Kezdőlap Címkék Stop Soros

Címke: Stop Soros

A „Stop Soros” és az alaptörvény

Hát hogy vagyunk, hogy vagyunk ebben a kis honvédő háborúban? Mert ez nem a Nagy Honvédő, ez a kicsi, mi nem oroszok vagyunk, hanem magyarok és nem a Harmadik Birodalommal hadakozunk, meg a szövetségeseivel, hanem elvben a janicsárok özönével, mely déli határainknál sereglik, de mivel nem sereglenek az Istennek sem, a civil szervezetekkel, jobb híján.

Ugye, a civil szervezetek elleni küzdelem leghathatósabb fegyvere a „Stop Soros” nevű törvény, de miről is szól ez a paragrafus? Érdekes módon nem Soros Györgyről, hanem a civil szervezetek működését szabályozza, mégpedig igen lehetetlen módon. Lényegében véve arról van szó, hogy amennyiben egy civil szervezet „támogatja a bevándorlást” és ez a fogalom a legtágabban értelmezhető, valamint a legcsekélyebb anyagi támogatást is elfogadja külföldről, akkor a támogatás összegének 25%-a erejéig különadóval sújtják. Ugyancsak köteles bevallani, hogy támogatták, ha be nem vallja, de mégis támogat, úgy magára a megsegített személyre szabják ki az adót.

Mármost bevándorlást támogatni a törvény szerint nem csak direkt módon lehet, hanem közvetve is, médiakampányok, szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel; hálózatépítés és működtetés, valamint bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység útján. Ebbe, ha jobban belegondolunk majdnem minden belefér, de még a turisztikai prospektus is hiszen ha én azt írom egy reklámba, hogy a Mecsek tavasszal gyönyörű, a Balaton vize nyáron csodálatos, az is pozitív színben tünteti fel az országot, így meghozza a potenciális bevándorlók kedvét az ideköltözéshez.

A civil szervezetek helyzetét akarják ellehetetleníteni

Van még sok más képtelenség is a törvényben, csak a vak nem látja, hogy a civil szervezetek helyzetét akarják vele ellehetetleníteni: nos, erről a paragrafusról már sokan mondtak sok mindent, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is kijelentette állásfoglalásában, miszerint ez annyira sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot, hogy hatályon kívül kell helyezni. A magyar állam nem helyezte hatályon kívül, mert mit neki Velencei Bizottság, ellenben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy reagált: a Velencei Bizottság a jogi tanácsadó profilját „politikai nyomásgyakorló karakterre” cserélte ezzel az állásfoglalással.

No, ha határon kívül nincs orvosság ez ellen a rémség ellen, határon belül még akadhat: ezért fordult az Amnesty International Magyarország az Alkotmánybírósághoz beadványában, jogértelmezést kérve, mert szerintük az abban foglaltak sértik az alaptörvényt, „mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot”.

Ki tetszik találni az eredményt?

Ma reggel született meg, már nyilvános is.

Az Alkotmánybíróság természetesen nem találta megalapozottnak az indítványt. Éspedig azért nem, mert „az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének”.

Az Alkotmánybíróság szerint:

– az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és célzatos, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott.

– Tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében.

– E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

– A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.

– A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

– A tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.

– Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.

És ezen az alapon sikerült is elutasítani az Amnesty indítványát.

Ők nyilatkozatban reagáltak, mely szerint:

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A STOP Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg.

Az Amnesty Magyarország 2018. október 12-én nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Érvelésünk szerint a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami a kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban.”

Hát kérem, itt tartunk most. Bűn az, amit a kormány annak nevez, és ha holnaptól valami mást fog bűnnek nevezni, akkor az is bűn lesz: az mondjuk érthető, hogy az Alkotmánybíróság miért emelte ki az önzetlen segítség büntethetetlenségét: ha ugyanis ezt ki nem hangsúlyozza, be kéne tiltani az összes egyházi karitatív szervezetet is, és akkor kicsit morcosak lennének.

Nem lenne egyszerűbb bevezetni a nyílt parancsuralmat? Nem kéne annyit kínlódni ezekkel a jogértelmezésekkel.

Sebaj, legkésőbb őszre az is meglesz.

Utolsó figyelmeztetések Brüsszelből

0

Az európai bírósági per előtti utolsó felszólítást kapta a magyar kormány a Stop, Soros!-törvény ügyében, ahogyan több kérdésben is. Pert indítanak a külföldi élelmiszerek kiskereskedelmében lévő hátrányos megkülönböztetés miatt.

Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bíróság a magyar kormánynak több ügyben. Ezek közül a legfajsúlyosabb a Stop, Soros! törvénycsomag. Nem megfelelő válasz esetén az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Korábban a Velencei Bizottság visszavonásra szólította fel a kormányt.

A bizottság a korábban kapott magyar válasz után is

az uniós joggal ellentétesnek tartja a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítását.

A menedékjog iránti kérelmek támogatásának (vagyis a civil szervezetek felvilágosító tevékenységének) büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.

Uniós jogot sért a távoltartás intézménye is.

Az egyéni szabadságok jogellenes korlátozása

az, hogy a büntetőeljárás alá kerülő személyek nem közelíthetik meg a Magyarország határain lévő tranzitzónákat, a szabályozás indokolatlanul korlátozza az érintett uniós polgárokat és családtagjaikat szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek.

A bizottság szerint a magyar szabályozás

az uniós jogba ütközően korlátozza a menedékjog gyakorlását

azzal, hogy a kérelmeket olyan indokokkal is elutasítják, amelyek nincsenek benne a közösségi jogban. (A menedékjog csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül olyan országból érkeznek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van.)

A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a bizottság aggályaira.

Fontos eljárás az is, amely kifogásolja a magyarországi élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalmában azt a megkötést, amely hátrányosan érint az importáruk forgalmazását. Ebben az ügyben már megvolt az utolsó figyelmeztetés, most már a bírósági kereset következik.

A bizottság azt utasítja el, hogy a magyar szabályozás szerint a

kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre,

függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, mert hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.

Magyarország az azonos haszonkulcs előírásával megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb bolti árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.

Első figyelmeztetés,

felszólító levél érkezett a cigaretták minimális adótartalma miatt.

Magyarország nem teljesítette az előírást, a kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt van.

Ugyanezt az intézkedést hozta a bizottság amiatt, hogy a magyar kormány határidőre nem nyújtotta be a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek vasúti hozzáférését bemutató végrehajtási tervét.

Mindkét ügyben két hónapja van a kormánynak, azután következhet az indoklással ellátott vélemény elküldése.

CEU: egy nyugatos álom vége

Már csak a hétfői hivatalos bejelentés van hátra, de a lényeg bizonyos: bő negyedszázad után távozik a Közép-Európai Egyetem „lelke”, a CEU. Az egyetemet a nacionalizmus sodorta ide Prágából, s űzi el most Bécsbe.

Bár ma munkanap volt, s a kormánynak lett volna módja aláírni New York állammal az oktatási szerződést, az elmúlt hónapokban egyértelművé vált, amire a szólás szerint „úriember nem fogad”, hogy itt a vég. A Közép-Európai Egyetem magyar posztgraduális képzése marad, az intézmény „lelke”, az amerikai diplomát adó, a képzés nagyjából négyötödét kitevő CEU Bécsbe költözik.

Az egyetem vezetése hétfőn jelenti be hivatalosan ezt, de

az ítéletet itthon másfél éve kihirdették.

A CEU a kelet-európai rendszerváltások zavaros-felemelő korszakában fogant. Soros György hosszas folyamat végén 1991-ben hozta létre Prágában, aztán két évvel később átköltöztette Budapestre. Története maga a térség közelmúltbeli históriájának lenyomata. Azért került Budapestre, mert a meciari és klausi szlovák és cseh nacionalista kormány kiutálta, s most azért kényszerül távozásra, mert az orbáni nacionalista kormány kipasszírozta.

A CEU idővel a nemzetközileg legmagasabban jegyzett magyar egyetemmé emelkedett, fő profilja a társadalom- és bölcsészettudományi, jogi, üzleti stúdiumok, közpolitika. Igazi nemzetközi intézmény, hallgatói a világ minden részéből ezrével érkeztek és végeztek,

akik vezető állásokba kerültek az amerikai papír birtokában.

Könyvtára alighanem a legjobb a magyar felsőoktatásban.

A CEU megy, a Közép-Európai Egyetem marad. A képzési programok nagyjából négyötödét, a CEU nemzetközi diplomáját teszik ki, ezek költöznek Bécsbe (erről már márciusban előzetesen megállapodtak a városvezetéssel, a kampusz egy volt kórházban lesz). A felvételi statisztikák alapján a magyar felsőoktatásban a Közép-Európai Egyetemre felvett összes hallgató száma 190 fő.

Ha december 1-ig nincs kormányaláírás, 2019. szeptember 1-től minden amerikai akkreditálású képzés Bécsbe költözik – jelentette be a CEU-n Michael Ignatieff rektor október végén a vég kinyilvánításakor.

A CEU vesszőfutása másfél éve kezdődött, amikor

a később kibontakozott Stop Soros kampány

előfutáraként 2017. áprilisában a magyar parlament elfogadott egy törvénymódosítást, ami előírja, hogy külföldi egyetem csak akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is végez felsőoktatási képzést.

Szinte azonnal megjöttek az első nemzetközi tiltakozások. Az Európai Bizottság abban a hónapban figyelmeztető levelet küldött a kormánynak, az Európai Parlament pedig a Sargentini-jelentésbe is belevette a CEU ügyét.

A CEU 2017 őszén jelentette be, hogy a New York-i Bard Collage-dzsal kötött megállapodása révén oktatási tevékenységet folytathat annak kampuszán.

Ezzel teljesítette az oktatási törvény módosításában foglaltakat.

Ekkorra elkészült a szerződés tervezete New York állam és Magyarország között az egyetem működéséről.

Ezt a magyar kormány nem írta alá. Annak ellenére, hogy New York állam igazolta a CEU amerikai képzésének megtörténtét, s hogy az amerikai kampuszt Palkovics László, Altusz Kristóf helyettes államtitkár és Kumin Ferenc New York-i főkonzul meglátogatta, és azóta se érkezett hír arról, hogy ne találtak volna oktatási munkát. Hivatalos bejelentés szerint azóta vizsgálják, hogy a látottak alapján teljesítik-e a törvényi feltételeket. Mint utóbb Szél Bernadett kiderítette,

semmilyen oktatási hivatali eljárás se zajlott.

Ezután kezdődött a „blöff”-kommunikáció. Miszerint a CEU valójában hisztériát kelt, maradni fog, s még pár napja is ezt mondta Kósa Lajos. Miután Szíjjártó Péter egyértelművé tette, hogy nem tud arról, előkészületben lenne olyan dokumentum, ami felhatalmazná őt arra, hogy bármilyen felsőoktatási együttműködési megállapodást írjon alá. Ekkortól a kormányzati kommunikáció legújabb érve az volt, hogy valójában nincs is amerikai tanítása a CEU-nak. Ezt egy hamisított felvételre alapozva állítják a mai napig.

Különös fényt ad a történetnek az, hogy az idén megérkezett amerikai nagykövet, David B. Cornstein lényegében azt mondta: a CEU ügyén múlnak az államközi kapcsolatok, és egyik első dolga volt az egyetemre látogatni, amiről az állami média persze nem számolt be. Még azt a szívességet is megtette, hogy azt nyilatkozta, nem lát semmiféle problémát a magyarországi állapotokban. A CEU távozása tehát óriási pofon az Egyesült Államoknak, és veszélyezteti a kétoldalú kapcsolatokat. Pedig a CEU rektora három hete egy amerikai tévének adott nyilatkozatában még bizonyos gesztust is tett a magyar kormánynak, hogy itt szó sincs diktatúráról.

A CEU Budapesten élt huszonöt évet.

Össztűz alatt a menekültek ügyvédje

Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek.

Az ozy.com amerikai hírportál azt latolgatja, vajon átvészelheti-e Kovács Tímea a menekültek ügyvédjeként a Soros Györgyre irányuló kereszttüzet. Merthogy a jogásznő pontosan olyasvalaki, akire a mind inkább nacionalista magyar kormány a „Stop, Sorost” szabta, miután az országból indult el Európába a bevándorlás-ellenes, populista láz, ami Londontól Berlinig mindenütt megremegtette a politikai alapokat.

De a következmények a magyaroknál a legkeményebbek, mert Orbán Viktor úgy állítja be, hogy megvédi a nemzetet a külföldi fenyegetéstől. A hatalom most fokozza erőfeszítéseit, hogy érvényt szerezzen az új jogszabálynak, pedig évtizedeken át örömmel látta a Nyílt Társadalom Alapítványt. Kovács Tímea azt mondja, a tömegtájékoztatás és a politika olyan képet fest, mintha az országnak nem is lenne más gondja.

A Political Capital egyik elemzője szerint a törvény célja leginkább az, hogy elhallgattassa az ellenkező hangokat. Hiszen alig jönnek migránsok, ám az már más kérdés, hogy mi lesz az ügyvéddel, aki az ilyen embereknek segít. Hogy megpróbálják visszanyomni, az a jelek szerint nemigen érdekli a 45 éves asszonyt. Úgy jellemzi a helyzetet, hogy az olyan, mint a szocializmus vége felé: ha kinyitod a szádat, megnézheted magad, mert rád támadnak. A Fidesz választási sikere óta megszaporodtak az ilyen akciók a civilek ellen, ám Kovácsot nem érdeklik az ilyesfajta hírek. Ám félő, hogy célpont lesz az új szabályozás (Stop Soros) alapján, főként mivel sokat szerepel a sajtóban. Azon kívül előnyben részesíti a személyes találkozásokat az ügyfelekkel és kitudódott, hogy a magyar kormány nemrégiben egy izraeli céget bérelt fel, főként Sorossal kapcsolatban álló civilek lejáratására. A hangfelvételeket a Fidesz felhasználta tavasszal, a kampány hajrájában.

A jogászt az aggasztja, hogy egy sor ember agyát megfertőzte a záporozó migránsellenes hivatalos retorika. Ezeknek az embereknek azt üzeni, hogy bárkiből lehet menekült, de akkor is vannak emberi jogai. Ezt sokan megtapasztalták 1956 után. Szóval az ilyesmi mindenkivel megeshet.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

Bréking nyúz, július 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.

 888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást

Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.

A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.

Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.

A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat “ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta

– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.

Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett

A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint “szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.

Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;

a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.

Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.

Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.

Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor

Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.

Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen

az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.

Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.

Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.

Egy hét – Orbán szerint forintválság esetén a miniszterelnök-csere a megoldás

Áder János aláírta a Stop Sorost, de nem ezért dőlt be a forint. Heti összefoglaló.

Nem volt más választása

Áder János államfő a héten aláírta a gránitszilárdságúnak született alaptörvény hetedik módosítását, valamint a Stop Soros néven ismert törvénycsomagot. Nem volt más választása, mondta az államfő, az alkotmány nem ad neki lehetőséget arra, hogy ebben az ügyben mérlegeljen. Azaz, visszaküldje az országgyűlésnek a törvényt újragondolásra, vagy az alkotmánybíróság elé utalja.

Meg aztán jó törvény ez a Stop Soros.

Ezt onnan gondoljuk, hogyha nem lenne jó törvény a Stop Soros, akkor Áder, hiába nem volna más választása, nem írta volna alá. Ez látszólag logikai bukfenc, de az államfő esetében arról van szó, amit első megválasztása előtt nyilatkozott: hogy száz jó törvényből százat aláír, száz rossz közül pedig százat visszadob.

Ilyen elnök kell nekünk, karakán és következetes. Mi magyarok, ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Tévedni ugyanis bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni, nem azért választanak valakit egy igen magas posztra, hogy ugyanúgy tévedjen, mint akinek semmije sincs.

Megint más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, de aki szűzbeszédében azt mondta volna magáról, hogy tévedni fog. Még miniszterelnök sem lehet abból, aki azt ígéri, hogy rossz lesz a gazdaságpolitikája, tönkreteszi az oktatást, az egészségügyet, lebontja a demokráciát, összevész Európával és a fél világgal.

Senki nem úgy kezdi az államfői működést, hogy majd a rossz törvényeket aláírja, a jókat pedig szépen visszaküldi oda, ahonnan jöttek. Még Áder János dicstelen körülmények között távozott elődje, Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni kívánja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját. Igaz, Schmitt arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, de hát, mint minden másban, ebben is baromi nagy szerencséje volt: ami törvényt csak eléje tettek, jó volt. Amit nem tettek eléje, az nyilván nem volt jó, ha jók lettek volna, ahogyan a Fideszt ismerjük, azokat is Schmitt elé vetették volna. És akkor ő azokat is aláírja, vagyis, akkor a rossz törvények is jó törvények lettek volna.

A forint jobban teljesít

És akkor emlékezzünk meg röviden a forint szárnyalásáról is. Arról, hogy szeretett nemzeti valutánk a héten történelmi mélypontra ért, átlépte a 330 forintot az euróhoz képest. Jó, ez a hír nem rengeti meg a Dunarettentőn élő Józsi bácsi lelkivilágát, és a Békésborzadályon nyugdíjasként funkcionáló Mari néni sem dől tőle a kardjába. Őket ugyanis mindez nem érdekli, mert azt gondolják, hogy őket mindez nem érinti. Nem utaznak külföldre, hogy a gatyájukat otthagyják egy jobb – éresd: nem forintválságos – időkben szolidnak számító tengerparti nyaraláskor, és különben is: dögöljön meg, aki külföldre utazik, miért nem marad idehaza, amikor mindenhol jó, de a legjobb otthon.

Mari néni és Józsi bácsi persze nem tudják, mert honnan is tudnák, amikor leginkább csak az állami médiából tájékozódnak, hogy a forint bedőlése számukra is igen kellemetlen következményekkel járhat. Tényleg nem ijesztgetésnek szánjuk, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy Mari néninek és Józsi bácsinak is elmondjuk: megdrágulhat az élet. Mindenért többet kell fizetni, mert nagyon sok terméknek jelentős importtartalma van.

Hogy a jegybank mit kíván tenni ebben a helyzetben, és van-e egyáltalán szándéka, vagy pláne, lehetősége bármit tenni, azt nem tudjuk. Legutóbbi közleményükben azt írták, hogy a forint árfolyammozgását nem kívánják kommentálni. Ami persze nagyon rendben van, nem kérte ezt tőlük senki, a kérdés csupán arra irányult, hogy van-e valamilyen tervük, vagy elképzelésük, netán koncepciójuk azzal kapcsolatban, hogy a magyar polgárok ne szívjanak még a mostaninál is jobban.

Különös tekintettel arra a tényre, hogy éppen tíz évvel ezelőtt, amikor a gazdasági válság idején a magyar nemzeti valuta euróhoz viszonyított árfolyama a 274 forintot is meghaladta, a jelenlegi miniszterelnök – akkor ellenzéki pártvezetőként – azt mondta: „a miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak.”

Jelenleg 330-nál tanyázik az euró. Mit mond erre Orbán Viktor?

A magyar menekültellenességgel a problémákat akarják elfedni

0

Hosszú elemzésben foglalkozik a kanadai közszolgálati média a magyarországi helyzettel. Azt írják, hogy a Stop Soros csak a jéghegy csúcsa, az ország az autoriter uralom felé halad, ugyanakkor uniós szankciók fenyegetik.

Hosszú ideje most a legnehezebb humanitárius ügyekkel foglalkozni Európában, miután több országba is menedékkérők ezrei érkeztek, így kezdődik a CBC elemzése, amely azzal folytatódik, hogy

Magyarországon még börtön is fenyegeti a civileket, pusztán azért, mert végzik a munkájukat.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültprogramjának igazgatója azt mondta: „A saját kormányunk fenyegetésnek tekint minket.”

A cikk leírja, mi mindent tesz büntethetővé a Stop Soros, és ír a 25 százalékos különadóról is. Gyulai szerint ezzel a kormány lehetőséget kap, hogy elhallgattassa az emberi jogi szakértőket, jogászokat, akik pedig csak azt akarják, hogy betartsák az európai és magyar törvényeket.

A CBC szerint Orbán Viktor vezette a küzdelmet a törvények elfogadásáért. A kampányban is a bevándorlás volt a fő témája, a választáson pedig harmadszor is „földcsuszamlásszerű” győzelmet aratott. Írnak arról is, hogy

Soros György régóta célpontja a kormánynak,

megemlítik a „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”-plakátkampányt, és azt is, hogy a Fidesz összeesküvés-elméleteket terjeszt, miszerint Soros György hozza titokban Európába a menekülteket.

A CBC-nek ezt Draskóczy Dániel történész egyenesen az 1984 orwelli világához hasonlította: „Itt egy idős zsidó, akit gyűlölni kell, noha nem is tudod, hogy valójában létezik-e.” Írnak arról is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány elköltözteti irodáit Magyarországról.

Az elemzésben azt is leírják, hogy

jelentősen csökkent a beadott menedékjogi kérelmek száma,

2018-ban eddig mindössze 325-öt nyújtottak be, és a magyar statisztikák szerint összesen 3555 menekült él az országban. Draskóczy Dániel szerint egy nem létező ügyből kreálták az ország legfontosabb problémáját.

A CBC Fidesz-szavazókkal is beszélt, egyikük azt mondta: „A bevándorlás volt a legnagyszerűbb, amit Orbán remélhetett”, növelte a népszerűségét, és nem kellett például az egészségüggyel foglalkoznia, mert semmi más nem érdekelte az embereket.

A szegedi Fidesz-szavazó arról is beszélt, hogy korábban támogatta a bevándorlást, de aztán videókat látott arról, hogy viselkednek, és ez megváltoztatta a véleményét. Ugyanakkor azt, hogy kire szavaz, az is meghatározta, hogy nagyon kevés választási lehetőség maradt.

A CBC szerint

a Fidesz jobbközép párt volt, de most már átvette a Jobbik helyét a szélsőjobboldalon.

Írnak arról is, hogy az Európai Parlament megszavazta: induljon el a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig szégyenletesnek és nyíltan idegengyűlölőnek nevezte a Stop Sorost – Pintér Sándor belügyminiszter szerint viszont „így lehet megakadályozni, hogy Magyarország bevándorlóország legyen”.

A CBC szerint Orbán megelőzte Donald Trumpot a falépítéssel, hiszen amikor az amerikai elnök 2016-ban erről beszélt, akkor Magyarországon már javában épült a kerítés a szerb határon. Azt is megemlítik, hogy hasonlítanak a médiához való viszonyban is.

A kanadaiaknak Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is nyilatkozott. Azt mondta, azért szavazták meg a törvényt, hogy biztonságosak legyenek a határok, de úgy érzi, csak azért volt rá szükség, hogy a felszínen tartsa a bevándorlás kérdését, miközben gazdasági és szociális gondok vannak.

Beszámolnak arról is, hogy

Orbán illiberális demokráciát épít,

amelynek Orosz- és Törökország a mintája, és az intolerancia egyre több formában jelentkezik, például a Billy Elliot musical körüli vitában.

Gyulai szerint ma a menekültek vannak a célkeresztben, de „holnap már bárki lehet”, például azok, akik az egészségügy borzasztó állapotát kritizálják.

Visszavonatnák a Stop Sorost – de mi ennek a következménye?

A független jogászokból álló Velencei Bizottság ajánlást fogalmazott meg, amely ugyan nem kötelező érvényű, de általában be szokták tartani. A szakértők véleményét az Európai Bizottság is figyelembe szokta venni, a Stop Soros esetében előre be is jelentették, hogy így tesznek. Vagyis könnyen lehet, hogy a törvény miatt újabb uniós eljárás indul Magyarország ellen.

160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.

Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.

A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.

Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.

A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is

meg fogja vizsgálni, hogy összhangban van-e az uniós szabályozással,

és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.

A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”

Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.

Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.

A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.

A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.

Fontos, hogy javaslatról,

ajánlásról van szó, amely tehát nem kötelező, de a tagállamok általában követni szokták ezeket.

Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.

Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.

Vagyis

az Európai Bizottságnak kifejezetten feladata, hogy adott esetben bírálatokat fogalmazzon meg,

ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.

Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”

Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.

Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.

Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig

könnyen értékelheti úgy, hogy a magyar törvény nem felel meg az uniós normáknak.

Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.

Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.

Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.

Egy hét – A Magyar Idők munkáslevelezője elintézte Elton Johnt

A kormánypártok, a Jobbik szíves asszisztálása mellett, megvédték Magyarországot. Elfogadtatták ugyanis a parlamenttel a Stop Soros néven futó törvénycsomagot, mostantól tehát bűncselekménynek számít, ha valaki idegeneket készül betelepíteni Magyarországra. Ha lehet, tartózkodjunk az idegenek betelepítésétől! Heti összefoglaló.

A menekült gyerekeknek viszont lehet egy pohár vizet adni, ezt maga Dömötör Csaba mondta az ATV-ben, az ilyen még nem számít bűncselekménynek, vagyis, és ezt már mi tesszük hozzá, a Stop Soros mégsem annyira embertelen és gyomorforgató, mint amilyennek sokan látják.

A bíróságok, ha lehet, még a mostaninál is sokkal függetlenebbek lesznek. A parlament ugyanis megszavazta azt az előterjesztést, hogy jöjjenek létre úgynevezett közigazgatási bíróságok, ami szabad magyar fordításban azt jelenti, hogy a jövőben a mostani bíróság mellett lesz egy másik is, ahol a kormány számára fontos ügyekben a kormánytól nem túl távol álló bírók hoznak majd ítéleteket. Ezzel hatékonyabbá válhat az ítélkezés, nem az lesz, hogy egyik bíróság így dönt, a másik meg máshogy, a jövőben mindenki tudni fogja, hogy mi a dolga, mit vár  el tőle a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

És a gránitszilárdságúnak álmodott, ezúttal hetedszer módosított alaptörvényben mostantól az is benne lesz, hogy minden állami szervnek kötelessége lesz a keresztény kultúra védelme. Hogy ez mit jelent, azt az alaptörvény nem írja körül pontosan, de feltehetően az Erkel Színházban kedden bemutatott Billy Elliot című musical feltehetően nem számít annak. Ez onnan is sejthető, hogy a Magyar Idők N. Horváth Zsófia nevű munkáslevelezője cikket írt ebben a tárgyban. Nevezett hölgy a Szabad Nép reinkarnációjaként működő Magyar Idők hasábjain még június első napján tett közzé egy igen mérges hangú kritikát a Sir Elton John által jegyzett és sok országban – köztük Magyarországon is – nagy sikerrel játszott Billy Elliot felújításáról.

MTI Fotó: Kallos Bea

N. Horváth Zsófia egy igen erős felütéssel kezdte írását, azzal, hogy Magyarországon a kultúra területén még nem történt meg a rendszerváltozás. Ennek egyik fényes bizonyítéka N. Horváth Zsófia szerint a Billy Elliot című darab bemutatása, melyet ő még a tavalyi sorozatban látott, és már akkor fel volt háborodva azon, hogy a balettos fiú története nyomán a gyermeknézők késztetést éreznek majd arra, hogy melegek legyenek. A Billy Elliot tehát legalábbis N. Horváth Zsófia munkáslevelező olvasatában, nem más, mint a homoszexualitás propagálása.

Ókovács Szilveszter egy nappal későbbi válaszában megvédte a darabot, szerinte nem ösztönzi „buziságra” a nézőket, majd az operairodalomból hozott példákkal illusztrálta, hogy abban a világban természetes, hogy a nők néha férfinak, a férfiak pedig nőnek öltöznek, mégsem lesz mindenki meleg.

Úgy tűnt, ezzel a lovagiasság szabályai szerint le lett rendezve a csörte, ám csütörtökön az Operaház közleményt adott ki, miszerint a sajtótámadások miatt visszaesett az érdeklődés a darab iránt, ezért 15 előadást levesznek a műsorról. Megnéztük az aznapi jegyeladásokat, és nem tapasztaltuk a csökkenő érdeklődést, mondhatjuk azt is, hogy épp ellenkezőleg: nagyon jó eladási mutatókat láttunk. Persze mi nem értünk hozzá, nem vagyunk igazgatók az Operaházban, főigazgatók meg még annyira sem. Nem is szólnánk bele ilyen dolgokba, ha nem éreznénk mögötte a megfelelési kényszert. Jelesül azt, hogy valójában nem a jegyeladások miatt mondták le az előadásokat, hanem mert N. Horváth Zsófia munkáslevelező véleménye mögött a kormány nyomatékos kérését vélték felfedezni.

A keddi nap eseménye még, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség menesztette Georges Leekens szövetség kaptányt. A kirúgás körülményei korrektek voltak, olyannyira, hogy Leekens úr nem a sajtóból tudta meg hogy lapátra tették, hanem egy barátja mondta el neki, hogy legközelebb már nem kell bemennie dolgozni, mert más lett a szövetségi kapitány.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Pedig Leekens mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar labdarúgó csapat élén maradhasson. Igaz, a csapat meglehetősen eredménytelenül szerepelt – Leekens vezérletével három vereség mellett egy döntetlent is elszenvedett – ám a belga úr nem győzte hangsúlyozni, hogy egyre jobb úton járunk, és ő a maga részéről látott biztató jeleket.

Amiben lehet igazság, főleg, ha biztató jelnek tekintjük, hogy Leekens mester néhány héttel korábban nagyon megdicsérte Orbán Viktort, azt mondta róla, hogy a miniszterelnök szereti a futballt. És a stadionépítéseket is megdicsérte, miközben a saját hazájába is belerúgott, hogy lám a belgák sehol sincsenek, ott húsz éve nem történik semmi.

Amiben lehet valami. Belgium ugyanis mindössze harmadik a FIFA világranglistáján, éppen hogy csak 47 hellyel előz meg bennünket, magyarokat, a miénk tehát látszólag egy rosszabb pozíció, de ugye nálunk vannak biztató jelek és Orbán Viktor is jobban szereti a focit, mint belga kollégája.

Mindez azonban kevés volt ahhoz, hogy Leekens megtarthassa a helyét a csapat élén, a szájkarate a futballban ugyanis csak ideig-óráig működik. Ebben is különbözik a politikától, ahol végtelen hosszú ideig lehet mellébeszélni és maszatolni, vagyis addig, ameddig nagy számban lesznek olyanok, akik a legképtelenebb ostobaságokat is elhiszik.

FRISS HÍREK

A minisztere...

Diplomata ké...

A migránsok ...

Budapest.kom...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!