy helyi lakos, aki meg van győződve arról, hogy Nagy Britannia miniszterelnöke azért szőke , mert a dédapja, Ali Kemal pasa is az volt! Erdogan elnök úgy üdvözölte Őfelsége miniszterelnökét mint aki a szultán birodalmából származik, és ezért sokat tehet azért, hogy javuljanak Nagy Britannia és Törökország kapcsolatai.

A jeles ős gúnyolódott az iszlámon, ezért agyonverték

Ali Kemal, aki 1867-ben született a szultán birodalmában éppúgy újságíróként kezdte mint Boris Johnson. Azután karriert csinált a politikában és belügyminiszter lett a kormányban. Fellépett a nők kötelező fátyol viselete ellen, és állást foglalt a nemzeti és vallási kisebbségek védelmében. Elítélte az örmény népirtást. Nőül vett egy brit hölgyet és sietve Nagy Britanniába távozott, mert honfitársainak többsége enyhén szólva nem osztotta toleráns nézeteit. Aztán családját hátrahagyva hazatért szülőföldjére, hogy modern állammá formálja a szultán birodalmát. Támogatta az entente akcióját, mely görög, brit és francia csapatok részvételével próbálta meg átalakítani a szultán birodalmát. A kísérlet megbukott. Győzött Kemal Atatürk pasa, aki szintén át akarta alakítani a szultán birodalmát, de török nemzeti alapon. Ellenfelei elcsípték az ezzel szembeálló Ali Kemalt, akit meglincseltek majd agyonvertek /1922/. Boris Johnson mint Nagy Britannia akkori külügyminisztere 2016-ban tisztelgett dédapja emléke előtt amikor meglátogatta annak szülőfaluját Törökországban.

Boris Johnson Nagy Britannia utolsó miniszterelnöke lehet

Ali Kemal dédunokája úgy került hatalomra Londonban , hogy megígérte: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október végéig. A skótok máris közölték: nem kérnek ebből, mert szívesebben maradnának az Európai Unióban viszont kilépnének az Egyesült Királyságból! Nicola Sturgeon skót főminiszter Nagy Britannia utolsó miniszterelnökének titulálta Boris Johnsont. Hasonló húrokat pengetnek Észak Írországban, ahol újra felmerült a zöld sziget egyesítése. Fura módon Boris Johnson hasonló helyzetbe kerülhet mint jeles őse, aki egy birodalom végnapjaihoz asszisztált. Persze minden birodalom másképp szűnik meg, így Boris Johnson aligha kockáztat oly rémes véget mint amely jeles ősét érte Törökországban.

Neonáci csoport a német rendőrségen belül

0

Megöljük a kétéves kislányodat, te mocskos török disznó! Ezzel fenyegette meg az NSU 2.0 csoport azt a török származású ügyvédnőt, aki a neonáci szervezet nyolc áldozatát védte korábban a bíróság előtt. A neonáci szervezet nyolc törököt ölt meg Németországban mielőtt feloszlatták volna.

A török származású ügyvédnő a rendőrségre sietett a fenyegetéssel, ahol természetesen megindult a vizsgálat. Az eredmény mindenkit megdöbbentett!

Neonáci rendőrök küldték a fenyegető üzenetet

Négy rendőrt – köztük egy nőt – felfüggesztett a rendőrkapitányság – számolt be a Frankfurter Neue Presse. A fenyegetés kapcsán megindult nyomozás feltárta, hogy neonácik a rendőrségbe is beépültek. Hitler képeket cserélgettek és mindegyikük horogkeresztes jelvényeket gyűjtött és tartott a lakásában.

Korábban a német hadseregből tettek ki egy hadnagyot, mert a szobájában náci relikviákat találtak a laktanyában. Akkor a hadügyminiszter asszony személyesen utazott a helyszínre, mert kiderült: a fiatal tiszt vonzódása a náci eszmékhez köztudott volt a laktanyában, de nem tettek ellene semmit sem.

Németországban az alkotmány tiltja a politikai szervezkedést a fegyveres testületekben. Különösen igaz ez az olyan betiltott neonáci mozgalomra mint az NSU /nemzeti szocialista unió/. Németországban több mint három millió török él, és közülük többen a neonácik céltáblái lettek az utóbbi években. A rendőrségen belül most először fedeztek fel neonáci szervezkedést. A nyomozást tovább folytatják, mert nem kizárt, hogy másutt is működnek neonáci csoportok a rendőrség keretein belül.

Ez történt a héten – Török, magyar két jó barát

Ez a hét azzal kezdődött, hogy a rendőrség kiürítette Budapest egy részét, lehegesztették a csatornafedeleket, és a főváros lakossága, ha másból nem, ebből már sejtette, hogy igen szeretett és várva várt vendég érkezett Magyarországra.

És valóban: megérkezett hazánkba Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki a hivatalos tájékoztatás szerint hadiipari együttműködésről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Erdogan Áder Jánossal is találkozott, vele vélhetően a környezet fontosságáról értekeztek.

Mindeközben nem nagyon lehetett közlekedni Budapesten, de ezzel sem volt baj, mert a TEK a török elnök távozása után nemcsak hogy feloldotta az addigi korlátozásokat, de még meg is köszönte a lakosság együttműködését és megértését. Mely együttműködés és türelem leginkább abban nyilvánult meg, hogy soha ennyi állami és pártvezetőnek nem emlegették az édesanyját, mint ezen a két napon, mindemellett az ideiglenesen hazánkban állomásozó török elnök rokonairól is történt említés, talán nem követünk el indiszkréciót, ha azt írjuk, hogy nem igazán pozitív megközelítésben.

Miután a tárgyaló felek megállapodtak a hadiipari együttműködésről, úgy döntöttek hogy átértelmezik a történelmet. A mohácsi vész ugyan egyelőre még nem lesz piros betűs ünnep és munkaszüneti nap Magyarországon, de Gül Baba türbéjének avatásán azt hallottuk, hogy a két nép barátsága a váltakozó sikerű egymásnak feszülések idején is példaértékű volt.

Nem vagyunk történészek, egyedül iskolai tanulmányainkra, valamint a valóság ismeretére hagyatkozhatunk, de a török-magyar háborúskodást váltakozó sikerű csataként emlegetni, mondjuk így, unortodox megközelítése a tényeknek. Merthogy nem mi szálltuk meg 150 évre Törökországot, s gyilkoltuk le az ott élő lakosság százezreit.

Gül Baba, akinek a türbéjét Orbán és Erdogan közösen avatta föl, egyébként nem egy finom lelkű, tudományos tanokkal foglalkozó szerzetes volt, hanem egy iszlám harcos, aki sok százezer társával együtt azért érkezett Magyarországra, hogy kiirtsa az itt nagy számban előforduló keresztény lakosságot. Ezt az elképzelésüket sok tekintetben meg is valósították, persze mindez régen volt, úgyhogy elmondhatjuk, Erdogan elnökkel nem az a baj, hogy török.

Nagyobb baj, hogy említett úr honfitársai ezreit üldözi, veti börtönökbe, ami, akárhogy is nézzük, nem egy demokratára valló életfelfogás. Voltak, akik tüntetni is akartak Erdogan ellen, például a Demokratikus Koalíció, de a rendőrség nem engedélyezte a bejelentett megmozdulást. Ennek ellenére volt tüntetés Erdogan látogatásának idején, csak nem a török elnök ellen, hanem mellette. Törökök egy csoportja ugyanis gond nélkül bejutott a magyarok elől elzárt területre, és ha már ott voltak, Erdogant éltették. A rendőrség azzal magyarázta ezt szokatlan megoldást, hogy a törökök nem kértek engedélyt a tüntetésre, ezért aztán nem is állt módjukban azt megtiltani. Szép és logikus érvelés, ráadásul az a legjobb benne, hogy alátámasztja az a régóta ismert mondást, miszerint a törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

És akkor még az is történt, hogy Kásler Miklós a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta: a kormány előtt van egy javaslat egy Magyarságkutató Intézet felállításáról. Ez az intézet lenne hivatott eldönteni azt az amúgy nem létező vitát, hogy mi, magyarok, a finn-ugorokkal, vagy a türkökkel vagyunk-e rokonságban.

Egy ilyen intézet létrehozása, valamint fenntartása gyaníthatóan nem két fillér, úgyhogy bizonyára olcsóbb lenne, ha a kérdést a már számos alkalommal bevált nemzeti konzultáció keretében döntenék el az urak.

Persze, azoknak is lehet érv a kezükben, akik támogatják a Magyarságkutató Intézet felállítását. Már csak azért is, mert jó esély van arra, hogy már a létrehozás másnapján érezhetően rövidülnének a kórházi várólisták, lenne elég orvos és ápoló, megszűnne a hálapénz, és a magyar nem meghalni, hanem meggyógyulni mennének a kórházakba.

Erdogan pénzért megy Németországba

0

Háromnapos hivatalos államfői látogatást tesz Németországban Erdogan török elnök, akinek a viszonya pocsék a németekkel és személyesen Angela Merkel kancellárral. De hát szükség törvényt bont: Erdogan összeveszett az Egyesült Államokkal és nem áll jól a Közel-Keleten sem, ahol régi ellenfele, Aszad elnök megerősítette a pozíciót Szíriában.

Ezért az Európai Unió és Németország felértékelődött a török államfő szemében, pedig korábban Hitlerhez hasonlította Angela Merkel kancellárt. A látogatás kezdete előtt a befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott : új lapot kíván nyitni Törökország és Németország kapcsolataiban.

Németországban több mint hárommillió török él, a többségük Erdoganra szavazott a választásokon.

Ez mindenképp el kell, hogy gondolkoztassa a németeket. A másik fő probléma a menekültkérdés.

Törökország több pénzt kér

Erdogan szembekerült az Egyesült Államokkal, és emiatt a török líra mélyrepülésbe kezdett. A válság elkerülésére a török elnök kénytelen volt az egekbe emelni a banki kamatlábat, melyet korábban szentnek és sérthetetlennek nevezett. Törökországnak érvényes szerződése van az Európai Unióval, melyet annak idején Angela Merkel tárgyalt meg Erdogannal. Eszerint az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet évente Ankarának azért, hogy még egy olyan menekültinvázió ne következzen be, mint 2015-ben. Akkor több mint egymillió menekült érkezett Törökországból az Európai Unióba – a javarészük Németországba.

Erdogan most azt szeretné elérni, hogy az EU fizessen többet a krízis elhárítása érdekében.

Berlinben tisztában vannak Törökország nehéz helyzetével, csakhogy úgy gondolják, hogy amennyiben gazdaságilag összeomlik Törökország, akkor annak a levét az EU és mindenekelőtt Németország ihatja meg.

A 880 milliárd dolláros GDP gazdasági nagyhatalommá teszi Törökországot, melynek lakossága körülbelül ugyanakkora, mint Németországé (82 millió). A németek üzletileg érdekeltek abban, hogy Erdogan autokrata rendszere ne omoljon össze. Már csak azért sem, mert akkor újabb menedékkérők indulhatnának meg Törökországból Európa felé. Jelenleg csaknem 5 millió menekült él törökországi táborokban, vagyis a feszültség távolról sem enyhült. Van tehát miről tárgyalnia Berlinben Erdogannak, aki a választási kampány idején Németországban élő török futballsztárokkal fényképeztette magát, hogy megmutassa befolyását a 3 milliós németországi török közösségre.

Bréking nyúz, 2018-07-28 – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Vikor Tusványoson évekre elegendő munícióval látta el a másik valóság sajtómunkásait. Lesz miről alákérdezni, felállva tapsolni, a legügyesebbek pedig odafáradhatnak a pénztárhoz. A németek és az osztrákok nem tudják, hogy mi az érdekük, de Orbán most megmondta nekik

Minket innét csak elzavarni lehet

„Mi nem megyünk el az Európai Néppártból, onnan csak elzavarni lehet bennünket – jelentette ki a beszéd után a hallgatóság kérdéseire válaszolva.

Orbán Viktor azt mondta, ő bennmaradáspárti, fontos dolog a lojalitás, és az európai parlamenti választásoknak az Európai Néppárton belül szeretnének nekivágni. Ez a terv – mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a néppártban egymástól gondolkodásban távol eső pártok foglalnak helyet, ezt áthidalni rendkívül nehéz, de szeretnék.

A Fidesz úgy tekint magára, mint a néppárt CSU-ja, a kereszténydemokrata platformot képviselik, és akkor erősek, ha össze tudják adni erőiket, még ha belső kompromisszumok árán is.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok elérték-e már támogatottságuk felső határát, azt mondta, hogy számításai szerint 63-65 százalék között van azon választópolgárok aránya Magyarországon, akik eddig valamilyen közös akcióban velük részt vettek, és hajlandóak legalább megfontolni, hogy rájuk szavazzanak.

A déli és keleti irányból való nyomás tartósan velünk marad. Az a kérdés, hogy az ortodoxia kitart-e, és képes-e szellemi és fizikai alapon is gátat szabni a muszlim bevándorlással szemben. Ez közös biztonsági kérdése a románoknak, magyaroknak, németeknek, osztrákoknak, bár utóbbiak ezt nem tudják – közölte Orbán Viktor.” (Origo: Orbán Viktor válaszolt a nézők kérdéseire)

Orbán mint Papp Jancsi, rosszul mondta a viccet

„Nyugaton liberalizmus van, miközben demokrácia nincsen – mondta a kormányfő. A szólásszabadság megszűnt nyugaton, főleg ami a migránsokról szóló híreket illeti.

A kormányfő kijelentette, hogy a liberális sajtószabadság olyan, mint az orosz bicikligyár, amelynek termékéből a végén mindig gépfegyver lesz.

Összpontosítsuk minden erőnket a 2019-es EP-választásra – mondta Orbán Viktor.”

Miutn Orbán Viktor rosszul idézte a viccet a bicikligyárról – amely egyébként nem orosz, hanem szovjet – nem szeretnénk ha lennének olyanok, akik rosszul megmorizálnák ezt a nevettető, ám összességében mégis csak szomorú történetet. Az Orbán által citált vicc ugyanis eredetileg és helyesen így hangzik:

Szergej és felesége gyereket várnak, de a Szovjetunióban hiánycikk a babakocsi.  – Nem baj, gondolja Szergej, – úgyis a babakocsikat-gyárban dolgozom, majd alkatrészenként hazalopom a hozzávalókat, és otthon összeszerelem. Ahogy közeledik a szülés időpontja, a feleség aggódva kérdezi, hogy áll a babakocsival.

– Sehogy – fakad ki Szergej. – Már vagy tizedszer szerelem össze, de mindig tank lett belőle! (Magyar Idők: Nyugaton liberalizmus van, demokrácia nincsen).

A németek önként jelentkeztek a migránsokért

A németek nem tanulnak: több város is önként jelentkezett a migránsokért. Többek között Köln, ahol tömeges szexuális zaklatásra, nemi erőszakra és lopásra került sor 2015 szilveszter éjjelén. Az elkövetők migránsok voltak.

Észak-Rajna-Vesztfália több városa, Köln, Bonn és Düsseldorf is önként befogadja azokat a migránsokat, akiket a Földközi-tengerből mentettek ki – tudatták pénteken a városok vezetői.

Henriette Reker kölni, Thomas Geisel düsseldorfi és Ashok Sridharan bonni főpolgármester közös levélben tudatta szándékát Angela Merkel kancellárral – jelentette az n-tv német hírcsatorna. (888: Németország egy újabb meghívót küldött a migránsoknak)

Erdogant meghívták Németországba

0

Hivatalosan még nem erősítették meg, de a Bild Zeitung úgy értesült, hogy államfői látogatásra hívták meg Törökország elnökét.

Németország és Törökország között számtalan ellentét feszül, ugyanakkor Merkel kancellár és Erdogan elnök paktuma egy újabb bevándorlási hullám megakadályozására továbbra is érvényben van.

Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet ezért Törökországnak,

amelynek jelenlegi helyzetében ugyancsak szüksége van a pénzre. A török líra mélyrepülésben, és Törökország egy gazdasági katasztrófa közelében van, miután Trump szankciókkal fenyegette meg Ankarát. A törökök ugyanis fogságban tartottak egy amerikai tiszteletest, akit azzal vádoltak, hogy részt vett az elbukott puccskísérletben 2016-ban. A tiszteletest az amerikai tiltakozások miatt házi őrizetbe helyezték, de Trump a szabadon bocsátását követeli Törökországtól.

Németországnak is több hasonló ügye van függőben, mert a puccs bukása óta ezerszámra tartóztatják le az embereket Törökországban.

Erdogan a választási győzelem következtében szinte teljhatalmat élvez. Ezt arra használja fel, hogy leszámoljon mindenféle ellenzékkel.

Emiatt Németországban sokan ellenzik, hogy leterítsék a vörös szőnyeget Erdogan elé.

A másik ok a Németországban élő törökök ügye. A több mint hárommillió török jórésze Erdoganra szavazott a legutóbbi választások alkalmából. Ezt azzal indokolták, hogy másodrendű polgároknak érzik magukat Németországban. Ugyanezzel indokolta kimaradását a német futball válogatottból Mesut Özil. A török származású sztár Gelsenkirchenben született, de azt állította, hogy faji és vallási megkülönböztetés áldozata Németországban. Közös választási plakáton szerepelt Erdogannal – emiatt rengetegen támadták, ezért mondta le a válogatottságot.

Tárgyalni tehát bőven lesz miről, ha Erdogan Németországba érkezik. Korábban Törökország arra törekedett, hogy bekerüljön az Európai Unióba, de ezt épp a németek akadályozták meg. Törökország lakossága nemrég meghaladta Németországét. Erdogan rendszere számtalan ponton sérti az Európai Unió alapelveit. Az együttműködés Törökországgal ugyanakkor már csak azért is létfontosságú az EU első számú hatalma számára, hogy ne induljon újabb bevándorlóhullám, mint 2015-ben, mely alapjaiban rengette meg Németország politikai rendszerét – meggyengítve Angela Merkel pozícióját.

Meghalt egy barátom

Tegnap jött a hír, hogy meghalt Török Mónika. Elözönlötték az internetet a gyász szavai, nem is tudom, maradt-e valami, amit még meg lehetne írni.

Az a minimum, hogy jó újságíró volt. Sok jó újságíró van, ő a legjobbak közé tartozott. Egy olyan klubba, ahová előtte Bächer Iván, Andrassew Iván, vagy éppen Megyesi Guszti tudott beletartozni.

És jó ember volt. Sok jó ember van, tudom, de mégis meg kell említeni ezt a tulajdonságát is. Mert neki a lényege volt, hogy jó. Amikor jó volt, akkor nagyon jó, amikor nem, egy kicsit akkor is jó volt.

Ha akar, sem tudott volna más lenni.

És akkor most egy kicsit könyörtelen leszek. Nem vele, hanem magunkkal. Akik még itt maradtunk hosszabb, rövidebb időre. Annyian leírták, hogy üresebb lett a világ, és hogy mostantól semmi nem lesz olyan, mint milyen előtte volt.

Leírnám én is, de hát nem igaz. Néhány napig még gyászolunk, szomorúság lesz a szívünkben, aztán minden megy tovább. Akik eddig jók voltak, jók lesznek ezután is. Akik rosszak, nem fognak megjavulni. Akik ma lopnak, lopni fognak holnap is. Hazudni, mellébeszélni, maszatolni. Akik szerettek, szeretni fognak és a gyűlölködő ostobák sem változnak.

Mindenki teszi azt, amit eddig.

Csak Mónika nem ír már többet. Nem tesz közzé videókat Napicuki címmel az ikergyerekeiről, nem mondja el, hogy mennyire utálja, amikor valamelyik szomszédos házból kora reggel flex zaja hallatszik.

Mónika szeretetre méltóan tudott felháborodni. Néha vaskos, négybetűs szavakkal – ő volt az a magyar újságíró, akinél szebben senki sem tudott csúnyán beszélni.

Szinte mindig ez van, nemcsak Monival, de mindenkivel. Meg kell halni, hogy kiderüljön, életében mennyien szerették.

Ő talán még életében érezhette, hogy milyen sokan szerették.

Drága Moni, béke soraidra!

Betiltották a németországi Ottoman bicikliklubot

0

Horst Seehofer belügyminiszter szerint a mintegy 300 tagú török banda veszélyezteti a közbiztonságot Németországban. A miniszter rendeletét megelőzően a rendőrség nagy razziát tartott több német tartományban, ahol a kerékpáros klub rengeteg bűntényben benne volt.

Stuttgartban a klub nyolc tagjának a pere folyik. A vádak: gyilkosság, nemi erőszak, prostitúcióra való kényszerítés, kábítószer kereskedés stb. Németországban igen népes török közösség él: már az ötvenes évektől érkeztek vendégmunkások Törökországból, ahol akkoriban óriási volt a munkanélküliség. A török közösség nagyrésze beilleszkedett, de sokan nem vették át a németek értékrendjét. Legutóbb a választások alkalmából kiderült

a törökök többsége Erdogant támogatja,

aki vissza akarja állítani az iszlám szokások egy részét a hétköznapi gyakorlatba. A modert török állam megalapítója, Kemal Atatürk a vallás háttérbe szorításával akarta modernizálni Törökországot.

A nagyszámú muszlim menekült, aki 2015-ben érkezett Németországba, kiélezte az ellentéteket a befogadó állam polgárai és az iszlám szokásaihoz ragaszkodó kisebbség között. Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor CSU vezére, azon az állásponton van, hogy a kisebbségeknek el kell fogadniuk a többség értékrendjét Németországban. Ezért tiltotta be a bicikliklubot.

Olajág hadművelet: török tankok Szíriában

0

Afrin tartományban a kurdok ellen indított hadjáratot a helyi milícia által is támogatott török hadvezetés. A törökök egyelőre akadálytalanul haladnak előre, mert a kurd fegyveresek visszahúzódtak a megerősített támaszpontjaikra. Szíria rakétákkal lőtt egy török támaszpontot a határ közelében. A szírek fenyegetőznek.

Afrin tartományban a kurdok 30 ezres milíciát akarnak létrehozni, és ezt mind Szíria, mind pedig az Egyesült Államok támogatja. Ugyanakkor a török elnök terroristának nevezte a kurd milíciát, amely kapcsolatban áll a Törökországban a kurdok autonómiáét küzdő a PKK-val.

Törökországban mintegy 25 millió kurd él, az ország délkeleti részein ők alkotják a lakosság többségét. Az Iszlám állam elleni harcban a kurdok fontos szerepet játszottak mind Szíriában, mind pedig Irakban. Az Egyesült Államok ezért támogatta őket.

Törökország attól tart, hogy a kurdok egységes államot akarnak létrehozni.

Jelentős kurd kisebbség él Törökországon kívül Szíriában, Irakban és Iránban is. A nagyhatalmak az első világháború után önálló államot ígértek a kurdoknak, de ebből a törökök ellenállása miatt nem lett semmi. Erdogan elnök, aki korábban tárgyalt a kurdokkal, most ismét terroristának bélyegezi a szervezeteiket. Törökországban nemrég ítéltek börtönbüntetésre öt újságírót, akiknek az egyetlen bűne az volt, hogy egy kurdokkal szimpatizáló újság munkatársai voltak. Törökország és az Egyesült Államok viszonya ismét feszültté vált a kurd kérdés miatt. Amikor Erdogan Washingtonban járt, akkor testőrei véresre vertek kurd tüntetőket, akik békésen tiltakoztak a törökök elnyomó politikája ellen.

Washington a terrorizmus elleni harc hőseit ünnepeli a kurdokban, míg Törökország terroristának nevezi őket.

A szíriai külügyminiszterhelyettes, Fejszál Mektad pedig kijelentette: a légvédelem felkészült. Ha török harci gépek támadják a kurd milíciát Szíria területén, akkor lelövik őket. Hozzátette: ugyanígy visszavernek minden más támadást, amely a törökök részéről a kurd milíciát érné.

Háttérelemzésünket a helyzetről itt olvashatja.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!