Kezdőlap Címkék PiS

Címke: PiS

Trump most nem ment Varsóba

0

A lengyel kormánypárt úgy várta Donald Trumpot mint a messiást: a választások előtt óriási erkölcsi támogatást nyújtott volna a PiS – nek az Egyesült Államok elnökének látogatása.

kapóra jött volna, hogy szeptember elsején nyolcvan évvel ezelőtt a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Ezzel kezdődött meg a második világháború. Lengyelországot felosztották a németek és az oroszok. Varsóban azóta is csakis az angolszász szövetségben bíznak.

Trump maga helyett Mike Pence alelnököt küldte, akinek a PR értéke százszor kisebb mint Donald Trumpé. Az elnök arra hivatkozott, hogy hurrikán fenyegeti az Egyesült Államokat, ezért nem utazhat Európába.

Mindettől függetlenül az USA továbbra is fontos szövetségesnek tartja Lengyelországot a térségben. Annál is inkább, mert Varsó többmilliárd dollárért vesz amerikai fegyvereket. A lengyelek azt is szeretnék, ha amerikai csapatok tartósan az ország területén állomásoznának. Trump ezt meg is ígérte. Cserébe a lengyelek felajánlották: az amerikai támaszpontot Donald Trump erődnek nevezik el majd… legutóbb azonban ezt is visszavonta.

Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

“Trump fajgyűlölő és beteges hazudozó!”- írta egy neves újságíró az amerikai elnök látogatása kapcsán. Ezért akár börtönbe is kerülhet, mert Lengyelországban hároméves szabadságvesztésre is ítélhetnek valakit nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

Donald Trump Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy szeptember elsején lesz 80 éve annak, hogy a nácik lerohanták Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború. Trump imádja Lengyelországot: elnökként első európai útja itt kezdődött. Washingtonban ugyanis kiadta a jelszót: találjatok egy olyan európai államot, ahol nem fütyülnek ki! Lengyelországban remekül fogadták, és azóta is bálványozza Trumpot a szélsőjobboldali kormánypárt. Amely nemcsak fegyvereket vásárol dollár milliárdokért, de az amerikai katonák állomásoztatásáért cserébe azt is megígérte: Trump erődnek nevezik el a támaszpontot!

És ekkor jön a neves ellenzéki újságíró, aki a Twitteren – Trump kedvenc játékszerén- beteges hazudozónak titulálja Lengyelország nagy barátját. Egy ügybuzgó kormánypárti képviselő sietve az ügyészséghez fordult: indítsanak eljárást Tomasz Lis újságíró ellen! Dominik Tarczynski képviselő fenyegető lépése nagyon is konkrét következményekkel járhat, mert Lengyelországban börtönbe is lehet kerülni ilyesmiért.

Különösen pedig, mert a PiS ünnepelni akar: bemutatni Lengyelország nagy barátját nem sokkal az októberi választások előtt. Trump pedig a PR mestereként bizonyára bombasztikus ígéretekkel szolgál majd, melyek nemcsak a kormánypárti szavazópolgárok szívét hevítik fel, de az egész lengyel közvéleményét, mely hagyományos orosz ellenes alapállása miatt az Egyesült Államokban látja függetlenségének zálogát.

Európai döntés a deviza hitelesekről

Félmillió lengyel választópolgárt érint közvetlenül az EU bíróságnak szeptemberre várható határozata azokról a szerencsétlen adósokról, akik svájci frankban vettek fel ingatlan hitelt még a 2008-as nagy pénzügyi válság előtt. Ha a luxemburgi bíróság az adósok javára dönt, akkor abba beleremeghet az egész bank szektor Lengyelországban! – állapítja meg a brüsszeli Politico. Hatalmas összegről van szó: 60 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 14 milliárd euróról! Ez a négyszerese a lengyel bankok éves profitjának! Mindez alapjaiban megrázhatja a lengyel gazdasági csodát, mely a PiS tartós uralmának alapja.

A deviza adósok éppúgy csapdába kerültek mint nálunk. A bankok elmagyarázták nekik, hogy miután Lengyelország immár az Európai Unió tagja és a svájci frank a világ legstabilabb valutája, ezért érdemes abban eladósodni. Csakhogy azt elfelejtették tudatni, hogy a svájci frankhoz képest minden más valuta leértékelődhet. Így történt a zloty esetében is: 2007-ben a pénzügyi válság miatt 2,2 volt az árfolyam, de 2012-ben amikor a deviza hitelezést a legtöbb bank beszüntette Lengyelországban, már 3,3 zlotyba került egy svájci frank! Ma pedig 4,2 az árfolyam. A deviza adósok nem akartak hinni a szemüknek: sokkal többel tartoztak zlotyban mint amekkora hitelt felvettek. A PiS amikor hatalomra került, akkor azt javasolta a deviza hiteleseknek, hogy forduljanak a bírósághoz. Csakhogy Lengyelországban a bíróságok hol így döntöttek hol pedig úgy. Ezért aztán nagyon sokan elmentek az uniós bíróságig. Amely szeptemberben hoz döntést. Akármit is határoznak a bírák Luxemburgban annak súlyos következményei lehetnek Lengyelországban – nem sokkal a választások előtt.

Ezért is nagyon fontos a kormánynak a Trump látogatás meg persze Európa

A kínos gazdasági problémákról remekül elterelheti a figyelmet az amerikai elnök látogatása. Emlékezés a második világ háborúra: amikor a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. A nemzeti érzelmek sokat segítettek eddig is a PiS hatalmon maradásában. Jaroslaw Kaczynski most kiadta a jelszót: legyen Varsóból is Budapest! A politikai sikerhez azonban nagyon kell a gazdasági eredmény. A pénz amiből osztani lehet. Ez pedig jórészt Európából jön: ezért a varsói kormányzat érezhetően visszafogja Brüsszel bírálatát. Sőt azt hangsúlyozza: a PiS nélkül nem lenne Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság új elnöke.

Volt egyszer egy Európai Koalíció

Mintha csak a magyar ellenzék korábbi pályáját futná, a lengyel centrista demokraták koalíciója épp most látszik széthullani. Azelőtt, hogy együtt legyőzhetnék a nacionalista jobboldali PiS-t az őszi választáson.

Pénteken egy álom vált köddé Lengyelországban. Az idei májusi EP-választásra – Európai Koalíció néven – szinte teljes körű ellenzéki koalíció jött létre a Visztula mentén. Nos, most ennek lett vége, a lengyel ellenzék három részre szakadt, s mindez sok jóval nem kecsegtet az őszi lengyel parlamenti választásokon.

Itt is kétharmad-egyharmad, de azonos oldalon

Hogy megértsük a lengyel belpolitikát, annyit feltétlenül el kell mondani, nem csupán a kormánypárt, a (Jaroslaw Kaczynski vezette) PiS (Jog és Igazságosság Pártja) jobboldali, hanem az ellenzék legerősebb oszlopa, a PO (Polgári Platform) is az. Míg azonban a PiS nemzeti, bevándorlás-ellenes és a legkevésbé sem EU-kompatibilis, addig a PO egyértelműen liberális párt (ennek korábbi vezetőjeként volt miniszterelnök Donald Tusk, jelenleg az Európai Tanács, az EU kormányfői testületének vezetője – a szerk.).

Ez a két párt lényegében a lengyel választók 70  százalékát fedi le,

jelenleg megközelítően a PiS kétharmad, a PO egyharmad részben.

Egymás torkának ugrottak

A két nagy alakulaton kívül

egyetlen párt van, ami ma átlépné az öt százalékos parlamenti küszöböt, az idén februárban alakult és magát baloldali liberálisként meghatározó Wiosna (Tavasz).

Most más párt nem rúg labdába a lengyel belpolitikában, mert a Wiosna előtti időkben a baloldal meghatározó pártja, az SLD (Baloldali Demokratikus Szövetség) számára magas volt az a bizonyos küszöb.

De mi az, ami most megrengette a lengyel közéletet? Először a PO elnöke közölte, hogy az őszi parlamenti választásokra az SLD, a PSL (Lengyel Néppárt) és a Wiosna nélkül készülnek. Erre azonnal válaszolt a Wiosna és az SLD elnöke, hogy ők sem gondolják másképpen, és rögvest létrehozták az Egyesült Baloldalt (vagy Baloldali Blokkot, még nincs hivatalos név), amelybe bevették a szintén baloldali Együtt nevű pártot. A PSL, amely már az EP-választás után felfüggesztette együttműködését az Európai Koalícióval, végleg elhagyta az ellenzéki koalíciót.

Így ért véget a mindössze öt hónapot megért egyértelműen sikeres ellenzéki összefogás.

Amely pedig – egyes közvélemény-kutatók szerint – az utolsó percig esélyes volt az EP-választáson, de végül hét százalékpont vereséget szenvedett.

Az önfelszalámizás ára

Jelenlegi ismereteink szerint legközelebb október 13-án választ Lengyelország, vagyis nem egészen három hónap múlva. A „tegnap” még lényegében egységes ellenzék – önmagát felszalámizva – a következőképpen jelenik meg a startvonalon. A legnagyobb ellenzéki csapat,

a PO apróbb szatellit pártocskákkal megspékelve sem számíthat 25-30 százaléknál többre.

A Baloldali Blokk számára a 10 százalék már nagy siker lenne. Az viszont biztosra vehető, hogy – hosszabb szünetet követően, abszolút sikerként elkönyvelve – a baloldal is bekerül a parlamentbe. (Ami azért lenne figyelemre méltó, mert az SLD korábbi parlamentbőli kihullásával a baloldal a teljes megsemmisülés látszatát keltette – a szerk megj.)

A Lengyel Néppárt, amely régóta belső ellentmondásokkal küszködik, valószínűleg nem lépi át a parlamenti küszöböt, hacsak… Hacsak egyik csúcsvezetőjük nem erőszakolja ki, hogy vagy a PiS-hez, vagy a PO-hoz csatlakozzon a maximum 3-4 százalékot garantáló közösség.

S itt vannak még a Zöldek is, akik örülnek, ha 1 százalékot elérnek, de még nem tudható, melyik oldalt boldogítják.

Ezek a tények (apró előrejelzésekkel dúsítva), amelyek egyik-napról a másikra októberig akár még változhatnak is. Ne feledjük, rövidesen elkészül a Siekelski-fivérek által a papi pedofíliát megrázóan feldolgozó – világszerte óriási vihart kavaró – kétórás dokumentumfilm második része.

Gordon István
a szerző Lengyelország-szakértő, egykori diplomata

Renew Europe: Fidesz, PiS nem

A Renew Europe mai ülésén a frakció tagjai egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, miszerint a Fidesz és a PiS jelöltjei ellen fognak szavazni a bizottságok elnöki és alelnöki pozícióinak megválasztásakor. Az előző parlamenti ciklusban elindult a 7-es cikkely eljárása mind a két ország kormányzó pártjai ellen, mivel mind a Fidesz, mind a PiS egyértelműen megsértik az alapvető európai értékeket.

Dacian Cioloş, a Renew Europe frakcióvezetője a döntést az alábbiakkal indokolta:

“A Renew Europe az európai értékek mentén alakult, elkötelezetten támogatjuk a demokráciát és a jogállamiságot. Ezért holnap, a parlamenti bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztásakor, nem fogunk a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeire szavazni. A Renew Europe azt javasolja, hogy az EPP és az ECR állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.”

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője elmondta:

“Örülünk, hogy egy olyan frakcióhoz tartozunk, amely értékalapon politizál – nem adhatjuk ugyanis ahhoz a nevünket, hogy Európa-ellenes képviselők fontos uniós bizottságokat elnököljenek. 

Ez nem csak magyar kérdés, ez egy európai kérdés. Nem vagyunk hajlandóak megszavazni fontos pozícióba olyan pártoknak a képviselőit, akik épp olyan rendszereket működtetnek Magyarországon és Lengyelországon, amilyen rendszerek ellen a Momentum létrejött. Ez nem jelenti azt, hogy ne szavaznánk meg más, a Néppárt által jelölt tisztességes konzervatív politikusokat – nem a konzervatívok, hanem az Európa-ellenesek azok, akik elfogadhatatlanok számunkra.

A Momentum az olyan rendszerek ellen jött létre, mint amilyet Magyarországon a Fidesz, vagy Lengyelországban a PiS működtet. Elárulnánk minden választónkat, ha bármilyen szokásjog alapján fontos pozícióhoz juttatnánk a képviselőiket.

Mindent meg kell tennünk Európa ellenségei ellen. Ezért küldtek minket a választók az Európai Parlamentbe.”

A pávatánc végórái

„Az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit” – így kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Orbán Viktor annyiszor emlegette azt, hogy lázadásának oka az Európai Néppárt „balratolódása” és javíthatatlan liberálissá válása, hogy ezzel tényleg megváltoztatta az előttünk álló európai választás belső tartalmát. Már most jól kivehető, hogy a kampánystratégiákat nem a jobb, bal, illetve a liberális oldal közötti ideológiai különbségek határozzák meg, hanem az integrációpárti, illetve a nemzetállami elsőbbséget hirdető szándékok összecsapása.

Ám annak dacára, hogy a március 20-ai „kiegyezés” az EPP és a Fidesz között arra a deklarált „fogadkozásra” épült, hogy az EPP nem kritizálja tovább Orbánt, Orbán pedig felhagy a pártcsalád politikai minősítésével és erkölcsi blamálásával, amint a miniszterelnök hazajött az EPP politikai gyűléséről, ott folytatta néppárti kollégái gyalázását, ahol pár nappal azt megelőzően abbahagyta.

A Fidesz és az EPP viszonyát illetően két merőben különböző, mégis egymást feltételező felvonás maradt még hátra: a március 20.-tól május 26-ig tartó szakasz, majd a május 26-ot követő körül-belül egy hónap, amikor is megtörténik a bizottsági elnök megválasztása. Véleményem szerint a most meginduló EPP-ellenes kampány megalapozza, kialakítja majd azt a helyzetet, hogy a Fidesz új európai parlamenti képviselői már ne szavazhassák be Manfred Webert az elnöki pozícióba. Az innen és onnan felhangzó Stürmer-jellegű átkozódások – legjobb példa erre Schmidt Mária legújabb tébolya – már ennek a pszichológiai előkészítését jelentik. Csakis egy ilyen újabb árulás adhat felhajtóerőt a Fidesz első emberének, hogy újrapozícionálja magát az uniós politikai térben.

Persze az EPP-ben nem kell tudni magyarul, hogy a fejleleményekkel mindenki tisztában legyen. Elég, ha elolvassa saját német, belga, francia, holland, osztrák stb. sajtóját – valamennyi az újabb EPP-ellenes magyar kampányról szól s emiatt tombol, vagy épp ironizál a néppártiak rovására. Az orbáni háborgó világképben tehát van egyrészt az EPP, a szocialisták S&D-je, a liberálisok ALDE-ja, valamint Macron mozgalma, másrészt meg ő maga. És ki még más?

„Mi egységesen Weber mögött állunk” – nyilatkozta Orbán. Majd meglátjuk…

Mostanában sokat írnak egy Róma-Budapest-Varsó tengelyről; ez végül is a V4 „tengelyből” nőtt szükségképpen ki, melynek ötlete gyorsabban kimúlt, mint amire bárki számíthatott volna. Milyen esélyei lehetnek egy újabb szerveződésnek?

Közelednek az őszi lengyel parlamenti választások és Orbán partnerének, Jarosław Kaczyńskinek az nem jók a lapjai. Minden jel arra mutat, hogy elveszíti a választást, de még ha talpon is marad, rendkívül meggyengül mai befolyása. Jól mutatták ezt a legutóbbi önkormányzati választások, melyek igencsak megtépázták Kaczyński pártját, a PiS-t.

Matteo Salvini ugyan – köszöni szépen – jól van, de a legutóbbi, március elején közzétett felmérések szerint pártja, az olasz Liga legfeljebb egy mandátummal gyarapíthatja jelenlétét az Európai Parlamentbe. Igaz, pártcsaládja, a Nemzetek és Szabadság Európája a jelenlegi 37 helyről 59 összmandátumot remélhet, ami jelentős, de nem végzetes növekedés. Még akkor sem, ha a Fidesz jelenleg 13-ra saccolt mandátumnövekedését is hozzáadjuk.

Miért nem? Azért mert ezzel nem válnak királycsinálókká. Még igazán blokkolni sem lesznek képesek a parlamenti munkát. Épp ellenkezőleg, inkább elsőszámú ellenfelévé és így célpontjaivá válnak a három nagy pártcsaládnak, melyeknek közös ereje – Macron pártját még nem is számítva – mintegy négyszáz lesz.

Túl pesszimista, merthogy inkább a rettegés szülte azt a feltételezést, hogy az Európa-szkeptikusok akár 233 helyet is elfoglalhatnak az Európai Parlamentben. Mert, ha ez be is következnék, ezek a közös hangot a legnagyobb igyekezettel sem tudnák megtalálni. Eszement törpék, akik együtt próbálnak óriásnak látszani, miközben csak bábeli zűrzavaruk nagy, s gyanakodva figyelik egymást – úgy, mint a Fidesz és a lengyel PiS, vagy a Fidesz és Salvini Ligája.

Orbánnal szöges ellentétben, például Salvini összes nyilatkozata azt türközi, hogy mozgalmát el sem tudja képzelni az Európai Unió eddig kialakult struktúráin kívül, vagy nélkül. Ezt nem is tehetné büntetlenül, hisz a Liga mögött Olaszország meghatározó ipari potenciálja is ott van, s pillanatok alatt hátat fordítanának neki – miként tették azt Berlusconival –, ha merő politikai ambícióból túl messzire menne.

Ám Orbán túl messzire ment, ezért útja vissza az EPP-be épp oly lehetetlen, mint az a helyzet, amibe manőverezte magát, s amit egyre kilátástalanabbá tesz, hogy most tovább folytatja a maga külön háborúját a néppárttal. Arra már aligha számíthat, hogy Manfred Weber elnézőbb lesz vele, ha megszavazza őt bizottsági elnöknek, mert az elmúlt hónapok a néppárti vezetést megtanították rá, hogy Orbánnak egyetlen esélye van, hogy fenn maradjon Európa politikai térképén: ha őket támadja. Nyilvánvalóan ez a magyar politikus számára is egy kényszerpálya, de más esélye nincs, hogy e pályán mozogva fenntarthassa a nemzetközi látszatot és szolgálja pártja belpolitikai esélyeit.

Hogy meddig, az ma már nem a magyar realitások függvénye. Egészen más a világ, mint volt 2016-ban, amikor az orbáni „illiberális demokrácia” szárnyalni kezdett.

Ekkor még sokan – főként persze a mellette kardoskodók – nagy fantáziát láttak a Brexitben. Ma viszont azt kell konstatálniuk, hogy a brit elit csak a rossz és a még rosszabb között választva, teljesen felszámolja önnön politikai valóságát.

Bár a Trump viselt dolgaival foglalkozó különleges ügyész, Robert Mueller nem tudott érdemi bizonyítékokat szerezni az elnök orosz kapcsolatit illetően, de közben oly mértékben megromlott az amerikai-orosz viszony, hogy Orbán különleges és mindenáron titkolni próbált kapcsolatai a putyini maffia-világgal ma sokkal inkább a figyelem középpontjában áll, mint eddig bármikor.

Csatlakozzon a választások után a Fidesz bármelyik európai pártcsaládhoz, „védő kart” nem, hogy nem fog a néppárt többé feléje nyújtani, sokkal inkább segíti majd azokat az erőket, amelyekkel ujjat húzni sohasem volt tanácsos.

Lengyel-magyar két jó barát: beérte Orbánt a „puritán” Kaczyński

Magyarországra menekül Jaroslaw Kaczyński – viccelődnek lengyelek azon, hogy a puritán imázsát évekig építő politikusról kiderült: pártjával könyékig nyúlt egy ingatlan-ügybe. A lengyelek megtalálták a magyar párhuzamot.

„Ha nem nyerjük meg a választást, nem építünk Varsóban felhőkarcolót” – szól az idézet Jaroslaw Kaczyńskitől, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökétől (aki mindenféle kormányzati tisztség nélkül a hatalom de facto feje) azon a hangfelvételen, amelyet január végén hozott nyilvánosságra a Gazeta Wyborcza. A PiS a tavaly őszi helyhatósági választást Varsóban és sok más városban csúfosan elbukta, emiatt a fővárosba tervezett ikertoronypár-beruházásból nem lett semmi.

A lengyel politikai életet bő tíz napja megrázó botrány lényege, hogy Kaczyński egy osztrák üzletemberrel beszélget két varsói felhőkarcoló megépítéséről. Az ügylet egyik központi szereplője a PiS-közeli Srebrna nevű vállalat, amely megépítette volna Varsó központjában a két felhőkarcolót, s amely

ezzel újabb bevételi forrás lett volna a PiS számára.

A lengyel lap szerint 2017 májusa és 2018 augusztusa között 19 alkalommal került sor találkozóra.

„Nem a pénz miatt akarunk kormányozni”

– mondta 2015-ben Kaczyński. Aki hosszú évek óta építi magáról a puritán, sőt, egyenesen aszkéta politikus imázsát, hogy politikai tevékenysége nem fonódik össze a pénzzel és az üzleti világgal. A történetet bővebben ismertette a Népszava és az Átlátszó.

„Sosem voltam vagyonos ember, nem is vagyok, nem is leszek”

– mondta Orbán Viktor 2016. áprilisában a parlamentben Vona Gábor akkori Jobbik-elnöknek. „A rendszerváltáskor dönteni kellett, hogy valaki politikus lesz vagy üzletember, én döntöttem, és ennek a következményeit vállalom” – mondta még. Azóta is rendre hangsúlyozza, hogy a politika és az üzlet két külön világ.

A Kaczyński-botrányban a lengyelek azonnal megtalálták a párhuzamot. A Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök Magyarországra szökésére utalva a leleplezés előtti este a hivatalukat elhagyó politikusokra utalva olyan kommentek jelentek meg a Twitteren, hogy „Mert ezek a ’vendégek’, akik ebben az időben elfüstölnek a fedélzetről … és azt a benyomást kelti, hogy Jaroslaw kapitány, aki elhagyja Magyarországot”. „Magyarországra? Orbán azonnal eladja azt.”

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Súlyosan beteg a vezér

0

Április óta kórházi kezelésre szorul a hétfőn 69 éves Jaroslaw Kaczynski, aki a háttérből szinte teljhatalommal irányította Lengyelország politikai életét. Az illiberális demokrácia a vezérelv alapján működik Lengyelországban is: minden fontos döntést egyedül a Vezér hozhat meg. De mi van akkor, ha súlyosan beteg? Netán haldoklik? Ki lesz az utódja?

Kezdetben csak azt közölték, hogy a térdével vannak problémák. Aztán kiderült, hogy a betegsége életveszélyes, a hírek szerint leukémiás. Állítólag kiengedték a kórházból, de nem jelent meg azon az ünnepségen, amelyen leleplezték ikertestvére, Lech Kaczynski szobrát Szczecinben. Lengyelország köztársasági elnöke akkor veszítette életét, amikor repülőgépe lezuhant Katyn közelében, ahol tisztelegni szeretett volna az oroszok által meggyilkolt lengyel katonák sírjai előtt. Gépe lezuhant, az oroszok szerint műszaki hiba miatt, de Jaroslaw Kaczynski mindmáig Vlagyimir Putyin elnököt hibáztatja ezért.

Szó sincs róla, hogy Jaroslaw Kaczynski halálosan beteg lenne

– sietett cáfolni a híreket Joachim Brudzinski belügyminiszter. Aki egyébként az egyik utód lehet. Korábban ugyanis a PiS, a kormánypárt közel mindenható főtitkára volt, vagyis a pártapparátus főnöke.

A varsói lapok szerint mégsem ő a fő esélyes, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A korábbi bankárt Kaczynski azért nevezte ki a kormány élére, hogy vezesse a mosolyoffenzívát Brüsszelben, miután Varsó komolyan szembekerült az EU központjával, s a hetes cikkely alkalmazása fenyegetik az igazságszolgáltatási reformjai miatt.

Kaczynski az igazságszolgáltatást is kontrollálni akarja, de ezt az EU semmiképp sem kívánja elfogadni.

És Kaczynski pártja, a PiS nem tagja az Európai Néppártnak, ezért nem élvez olyan védettséget, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Milyen állapotban van Kaczynski? Kit jelöl utódának? Ez kulcskérdés egy olyan rendszerben, melynek lényege az egyszemélyi vezetés.

Maga a rendszer is meginoghat, ha megindul az utódjelöltek harca a hatalomért.

Arról nem is beszélve, hogy a Kaczynski-testvérpár karizmatikus vezetőnek számítottak Lengyelországban. Részt vettek a Szolidaritás küzdelmeiben, és egy ideig Lech Walesa titkárságát vezették. Az utódjelöltek fiatalok, nincs komoly történelmi múltjuk és presztízsük. Vajon ezek nélkül fennmaradhat-e egy illiberális demokrácia? Hamarosan kiderül.

Visszaüthet, ha az EU megvonja az illiberális tagállamok pénzének egy részét

0

Az Európai Unió következő költségvetése szeretné bizonyos normák betartásához kötni a pénzek kifizetését. Ne támogassuk az illiberális tagállamokat – mennydörög Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Ugyanez a véleménye Emmanuel Macron francia elnöknek. De vajon valóban erkölcsi felháborodásról van szó vagy pedig nagyon is gyakorlatias javaslatokról?

 

A kínos kérdést a baloldali Social Europe portálon veti fel Sławomir Sierakowski, akinek hazája Magyarországgal együtt a fő célpontja az EU tervezett pénzelosztási reformjának. A lengyel szerző rámutat arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki pártok is elvetik Brüsszelnek ezeket a javaslatait, mondván a pénz elvonása nem a vezetőket (Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski) büntetik elsősorban, hanem magát a népet. Ráadásul nem veszik figyelembe, hogy Orbán és Kaczynski demokratikusan megválasztott vezetők.

Mindenekelőtt a koppenhágai kritériumokat vennék figyelembe a pénzelosztásnál: ezek szerint az EU minden tagállamának ragaszkodnia kell a liberális demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz illetve a kisebbségek jogainak betartásához. Lengyelország esetében a nevezetes hetes cikkelyt épp a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt akarja alkalmazni a brüsszeli bizottság. A bíróságok alárendelése a politikai hatalomnak valóban kétes értékű kísérlet Lengyelországban, de jogilag bizonyítani a koppenhágai kritériumok megsértését nem könnyű feladat.

Ezenkívül felmerül az a kínos kérdés is:

vajon más tagállamok mennyiben respektálják ezeket a kritériumokat?

Máltán és Szlovákiában meggyilkoltak oknyomozó újságírókat, akik a miniszterelnök kétes ügyei után kutattak. Mindkét esetben az államhatalom furcsa összefonódásai kerültek felszínre.

Sławomir Sierakowski szerint politikai előnyt kívánnak kovácsolni az illiberális tagállamok elítéléséből. Guy Verhofstadtot elsősorban az zavarja, hogy az Európai Parlamentben mindent a néppárti – szociáldemokrata koalíció dönt el, a liberálisok a partvonal mellett ugathatnak, de fontos szerepük nincs Brüsszelben. Ráadásul a Fidesz benne van az Európai Néppártban, ahol sokan szimpatizálnak Orbán Viktor nézeteivel.

A politikai számítás Emmanuel Macron esetében is felfedezhető: saját szélsőjobb ellenzékét figyelmezteti, és egyben igazolja magát saját baloldali választói előtt.

Ezért is merült fel az ellenzéki pártok körében is Magyarországon és Lengyelországban, hogy visszaüthet, ha az EU pénzt von el morális kritériumokra hivatkozva az illiberális tagállamoktól. Ennek következtében ugyanis csak tovább erősödhet a Fidesz és a Pis népszerűsége az európai választások idején. Létrejöhet egy olyan Európai Parlament, amelyben “kultúrharc folyik” ahelyett, hogy az EU számára fontos kérdésekben döntenének.

Miért olyan sikeres Orbán és Kaczynski?

0

Tulajdonképp azért, mert igény van az általuk képviselt populista politikára. Ez derült ki egy, a populista attitűdökről szóló kutatás eredményeit ismertető konferencián.

„Üdvözlök mindenkit a populizmus csodálatos európai fővárosában”

– ezzel köszöntötte a Populista attitűdök Magyarországon és Lengyelországban című konferencia résztvevőit Rodger Potocki, az amerikai National Endowment for Democracy európai programigazgatója, aki arról beszélt, hogy a populizmus erősödik Európában, és ebben a magyar és a lengyel kormánypárt, a Fidesz és a Jog és Igazságosság (PiS) vezető szerepet játszik. Szerinte Lenin óta nem volt olyan politikai erő Európa ezen részén, amely ilyen jelentős kihívást jelentett volna a liberális demokrácia számára.

A konferencián a magyar Political Capital és a lengyel Institute of Public Affairs közös kutatásának eredményeit mutatták be. Krekó Péter, a PC ügyvezető igazgatója azt mondta: ez volt az első reprezentatív kutatás a témában két olyan országban, amelyek közül mindkettőben populista kormány van hatalmon.

Fotó: MTI/EPA/Jacek Bedarczyk

A kutatásban a populista attitűd több fontos elemét vizsgálták: az emberközeliséget, az elitellenességet és a fekete-fehér világnézetet, de emellett két olyan elemet is, amelyek a populizmust gyengíthetik: a pluralizmust és az elitizmust.

Az emberközeliséggel kapcsolatban azt találták, hogy Magyarországon ez leginkább a Jobbik szavazóira, az ország nyugati részén lakókra, valamint azokra jellemző, akik nagyobb valószínűséggel szavaznak a választásokon és magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Lengyelországban ez a konzervatív-liberális Nowoczesna párt támogatóira, a férfiakra és az ország keleti részén élőkre jellemzőbb.

A politikai elitellenesség Magyarországon szintén inkább a Jobbik-szavazóira és az ország nyugati részén lakókra jellemző, míg Lengyelországban a PiS szavazóira.

A fekete-fehér világnézet Magyarországon leginkább a Fidesz és a DK szavazóit jellemzi,

de az átlagnál magasabb az ország keleti felében és Budapesten lakók között is. Lengyelországban ez a PiS és a Nowoczesna szavazóira, valamint az ország középső részén lakókra igaz a leginkább.

Az is kiderült, hogy a populizmus erősödése együtt jár az autoriter uralom könnyebb elfogadásával is.

Magyarországon a fekete-fehér világnézet ereje, valamint a pluralizmus gyengesége is hozzájárul, hogy nagy az igény egy erős vezetőre.

Ami szintén a kutatás egyik érdekessége: azt találták, hogy Magyarországon a leginkább a DK szavazói között jelenik meg ennek igénye, utána jönnek csak a Fidesz szavazói. Az is látható tehát, hogy ki lehet jelenteni: a populista attitűdök Magyarországon sok párt támogatóinál megtalálhatók

A kutatás szerint

Magyarországon a populizmus nem gazdasági eredetű, hanem inkább az identitással kapcsolatos félelmekre épít.

Keszthelyi András volt miniszterelnöki tanácsadó pedig azt mondta a kutatóknak, hogy a vita hiánya, a racionális érvelés eltűnése egy vákuumot okozott, amelyet a populista politikusok töltöttek be, érzelmekre alapozó retorikájukkal.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy Lengyelországban a gazdasági átalakulással kapcsolatos nagyfokú csalódottság és a politikai elittel való elégedetlenség is hozzájárult a populista politikusok erősödéséhez, amelyhez a gyenge intézményrendszer is hozzájárult.

A kutatás fontos eredménye annak kimondása is, hogy

a kormánypropaganda súlyos sérüléseket okoz a magyar társadalomban.

Krekó Péter a populisták művészetének nevezte, hogy a Fidesz és a PiS a magyar és lengyel társadalomban is erőteljesen jelen lévő elitellenes érzelmeket sikeresen terelte más síkra: a nemzetközi elitek ellen, így lett Brüsszel, vagy épp Soros György az ellenség. Mint mondta, abban is nagyon hasonlít egymásra Magyarország és Lengyelország, hogy a pártpreferencia sok esetben felülírja a szociológiai, demográfiai jellemzőket ebben a kérdésben.

Fotó: MTI/EPA/Pawel Supernak

Jacek Kucharczyk, az Institute of Public Affairs elnöke azt mondta, hogy a PiS-nek a Fideszhez hasonlóan jó esélye van arra, hogy megnyerje a következő választást is. A két párt sikeréről egy amerikai (amúgy francia eredetű, először Alexandre Dumas által használt, de Orbán Viktor tavalyi értékelőjében is elhangzott) mondást idézett:

„Semmi nem olyan sikeres, mint a siker.”

Mint mondta, a PiS szavazói közül sokan azért támogatják a pártot, mert hatékonynak tartják: megcsinálják, amit mondanak, nem csak beszélnek róla, az esetleges erős ellenállás pedig csak megerősíti a híveiket, hogy különböző érdekcsoportok ellen küzdenek. Támogatóiknak az is szimpatikus, hogy erőt mutatnak, átviszik, amit akarnak, az elit (a korábbi elit) akarata ellenére.

Arról is beszélt, hogy

a populizmus nem csak reagál a társadalmi igényekre, hanem létre is hozza azokat.

Erre példaként a bevándorlást említette, amellyel kapcsolatban a lengyel kormány is erősen próbálta formálni a közvéleményt.

Judy Dempsey, a Carnegie Europe kutatója a populizmussal kapcsolatban a polarizáció veszélyeiről beszélt, mint mondta, ez növeli az erőszak esélyét, elveszi a párbeszéd lehetőségét és aláássa a demokratikus intézményrendszert. Ebben szerinte a médiának is fontos szerepe lehet.

Boda Zsolt, az MTA Politikatudományi Intézet kutatási igazgatója szerint az illiberális és autoritariánus tendenciák nagyobb problémát jelentenek, mint önmagában a populizmus. Szerinte

a populista pártok támogatottságának növekedése az elégedetlenség vagy az aggodalom jele.

Mint mondta, elmaradt a gazdasági csoda, nem történt meg az EU-hoz való teljes felzárkózás, továbbra is sokkal alacsonyabbak a fizetések, ez is elégedetlenséget okot. Jacek Kucharczyk erre úgy válaszolt: nem kérdés, hogy ezzel kapcsolatban vannak negatív érzések, még ha ezeket nem is mindig támasztják alá tények, mert folyamatos a felzárkózás a régióban, csökkennek a különbségek.

Boda Zsolt szerint a Fidesz sikeréhez az is hozzájárul, hogy az elégedetlenség és az aggodalom kihasználása mellett képes pozitív identitást is kínálni, és azt is ki tudja használni, hogy nagyon sokan úgy érzik: a régió sokszor áldozatszerepbe kényszerült a történelem folyamán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK