Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak. A Parlamentből jelentjük.
„Nem helyénvalók a feltételezések, hogy a kormány el akarja vonni a településektől a TOP-os forrásokat, ezek információhiányról, esetleg rossz szándékról tanúskodnak” – szögezte le az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalásában feltett kérdésre Bodó Sándor államtitkár. Az Országgyűlés mai ülésszakénak első megszólalójaként az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy mi a valódi oka annak, hogy az önkormányzatoknak az elnyert uniós támogatások 50 millió forint feletti, még fel nem használt részét szeptember végéig s Magyar Államkincstár (MÁK) szálájára kell utalni, s majd onnan kell lehivogatni az éppen aktuális összeget. Bodó Sándor válaszában állította, hogy elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig.
A változás a korábbiakhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.
Az egészségügy sanyarú helyzetével és a területért felelős miniszternek a Tízparancsolatot, mint népegészségügyi programot érintő nézeteivel foglalkozott napirend előtti felszólalásában Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő. Hosszan sorolta az elmúlt két hét egészségüggyel kapcsolatos rossz híreit, majd az államtitkári válasz vádaskodásainak elébe menve sorolta a 2010 előtti kormányok egészségügyi statisztikáit, összehasonlítva az azóta leromlott adatokkal.
A Tízparancsolatnak arra a parancsolatára hívta fel a kormány és a miniszter figyelmét, amely úgy szól: Ne ölj!
Rétvári Bence válaszában azzal vádolta meg az ellenzéki médiát, hogy utasításra naponta egy rossz hírt próbál lehozni az egészségügyről, majd forintmilliárdokkal dobálózott, amelyet Fidesz kormány ölt az egészségügybe. Végül felháborodottan utasította vissza a Kásler Miklós elleni ellenzéki támadást, leszögezve: azért támadják, mert hiteles keresztény ember.
Még le sem ült Rétvári Bence, máris ismét szólásra felszólalásra emelkedett – ezúttal ő mondta el napirendi előtti beszédét a Nyílt Társadalmakról. Soroshoz és a Nyílt Társadalom alapítványhoz egy egyenes úton jutott el: az Éjjeli Őrség párt alapításánál kezdte.
„Az Éjjeli Őrségre nincs szükség Magyarországon, a magyarok már elmondták véleményüket a bevándorlási politikáról”
– szögezte le, azzal vádolva az alapítás alatt lévő pártot, hogy adóelkerülés miatt jön létre, amiatt, hogy ne legyen átlátható a működése, mint amire a Soros-féle szervezetek mindig is törekszenek. „Egy ilyen szervezet, amely kerítésvágóval járna a déli határzár mentén, veszélyt jelenten Magyarországra, hiszen, mint ahogy neve is elárulja, nem a határt akarják őrizni, hanem a bevándorlást elősegíteni” – szögezte le. Természetesen ő is kapott választ a kormány részéről – a válaszadó Tuzson Bence egyetértett Rétvári Bencével.
Orbán Viktor beszédével indul az Országgyűlés őszi időszaka. A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában borítékolhatóan sok szó fog esni az EP-n a múlt héten történtekről
Nem állhatunk messze az igazságtól, ha azt írjuk, hogy hogy a beszéd a tavaszi európai parlamenti kampány fideszes kampányának lesz a szerves része, migránssal, Sorossal, civilekkel. A várakozások szerint – erről szót ejtett a kötcsei találkozón – szóba hozza az új alkotmányozási elképzeléseit is.
Az 1 órakor kezdődő ülés első szónoka lesz Orbán. Beszédére a frakciók válaszolhatnak.
Ami a konkrét feladatokat illeti – a programban szerepel a jegybank új felügyelőbizottságának a megválasztása, továbbá interpellációk és azonnali kérdések és válaszok.
Fontos, az ország, a társadalom jövőjét befolyásoló törvényekről szavaz az Országgyűlés ma, rendkívüli nyári ülésszakának zárónapján. A többi között a jövő évi költségvetésről voksolnak, új jogszabályokat alkotnak a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a szabálysértési törvénybe emelik az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát.
A képviselők elsőként a 2019-es büdzséről döntenek. Mint korábbi elemzésünkben összegeztük, ha röviden kellene jellemezni, azt is mondhatnánk, hogy búcsú az álmoktól. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait. A kormány javaslatához benyújtott módosítások közül csak olyanok kerültek végül asztalra, amelyek nem módosították a központi büdzsé hiányát az eredeti törvényjavaslathoz képest. Módosítják az adótörvényeket – itt kerül majd terítékre a cafeteria ellehetetlenítése.
A parlament ma alkothat – és a kétharmad birtokában kétségünk sincs afelől, hogy alkot is –új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről – ez utóbbi kapcsán a FüHü sarkos álláspontot képviselve, a többi között azt írta, hogy az tovább korlátozná a sajtó szabadságát.
Ugyancsak ma szavaznak a képviselők a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.
Kivételes eljárásban fogadhatják el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelynek hatálya a változtatással kiterjedne a személyszállító járművek jogellenes átalakítására, valamint a hivatalos személyek zaklatására. Ez utóbbi kapcsán Magyar György ügyvéd azt mondta: „ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás”. A Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott törvénymódosítási javaslat két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.
A 2019-es költségvetéssel összefüggő kérdésekről döntenek, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról határoznak, s elfogadhatják az életvitelszerű közterületi tartózkodás tiltásával összefüggő szabálysértési törvénymódosítást a képviselők az Országgyűlés nyári munkáját lezáró, ma kezdődő háromnapos ülésen.
Ma délután kezdődik az ülés, amelyen a jövő évi költségvetés módosítóit veszik sorra, ezután jön a szavazás. Lesznek még interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is.
Kedden reggel indul a munka az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően tizennégy javaslat zárószavazása következik, köztük a 2019-es büdzsét megalapozó törvénymódosításokat, valamint a választási jogszabály változtatásait. Az ülésnap későbbi részében szavazásra váró előterjesztésekhez benyújtott módosító javaslatokról tárgyalnak.
Pénteken délelőtt lesz a záróülés, amelynek előre meghirdetett programjában kizárólag határozathozatalok szerepelnek. Véglegesítik a jövő évi költségvetést, módosíthatják az adótörvényeket. Az Országgyűlés ekkor alkothat új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát – írta az MTI.
A héten kétnapos ülést tart az Országgyűlés. A mai nap kevésbé lesz izgalmas, holnap azonban számos, sokak szerint e a demokráciát tovább szűkítő kormánypárti előterjesztésről tartanak általános vitát. A képviselők ma döntenek Burány Sándor mentelmi ügyében, majd a kormányt interpellálják.
A gyülekezési jogról, a magánélet védelméről (ez utóbbiról véleményünk itt olvasható) és a választási szabályokról szóló indítvány is szerepel az Országgyűlés eheti étlapján. Holnap összesen kilenc kormányzati, illetve kormánypárti előterjesztés általános vitáját bonyolítják le.
Ami a hétfői ülésnapot illeti – napirendi előtti felszólalások után a ház dönt Burány Sándor szocialista képviselő, a Párbeszéd frakiója tagjának mentelmi jogának a felfüggesztéséről. Burány már korábban vállalta a felelősségetazért, hogy januárban enyhe fokú alkoholos befolyásoltság alatt vezette gépjárművét a fővárosban.
A képviselők ezt követően egy órában intézhetnek interpellációkat a kormányhoz, majd további hatvan percben azonnali kérdéseket, újabb fél órában pedig kérdéseket tehetnek fel a kabinet tagjainak.
Nem szeretnék nagyon belegázolni Rétvári Bence államtitkár úr lelkivilágába – nem szeretek átgázolni sekély posványon -, de csendben, nagyon halkan megkérdezném: a tegnapi Gyurcsány napirend előttire való válaszában magától értetődően kijelentette a kereszténység 450 éves vallási türelmen alapuló bizonysága az alapja annak, hogy alkotmányba kell foglalni a keresztény kultúrát? Tessék mondani vallási türelmen alapult a sokszázezer magyar ember vallási alapokon nyugvó kiirtása? Meg tetszett nyugtatni államtitkár úr!
Ma teszi le az esküjét a Parlamentben Hadházy Ákos, az LMP minden tisztségről lemondott korábbi alelnöke. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül teheti csak ezt meg, amit nem is bán. Tervei szerint három ügyért fog harcolni az elkövetkező négy évben.
Hadházy, aki tiltakozásként nem volt hajlandó a nyitó ülésen a többiekkel együtt felesküdni ma reggeli Facebook posztjában hosszan foglalkozik azzal, hogy – korábbi véleménye ellenére – mégis miért ül be az Országgyűlésbe. Leszögezi: mert nehéz feladni és mert egyetlen megoldás mégis adott:
HA A KORMÁNY ÁLTAL DIKTÁLT PISZKOS JÁTÉKSZABÁLYOK MIATT NEM LEHET LEVÁLTANI ŐKET, AKKOR EZEKET A SZABÁLYOKAT KELL FELRÚGNI.
Ma leteszem az eskümet. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül. Ennek…
Három dologtól félnek még, három dolog állíthatja őket meg – a maradék sajtó, az EU pénzek elapadása vagy valódi ellenőrzése és a bíróságok maradék függetlensége.
Ezért három dolgot kell elérni : 1) a fizetett kormánypropagandát betiltó törvény kiharcolását és közmédia visszafoglalását. 2) Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kiharcolását 3) a bíróságok maradék függetlenségének megtartását.
„A következő hónapokban azon fogok dolgozni, hogy a parlamenten kívüli és parlamenten belüli szereplőkkel közösen egyeztessünk arról a tervről, amivel a legtöbb embert elérhetjük és valódi nyomás alá helyezhető a kormány. Ha szükséges, el kell menni akár a polgári engedetlenség legkomolyabb formáiig”- írja.
Három törvénytervezetet fog beadni, a következő négy évben nem is tervez más törvényt kezdeményezni A egyik neve lehet „HÜLYESÉG GÁTLÓ” törvény, az indokolatlan fizetett kormánypropaganda betiltását írja elő, a második az EU ügyészséghez csatlakozásról szól. ( A harmadik a devizahitelesek védelméről szól, hiszen a politika egyik legnagyobb adóssága a még mindig százezreket fenyegető veszély elhárítása). Tárgyalás nélkül fogják elutasítani őket, ennyi ma a parlamenti politizálás „ereje”.
Én újra és újra be fogom adni őket és tudom, hogy ha nagyon sokan és sokat dolgozunk ezekért a célokért, akkor igenis elérhetőek.
Meg kell próbálni, mert egyszerűen nem tehetünk mást: ha elfelejtjük, hogy milyen körülmények között zajlott a mostani választás, akkor a következő is így fog zajlani.
Végül természetesen vannak prózai indokaim is arra, hogy miért ülök be ebbe a színházba. A képviselői státusz pl. ad valamennyi -nem sok- védelmet. Èn azért durván beleköptem a piszkos levesükbe. Az is látható, hogy a kampányban engem és a családomat mocskoltak a legjobban, ez azt jelenti, hogy én vagyok számukra a legkellemetlenebb ellenzéki politikus. Akkor meg hagy „örüljenek”, hogy csak azért is maradok kicsit.
A hetedik alaptörvény-módosításról és a Stop Soros törvénytervezetről tárgyal ezen a héten az Országgyűlés. A mai ülésen elhangzanak majd az első interpellációk is az új összetételű törvényhozásban.
A hétfő délután egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékezésekkel kezdenek: először a trianoni békediktátum aláírásának napjáról, amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja; majd a közelmúltban elhunyt, előbb a Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP), majd a Jobbikban és végül függetlenként politizáló Rozgonyi Ernő volt országgyűlési képviselőről.
Ezt követően két képviselő is leteszi esküjét: a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio váltja Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét, míg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciójába Hohn Krisztina ül be Gémesi György, az Új kezdet vezetője, gödöllői polgármester helyére.
Lesz majd egy harmadik eskü is, de az majd csak napirend után, az üres képviselőteremben: Hadházy Ákos, az LMP frakciójának a tagja tiltakozásként a választások milyensége és a Fidesz-diktátum ellen egyedüli képviselőként nem volt hajlandó részt venni az alakuló ülésen elhangzott eskü-ceremónián. Mai Facebook posztjában ezzel is foglalkozik.
Az új Országgyűlés megalakulása óta először hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések, valamint kérdések, továbbá a házszabálytól eltérve, vita nélkül fogadhatják el a hétpárti egyetértéssel benyújtott, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
A parlament kedden a hetedik alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” néven ismertté vált javaslatokról kezd vitát.
Pénteken az Országgyűlés elé terjesztették a Fidesz vezető politikusainak nevében azt az új kormányzati struktúrát, amellyel a Fidesz-KDNP a harmadik ciklusának nekivág. A képviselők el is fogadták a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban ismét tíz tárca működik majd. A változások viszont arra is utalhatnak, hogy Orbán Viktor tett egy lépést az elnöki kormányzás felé.
Ilyen változások lesznek
A magyar választók által az áprilisi választáson kijelölt célokhoz igazodik az új kormány struktúrája, amely biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa az Országgyűlésben. Hozzátette, hogy alapvetően megmarad a korábbi struktúra, csak kisebb módosítások lesznek. A legfontosabbként említette, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy minisztériumba szervezik azokat a feladatokat, amelyek
egy modern, 21. századi kereszténydemokrata politika megvalósításához szükségesek.
A sok kritikát kapott Emmivel kapcsolatban azt mondta, hogy a következő években kiemelt figyelmet szentelnek az egészségügyi fejlesztéseknek, különösen a főváros térségében. Megerősítette, hogy a felsőoktatás felügyeletében, irányításában lesznek változtatások. A honvédelem területén a rendszerváltás óta példa nélküli haderőfejlesztésről beszélt, és az is kiderült, hogy az Információs Hivatal visszakerül az Igazságügy Minisztériumhoz Miniszterelnökségtől.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén MTI Fotó: Kovács Tamás
Továbbra is tíz minisztérium lesz
Mielőtt az Országgyűlés plenáris ülésén napirendre tűzhették volna a minisztériumok kérdését, formálisan a törvényalkotási bizottságnak kellett rábólintania arra az előterjesztésre, amely a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatot vitára bocsáthatta volna. Gulyás Gergely tíz minisztériumot nevezett meg, amelyek felállításáról – a házszabálytól eltérve – , már pénteken szavaznia kellett a Háznak. A javaslat természetesen zöld utat kapott, noha néhány ellenzéki képviselő szóvá tette például, hogy az egészségügyet, az oktatást, a környezetvédelmet, az önkormányzatiságot hiányolja a kormányzati feladatok felsorolásából, és
a kormányzati struktúra erős centralizálást, a miniszterelnök szerepének további erősödését mutatja.
Erre a kijelölt kancellária miniszter úgy reagált: „a következő kabinet nemzeti kormány lesz”. Hogy ez mit jelent, egyelőre csak találgatni lehet.
Ezek után péntek reggel a képviselők azonnal a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról tartottak összevont vitát. Mindenek előtt arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e az új minisztériumok elnevezését, amelyet meg is tettek 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében.
Ez alapján az új kormány minisztériumai ezek lesznek: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség és Pénzügyminisztérium.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy
az Európai Unió legkevesebb, tíz minisztériumából álló kormánya jön így létre.
Így segítik a miniszterelnök munkáját
Saját munkaszervezetet állítanak fel Orbán Viktornak. A törvényjavaslat ugyanis rögzíti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik majd a következő években. Ez a két „háttérintézmény” lesz az, amelyen keresztül a kormányzati tevékenység irányítását kívánja ellátni személyesen a miniszterelnök.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető leendő miniszter MTI Fotó: Kovács Tamás
Ennek értelmében alighanem más szerepkör vár majd a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyre is.
Megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége, ami korábban Lázár János dolga volt,
az e körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak az angolszász mintára létrejövő kormányzati központ – a Kormányiroda – szervei között.
Lépés az elnöki kormányzás felé?
A benyújtók hangsúlyozták, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. Hogy ez miként befolyásolja majd az újonnan felállított minisztériumok és az oda kinevezett miniszterek tényleges szerepét, alighanem majd csak a napi munka során derül ki. Nehezen elképzelhető, hogyan lesz képes az elvártnak megfelelően, gyorsan reagálni az élet napi kihívásaira például egy olyan gigaszervezet, mint amilyen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a maga szinte áttekinthetetlenül sokoldalú feladatkörével.
Az államigazgatási kérdésekben jártas informátorunk viszont úgy látja, az a bejelentés, miszerint Orbán Viktor közvetlenül is részt kíván venni a kormányzat napi ügyeiben, az
a korábbitól eltérő miniszteri felelősséget feltételez.
Kézi vezérlésre, jóval szerényebb szakmai kompetenciára számíthatnak a kormány tagjai. A miniszterelnök a két szakmai helyettesén keresztül irányítja majd a kormány tagjait. Pintér Sándor a belügyi, állambiztonsági és honvédelmi terület, Varga Mihály a gazdasági tárcák közvetlen felettese lesz, ők közvetítik majd a miniszterelnöki utasításokat beosztottjaiknak. A külügyi- és a külgazdasági tárca, valamint az igazságügy közvetlenül Orbánhoz kapcsolódhat. Az agrártárca ebben „kakukktojás”, de aligha valószínű, hogy ezt a fontos területet az amúgy különösebb feladattal nem rendelkező Semjén Zsolt alá rendeljék. Inkább a kormányprogramnak az a nehezen megfogható feladatköre – a keresztény kultúra megőrzése – lehet majd a jövőbeni munkaköre.
Ezek a folyamatok arra utalnak, mintha a miniszterelnök megtette volna az előkészületeket egy későbbi elnöki kormányzásra. Erre akár a ciklus félidejében is sor kerülhetne. Ebben az esetben a Kormányiroda élére egy, a mainál korlátozottabb hatáskörrel rendelkező miniszterelnököt állítana, Áder János sorsáról ráérnének majd akkor dönteni, mert a köztársasági elnök mandátuma 2022-ben jár le.
Áder János köztársasági elnök kitűzte a következő országgyűlési képviselő-választást, április 8-ára.
A törvényi előírások alapján a legkorábbi vasárnapi időpont április 1-je lehetett volna, mivel azonban az húsvét lévén ünnepnap, a következő lehetséges dátum a 8-a. Általános véleményként korábban is ezt a napot tartották legvalószínűbbnek. Ennek bejelentésére a legelső nap e hét hétfője volt, Áder tehát három napot várt.
Az előző országgyűlési választás április 6-án volt. Érdekességképpen jegyzendő meg, hogy
a rendszerváltás utáni első szabad parlamenti választásra is április 8-án került sor.
Az első fordulóra, mert 2010-ig még kétfordulós a rendszer.
A választásra jogosult magyarországi lakóhelyű állampolgár száma körülbelül 7,9 millió, őket egészíti ki a külföldi állandó lakos, akik közül nemrégiben tette le az egymilliomodik az állampolgári esküt.
A választásra jogosult itthoni lakóhelyűek február 9. után kapják kézhez a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti.
A hivatalos választási kampány a választást megelőző 50. napon, azaz
február 17-én kezdődik,
ez azt jelenti, hogy az erre felhasználható és elszámolható pénzt ebben az időszakban lehet elkölteni.
Az egyéni választókerületekben a jelöltséghez a választókerületben lakó legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges, a jelöltek március 5-ig gyűjthetik az ajánlásokat az ajánlóíveken. Az ajánlásokat a választókerületi választási bizottságnál kell leadniuk. A választási bizottság dönt a jelöltek nyilvántartásba vételéről.
Országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban összesen minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. (Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges.) Az országos listákat legkésőbb március 6-án kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
Az idei országgyűlési választáson szavazhatnak a nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok is, nekik március 24-ig kell felvetetniük magukat a központi névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).
A külföldön lakos választópolgároknak a választási iroda az országos lista jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, a választó pedig a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttatja bármelyik országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak április 7-én éjfélig meg kell érkeznie.
A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-ig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, április 6-ig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Az átjelentkezők a választott településen is az eredeti lakcímük szerinti egyéni képviselőjelöltekre szavazhatnak.
Mint minden alkalommal, várhatóan már a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
