Kezdőlap Címkék PiS

Címke: PiS

Kaczynski Orbánnak: forduljon szemorvoshoz!

Ha nem látja azt, hogy mit műveltek az oroszok Bucsában és más ukrán városokban a megszállás idején, akkor a magyar miniszterelnöknek szemorvos kell! – hangsúlyozta Orbán legfőbb lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes , aki egyben a legnagyobb kormánypárt, a PiS vezére is.

Szövetségük Orbán Viktorral a Brüsszel elleni közös fellépésre vonatkozott, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt lassan megszakadni látszik. Miközben Orbán Viktor Zelenszkij ukrán elnököt az ellenségei közé sorolta, Jaroslaw Kaczynski felkereste őt Kijevben méghozzá a lengyel, a cseh és a szlovén kormányfő társaságában. Ursula von der Leyen hasonlóképp szükségét érezte, hogy a magyar miniszterelnökkel ellentétben szolidaritását fejezze ki Zelenszkij ukrán elnökkel – méghozzá Kijevben.

Visegrád kampec?

“Ha ez így megy tovább, akkor nem tudunk majd olyan jól együttműködni Budapesttel ahogy eddig” – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski. A csehek és a szlovákok már korábban kihátráltak Orbán Brüsszel ellenes magatartása mögül. Most Brüsszel csakis Magyarország ellen inditotta meg a jogállamisági eljárást, Lengyelország ellen nem! Vagyis Orbán diplomáciai szempontból magára maradt Putyin barát politikájával. A magyar miniszterelnök viszont kitartani látszik emellett. Erre utal az, hogy nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta: az új kormánynak tagja lesz Szijjártó Péter külügyminiszter. Akit nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter. Orbán tehát nem vált, és kitart eddig politikája mellett. A kérdés csak az, hogy mi lesz ezek után az uniós euró milliárdokkal, amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere működésképtelen.

A PEGASUS Varsó felett is repkedett

Lengyelországban valószínűleg több áldozata volt az izraeli székhelyű NSO Group által kifejlesztett kémprogramokat használó telefonhackelésnek – mondta a kutató egy bizottságnak, miután a vádak szerint a lengyel különleges szolgálatok a kormány ellenfelei ellen használták a technológiát.

Kanadai kutatók a múlt év végén közölték, hogy egy magas rangú ellenzéki politikus és két neves kormánykritikus telefonjait feltörték a Pegasus szoftverrel. Az eredményekről először az Associated Press számolt be.
John Scott-Railton, a Torontói Egyetem Citizen Lab projektjének vezető kutatója hétfőn azt mondta a lengyel szenátus bizottságának, hogy bizonyítékokat látott más feltörésekre, és arra számít, hogy más áldozatok is lesznek.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) vezetője ebben a hónapban azt mondta, hogy az ország hozzáférhetett a Pegasushoz, de szerinte a azok az állítások, hogy azt politikai ellenefelek lehallgatására használták fel “teljes ostobaság”.
A lengyel parlament ellenzéki irányítása alatt álló felsőháza, a Szenátus létrehozott egy bizottságot a telefonhackeléssel kapcsolatos vádak kivizsgálására, de ennek nincs hivatalos nyomozati jogköre.

A PiS által ellenőrzött parlament alsóháza ellenállt a teljes vizsgálóbizottság felállításának. A hétfői bizottságban egyetlen PiS szenátor sem vett részt.

A szóvivő azt mondta, a kormány nem látja szükségesnek további nyomozási eljárást, mivel a megfigyelés csak a bíróság beleegyezésével lehetséges, és hozzátette: ha valaki úgy gondolja, hogy törvénysértést követtek el, jogi lépéseket tehet.
A Citizen Lab szerint 2019-ben 33 alkalommal törték fel Krzysztof Brejza szenátor telefonját, és adatokat vettek le róla. Brejza akkoriban a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform választási kampányát vezette.
A Citizen Lab további áldozatokat azonosított: Ewa Wrzosek ügyész, a kormány igazságügyi reformjainak kritikusa és Roman Giertych ügyvéd, aki ellenzéki személyiségeket képviselt.

Uniós pénzek Orbán zsebében

A Die Welt című német konzervatív lapnak Brüsszelben elmondták, hogy az Európai Uniónak immár bizonyítékai vannak arra, hogy Magyarország és Csehország esetében a miniszterelnök és annak rokonai, barátai és üzletfelei jogtalanul uniós pénzekhez jutottak.

Ennek alapján a brüsszeli bizottság joggal indíthat vizsgálatot, és tarthatja vissza az uniós pénzek kifizetését. Csehország esetében a pénzt már kifizették. Ursula von der Leyen asszony adta át személyesen Andrej Babis cseh miniszterelnöknek Prágában.

Lengyelországot is megvizsgálták ebben az ügyben, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy a jobboldali kormány vezetői pénzeket nyúltak volna le az uniós támogatásból. Ennek következtében Lengyelország valószínűleg megkaphatja azt a 36 milliárd eurós támogató csomagot, amelyre nagyon várnak Varsóban.

Brüsszel kontra Orbán

Az Európai Unió lassan mozgó gépezetének évekre volt szüksége ahhoz, hogy megfelelő bizonyítékokat találjon a magyar miniszterelnök korrupciójára. Az adatok persze minden bizonnyal rendelkezésre álltak, de Merkel kancellár illetve az Európai Néppárt védelmezte Orbán Viktort. Ennek vége: Merkel befolyásának gyengülését mutatta, hogy Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna onnan. Az új német kancellár aligha lesz olyan elnéző mint Merkel kancellár, aki minden bizonnyal külön alkut kötött a magyar miniszterelnökkel.

A változást mutatja, hogy a konzervatív Die Welt a szociáldemokrata Katarina Barley asszonyt idézi. Az Európai parlament alelnöke több ízben is kijelentette, hogy “Orbán és a lengyel kormánypárt körül tömörülő populisták az európai pénzek legfőbb haszonélvezői!”

Merkel kancellár magával vitte a G20 csúcsértekezletre Olaf Scholz szociáldemokrata pénzügyminisztert, aki nagy valószínűség szerint az utóda lesz a kormányfői székben. Scholz aligha köt majd különalkut Orbán Viktorral, aki egységes szélsőjobb frakciót akar létrehozni az Európai Parlamentben. Az egységes frakció ügye egyelőre sehogyse áll, de különben is az Orbán problémája, hogy az Európai Néppártban rendszeresen társaloghatott Merkel kancellárral és más fontos európai vezetőkkel. A szélsőjobboldali pártok közül egyedül a PiS van hatalmon.

Ha viszont most a lengyelek lepaktálnak Brüsszellel a 36 milliárd euró érdekében, akkor Orbán magára maradhat: se pénz se támogató!

Polexit?

Lengyelország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy az uniós jog nem írja felül a lengyel parlament döntéseit, és ezzel megkérdőjelezte az Európai Unió egyik legfontosabb szabályát.

Az alkotmánybíróság, melynek kizárólag kormánypárti tagjai vannak, a miniszterelnök kérésére vizsgálta meg az Európai Bíróságnak azt a döntését, mely elítéli a fegyelmi kamarák működését Lengyelországban. Az Európai Bíróság szerint ezzel sérül az Európai Unió egyik alapértéke: az igazságszolgáltatás elválasztása a politikai hatalomtól.

Az Európai parlament képviselői közül sokan úgy értelmezik a varsói döntést, mely nyilvánvalóan a kormányzó PiS vezetőinek gondosan mérlegelt elhatározását tükrözi, hogy Lengyelország ki akar lépni az Európai Unióból.

Polexit?

Nemrég Jaroslaw Kaczynski, a PiS erős embere ellenzéki kitalációnak minősítette a Polexitet, és úgy foglalt állást, hogy Lengyelország tagsága az Európai Unióban nem lehet kérdéses. Domány András, a HVG lengyel szakértője akkor arra mutatott rá, hogy Ziobro igazságügyi miniszter, aki az EU ellenességben felülmúlja a PiS-t abban lehet érdekelt, hogy kiélezze a feszültséget és ezzel felértékelje pártját, amely nélkül nem működik a jobboldali koalició Varsóban. Lehet, hogy ez következett be, de most a következő lépést Brüsszelnek kell megtennie. Ha nem lép fel határozottan az uniós értékek védelmében, akkor lavinát indíthat el, mert Varsó példáját követheti Budapest és néhány más renitens tagállam.

A lengyel vezetők döntésében nyilvánvalóan szerepet játszhatott az is, hogy Berlinben interregnum van. Korábban Merkel kancellár elsimította az ilyen vitákat, de most ő távozóban van. Új kormány még nem alakult meg vagyis a legfontosabb uniós tagállam jóval kevésbé tudja befolyásolni az eseményeket mint korábban.

Lengyelország ugyanis gazdaságilag éppúgy Németországtól függ mint Magyarország. A kilépés enyhén szólva kockázatos játszma lenne, mert egy unión kívüli Lengyelország jóval kevesebb külföldi befektetőt vonzana mint a jelenlegi.

Kaczynski valószínűleg egyáltalán nem gondol a kilépésre csak nehéz helyzetbe kívánja hozni Brüsszelt, amely már gazdasági szankcióval is sújtja Lengyelországot. Napi félmillió eurót kellene fizetnie Varsónak, mert nem állított le egy komolyan környezetszennyező lignit bányát a cseh határ közelében. Jellemző módon az a Csehország volt a feljelentő, amely különben a visegrádi csoport tagja.

Brüsszel reakcióját árgus szemekkel figyelik Budapesten is, ahol szintén “hadban áll “a kormány az Európai Unióval.

Annyi biztos, hogy Nagy Britannia sem járt túlságosan jól a Brexittel, de Lengyelország alaposan ráfázna erre. Ha vezetői nem is mindig tudják ezt, de a közvélemény igen: a többség kitart az uniós tagság mellett, mert a magára maradt Lengyelország nem sokra menne a szuverenitásával, akkor sem, ha számíthatna Orbán Viktor támogatására.

Szakad a visegrádi front?

Csehország kérésére az Európai Bíróság elítélte Lengyelországot, mert a határ közelében nagy szénbányát üzemeltet, amely már több mint száz éve szennyezi a levegőt. Az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, amely ezért is hangsúlyozza azt, hogy a hazai jogot nem írhatja felül az európai jog. Varsóban a kormány közölte: nem állítja le a kérdéses szénbányát az Európai Bíróság döntés ellenére sem.

Érdeke-e Lengyelországnak az uniós tagság?

A PiS listájáról megválasztott Európa parlamenti képviselő, Patryk Jaki kérésére készített egy kimutatást a varsói egyetem politológia professzora arról, hogy milyen is a kapcsolat Brüsszel és Varsó között?

Eszerint Lengyelország 2004 és 2020 között 388 milliárd zlotyt veszített, mert ennyivel többet vittek ki az uniós cégek nyereség címen az országból. Lengyelország nettó 593 milliárd zlotyt kapott az Európai Uniótól míg az uniós cégek profitja, amit ki is vittek az országból, 981 milliárd zloty volt. A kettő közötti különbség a szerzők szerint Lengyelország vesztesége. Ezt a jelentést ismertették a Szejmben is.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy semmiképp sem tervezik a kilépést az Európai Unióból, de a nála is jobboldalibb igazságügyi miniszter, Ziobro távolról sem cáfolja ezt. Nélküle pedig nincsen többsége Kaczynskinek a Szejmben.

Belpolitika kontra nemzeti érdek

Jaroslaw Kaczynski nem véletlenül hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak érdeke az uniós tagság. A fő szövetségesben, az Egyesült Államokban megrendült a bizalom Varsóban miután Biden elnök afganisztáni kivonulása megmutatta, hogy mit érnek Washington garanciái. Biden leértékelte egész Európát, és egyértelműen Ázsiára, Kína bekerítésére koncentrál.

Varsónak tehát nagyobb szüksége lehet mint valaha Brüsszel támogatására. Éppúgy mint a visegrádi csoport egységére. Csakhogy Kaczynski belpolitikai céljai felülírhatják a nemzeti érdeket annál is inkább, mert azt a régi ellenfél, Donald Tusk képviseli. Ő egyertelműen élvezi Brüsszel, Berlin és Washington támogatását. Jaroslaw Kaczynskinek csak 2023-ban kell szembenéznie a választóival, de belpolitikai válság korábban is lehet. Ebbe pedig beleremeghet a nemzeti együttműködés egész rendszere Lengyelországban.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

“el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

Az orbáni úton a lengyel kormány

A legnagyobb kormánypárt, a PiS néhány képviselője törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint csakis olyan televíziók működhetnének a jövőben Lengyelországban, melyek tulajdonosai az Európai Gazdasági Térség államai közül kerülnek ki. 

A TVN Lengyelország egyik legnézettebb adója, melynek van egy hír csatornája is a TVN 24 – írja a brüsszeli Politico. A TVN engedélye szeptemberben lejár, ezért már be is nyújtották a kérést a hosszabbításra. Ezt próbálja megakadályozni a kormánypárti képviselők törvényjavaslata, mely nem sokkal azután született meg, hogy Donald Tusk hazaérkezett. Az Európai Néppárt eddigi vezetője azért tért vissza hazájába, hogy élére álljon a választási kampánynak.

A TVN, amely a Discovery tulajdona, bátran bírálja a lengyel kormány korrupciós ügyeit és vitáit az Európai Unióval, a bírósági reformot stb.

Piotr Müller kormányszóvivő sietett közölni, hogy a törvényjavaslat “semmiben sem korlátozza a sajtószabadságot.” A legnagyobb kormánypárt érvelése szerint mindössze arról van szó, hogy szinkronba hozzák a lengyel jogszabályokat a más uniós államokban meglevő szabályozással. Mateusz Morawiecki miniszterelnök demagóg módon így érvelt: “képzeljék el, hogy mi lenne, ha mondjuk Oroszország, Kína vagy egy arab állam akarna televíziót vásárolni Lengyelországban? Akkor sem mondhatnának nemet a polgárok erre?”

Csakhogy az USA eddig Lengyelország legszorosabb szövetségesének számított! Donald Trump első európai útját épp azért kezdte Varsóban, mert olyan országban akarta megkezdeni körútját, ahol örömmel várják őt. Most viszont már nem Trump ül a Fehér Házban, és az új amerikai vezetés egyáltalán nem lelkesedik a jelenlegi varsói kormányzatért.

Az USA varsói nagykövetségének ügyvivője sietett is megszólalni a TVN ügyben:

“Az USA növekvő aggodalommal figyeli a TVN engedélyezési folyamatát. A TVN lényeges része volt a lengyel médiának több mint húsz éve! A szabad sajtó létfontosságú a demokrácia szempontjából.”

Az Egyesült Államoknak és Lengyelországnak beruházás védelmi szerződése van egymással, és ez egyenlő és méltányos elbánást ír elő mindkét államban.

Ha keresztülmegy a törvény a parlamenten Varsóban, akkor az érintheti az amerikai HBO-t illetve a BBC-t is.

A média polonizálása

Ez az a fügefa levél, amely mögé a lengyel kormány elrejti szándékát a média feletti uralom megszerzésére. Az USA korábbi nagykövete, Georgette Mosbacher éveken keresztül kemény csörtéket vívott a Kaczynski rendszer embereivel a TVN megvédése érdekében.

Donald Tusk, aki megpróbálja egyesíteni az ellenzéket a kormánypártok ellen, úgy látja, hogy

“a PiS folyamatosan arra törekszik, hogy irányítása alá vonjon minden olyan média céget, amely még nem függ tőle”.

(Honnan is ismerős a módszer? friss hír, hogy három újabb médiavállalkozást kebelezett be a Mediaworks, Mészáros Lőrinc cége. *szerk.)

Donald Tusk hozzátette: ebben a lengyel kormány Orbán Viktor miniszterelnököt utánozza.

Egy példa a média nyomulásra: decemberben az Orlen állami óriás vállalat megvette a Polska Press kiadóját egy német cégtől. A Polska Press a vidéki sajtóban nagy szerepet játszik: 20 napilap, csaknem 120 hetilap és körülbelül 500 internetes portál tartozik hozzá. Olvasóközönsége több mint 17,5 millió. Amint az állami cég megvette a lapkiadót, megindult a szerkesztőségek átalakítása. Eddig már 8 főszerkesztőt és sok szerkesztőt kirúgtak, és további elbocsátások várhatóak.

A Riporterek Határok Nélkül nemkormányzati szervezet sajtószabadság listáján Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – villámgyorsan esik vissza. Míg 2015-ben Lengyelország az előkelő 18-ik helyet foglalta el, a legfrissebb listán már a 64-ik!

Morawiecki miniszterelnök kitart a kormánypárti javaslat mellett mondván: komoly ország nem lehet olyan mint a falevél, melyet a szél arra fúj amerre akar…

Ebből az látszik, hogy a lengyel kormány abban is követi Orbán Viktort, hogy nemcsak az Európai Unióval, de az Egyesült Államokkal is szembeszáll noha Varsóban eddig az amerikai kapcsolat a nemzeti konszenzus alapvető értéke volt.

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK