Kezdőlap Címkék Timmermans

Címke: Timmermans

Van még lejjebb? – 1. – 2019. június

Van, de azért engedtessék meg nekem egy pár percre had szörnyülködhessem egy kicsit.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a visegrádi összefogás áttörő győzelmét hozta a mögöttünk hagyott uniós csúcs. Brüsszelben nemcsak a magyarokat és Magyarországot sértegető, korrupciós ügybe keveredett Manfred Webert sikerült megbuktatni, hanem az is eldőlt, hogy Soros György legfőbb szövetségeséből, Frans Timmermansból sem lesz bizottsági elnök. (Origo)

Persze tudjuk, a V4-ek meg Orbán tenyeréből esznek és Orbán szavait isszák.

A kormányfő azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak. E fenti mondattal teljesen egyetértek.

Senki nem is sértette meg a magyarokat, minden negatív megjegyzés Orbánnak és kormányának szólt. Azért ne legyünk büszkék magunkra, sajnos mi magyarok is felelősek vagyunk azért, hogy harmadszorra is hagytunk egy ilyen kormányt kétharmaddal garázdálkodni a mi nevünkben.

Még jó, hogy van egy Macron nevű francia, aki nem átall egy olyasfajta Európát álmodni nekünk, ahol nem elég, hogy demokratizmus van, de még a liberalizmus is felüti elképzeléseiben a fejét.  Neki elvi okokból nem felel meg Manfred Weber, nevezetesen azért mert – szerinte hibásan – sokkal inkább a német érdekek képviseletében jelentkezett az elnöki pozícióra, mintsem egy egységes európai vízió megvalósításának érdekében.
(Ez egyébként nagyon okos mondat volt tőle, mert nem csukja be a további tárgyalások előtt a kaput, sőt pozíciót vesz fel a folytatáshoz!)

Tehát Macron nem Orbán platformján utasítja el Webert, sőt kikötötte, hogy míg a Fidesz az EPP tagja, nem is tárgyal megállapodásról. ne legyenek kétségeink:  amennyiben a jövő hétvégére összeáll egy bármilyen megállapodás-csomag a fontosabb pozíciók betöltéséről abban a Fidesznek egy mikronnyi szerepe sem lesz!

Miniszterelnökünk a saját jól felfogott érdekében szavazott a fenti két politikus ellen, mert nagyon jól tudja, hogy az előbb említett urak kitennék Őt és pártját bármelyikük demokratikus pártcsaládjából.

A nagy örömködés közepette arról megfeledkeznek a most Weberék elbukásának élharcosai, hogy ha maradnak is a Néppártban, annak frakcióvezetőjét továbbra is Manfred Webernek fogják hívni, akit Angela Merkel az utolsó leheletéig támogat, s akiről köztudott, hogy idővel megbocsát, de nem felejt! Az pedig nem túl jót jelent Magyarországnak.

Pávatánc bezárva.

Még egyszer Von Der Leyenről és Orbánról

Szabó Zoltán velem vitatkozva ecseteli jegyzetében (itt) Ursula von der Leyennek, a CDU alelnökének erényeit, akit az Európai Tanács az Európai Bizottság elnökének jelölt. Feleslegesen teszi, hiszen von der Leyent én is nagyszerű asszonyként, elkötelezett demokrata politikusként, a föderatív Európa híveként jellemeztem írásomban (itt), mellyel Szabó fontosnak tartja vitatkozni.

Abban sincs köztünk vita, hogy az EU új vezetőinek személyével – egyikével sem – teljesül Orbánnak az EP-választás előtt megfogalmazott törekvése, hogy az új vezetők bevándorlás-ellenesek és a föderatív Európával szemben a „nemzetek Európájának” hívei legyenek. Mivel az új Európai Parlamentben fennmaradt a föderatív Európa híveinek kétharmadot meghaladó többsége, és nagy többségben vannak az Európai Tanács tagjai, a kormány- illetve államfők között is, ilyen vezetők választására semmi esély nem volt. Nem most dőlt ez el, hanem a május 26-i EP-választáson, illetve az egyes országokban lezajlott választásokon, amelyeken a „nemzetek Európájának” hívei csak a visegrádi országokban és Olaszországban jutottak meghatározó szerephez.

Akkor miben nem értünk egyet? Abban, hogy volt-e valami, ami mégis

csak Orbán szándéka szerint történt, illetve, hogy volt-e neki érdemi szerepe abban, ami végül is történt Brüsszelben.

Orbán, mint tudjuk, szemben áll az európai integráció elmélyítésével, az Unió nemzetek feletti jellegének erősítésével, a Brüsszel által gyakorolt hatáskörök kiterjesztésével, és ezt hívja „nemzetek Európájának”, ami Gauland (AfD), Salvini (Liga) és Strache (FPÖ) szóhasználata szerint „hazák Európája”. Ezt szegezi szembe a szélsőjobb az Unió föderatív fejlődésével, aminek végcélja lehet egyesek (mint Guy Verhofstadt, Ursula von der Leyen, Martin Schulz és a DK) szerint az „Európai Egyesült Államok”. A csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer, amely szerint az Európai Bizottság elnökét az európai pártcsaládoknak Európa-szerte kampányt folytató, programjukat az európai választók elé terjesztő jelöltjei közül az európai polgárok szavazatainak száma alapján választják ki, s ezt a jelölésnél a kormány- illetve államfők figyelembe veszik, ahogyan az öt éve történt, a föderatív Európa logikájának felel meg. Az viszont, ha a kormány- illetve államfők egyezkedésével dől el, hogy ki legyen a Bizottság elnöke, függetlenül a kampánytól, és az Európai Parlament számára csak megszületett döntés jóváhagyása marad, inkább a „nemzetek Európája” logikájához illeszkedik.

A csúcsjelölti rendszert sokan bírálják, következetlen megoldásnak tartják, hiszen például Weberre csak Bajoroszágban, Timmermansra csak Hollandiában, Vestager asszonyra csak Dániában lehetett szavazni, de az még sem tagadható, hogy az Európa-szerte kampányoló csúcsjelöltek szerepe a föderatív Európa irányába mutat.

Az a tény, hogy az idei EP-választás után a csúcsjelölti rendszert gyakorlatilag zárójelbe tették, és kormány- illetve államfők olyasvalakit jelöltek a Bizottság élére, aki nem volt csúcsjelölt, nem vett részt az EP-kampányban, s semmit sem mondott ott az elképzeléseiről, az 2014-hez képest – függetlenül a jelölt személyes politikai tulajdonságaitól – visszalépés a föderatív irányba történő fejlődéshez képest. Márpedig a csúcsjelölti modellel szemben egyfelől a francia elnök lépett fel, elsősorban Manfred Weber személye miatt, akiben nem bízott, másfelől pedig az Orbán vezette visegrádi csoport. Angela Merkel többször is állást foglalt a csúcsjelölti modell mellett, és annak megmentésére állapodott meg Osakában Macronnal és másokkal Frans Timmermans elnökjelöltségében. Ezt a megoldást egyrészt a Néppárton belül utasították el, másrészt pedig a visegrádiak. Orbán éppen arra hivatkozva, hogy a csúcsjelölti rendszer megkérdőjelezi az Európai Tanács, vagyis a kormány- illetve államfők hatáskörét, vagyis a föderatív Európa irányába jelent elmozdulást. Hogy végül az érdemi döntés nem a választáson, nem az Európai Parlamentben, hanem a kormány- és államfők egyezkedésében született meg, abban Orbánnak illetve a visegrádi négyeknek kétségtelenül volt valamennyi szerepe, és az eljárás ilyen átalakulása nem kedvező fejlemény. Akkor sem, ha a végeredmény nem rosszabb, mint ha Webert vagy esetleg Timmermanst választhatná meg az Európai Parlament.

Én azt az állítást vitatom, hogy Orbán szerepe jelentéktelen lenne az európai politikában. Természetesen nincs többsége, ezért arra nem volt esélye, hogy a vezetők kiválasztásában az ő szándékai érvényesüljenek.

A politikában ugyanakkor az is fontos, hogy kihozza az ember egy adott helyzetből, ami kihozható. Az adott helyzetben ez Orbán számára az volt, hogy itthon, hívei szemében erősnek mutatkozzon, és európai szinten – mind szélsőjobboldali szövetségesei, mind a vele szembeálló, a föderatív Európára törekvő vezetők szemében is – olyan valakinek, akivel így vagy úgy, de számolni kell. Ezt sikerült elérnie. Ha Angela Merkel azt mondja, hogy nem választhattak valakit meg százmillió európai, vagyis Olaszország és a visegrádi négyek ellenében, akkor hiába mondja Szabó, hogy ezt nem kell komolyan venni, én Angela Merkelt mindig komolyan veszem. Kezdettől fogva figyelemmel kísérem pártelnökként illetve kancellárként tett nyilatkozatait, és sosem tapasztaltam, hogy ne mondott volna igazat, hogy ne azt mondta volna, amit gondolt. (Tudom, Budapestről nézve ez furcsa, de így van.) Martin Schulz is azon háborgott SPD-politikusként, hogy Merkel (és Macron) Orbánnak és Kaczyńskinak engedett. Maga Manfred Weber is Macron mellett Orbánnak tulajdonította a bukását. Macron és Merkel fontosnak tartotta, hogy von der Leyen jelöléséről elsőként Orbánnal beszéljen.

Az nem Orbán „fényezése”, „ajnározása”, ha szembenézünk vele, hogy politikáját, amelyet mi nem egyszerűen elfogadhatatlannak tartunk, hanem Magyarország számára végzetesnek, és Európa számára is veszedelmesnek, átgondoltan, ügyesen és a maga szempontjából valamennyire eredményesen képviseli.

Csak megismételni tudom: önmagát csapja be, aki „páriának”, „bohócnak” nevezi őt, alábecsülve képességeit és teljesítményét.

Eddig a köztünk fennálló fő nézeteltérésről írtam. Van azonban még valami, amiben nem értünk egyet. Szabó von der Leyen asszonyt méltatva odáig megy, hogy azt mondja: „Ha von der Leyen történetesen magyarnak születik, ma minden bizonnyal a DK politikusa lenne.” Én ezt kizártnak tartom. Szabót az téveszti meg, hogy Ursula von der Leyen határozott híve annak az európai humanista–demokratikus konszenzusnak, amelyet a második világháború óta, annak szörnyűségeiből tanulva Európa konzervatív, liberális, szocialista és zöld pártjai egyaránt vallanak, s ami megkülönbözteti őket a szélsőjobboldali pártoktól, és természetesen a DK is ennek a konszenzusnak a talaján áll. Szemben áll ebben a Fidesszel és a Jobbikkal, és következetesebben utasítja el az orbáni nacionalizmust, mint a többi demokratikus parlamenti párt. Ezen a konszenzuson túl azonban alapvető nézeteltérések választják el a kereszténydemokratákat a szocialistáktól, és Ursula von der Leyen az előbbiekhez, a DK az utóbbiakhoz tartozik. Hogy konkrét legyek:

a DK a 2014-es választás követően több lépésben végrehajtott egy határozott baloldali fordulatot. (Nem én jellemzem így a DK politikai irányvonalának megváltozását, hanem Molnár Csaba, és joggal jellemezte így.)

Ami ebből kevésbé fontos, de nem mellékes: míg korábban a DK az 1989-es köztársasági alkotmány talaján állt, e fordulat jegyében ma már közvetlen elnökválasztást szorgalmaz, visszatérve a korábbi MSZP-s (és kisgazda) felfogáshoz. A közjogi rendszer ilyen megkérdőjelezése egy CDU-politikus számára nyilvánvalóan nem elfogadható. Ami ennél fontosabb: a DK a baloldali fordulat részeként általános bér- és nyugdíjemelést szorgalmaz, függetlenítve azt a magyar gazdaság teljesítőképességétől. Ezt az irányvonalat konkretizálták az idei EP-kampányban az európai minimálbér és európai minimálnyugdíj (továbbá európai családi pótlék) programba iktatásával, melyeket nem hazai forrásból, hanem az „európai multiadóból”, vagyis nyilvánvalóan nagyrészt a gazdagabb uniós tagországokban beszedett különadóból finanszíroznának. Ez azt jelentené, hogy nem érjük be a fejlesztést szolgáló kohéziós támogatásokkal, amelyek eddig ömlöttek Magyarországra és a többi új tagállamba, hanem a folyó fogyasztást finanszírozó támogatásokat is várunk a nettó befizető országok adófizetőitől. Ezek az ötletek egy német kereszténydemokrata számára nyilvánvalóan vállalhatatlanok (mellesleg egy magyar liberális számára is, aki a DK öt évvel ezelőtti EP-kampányában előadott korábbi változatuk miatt kényszerült lemondani a DK alelnöki tisztségéről).

A DK egykor arra alakult, hogy szocialisták, liberálisok és konzervatív demokraták számára egyaránt politikai hazát kínáljon, de erről a párt vezetői lemondtak.

Azt, hogy az Unóban azonos szintre hozzák a régi és az új tagországok jóléti támogatásait – ahogy ezt az EP-kampány heteiben itthon hallottuk –, a május 16-án Weberrel folytatott német tv-vitában még Timmermans szocialista csúcsjelölt is elutasította. Ráadásul a DK-kampányban nem a tengerentúli digitális óriások, hanem általában a „multik” külön megadóztatásáról volt szó, amivel a DK sajnálatos módon felzárkózott a magyar politikában elterjedt multiellenes hangulatkeltéshez. Ez aligha találkozik Ursula von der Leyen asszony ízlésével (és persze az enyémmel sem). Nem, Zoli, ha Ursula von der Leyen magyar lenne, egészen biztosan nem lenne a DK tagja, s ha a magyarországi választáson kellene szavaznia, gondban lenne, hogy mit tegyen, hiszen politikai elveinek megfelelő párt nem szerepel a magyar szavazólapon.

A pária blokkol

Eörsi Mátyás keresetlen egyszerűséggel bohócnak nevezte a Klubrádióban Orbánt, akit szerinte meg sem említettek Timmermans elnökjelöltségének bukása kapcsán, csak a visegrádiakról esett szó. Erről Molnár Csaba korábbi kampánya jut eszembe, aki az ATV-ben is, a Klubrádióban is, újságcikkben is azt adta elő jól tájékozott EP-képviselőként, hogy Orbánt Brüsszelben senki sem veszi komolyan, ő csak itthon erős, Brüsszelben az európai politika páriája, akinek nincs befolyása az ügyekre.

Az elmúlt napok ennek ellenkezőjéről szóltak. Manfred Webert, a Néppárt csúcsjelöltjét nemcsak Orbán és a többi visegrádi ország miniszterelnöke, de Macron francia elnök is elutasította, így került le a megválasztása a napirendről. Az Európai Parlament frakciói viszont mindenképpen ragaszkodtak a csúcsjelöltek elvéhez, akik a nyilvános kampányban ismertették az Európai Unióra vonatkozó elképzeléseiket az európai választókkal, és amelynek jegyében öt éve a Néppárt által jelölt Jean-Claude Juncker lett a Bizottság elnöke. Ezért állapodott meg az osakai csúcson Macron és Merkel Timmermans szocialista csúcsjelölt személyében, akit a kampány és korábbi biztosi tevékenysége alapján jól ismerhettek az európai polgárok. Ez a javaslat a visegrádi négyek és Olaszország ellenállásán bukott meg. Igaz, nélkülük is meglett volna a kettős többség (az országok számát és lakosságszámát tekintve), mégsem szavazták le a visegrádiakat és Olaszországot.

Merkel azt nyilatkozta: nem választhatunk elnököt százmillió európai polgár ellenében. Így jutottak el – alighanem Macron kezdeményezésére, Merkel egyetértésével – Ursula von der Leyen személyéhez.

A német kormány minisztere, a CDU alelnöke nagyszerű asszony, felvilágosult politikus, a nacionalizmus, mindenféle kirekesztés határozott ellenfele. Azzal tele van a magyar internet, hogy von der Leyen az Európai Egyesült Államok híve, aki a Bundestagban – Merkeltől eltérően – igent mondott a melegházasságra. Arról kevesebb szó esik, hogy mennyire kritikusan reagált Trump megválasztására, vagy, hogy amikor Wehrmacht-szimbólumok kerültek elő a Bundeswehr egyes laktanyáiban, von der Leyen minden ilyesmit megtiltott azzal, hogy a Bundeswehr a náci Németország hadseregével semmiféle kontinuitást nem vállal, csak a Hitlerrel szembeni ellenállók öröksége a kivétel. Nemigen van olyan politikusa a CDU–CSU-nak, akinek nézetei távolabb állnának Orbánétól, mint éppen ő. Vannak olyan politikusok a CDU-ban, akik bírálták Merkel menekültpolitikáját, de ő mindig kiállt mellette.

Az Orbán által megfogalmazott hármas kritériumnak, hogy az új vezető legyen bevándorlás-ellenes, akarja megőrizni Európa keresztény jellegét és legyen híve a „nemzetek Európájának”, a legkisebb mértékben sem felel meg.

Azok a Fidesz-támogatók azonban, akivel Orbán el akarja hitetni, hogy általa támogatott személy lesz az Európai Bizottság új elnöke, keveset tudnak erről.

Mégis: Ursula von der Leyen mint bizottsági elnök jobb lehet Orbánnak, mint Timmermans lett volna. Egy dolog, hogy milyen politikai nézeteket vallott a CDU alelnökeként, a Merkel-kormány minisztereként, és egy másik dolog, hogy mit fog képviselni, mit képviselhet majd bizottsági elnökként. Timmermanst korábbi állásfoglalásai elkötelezték a jogállam lengyelországi és magyarországi felszámolásával szemben, a menekültkérdés humánus kezelése mellett. Ebbéli elkötelezettségét európai tévénézők milliói előtt adta elő a csúcsjelöltek vitáiban az EP-választás előtt, és korábban EU-biztosként is egyértelművé tette. Von der Leyen nincs ilyen módon elkötelezve, tehet olyan engedményeket bizottsági elnökként, amilyeneket személyes politikai nézetei alapján nem tenne meg.

Be kell tehát látnunk: Orbánnak, akit Molnár Csaba rendszeresen az európai politika páriájának, Eörsi Mátyás legutóbb bohócnak nevezett, sikerült megakadályoznia Timmermansnak, Macron és Merkel közös jelöltjének bizottsági elnökké választását. Sok év kitartó munkájával hozta létre és erősítette meg a visegrádi kormányok szövetségét, és politikai szövetséget kötött Matteo Salvinival, az olasz kormány erős emberével. Az a reménye, hogy a szélsőjobbnak az Európai Parlamentben lesz blokkoló kisebbsége, nem valósult meg.

Az Európai Tanácsban, a huszonnyolc miniszterelnök döntéshozatalában viszont ezt, ha számszerűen nem is, politikai értelemben sikerült megteremtenie. Amikor az őt kiszolgáló „elemzők”, a kormánymédia kommentátorai arról beszélnek, hogy győzött Brüsszelben, nem minden alap nélkül mondják ezt.

(Miközben persze félrevezetik hallgatóságukat, amikor hallgatnak a jelöltek politikai karakteréről.)

Orbán már lerombolta a magyar jogállamot, a magyar demokráciát, és ezekben a hetekben is öles léptekkel halad tovább ebben az irányban. Átgondoltan épített fel az országban egy önkényuralmi rendszert. Joggal véli úgy, hogy egy erős, föderatív Európai Unióval, amelynek építésén az Unió nyugat-európai vezetői munkálkodnak, rendszere nem férne össze. El van szánva arra, hogy lerombolja a föderatív elemeit megtartó és bővítő Európai Uniót, és ebben is ért el eredményt, amikor blokkolta bármely, a föderatív Európa modelljét követő csúcsjelölt megválasztását. Megvolt ehhez Brüsszelben is az ereje. Súlyos konfliktust váltott ki a Bizottság és a Parlament között, sőt a német kormánykoalíció pártjai között is. Ez akkor is így van, ha az új tisztségviselők nézetei legalább olyan távol állnak Orbánétól, mint elődeikéi. Brüsszelben sem bohóc, nem pária, hanem elszánt , és szövetségeseket szerezni is képes ellenfele a föderatív Európai Uniónak.

Kevés nagyobb hibát követhetünk el a politikában, mint ha alábecsüljük politikai ellenfelünk erejét. Aki páriának, bohócnak nevezi Orbánt, ezt a hibát követi el. Rosszul teszi.

Timmermans jogállamisági eljárást helyezett kilátásba

0

Az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a jogállamisági eljárást Románia ellen, ha az életbe lépteti a büntetőjog áprilisban elfogadott módosításait.

Frans Timmermans figyelmeztette a román vezetőket egy pénteken keltezett levélben, amelyet hétfőn tett közzé a G4Media ellenzéki hírportál.

A bizottság első alelnöke szerint a büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvénykönyv és a korrupciós bűncselekményekről szóló jogszabály múlt hónapban megszavazott módosításai gyakorlatilag büntetlenséget biztosítanak az elkövetőknek egy sor bűncselekmény – köztük korrupciós cselekmények – esetében.

A szankciókat korábban is kilátásba helyező Timmermans első ízben fenyegette meg Romániát a 7-es cikk szerinti eljárással.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 10. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szijjártó leleplezte: a csúcsnak nevezett jelöltek mindegyike alkalmatlan arra, hogy európai intézményt vezessen. A PestiSrácok elmagyarázza, hogy Kurz és Weber parasztvakítást művel, mikor azt ígéri, hogy a lisszaboni szerződés korrekciójával fogja megreformálni a kátyúba került uniós intézményrendszert. A Magyar Hírlapból megtudhatjuk, hogy a szocialisták megint lebuktak, Tóth Bertalan MSZP-elnök Pekingben járt.

Szijjártó szerint a csúcsnak nevezett jelöltek mindegyike alkalmatlan

Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének vállalnia kell a felelősséget azért, hogy Európába több mint másfél millió illegális bevándorló jött – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Szijjártó Péter hozzátette: a szocialista politikus személyes felelősséggel tartozik azért, hogy az EB „ilyen botrányosan gyenge teljesítményt” nyújtott az elmúlt öt évben, valamint azért, hogy Európa folyamatosan veszített versenyképességéből és a biztonsági helyzet egyre romlott.

Közölte: az európai pártcsaládok által „csúcsnak nevezett jelöltek” mindegyike alkalmatlan arra, hogy európai intézményt vezessen.

A miniszter az M1 aktuális csatornán a hétfői Trump-Orbán találkozóról azt mondta: az jó alkalom lesz arra, hogy összehangolják a két ország álláspontját a nagy világszervezetekben a migráció kérdésében.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok és Magyarország azon hat ország közé tartozik, amely nemmel szavazott az ENSZ globális migrációs csomagjára.

Erensto Araújo brazil külügyminiszter csütörtöki látogatásáról azt mondta: új dimenzióba lép a magyar-brazil együttműködés.

Jair Bolsonaro brazil elnök elfogadta a magyar miniszterelnök meghívását, és a kormány stratégiát fogadott el a magyar-brazil kapcsolatok fejlesztéséről, ami azért fontos, mert Brazília a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága – tette hozzá. (MTI: Szijjártó: Timmermansnak vállalnia kell a felelősséget a migrációért)

Az osztrák kancellár és Weber néppárti csúcsjelölt reformötlete hülyeség

Párját ritkítja az a parasztvakítás, amit Kurz és Weber művel, mikor azt ígéri, hogy a lisszaboni szerződés korrekciójával fogja megreformálni a kátyúba került uniós intézményrendszert. A szimpatikusnak tűnő terv bizonyára szavazatot is hoz majd, még akkor is, ha úgy marhaság, ahogy van. Még akkor is, ha mindeközben a demokratikus alapértékekre hivatkoznak és kimondják a kimondhatatlant, miszerint a Soros-kampánnyal sértettük meg az unió alapértékeit. Lemaradtunk volna valamiről? Vagy a korrigált lisszaboni szerződésben Soros alapérték lesz majd?

A korrekciós reformötlet az osztrák kancellártól származik, de a szuperjelölt órákon belül a homlokára csapott és bőszen bólogatni kezdett. Persze könnyű a szavakkal ilyenkor játszani és grandiózus terveket megfogalmazni; főként, hogy az átlag uniós polgárnak halvány gőze sincs a lisszaboni szerződésről. Mindenesetre úgy tűnhet, hogy ezek a politikusok megértették, hogy valami nincs rendben a rendszerrel és konkrét javaslatuk is van. Holott egy egyszemeszteres joghallgató is tudja, hogy a lisszaboni szerződést lehetetlen úgy módosítani, hogy emberközelibb, érthetőbb, működtethetőbb és demokratikusabb legyen az unió. Az pedig, hogy ettől „észhez térne” Orbán Viktor, aki a Soros-kampánnyal sértette meg az uniós alapértékeket, egyszerűen nonszensz. Mert ilyen alapérték a hülyék hülyéje szerint sincs… (PestiSrácok: Lisszaboni szerződés és Soros mint uniós alapérték)

A szocialisták megint lebuktak

Abban már igazán semmi meglepő nincs, hogy a szocialisták megint lebuktak. Azt régóta tudjuk, hogy a hazudozás a lételemük, a szavak náluk már legalább hét-nyolc évtizede elveszítették eredeti jelentésüket.

Amikor demokráciáról meg szabadságról harsogtak, akkor mindenki nyugtalanabbul kezdett el aludni, mert senki sem tudta, mikor jön érte a fekete autó. Amikor szocialista tulajdonról fecsegtek, félve néztek körbe az emberek: mit rabolhat még el tőlük a párt… Az MSZP, bár nevet váltott, valójában hordozza magában az MSZMP, az MDP örökségét.

Tóth Bertalan MSZP-elnök, aki egyébként arról híres, hogy… Hát, hirtelen nem is tudom, miről, még az arcát is nehéz felidézni, szóval a magyar történelem egyik legszürkébb pártelnöke részt vett Pekingben az Egy övezet, egy út nemzetközi konferencián, de nem ám a nyilvános rendezvényeken, hanem a kommunista testvér- és utódpártoknak fenntartott szekcióban. Mi ebben a hír? – kérdezheti bárki.

Hiszen Orbán Viktor és a kormány több tagja is ott volt Pekingben. Nos, a hír az, hogy pártelnök úr ezt a kis kínai kalandját igyekezett titokban tartani, de, mint említettem, már kevés tálentumuk van a lebukás elkerülésére.

A hírnek az ad különös fénytörést, hogy Tóth úr néhány éve még hevesen ellenezte a magyar kormány Kína felé nyitását. (Magyar Nemzet: Selyemzsinór)

Ismerje meg Frans Timmermanst, az európai szocialisták csúcsjelöltjét

0

Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. A Raw Politics második vendége Frans Timmermans, az európai szocialisták csúcsjelöltje volt. Timmermansnak a nézők is feltehették kérdéseiket.

Kicsoda Frans Timmermans?

Frans Timmermans azt mondja magáról, hogy európainak született, és ezt hét nyelven tudja bebizonyítani.

Az oroszt azért tanulta meg, hogy hadifoglyokat hallgasson ki, még a Vasfüggöny leomlása előtt. Timmermans 1994-ben lépett be az európai politikába, a néppárti Hans Vandenberg biztos asszisztenseként. Ezután egy bő évtizedig hazájában, Hollandiában volt képviselő.

2014-ben tért vissza az Unióba, ő lett a Juncker-bizottság első alelnöke. Ez pedig sok ember szemében kompromittálta. Timmermans a legbelsőbb körben volt az Európai Unió legellentmondásosabb, a migrációról és jogállami kérdésekről szóló döntéseinél. Kemény kritikákat kapott, mert a Lengyelország és Magyarország elleni szankciók mellett lobbizott, a szocialista román vezetés ellen viszont nem lépett fel keményen.

Timmermans az EU lelkes támogatója. A választás előtt a megszorítások ellen, és egy adóreform mellett kampányol.

A szocialisták megadóztatnák a nagyvállalatokat

Bár a felmérések azt mutatják, hogy a szocialista pártcsalád több tucat széket veszíthet az Európai Parlamentben, a politikus szerint nem állnak rosszul:

„Várjuk ki a végét. Sok bizonytalan szavazó van, és Spanyolország mellett Portugáliában is erősek vagyunk. A finn választáson is mi nyertünk, Dániában vezetünk a közvéleménykutatóknál, és Olaszországban is egyre jobbak vagyunk, de nagyon sokat kell még dolgoznunk.”

„Európában 19 millió bizonytalan szavazó van” – tette hozzá az Euronews műsorvezetője, Tesa Arcilla.

„Úgy gondolom, hogy ideje véget vetni a megszorító intézkedéseknek. Létre kell hoznunk egy progresszív szövetséget, és többséget kell szereznünk neki. Ez hosszú és nehéz munka, de így tudjuk végrehajtani a sürgős feladatokat. Az egyik ilyen az adóreform. Az Európában hatalmas profitot termelő nagyvállalatoknak el kell kezdeniük itt adót fizetni, és ezt a tagállamok önállóan nem tudják kikényszeríteni. A fizetéseket is emelni kell Európában.”

A bankok és a szélsőjobboldal közötti összefüggés

Timmermanst egy brüsszeli egyetemista arról kérdezte, hogy mit tenne a bankok illegális ügyletei ellen.

Szerintem a szélsőjobb részben azért erősödik Európa számos pontján, mert az embereknek elege van a pénzügyi szektor viselkedéséből

– kezdte válaszát a politikus, majd így folytatta:

„Elegük van abból, hogy közpénz milliárdokból segítették ki a bankokat, és most ismét rossz gyakorlatot folytatnak. Az emberek azt látják, hogy a bankok köszönik, jól vannak, de ők maguk nem jöttek ki olyan jól a válságból. Rendkívül fontos, hogy elérjük a bankuniót, és ha egy pénzintézet bajba kerül, ne az adófizetőkhöz forduljon segítségért. A bankunió már majdnem teljes, az utolsó törvények hiányoznak ahhoz, hogy a bankszektor viselje a hitelintézetek válságának következményeit, és ne az adófizetők. Szigorítanunk kell a banki műveletek szabályozásán, és a pénzintézetek működési szabályain is, mert szinte naponta derülnek ki visszaélések, és ez elfogadhatatlan. Ez éket ver a társadalom szövetébe.”

Az EU a multilaterális rendszer bástyája

Egy portugál férfi arra volt kíváncsi, mit kezdene Timmermans a nacionalizmus erősödésével.

„Tudják, minket, az Európai Uniót a multilaterális rendszer őreinek tekintenek a világon. Mi jöttünk elő a fenntartható fejlődési célokkal, amiket az ENSZ elfogadott. Mi hoztuk össze a világ nemzeteit a párizsi klímaegyezmény kapcsán. Nagy múltunk van a rendszer védelmében, valamint nagy felelősségünk, még Trump korában is. A napokban Japánnal és az elmúlt hetekben Kínával folytatott tárgyalásaink alatt is azt láttuk, hogy a világban van szándék a multilaterális együttműködésre. Azonban az Unión belül is harcolunk ezért a rendért. Itt is csábító visszahúzódni a határok mögé, kétségbeesésből, vagy a beszűkült látókör miatt. Ezen tendencia ellen is harcolnunk kell. Nem úgy teremtünk jobb társadalmat a polgárainknak, ha a határaink közé zárkózunk. Ez nem fog segíteni.”

A szocialista politikus szerint nem csak Nyugat-Európában hisznek a nyitottságon alapuló, sokszereplős nemzetközi rendszerben:

„Nézze meg például Lengyelországot! Az elmúlt három évben komoly konfliktusom volt a kormánnyal. Sokan azt mondták, hogy a lengyelek Európa ellen fognak fordulni. Attól tartottak, hogy jön a Polexit, de közben az unió támogatottsága nőtt Lengyelországban.”

Timmermans elköltöztetné Strasbourgból az Európai Parlamentet, de szerinte ez nem olyan egyszerű dolog:

„Én évtizedek óta azt mondom, hogy az Európai Parlamentnek kellene eldöntenie, hol ülésezik. És egyértelmű, hogy Brüsszelben akar, csakis Brüsszelben. Az a gond, hogy az ilyen álláspontot képviselő tagállamok, mint hosszú ideje az én országom is, amikor eljön a döntés ideje, nem akarják megfizetni annak az árát, hogy Franciaország megváltoztassa egyértelmű álláspontját. Sok állam kifejezetten örülne neki, ha csak Brüsszelben lennének ülések, én is régóta ezt mondom már, és mások is, például az északírek. Tényleg az a gond, hogy a tagállamoknak teljes mértékben egyet kell érteniük, Franciaországnak pedig fel kell adnia az álláspontját, amit nem szeretne. És felmerül persze az is, hogy hogyan lehetne kompenzálni Franciaországot. Nem tudom, lehetnének mondjuk az Európai Tanács ülései, vagy egy európai intézmény székhelye Strasbourgban. Egyelőre nincs megoldás, úgyhogy a francia kormány nemet mond. Belgium sem örülne túlzottan, ha el akarnák vinni a Bizottság székhelyét Brüsszelből.”

Timmermans álma a brexit visszavonása

„Először is hadd utaljak a nemzeti szuverenitás megtartásának, visszaszerzésének kérdésére. Aki emellett érvel, nézze meg, hogy működik ez az Egyesült Királyságnak. „Az irányítás visszaszerzése”, mondják.

A brexit az egyik legtragikusabb eseménye a politikai pályafutásomnak.

Talán van némi esélye annak, hogy a britek meggondolják magukat, de ez egy nehéz ügy. Hiszek benne, hogy a vélemény megváltoztatása alapvető emberi jog. Mi lenne, ha a britek többsége már meggondolta volna magát, és ezt egy népszavazáson kifejezhetné? És így az Egyesült Királyság bennmaradhatna az Unióban. Ez az álmom. És most konkrétan a hosszabbításról. Szerintem egy tagállam a kilépése napjáig tagállam marad. A választásig talán megtudjuk, mik a tervek. A brit kormány és az alsóház kitalál valamit, és onnan folytatjuk. Egy dolgot viszont szeretnék egyértelművé tenni: ez nem egy büntetőeljárás. Mindenki sajnálja az Unióban a brexitet, senki sem akarja, hogy kilépjenek, de így döntöttek, és ez a szuverén döntésük, amit tiszteletben kell tartanunk. Én viszont még mindig bízom benne, hogy megváltoztathatják ezt a döntést.”

Timmermans szerint az Európai Parlament nagyon erős szervezet:

Sokan lebecsülik a parlament hatalmát, de a parlamenti többség nélkül semmit nem lehet véghez vinni Európában.

A középosztály helyzetének megrendülését pedig az egyik legnagyobb problémának tartja:

„Szerintem ez az egyik legnagyobb kihívás az identitáspolitika korában. Egyfajta paradigmaváltást látunk a társadalomban, és ez kifejezetten veszélyes. Régebben a középosztály erős, magabiztos volt, és mi boldogan próbáltunk segíteni a rosszabb helyzetben lévőkön, hogy többet tudjanak elérni az életben. Manapság viszont a középosztály tagjai érzik magukat fenyegetve, és ezért egy részük megpróbálja távol tartani magát a társadalom elesettebb tagjaitól. Attól félnek, hogy ők is lesüllyedhetnek a rászorulók szintjére. Komoly és aktív programokkal kell válaszolnunk erre a jelenségre. Mi, szociáldemokraták például a magas minimálbér pártján állunk, minden tagállamban. Ez a mediánkereset hatvan százaléka körül lehetne, amivel lehetőséget teremtenénk az embereknek, hogy előrébb lépjenek. Egy olyan Erasmus-programot is szeretnék, amelyik nem csak az egyetemi diákoknak szól. Minden fiatal európainak lehetővé kéne tenni, hogy egy évet egy másik tagállamban töltsön, vagy elkezdjen máshol dolgozni, és az ott kitanult képességekkel feljebb tudjon lépni a társadalmi ranglétrán.”

Miért nem egy nőt jelöltek a szocialisták a Bizottság élére?

Az Euronews újságírója, Darren McCaffrey az Európai Parlament összetételével kapcsolatban fogalmazott meg kritikát Timmermansnak:

„Tudjuk, hogy igazán az inspirálja az embereket, ha önmagukat látják a politikai vezetőkben. Nézze meg a Bizottságot, amelynek elnöki posztjára pályázik, de akár a parlamentet is mondhatnám. Sosem volt még nő a Bizottság élén, olyan ember pedig főleg nem, aki nem fehér bőrű. Ez a parlament nem reprezentálja Európa lakosságát, maximum egy középkorú fehér férfit reprezentál. Nem lenne itt az ideje olyan embereket pozícióba juttatni, akik Európa diverzitását jelenítik meg?”

„Igen, persze, ezzel egyetértek. De ezekhez a pozíciókhoz először többséget kell szerezni, ez a demokrácia lényege. Egyetértek önnel, én feminista vagyok hosszú évek óta, és az is fogok maradni. Mindent megteszek, hogy a nők komolyabb pozíciókat foglaljanak el” – válaszolta Timmermans.

„Ön egy nagy hatalommal bíró politikus, miért nem hagyja, hogy a szocialisták és demokraták csúcsjelöltje egy nő legyen? Senkit sem találtak, aki alkalmas lett volna?” – folytatta újságírónk.

„Ez nem egy olyan dolog, amire csak úgy rábukkanunk. Megkérdeztünk több embert is, hogy szeretnének-e jelöltek lenni. Megtettük, és a többi párt is. Az én pártomban paritás van a férfiak és a nők között, hosszú évek óta, de időre van szükség, hogy idáig jussunk. Viszont ott vannak a kvóták. Én hiszek a kvótákban, ezt látni is fogják, ha én leszek az elnök. Meg fognak lepődni. Inspirál Pedro Sanchez példája is, aki női többséget alakított ki a spanyol kormányban. Nem tartott nagy beszédeket erről, nem lebegtetett százalékokat, egyszerűen csak megcsinálta” – fogalmazott Timmermans válaszában.

Jöhet a szénadó

„Mit fog tenni, hogy a szennyezők már ma megfizessék az általuk okozott kár költségeit?” – kérdezte egy németországi nézőnk a politikust.

„Egy európai szintű szén-dioxid-kibocsájtási adót kell bevezetnünk. Ez a legnagyobb változás, amelynek hatására a termelők meg fogják érteni, hogy változtatniuk kell a módszereiken. Meg kell drágítanunk a kibocsátáskereskedelmet is. Műanyagtörvényeket kell hoznunk, és köteleznünk kell az ipart, hogy gondoskodjon a szemetéről. Amit nem lehet újrahasznosítani, annak növelnie kell a termelők költségeit. Így lehet őket felelősségteljessé tenni, és arra sarkallni, hogy ne hagyjanak maguk után felesleges hulladékot” – vázolta elképzeléseit Timmermans.

(Euronews)

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz elmagyarázta nekünk, hogy az MSZP és a Párbeszéd képviselői nem a magyar emberekért küzdöttek az Európai Parlamentben, hanem a migránsokért. Az Origo leleplezi, hogy Juncker megint megvédte Timmermanst, Soros emberét. Ifj. Lomnici Zoltántól megtudhatjuk, hogy eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását.

A Fidesz szerint az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza a bevándorláspárti koalícióba tart

A Fidesz közleménye szerint a kampánybusz állomásain a két ellenzéki pártnak azt is el kellene mondania a magyar embereknek, hogy Brüsszelben minden egyes brüsszeli migránspárti javaslatot – a betelepítési kvótát, a migránsvízumot, a migráció legalizálását – megszavaztak, és ugyanezt akarják folytatni az új Európai Parlamentben is.

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői eddig sem a magyar emberekért küzdöttek az Európai Parlamentben, hanem a migránsokért – közölték.

Hozzátették, Magyarországnak olyan európai parlamenti képviselőkre van szüksége, akik a magyar embereket képviselik Brüsszelben, és nem Brüsszelt Magyarországon. (MTI: Fidesz: az MSZP és a Párbeszéd kampánybusza a bevándorláspárti koalícióba tart)

Juncker megint megvédte Timmermanst

A néppárti Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke semmi kifogásolnivalót nem talált abban, hogy alelnöke, a szocialista Frans Timmermans egyszerre végezze a munkáját az Európai Bizottságban, és legyen a szocialisták csúcsjelöltje az EP-választáson – mindez abból a levélből derült ki, amit Gulyás Gergely válaszként kapott a bizottsági elnöktől. A Miniszterelnökség vezetője korábban azt kérte Junckertől, hogy Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét, az Európai Szocialisták választási csúcsjelöltjét vonják ki az Európai Bizottság munkájából arra az időre, amíg aktívan részt vesz az európai választási kampányban.

Juncker – az Origo birtokába került – válaszából egyértelműen kiderült, hogy nem menti fel Timmermanst, arra hivatkozva, hogy mostani kampánytevékenysége nem befolyásolja a bizottsági alelnöki munkájában. Magyarán: Timmermans nyugodtan kampányolhat bizottsági alelnöki „munkaidejében”.

Jean-Claude Juncker tehát egyértelműen kiállt Soros György leghűségesebb embere mellett. (Origo: Juncker megint megvédte a bizottsági alelnökként kampányoló Timmermanst)

Ifj. Lomnici Zoltán: eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását

Nemcsak az unióban, hanem Törökországban is eurómilliókkal támogathatja Brüsszel az anonim migránskártyák kibocsátását, miközben egyre valószínűbb Hassan F. példája alapján, hogy a terroristák köszönik szépen, élnek a lehetőséggel, hogy a tevékenységüket finanszírozzák. Megvalósulhat-e egyáltalán legálisan az uniós adófizetői pénzek ilyen mértékű hanyag kezelése?

Mint arról korábban is értesülhettünk, az EU, az ENSZ és a kártyákat kibocsátó cég is megerősítette, hogy léteznek névtelen bankkártyák, amelyeket a menedékkérők Görögországban kapnak, és kizárólag ott használhatják azokat. Szerintük a program jó, ugyanakkor a magyar kormányzat már tavaly megfogalmazta súlyos kétségeit abban a vonatkozásban, hogy a kártyák segíthetik a terroristákat, és fenyegetik az európai emberek biztonságát. Az Európai Bizottság tavaly novemberi tájékoztatása szerint havi 48 ezer forintnyi összeget utalnak ezekre a kártyákra.

Azóta az is kiderült, hogy az érintettek elveszítették a kontrollt a pénzügyi megoldás felett, mind térben – névtelen bankkártyára bukkant az M1 Boszniában –, mind a pénzügyi limit tekintetében. Az Iszlám Állam hóhérjaként emlegetett Hassan F. két éven át havi 500 eurót (átszámítva 150 ezer forintot) kapott Brüsszeltől a migránskártyájára. A Budapesten elfogott szír terroristavezér így két esztendő alatt megközelítőleg 4 millió forint felett rendelkezhetett. (888: Tovább dagadhat a migránskártyabotrány)

Európa „rajong” az Orbán-világ modellért

Már tizenhárom európai párt csatlakozott a Fidesz Néppártból kizárását kezdeményezők közé. Nem kell ám látnoknak lenni, hogy megjósoljuk, mi is következik a magyar kormány által jegyzett fideszes választási kampányban.

Soros György biztosan marad. Kovács Zoltán államtitkártól már tudjuk: Juncker után egy ideig a szocialista Timmermans lesz a „spekuláns” mellett a migránsok betelepítését szorgalmazó patás ördög. Azután – ha már szinte az egész EU-ban magasra csapnak az új orbáni hazugságáradat miatti felháborodás hullámai – Soros mellett a „bevándorláspárti” s főleg „sorosista” kizárást követelő kerülhet sorra. Már ha nem bővül tovább a kizárást szorgalmazók listája, mert arra is van esély. Nem is csekély.

Fideszes öröm lehet az ürömben: akkor még több óriásplakátot rendelhet a gebinet a csókosaitól. Szerepelhetnek azokon együtt is a Fidesz kizárását kezdeményezők, de az persze kevesebbet hozhat a narancsos konyhára, mint ha Sorossal külön-külön láttatják a „dekadens libsibolsi, keresztény kultúrát feladó” európai kereszténydemokrata pártokat…

Azután – az elemzők szerint nyilván csak az uniós választást követően – talán ki is zárják végre a kínossá vált, az európai normákat és a demokratikus szabályokat rendre semmibe vevő – önképe szerint a nemzeti szuverenitásért kiálló, ám mások szerint csak az EU egységét bomlasztó – Fideszt a Néppártból.

A V4 másik három tagja egy ideig vakaródzik majd, mint a bolhás kutya, végül dönt: snassz ám ez így, jobb, ha Szlovákia, Csehország, Lengyelország és talán más sem kér a Kárpát-medence magyar szupremácián alapuló „újjáépítéséből”. Meglesz a V4 majd V3-ként is, s persze összeállhat idővel még akár a kisantant is…

És mielőtt az Orbán-világ fejedelme a pártjával meg annak választott képviselőivel együtt elfoglalná méltó helyét az Európai Parlament euroszkeptikus, antifederalista (lényegében unióellenes) frakciójában Le Pen, Salvini és más populista vezér-jelöltek delegáltjai mellett, Orbán propaganda-stábja még levezényel egy hazai kampányzárót.

Annak az üzenete valahonnan a régmúltból nagyon ismerős lesz. Sötétkék alapon ökölbe szorított kezek látszanak. Mondjuk Kósa Lajosé, Lázár Jánosé és Balog Zoltáné, nekik már úgyis mindegy… A fotó alatt, a balról jobbra emelkedő narancssárga – penészszürke nyílban a szöveg csupán ennyi lesz:

„Egyedül vagyunk!”

Az nem szerepel majd ott, hogy már szinte minden európai statisztikában a sor legvégén. De pssszt, ez még titok! Mert ugye jönnek az önkormányzati választások…

Vasvári G. Pál

Juncker nem, de Timmermans lehet?

0

Emma Dobigny Degas-nak volt az egyik kedvelt és keresett modellje: a fiatal, érzékeny és pajkos nőt Degas 1865-1869 között többször megfestette, s minden bizonnyal Emma több volt mint modell. A kihívóan szép Emma Degas-n kívül más korabeli festőt is megihletett, így Corot-t, Tissot-t és Chavannes-t.

Degas híres képét, a Női portrét 1876-1880 között festette: a képen egy fekete, fátyolszerű főkötőben egy idősebb nő látható. A Melbourne-i Nemzeti Galéria kutatói 2016-ban a legmodernebb technikával kimutatták, hogy Degas egy korábbi, Emma Dobignyről készített portréját festette át. Kiderült, hogy az eredeti képen Emmát koboldfülekkel ábrázolta a festő. Meglehet, nem is annyira esztétikai, mint inkább morális okok miatt festette át később Degas a képet, s próbálta eltüntetni örökre a koboldfülekkel ábrázolt és gúnyolt egykori modelljét és kedvesét.

Degas mindezt saját művészi és erkölcsi megfontolásából tette, maga döntött így, a saját költségéből, a saját belátása szerint, saját akaratából.

Mindezt azért hangsúlyozom, mert olvasom, hogy Orbán Viktor azt ígérte, hogy a Soros és Juncker arcképét megjelenítő plakátokat hamarosan „átfestik”, s Junckert Timmermans váltja a plakátokon.

Orbán szeret átfesteni: intézeteket hozott létre, hogy fessék át neki a múltat, a legfőbb ügyész szakmányban festi át a jelent, s most a szolgahad épp átfesteni-átszerkeszteni készül a Soros-Juncker-féle plakátokat.

Degas a saját költségéből, Orbán az én, te, ő, mi, ti, ők költségéből. Degas a saját belátása alapján, autonóm módon döntve, Orbán gyáva alakként, nyakig beszarva a Néppárttól.

Degas a morális érzékére támaszkodva, Orbán kizárólag önnön aljasságára, Degas őszintén, Orbán hazug módon.

És míg Degas eltüntette a koboldfüleket, Orbán a Néppárt minden egyes tagjának épp koboldfüleket pingál.

És persze tudom, hogy a Néppárt számára Timmermans politikai ellenfél és vitapartner. De a velejéig romlott Orbán nem vitatkozik vele, hanem kiszerkeszteti őt egy aljas és hazug plakátra, hogy a Fidesz hívei ujjal mutogassanak rá, szörnyülködjenek rajta vagy gúnyosan kiröhögjék. A plakátírózás területén ennek is szép hagyományai vannak.

Engem különösebben nem érdekel Timmermans, de ha a Néppárt vezetőiben maradt még valami az elemi tisztességből, a konzervatív morálból és abból, amit európai ethosznak szokás nevezni, akkor leginkább most kellene kirúgniuk a Néppártból a Fideszt, méghozzá úgy, hogy az egész züllött bandának a lába se érje a földet.

Ha mégsem, akkor Orbánnak tökéletesen igaza van, a Néppárton belül mindenki koboldfület érdemel, s ez az egész európai vircsaft lassan kezdheti leereszteni a redőnyt.

Gábor György

Európa lelke – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, beszélnünk kell, méghozzá fontos dologról, és mi sem természetesebb Pesten, mint az, hogy a fontos dolgokat kávé mellett beszéljük meg. Ne tessenek félni, nem veszélyes, semmi komoly: csak az életünkről van szó, meg a demokráciánkról, de ennél komolyabb dolgok nem forognak veszélyben. Igen, az uniós választásokra gondolok.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke Budapesten járt, a Magyar Szocialista Párt kongresszusára érkezett, és ha már itt van, interjút adott az Euronewsnak. Készült vele egy másik, azóta közepes vihart kiváltó beszélgetés is egy szélsőjobboldali orgánum számára, már ha azt lehet beszélgetésnek nevezni, de ez egy másik, még folyamatban lévő történet, amiről akkor fogunk beszámolni, ha véget ért – most lássuk, mit mondott Timmermans az Euronewsnak?

A legkomolyabb gondolat az interjú végén hangzik el.

„A szocialistáknak meg kell érteniük, hogy ez a választás Európa lelkéről szól. Ha rosszul sikerül, az nagyon sok dolognak árthat, ha viszont jól, annak igazán pozitív következményei lehetnek.”

Hát bizony, nem kevés a tétje ennek a választásnak

Lényegében véve most, májusban dől el, lehet-e Európában illiberális államot építeni, fenntartani, illetve érdemes-e – és ez azért fontos, mert a magyarhoz hasonló, ellenőrizetlen hatalomgyakorlás elterjedése a kontinensen az Unió mostani formájának a végét is jelentheti. Ezt Timmermans nagyon jól tudja, egy pillanatra sem felejti és eszünkbe is idézi.

„A tendenciák egy autoriter rendszer irányába mutatnak. Ő (Orbán Viktor) ezt illiberális demokráciának hívja, de ez csak egy szépítő kifejezés a Putyin-féle irányított demokráciára. Szerintem az Európai Unió olyan tagállamokat érdemel, amelyekben a demokrácia nyitott és szabad. Ahol a hatalmon lévők tisztelik az ellenzéket és a politikai ellenfeleket nem ellenségként, csak ellenfélként kezelik. Ahol azt is elfogadhatónak tartják a kormánypártok, hogy egyszer majd elveszíthetnek egy választást, és nincs semmi szégyen az ellenzéki politizálásban. Ahol a média szabadságát is tisztelik, és nem próbálják meg irányításuk alá vonni. Ezekben a kérdésekben van némi aggodalmam Magyarországgal kapcsolatban.”

Ezt körülbelül az élhető demokrácia meghatározása is, szabatosan, ékes szavakkal. Timmermans valódi politikus, diplomatikusan fogalmaz: „némi aggodalmat” említ, de mondjuk Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője a müncheni nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves konferencián már élesebben és pontosabban fogalmazott Magyarország és Orbán Viktor szerepéről az Unióban.

„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották. David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is.”

Tehát itt a gond: egy esetleges második kilépés, egy „Huxit” nem csak a mi magyarországi életünket tenné pokollá, de olyan önállósodási, kilépési hullámot is elindíthatna, ami az Unió felbomlásával járhatna. Ezért tartja Weber Orbánt a Néppártban: még mindig jobb, ha a fedélzeten van, szem előtt, mintha fúrogatná a hajó fenekét. Az Unió jelenlegi, válságos helyzetében mindenre, mindenkire ügyelni kell. De térjünk vissza Timmermanshoz.

„- Hogyan írná le Orbán Viktor rendszerét?

– Ez az ő saját rendszere, amelyet kifejezetten a magyar viszonyokra szabott. Nem igazán lehet más rezsimekhez hasonlítani. A média állami ellenőrzése viszont ugyanazt jelenti magyarul, mint angolul vagy hollandul. Azt gondolom, hogy a politikai ellenfelek ellenségként kezelése, és állandó támadása nem használ a demokráciának, de egyes politikusoknak úgy kellenek az ellenségek, mint a normális embereknek a levegő.”

Igen, és ez már hatalomtechnikai kérdés

Persze, nem lett volna szabad hagyni, hogy a helyzet idáig fajuljon, de mentse az Uniót és intézményrendszerét, hogy mindez idáig senkinek eszébe sem jutott, miszerint lesz olyan tagállam, ami látványosan felrúgja a demokráciák tulajdonképpen hallgatólagos, mert általánosan sehol meg nem fogalmazott etikai kódexét – de lett. Az érdekes kérdés, hogy lehet-e demokrácia egy illiberális társadalom, nevezhető-e annak, de pillanatnyilag fontosabb az, hogy megelőzzük a választásokon ennek az eszmerendszernek a megerősödését, tovaterjedését.

És a szélsőjobboldal befolyásának is gátat kell szabni

Timmermans világosan fogalmaz:

„Az Európai Néppárt mindig is kacérkodott a szélsőjobboldallal, és ez nagyon megnehezíti számunkra a közös munkát. Most megvárjuk, hogy az európai szavazók kifejezzék akaratukat, aztán megnézzük, mit jelent ez a parlamentre nézve, és csak ezt követően kezdünk el támogatást keresni egy szociálisan érzékenyebb, szabadabb, igazságosabb Európa kialakításához. És akárhonnan jön majd ez a támogatás, azt el fogjuk fogadni. Kivéve a szélsőjobboldalt, velük semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó egyezkedni. És hogy miért? Azért, mert máshogy gondolkozunk az emberiségről, az emberi lényekről, és az ő szerepükről a társadalomban. Európa nem marad életben az idegengyűlölet és az antiszemitizmus diétáján. Ez megölné Európát, és ezért én soha nem fogok együttműködni a szélsőjobboldallal.”

No igen, de nevezhető a Fidesz szélsőjobboldalinak?

Ez még Budapesten is komoly vitákat kavar, elvileg egymással egyetértő ellenzékiek között is.

„Szerintem a Fidesz egy sajátos jelenség, de azt látom, hogy időnként flörtöl olyanokkal, akik a szélsőjobboldalhoz tartoznak. És azt is, hogy a párt tagjai xenofób üzeneteket fogalmaznak meg. Azt nem gondolom, hogy a Fidesz tábora egyetért ezekkel a gondolatokkal. Szerintem ők büszke magyarok, akiket félrevezetett a kormány. Elhitette velük, hogy mindenhol ellenségek vannak. Hiszek benne, hogy az a legfontosabb dolog, amit tehetünk a magyar társadalomért, hogy megszabadítjuk az idegenektől való rettegéstől. Ez ugyanis nem erőssé, hanem gyengévé teszi Magyarországot. Az ország akkor lehet erős, ha felhagy azzal a gondolattal, hogy a hátarain kívül mindenki fenyegetést jelent rá. Ennek az ellenkezője igaz.”

Igen, szóval… hogy is mondjam csak, a Fidesz pontosan addig hajlandó engedni a szélsőjobbnak, amíg haszna van belőle, és akkor támad rá, amikor az jár nagyobb haszonnal. Ugyanis ezt a pártot nem ideálok és alapelvek vezérlik, hanem a pragmatizmus, a haszonelvűség.

Nem kívánom senki véleményét befolyásolni, csak a magamét mondom el:

Timmermansnak igaza van, ez a választás tényleg Európa lelkéről szól.

Csak látszólagos, hogy csupán néhány EP-hely sorsa forog kockán, a valóságban olyan folyamatok zajlanak az Unióban is és rajta kívül is, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot. Az orosz térnyerés hihetetlenül komoly gond Európa számára, Kína gazdaságának lassuló növekedése, Trump gazdasági háborúja a világ többi része ellen szintén, a Venezuelában esetleg kialakuló háborús válsággóc még riasztóbb: ebben a helyzetben Európa egyszerűen nem engedheti meg magának sem a gyengülést, sem az esetleges széthullást.

Szedjük össze magunkat – és mindenki szavazzon lelkiismerete szerint.

Valóban Európa a tét.

Ezt ne feledjük.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!