Kezdőlap Címkék Országgyűlés

Címke: Országgyűlés

Beülni vagy nem beülni?

Friss vita az ellenzékben: delegáljanak-e az ellenzéki pártok három tagot a „közszolgálati médiát” tulajdonló szervezet kuratóriumába vagy sem?

Hadházy Ákos  vagy Haraszti Miklós szerint nem, semmiképpen, hiszen ezzel nem érnek el semmit – a média tényleges ellenőrzését a Médiatanács látja el, és abba nem engednek be ellenzékit –, viszont hozzájárulnak ahhoz a látszathoz, hogy Magyarországon demokrácia van.
Két kurátorjelölt, Debreczeni József és Kránitz László érvelt Bolgár György műsorában a részvétel mellett, mivel szerintük a kuratóriumi tagság betekintést jelent a folyamatokba. Vágó István Facebook-oldalán általános síkon veti fel a kérdést: „Jól van, játsszuk le.
Rendben, az ellenzék nem ül be kuratóriumokba, felügyelőbizottságokba, kivonul a parlamentből, nem indul a választásokon, nincsenek képviselői az Európai Parlamentben, így mindenhol a Fidesz és szövetségesei (pártok és kamupártok) ülnek.
Ma is Tarlós a főpolgármester, minden várost (és más települést) a kormánypárt irányít, ellenzéki nem ül a képviselő-testületekben. Befejezi tevékenységét a Klubrádió, az ATV-be is Bayerék járnak, és a Népszava valamint az ellenzéki internetes portálok se „segítenek legitimálni” a fideszes hatalmat azzal, hogy „no lám, sajtószabadság van”, ezért tiltakozásul beszüntetik tevékenységüket.
Megszűnik a pártok állami apanázsa, nincs miből fizetni az alkalmazottakat, fűtést, utiköltséget, szórólapokat. Na, akkor hogyan tovább?”
Vágó kérdésére idestova öt éve, 2014. novemberében adtam meg a magam válaszát. Az És-ben jelent meg „Nem lesz 2018” című cikkem, melyben a következőt írtam.

Új viselkedési módot kell kialakítani, amelyben az ellenzék a rendszer ellenzékeként viselkedik.

Mit jelent ez az Országgyűlésben? A tiszta megoldás az Országgyűlés elhagyása lenne. Azzal az illúzióval, hogy az országgyűlési fellépésnek számottevő mozgósító hatása lenne, fel kell hagyni. Ugyanakkor az országgyűlési jelenlét az ellenzék intézményesült voltát is kifejezi, s ennek előnyei is lehetnek, például az ellenzék nemzetközi jelenlétében.
Mindenképpen indokolt azonban az országgyűlési tevékenység részleges bojkottja. Ez jelentheti például azt, hogy a rendszerellenzéki képviselők 1. lemondanak mindenféle bizottsági tisztségről, nem vesznek részt eseti bizottságokban sem, 2. nem szólalnak fel az Országgyűlésben, 3. nem nyújtanak be sem önálló, sem módosító indítványokat, 4. nem kezdeményeznek vizsgáló bizottságokat, parlamenti vitanapokat, 5. elhagyják az üléstermet a miniszterelnök és a kormánytagok, valamint fideszes frakció-tisztségviselők felszólalásai alatt, 6. nem vesznek részt fideszes és jobbikos képviselőkkel közösen külföldre utazó parlamenti delegációkban, illetve külföldi delegációk fogadásában. (Az erre hajlandó delegációkkal külön találkoznak.) 7. Mivel a demokratáknak az önkényuralmi rendszerrel nem lehetnek – sem az ország polgáraival, sem a demokratikus külvilággal szemben – közös titkai, az ellenzékiek nem vesznek részt zárt üléseken, nem ülnek be a nemzetbiztonsági bizottságba. 8. A plenáris ülések kezdetén és egymást váltva utána is folyamatosan jelen vannak, a szavazásokon pedig – az indítványok tartalmát nem mérlegelve – kizárólag tartózkodó szavazatot adnak le, ezt előre kinyilvánítva. 9. Az európai parlamenti képviselők sem lépnek fel fideszes és jobbikos képviselőkkel közösen semmilyen – hangsúlyozom: semmilyen – ügyben. 10. Semmilyen kérdésben nem fordulnak a köztársasági elnökhöz, nem keltenek olyan illúziót, hogy ő Orbántól független politikai tisztségviselő. 11. Nem fordulnak a hitelét vesztett Alkotmánybírósághoz, és az ombudsmant sem kérik ilyesmire.

Ezen túl ugyanúgy nem szabad nyilvános vitákban együtt részt venni fideszes politikusokkal, ahogy jobbikos politikusokkal eddig sem volt helyes. Mindez azt hivatott kifejezni, hogy a demokraták a rendszert nem fogadják el a magukénak, nem tekintik demokratikus jogállamnak.”

E logika mentén javasoltam a 2018-as választás után, hogy a demokratikus pártok ne vállaljanak semmiféle parlamenti és bizottsági tisztséget az alakuló új országgyűlésben. Nem azt mondtam, hogy ne induljanak a választáson, nem azt mondtam, hogy ne üljenek be az Országgyűlésbe, hogy ne legyenek tagjai országgyűlési bizottságoknak, mert az országgyűlési tevékenység nyilvános fórumot biztosít ellenzéki nézetek kifejtésére. Azt azonban igen, hogy tisztséget ne vállaljanak, mert az azt a hamis képet festi, hogy az országgyűlés nemcsak a Fideszé, de az ellenzéké is, ahogy demokráciába szokásos. Demokratikus pártjaink hallani sem akarnak ilyesmiről. Képviselőink ott díszelegnek az ülésteremben az elnöki illetve jegyzői pulpituson, a bizottsági üléseken az elnöki asztalnál. Továbbra is súlyos hibának tartom ezt. Ugyanilyen hiba a kuratóriumi tagságok elvállalása.
Téved Vágó, amikor azt hiszi, hogy nem lehet a közéletből való teljes kivonulás és a mindenre kiterjedő együttműködés között jó megoldást találni. Csak végig kell gondolni a dolgot. A képviselői alapdíj elegendő az ellenzéki tevékenység egzisztenciális megalapozásához, a külön tisztségekkel járó többletjövedelemről le lehet mondani.

Hadházy-performansszal kezdődött a parlament

A független képviselő táblákra írt tiltakozó szöveggel zavarta meg Orbán Viktor napirend előtti beszédét. Az állami hírügynökség a „legerősebbről” nem számolt be.

Az őszi parlamenti ülésszak első napja nem úgy indult, ahogyan azt a kormánytöbbség eltervezte. Orbán Viktor napirend előtt – szokásától eltérően – nem a helyén, hanem a vezérszónokok pulpitusán értékelte az önkormányzati választásokat, amikor Hadházy Ákos nagy táblákra nyomtatott szövegeket tartott eléje. A „Stop propaganda”, Stop korrupció” után a „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” szöveg következett. (Utóbbiról az állami hírügynökség nem szól az akcióról kiadott önálló hírében.)

Először Orbán kísérelte meg kivenni a táblát Hadházy kezéből, sikertelenül.

Forrás: Hadházy Ákos/Facebook

Ezután fideszes képviselők bírkózták le Hadházyt. Nemzetiszín zászlókkal előbb eltakarták, majd kicsavarták kezéből a feliratokat.

Kövér László rendreutasította a képviselőt. Ezen a pulpituson egy több, mint 100 éves golyónyom árulkodik az ellenzéki felelőtlenségről, ostobaságról, hazafiatlanságról, ezt még a kommunisták sem tüntették el, mert ők is érezték valahol, hogy ennek van jelentősége – mondta a parlament elnöke. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy a választási vereségből ne azt a következtetést vonják le, hogy ugyanaz „az agresszív háborús politika” a célravezető, amit idáig folytattak. Arra kérte az ellenzéki képviselőket, tartsák be a házszabályt, „ne csináljanak cirkuszt a parlamentből”. Kövér László azt is kérte, hogy aki erre nem képes, forduljon szakemberhez segítségért.

Végül elmondott beszédében Orbán azt mondta, hogy a kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködik, amely maga is kész erre. Pártállásra tekintet nélkül mindenkinek Magyarországért és a magyar emberekét kell dolgoznia, mert „a haza nem lehet ellenzékben”. Hangsúlyozta: a kormánynak külön elismerés, hogy az országban a kormányzó pártok megkapták a szavazatok több mint 50 százalékát. A kormány folytathatja munkáját, a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott – jelentette ki. Hozzátette: folytatják a munkaalapú gazdaság, a családbarát Magyarország, a növekvő bérek, a tisztességes időskor, az otthonteremtés és a nemzetegyesítés politikáját.

A Fidesz törvényt sért

Mint már korábban annyiszor, a Fidesz tegnap is megakadályozta az ellenzéki képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés megtartását, illetve a kezdeményezők által benyújtott határozati javaslat megvitatását.

Az ülésből csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el, mivel a fideszes képviselők távollétében nem sikerült elfogadni a napirendet, így az ülést be kellett zárni. Az ellenzéki politikusok az ülésen mindenekelőtt az általuk javasolt napirend tárgyában – a klímavédelem kérdésében – és általában is élesen bírálták a fideszes többség viselkedését, de – mint évek óta rendszeresen – elmulasztották egy döntő szempont megemlítését.

Meg sem említették, hogy a fideszes képviselők viselkedése törvénysértő.

Az Orbán-rendszerben az Országgyűlés működését – szerintem helytelenül, de ez most nem ide tartozik – nemcsak a Házszabály, hanem amellett, sőt annál is inkább külön törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ez kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általában kötelesek az Országgyűlés ülésein és azon belül különösen a szavazásokon részt venni:
28. §(1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.”

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden képviselőnek minden ülésen folyamatosan jelen kell lenniük. Azt azonban igen, hogy az Országgyűlés munkájának egészét tekintve a képviselők számottevő részének úgy jelen kell lennie, hogy az ülésen tárgyalt témákhoz kellő számú képviselő hozzá tudjon szólni, ismerve a témához egyébként hozzászóló más képviselők elhangzott véleményét is. Hosszú távon a magyar Országgyűlésben és más országok parlamentjeiben kialakul az a jelenléti arány, amely a parlamenteket működőképessé teszi. Kiváltképp jelen kell lenniük a képviselőknek a szavazásokon, mert csak ez biztosítja, hogy a szavazási eredmények valóban megvalósítsák a választók parlamenti képviseletét.
Az Országgyűlés tevékenységét, a napirend alakítását természetszerűen a többség szabja meg. A többség bizalmából működő kormány nyújtja be általában a törvényeket, és a többség dönt arról is, hogy napirendre kerüljenek-e a nem a kormány, hanem egyes képviselők által tett törvényjavaslatok és határozati javaslatok. Ez az általános szabály, melyhez képest a demokratikus parlamentarizmus alkalmazza a kisebbség, vagyis a többséghez nem tartozó képviselők fontos jogosítványait, mint a kérdés és az interpelláció – melyek tárgyát a kérdező képviselő szabja meg –, illetve a rendkívüli ülés és a vizsgáló bizottság is, amelyek a képviselők kisebbségének – nálunk egyötödének – kezdeményezésére is kötelezően meg kell tartani illetve fel kell állítani.
Nálunk ezt is az országgyűlési törvény mondja ki, a rendkívüli ülés tekintetében a következőképpen:

35. §(1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.”

Természetesen bármely parlamenti aktus esetében elképzelhető, hogy annak sértő, például mások méltóságát sértő vagy mást igaztalanul vádló tartalma miatt az ellen egyes képviselők vagy akár a képviselők egy szélesebb köre, netán egyes képviselőcsoportok egésze távollétével tiltakozik. Ezt nevezzük a politikában bojkottnak, ami legitim politikai eszköz. Alkalmazhatja akár az ellenzék a kormánnyal, akár a kormánypárti frakció(k) az ellenzékkel szemben.
A mostani esetben azonban arról van szó, hogy a kormánytöbbség évről-évre minden alkalommal bojkottálja az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléseket, és ezzel egy, a törvényben meghatározott képviselői jogosítványt gyakorlatilag megszüntet. Ez pedig súlyos törvénysértés. (Csak azért nem beszélek alkotmánysértésről, mert Magyarországnak 2012 óta nincs alkotmánya, az ún. Alaptörvény nem az, a kormány mindenkori szándékaihoz igazított rendszeres módosításai mutatják, hogy a kormányon levők sem tekintik annak.) A Fidesz újra meg újra elmagyarázza, hogy képviselői testületileg maradnak távol, mert nem vesznek részt az ellenzék „kampányakciójában”, de hát ez nem alkotmányos érv, hiszen a rendkívüli ülés összehívásával mint képviselői joggal a képviselőknek, köztük az ellenzéki képviselőknek joguk van élni, függetlenül attól, hogy mit gondol azok tartalmáról vagy akár kampánybéli funkciójáról a fideszes többség.

Csökkent a frakció szerepe a Fidesz-kormányzásban

Jelentősen kevesebb a képviselők által beadott törvényjavaslatok száma, mint az első kétharmados többség elején. Az elfogadott törvényeknek viszont éppúgy egyharmada minősített többségű – derül ki a Policy Agenda összesítéséből. Az ellenzéknek egy nagy fellángolása volt.

Három parlamenti ciklus első évét górcső alá téve az látható, hogy csökkent a frakciókormányzás súlya a Fidesz politikájában a 2010 óta tartó csaknem tíz évben – összegezhető a Policy Agenda elemzéséből. Ebben persze nagy szerepe van annak, hogy a 2014-ben kezdődött négy évnek eléggé az elején elvesztette a kétharmados többséget a Fidesz.

Jóval kevesebb egyéni indítvány

Ennek fényében nem meglepő, hogy míg az első időszakban az elfogadott törvények 35 százaléka volt kétharmadot igénylő, addig a minősített többség elvesztése után ez felére, 17 százalékra esett. Hogy aztán tavaly tavasz óta ismét 35 százalék legyen. Vagyis

a kétharmados fölény kihasználása nem mérséklődött.

Szembetűnő viszont, hogy folyamatosan – és jelentősen – esik (51, 28, majd 17 százalék) az egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott törvényjavaslatok aránya. Ez az a módszer, amellyel elkerülhető a sok „felesleges” vita a különféle szakmai szervezetekkel. A 2010-14 között minden második törvényt így megszavazva alakította át a teljes közjogi rendszert a Fidesz.

Az elfogadott törvények száma is jóval kevesebb lett. Az első ciklus indulásakor 218, aztán 182, a 2018-19-es kezdő évben pedig 132 törvényt fogadott el a parlament (a nemzetközi szerződéseket nem számítva). Tehát visszaszorulóban van magának a parlamenti frakciónak súlya is.

Nem talált új utat az ellenzék

Nincs változás azonban abban, hogy az ellenzék lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az hamar kiderült, hogy a formális kivonulás a parlamentből az ezzel elvesztett jogok miatt nem járható út. A másik a szavazásoktól való tüntető távolmaradás. A Policy Agenda szerint ez se történt meg, sőt, több ízben még kétharmados törvényekhez is hozzájárultak szavazatokkal. Ez azonban nem értelmezhető a kormánypárttal való együttműködésként – írja a Policy Agenda.

Ez az útkereső magatartás annak tükrében mégis figyelemre méltó, hogy tavaly

decemberben úgy tűnt, hogy az ellenzék képes alternatív utat találni magának.

A „rabszolgatörvény” szavazásakor a parlamentben végrehajtott demonstráció, majd az utcai tüntetéshullám azonban hamar elcsendesült, az ellenzéki pártok pedig azonnal visszatértek a parlamentbe, és – mint fentebb írtuk – azonnal beálltak a sorba a törvényalkotásban. Ez mutatja meg, mennyire nehéz politikai értelemben véve következetes, újfajta ellenzéki politikai stílusváltást végrehajtani parlamenti keretek között.

Már törvény: kicsontozták az MTA-t

A parlament megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózatának kormányzati irányításba vételét. Ennek finanszírozási hátterét már korábban elvették tőlük. A köznevelési törvény módosítását váratlanul elnapolták.

Kedden a kormányzati többség megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely elveszi az MTA 17 kutatóintézetét, és új – kormányzati irányítású – hálózatba (Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot) szervezi őket. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban már elvették a kutatásfinanszírozás pénzét.

A jövőbeni intézményhálózati irányításról (időutazással együtt részletesen írtunk itt. A kormányt az se késztette meghátrálásra, hogy megszámlálhatatlan intézmény, egyetemek professzorai tiltakoztak ellene. Elutasította a tervet az MTA közgyűlése is, nem kis részben azért, mert indoklást soha nem kaptak Palkovics László minisztertől.

Elhalasztotta viszont a kormány a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását, amelytől meghatározatlan időre visszalépett a kormány a nemzetközi nyomás hatására. Az erről szóló törvényjavaslatot pedig ma elfogadta a törvénygyár.

A mai nap történése, hogy az alternatív iskolák működését lehetetlenné tevő – hétfőn beterjesztett – törvénymódosítás zárószavazását váratlanul elhalasztották a kormány kérésére. A háttér egyelőre nem ismert.

A héten ülésezik az Országgyűlés – Keddi program

0

Kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal veszi kezdetét a plenáris ülés.

A parlament ezután az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktus ügyében foglalhat állást.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azt javasolja a képviselőknek, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. Handó Tünde jelezte, áll vizsgáló bizottság elé, szerinte mindig betartotta a törvényeket és tisztességesen végezte a munkáját.
Az OBT május 8-án egyebek mellett az Országos Bírói Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatára, az előterjesztések benyújtásának megtagadására hivatkozva kezdeményezte leváltását.

Ezután interpellációikat és azonnali kérdéseiket tehetnek fel a képviselők.

Az MTA közleménye

0

Lovász László, az MTA elnöke június 5-én délelőtt az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén Pósán László, a Bizottság elnöke meghívását elfogadva vett részt. Az MTA elnöke szóbeli kiegészítést fűzött A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről, 2015-2016 címmel az MTA által beterjesztett beszámolóhoz.

A beszámolót az MTA 2018. február 21-én, azaz közel másfél éve nyújtotta be az Országgyűlésnek, a dokumentum azóta az mta.hu (az FüHü oldalán itt található) oldalon is teljes egészében elérhető minden érdeklődő számára.

A beszámolóhoz a Kormány a korábbiakban semmilyen észrevételt nem tett. Nem jeleztek semmilyen kifogást a Kormány azon képviselői sem, aki az anyagot részleteiben is tárgyaló, az akadémiai kutatóhálózat szakmai felügyeletét a Kormány képviselőivel együtt ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa ülésén vettek részt.

Mindezek után legalábbis furcsa, hogy a Kormány képviselője a bizottsági ülésen az országgyűlési beszámolóban szereplő adatok sorát kérdőjelezte meg. Az MTA eddig is kész lett volna és a jövőben is kész a Kormány szakmai kifogásaira választ adni, amennyiben ezekről tudomással bír.

Rendkívüli ülés

A Mi Hazánk Mozgalom az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása érdekében – jelentette be a párt politikusa kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Fülöp Erik közölte, hogy a Mi Hazánk szerint igazságot kell szolgáltatni a devizahiteleseknek; ennek első lépése a moratórium meghosszabbítása lenne.

Ez annál is inkább sürgető, mert az elmúlt három évben, mintegy 10 ezer kilakoltatás történt, csak tavaly 3195 – tette hozzá a független országgyűlési képviselő.

Úgy vélte: a devizahitelekkel jól jártak a bankok, a követeléskezelők, a végrehajtók, ám rosszul jártak a magyar családok. Sokan belerokkantak és voltak, akik öngyilkosok lettek a kilátástalanság  miatt – fogalmazott.

Felidézte, hogy 2004-ben a balliberális kormány a bankokkal összefogva ajánlotta a lakosságnak a devizahiteleket, miközben tudatában volt annak, hogy a hitelek hátrányosak lesznek a családok számára.

Ugyanakkor a kormányváltást követően a Fidesz sem rendezte a devizahitelesek helyzetét – fűzte hozzá.

Ebben a helyzetben a rendkívüli ülésen számítanak valamennyi párt támogatására, hiszen ez nem pártpolitikai kérdés, hanem fontos ügy az egész ország számára – mondta a politikus.

MTI

Az Országgyűlés kétheti programja

0

Az Országgyűlés a következő két hétben négynapos üléssel folytatja munkáját. Kedden a tavalyi rendbontásokkal kapcsolatos ügyekben döntenek a képviselők. Várhatóan 36 képviselő tiszteletdíj-csökkentésének mértékéről határoznak. Szerdán pedig a kormány családvédelmi akciótervéhez kapcsolódó törvénymódosításokat kezdheti tárgyalni.

A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Ezután előbb megtárgyalja és határoz a jobbikos Farkas Gergely mentelmi ügyében. Egy választási csalás miatt indult ügyben indítványozta  a legfelsőbb ügyészség az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
A képviselőknek ezúttal is két óra áll rendelkezésre az interpellációkra, az azonnali kérdéseket további egy órában tehetik fel a kormány tagjainak.

A keddi ülésnap a Magyarország náci megszállását követő tragikus eseményekre történő emlékezéssel kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat határozathozatalok követik. A Ház ekkor dönt a harminchat ellenzéki képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről, akiket a házelnök javaslatára azért büntetnek, mert megzavarták és akadályozták a parlament tavaly december közepi ülését. A szavazások után kezdődik az általános vita a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról. Az EMMI  javaslatában a személyi jövedelemadóról szóló törvény változtatását kezdeményezi a babaváró támogatás és a nagycsaládok személygépkocsi-vásárlási támogatása érdekében. Az indítvány emellett tartalmazza a gyermekvállalási korban lévő házaspároknak elérhető, legfeljebb 10 millió forint összegű babaváró támogatás kamatmentes kölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalás főbb szabályait is.

Szerdán a közigazgatási bíróságok függetlenségére garanciákat biztosító fideszes javaslatot tárgyalják az elsők között, majd klímapolitikai törvénymódosítások kerülnek napirendre.
Az Országgyűlés következő ülése március 25-én, hétfőn ér véget, a második héten szokásos kérdésekkel és azonnali kérdésekkel.

Az országgyűlés munkáját a fuhu.hu-n élőben közvetítjük.

Nőttek a politikusi vagyonok

A mezei képviselők általában szerényen gyarapodtak, néhány kivétellel. Változatlanul rengeteg a különféle ingatlan, és sokak megtakarítása lett több egy év alatt. Orbán most is alig bír megtakarítással.

Az éjfélig leadott képviselői vagyonnyilatkozatok tanúsága szerint Orbán Viktor vagyoni helyzete lényegében nem változott, megtakarítása lett több: az egy évvel korábbi bő 900 ezer forint 400 ezerrel nőtt. A kabinetirodáját vezető Rogán Antal miniszter ingatlanhelyzete nem változott, megtakarítása viszont igen: 2018-ban 39 millióra duzzadt egy év alatt szűk 700 ezer forintról. Rogánnál is előkerül a teljesen ellenőrizhetetlen tartozás magánszemélynek: 18 millióval. A korábbi években elhíresült találmánya egy digitális aláírásra vonatkozó fejlesztésből tavaly 42 millió bevétele volt. Nincs nyoma az ajándék-repülések értékének.

Lázár János már csak „egyszerű” képviselő, de vagyona egyre nagyobb.

Tavaly szerzett tulajdonrészt a patinás Divatcsarnokot fenntartó projektvállalkozásban, és „legalizálta” addig is tudott részesedését a hírhedett batidai vadászkastélyban. Mindezek mellett szinte megszámlálhatatlan erdő, mező, szántó van a család nevén. Tavaly vásárolt egy majdnem 100 négyzetméteres lakást a XIII. kerületben, s lett egy 5-ös BMW-je. Harmincmilliós tartozást vissza is fizetett 2018-ban, a megmaradt 55 millió csaknem felével ő is magánszemélynek „lóg”.

A parlament elnöke, Kövér László anyagi helyzete lényegében nem változott. Egy ház Szigetszentmiklóson és egy Skoda Superb, 10 milliós banki hitel. Szijjártó Péter külügyminiszternek tavaly nem sikerül csökkentenie a szüleivel szembeni 30 milliós tartozást (amit akkor kapott, amikor szinte a semmiből vett egy 167 milliós villát), minimális, 2,5 milliós befektetési megtakarítása van, banki tartozása viszont milliókkal növekedett.

Szinte semmi mozgás Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél is: ugyanaz a két karcagi és fővárosi ingatlan, csaknem 7 milliós megtakarítás, pár milliós tartozását viszont nagyrészt visszafizette.

Változatlanul a leggazdagabb képviselők egyike Seszták Miklós,

aki tavaly tavaszig a fejlesztési tárcát vezette. Megtakarításai meghaladják a 370 milliót, ingatlanai azonosak a 2017-essel. Sesztákhoz hasonlóan ügyvédi iroda tulajdonosa a tavaly képviselővé vált Bajkai István, akinek közismert az Orbán családhoz fűződő ügyvédi kapcsolata. Irodájából 161 milliós jövedelme volt, emellett ingatlanjai vannak.

A fényűző vadászataival ismertté vált Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és KDNP-elnök ingatlanjai megegyeznek az egy évvel korábbival, megtakarítása alig 5 milliós.

Az ajándékba kapott vadászutak nincsenek feltüntetve a bevallásban.

A nagyot szakítók közé sorolható Bánki Erik. Több, mint százmilliós osztaléka volt két erdélyi cégéből, és vásárolt különböző földeket. Igaz, tartozása is sok (250 millió), amiből 28 millió magánszemélytől kapott pénz.

A polgármesterséget a képviselőségre cserélő Kocsis Máté frissen gyarapodott (felerészben) egy 683 négyzetméteres lakóházzal a VIII. kerületben. Említésre érdemes vagyona nincs, de itt ő a kölcsönző: 28 milliós kölcsönt adott a családban.

Tavaly kiesett a pikszisből Simonka György,

és már büntetőeljárás zajlik vele szemben bűnszervezetben elkövetett csalás miatt. Ez a változás meg is látszik anyagi helyzetén. A békés megyei „erős embernek” változatlanul tulajdonában van a korábbi két ingatlan, de készpénze harmadára, 500 ezerre zsugorodott, 400 ezres kintlevősége pedig alig 5660 (!) forintra. A már ismert 85 milliós a kezességvállalás miatti teher viszont változatlanul nyomja a vállát.

Némi túlzással egy fél faluval lett gazdagabb Czunyiné dr. Bertalan Judit korábbi oktatási államtitkár.

Tavaly 17 ingatlant örökölt,

mindet szülőfalujában, Bokodon. Az apró településen lettek szőlői, legelői és beépítetlen telke, továbbá egy lakóháza.

Az ellenzéki padsorokban sok változás nincs. Változatlanul

a legvagyonosabb képviselő az LMP-s Ungár Péter,

bár a családi cégben, az édesanyja, Schmidt Mária által többségében tulajdonolt ingatlanhasznosító társaságban lévő részét tavaly bizalmi vagyonkezelőnek adta át.

Jól hozott 2018 Gyurcsány Ferencnek is. A DK-elnök tavaly

csaknem 300 millió osztalékot vett ki a családi Altus nevű cégből.

Sneider Tamás (Jobbik-elnök), az Országgyűlés alelnökének nincs megtakarítása. Másokhoz hasonlóan inkább ingatlanokban, mezőgazdasági területekben van a vagyona. Lakóingatlanai vannak Molnár Zsoltnak (MSZP), Gréczy Zsoltnak (DK). A Jobbikból tavaly kiszállt Volner Jánosnak azonban semmi ilyen nincs a nevén. Tartozik viszont pár millióval magánszemélynek.

Szinte nincstelennek látszik az MSZP-Párbeszéd listáján bejutott, majd onnan gyorsan kilépett független, Bősz Anett (Liberálisok). Diákhitel-tartozáson (1,8 millió) kívül semmit se írt be a vagyonnyilatkozatba.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!