Kezdőlap Címkék Mészáros

Címke: mészáros

Lapszem – 2018. március 27.

0

Ma Hajnalka napja van. A Hajnalka magyar eredetű, a tizenkilencedik században elterjedt név, az Auróra magyarosításaként, illetve a Hajnal név kicsinyítő képzős formájából önállósult. Jelentése: hajnal. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!

 

Magyar Nemzet: a választás előtt zárná le Ferihegyet egy taxisszervezet

A parlamenti választás előtt akarja blokád alá venni az egyik taxisegyesület a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret. A Magyar Nemzet birtokába jutott elektronikus körlevél szerint az Európai Taxisegyesület a szavazás előtt két nappal, április 6-tól akarja lezárni a ferihegyi légikikötőhöz vezető utat, egészen vasárnap reggelig.

A szervezet honlapján többek között az olvasható, hogy nem hajlandók elfogadni Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatójának nyilatkozatát, miszerint elégedettek a jelenlegi szolgáltatóval, és nem kívánják sem felmondani, sem módosítani a szerződést. Ezért forgalomlassításra és ferihegyi blokádra készülnek, ha nem teszik lehetővé, hogy a repülőtérre rendelt taxisok öt percnél hosszabb ideig is várakozhassanak az utasokra a 2-es terminál előtt, a belső körben, majd pedig nem biztosítják minden taxis számára a jelenleg csak a hivatalos szolgáltatót megillető jogokat.

A tervezett demonstráció során lépésben gurulnának végig a ferihegyi gyorsforgalmi úton, és a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljához vezető út sorompója előtt sorakoznának fel, blokád alá véve a repteret. A kör e-mailben ez olvasható: „2018. április 8. nagy változást jelent mindannyiunk életében. Egyrészt lehetőségünk nyílik leváltani a velejéig korrupt, dilettáns kormányt, másrészt visszaszerezhetjük a repteret. Ahogy azt korábban bejelentettük, április 6–8-án készülhet Budapest és a repülőtér a demonstrációra és teljes blokádra. Mivel az utóbbi időben – leginkább a demonstrációnak, valamint a fuvardíjemelés elutasításának köszönhetően – egyre több érdeklődőt, támogatót tudhatunk tagjaink között, ilyen nagy tömeggel magunk mögött a nagy nyilvánosságnak is meg akarjuk mutatni, hogy kik vagyunk és mit akarunk! A repteret akarjuk, és a kormány leváltását!”

Magyar Hírlap: Lázár szerint a magyar földért folyó küzdelem még nem ért véget

A magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új komoly ütközet előtt állunk – számol be a Magyar Hírlap a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Apátfalván tartott fórumáról.

Lázár János a Csongrád megyei községben rendezett agrárfórumon elmondta, az Európai Unió, Brüsszel és a mögötte állók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kelet-Európában a társas vállalkozások – és mögéjük bújva a külföldiek – korlátozás nélkül földet szerezhessenek.

Jelenleg hat ország – köztük Magyarország – ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon, a társas vállalkozásokra és a birtokméretre vonatkozó korlátozás miatt – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy háromszáz érdeklődő előtt.

Hangsúlyozta, a választáson olyan politikai erőre kell bízni az ország irányítását, amely képes a magyar föld nemzeti tulajdonban tartását garantálni.

Lázár János úgy fogalmazott, a Fidesz az elkövetett hibákkal együtt is sokkal többet tett a magyar gazdatársadalomért, mint az elmúlt harminc évben bárki más. A politikus szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb társadalompolitikai akciója volt annak a korábban néhány nagyvállalkozó által használt 200 ezer hektár állami földnek az értékesítése, amit nyílt árverésen 30 ezer gazda vásárolt meg.

A Fidesz legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése a középosztály és ezen belül az agrárközéposztály megerősítése, a magyar vidék számára a megélhetés biztosítása. Ehhez szükség van az agráriumból élők státuszát rendező jogszabályokra, úgy, hogy az adókedvezmények megmaradjanak – hangsúlyozta a politikus.

Népszava: Mészárosé a Mátrai Erőmű többsége

Mindössze két munkanappal azután, hogy a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus bejelentette, a cseh Energetický a Průmyslový Holdinggal (EPH) felesben megveszik a Mátrai Erőmű többségét, kiderült: az Opus már ki is vásárolja cseh társát – olvasható a Népszavában.

Az erőművet 1995 óta irányító német RWE-EnBW-től konkrétan a Mátra Energy Holding Zrt. vette meg a 73 százalékot (a fennmaradó 26 százalék az állami MVM-é). A Mátra Energy Holding két 50-50 százalékos tulajdonosa az EPH, illetve a Status Power Invest Kft. Ez utóbbi kft. a Status Energy magántőkealapé, amely korábbi bejelentésük szerint az Opus érdekeltsége, a tőzsdei társaság közvetett-közvetlen legnagyobb tulajdonosa pedig a felcsúti polgármester-vállalkozó. A németeknek fizetett vételár értesülésünk szerint nem éri el a sajtóban keringő 50 milliárdot: a két befektető e közös cégen keresztül 20-30 milliárdot fizetett.

Magyar Idők: A gyarmatok bosszúja

A gyarmati politika most bosszulja meg magát igazán. Mi más is juthatna eszünkbe akkor, amikor két, egymást követően napvilágot látott jelentés – először az amerikai Pew kutatóintézeté, majd az ENSZ élelmezési világprogramjáé – is arról szól, hogy a kevés munkalehetőség, az alacsony bérek, a politikai bizonytalanság, a modern kori rabszolgaság és a dzsihadista szervezetek térnyerése miatt afrikaiak milliói indulnának nemsokára útnak Európába – írja a Magyar Idők.

Ennek a hírnek persze vannak, akik örülnek: álomvilágban élő civil szervezetek, szavazatokra vadászó liberális politikusok, tenyerüket dörzsölő embercsempészek, elhízott drogbárók, szexrabszolga-hálózatok vezetői. (És valamilyen furcsa, perverz oknál fogva maga az ENSZ és annak főtitkára is, de ennek okait most ne firtassuk.) Mind-mind alig várják, hogy újabb támogatókat, ügyfeleket, munkavállalókat köszönthessenek kontinensünk bejáratánál.

Európa többsége azonban – pontosabban a józanul gondolkodók, illetve az elmúlt években kijózanodottak – már kevésbé lelkes a bevándorlók újabb áradatáról szóló beszámolók hallatán. Ők ugyanis nem a pénzszerzési lehetőségeket mérlegelik, hanem a beilleszkedési nehézségekre, a kultúrák összeférhetetlenségére, a kudarcot vallott multikulturális modellre, a közelmúlt terrortámadásaira, eddigi békés, nyugodt életük felborulására gondolnak.

A másnap

Aki tudni akarja, mit gondolnak a fideszes képviselőjelöltek a jövőnkről, az jó, ha elmegy valamelyikük kampányrendezvényére. A minap a Jászságban a „soros disznóról” elhíresült Pócs János Jászboldogházán nagyon pontosan fogalmazott: ha a Fidesz veszít, szerinte káosz lesz, meg időközi választás. Április 8. egy olyan döntésről szól, amit soha többé nem lehet visszacsinálni…

Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is lesz olyan gondolata ennek az embernek, amivel egyet fogok érteni. De abban igaza van, ha a következő választáson megint ők maradnak kormányon, isten ne adja még kétharmadot is szereznek, akkor olyan útra lép ez a szerencsétlen ország, amit talán soha többé nem lehet visszacsinálni. A 21. század elhúz mellettünk minden vívmányával, eredményével, és viszi magával a 89-ben bennünk feltámadt reményeinket is. Elindulunk visszafelé a háborúkkal, nemzetközi viszályokkal, dzsentri világgal, uram-bátyám kapcsolatokkal, szegénységgel, zsellérsorssal „fűszerezett” múlt század felé, hacsak nem egyenesen a 19. század késő feudalizmusa irányába.

Egy egységesülő Európában kiszorulunk a perifériára,

a balkáni nemzetállamok szintjére, feltéve, ha azok időközben nem előznek meg minket és lépnek a helyünkre. Abban is egyet kellett értenem vele, ha nem is ugyanarra gondolunk: amit elértünk, el is veszíthetjük.

Ahogyan a Fideszben sokakat, a vásárhelyi események láttán a Pócshoz hasonlóakat is foglalkoztatja a gondolat, megeshet, hogy nem nyernek. Hogy akkor mi lenne? Attól tartok a Fideszben ennek már kidolgozták a pontos forgatókönyvét. Ugyanaz történne majd országos szinten, amit kipróbáltak már korábban Esztergomban, Jászkiséren, ahol a jobbikosok ültek a fideszesek helyére, aztán olyan belháborút kreáltak, hogy két év múlva fel kellett oszlatni a testületet. Tartok tőle, ennek a bebuktató „technikának” leszünk majd tanúi Hódmezővásárhelyen is.

Sajnos abban is egyet kell értenem ezzel a disznózó politikussal, hogy a Fidesz-KDNP választási veresége után az egész országban a káoszra kellene felkészülni. Már a szocialista-liberális kormányok nyolc éve alatt is megtapasztalhattuk, hogy hiába voltak még akkoriban erős pozíciói a balközép koalíciónak az önkormányzatokban is, az ellenzékbe szorult jobboldal annyira erős maradt, hogy megtorpedózta a kormányzat minden épkézláb elgondolását. Ha a szociális népszavazás más eredményt hoz (ki ne szavazott volna arra, hogy ne kelljen fizetnie az orvosi vizitért, vagy a kórházi ápolásáért?), ma sokkal jobb körülmények uralkodnának az egészségügyben. Akkor ma nem kellene sok százezer forintos éves tandíjakat fizetni a felsőoktatásban, és ha van elég bátorság a szocialistákban, hogy a liberálisok több biztosítós egészségügyi elképzelése mellé álljanak, akkor mára talán kiszorult volna a „piacról” a hálapénz.

Az orvosoknak tisztességes bért garantálhatna a biztosító társaságok térítése.

Akkor ma nem csak a „Mészáros-félék” jövedelméből futná tisztességes kórházi ellátásra, nem összeköttetéseken múlna egy-egy kezelés vagy műtét sorsa. Lehet, hogy ebben tévedek, de akkor talán az orvosok közül sem annyian választották volna a „megélhetési emigrációt”.

Sajnos abban is igaza van Pócsnak, és a káosszal riogató politikus társainak, hogy ha április 9-én a mai ellenzék kerülne hatalomra, alighanem egy ideig egymással lennének elfoglalva a pártok, és kevesebb idejük maradna az ország dolgainak rendezésére. Ez persze nem azért lenne így, mert nincsenek elképzeléseik arra, hogyan lehet Magyarországot visszavezetni a demokráciába, pusztán le kellene folytatni azokat a koalíciós tárgyalásokat, amelyekre korábban, az egyfordulós választási rendszer átkaként, nem keríthettek sort.

Ám ez csak egyetlen elásott akna azok közül, amelyeket a Fidesz és a KDNP előre elhelyezett a magyar közéletben. Ott vannak a korlátlan időre bebetonozott Áder Jánosok, Polt Péterek, Ász-elnökök, bírósági vezetők, alkotmány bírák, a még jó másfél évig hivatalban lévő önkormányzati komiszárok a különféle testületekben. Jöhetnek majd új miniszterek, államtitkárok, közigazgatási főtisztviselők, alattuk ott pusmognak majd azok a fideszes káderek, akiket a nyolc év alatt

„alvó ügynökként” elhelyezett az apparátusban a korábbi kormányzat.

Hiába ígérte a választási kampányban a DK, hogy akár 12 óra alatt kisöpri ezeket a fékeket az államigazgatásból, ez nem igaz. Amikor 2010-ben a nyolc éves szocialista-liberális kormányt leváltotta a „fülkeforradalom”, hónapokig tartott a „nagytakarítás”, mire a titkárnőktől a kávéfőzőkig és a kézbesítőkig mindenkit elzavartak az államigazgatásban. És ez is egy tragédiája a magyar társadalomnak, hogy minden kormányzati váltásnak – kénytelen-kelletlen – végre kell hajtania ezeket a kádercseréket. Még nagyon messze vagyunk attól a nyugat-európai demokratikus gyakorlattól, hogy a közigazgatás szakemberek dolga, függetlenül azok politikai nézeteitől. A legfelső szinteken cserélődnek a politikusok, a „hivatali emberek” csak a dolgukkal törődnek, a politikai nézeteiket félre teszik, és a következő választás alkalmával, a szavazófülkében veszik elő ismét.

Nincs ma olyan ellenzéki párt, amelyik ne tűzné zászlajára a korrupt fideszes politikusok, a baráti-rokoni kapcsolatok révén tisztességtelenül meggazdagodott emberek elszámoltatását. Akik ne ígérnék meg a földmutyi során szerzett hatalmas birtokok visszaadását azoknak, akiktől elvették azt. Igazságos lépések volnának ezek, csak hát

a demokráciának vannak játékszabályai és korlátai,

amelyeket nem illik senkinek átlépni. Még azoknak sem, akik éppen a demokratikus jogok visszaállítása érdekében tennék. Ahhoz, hogy bárkitől visszavegyék a korrupt módon szerzett vagyonát, bíróság elé kell citálni, le kell folytatni előbb a törvényes eljárást. Ami nem egy nap, nem egy hónap, talán egy év is kevés hozzá. Majd aztán… És addig? Addig szabotálni lehet a termelést a mezőgazdaságban, ellátási gondokat lehet teremteni az élelmiszerpiacon, akadozhat a liszt szállítása a pékeknek, nem lesz hús a hentesnél. Visszafoghatja a termelést Mészáros Lőrinc a maga sem tudja hány vállalkozásánál, elbocsáthatja az embereket, akik ezzel kikerülhetnek az utcára. A szállodái egy része bezárhat, a kezében lévő sajtótermékek másról sem szólhatnak, mint arról a káoszról, amibe az ország a barátja bukása után belezuhant. De hasonló lehet Garancsi, meg a többi nevüket sem tudom NER vazallus lépése is.

Szóval hetek alatt

sorra robbanhatnak fel az előre elhelyezett aknák.

Ettől még azok is elgondolkodhatnak majd, hogy jól döntöttek-e, akik azt akarták, hogy végre ellenzékben legyen az Orbán-féle „nemzet”. Lehet ugyan gondolkodni majd akkor új alkotmányról, meg igazságosabb választási rendszerről, de az utca emberének hamarabb elfogyhat a türelme, mint amennyi idő kell ahhoz, hogy visszasántikáljunk a nyolc éve elhagyott demokrácia göröngyös útjára. Ne adja isten, hogy megismétlődjön a 2006 szeptemberében megtapasztalt Szabadság téri csata, a Kossuth téri „táborverés”, az utcai gyújtogatás, a felfordulás. A káosz, ami mögött – jól tudjuk – már akkor is a veresége miatt csalódott Orbán Viktor és társai szították a tüzet.

Ha április 8-án a szavazók úgy döntenek, hogy minden maradjon a régiben, akkor folytatódnak majd az ELIOS-féle szabadrablások, a háborúk országgal-világgal.

Ha úgy döntünk, hogy menjen a hatalomból a mai csapat Orbánostul, Mészárostul, Polt Péterestől, akkor egy csupasz seggű, eszköz nélküli kormányzatnak kell nyugalmat és biztonságot teremtenie ebben a sokat szenvedett, már-már mindenkiben csalódott országban.

Szóval nagyon tartok a másnaptól. Április 9-étől.

Bréking nyúz, 2018. február 5. – Tudósítás a másik valóságból

0

Napi harácsoló. Böllérsimogató. Damaszkuszi út. Belvárosi megmondóember.Ferenc József, Kádár János, Vona Gábor.

Kósa Lajos a 13. havi nyugdíj ígéretéről a Origónak

„A szocialistáktól a 13. havi nyugdíj emlegetése csak annyira vonzó, mint a báránynak a böllér simogatása.”

Nagyon rafkós komcsik a 888-ban

„A Gajdics-féle definíció szerint nem az a kommunista, aki ’90 előtt élt, hanem aki ’90-ben úgy maradt. A komcsik nagyon rafkósak voltak, mert teleküldték az összes rendszerváltó pártot az embereikkel, és akkor most vigyorog a sok kritikus, hogy „hööhöö, de a Fideszt is” – igen, csakhogy azok végig mentek a damaszkuszi úton. Azért az nem mindegy! Én egy fordulatot engedélyezek mindenkinek, de ötöt-hatot nem.”

Bayer Zsolt a g…nek és sz…nak nevezett miniszterelnökről a Magyar Időkben

Megemlíthetjük még, hogy lám-lám, előbb a miniszterelnök bábujának fejét rugdaljuk végig az utcán, aztán g…nek és sz…nak nevezzük, vagyis megfosztjuk emberi méltóságától, „dehumanizáljuk”, aztán kerítünk egy belvárosi megmondóembert a legszűkebb körből, aki kimondja, hogy Orbán majd Ceausescuként végzi, ezután kisvártatva akad majd egy lumpenproli, aki kiposztolja Orbánt fejbe lőve.

A Ripost Vona Gáborról

„Józan ésszel felfoghatatlan, miért is akart iszlám forradalmi gárdistákat Magyarországra hívni a Jobbik elnöke. Ferenc József és Kádár János az orosz haderőt hívta a magyar nép ellen, Vona Gábor pedig az iszlám forradalmi gárdát…”

PestiSrácok.hu cikkének hozzászólója Mészáros Lőrincről

„Sok mendemonda zajlik Mészáros körúl, hiszen a szociknál szokatlan, hogy valaki nem a pofájával szerezte azt. Mutasson valaki egy szoclib milliomost aki valaha kétkezi melós is volt. A privatizálás meg volt a nagy úzlet,és anno az ország kiárusitása nagy üzlet volt. Nem voltak piti gyerekek, ök évtizedekre megalapozták szeretteik jövöjét, nem foglalkoztak napi harácsolással, ezt nevezik a sport nevén GRAND SLAM-nak.”

Gazdagabb miniszterelnököt Magyarországnak!

Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából megint kiderült, amit eddig is tudtunk: hogy Magyarország miniszterelnöke szegény ember. Nem éhezik persze, és rendes ruhája is van – igaz, nem hordja, mert ha fölvenné, észrevennénk – de másokhoz képest nem mondható tehetős embernek. Mészáros Lőrincnek például sokkal több pénze van, és Rogán Antal is izmosabb ingatlanokban.

Orbán Viktornak mindössze 993 ezer forintja van a feleségével közös számláján. Ha azt nézzük, hogy tavaly ilyenkor még csak 742 ezer forintjuk volt, akkor megállapíthatjuk, hogy megint beljebb vannak valamelyest, megint sikerült spórolniuk, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy tehetősnek legyenek mondhatók.

Nem jó, ha egy országnak szegény miniszterelnöke van. Azért nem jó, mert az ilyen embert mindenki sajnálja, ha, teszem azt, elmegy egy nemzetközi tanácskozásra, uniós összeröffenésre, összesúgnak a háta mögött. S ha netán a vállát lapogatják, akkor sem hiheti, hogy ez az őszinte barátkozás jele. Lehet, hogy az illető kormányfő-kolléga csak biztatni szeretné: fel a fejjel öreg, egyszer még neked is lehet saját autód, csak dolgozzál keményen, látástól, vakulásig, hassál, alkossál, gyarapítsál, és a haza fényre lesz derülve.

De nemcsak ezért nem jó, ha egy ország miniszterelnöke szegény, hanem azért sem, mert – pszichológusok a megmondhatói – az ilyen ember személyisége gyakran torzul. Irigykedik a mások sikerére, vagyonára, és ez végső soron odáig fajulhat, hogy elveszi tőlük, amijük van. Az ilyen személyiség nemcsak magára, de másokra is veszélyes lehet, mert kiszámíthatatlan, vagyis, bármire képes.

Ez akkor is így van, ha vannak kivételek, akik egészen jól viselik, hogy nem bővelkednek a földi javakban. Gandhiról például úgy tartják, hogy hiába volt szegény, megmaradt annak a kedves, szelíd embernek, aki mindig is volt. Akadnak tehát kivételek, de az esetek többségében a nélkülözés azt eredményezi, hogy az illető, amint módjában áll, kompenzálni kívánja, hogy korábban kimaradt a jóból. Hozzányúl a közöshöz, elveszi másoktól, ami az övék, és a sajátjaként használja.

A fentiekből következik, hogyha egy országnak szegény a miniszterelnöke, abból még semmi jó nem származott. Persze, az sem jó, ha az illető túlságosan gazdag, és annyi vagyona van, hogy azt sem tudja, hogy mi az, ami a sajátja, és mi az, ami valamelyik barátja nevén az övé. Az ilyen ember idővel összezavarodik, beszél mindenfélét, végső soron pedig, teljesen megfeledkezik arról, hogy az ország lakóinak többsége még nála is szegényebb.

Meghekkelt interjúk – Mészáros Lőrinc nem stróman, csak időnként vesz ezt-azt a gazdájának

– Mészáros úr, elárulná a titkát, hogyan tud ennyi pénzt keresni?

– Nem tudom. Pedig ez engenm is érdekel, meg is kérdeztem a Viktort, de nem akarta megmondani.

– Nem mondta meg Orbán Viktor, hogy Önnek honnan van a vagyona?

– Azt mondta, örüljek, hogy nem tudom.

– Azt mondják, hogy ami az Ön nevén van, az valójában Orbán Viktor pénze.

– Erről őt kellene megkérdezni, a mások pénzéről én nem nyilatkozhatom.

– Ezek szerint elismeri, hogy Ön Orbán Viktor strómanja?

– Nem tudom, mit jelent az a szó, hogy stróman.

– Magyarul csendestársnak mondhatnánk. A stróman olyan ember, aki a saját nevére veszi valaki másnak a pénzét.

– Ja, így már értem! A Viktor, aki nekem ugye gyerekkori pajtásom, időnként megkér, hogy vásároljak neki ezt, azt. Jachtot, villát az Adrián, mikor mi adódik.

– És akkor maga vásárol?

– Mi mást tehetnék? Ha magát odahaza megkéri az asszony, hogy hazafelé jövet a munkából vegyen a boltban zöldséget, húst, kenyeret, akkor visszautasítja?

– Ön földeket vásárolt Mészáros úr, televíziót, hotelt, lapkiadót, futballcsapatot. Azért ez más, mint kiflit venni a boltban.

– Nem szoktam kiflit vásárolni. Ha kiflit akarok enni, veszek egy pékséget. De ha a Viktor megkér, akkor veszek neki valamit. Eléggé macerás, de az ember, ahol tud, segít.

– Ön szerint az életszerű, hogy egy gázszerelő Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik?

– Ez így azért nem teljesen igaz.

– Nem tartozik a legvagyonosabbak közé?

Az elmúlt 120 perc hírei – 12:00

Egy helyet rontott a magyar válogatott
Magyarország egy helyet rontva az 54. a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) világranglistáján. Az élcsoportban nem történt változás, továbbra is Németország, Brazília, Portugália a sorrend. (MTI)

Szülői engedély kell a diáktüntetéshez
Az oktatási jogok biztosa szerint a péntekre meghirdetett diákmegmozdulás résztvevői csak úgy maradhatnak jogszerűen távol a tanításról, ha ehhez a szülők hozzájárulnak, ennek híján az igazolatlan mulasztásnak következményei lesznek. (Hír TV)

Drón segítségével mentették meg a fürdőzőket
A Brisbane-től délre lévő, szörfösök körében népszerű Lennox Head strandon vízi mentők éppen drónos gyakorlatra készültek, amikor észrevették, hogy két férfi egy nagy hullám tetején bajba került. A vízi mentők elindították feléjük a drónt, ami összehajtott mentőcsónakot dobott a vízbe. A két férfi meg tudott benne kapaszkodni és a partra úszott. (Reuters)

Mészáros Lőrinc a fideszesek szerint is Orbán strómanja
A Fidesz szavazói között is többségben vannak azok, akik szerint Orbán Viktor strómanja Mészáros Lőrinc – derült ki a Mediánnak a HVG-ben közölt közvéleménykutatásából. A megkérdezettek közel kétharmada válaszolta azt, hogy a kormányra „nagyon nagy” vagy „nagymértékben” jellemzőek a pénzügyi visszaélések. (Klubrádió).

Magyarország 2017 (8.) – Amikor a kutya azt harapja meg, akit védenie kellene

Sorozatunk legutóbbi írásában a fékek és ellensúlyok rendszerének kiiktatásáról értekeztünk, arról egészen pontosan, hogy milyen szisztematikusan számolta fel a Fidesz 2010-es uralkodása óta mindazokat az intézményeket, amelyek arra lennének hivatva, hogy korlátozzák a kormány törvényeken túlnyúló törekvéseit. A felszámolás szó persze így nem pontos, hiszen a szervezetek léteznek, de szinte kivétel nélkül fideszes befolyás alatt, fideszes vezetőkkel és tagokkal. A törvényeket meg a kormánypárt úgy alakította, kihasználva a kétharmados többségét, vagy ennek híján jogi trükkökkel, hogy formálisan minden megfeleljen a paragrafusoknak.

Amikor az ellensúlyokról szóltunk nem említettük annak egy fontos alkotó elemét, mégpedig a médiát. Azt a médiát, amelynek alapvető feladata lenne kritikusan viszonyulni a kormányzathoz, eljátszani – klasszikus kifejezéssel élve – az őrkutya szerepét. Tankönyv szerűen úgy is leírhatnánk, hogy a csatornáknak (nem pusztán a televíziókat értjük most a csatornák alatt) függetlennek kell lenniük, hozzá lehessen férni, és tartalmilag sokszínűek legyenek. Ha ezek biztosítva vannak, akkor válik az adott média megbízhatóvá, kritikai szelleművé és eredetivé. És, ezek együtt adják meg a sajtó szabadságának érzését.

Anélkül, hogy hosszas elméleti fejtegetésekkel untatnám az olvasót, mégis muszáj megállnunk néhány szó erejéig ennél a kérdésnél. Vagyis annál, hogy van-e ma Magyarországon sajtószabadság? Kormánypárti politikusok, és a hozzájuk rendelt újságírók közkeletű állítása ezzel kapcsolatban az, hogy persze: Magyarországon teljes a sajtó szabadsága, hisz – lám – minden kritika megjelenhet, ezt az írást sem cenzúrázza senki, bárki szabadon alapíthat tévét, rádiót, újságot, és abban azt mond el a kormányról is, amit akar. És tényleg így van, senki nem áll útjába az ilyen törekvéseknek. Csakhogy a szabadság nem pusztán ebből áll, különösen nem, ha az állam, vagy az állam által delegált látszólagos tulajdonosok lépnek be a piacra. Ez esetben ugyanis azonnal felborul az egyensúly, a közpénzekkel kitömött kvázi tulajdonosok olyan aránytalanságot alakítanak ki, amelyben egyfajta vélemény válik dominánssá, a többi szereplő véleménye, hangja marginalizálódik; egyszerűen versenyképtelenné válnak. Nem pusztán azzal, hogy a forrásaik sokkal kevesebb lehetőséget biztosítanak számukra, miáltal a hírversenyben, vagy a tényfeltárásban, másként tehát az őrkutya szerepben eleve gyengébb teljesítményre képesek, mint arra szükség volna, hanem mert az információhoz való hozzáférésben, a terjesztésben, a tartalmi sokszínűségben színvonal alattit nyújtanak.

Ma Magyarországon a média mintegy kilencven százaléka egyértelműen a kormány befolyása alatt áll, de a látszólag független, vagy ellenzéki sajtó egy része is kormányzati köldökzsinóron keresztül létezik. Lényegében megszűnt a közszolgálat; sem az állami televízió, sem a rádió nem nevezhető közszolgálatinak, de még a Magyar Távirati Iroda sem. Ezeken a helyeken a híreket megszűrik, manipulálják, és mindenkor az orbáni hatalom akaratának megfelelően tálalják, vagy hallgatják el. A közpénzből működtetett televízió megszállta a sportversenyeket is, a fontosabb, nézettebb eseményeket monopolizálta, hogy a közvetítések szünetében kormányzati propagandával, vagy hirdetésekkel befolyásolja a nézőket. Az állami rádió olykor a miniszterelnök házi adójaként működik, valahova a morgóra sodorva a politikai ellenzék tagjait. A politikai műsorokat programba iktató további országos csatornák közül az Echo tv a kormányfő földijének, a sokszoros milliárdossá tett Mészáros Lőrinc kezébe került, vele szemben a Hír tv és az ATV sorakozik fel, az előbbi mindenféle állami hirdetés nélkül.

A nyomtatott sajtó nagy áttörését hozta 2017; az összes vidéki napilap a kormány befolyása alá került, és ha ez hozzátesszük, hogy 2016 végén a Népszabadságot kiirtották a piacról, miáltal a Népszava a maga 20 ezer környéki eladott példányszámával lett a legnagyobb országos terjesztésű napilap, lehet némi fogalmunk arról, hogy az ennél nagyobb számban eladott helyi lapok, miért voltak olyan fontosak a végrehajtó hatalomnak. Vidéken jószerivel alig hall más hangot az állampolgár, mint a kormányét, kiváltképp ha ehhez hozzátesszük: ma nincs már olyan kereskedelmi rádió, amely országos lefedettségű lenne, illetve a Vajna birtokába került Rádió1-en keresztül mégiscsak: a TV2 tulajdonosa sorban vásárolja fel és kapcsolja be hálózatába a vidéki stúdiókat, ügyesen kijátszva a törvény betűjét, de főként a szellemét, látszólag helyi frekvenciát működtetve, de valójában országossá duzzasztva, MTI híreket használva.

És ha már TV2: a most húszéves kereskedelmi csatorna vállal mindenféle nemtelen szerepet, annak érdekében, hogy lejárassa az ellenzéket és támogassa a kormánypártot. Jó okkal teszi: ha Vajna magára maradna temérdek hitellel, amit a vásárláshoz biztosítottak neki, és a képernyőről eltűnnének az állami hirdetések, szinte azonnal csődbe jutna. A TV2-vel szemben jelent némi ellensúlyt az RTL Klub; egy újabb kétharmados Orbán-győzelem esetén aligha maradna érintetlenül. Gondoljunk csak a miniszterelnök többször is elhangzott kijelentésére, miszerint a médiát is nemzetivé kell tenni, vajon mi következik ebből. E pillanatban ugyanis jószerivel már minden magyar kézben van, az RTL Klub viszont továbbra is német tulajdonban. Ezek alapján viszont megkockáztatható, hogy Orbán az RTL Klub jövőjét jövendölte meg; azt is szeretné valamelyik kötélbarátja kezében látni. (Simicskától hallhattunk is erre vonatkozó utalást.)

Beszéltünk tévékről, rádiókról, napilapokról és láthattuk, miként tette rá a kezét ezekre a média-típusokra a kormány. Orbán, saját internetes alulképzettsége okán, meglehetősen szabadon hagyta a világhálót, egészen mostanáig. De itt is bekövetkezett a változás: egyre nagyobb teret hódit itt is a kormányzat, sokkal nagyobb pénzt mozgatva meg, mint a vetélytársak. Az origo bekebelezése után a bulvár-politika öszvér portálok létrehozása volt napirenden, folyamatosan növelve a szerepüket a kormányzati propagandában, elsősorban a menekült témában.

Összességében tehát, bár Orbán nemzeti, vagy magyar médiatulajdon szükségességéről beszél, amit mond az nem más, mint retorikai fogás. A hazai sajtó kilencven százaléka nem nevezhető sem nemzetiinek, sem, ha úgy tetszik magyarnak: a kormány akaratát tükrözi vissza, az ő kezéből eszik, voltaképpen ő a tulajdonos. Ez a fék, vagy ellensúly egyáltalán nem működik, egyszerű propagandaeszközzé silányult, semmilyen módon nem szolgálja a demokratikus rendszer működését. Ha tehát igaznak véljük az első állításunkat, azt tudniillik, hogy a Fidesz szisztematikusan számolta fel a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor a következtetésnek is igaznak kell lennie: ezek nélkül nem létezik demokrácia. Az újabb következtetés pedig nem lehet más, mint annak megállapítása: ma Magyarországon nincs demokrácia.

Vége.

A sorozat korábbi cikkei:

Magyarország, 2017 (1.) – A lázadás éve – Soros ellen

Magyarország 2017 (2.) – Orbán az isten, és senki más

Magyarország, 2017 (3.) – Jelenetek a bábok életéből

Magyarország, 2017 (4.) – Új év, új remények nélkül

Magyarország, 2017 (5.) – Elég összeG-zni Orbánt?

Magyarország 2017 (6.) – Soros-bérencek és hazaárulók

Magyarország 2017 (7.) – Orbán eltakarította a fékeket és ellensúlyokat

Sallangmentes díj

Nádas Péter lett az év írója, Enyedi Ildikó az év filmrendezője, Schneider Zoltán az év színésze, Huszárik Kata az év színésznője, Piros Ildikó pedig életműdíjat kapott. A legígéretesebb pályakezdő ifj. Vidnyánszky Attila lett. Szerdán adták át az Aranymedál-díjakat, a Bethlen Téri Színházban. Aki alapította ezt az internetes közönségszavazás alapján már kilencedik alkalommal kiadott, mind rangosabb díjat, az Mészáros Márton, kulturális újságíró. Nincs még 25 éves.

Mészáros tehát jócskán fiatalkorúan alapította a díjat, lelkesen talpalt, szervezett, rangot szerzett ezzel magának is. Igen neves személyiségek részesültek már elismerésben, ha csak a színészeket vesszük példának, Törőcsik Marit, Bodrogi Gyulát, Molnár Piroskát, Bánsági Ildikót, Márton Andrást, Halász Juditot, Martinovics Dorinát, Hámori Gabriellát, Földes Esztert, Básti Julit, Thuróczy Szabolcsot, László Zsoltot, Gálffi Lászlót, Kulka Jánost díjazta a közönség.

Ez a díj igazi, alulról jövő, civil kezdeményezés. Abszolút demokratikus, hiszen bárki szavazhat, már aki használ internetet.

Bár idén már a Bethlen Téri Színházban is elhelyeztek urnát erre a célra. Egy hónapig tart a voksolás, tehát van idő töprengeni.

Ugyan sok az újságíró, fotós, kamera is akad, meghitt egy ilyen díjátadó, a teátrum kávézójában. Minden fölösleges külsőségtől mentes. A keresetlenül őszinte, vagy az ugyancsak őszinte, megfontoltan okos, akár leírt szavak dominálnak. Érződik belőlük a szeretet, nemigen vannak tiszteletkörök. Ez egy sallangoktól mentes díj. Mészáros leírta, amit gondol, látszik, hogy némiképp izgul, mondja is, hogy nem mer fejből beszélni. De ettől még szabadok a gondolatai. Kelecsényi László filmtörténész írta meg még Enyedi Ildikó laudációját, olyan jól mondja el, hogy nyilván menne ez kútfőből is. Egyik fontos közlendője, hogy az általában csak ötévente filmhez jutó Enyedi Ildikónak nincs rossz, legfeljebb kis nézettségű alkotása, de ez legyen a nézők baja.

Nádas Péter éppen Pécsen van, nem tudott eljönni, szép gesztus, hogy a Jelenkor kiadó igazgatója, Sárközy Bence vette át a díjat. Aki pedig átadta, Németh Gábor író, elmesélve, hogy régóta Nádas rajongó, volt már kötete, amit a vécén és krumplifőzelék evés közben is olvasott. Schneider Zoltánnak, aki idén négy filmben is látható, és a Radnóti Színházban is igencsak sokat játszik, Pál András, ugyancsak a Radnóti tagja, adta át a díjat. Élénk derültséget keltett, amikor elmesélte, hogy délelőtt még Schneider tanyáján segített neki kolbászt, hurkát tölteni.

Zoltán győzködte, hogy jöjjön el, nézze meg, ahogy átveszi a díjat, ő pedig eltitkolta előle, hogy ő fogja átadni.

Így aztán lett nagy meglepetés! Trokán Nóra, miközben átadta a díjat Huszárik Katának, arról beszélt, hogy csak egyszer dolgozott vele, de még nagyon szeretne. Ez a kívánság kölcsönös. Huszárik kőszínházból, kis alternatív együtteshez, a Maladypéhez szerződött néhány éve, és itt megtalálta a számításait. Trill Zsolt, humorral fűszerezve a mondandóját, beszélt arról, hogy Beregszászon látta felcseperedni ifj. Vidnyánszky Attilát, ők is jól dolgoztak már együtt, és naná, hogy szeretnének is még. Szirtes Tamás profi szónokként ecsetelte Piros Ildikó szakmai érdemeit, és gáláns férfiként még bókolt is neki.

A díjátadó után, amit Juhász Anna konferált már ötödik alkalommal, a Blahalousiana zenekar énekesnője, Schoblocher Barbara és basszusgitárosa, Jancsó Gábor fokozta a hangulatot, ami velük és nélkülük is meglehetősen jó volt.

A Panama-papírok és Magyarország

0

Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma még 2016 áprilisában hozta nyilvánosságra a Panama-papírokat, melyekből világossá vált, hogy a pénzügyi és politikai elit számos tagja különböző offshore-cégeken és országokon keresztül próbálja elrejteni vagyona egy jelentős részét – írja blogjában Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője.

Azóta több hasonló ügy került nyilvánosságra: a Paradicsom-papírok, az azeri pénzmosoda, amelyek ugyanarra a logikára épülnek: bonyolult céghálón, offshore-cégeken és nem valódi tulajdonosokon keresztül elrejteni a kétes eredetű vagyont, bevételt, hogy ne kelljen elszámolni, és ne kelljen adót fizetni.

Jávor felidézi, hogy csak a Panama papírok ügyében 12 államfő érintett, akikből 6 még ma is hivatalban van, továbbá 128 politikus és közszolga szerepel a papírokban a gazdasági szereplőkön túl. Miközben elvileg szigorú pénzmosás elleni szabályok léteznek az unión belül, valamint a bankoknak, és a bankfelügyeleti szerveknek egyaránt szigorú ellenőrző rendszerei vannak.

Hogyan történhet meg mindez mégis? – kérdezik a blog szerzője.

Úgy, hogy az Európai Parlament pénzmosással és adóelkerüléssel foglalkozó eseti vizsgálóbizottsága a ma megszavazott végső jelentésében megállapította:

az uniós jogszabályok sem fednek le minden kiskaput.

Sőt a tagállami jogba való átültetés, a jogszabályok végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése sem történik megfelelően.

Alapvetően azért, mert a korrupció és a pénzügyi érdekek hálója átszövi a gazdaság és a politika világát, kihasználva jogszabályi háttér inkoherenciáját. Ugyanakkor sok minden hiányzik ahhoz, hogy a rendszer egységesebb és hatékonyabb legyen. A vizsgálóbizottság javaslatára az Európai Parlament többek között az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg:

  1. A jövőben muszáj legyen részletesen indokolni az adóhatóságoknak, milyen legitim érvek mentén akar bárki offshore céget alapítani.
  2. 2. Az EU-nak meg kellene tiltania az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel való kereskedelmi kapcsolatokat, amennyiben a végső kedvezményezett nem azonosítható.
  3. 3. A Bizottságnak jogszabálytervezetet kellene benyújtania annak biztosítása érdekében, hogy azokra az offshore struktúrákra, amelyek tényleges tulajdonosa(i) a tagállamokban van(nak), ugyanazok az ellenőrzési és beszámolási-közzétételi követelmények vonatkozzanak, mint amelyek a tényleges tulajdonos tartózkodási helye szerinti európai joghatóságban alkalmazandók.
  4. 4. A Bizottságnak garantálnia kellene, hogy uniós költségvetési forrásokat nem fizet ki olyan cégek számára, vagy közvetítő cégeknek amelyekkel kapcsolatban felmerül az adóelkerülés gyanúja.
  5. 5. A Bizottságnak meg kellene változtatnia a közbeszerzési irányelvet, és meg kellene tiltania az olyan cégek indulását is közbeszerzéseken, amelyeknek offshore tulajdonosai vannak, vagy együttműködnek ilyen cégekkel.
  6. 6. A Bizottságnak sürgősen kötelezettségszegési eljárást kellene indítania azon tagállamok ellen, amelyek nem ültették át jogszabályaik közé a 4. pénzmosás elleni irányelvet (határidő 2017 júliusa volt).
  7. 7. A Bizottságnak nem lenne szabad kereskedelmi megállapodásokat kötnie olyan országokkal, amelyek az EU szerint adóparadicsomnak minősülnek.
  8. 8. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy a tagországok megfelelnek-e a bankok működésével kapcsolatos irányelveknek, különös tekintettel a bankok engedélyeinek kiadására vonatkozóan
  9. 9. A Bizottságnak javasolnia kellene 2018-ig, hogy a jövőben az adózással kapcsolatos jogszabályokat együttdöntési eljárás keretében kelljen elfogadni, az a továbbiakban ne kizárólag a Tanács döntési kompetenciájába tartozzanak.

Ahhoz pedig, hogy az Európai Parlament folyamatosan figyelemmel követhesse az eseményeket, valamint a feladatok elvégzésére állandó rálátása legyen, szükség van egy állandó vizsgálóbizottság felállítására.

Miért fontos ez Magyarországon?

A fenti botrányok majd mindegyikében vannak magyarországi szereplők: politikusok, üzletemberek egyaránt.

Különösen az „azeri pénzmosoda” eklatáns példa a politika legdurvább visszaéléseire: az azeri baltás gyilkos kiadatása Azerbajdzsánnak úgy történt meg, hogy hazájában az elkövetőt nemhogy nem kötelezték börtönbüntetésének letöltésére, de hősként szabadon engedték, és épp a napokban elő is léptették az azeri hadsereg ezredesévé. Ezzel közel egyidőben Magyarországra kétes eredetű pénzek érkeztek, melyeknek a sorsa azóta sem ismert. Vélhetően a döntésért felelős politikusok vagy haverjaik vagy azok cégeinek számláján landoltak.

Azt viszont világosan tudjuk, hogy a kiadatás törvénytelensége és bakija után senki nem ütötte meg a bokáját. Azt is tudjuk, hogy a magyarországi pénzmosásról szóló jogszabályok (az EU-s direktívától eltérően) még azt sem engedik a hatóságoknak, hogy egy pénzmosási ügyben arról tájékoztassanak, hogy egyáltalán van-e eljárás folyamatban. Valószínűleg nem véletlenül: Magyarországon jelenleg nem elképzelhető, hogy a Matolcsy György vezette jegybank, vagy a Tállai András vezette NAV vizsgálatot folytasson le az azóta Mészáros Lőrinc (vagy még inkább a kormányfő) érdekkörébe tartozó MKB Bankban vezetett kétes eredetű számlák miatt. Különösen akkor nem, ha az ehhez köthető politikailag botrányos döntésért nem más, mint a kormányfő maga felelős.

Ebben a helyzetben nyilvánvalóan nem várható, hogy Magyarországon a pénzmosással kapcsolatos jogszabályokat szigorítsák, vagy az átláthatóságot növeljék. De igenis elvárható ez az Európai Uniótól. És amíg az EU tagjai vagyunk, a jogszabályokat át kell vennünk. Egy megfelelő uniós ellenőrző rendszerrel ellátva talán azt is elérhetjük, hogy még Magyarország is rákényszerül a nagyobb pénzügyi átláthatóságra.

Ez volt ma – 2017. december 12.

0

Jöhet az orosz modell, vagyis a nem kívánatos szervezetek betiltása; határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben; Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc; ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található baumgarteni földgázelosztóban. 

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”, amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Nemet mondott a parlament

Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A parlament ezzel kimondja, hogy

FELHÁBORÍTÓNAK TARTJA, EZÉRT ELUTASÍTJA A BEVÁNDORLÓK BEFOGADÁSÁRA ÉS SZÉTOSZTÁSÁRA IRÁNYULÓ RENDELETI JAVASLATOT, AZT, HOGY ÁLLANDÓ BETELEPÍTÉST ÉS KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁST INDÍTSANAK EL AZ EURÓPAI NEMZETEK KÁRÁRA.

A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.

Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc

A CIG Pannónia csaknem negyedét veszi meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. – közölték a cégek. A 8,2 milliárdos ügylet kölcsönös részesedésszerzéssel zajlik.

A valamikor az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere, majd tőzsdeelnök Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia életbiztosító és a Konzum Nyrt. bejelentette, hogy kölcsönös részesedést szerez egymásban.

A konzum megszerzi a CIG 24,85 százalékát, 8,2 milliárd forint értékben tőkeemelést hajt végre. Ennek sorában 4,1 milliárdért új részvényeket bocsát ki, amelyeket lejegyez a Konzum. Ugyanezzel párhuzamosan a Konzum is kibocsát új részvényeket ugyanennyiért, amelyeket pedig a CIG vesz meg.

Lángokban állt Ausztria legnagyobb földgáz terminálja

Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgarteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.

A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy

nincs szó terrortámadásról,

valószínűleg „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!