Kezdőlap Címkék Sajtó

Címke: sajtó

Lapszem – 2017. augusztus 23.

0

Melegszik az idő, és a Bencék ünneplik a névnapjukat. Mi meg gyorsan átnéztük a reggeli országos napilapokat, és már meg is érkezett a friss, ropogós a lapszemle.

Népszava: Áldatlan állapotok a hazai börtönökben

Augusztus 26-án jár le az ajánlattételi határidő a tervezett 8 új börtön kivitelezési munkáira másodszor kiírt közbeszerzési pályázaton – tájékoztatta a Népszavát a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője.

Orosz Zoltán szerint az új intézményekkel 2019-re megszűnik a sokat kifogásolt férőhelyhiány a hazai börtönökben. Első körben idén május elején eredménytelennek nyilvánították a közbeszerzést, mert a pályázó cégek messze túllépték a 102 milliárdos teljes fejlesztési csomagon belül építésre meghatározott 46 milliárd forintos keretet.

Magyar Nemzet: Egymilliárdos szerződés az MTVA-nál

Legalább egymilliárd forint összértékben kötött 16 közbeszerzési szerződést 2017 második negyedévében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) – derítette ki a Magyar Nemzet a közmédia honlapján megjelent adatokból.

Ebből a legnagyobb tétel a 6×6 Taxival létrejött, két évre szóló, 500 millió forintos megállapodás. Az állami média dolgozóit már korábban is ez a taxitársaság fuvarozta Budapesten és ötven kilométeres körzetében, illetve néha vidékre is. Minden kocsiban lesz ingyenwifi, a szerződés alapdíja egyébként megegyezik a hatósági árral. A tenderen a Főtaxi és a Budapest Taxi is versenybe szállt, de elbuktak.

Magyar Hírlap: Rövidültek a kórházi várólisták

Jelentős mértékben sikerült csökkenteni a nyáron a várólisták hosszát a legfrissebb statisztikák szerint – olvasható a Magyar Hírlapban. A leghosszabb ideig a gerincstabilizáló műtétekre kell várniuk a betegeknek, a legkevesebbet pedig a sárospatakiak várnak szürkehályog-műtétre: mindössze két nap telik el a beavatkozásig.

Míg júliusban összesen több mint huszonnyolcezer-hétszázan szerepeltek valamilyen egészségügyi várólistán, augusztusra már csupán huszonhétezer-ötszázan várakoztak valamilyen műtétre. Vagyis, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint egy hónap alatt több mint ezerkétszázötven beteg „tűnt el” a várólistákról. A legtöbben még mindig szürkehályog-műtétre várnak Magyarországon, az augusztus eleji állás szerint tízezer-háromszáznégyen. Ugyanakkor számuk egy hónap alatt majdnem háromszázzal csökkent, de kiderült az is, hogy erre a beavatkozásra átlagosan kilencvenhét napot kell várni, s ez pont eggyel kevesebb, mint júliusban, amikor kilencvennyolc napos türelmi időt regisztráltak.

Magyar Idők: A háttérhatalom embereit képezik a CEU-n

Bár a legfrissebb nemzetközi kutatás, a 2017-es ARWU-rangsor is cáfolja azt a balliberális mantrát, miszerint Soros György Central European ­Universityje (CEU) a világ egyik legjobb egyeteme, az kétségtelen, az intézménynek komoly hatása lehet a nemzetközi gazdasági és politikai életre – írja a Magyar Idők.

A CEU öreg­diákjai között keresve egymás után tűnnek fel külföldi miniszterek, államtitkárok, washingtoni tanácsadók, banki tisztségviselők, vagy uniós és ENSZ-szervezetek munkatársainak nevei – ezek jellemzően olyan emberekhez tartoznak, akik feltétlen hívei a tőzsde­spekulánsnak. A hálózatnak különösen szoros a román, a grúz és az afrikai beágyazottsága.

Utóbbi akár azzal is összefügghet, hogy a milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványaival számos projektben együttműködő Világbank kelet-afrikai részlegének volt igazgatója, Peter Eigen a Transparency Interational első számú alapítója. Eigen nagy tisztelője Sorosnak, akivel együtt indították el 2002-ben a Publish What You Pay kampányt, amelyhez világszerte több mint nyolcszáz nem kormányzati szervezet csatlakozott az évek során.

Lapszem – 2017. augusztus 22.

0

Ma a Menyhértek és a Mirjamok ünneplik a névnapjukat. Ne feledkezzen meg róluk, mert sértődés lehet a vége! De előbb még olvassa el a friss, ropogós lapszemlét.

Népszava: Cenzúrázta Veres püspököt az MTI

Kritikus szentbeszédet tartott Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke augusztus 20-án a Szent Jobb körmenethez kapcsolódó szentmisén – olvasható a Népszavában. Az MTI szerint a kereszténység problémáiról, a hit elvesztéséről és meggyengüléséről beszélt. Veres viszont nem csak a híveknek, hanem a kormánynak is odavágott, azonban ezt az állami hírügynökség nem érezte fontosnak közölni.

„Egy fondorlatosan megfogalmazott, a jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben…” – fogalmazott a püspök. A 444 szerint arra utalt, hogy a lombikbébiprogramban több embriót hoznak létre, mint amennyit végül beültetnek, a többieket pedig elpusztítják, ami elfogadhatatlan kell legyen egy kereszténynek.

Magyar Nemzet: Elbocsátás lehet a béremelés ára a Tescónál

A Magyar Nemzet információi szerint a sztrájkfenyegetettség hatására béremelési szándékát bejelentő Tesco ötszáz embert küldhet el központi részlegétől.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke úgy tudja, a cég másként nem tudja vagy nem akarja kigazdálkodni azt, hogy az érdekvédők nyomására növeli a fizetéseket. Pedig a cég által megígért, fejenként 11–17 ezer forintos emelés nem is elég: a Tesco dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) után tegnap a reprezentatív KASZ is sztrájkbizottságot hozott létre.

Korábban a két szakszervezet együtt emelte föl szavát a Tesco bérpolitikája ellen, de a múlt héten, a céggel való egyeztetés után már másként értékelték a helyzetet. A KDFSZ mindenképp sztrájkra készült, mert elégedetlenek voltak a megbeszélés eredményeivel. Ugyanakkor a KASZ hétfőig kivárt: pénteken Sáling József még azt mondta, elképzelhető, hogy meg tudnak egyezni.

Magyar Hírlap: Több védőnő megy nyugdíjba, mint amennyi munkába áll

Háromszázhúsz hatvankét év feletti védőnő dolgozik a rendszerben, s a jelenlegi trend szerint többen mennek évente nyugdíjba, mint ahány fiatal munkába áll – írja a Magyar Hírlap. Az Országos Egészségpénztár adatai szerint nem csak a kistelepüléseken, a nagyobb városokban is sok a betöltetlen állás.

Magyarországon a védőnői diplomával rendelkező aktív korú nők száma csaknem hétezer, s közülük az ellátásban körülbelül négyezerkilencszázan dolgoznak – olvasható a Magyar Védőnők Egyesületének közleményében, amelyet a Weborvos annak apropóján idézett, hogy a testület szeptember 29-én rendezi meg jubileumi emlékülését. A dokumentumban az Országos Egészségpénztár adataira hivatkoznak, amelyből kiderült az is, hogy országosan kétszáznyolcvannégy településen található üres védőnői körzet, s nem csak a kistelepüléseken, a nagyobb városokban is több üres álláshely van.

Magyar Idők: Kirúgott iskolaigazgatót indít Makón Lázár ellen az MSZP

A József Attila Gimnáziumot 22 évig irányító pedagógust, Rója Istvánt (képünkön) javasolja a makói és hódmezővásárhelyi központú körzet szocialista országgyűlési képviselőjelöltjének Botka László – értesült a Magyar Idők.

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje elmondta, Rója a választókörzetben közismert, és az elmúlt hetekben személye szimbólummá vált. Több, mint két évtizedig sikeresen irányította az országosan is kiválónak számító helyi gimnáziumot, amelynek igazgatói posztjára – a tantestület egyhangú támogatásával – újból pályázott. Bár egyedüli jelentkező volt, mégsem folytathatta munkáját.

Ennek okából nem csináltak titkot, Rója István és az általa vezetett tantestület az elsők között csatlakozott a miskolci pedagógusok által indított tiltakozáshoz – közölte Botka László. Mint fogalmazott, Róját – akárcsak több tucat iskolaigazgatót az elmúlt időszakban Magyarországon – a Fidesz azért büntette meg, mert kiállt saját szakmai alapelvei, értékei mellett.

A sajtószabadságért tüntettek Budapesten

0

Az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással, és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni – mondta a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, miniszterelnök-jelöltje vasárnap Budapesten, a Függetlenség Napja néven meghirdetett ellenzéki tüntetésen.

A demonstráción, amelyen a szabad sajtó támogatását kérték és a kormány leváltását ígérték a felszólalók, Karácsony Gergely azt mondta, a 2018-as választás után újra kell alapítani azt a Szent István-i államot, amit az elmúlt száz évben többször leromboltak.

Az államnak az a dolga, hogy védje a polgárokat a hatalommal, a munkásokat a tőkével, a jövőt pedig a jövő felélésével szemben. Ilyen államot kell építeni, és ennek az államnak Európában van a helye – szögezte le a zuglói polgármester.

A kormányzatot folyamatosan bíráló politikus arra is kitért, hogy

a jövő évi választásokig már kevés az idő,

de az ellenzéki pártok túl sokat viaskodnak egymással és sokszor úgy látszik, hogy képtelenek együttműködni.

Hajdu Nóra, a szervező Együtt alelnöke a Szabad sajtó úton összegyűlt néhány száz fős hallgatóság előtt – a sajtószabadság követelése mellett – a nemzeti együttműködés rendszerének felszámolását és egy igazságosabb, tisztességesebb ország létrehozását ígérte, ha kormányra kerülnek.

A jövő évi választásokról szólva hangsúlyozta, hogy az utolsó utáni pillanatig nyitva áll az ajtajuk minden új politikai erő előtt, amelynek szintén az a véleménye, hogy a 2010 előtti és utáni világot is meg kell haladni.

Vágó Gábor, a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület alapító tagja arról beszélt, a jelenlegi hatalom újjáépítette a pártállamot, mivel ez a rendszer nem a nép, hanem a saját érdekeit szolgálja. Az ellenzék felelőssége egy olyan állam létrehozása, amely valóban a népet szolgálja, az állampolgárok pedig ezt a helyi szabad sajtó kiépítésével, támogatásával segíthetik.

Lapszem – 2017. augusztus 16.

0

Ma Ábrahám napja van. Ha van ilyen nevű ismerőse, értesítse arról, hogy ma van a névnapja, hátha az illető nem tudja. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: Tovább építkezik Budapesten a CEU

Folytatja a felsőoktatási törvénymódosítás elfogadását követően, ideiglenesen félbehagyott építkezést a Közép-európai Egyetem (CEU), már zajlanak a munkálatok a Nádor utcában, az intézmény egyik régi épületét renoválják – értesült a Népszava.

A CEU budapesti terjeszkedését jelentő fejlesztés hat egyetemhez tartozó épületet és egy üres telket érintett a Nádor utca, az Arany János utca, az Október 6. utca és a Zrínyi utca által határolt tömbben, ezek közül az új építmény már 2016 nyarán elkészült, s több régebbi ház is megújult, ám egyes felújítási munkák még tavasszal is zajlottak.

Az, hogy a CEU folytatja a munkát, egyértelműen annak a jele lehet, hogy bizakodóak a Budapesten maradásukkal kapcsolatban. Lapunk kérdéseit ugyanakkor még hétfőn azzal hárították el: amíg a tárgyalások New York állam és a magyar kormány között folyamatban vannak, az egyetem nem kíván nyilatkozni.

Magyar Nemzet: Újabb kibertámadás érte a BKK honlapját

Nincs szerencséje mostanság a BKK-nak az internettel – olvasható a Magyar Nemzetben. Este nyolc előtt hiába kerestek tartalmat az oldalukon, mindössze a Service Unavailable felirat fogadta a látogatót. A Magyar Nemzet biztos forrásból úgy értesült, hogy az oldalt újabb kibertámadás érte.

Késő este aztán az oldal is újraindult, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek még leállások.

Magyar Hírlap: Sokáig tarthat a vita Brüsszellel

Többlépcsős, hosszú folyamat az Európai Bizottság által egy tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás, amelynek a végén az Európai Bíróság pénzbírságot szabhat ki büntetésként olvasható a Magyar Hírlapban.

Ahogy Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfőn bejelentette, a kormány a felsőoktatási törvény és a civil szervezetek átláthatóságát szolgáló jogszabály kapcsán is megküldte válaszait az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárásokat indított hazánk ellen. A két eljárás más szakaszban van, a civil törvényre vonatkozó még az elsőben, amelynek keretében a bizottság által küldött felszólító levélben kért további információkat a jogszabályról.

A felsőoktatási törvény kapcsán indult eljárás már egy lépéssel előrébb tart, mivel a testület nem tartotta kielégítőnek az első körben adott választ, ezért indokolással ellátott véleményben kérte hazánkat az uniós jogszabályok betartására. Ha Magyarország továbbra sem változtat, a testület az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. Elmarasztaló ítélet esetén a bíróság az általa megfogalmazott intézkedések meghozatalára kötelezheti hazánkat. Ha ezt nem teljesítjük, akkor a bíróság egy újabb eljárásában pénzbírságot szabhat ki.

Magyar Idők: Merkel nem büntetné Kelet-Európát

Angela Merkel elvetette a bevándorlók befogadását elutasító kelet-európai országok megbüntetését, vagyis az uniós kohéziós források megvonását – írja a Magyar Idők.
A német kancellár erről a Phoenix közszolgálati televízió és a Deutschlandfunk közszolgálati rádiócsatorna közös politikai fórumán beszélt hétfő este.

A kormányfő sajnálatosnak nevezte az Európai Unió tagországai közötti véleményeltérést a bevándorláspolitikáról, de kijelentette, hogy továbbra is a menekültek igazságos elosztásáért fog harcolni. A „váltságdíj” követelését azonban elvetette Merkel, mondván, az „ebben a kontextusban nem működne”. A büntetőintézkedések helyett a tárgyalások híve a német kancellár.

 

 

Lapszem – 2017. augusztus 15. Kedd.

0

Reméljük, senki sem felejtette el felköszönteni azokat a Máriákat, akik ma ünneplik a névnapjukat. De már itt is a friss, ropogós lapszemle. Vegyék, vigyék!

Népszava: Vona bocsánatot kérne a cigányoktól és a zsidóktól

A Jobbik elnöke szerint pártja soha nem volt antiszemita, cigányellenes, rasszista – idézi a Népszava Vona Gábort, aki az atv.hu-nak adott interjúban kijelentette: a „rossz mondatok” és „félrecsúszott folyamat” miatt kész bocsánatot kérni a Jobbik nevében a zsidóságtól és a cigányságtól.

Beszélt Simicska Lajos felelősségéről abban, hogy az Orbán-rendszer „fullasztóvá” vált, ám azt abszurdnak tartja, hogy Simicska Jobbik-színekben indulna 2018-ban. „Adu ásza” nincsen Orbán Viktorral szemben, ha lenne bármi terhelő a kezében, már nyilvánosságra hozta volna. A bérunió érdekében Vona akár magyar hatásköröket adna át Brüsszelnek.

Magyar Nemzet: A rendőrséget nem érdekli, mi zajlik az 1-es villamoson

Nem indított nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az 1-es villamoson augusztus elején történt bántalmazás ügyében, amikor is a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) járatán egy fiatal lányt vertek meg – derült ki a Magyar Nemzetnek megküldött rendőrségi válaszokból.

Néhány nappal később egy ugyancsak fiatal lány kutyáját rúgta le valaki a villamosról, de a nyomozó hatóságot egyik eset sem sarkallta arra, hogy büntetőeljárás induljon akár testi sértés, akár állatkínzás miatt. A kap az első, F. Kingaként ismertté vált lánnyal szembeni brutális „akció” ügyében tett fel kérdéseket, ám a BRFK reakcióiból az derült ki: mérhetetlen közönnyel szemlélik, mi történik a város egyik leghosszabb villamosvonalán, ahol már-már mindennapossá váltak az utasokat érő atrocitások

A BRFK szerint nem rendőrségi hatáskör, hogy a tömegközlekedés közbiztonságát fokozzák, de folyamatosan egyeztetnek a társhatóságokkal. – Haladéktalanul értesítsék a rendőrséget! – tanácsolják az utasoknak, ha az említettekhez hasonló helyzetbe kerülnek.

Magyar Hírlap: Többen utaznak vonattal a Balatonra

A belföldi és a balatoni turizmus erősödésével egyidejűleg a vasúti forgalom is növekedett az idén – olvasható a Magyar Hírlapban.

A balatoni utasforgalmi szezon kezdete óta, június 17-től augusztus 2-ig 865 ezren utaztak a MÁV-Start Zrt. személyszállító járatain a Balatonhoz, ami hatszázalékos növekedés 2016 azonos időszakához képest – közölte lapunk érdeklődésére a vasúttársaság. A balatoni főszezonban, amely idén július 17-étől augusz­tus 27-ig tart, a MÁV-Start sűríti járatait, ami annyit jelent, hogy ütemes menetrend szerint egy-egy vonattípus – például Déli parti sebes, Balaton expressz, Kék hullám – kétóránként közlekedik, és valamennyi járaton lehetőség adódik kerékpárok szállítására is. Idén augusztus elejéig 865 ezren vették igénybe a vonatos utazást, és augusztus végéig a forgalom 1,4 millió utasra emelkedhet.

Magyar Idők: A véradók adataira is hajtanak a kiberbűnözők

Adathalászatra figyelmezteti a véradókat az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) – tudta meg a Magyar Idők. Az utóbbi hetekben több bejelentés érkezett hozzájuk, miszerint a véradó állomások nevében illetéktelenek próbáltak meg adatokhoz hozzájutni adatvesztésre, adategyeztetésre való hivatkozással.

Az OVSZ felhívja a figyelmet, hogy a donoradatok hiánytalanul rendelkezésére állnak, így sem adatgyűjtést, sem adategyeztetést nem folytat, a telefonos megkeresésektől pedig teljes mértékben elhatárolódik.

Lapszem – 2017. augusztus 14.

0

Már most szólunk, hogy ma Marcell napja van, ne felejtse el felköszönteni Marcell nevű ismerőseit! És akkor itt a friss, ropogós lapszemle, elolvashatja, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.

Népszava: Bukhat a BKK vezére

Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának – értesült a Népszava.

A lap kormányoldalhoz közel álló forrásai szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudni, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.

Magyar Nemzet: Varga letaszította Ádert a dobogóról

Elveszítette legnépszerűbb politikusi pozícióját Áder János olvasható a Magyar Nemzetben. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése alapján ugyanis már nem a köztársasági elnök áll a politikusokat és közszereplőket népszerűségük szerint rangsoroló lista élén.

A Jobbik-közeli kutatócég a lap számára készített elemzéséből az derül ki, hogy az eddig „ezüstérmes” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedveltsége emelkedett az elmúlt időszakban, így jelenleg ő a legnépszerűbb politikus itthon. Egy 100-as skálán 60-as a szimpátiaindexe, míg a második helyre csúszott Áder Jánosnál ez az érték már csak 58. A köztársasági elnököt viszont jóval többen ismerik: az emberek 90 százaléka van tisztában vele, hogy ki ő, míg Varga Mihály esetében csak 66 százalék tudta beazonosítani.

Magyar Hírlap: Októberre megegyezhet az MSZP és a DK

A fővárosi szocialisták mindenképpen meg fognak egyezni a DK-val a tizennyolc budapesti választókerület jelöltjeiről, októberre meglesznek a nevek is – állítják a Magyar Hírlap forrásai. Szerintük Botka László a párt vidéki bázisain sokkal inkább keresztül tudja vinni akaratát.

A Mátraalján, egészen pontosan Gyöngyösön felszállt a fehér füst, Botka László a múlt héten már meg is nevezte a szocialisták első országgyűlésiképviselő-jelöltjét, Hiesz Györgyöt, a város polgármesterét. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem füstös fővárosi irodák mélyén alkudoznak számokról, jelöltekről, nem osztogatnak szét előre kereteket, amelyekhez utólag keresnek jelölteket, akik „autóstérképpel a kezükben bolyonganak a nekik szánt körzetben”. Volt ilyenre példa sajnos korábban – jegyezte meg a szocialisták Országos Választási Bizottságát vezető szegedi polgármester.

Magyar Idők: Ma küldi el válaszát Brüsszelnek a kormány

Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – idézi a Magyar Idők az Origónak nyilatkozó Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.

A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.

Lapszem – 2017. augusztus 11.

0

Hamarosan jön az enyhülés, már csak néhány órát kell kibírni. De előbb még a lapszemle.

BKV: van légkondi, csak nincs

Kicsit több mint 45 fokot mértek a BKV egyik, Modulo típusú BKV-s busz vezetőfülkéjében a múlt héten – derül ki arról Népszavában közölt a fotóról, amelyet egy sofőr készített. Az elviselhetetlen forróságot ráadásul a BKV-flotta egyik szinte vadonatúj, 2016-ban vásárolt járművében mérték, mert bár a vezetőfülkében van légkondicionáló, az nem működött. Információk szerint azért nem, mert úgy adták ki forgalomba a buszt, hogy nem töltötték fel gázzal a klíma rendszerét.

A Népszava értesülése szerint nem ez volt az egyetlen eset, egy szintén új trolibusz vezetőfülkéjében is elmulasztották a légkondicionálót működőképessé tenni, és ott is 40 fok feletti hőmérsékletet mértek a sofőrök.

A BKV egyik, buszos dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezete, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) a munkáltató sorozatos mulasztásai miatt jogi lépéseket fog tenni.

Nagyon elégedett a kormány az állami cégek vezetőinek a munkájával

Elégedett lehetett a kormány az állami cégvezetők teljesítményével, ugyanis éves alapbérük 10–80 százalékának megfelelő prémiummal honorálta őket 2016-ban – olvasható a Magyar Nemzetben. Ez alól csak a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., kivétel, ugyanis az ott dolgozó vezető tisztségviselők 2015 óta sem prémiumban, sem jutalomban nem részesültek.

Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és a Duna Menti Vízmű Zrt. műszaki igazgatója viszont nyolcvanszázalékos prémiumot kapott, azt ugyanakkor, hogy ez forintban körülbelül mit jelenthet, a fellelhető adatbázisokból nem sikerült kideríteni. A lap számításai szerint a MÁV Zrt.-nél legalább 23,6 millió forintot oszthattak szét a felső vezetés premizálására, Dávid Ilona vezérigazgató havi bruttó ötmillió forintot keres a vasúttársaságnál, ez éves szinten hatvanmillió forintot jelent, amihez tízszázalékos prémium járul, ami hatmillió forint.

A vezérigazgató-helyettesek havi bruttó 1,8–3 millió forintot keresnek, amiből év végéig 21,6–36 millió forint jön össze, a szintén tízszázalékos prémium pedig 2,1–3,6 millió forintot tesz rá.

Jásd, az ország legrégebbi búcsújáró helye

Az itteni szentkút kápolnáját száznyolcvan éve szentelték fel, de már a 12. században voltak itt bencés szerzetesek – olvasható a Magyar Hírlapban.

Egy 1845-ös egyházlátogatás dokumentumai is legalább hatszáz évesnek tartják az egyik legfontosabb hazai Mária-kegyhely, Jásd szentkútját, s ezt a jeles bencés tudós, Radó Polikárp (1899–1974) is alátámasztotta. A bakonyi település környéke az őskortól lakott a régészeti kutatások szerint, a ma is jól kivehető kettős sáncú földvárát egyesek szerint a kelták építették. A kelták mellé pedig megérkeztek a rómaiak is, akik szerették ilyen védett völgyekbe telepíteni a villagazdaságaikat. Jásd lakott volt az Árpád-korban is, és egy 1164-es keltezésű oklevél arról tájékoztat bennünket, hogy a Pannonhalmáról terjeszkedő bencések – valószínűleg Újlaki Lőrinc nagyúr segítségével – Szent György tiszteletére kolostort és templomot emeltek itt.

Honosítás: fiatalabb lett az ország

Csaknem ugyanannyi nő és férfi szerzett magyar állampolgárságot 2011 és 2015 között egyszerűsített honosítási eljárással, arányuk 49 és 51 százalék volt – idéz a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből.

A honosítottak átlagéletkora alacsonyabb volt, mint az ország teljes lakosságáé. Kiderült az is, hogy azok közül, akik a vizsgált periódusban magyar állampolgárságot kaptak, 46 százalék volt nőtlen/hajadon, míg a házasok 42 százalékos részt tettek ki.

A 2011 és 2015 között honosított külföldi állampolgárok közel negyven százaléka legalább nyolc évig élt nálunk, mielőtt megszerezte a magyar állampolgárságot. Tíz határon belüli honosított közül állampolgársági kérelmében 8-9 hivatkozik magyar származá­sára. A további indokok a magyar állampolgárságú házastárs, illetve a magyar állampolgárságú kiskorú gyermek, de ezeket kevesen említették – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó elemzéséből.

Menjetek az anyátokba!

Sajtómunkás, régóta ismerjük egymást. Még nem állt föl, mint teszik azt többen mostanában. Talán marad is, mert abban a pozícióban, ahol most ül, túl jó dolga van ahhoz, hogy felálljon.

Ő kérte, hogy beszélgessünk. El szeretné mondani nekem, hogy mennyire sajnálja azt, ami van. Tudja ő, mert közelről látja, hogy ezek tönkre teszik az országot. A saját pecsenyéjüket sütögetik, tömik a zsebeiket, jóllakatják a csókosaikat. Ne gondoljam, hogy ő ezt nem látja. Tudja jól, és zavarja is, higgyem el.

És most el szeretné mondani, hogy mennyire szenved, amiért rossz ügyet szolgál. Most még nem a nyilvánosság előtt mondja el, mert nem lehet tudni, hogy mi lesz. Hogy legközelebb majd ezek győznek, vagy mások. De bennem bízik, mert reméli, hogy én megértem, és elhiszem, hogy ő mennyire sajnálja.

Tényleg nem tehet mást, élni kell. Család van, gyerekek, az iskola sokba kerül.

De nem is erről akar velem beszélni, hanem arról, hogy neki most mennyire rossz. És hogy nekem könnyű, mert megírom azt, amit gondolok, de ő ezt nem teheti meg.

Ezért szeretné, ha megérteném, és meg tudnék neki bocsájtani. Mert ő, lássam be, nem bűnös, hanem áldozat. Ha ő nem teszi meg, megteszi helyette más. Ha ő nem hazudik, akkor mások hazudnak helyette. Kevésbé cizelláltan, árnyaltan. Mások nála sokkal otrombábban hazudnának.

Mert, ezt azért ismerjem el, ő tehetséges. Csak most olyan a világ, hogy a tehetség néha rossz célt szolgál. Hazug célt.

Ha tudnám, mennyi álmatlan éjszakája van emiatt. Hányszor van, hogy izzadva ébred. Forgolódik az ágyában éjszakánként. Rémálmai vannak. Otthagyná ezeket, akiket most szolgál, de nem teheti. Már túlságosan benne van. És kinek segítene azzal, ha látványosan felállna? Csak magának tenne rosszat, de a dolgokon nem változtatna semmit.

Ezért kell őt megértenem, s ezért várja, hogy mondjak valamit. Hogy mi erről a véleményem. Mert amit én mondok, az neki számít.

Segítsek, mert bajban van: nem jön ki sehogyan sem a lelkiismeretével. Ugye, megteszem?

Mondjak már valamit, mert nagyon bántja, hogy nem mondok semmit. Mintha ellenségességet érezne a hallgatásom mögött, meg nem értést. Mondjak már valamit, amivel igazolom, hogy nem tehetett másként.

Jó, akkor mondok valamit. Menjetek az anyátokba! Te, és az összes haszonleső haverod. Húzzatok el az anyátokba! Mind, egytől egyig.

Szabadságharc a sajtószabadság ellen

A történet 2002-re vezethető vissza, de a helyzet mostanában kezdett fokozódni.

Az elveszített választás után az ellenzékbe szorult Orbán Viktor azt ajánlotta a frissen miniszterelnökké kinevezett Medgyessy Péternek, hogy felezzék meg a közmédiát. Legyen egyik fele a kormányé, a másik az ellenzéké.

Medgyessy Péter vicces kedvében volt, és azt válaszolta, hogy

akinek média kell, vegyen magának.

Ezt követően jött létre az akkori Magyar Nemzetet is kiadó birodalom, melynek része volt a Hír TV, a Heti Válasz és még egy sor más, Orbánhoz közeli média. A parádét Simicska Lajos vezényelte, ám a Fidesz éceszgébere két és fél évvel ezelőtt, a nevezetes G-napon nyilvánosan is szakított régi barátjával és üzlettársával.

Orbán nemcsak egy régi harcostársat veszített, de egy médiabirodalomnak is kénytelen volt búcsút mondani.

Ezt követően nem sokat tétlenkedtek a fiúk, hogy pótolják a veszteséget. Különösen azután, hogy rájöttek: megszerezni valamit könnyebb, mint megvásárolni, vagy létrehozni.

Orbán Viktor Tusnádfürdõn
MTI Fotó: Veres Nándor

Ma már a magyarországi sajtó igen jelentős része Orbán barátainak a kezében van.

Hogy mennyire igazságosan osztották fel egymás között a vadászterületeket, van-e valamelyikükben tüske, amiért neki kevesebb jutott, mint másoknak, nem tudjuk. Ami a cégadatokból kiolvasható: van már médiája Mészáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, Andy Vajnának, sőt még Schmidt Máriának is jutott egy kicsiny szelet a tortából.

Olyan ez, mint Arany János Családi kör című versében, ahol a családfő mindenkiről gondoskodik, s „egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.”

A roham még ma is tart, bár a magyarországi sajtó bekebelezése a végéhez közeledik.

A Népszabadságot meglehetősen furcsa körülmények között bezáró Heinrich Pecina egyik cége veszi meg a Russmedia három magyarországi megyei napilapját. A Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország című mindezidáig nem cáfolt hírek szerint MKB-s és takarékbankos hitel segítségével kerül az osztrák üzletember (?) tulajdonába,

A Délmagyarország és a Kisalföld, valamint a Bors című napilap is elkelt

– a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Avalue Befektetési Kft. vásárolja meg.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Hogy miért jó ennyi újságot, rádiót, tévét tulajdonolni, azt nem kell különösebben megmagyarázni. Laikus szemel is könnyű belátni, hogy

akié a sajtó, azé a hatalom.

Ha a kormányhoz közeli, hozzá messzemenően lojális tulajdonosokhoz kerülnek az újságok, a rádiók és a televíziók, akkor

ezekben a médiumokban csakis olyan információk és vélemények jelenhetnek meg, amelyeket a kormány jónak tart.

Ha minden, vagy majdnem minden sajtóterméket Orbán Viktor barátai és üzlettársai kaparintanak meg, akkor Béla bácsi Balatonborzadályon, és Bözsi néni Dunarettentőn nem tudja meg, hogy Rogán Antal parasztfiú létére fényűző életet él. És nem tudják meg azt sem, hogy Matolcsy jegybankelnök nagy előszeretettel menekíti alapítványokba a közpénzeket, melyek ily módon elveszítik közpénzjellegüket. Ha nincs, aki megírja, akkor nem derül ki az sem, hogy

Mészáros Lőrinc – aki gázszerelőként, egyúttal Orbán Viktor barátjaként kezdte pályafutását – rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát.

Ha megszűnik a független, szabad sajtó, vagy csak nyomokban lesz fellelhető, akkor ebben az országban bármit meg lehet csinálni, mert semmilyen disznóságnak, gazemberségnek nem lesz következménye. Ezért az igyekezet, hogy rátegyék a kezüket mindenre, ami újság, tévé, vagy rádió.

Az ellenzék tehetetlenül és tanácstalanul nézi, ahogyan bezárul előtte a nyilvánosság.

Egyre rezignáltabban veszi tudomásul, hogy szűkülnek a lehetőségek, és ami még megmaradt szabadnak és függetlennel, az kivéreztetésre, kihalásra van ítélve.

Orbán hadai megszállják a médiát

0

Orbán Viktor Tusványoson belengette, hogy a következő időszakban a sajtó megregulázása lesz a fő feladat. Lejárató kampányt folytatnak a Fideszhez nem lojális, kritikus szellemű újságírókkal szemben, és ezzel párhuzamosan tovább folyik a vidéki sajtó elfoglalása.

A magyarországi médiahelyzet visszásságait külföldön is nyomon követik.
Orbán teljes ellenőrzést akar szerezni a regionális média felett – ezzel a címmel jelent meg tudósítás a Die Presse című osztrák lap pénteki számában.

A lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky arról ír, hogy a Cipruson bejegyzett Media Development Management Kft. (MDM), amely közvetve Heinrich Pecina osztrák üzletember tulajdona, megvásárolta az ország „utolsó három, kormánytól független regionális újságját”.

Pecina volt az, aki tavaly eladta a Mediaworks céghez tartozó magyar regionális médiacsomagot egy olyan cégnek, melynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök közeli bizalmasa. Előzőleg azonban

hagyta, hogy bezárják a médiacsoport „zászlóshajóját”, a legnagyobb kormánykritikus lapot, a Népszabadságot.

Budapesten már azt találgatják, nem az lesz-e az újabb ügylet következménye, hogy az együtt napi százezres példányszámban megjelenő, magyar viszonylatban jövedelmező lapokat majd egy kormányközeli oligarchának adják tovább.

„A magyar ellenzéki újság, a Népszabadság tavalyi bezárása szimbóluma lett a kormánytól független média gyengülésének”

– írja Kálnoky, aki szerint a kormány stratégiája világos: Magyarország regionális médiumait „időben”, a 2018-as választások előtt, „lehetőleg teljesen egy kézbe kell venni”.

Magyarországon az utóbbi években jelentősen zsugorodott a média sokszínűsége,

legalábbis a nyomtatott sajtótermékek piacán, de a digitális médiában is észrevehetők olyan törekvések, hogy a legnagyobb online portálok kormányhoz közeli kezekbe kerüljenek – állapítja meg cikkében a Die Presse tudósítója.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!