Kezdőlap Címkék Török Áramlat

Címke: Török Áramlat

A Török Áramlatot is fel akarták robbantani az ukránok

0

Januártól már csak a Török Áramlaton keresztül jöhet az orosz földgáz Magyarországra, mert az ukránok felmondták a tranzitot. Az ukránok robbanthatták fel múlt szeptemberben az Északi Áramlat vezetéket, hogy megakadályozzák az orosz földgáz eljutását az Európai Unióba.

Minden bizonyíték erre utal – írja a Der Spiegel, amely komoly nyomozást szentelt az ügynek hiszen a csaknem egy évvel ezelőtt végrehajtott merénylet miatt Németország egész energiabiztonsága veszélybe került. Hasonló akciót Ukrajna a Török Áramlat ellen is tervez, ez pedig már a magyar energiabiztonságot is érintheti.

“Az akcióval csapást akartak mérni az állam működésére, ez támadás volt az állam biztonsága ellen” – így fogalmazta meg a jogi tényállást a német szövetségi bíróság. A vizsgálat teljesen titokban zajlik. Miért?

“Németország háború utáni történetében ez a legfontosabb vizsgálat a potenciális politikai következményei miatt”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú állambiztonsági tiszt a hamburgi lapnak.

A vizsgáló csoport tagjainak szigorúan tilos beszélgetni az ügyről még rendőr kollégáikkal is. Az ST – állami terrorizmus – 24 csapat azért dolgozik titokban, mert nagyon nagy a tét: ha kiderül, hogy az oroszok hajtották végre a merényletet, akkor ez háborús bűncselekmény. A NATO alapszerződés ötödik paragrafusa szerint: ha egy tagállam infrastruktúráját kritikus mértékben megrongálják, akkor életbe léphet a kölcsönös védelem.

Ha az ukránok voltak, akkor mi lesz az Ukrajnának nyújtott támogatással: a Leopard harckocsikkal és a többi fegyverrel? Ha az USA segítséget nyújtott az akcióhoz, akkor ez a NATO végét jelentheti?

A német kormány pragmatikusan áll az egész ügyhöz: ”nekem egyből az jutott az eszembe, hogy miképpen tudnánk hatékonyabban megvédeni magunkat” – nyilatkozta a belügyminiszter asszony. Nancy Faeser arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy

“egy ilyen akció a kritikus fontosságú infrastruktúra ellen óriási hatással lehet az emberek életére.”

A Der Spiegel és a közszolgálati ZDF televízió több mint kéttucat oknyomozó újságíróból állított össze csapatot, hogy kiderítse: mi történt valójában csaknem egy éve? Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 vezetéket, amely a tenger alatt köti össze Németországot Oroszországgal, és amelynek nagy jelentősége volt az egész Európai Unió földgáz ellátásában?  Az újságíró csapat bejárta szinte az egész világot: az Egyesült Államoktól Ukrajnáig, Moldovától Franciaországig.

Andromeda ködben

Az Andromeda nevű hajón vitték a robbanóanyagot a vízalatti gázvezetékhez, ezért ennek az útját vizsgálták nagyon alaposan. A jelek egyértelműen Ukrajna irányába mutatnak. Sokan idegen zászló hadműveletről beszélnek és írnak a merénylet kapcsán, de a bizonyítékok egyértelműen Ukrajnára utalnak – hangsúlyozza a Der Spiegel.

Kérdőjelek persze maradnak így is: miért nem tüntették el az Andromedát a merénylet után? Miért nem tengeralattjárót használtak hiszen így a búvároknak 80 métert kellett merülniük a robbanó anyagokkal együtt?

A német rendőrök januárban találták meg az Andromedát, és szerencséjük volt, mert az akció nyomait azonosítani tudták. Nyomozó kutyák kutakodtak a hajó fedélzetén, és megtalálták amit a rendőrök kerestek: a robbanóanyagok nyomát.

A felsőbb hatóságok kezdetben kétkedtek: egy ilyen átlagos hajó képes lenne ilyen akcióra?

A különleges rendőri nyomozó csoport bebizonyította: az Androméda szeptember 6-án útnak indult Warnemündéből, hogy felderítse a körülményeket, majd visszatért oda az akció végrehajtása után szeptember 26-án.

Ki bérelte ki a hajót? Egy varsói utazási iroda, melynek sem címe sem telefonszáma sincs. A cég egy 54 éves nő nevén van, aki Kijevben él. A nő kijevi telefonszámát felhívták az oknyomozó újságírók, de amikor közölték, hogy a Der Spiegel és a ZDF nevében érdeklődnek, akkor lecsapták a kagylót. Néhány nap múlva viszont felhívta őket “egy ukrán rendőrtiszt”, aki szabályosan megfenyegette őket.

Titkosszolgálati szervezésre utal, hogy a robbantó csapat román útlevelekkel igazolta magát amikor felszállt a hajóra.

Az állítólagos főnök, Stefan Marcu Moldovában fogadta az újságírókat. Felismeri az útlevelet, de az régi, már lejárt. Azt a tűzbe dobta. Csakhogy valaki mégiscsak azzal az útlevéllel igazolta magát a kikötőben – valószínűleg hamisítvány volt. Az útlevél Stefan Marcu nevére szólt, de a fénykép egy huszonéves katonát ábrázolt. Az újságírók kinyomozták: ő Valeri K, aki Dnyipro városában született, és a 93-as gépesített dandár katonája Ukrajnában.

A robbanóanyagot nem Warnemünde kikötőjében szállították a fedélzetre hanem egy eldugott kis kikötőben, Wiekben. Amikor az újságírók ott érdeklődtek, akkor visszakérdezett a kikötő főnöke: ugyanazt a helyet szemelték ki mint a terroristák?

Nem szívesen beszéltek az Andromedáról a kis kikötőben, de az kiderült: két Diesel motort is vettek, és beszerelték a hajóba.

“Ne csináljátok!” – üzente Amerika

A lengyel kormány hevesen bírálta az Északi Áramlat vezetékeket. Az ország erős embere, Jaroslaw Kaczynski egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a gázvezetéket Oroszország és Németország között. 1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta egymás között Lengyelországot.

A német újságírók Gdanskban érdeklődtek a robbantásos akció után, de falba ütköztek:

”Semmiféle bizonyíték sincsen arra, hogy lengyel állampolgár is részt vett volna az Északi Áramlat vezeték felrobbantásában”

– mondta az illetékes ügyész. Aki elmondta, hogy a lengyel határőrség igazoltatta a hajó utasait. A hajó ugyanis kikötött egy lengyel kikötőben, de az ügyész szerint “semmit sem vittek fel a fedélzetre.”

Az Északi Áramlat vezetékek 1224 kilométer hosszúak, az első vezeték 2012 óta szállított földgázt Németországba, több mint 60 milliárd köbmétert évente.

Az Európai Unió földgáz felhasználásának 16%-a érkezett a vezetéken keresztül Oroszországból. A második vezetéknek 55 milliárd köbméter volt az éves kapacitása, de sohasem működött. Nemcsak a lengyelek, de az amerikaiak és az ukránok is nagyon ellenezték az orosz gázvezetékeket.

Tavaly szeptember 26-án két robbanás tette tönkre az Északi Áramlat 1 vezetéket.

Később a GSG 9 német elit alakulat búvárai lemerültek, hogy felmérjék a károkat és nyomok után kutassanak.

Olyan mint Hollywoodban: látványos profi munka volt – állapította meg a német elit alakulat, amely kizárta annak lehetőségét, hogy amatőrök ügyködhettek volna.

Nem világos viszont, hogy miért robbantották fel kétszer is az Északi Áramlat 1 vezetéket miközben a másik vezetéket épen hagyták. A búvárok a mélyben valószínűleg összetévesztették a két vezetéket – mondták el szakértők az oknyomozó újságírónak.

A holland titkosszolgálat figyelmeztette az USA-t és Németországot, hogy Ukrajna szabotázs akciót készít elő az Északi Áramlat vezetékek ellen. Honnan tudták? A holland titkosszolgálat profi a kiber hadviselésben, és persze elsősorban az oroszokat figyeli, de észrevette ezt a tervezett ukrán akciót is.

A hollandok információi szerint Zaluzsnyij ukrán vezérkari főnök adta ki a parancsot az akcióra, de Zelenszkij elnököt nem tájékoztatta erről.

Az amerikaiakat viszont minden bizonnyal igen.

Miért nem reagált a német kormány a figyelmeztetésre? A titkosszolgálat jelentette az ukrán akció tervet, de Berlinben a kormány úgy vélte: nincs jelentősége az ügynek. Sem a rendőrséget nem tájékoztatták sem azt a német céget, amely a vezetékek biztonságáért felelős. A robbantások után elsőként Habeck energia minisztert tájékoztatták a kormányból, de bár ő egyben alkancellár is: semmit sem hallott a tervezett ukrán akcióról.

Mit csináltak az amerikaiak?

A figyelmeztetés a készülő ukrán akcióról nyáron érkezett, a washingtoni kormány egyből reagált: ne csináljátok! – ezt üzenték Kijevnek. Csakhogy az amerikai figyelmeztetést nem vették komolyan Ukrajnában, ahol emlékeztek arra, hogy az USA mennyire hevesen ellenezte a Németországot és Oroszországot összekötő gázvezetékeket.

Miért csinálhatták az ukránok?

Moszkvát akarták megfosztani jelentős jövedelmi forrástól – mondták biztonságpolitikai szakértők a Der Spiegelnek. A másik cél az lehetett, hogy Putyint végképp megfosszák attól, hogy a földgázzal zsarolja Németországot. Mi lesz így a német rendőrség vizsgálatával? Ukrajnában nem nyomozhatnak.

Jens Plötner, a német kancellár egyik tanácsadója nyíltan megkérdezte Zelenszkij elnök tanácsadójától: mit tud az ügyről? Andrij Jermak, az ukrán elnök tanácsadója, főnökéhez hasonlóan mindent tagadott.

A német kormány csapdába került, mert nem akar változtatni politikáján: Ukrajna támogatásán. Ugyanakkor viszont itt van egy bűnügy, amely egyértelműen Ukrajna felelősségére utal. Wolfgang Schmidt, a kancellár kabinetfőnöke tartja kézben a dolgokat. Őt informálják a vizsgálatról, nyilvánvalóan beszámol a kancellárnak, de másoknak nem.

Berlinben sokan úgy vélik: az oroszok hajtották végre az akciót, és azután az ukránokra terelték a gyanút. Az ellenzéki CDU biztonságpolitikai szakértője például erről van meggyőződve. Roderick Kiesewetter szerint ez egy idegen zászló titkosszolgálati művelet volt, melyet Moszkvából irányítottak.

“Minden opciót vizsgálunk: az orosz szálat is ellenőriztük, de semmilyen bizonyítékot eddig nem találtunk, a bizonyítékok Ukrajna irányába mutatnak”

– mondta Otte szövetségi ügyész a Bundestag belügyi bizottsága előtt.

Az ukránok nem állnak le: titkosszolgálati körökben forgó információk szerint a Fekete tenger alatt húzódó Török Áramlat felrobbantását is tervezték Kijevben – írja a Der Spiegel. Ez nagyon sok ország érdekét és energiabiztonságát sértené – beleértve Magyarországot is.

Elindult a gáz a Török Áramlaton

Áthaladt az első egymilliárd köbméter földgáz a Török Áramlat csővezetéken – közölte a Gazprom. Egyik ágán két év múlva érkezhet hozzánk az orosz gáz ezen az úton.

Megkezdte Oroszország a kútba esett Déli Áramlat utódjaként gründolt Török Áramlaton keresztül a földgáz szállítását Dél-Európa felől. A Gazprom közlése szerint az első egymilliárd köbméter 54 százalékát Törökországba, 46 százalékát pedig a bolgár határra szállították. Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic elnök, valamint Bojko Boriszov bolgár kormányfő hivatalosan január 8-án Isztambulban avatta fel a Török Áramlatot.

A Török Áramlat Európába irányuló, második ágának szerb szakasza decemberben készült el. A tervek szerint Bulgária és Magyarország 2020 végéig fejezi be a vezeték rá eső részének lefektetését. Ez az ág évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállíthat. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriába, 2,5 milliárd Szerbiába, 6 milliárd pedig Magyarországra érkezik (ez az éves hazai gázigény kétharmadát elégíti ki). Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába fognak szállítani.

Hozzánk először 2021 végén, 2022 elején jöhet gáz a Török Áramlaton keresztül

– mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára ma az állami tévében. A vezeték bővítése Bulgária, Szerbia és Magyarország irányába folytatódik – tette hozzá.

A Török Áramlat

célja az is, hogy kikerülje Ukrajnát.

Ez komoly aggodalom az orosz terjeszkedés gazdasági formája miatt. Továbbá amiatt, hogy Ukrajna eleshet a területén át vezető gáz áthaladásából származó tetemes összegű tranzitdíjtól, ami növeli az ország nehézségeit és az esetleg folytatódó orosz nyomás hatását. Ezt a félelmet mérsékli, hogy december végén megszületett a megállapodás az orosz gáz ötéves ukrajnai tranzitjáról Európa felé.

Magyarország jelenleg – nyugati irányból – Ausztrián keresztül vehet földgázt, ahová délről, például Észak-Afrikából érkezik az energiahordozó. Az európai piacra még Norvégiából jön jelentős mennyiségben a nyersanyag – mondta Kaderják. Valójában Magyarország nyugati irányból az Északi Áramlat németországi ágán keresztül tudunk szintén orosz gázt is venni. (Alternatíva még a cseppfolyós földgáz, amely számos fogadóterminálon keresztül jelenhet meg az európai piacon – mondta Kaderják. A Horvátországban épülő, cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminálon keresztül is közvetlenül juthatna a magyar piacra az energiahordozóból, de ehhez még megállapodásra kell jutni az ottani kormánnyal.)

Az Európába érkező

orosz gáz újabb útja lesz az Északi Áramlat 2.

Ennek építését be kell fejezni, azzal Németország és más európai országok is nyerni fognak – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen megtartott találkozója után bő két hete. Szerinte mindenki érdekelt a gázellátás diverzifikálásában, és az Északi Áramlat 2 kereskedelmi projekt, amelynek befejezését Németország a meghirdetett amerikai szankciók ellenére is támogatja. Mint mondta, Németország nem lát Oroszországtól való egyoldalú függőséget a gázszállítások terén. Putyin azt mondta, hogy a gázvezetéket Oroszország képes egyedül is befejezni, bár elismerte, hogy az építkezésben részt vevő cégek ellen bevezetett amerikai büntetőintézkedések miatt a megvalósítás több hónapos késedelmet szenved. A vezetéket ennek ellenére még idén, de legkésőbb a jövő év első negyedében üzembe fogják helyezni.

Újabb gázvezetékek Európába(n)

Szerdán a Török Áramlat egyik szakaszát avatták fel Isztambulban, és már készülőben van az Izraelből induló EastMed. Előbbi elér minket is, de az USA szankcióval fenyegetőzik az orosz befolyás miatt.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán felavatta Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait. (A gázcsap jelképes elfordításakor Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdogan mellett pedig Aleksandar Vucic szerb elnök állt.) Putyin a ceremónia előtt tartott beszédében kijelentette: a Moszkva és Ankara közötti együttműködés az akadályoztatási kísérletek ellenére minden téren fejlődik.

Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó gázvezetékek megépítéséről. Az egyik cső (a Kék Áramlat) kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait,

köztük Magyarországot látja el orosz földgázzal.

A vezeték két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméter kapacitású lesz. (Magyarország éves gázigénye 7-8 milliárd köbméter.)

A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa.

Még délebbről is indul gáz

Az orosz gáznak teremt konkurenciát az EastMed nevű jövőbeni gázvezeték, amelynek szerződését január elején írta alá Athénben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök, és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök. A vezeték az Izrael partjainál kitermelt földgázt szállítja Európába tengeralatti vezetéken.

Az  1900 kilométer hosszú cső előbb

Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához

vezeti el a földgázt. Az üzlet értéke 5,8 milliárd dollár. A tervek szerint később egy másik vezeték is épül, amely Olaszország partjaihoz szállítja el az Izraelnél néhány éve felfedezett energiahordozót.

Forrás: zerohedge.com

A gigaberuházás

az európai földgázigény tíz százalékát lesz képes kielégíteni.

A vezetéken évente 9-12 milliárd köbméter földgáz érkezhet a kontinensre a Földközi-tenger délkeleti partjaitól. A gázvezetékeket először a Ciprusig tartó 170 kilométeres szakaszon fektetik le, majd öt éven belül elkészülnek a további szakaszok Görögország és Olaszország felé.

A Globes című izraeli gazdasági újság korábbi írása szerint az EastMed Achilles-sarka az orosz földgázénál sokkal magasabb kitermelési költsége, a tenger alatti szállítás nehézségei, valamint a görög és ciprusi tengerfenék vulkanikus mozgásai. Az új gázhálózat kiépítése ezzel együtt is

alternatíva lehet Európa számára az orosz földgázzal szemben, és kihívást intéz a Török Áramlatnak.

Izrael néhány éve több, mint 900 milliárd köbméter, több földgáz-mezőn elhelyezkedő gázkincset fedezett fel földközi-tengeri partjainál. A kutatások újabb 2200 milliárd köbméter létét feltételezik.

Az USA ferde szemmel nézi

Különösen a Török Áramlat esetében feltételezhető, hogy nem lesz sétagalopp a megépítés. Nem csak a tetemes költség és hosszúság miatt, hanem mert

az Egyesült Államok erősen ellene van újabb orosz gázvezetékek létesítésének.

S ha Donald Trump nem lenne fasírtban az új Ukrán vezetéssel (az esetleg impeachmentbe torkolló politikai zsarolás miatt), akkor az is szempont lenne, hogy a vezetékkel megkerülhető Ukrajna az Európát ellátó gáz bővítésekor, ami még kiszolgáltatottabbá teszi szomszédunkat az orosz birodalmi törekvésekkel szemben. (Ezt a veszélyt enyhíti, hogy decemberben Oroszország és Ukrajna megegyezett a gáztranzit fenntartásáról. A szerződés értelmében az első évben Gazprom legalább 65 milliárd köbméter gáz tranzitját garantálja Ukrajnán keresztül, a következő négy évben pedig 40-40 milliárd köbméterét.)

Mindazonáltal karácsony előtt Trump aláírta a rekord összegű védelmi költségvetési törvényt, amely – amellett, hogy pénzt ad az űrhaderő létrehozására is –

szankcionálja az Európába irányuló két új orosz gázvezeték építésében,

az Északi Áramlat 2-ben és a Török Áramlatban résztvevőket. A törvény büntetéssel sújtja az ezek lefektetésében és megépítésében közreműködő hajótársaságokat és vállalatokat is. Az elnök feloldhatja e szankciókat abban az esetben, ha bizonyítani tudja a kongresszusnak, hogy az Egyesült Államok képes volt minimálisra csökkenteni azt a lehetőséget, hogy a Kreml saját politikai céljaira használja a vezetékeket.

Az Allseas nevű svájci-holland vállalat a törvény hírére bejelentette, hogy felfüggeszti az Északi Áramlat 2 vezeték építésében vállalt munkálatait. Az Allseas a vezeték lefektetési munkálatainak egyik alvállalkozója.

Putyin-Erdogan

Az orosz elnök hivatalosan a Török áramlat nevű tengeralatti földgázvezeték felavatására érkezik Törökországba, de a feszült közel-keleti helyzet sokkal inkább foglalkoztatja a csúcstalálkozó résztvevőit.

Irán rakétákkal támadott amerikai támaszpontokat válaszul arra, hogy az amerikaiak kilőtték Szulejmani tábornokot, az Al Kudsz parancsnokát a bagdadi repülőtér közelében. „A válaszunk Szulejmani meggyilkolására az lesz, hogy kiűzzük az Egyesült Államokat a Közel Keletről” – közölte Rohani iráni elnök. Mind Putyin mind Erdogan óvatosságra inti a két felet, mert tartanak egy nyílt háborús konfliktustól az USA és Irán között.

Él-e még a katonai hármas szövetség?

Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen összeültek az utóbbi időben, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keleten. Ennek eredményeképp sikerült sarokba szorítani Asszad elnök ellenfeleit Szíriában. Csakhogy míg az oroszok és az irániak teljes mértékben támogatják Asszad elnököt addig a törökök „nem benne látják a jövő emberét”. Törökország fegyveres erői elfoglalták Idlib tartomány egy részét, és ott is akarnak maradni miközben Asszad és az őt támogató Oroszország és Irán kiáll Szíria szuverenitása mellett.

Líbia is megosztja a hármas szövetséget, mert Erdogan elnök katonákkal támogatja a központi kormányt miközben az oroszok inkább a vele szemben küzdő Haftar tábornokot támogatják. Putyinnak és Erdogannak tehát bőven van miről tárgyalnia miközben fél szemmel Trump elnököt figyelik hiszen mindkettőjük számára az USA kapcsolat számít igazán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK