Kezdőlap Címkék Rendőrség

Címke: rendőrség

Először vezeti nő az Europolt

0

A 48 éves Catherine de Bolle eddig a belga rendőrséget irányította, mostantól az Europol főigazgatója, amelynek fő feladata a terrorizmus megelőzése és leküzdése.

Azért ő került az európai rendőri szervezet élére, mert Belgium bonyolult belső viszonyai miatt nagy tapasztalata van a különböző rendőri szervezetek működésének összehangolásában.

Vannak persze bíráló hangok is, hiszen Catherine de Bolle épp abban az időszakban állt a belga rendőrség élén, amikor egy brüsszeli központú Iszlám Állam-sejt merényletsorozatot hajtott végre Párizsban és Brüsszelben. Utólag

a belga rendőrséget sok kritika érte

amiatt, hogy nem tudták felszámolni a terrorista csoportot.

Catherine de Bolle szerint viszont iszlámista terrorakciók másutt is voltak ebben az időben, Németországban, Spanyolországban vagy az Egyesült Államokban is, és a rendőrség mindenhol követett el hibákat, de tanult ezekből, és most már sokkal jobb a kommunikáció a különböző európai rendőrségek között.

Az Europol eddigi főigazgatója a brit Rob Wainwright volt, akinek május elsején járt le a mandátuma. Távozása előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy

a terrorelhárítás szempontjából igen fontos az együttműködés a kontinensen működő rendőrségek és a britek között.

Szerinte az Europol egyik fő gyengesége az, hogy a nemzeti rendőrségek nem szívesen osztják meg igazán fontos információikat egymással. Ez jelentős mértékben gyengíti az Europol operatív aktivitását.

Catherine de Bolle kinevezésével az Europol épp azt szeretné elérni, hogy a kommunikáció annyira felgyorsuljon, hogy a közös európai rendőri szervezet versenyképes legyen az FBI-jal, és megfeleljen az Európai Unió biztonsági igényeinek.

Egyre kevesebb a menekült Európában

Bő félmillió menekültnek nyújtott védelmet az EU tavaly, negyedével kevesebbet, mint 2016-ban. Magyarország 1290 embernek nyújtott védelmet. Eközben a zöld határon szinte már nincsenek menekültek.

Az európai uniós tagállamok 538 ezer menedékkérő számárára nyújtottak védelmet 2017-ben. A kedvezményezettek közel egyharmada szíriai volt – közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat jelentése szerint a tavalyi számok 25 százalékos csökkenést mutatnak a 2016-ban regisztráltakhoz képest. A tagállamok összesen 24 ezer embert fogadtak be az uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében.

A legtöbb, közel 200 ezer befogadott szíriai volt. A szíriaiak száma az összes menedékkérő között 33 százalék volt tavaly, ez csökkenést mutat 2016-hoz képest, amikor az összes menedékkérő 57 százalékát tették ki.

A menedékkérők nemzetiség szerinti megoszlása

Forrás: Eurostat

A pozitív határozatok több mint 60 százaléka egyetlen tagállamban történt, Németországban.  

Németországot követően a legtöbb szíriai, afgán és iraki menekültet Ausztria fogadta be, majd Franciaország, Görögország és Olaszország.

Az uniós statisztikai hivatal szerint

Magyarország összesen 1290 esetben bírált el pozitívan menedékkérelmet.

(Az erről hírt adó MTI az „kifelejtette” ismertetni, hogy 4170 kérelemből, s azt is, hogy másodfokon egyetlen befogadó határozat se született.) Ezek között 580 afgán, 385 szíriai és 190 iraki menedékkérőnek nyújtott védelmet 2017-ben. 105 esetben adott menekültstátuszt, 1100 esetben kiegészítő védelmet és 75 esetben vett figyelembe humanitárius szempontokat.

A menekültellenes hazai kampány közepette nem csak az különös, hogy 1290 embert mégis befogadott Magyarország. Az is erősen árnyalja a szavak és tettek közti különbség alkotta képet, hogy a magyar kormány

a V4-ek között messze a legtöbb menekültet fogadta be.

Tavaly az Olaszországból és Görögországból, valamint bizonyos, a migráció által különösen sújtott országból való uniós áthelyezési és áttelepítési program keretében a legtöbb jogosultat Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Franciaország és Hollandia vette át. A mechanizmusban ez idáig nem vett részt Ciprus, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Liechtenstein, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Csehország, Görögország, Bulgária és Magyarország.

Amúgy egy másik statisztika azt sejteti, hogy erősen megcsappant a hazánk iránti menekülti „érdeklődés”. A rendőrség adatai szerint a határ mentén elfogott „migránsok” száma idén az első három hónapban 97 volt, áprilisban ehhez még jött 8, miközben tavaly egyedül januárban 148 menekültet kaptak el.

Kérdések a rendőrség sajtóosztályához

Gyárfás Tamás őrizetbe vétele kapcsán sokakban felmerült, vajon miként lehet, hogy az Origo, a PestiSrácok, valamint a Borsonline – ezek mind kormányhoz lojális szerkesztőségek – előre értesültek az eseményről, és még fényképeket is készíthettek róla.

Kérdésünkkel megkerestük az ORFK sajtóosztályát. A következő levelet írtuk:

Tisztelt Sajtóosztály!

Mint ahogy a legtöbben, úgy a mi szerkesztőségünk is a sajtóból értesült arról, hogy tegnap (kedden) előállították, majd később őrizetbe vették Gyárfás Tamást.

Érdeklődni szeretnénk, miként értesült az előállításról az Origo, és hogyan fordulhatott elő, hogy ők fényképet is készíthettek az előállításról.

Tájékoztatásukat ezúton is köszönjük.

Rövid, úgy is mondhatnánk, lényegre törő választ kaptunk:

Megkeresésével szíveskedjék az Origo szerkesztőségéhez fordulni.

Újabb kérdés az ORFK-hoz

Nem fogunk az Origo szerkesztőségéhez fordulni, mert valódi válaszra tőlünk sem számítunk. Ezzel szemben tisztelettel megkérdezzük az ORFK sajtóosztályát: indítanak-e vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy ki a felelős azért, hogy az Origo, a PestiSrácok és a Borsonline számára kiszivárgott, hogy mikor és hol állítják elő Gyárfás Tamást.

Az ügyben egyébként Bánáti János, Gyárfás Tamás ügyvédje a következő közleményt adta ki.

KÖZLEMÉNY

A Nemzeti Nyomozó Iroda Nyomozó Főosztálya 2018. április 17-én gyanúsítottként hallgatta ki Gyárfás Tamást, mert álláspontjuk szerint: „Megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 1998. február 11-ét megelőzően megbízta P.T.-t azzal, hogy Fenyő Jánost ölesse meg. A megbízást P.T. elvállalta és J.R. szlovák állampolgár felé azt közvetítette.” Gyárfás Tamás a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, és a leghatározottabban tagadta a terhére rótt cselekményt.

Több órás vallomásában részletezte Fenyő Jánossal kialakult vitáját, majd az ezt követő megbékélést, és leírta P.T.-vel való kapcsolatát is.

A hatóság eljárása, így előállítása okán megdöbbenésének adott hangot, hiszen a korábban, a sérelmére elkövetett zsarolás miatt indult büntetőeljárásban mindig készséggel állt rendelkezésükre, és az ügy összes általa ismert részletét már feltárta.

A vallomás során a hatóság kérdéseire is mindenre kiterjedő, logikus válaszokat adott.

A Nyomozó Hatóság a kihallgatást követően határozatot hirdetett ki a 72 óráig tartható őrizetbe vételről, mely ellen szintén panaszt jelentettünk be.

Az őrizet letelte, illetve az esetleges kényszerintézkedés elrendelésére vonatkozó ügyészi indítvány bírósági elbírálását követően részletes tájékoztatást fogunk adni.

Dr. Bánáti János

meghatalmazott védő

Házkutatás Gyárfásnál

Információink szerint Gyárfás Tamás házánál még a tegnap délután a rendőrség házkutatást tartott, de hogy vittek-e el onnan valamit, arról nincs hír.

Szabóné: Kósa nem kérte, csak elfogadta a 800 milliót – interjú a csengeri asszonnyal

A leghíresebb csengeri asszony Svájcból üzeni, hogy megvan az örökséget igazoló okmánya, hogy Kósa és Orendi hagyja abba a hazudozást, mert már többmillió frank büntetést kell így is fizetniük, mivel megszegték a Svájcban aláírt titoktartási kötelezvényt. Hagyják békén családját, fiait, unokáit, még nem volt elég, hogy a férje ráment erre az ügyre? – mondta a Független Hírügynökségnek adott interjúban Szabó Gáborné, akit szerdára várnak az Aradi utcában a rendőrök kihallgatásra, de ő már nem akar sem adományozni Magyarországon senkinek további összegeket, és haza is csak akkor jönne, ha muszáj.

 

 

Mit üzen azoknak, akik szurkolnak magának?

Először is, hogy rám fér. Egyébként pedig teljesen igazunk van, mert mi ezt a pénzt tényleg megkaptuk. Sok jogvita volt, sok mindenről le kellett mondanunk, de a pénzzel mi rendelkezünk, van róla okirat, rendelkezünk vele. Még harminc, vagy hatvan nap, és minden a kezemben lesz.

Tehát ön most külföldön tartózkodva, miközben az egészségét ápolja, intézi azokat az ügyeket, amelyek igazolják, hogy örökölte ezt a nagy vagyont?

Igen, igen. Az ügyvéd úr – Helmeczy László – L.P. – meg is kapja folyamatosan ezeket az iratokat, és tartja a kapcsolat a svájci ügyvéddel. Bíróság fogja kiadni nekünk mindenről, hiteles másolatban azokat az ügyiratokat, magyar nyelven, amelyekben szerepelnek az összegek.

Minden pénzzel rendelkezni fogunk, ahogy mondtam, 30-60 napon belül legkésőbb.

Akkor ismételjük el: ön 60 napon belül hozzá fog jutni ehhez az 1300 milliárdnyi forinthoz.

Még a többihez is hozzájutunk.

Mert még ezen felül is van még pénz?

Igen. Igen.

De egyelőre ez a sok pénz magának csak keserűséget okozott…

Eddig. Ráadásul egy ember életébe, férjemébe, került, amit Kósa Lajosnak is köszönhetek. Meg a rengeteg hamisítványnak, amit kitesznek az internetre, meg e-mailekről, amit levesznek az én levelezésemből.

Azt hogyan?

Orendi Mihály hozzáfért a leveleimhez, mert mindig megbíztam benne. Mindig a segítségemre volt, mivel tanácsadói szerződést is aláírt, és most mindent kiadott.

Orendi aláírt egy titoktartási szerződést a svájci ügyvéd előtt, miszerint egymillió svájci frankra büntethetik, ha bármit elmond. Ugyanezt Kósa Lajos is aláírta Svájcban.

És ezen felül még sok mindent aláírt, amit svájci közjegyző hitelesített.

Tehát most vannak olyan okiratai, amelyek azt igazolják, hogy Kósa Lajos mindenről tudott, és biztosan hihetett abban, hogy a pénzhez hozzájut?

Igen. Igen. A bank és semmilyen vállalat nem fog arról közleményt kiadni, hogy nekem mim van és mim nincsen, mert az a tényállás, hogy nekem semmilyen külföldi érdekeltségem nincsen. Ezt mindenhol el akarom mondani. Ez szükséges ahhoz, hogy az életünket meg tudjuk védeni. Azzal ugyanis, hogy Magyarországon tudni fogják, hogy rendelkezünk az összeg fölött, a gyermekeim és én magam is életveszélyben leszünk. Kósa Lajos mindig ezt mondta nekünk, 2012 októberétől, mióta ismerjük egymást, hogy ha ezt valakivel tudatjuk, onnan kezdve a gyermekeimet is elrabolhatják. Ezért aztán jó, ha csak nagyon szűk körben tudatosodik az emberekben, hogy ilyen vagyonnal rendelkezünk.

Kósa Lajos ezek szerint pontosan tudta, hogy milyen hatalmas összegről van szó.

Igen. Igen.

Miért bízott meg ön Kósa Lajosban? Illetve miért őt bízta meg a pénz kezelésével?

A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül szerettem volna megvásárolni egy hotel részvényeit, de nem tudtuk megvenni, mert nem állt rendelkezésemre a pénz. Közben a hotel csődbe ment, és nagyon sokáig pereskedtünk a Magyar Fejlesztési Bankkal. Ebben kértem Kósa Lajostól segítséget, én kerestem meg őt Orendi Mihályon keresztül.

Azt akartam elérni, hogy a bank álljon el a szerződéstől, mert nem tudom megvenni a szállodát. A hotelt meg akarta venni egy osztrák üzletember is, de a bank nem adta el neki, hanem inkább velem kereskedett. Végül százmillió forintban egyeztünk ki a bíróságon, nekem ezt a százmilliót meg kellett volna fizetnem, de nem volt rá keretem, a mai napig sincs. Ebben kértem a segítségét, így ismerkedtem meg vele. Ezt követően már egyre több dologról beszélgettünk, állandósult a kapcsolatunk, így meséltem el neki, hogy én miből akartam kifizetni a szállodát, és egyre több bizalmas információt osztottam meg vele.

Meddig volt Kósával harmonikus, jónak mondható a kapcsolata?

2016 februárjában volt velünk kint utoljára külföldön. 2017 februárjában, vagy márciusában, már nem tudom pontosan, volt nálunk Csengerben, egy számomra ismeretlen sofőr hozta. Utána már nálunk nem jelentkezett egyszer sem, telefonon beszéltünk. 2016 októberében két alkalommal is kint voltunk Svájcban, akkor is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. 2017 novemberében Svájcból voltak itt, ügyvéd, bankár és egy családtagnak mondható ismerősünk, akkor még beszéltem Kósa úrral telefonon. Az ügyvéd három napig maradt, hogy elrendezzük az adományok hivatalos iratait, mert Csenger városának akartam adni adományokat, az egyháznak, a Johannita rendnek, a református gimnáziumnak…

Ha már ajándék. Úgy tudom, hogy az Orendi Mihálynak felajánlott nyolcszázmillió forintos ajándék szerződés még érvényben van, nem?

Nincs még egyik szerződés sem felbontva, ez most fog megtörténni, itt külföldön. Most már nem szeretnék sehova adományt adni, legfeljebb Csenger városának, ahova gondolom, és egy pár embernek, akik rendesek voltak velem, illetve ott állnak a családom mellett.

Sok embernek szerettem volna segíteni, de most már erről letettem. Azt az 50-60 millió eurót azoknak az embereknek juttatom, akik ebből talpra tudnak állni.

Visszajön Magyarországra?

Azt remélem, hogy a vagyonom alapján meg fogom kapni azt a státuszt bármelyik országtól, hogy ne kelljen visszamennem.

Magamat is, meg a családomat is szeretném biztonságban tudni. Magyarországon nem érzem jogbiztonságban sem magamat, sem a gyermekeimet. Egy ember, mint mondtam, már meghalt, otthon a gyermekeimet is baj érheti. Az egész családomat ki akarják írtani.

Azzal ugye tisztában van, hogy hazajön, előzetes letartóztatásba kerül?

Igen. És én ott halnék meg, mert egyébként is beteg vagyok. Mondom, tudom, hogy arra készül a Fidesz, hogy az egész családot kiírtsa. Nekik az lenne az elégtétel, ha engem a férjem mellé temetnének, mert akkor már mondhatnák, hogy csalás volt az egész.

Azt azért nem gondolnám, hogy a Kósa Lajos ki tudna keveredni ebből az ügyből. Ott volt önnel a közjegyzőnél, igaz?

Igen, ott volt. Minden közjegyzői díjat én fizettem. Most különben sorra keresik fel azokat a családokat, akik segítettek nekem, de ahogy én tudom, Nyíregyházán senki nem vallott ellenem, mert amit adtak nekem, segítségként adták. Hogy azóta mit tudtak elérni nem tudom, mert újra felkeresték őket, hogy valljanak ellenem.

Miért Budapestre jöttek közjegyzőhöz?

Ismertem a közjegyző urat és megbízom benne. Én akartam, hogy ennél a közjegyzőnél készüljenek az okiratok, és mindent foglaljunk írásba.

Az hogy történt, hogy Kósa Lajos feleségének, Porkoláb Gyöngyikének ajándékot akart adni?

Úgy történt, hogy Kósa Lajos felajánlotta, mindenben segít, abban is, hogy a családom és én biztonságban legyünk, én pedig úgy gondoltam, hogy ezt valamilyen formában viszonozni kell. Én ezzel viszonoztam. A két és félmillió euróval.

Tehát nem Kósa úr kérte.

Nem kérte, csak elfogadta.

És az Orendi Mihály?

Ő akkoriban nagyon sokat segített. Most viszont olyan információkat adott ki, amik nem is voltak igazak. Például, hogy én kegyelmi kérvénnyel fordultam a köztársasági elnökhöz. Miért fordultam volna, amikor nem voltam elítélve? Innen egyébként, ahol most vagyok, az uniós bírósághoz adják ki Luxembourgba, hogy egymillió svájci frankot, esetenként négymillió svájci frankot követelnek Orendi Mihálytól és Kósa Lajostól is. Épp azért, mert információkat adtak, miközben aláírtak egy titoktartási szerződést. Ez most be lett adva. Mert ez már tarthatatlan. Tarthatatlan, hogy egy egész családot kikészítettek. Az én férjem meghalt. Ő azért adta át egy személynek az iratokat, mert azt remélte a nyilvánosság megvéd bennünket Kósáéktól.

Mert akkor már szemben álltak egymással?

Igen.

Merthogy lefoglalták januárban az iratokat?

Igen. Meg elvitték a karikagyűrűmet, a pénztárcámból az utolsó fillért. Én súlyos beteg voltam akkor, a gyermekeim felhívták Kósa Lajost, aki azt mondta a következő hét szerdáján tud segíteni. De aztán már soha nem segített és beszélni sem lehetett vele.

Miért volt önnél házkutatás?

Nem szeretném most pontosan elmondani, de egy útépítő cég, a Kiskun tender küldött nekem a számlámra, kölcsönként pénzt.

Ez a hatvan, vagy hetven millió forint, ugye?

Igen, de erről nem szeretnék most beszélni.

Mondja: volt olyan, akit ön becsapott?

Kit csaptam volna be? Azzal mindenki tisztában volt, hogy hosszú éveken keresztül mindenhol csak segítettem. Az utolsó két évben nekem segítettek pármillió forinttal. Olyanok, akik korábban ennek a tízszeresét kapták tőlem.

Amit ön adott, azt az örökségből adta? Volt olyan része az örökségnek, amihez korábban hozzáfért?

Igen, volt, amit megkaptam. Egy családi barát segített a későbbiekben, vagy bankkártyával, vagy ha kiutaztunk tízezer euróval. Én most már azt szeretném, ha rendbe lenne minden. A tizenkét éves gyermekem pszichésen beteg, pedig egy élsportoló volt eddig, most meg nem áll meg a köhögése. Nem akar elmenni edzésre, nem törődik a tanulással, semmivel. Az unokáim szintén ilyen állapotban vannak. A lányomat a nyomozók vegzálják, egyik fiam sem mer hazamenni, mert nem tudják, hogy milyen kreált ügyet fognak rájuk kenni, csak azért, hogy bármit megtudjanak rólunk. De a lényeg most az, hogy van olyan dokumentum a kezemben, ami mindent igazol.

Ez miről szólna?

Azt igazolja, hogy semmit nem csaltunk.

Vagyis, hogy létezik az örökség.

Igen. Igen. Ezzel az egész viselkedéssel annyit ért el Kósa úr, hogy ebből a pénzből, egy pár család támogatásán kívül, semmit nem akarok Magyarországra vinni. Azokat, akik segítenek rendesen, hivatalosan meg szeretném ajándékozni, de otthonra már semmit nem szeretnénk befektetni. Ez biztos.

És haza sem akar jönni.

Nem. Csak, ha muszáj.

Ami a mai Magyarországon elképzelhetetlen: egyidejűleg hallgatták ki az izraeli miniszterelnököt és feleségét

0

Az izraeli rendőrség öt órán át egyidejűleg hallgatta ki Benjámin Netanjahu miniszterelnököt és feleségét, Sara Netanjahut a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyében.

Reggel néhány tucat, Netanjahu lemondását követelő tüntető várta a rezidenciához érkező nyomozókat, akik a környező épületeken elhelyezett feliratokon a korrupt vezetők távozásáért demonstráltak. Benjámin Netanjahuhoz a rezidenciára mentek a rendőrök, Sara Netanjahut pedig a 433-as, fehérgalléros bűnözéssel foglalkozó egység székházában hallgatták ki eskü alatt, gyanúsítottként.

Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész első alkalommal engedélyezte a házaspár egy időben történő kihallgatását, miután eddig ezt a más ügyekben szokásos rendőrségi eljárást megtagadta.

Mandelblitet ezért számos szakértő bírálta az izraeli médiában, azt állítva, hogy a kormányfő védelmében felrúgta a törvény előtti egyenlőség alapelvét, és lehetőséget teremtett a Netanjahu házaspárnak vallomásaik összehangolására.

Mandelblit Bezeq-ügyben megváltozott magatartását az is okozhatta, hogy a közelmúlt egyik botránya szerint az izraeli rendőrség azzal is megvádolta Nir Hefecet, Netanjahu korábbi kommunikációs igazgatóját, hogy 2015-ben, a főügyészválasztás előtt egy közvetítő révén felajánlotta Hila Gerstelnek, az állást megpályázó egyik bírónőnek a főügyészi hivatalt. Cserébe Gerstelnek vádemelés nélkül kellett volna lezárnia a miniszterelnök felesége, Sara ügyeit. Az izraeli médiában az ügy kipattanása óta többen is feltették a kérdést, hogy vajon Mandelblit hasonló feltételekkel nyerte-e el tisztségét.

A pénteki kihallgatáson a kormányfőnek arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a médiaügyi minisztérium élén azért hozott-e a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt, valamint hogy hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket – ahogy a rendőrség véli – azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.

A Netanjahu házaspárral egy időben szintén kihallgatták a mintegy egymilliárd sékel értékben Netanjahu médiaügyi minisztersége idején kormányzati kedvezményeket kapott Saul Elovicsot, a Bezeq főrészvényesét, valamint Nir Hefec egykori médiaügyi tanácsadót.

A Stop Sorossal a kormánykritikus civileket akarják elhallgattatni

0

A Kormány kedden este benyújtotta a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot. Az Eötvös Károly Intézet gyorselemzése  szerint a valódi szándék a kormánykritikus civilek elhallgattatása. A törvény tiltaná a kormányzat bírálatát és az emberi jogok védelmét, s míg a mostani javaslat egy jó azonosítható kör ellen használható, fennáll annak a veszélye, hogy később bárki ellen bevethető.

A törvénycsomag alapján

  • a “migrációt támogató szervezet” bélyeg bármely kormánykritikus egyesületre vagy alapítványra rásüthető;
  • az emberijog-védelem és a kormánykritikus vélemény belügyminiszteri engedélyhez kötött, engedély hiányában szankcionálható;
  • külföldi támogatása után a 25 százalékos büntetőadó az engedélyt kapott szervezeteket is sújtja;
  • a miniszter bármely magyar állampolgárt kitilthat a nyolc kilométeres határsávból;
  • a miniszter mérlegelési szabadsága korlátlan, amit bíróság sem vizsgálhat felül.

 Visszaélés a jogalkotói hatalommal

Mindhárom törvényjavaslat tartalmazza a “Stop Soros” kifejezést, ezzel nyíltan azokat a civil szervezeteket veszi célba, amelyeket a kormányzati propaganda évek óta nevesítve támad és sulykolja kapcsolatukat Soros Györggyel. A törvények lényege, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkozó, általánosan kötelező szabályokat írnak elő. A Stop Soros törvényjavaslat nem ilyen: egyes meghatározott jogalanyok jogainak és kötelességeinek alakítását célozza, ami visszaélés a jogalkotói hatalommal és sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

 Jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

Míg a korábbi tervezet az illegális migráció támogatását célozta, a parlamentnek benyújtott javaslat elhagyja az illegális jelzőt, az érintett szervezeteket “migrációt támogató szervezeteknek” minősíti. A törvényjavaslat már leplezni sem próbálja, hogy

nem illegális tevékenységet, hanem jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

és köt hozzájuk hátrányos, büntető jellegű jogkövetkezményeket. A migrációt támogató magatartások körének meghatározása továbbra sem teljesíti a normavilágosság alkotmányos követelményének minimumát, hiszen a törvényi definíciót kimeríti a migráció “egyéb módon” való támogatása is. Ezen nem változtat, hogy a törvényjavaslat példálózó jelleggel felsorol egyes, ilyennek minősülő tevékenységeket, köztük a jogvédelmet, a jogi képviseletet és a migrációt támogató véleménynyilvánítást. A törvényjavaslatba foglalt példák még egyértelműbbé tették: a kormánykritikus vélemények szóbeli kinyilvánítása, sőt az állami jogvédelmi eljárásokban való részvétel is szankciót von maga után. Ez súlyosan sérti a véleményszabadságot és a védelemhez való jogot.

 A civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől

Az egyesülési szabadság alanyi jog: gyakorlása, a civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől.

Az egyesülési szabadságot sérti a belügyminiszter engedélyezési hatásköre,

amelynek keretében – nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva – szabadon mérlegelheti, hogy egy civil szervezet folytathatja-e egyébként jogszerű tevékenységét. Jogállami minimum, hogy az alapjogkorlátozó döntéseket a független bíróság mind formai, mind tartalmi szempontból felülvizsgálhassa. Ezt semmibe véve, a miniszter határozatát bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül. A nemzetbiztonsági vizsgálat igényelné az Országgyűlés kétharmados döntését, de az alkotmányellenes engedélyezési rendszer a kétharmad támogatása nélkül is létrejönne.

A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja

A törvényjavaslat értelmében a migrációt támogató szervezetnek külföldi forrásból származó támogatásai után 25%-os büntetőadót kell fizetnie. A mentesüléshez neki kell bizonyítania, hogy a külföldi forrás nem a migráció támogatását szolgálta. A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja, ugyanúgy, ahogyan annak kilátásba helyezése, hogy a közhasznú szervezetektől és támogatóiktól a törvényjavaslat értelmében megvonhatják az adókedvezményeket.

A mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedés

A törvényjavaslat, ahogyan a korábbi tervezet is, feljogosítja a minisztert arra, hogy bármely magyar állampolgárt kitiltson a schengeni határmenti területekről.

Ehhez a mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedéshez semmilyen jogi garancia nem kapcsolódik.

A törvényjavaslat a határozat érdemének bírósági felülvizsgálatát sem teszi lehetővé.

 A törvény a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható

Legyen világos, hogy míg a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható. A Kormány bármikor úgy találhatja, hogy egészség-, oktatás- vagy adópolitikájának kritikája megnehezíti harcát a migrációval szemben, a szuverenitás védelmében, és indokolt az ilyen véleményekre is kiterjeszteni a törvény alkalmazását, hiszen aki nincs velük, az ellenük van. Erre a törvényjavaslat jelenlegi szövege módosítás nélkül is alkalmas.

Újabb két reptéri tolvajt fogtak el

0

A police.hu beszámolója szerint a két rakodómunkás még januárban egy utas feladott poggyászából lopott el egy fehérarany gyűrűt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Öt nappal később egy másik utas poggyászából egy karórát és egy parfümöt tulajdonítottak el.

A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozói az érintett járatok rakodási körülményeinek vizsgálata során jutottak el két, a repülőtéren dolgozó munkáshoz.

A házkutatások során megtalálták az ellopott értékeket,

valamint további – vélhetően szintén bűncselekményekből származó – tárgyakat is.

A két feltételezett elkövetőt előállították és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanújával hallgatták ki.

Kiégett egy busz Mátraházánál – VIDEÓ

0

Kigyulladt egy autóbusz Mátraháza közelében – erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese. 

A tűzoltók és a rendőrök a helyszínen vannak. A busz oltásának és műszaki mentésének idejére a főutat a rendőrség teljes szélességében lezárta, kerülni Abasár-Verpelét-Sirok irányába lehet – mondta a redőrfőkapitányság szóvivője az MTI-nek.

A Kecskemét és Eger között közlekedő autóbuszon 6 utas és a vezető tartózkodott, és mindenki sértetlenül hagyta el a járművet. Az autóbusz teljesen kiégett, de senki sem sérült meg.

Szemtanúktól megtudtuk, hogy a felfelé menő busz gyulladt ki, de

az utasok szóltak a sofőrnek, hogy füst van,

és a vezető megállt. Mindenki ki tudott szállni. Az utasokért egy másik autóbuszt küldtek.

Zuschlag ismét őrizetben

0

Két nappal ezelőtt még arról írt a Független Hírügynökség, hogy Zuschlag Jánost már csak az államvizsga választja el attól, hogy jogi doktor legyen. A volt szocialista politikus, aki hat évet töltött börtönben, mert mintegy 75 millió forint pályázati pénzt vett fel civil szervezetek nevében, akkor azt írta a Facebookon, hogy a jövőben ügyvédként folytatja a pályafutását.

Nos, úgy tűnik, erre még egy ideig várni kell. Sajtóértesülések szerint ugyanis Zuschlag Jánost szerdán őrizetbe vették, mert ő is tagja annak a társaságnak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy biztosításközvetítő cég adatbázisából személyes adatokat loptak ki. Ezzel a választáson induló kamupártok számára szereztek volna ajánlásokat, hogy ezen pártok nevében több százmillió forint támogatáshoz juthassanak.

A Kiskunhír információi szerint Zuschlag ellen a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága indított eljárást.

Bűnözők vadásznak a rendőrökre Svédországban

0

Rendkívüli védelmi intézkedésekre volt szüksége 200 rendőrnek Svédországban, olyan sok támadás és fenyegetés érte őket az Aftonbladet című svéd napilap szerint. Előfordult, hogy családostul el kellett költözniük. Több száz rendőr a szakmáját is otthagyta.

Normális helyzetben a rendőrök szoktak vadászni a bűnözőkre, de Svédországban az elmúlt tíz évben visszájára fordult a rabló-pandúr reláció, azóta nagyjából rendszeresen támadják és fenyegetik meg a rendőrséget, illetve a rendőrállományt. Most viszont úgy látszik, hogy a helyzet kezd tarthatatlanná válni: a rendőrautók felgyújtása, a rendőrség elleni kézigránátos támadások egyre gyakoribbá váltak, 2017 októberében pedig bomba robbant a helsingborgi rendőrőrsön.

Az utóbbi évben a rendőrséggel szemben állók taktikát váltottak. Míg korábban inkább a rendőrséget, mint szervezetet támadták, mostanra gyakrabban válnak célponttá az egyes rendőrök. A kollektív fenyegetést felváltotta az egyének megfélemlítése annak érdekében, hogy a rendszert az alkotóelemein keresztül törjék meg.

A félelemkeltés hatásosnak bizonyult, vannak rendőrök, akik be sem ülnek már a szolgálati autójukba anélkül, hogy előtte ne néznének be a jármű alá robbanószer vagy oda nem illő vezetékek után kutatva.

De kik vadásznak a rendőrökre?

A két legproblémásabb környék, ahol a rendőrségellenes hangulat tetőzik, Malmö Rosengård nevű bevándorlónegyede, illetve a szintén bevándorlók lakta Rinkeby Stockholm közelében. Ezeken a helyeken a sorozatos támadások mellett megnehezíti a rendfenntartó erők munkáját az is, hogy a rendőrellenes hangulat miatt alig van valaki, aki hajlandó lenne tanúskodni vagy akár beszélni a szolgálatosokkal. Sőt, akkor sem hívják a rendőrséget, ha betörés vagy más bűncselekmény történik otthonukban, ugyanis félnek, hogy azután ők is a bűnbandák célkeresztjébe kerülnének.

Habár a rendőrség az elsődleges célpont, a velük szembeni bizalmatlanság már kiterjedt más szervekre is, a legveszélyeztetettebb helyeken előfordul, hogy a mentősöket és a tűzoltókat sem fogadják szívesen vagy akár erőszakot is alkalmaznak velük szemben.

Nyomozók a helsingborgi rendõrkapitányság elõtt 2017. október 18-án, miután hajnalban pokolgép robbant a fõbejáratnál. (MTI/EPA/Johan Nilsson)

Korábban írtunk már a tavaly nyártól év végéig tartó bandaháborúról a szomszédos Dániában, ahol a főleg másod- és harmadgenerációs bevándorlók alkotta bűnszervezetek eredetileg a hasispiac uralása miatt kezdtek végeláthatatlan háborúskodásba. Az elkövetők és a helyszínek tekintetében hasonló a svédországi helyzet, ahol szintén a bevándorló hátterű, bűnszervezetekbe tömörült fiatalok jelentik a problémát a bevándorlók lakta negyedekben.

Jelentős különbség viszont, hogy míg Dániában elsősorban egymás vérét ontották a bandák fél éven keresztül, addig Svédországban kifejezetten a rendőröket célozzák lassan egy évtizede. Ez pedig más tényezők mellett oda vezetett mostanra, hogy egyre kevesebben akarnak rendőrként dolgozni, a rendőrségnek a folyamatos támadások mellett még súlyos állományhiánnyal is kell működnie.

Válság: fogy a rendőr, egyre több az erőszakos bűncselekmény

Menjünk vissza kicsit az időben. A svéd rendőr- és rendőrségellenes hangulat 2016-ban kezdett tetőzni, ekkor jelentek meg az első újságcikkek, ahol konkrét krízisről⁠ beszéltek.

A sorozatos felmondások és az egyre veszélyesebbé váló munka miatt a svéd rendőrség már 2015-ben is meglehetősen gyengén teljesített, a bűncselekmények mindössze tizennégy százalékát tudták megoldani – ez tizenhat éves mélypontot jelentett.

Eközben ráadásul jelentősen megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma: 2014-ben 87 gyilkosság történt, 2015-ben viszont már 112-ra ugrott a számuk. 2016-ban sem következett be jelentősebb csökkenés, 106 gyilkosság történt az országban. Összehasonlításképpen: a szomszédos Norvégiában 2014 óta nem haladta meg az évi harmincat a gyilkosságok száma. Igaz, ők feleannyian vannak, mint a svédek, viszont még a népesség arányában is jóval kevesebb gyilkosság történt.

Az NRK grafikájából fordítva

2016-ban Göteborgban kiugróan megnőtt a lövöldözések és gyilkosságok száma is, egyre gyakoribbá váltak továbbá a kézigránátos támadások. Miután  ősszel nagy port kavart egy eset, amikor kézigránátot dobtak egy lakásba és meghalt egy nyolcéves kisfiú, egy helyi rendőrfőnök nyilatkozott arról, hogy száz rendőr hiányzik csak az ő körzetéből. Elmondása szerint az állományhiány miatt próbálkoztak az újraszervezéssel is, azaz az irodai munkát végzőket is megpróbálták külső szolgálatba állítani, de a kísérlet fordítva sült el, kevesebb járőr lett az utcákon.

Csak 2016-ban 950 svéd rendőr akasztotta szögre jelvényét és szolgálati fegyverét, ez a duplája az elmúlt öt év átlagának. A munkahelyváltást az állomány mintegy nyolcvan százaléka vette fontolóra.

Rendõrségi helyszínelõk dolgoznak Göteborgban 2016. augusztus 22-én, miután hajnalban kézigránátos támadás ért egy lakást a svédországi Biskopsgarden kerületében. A robbanás megölt egy nyolcéves fiút. (Bjorn Larsson Rosvall/TT News Agency via AP)

A veszélyes munkakörnyezet mellett a rendőrök alacsony fizetése sem a válság megoldását segíti elő. Kevés fizetésért egyrészt nem igazán vonzó az egyébként is kockázatos hivatás, másrészt pedig a már állományban lévők is gyakran döntenek úgy, hogy szakmát váltanak. Ez főleg a fiatalabbaknál jellemző, a régóta rendőrként dolgozók ritkábban távoznak.

Egy svéd rendőr kezdőfizetése 2016-ban havonta nagyjából bruttó 25 ezer svéd korona volt, amely majdnem 800 ezer forint, de Svédországban nagyon magasak az adók, tehát ebből a bruttó összegből körülbelül 50-60 százalék is lejöhet. Ugyanebben az évben egy jóval biztonságosabb munkakörben tevékenykedő templomi kántor kezdőfizetése 28 500, egy erdészé 41 500 és egy HR-esé 37 000 svéd korona volt.

A miniszterelnök szerint csak hisztizett a rendőrség

Mindeközben a politikai hatóságok szinte nem is foglalkoztak a problémával. Stefan Löfven, Svédország szociáldemokrata miniszterelnöke 2016 augusztusában azt nyilatkozta, hogy “túl messzire ment a rendőrségi szerveknél a kiáltozás a krízisről”. Anders Ygeman, az ország szintén szociáldemokrata belügyminisztere is egyetértett, szerinte “egy krízis egészen más dolog”.

Ygeman mégis előterjesztette 2016 októberében, hogy a kövekező évi költségvetésben 100 millió koronával többet kapjon a rendőrség, de ez leginkább csak az elégedetlen hangok csitítására tett kísérlet, az összeg túl kicsi volt ahhoz, hogy érdemi változást eredményezzen.

2017 augusztusában végül megérkezett a valóság a Löfven-kormányhoz is: 2 milliárd koronával többet szántak a rendőrségnek a 2018-as költségvetésből. A problémát ez persze nem oldja meg egy csapásra, de a svéd rendőrszövetség szerint azzal, hogy a kormány végre belátta az állományhiány súlyosságát, már van lehetőségük javítani a helyzeten.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!