Kezdőlap Címkék PiS

Címke: PiS

Lengyel-német vita a második világháborús kártérítésről

0

Csillagászati összeget követel a legnagyobb lengyel kormánypárt vezére  Németországtól háborús kártérítés címén:6200 milliárd zlotyra vagyis 1300 milliárd euróra becsüli azt kárt, melyet a náci Németország megszállása okozott a lengyeleknek a második világháború idején, az a jelentés, melyet a legerősebb kormánypárt, a PiS a választási harcra rendelt meg.

A lengyel kormány egyelőre nem állt bele a kampányba, hivatalosan még nem követel semmit Berlintől.

A célunk ez az összeg – hangsúlyozta  ennek ellenére Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére, aki a második világháború kirobbanásának 83-ik évfordulóján mondott beszédet.

1939 szeptember elsején náci csapatok támadták meg Lengyelországot, amely korábban biztonsági szerződést kötött Nagy Britanniával és Franciaországgal. Emiatt a két nagyhatalom belépett a háborúba Lengyelország oldalán. A Hitler-Sztálin paktum értelmében a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot, melyet ezek után felosztottak.

“Tudjuk, hogy nehéz útra vállalkoztunk, amely nem ígér gyors eredményt” – mondta Jaroslaw Kaczynski pártvezér, aki sajtóértekezletét a királyi palotában tartotta meg Varsóban. A nácik lerombolták a királyi palotát 1944-ben amikor nemzeti felkelés tört ki a megszállás ellen. A palotát a hetvenes években építették fel újra a lengyel fővárosban.

“A német invázió nagy károkat okozott, rendkívül bűnös és kegyetlen megszálláshoz vezetett, melynek a hatásai mind a mai napig érezhetőek” – fejtegette Kaczynski.

Nemzetközi jogi szempontból ez az érvelés már régóta nem aktuális hiszen Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús kártérítésről a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A lemondás egyik oka az volt, hogy a második világháború után jelentős német területek kerültek Lengyelországhoz , amelyet Sztálin így kárpótolt azért , hogy egykori keleti területei a Szovjetunió részei lettek.

Mi a német válasz a mostani követelésre?

“A Német Szövetségi Köztársaság álláspontja változatlan ebben a kérdésben: a háborús kártérítés ügye le van zárva”

– jelentette ki a külügy szóvivője Berlinben, ahol utalt az 1953- as szerződésre.

“Nincs esély a kártéritésre” – mondta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter. Aki azt is hozzátette, hogy “a lengyel követelés nem más mint propaganda, amely a megtéveszthető közvélemény félrevezetésére szolgál. Radoslaw Sikorski jelenleg az ellenzéki Polgári platform képviselője az Európai Parlamentben.

Donald Tusk, a Polgár platform vezetője egyenesen azzal vádolta meg Kaczynskit, hogy a németellenes kampánnyal pártjának csökkenő népszerűségét kívánja ellensúlyozni.

Kaczynski német ellenessége nem új keletű: az Északi Áramlat 2 gázvezeték felépítése kapcsán már a Hitler-Sztálin paktumot emlegette. A brüsszeli Politico szerint Kaczynski úgy véli, hogy Németország “a negyedik birodalmat építi az Európai Unió keretei között.”

Kaczynski követelése nem kormány politika Varsóban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki Kaczynski utóda szeretne lenni a PiS élén, úgy fogalmazott, hogy “precízen össze kell állítani a jelentést a károkról, és úgy kell benyújtani a számlát azoknak, akik a károkat okozták.”

Lengyelország legfontosabb gazdasági partnere Németország, melynek kancellárja épp a napokban fejtette ki, hogy véget kellene vetni a vétójognak az Európai Unióban. A lengyel kormány, amely még mindig várja az uniós eurómilliárdokat, ragaszkodik a vétójoghoz.

Németország fizetett kárpótlást a holokauszt áldozatainak és a munkatáborok dolgozóinak, de országoknak nem. A hivatalos német álláspont szerint a múltat eltörölték az 1990-es német egyesüléssel.

Polexit a láthatáron?

Bár Varsónak is óriási szüksége lenne rá, de a kormánypárt vezére közölte: vége az engedményeknek! Az ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány az Európai Unió elhagyására készül – írja a brüsszeli Politico.

Lengyelország kisodródhat az Európai Unióból, mert egyelőre senki sem tudja:

Mi lesz Varsó  35 milliárd eurós uniós pénzével?

Véget kell vetni annak, hogy a németek és a franciák kiskirályként vezessék az Európai Uniót! – írja Mateusz Mazowiecki miniszterelnök az Euroactivban. Szerinte meg kell őrizni a vétójogot az uniós döntéshozatalban. A lengyel kormány most azzal fenyegetőzik, hogy vétózással akadályozza az uniós döntéshozatalt mindaddig amíg meg nem kapja az uniós eurómilliárdokat.

“Maximális jóindulatot mutattunk, de az engedményeinkkel nem értünk el semmit. Minthogy az Európai Unió nem teljesíti a kötelezettségeit, ezért semmi okunk sincsen arra, hogy mi teljesítsük a vállalásainkat”

– jelentette ki Jaroslaw Kaczynski. Lengyelország erős embere egy kormánypárti portálnak, a Siecinek nyilatkozott.

A brüsszeli bizottság azt követelte Lengyelországtól, hogy mondjon le a bírák politikai ellenőrzéséről, és garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A lengyel parlament meg is szavazott “néhány engedményt” a múlt hónapban, de nem eleget – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony rámutatott. A brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van, mert az Európai Parlament csak nemrég mondott le arról, hogy beperelje az Európai Bíróságon azért, mert nem elég határozott a jogállamiság kritériumait megsértő tagállamokkal: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.

A lengyel kormány napi 1 millió eurós büntetéssel néz szembe, mert nem teljesítette az Európai Bíróságnak a lengyel bíróságokkal kapcsolatos döntését. Miután a jogsértés már 280 napja tart, ezért Lengyelország már 280 millió euróval  tartozik.

Kaczynski előállt régi elméletével, a német-orosz hatalmi összeesküvéssel. Amikor az Északi Áramlat 2 épült, akkor a Hitler-Sztálin paktumra emlékeztetett, amely Lengyelország felosztásához vezetett 1939-ben. Most ezt nyilatkozta:

”a brüsszeli bizottság meg akarja törni Lengyelországot és teljesen alárendelni Németországnak. Nem illünk bele abba a német-orosz tervbe, hogy ők irányítsák Európát. Számukra egy független, gazdaságilag és katonailag erős Lengyelország akadályt jelent.”

Német-orosz közös tervről beszélni az Ukrajnában folyó háború kellős közepén értelmetlennek tűnhet külföldön, de a lengyel közvélemény egy része számára valószínűleg eladható. Jövőre választások lesznek Lengyelországban, és a nacionalista közvéleménynek Kaczynski ezt üzente:

“ha az Európai Unió a falnak nyom bennünket, akkor nincs más választásunk mint elővenni az összes ágyut, és tüzet nyitni Brüsszelre.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Krzysztof Sobolewski, a legnagyobb kormánypárt, a PiS főtitkára elmondta a közszolgálati rádióban.

“Szemet szemért  fogat fogért” – ez az új irányvonal Brüsszellel szemben. A lengyel kormány kész arra, hogy beperelje a brüsszeli bizottságot, ha nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat. “Semmilyen akciót sem zárunk ki a jövőben” – hangsúlyozta a legnagyobb kormánypárt főtitkára.

Polexit a láthatáron?

A lengyel ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány új kemény vonalas politikája ide is elvezethet. A Polgári Platform egyik vezetője, Grzegorz Schetyna szerint Kaczynski fenyegetőzése egyre nevetségesebb.

“Kaczynski minél inkább ijesztgetésre használja az Európai Uniót annál jobban nevetségessé teszi magát hiszen a lengyeleknek szegénységet hoz eurómilliárdok helyett. A törvénytelenség, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetése Polexithez vezethet.”

Sobolewski, a PiS főtitkára rádiós interjújában azt mondta, hogy “nem akarjuk elhagyni az Európai Uniót hanem át akarjuk azt alakítani, hogy a nemzetek uniója legyen.” Ez a magyar kormány retorikája. Magyarország és Lengyelország egyelőre egyaránt kimarad a helyreállítási alapból. Ezen a címen Brüsszel már több mint 100 milliárd eurót osztott ki a tagállamoknak – emlékeztet a Politico.

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

“Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

A PEGASUS Varsó felett is repkedett

Lengyelországban valószínűleg több áldozata volt az izraeli székhelyű NSO Group által kifejlesztett kémprogramokat használó telefonhackelésnek – mondta a kutató egy bizottságnak, miután a vádak szerint a lengyel különleges szolgálatok a kormány ellenfelei ellen használták a technológiát.

Kanadai kutatók a múlt év végén közölték, hogy egy magas rangú ellenzéki politikus és két neves kormánykritikus telefonjait feltörték a Pegasus szoftverrel. Az eredményekről először az Associated Press számolt be.
John Scott-Railton, a Torontói Egyetem Citizen Lab projektjének vezető kutatója hétfőn azt mondta a lengyel szenátus bizottságának, hogy bizonyítékokat látott más feltörésekre, és arra számít, hogy más áldozatok is lesznek.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) vezetője ebben a hónapban azt mondta, hogy az ország hozzáférhetett a Pegasushoz, de szerinte a azok az állítások, hogy azt politikai ellenefelek lehallgatására használták fel “teljes ostobaság”.
A lengyel parlament ellenzéki irányítása alatt álló felsőháza, a Szenátus létrehozott egy bizottságot a telefonhackeléssel kapcsolatos vádak kivizsgálására, de ennek nincs hivatalos nyomozati jogköre.

A PiS által ellenőrzött parlament alsóháza ellenállt a teljes vizsgálóbizottság felállításának. A hétfői bizottságban egyetlen PiS szenátor sem vett részt.

A szóvivő azt mondta, a kormány nem látja szükségesnek további nyomozási eljárást, mivel a megfigyelés csak a bíróság beleegyezésével lehetséges, és hozzátette: ha valaki úgy gondolja, hogy törvénysértést követtek el, jogi lépéseket tehet.
A Citizen Lab szerint 2019-ben 33 alkalommal törték fel Krzysztof Brejza szenátor telefonját, és adatokat vettek le róla. Brejza akkoriban a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform választási kampányát vezette.
A Citizen Lab további áldozatokat azonosított: Ewa Wrzosek ügyész, a kormány igazságügyi reformjainak kritikusa és Roman Giertych ügyvéd, aki ellenzéki személyiségeket képviselt.

Uniós pénzek Orbán zsebében

A Die Welt című német konzervatív lapnak Brüsszelben elmondták, hogy az Európai Uniónak immár bizonyítékai vannak arra, hogy Magyarország és Csehország esetében a miniszterelnök és annak rokonai, barátai és üzletfelei jogtalanul uniós pénzekhez jutottak.

Ennek alapján a brüsszeli bizottság joggal indíthat vizsgálatot, és tarthatja vissza az uniós pénzek kifizetését. Csehország esetében a pénzt már kifizették. Ursula von der Leyen asszony adta át személyesen Andrej Babis cseh miniszterelnöknek Prágában.

Lengyelországot is megvizsgálták ebben az ügyben, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a jobboldali kormány vezetői pénzeket nyúltak volna le az uniós támogatásból. Ennek következtében Lengyelország valószínűleg megkaphatja azt a 36 milliárd eurós támogató csomagot, amelyre nagyon várnak Varsóban.

Brüsszel kontra Orbán

Az Európai Unió lassan mozgó gépezetének évekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékokat találjon a magyar miniszterelnök korrupciójára. Az adatok persze minden bizonnyal rendelkezésre álltak, de Merkel kancellár illetve az Európai Néppárt védelmezte Orbán Viktort. Ennek vége: Merkel befolyásának gyengülését mutatta, hogy Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna onnan. Az új német kancellár aligha lesz olyan elnéző mint Merkel kancellár, aki minden bizonnyal külön alkut kötött a magyar miniszterelnökkel.

A változást mutatja, hogy a konzervatív Die Welt a szociáldemokrata Katarina Barley asszonyt idézi. Az Európai parlament alelnöke több ízben is kijelentette, hogy “Orbán és a lengyel kormánypárt körül tömörülő populisták az európai pénzek legfőbb haszonélvezői!”

Merkel kancellár magával vitte a G20 csúcsértekezletre Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztert, aki nagy valószínűség szerint az utóda lesz a kormányfői székben. Scholz aligha köt majd különalkut Orbán Viktorral, aki egységes szélsőjobb frakciót akar létrehozni az Európai Parlamentben. Az egységes frakció ügye egyelőre sehogyse áll, de különben is az Orbán problémája, hogy az Európai Néppártban rendszeresen társaloghatott Merkel kancellárral és más fontos európai vezetőkkel. A szélsőjobboldali pártok közül egyedül a PiS van hatalmon.

Ha viszont most a lengyelek lepaktálnak Brüsszellel a 36 milliárd euró érdekében, akkor Orbán magára maradhat: se pénz se támogató!

Polexit?

Lengyelország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az uniós jog nem írja felül a lengyel parlament döntéseit, és ezzel megkérdőjelezte az Európai Unió egyik legfontosabb szabályát.

Az alkotmánybíróság, melynek kizárólag kormánypárti tagjai vannak, a miniszterelnök kérésére vizsgálta meg az Európai Bíróságnak azt a döntését, mely elítéli a fegyelmi kamarák működését Lengyelországban. Az Európai Bíróság szerint ezzel sérül az Európai Unió egyik alapértéke: az igazságszolgáltatás elválasztása a politikai hatalomtól.

Az Európai parlament képviselői közül sokan úgy értelmezik a varsói döntést, mely nyilvánvalóan a kormányzó PiS vezetőinek gondosan mérlegelt elhatározását tükrözi, hogy Lengyelország ki akar lépni az Európai Unióból.

Polexit?

Nemrég Jaroslaw Kaczynski, a PiS erős embere ellenzéki kitalációnak minősítette a Polexitet, és úgy foglalt állást, hogy Lengyelország tagsága az Európai Unióban nem lehet kérdéses. Domány András, a HVG lengyel szakértője akkor arra mutatott rá, hogy Ziobro igazságügyi miniszter, aki az EU ellenességben felülmúlja a PiS-t abban lehet érdekelt, hogy kiélezze a feszültséget és ezzel felértékelje pártját, amely nélkül nem működik a jobboldali koalició Varsóban. Lehet, hogy ez következett be, de most a következő lépést Brüsszelnek kell megtennie. Ha nem lép fel határozottan az uniós értékek védelmében, akkor lavinát indíthat el, mert Varsó példáját követheti Budapest és néhány más renitens tagállam.

A lengyel vezetők döntésében nyilvánvalóan szerepet játszhatott az is, hogy Berlinben interregnum van. Korábban Merkel kancellár elsimította az ilyen vitákat, de most ő távozóban van. Új kormány még nem alakult meg vagyis a legfontosabb uniós tagállam jóval kevésbé tudja befolyásolni az eseményeket mint korábban.

Lengyelország ugyanis gazdaságilag éppúgy Németországtól függ mint Magyarország. A kilépés enyhén szólva kockázatos játszma lenne, mert egy unión kívüli Lengyelország jóval kevesebb külföldi befektetőt vonzana mint a jelenlegi.

Kaczynski valószínűleg egyáltalán nem gondol a kilépésre csak nehéz helyzetbe kívánja hozni Brüsszelt, amely már gazdasági szankcióval is sújtja Lengyelországot. Napi félmillió eurót kellene fizetnie Varsónak, mert nem állított le egy komolyan környezetszennyező lignit bányát a cseh határ közelében. Jellemző módon az a Csehország volt a feljelentő, amely különben a visegrádi csoport tagja.

Brüsszel reakcióját árgus szemekkel figyelik Budapesten is, ahol szintén “hadban áll “a kormány az Európai Unióval.

Annyi biztos, hogy Nagy Britannia sem járt túlságosan jól a Brexittel, de Lengyelország alaposan ráfázna erre. Ha vezetői nem is mindig tudják ezt, de a közvélemény igen: a többség kitart az uniós tagság mellett, mert a magára maradt Lengyelország nem sokra menne a szuverenitásával, akkor sem, ha számíthatna Orbán Viktor támogatására.

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

“el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK