Helyszíni tudósítás Párizsból – 2.

0
642
sárgamellényesek

Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.

Párizs, 2018. december 15.

Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának “V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: “Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor,  Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”

Az “V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i “IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az “V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.

A múlt szombati “IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.

A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak

Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.

A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges “megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.

Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.

Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit

Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.

Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. “Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. “De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, “az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.

Másnap azután jöttek a további bakik:

kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.

Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.

Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?

November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: “Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.

Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.

Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.

Körösi Zsuzsa, Párizs

(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.

(2) Párizs és Ile de France alternativ naptára

(3) lásd előző tudósításunk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .