Lengyel-német vita a második világháborús kártérítésről

0
1164
twitter.com

Csillagászati összeget követel a legnagyobb lengyel kormánypárt vezére  Németországtól háborús kártérítés címén:6200 milliárd zlotyra vagyis 1300 milliárd euróra becsüli azt kárt, melyet a náci Németország megszállása okozott a lengyeleknek a második világháború idején, az a jelentés, melyet a legerősebb kormánypárt, a PiS a választási harcra rendelt meg.

A lengyel kormány egyelőre nem állt bele a kampányba, hivatalosan még nem követel semmit Berlintől.

A célunk ez az összeg – hangsúlyozta  ennek ellenére Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére, aki a második világháború kirobbanásának 83-ik évfordulóján mondott beszédet.

1939 szeptember elsején náci csapatok támadták meg Lengyelországot, amely korábban biztonsági szerződést kötött Nagy Britanniával és Franciaországgal. Emiatt a két nagyhatalom belépett a háborúba Lengyelország oldalán. A Hitler-Sztálin paktum értelmében a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot, melyet ezek után felosztottak.

“Tudjuk, hogy nehéz útra vállalkoztunk, amely nem ígér gyors eredményt” – mondta Jaroslaw Kaczynski pártvezér, aki sajtóértekezletét a királyi palotában tartotta meg Varsóban. A nácik lerombolták a királyi palotát 1944-ben amikor nemzeti felkelés tört ki a megszállás ellen. A palotát a hetvenes években építették fel újra a lengyel fővárosban.

“A német invázió nagy károkat okozott, rendkívül bűnös és kegyetlen megszálláshoz vezetett, melynek a hatásai mind a mai napig érezhetőek” – fejtegette Kaczynski.

Nemzetközi jogi szempontból ez az érvelés már régóta nem aktuális hiszen Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús kártérítésről a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A lemondás egyik oka az volt, hogy a második világháború után jelentős német területek kerültek Lengyelországhoz , amelyet Sztálin így kárpótolt azért , hogy egykori keleti területei a Szovjetunió részei lettek.

Mi a német válasz a mostani követelésre?

„A Német Szövetségi Köztársaság álláspontja változatlan ebben a kérdésben: a háborús kártérítés ügye le van zárva”

– jelentette ki a külügy szóvivője Berlinben, ahol utalt az 1953- as szerződésre.

“Nincs esély a kártéritésre” – mondta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter. Aki azt is hozzátette, hogy “a lengyel követelés nem más mint propaganda, amely a megtéveszthető közvélemény félrevezetésére szolgál. Radoslaw Sikorski jelenleg az ellenzéki Polgári platform képviselője az Európai Parlamentben.

Donald Tusk, a Polgár platform vezetője egyenesen azzal vádolta meg Kaczynskit, hogy a németellenes kampánnyal pártjának csökkenő népszerűségét kívánja ellensúlyozni.

Kaczynski német ellenessége nem új keletű: az Északi Áramlat 2 gázvezeték felépítése kapcsán már a Hitler-Sztálin paktumot emlegette. A brüsszeli Politico szerint Kaczynski úgy véli, hogy Németország “a negyedik birodalmat építi az Európai Unió keretei között.”

Kaczynski követelése nem kormány politika Varsóban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki Kaczynski utóda szeretne lenni a PiS élén, úgy fogalmazott, hogy “precízen össze kell állítani a jelentést a károkról, és úgy kell benyújtani a számlát azoknak, akik a károkat okozták.”

Lengyelország legfontosabb gazdasági partnere Németország, melynek kancellárja épp a napokban fejtette ki, hogy véget kellene vetni a vétójognak az Európai Unióban. A lengyel kormány, amely még mindig várja az uniós eurómilliárdokat, ragaszkodik a vétójoghoz.

Németország fizetett kárpótlást a holokauszt áldozatainak és a munkatáborok dolgozóinak, de országoknak nem. A hivatalos német álláspont szerint a múltat eltörölték az 1990-es német egyesüléssel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .