Csökkent a frakció szerepe a Fidesz-kormányzásban

0
376

Jelentősen kevesebb a képviselők által beadott törvényjavaslatok száma, mint az első kétharmados többség elején. Az elfogadott törvényeknek viszont éppúgy egyharmada minősített többségű – derül ki a Policy Agenda összesítéséből. Az ellenzéknek egy nagy fellángolása volt.

Három parlamenti ciklus első évét górcső alá téve az látható, hogy csökkent a frakciókormányzás súlya a Fidesz politikájában a 2010 óta tartó csaknem tíz évben – összegezhető a Policy Agenda elemzéséből. Ebben persze nagy szerepe van annak, hogy a 2014-ben kezdődött négy évnek eléggé az elején elvesztette a kétharmados többséget a Fidesz.

Jóval kevesebb egyéni indítvány

Ennek fényében nem meglepő, hogy míg az első időszakban az elfogadott törvények 35 százaléka volt kétharmadot igénylő, addig a minősített többség elvesztése után ez felére, 17 százalékra esett. Hogy aztán tavaly tavasz óta ismét 35 százalék legyen. Vagyis

a kétharmados fölény kihasználása nem mérséklődött.

Szembetűnő viszont, hogy folyamatosan – és jelentősen – esik (51, 28, majd 17 százalék) az egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott törvényjavaslatok aránya. Ez az a módszer, amellyel elkerülhető a sok „felesleges” vita a különféle szakmai szervezetekkel. A 2010-14 között minden második törvényt így megszavazva alakította át a teljes közjogi rendszert a Fidesz.

Az elfogadott törvények száma is jóval kevesebb lett. Az első ciklus indulásakor 218, aztán 182, a 2018-19-es kezdő évben pedig 132 törvényt fogadott el a parlament (a nemzetközi szerződéseket nem számítva). Tehát visszaszorulóban van magának a parlamenti frakciónak súlya is.

Nem talált új utat az ellenzék

Nincs változás azonban abban, hogy az ellenzék lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az hamar kiderült, hogy a formális kivonulás a parlamentből az ezzel elvesztett jogok miatt nem járható út. A másik a szavazásoktól való tüntető távolmaradás. A Policy Agenda szerint ez se történt meg, sőt, több ízben még kétharmados törvényekhez is hozzájárultak szavazatokkal. Ez azonban nem értelmezhető a kormánypárttal való együttműködésként – írja a Policy Agenda.

Ez az útkereső magatartás annak tükrében mégis figyelemre méltó, hogy tavaly

decemberben úgy tűnt, hogy az ellenzék képes alternatív utat találni magának.

A „rabszolgatörvény” szavazásakor a parlamentben végrehajtott demonstráció, majd az utcai tüntetéshullám azonban hamar elcsendesült, az ellenzéki pártok pedig azonnal visszatértek a parlamentbe, és – mint fentebb írtuk – azonnal beálltak a sorba a törvényalkotásban. Ez mutatja meg, mennyire nehéz politikai értelemben véve következetes, újfajta ellenzéki politikai stílusváltást végrehajtani parlamenti keretek között.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .