Merkel Archives » Oldal 15 a 23-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Merkel

Merkel szakítson a CSU-val!

2018-06-28

Angela Merkel bocsássa el Horst Seehofer belügyminisztert – erre szólította fel a kancellárt a vezető jobboldali konzervatív német lap, a Die Welt. A kommentár megállapította: Merkel szinte kiúttalan helyzetben van, itt az ideje egy felszabadító csapásnak. El kellene bocsátania Horst Seehofer belügyminisztert, és meg kellene kockáztatnia, hogy szakít a CSU-val, és a legjobb megoldás új választások kiírása lenne.

Seehofer még nem tudja elképzelni, hogy Merkel megkockáztatja-e a szakítást a pártjával, de a kancellár felhatalmazásairól szóló jogszabályok ezt lehetővé teszik. Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens belügyminiszterét, és a többi párttal olyan új szövetséget kovácsoljon, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus. Csak siránkozzon a CSU, az AfD és a Balpárt ellenzékben. „Stabil, Európa-párti szövetsége van szükségünk” – írta a lap.

Bajorországban október 4-én tartják a tartományi választást. Amióta az AfD bejelentette, hogy levadássza a többi pártot, a CSU pánikban van, és úgy érzi, hogy az AfD választóinak kegyeit kell megszereznie, és ehhez lerombolja Merkel menekültpolitikáját.

Szégyenletes, és tovább nem tűrhető el az a mód, ahogyan Seehofer és követői most már sorozatosan lejáratják a kancellárt.

Nem válik a CSU-nak sem hasznára, ahogyan azt a felmérések máris mutatják. Lehet, hogy Merkelnek távoznia kell, de akkor mennie kell Seehofernek és renitens bajor-berlini csapatának is.

Horst Seehofer – Markus Söder, bajor tartományi miniszterelnöknek, a CSU meghatározó figurájának megbízásából – tűzveszélyes, buta izmozást folytat. A fő vitapont, a máshol már regisztrált menekültek visszafordítása a határon, már ma is működik, ám a vita életben tartásával mindkét uniós pártot veszélyezteti.

„Angela Merkelnek át kell vágnia a gordiuszi csomót, és vissza kell vágnia a bajor oroszlán karmait. Kancellár asszony, bocsássa el a belügyminisztert”

– szólított fel a kommentár. A szerző szerint a legjobb megoldás új választások kiírása lenne. Ez ugyan alighanem erősítené az AfD-t, de így is maradna bőven elegendő koalíciós lehetőség az AfD-vel való szembeszálláshoz.

Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek a másik oldala az, hogy keményen meg kell vonni a pénzt attól, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, „nem Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország kifizető helye vagyunk, ha ezek az országok nem vállalnak semmit a menekültügyben. Az engedékenységnek ebben nincs helye” – írta a lap.

A külső határok megerősítését mindenki akarja, ehhez tehát ki kell építeni a megfelelő létesítményeket, és azoknak az országoknak, ahonnan a menekültek jönnek, megnövelt pénzügyi ösztönzéseket és fejlesztési segélyeket kell adni. Ez a munka már folyik, fel kell azt gyorsítani – követelte a lap.

Bréking nyúz, 2018. 06. 26. – Tudósítás a másik valóságból

FüHü

2018-06-26

Az Origo nagyon örül, amiért a magyar kommentelők kiosztottak egy holland politikust, Vajna Timi húga előbb fakanalat kapott, aztán jeggyűrűt, ráfázott a magát zsidónak álcázó nemzsidó migráns, legközelebb majd kétszer is meggondolja, hogyha nem zsidó, akkor ne tegyen úgy, mintha az lenne, a PestiSrácok bátran beleszáll a Magyar Tudományos Akadémiába.

Arcpirító demokráciázás és olaj a tűzre

„A Soros György embereként ismert holland politikus (Judith Sargentiniről van szó – a szerk.) Magyarországot szidalmazó jelentését elfogadták tegnap Brüsszelben, aminek nagyon örült, el is dicsekedett vele közösségi oldalán. Ismét arcpirító demokráciázásba kezdett a kétharmados többséggel megválasztott magyar kormánnyal szemben a senki által meg nem választott európai parlamenti képviselő: nem kellett volna, nagyon nem. Ezúttal is szembe jött vele a valóság, a magyar emberek egy emberként álltak ki Magyarország és a magyar kormány mellett, kommentfolyamot zúdítva a brüsszeli politikai elit képviselőjére. Immár harmadik alkalommal.

Mondani sem kell, hogy az arrogáns, pökhendi írás a feszült helyzetben olaj volt a tűzre, amit ezúttal sem hagytak szó nélkül a magyarok. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten – gondolhatták a magyar emberek, és kirobbantották immár harmadik alkalommal a magyar Facebook-forradalmat a brüsszeli politikai elit ellen. Magyar, holland és angol nyelvű hozzázólások egyaránt olvashatóak, a felhábordott magyarok egy emberként álltak ki Magyarország és a magyar kormány mellett, ismét egy végeláthatatlan kommentfolyamban. A magyar polgárok ismét csillagos ötösre vizsgáztak összetartásból, és az ország melletti kiállásból.” (Origo: Sargentini ünnepelni kezdte a Soros-jelentés elfogadását, a magyarok elrontották az örömét).

30 kilót fogyott a franciásan főző vőlegény

„Esküvőre készül Vajna Timi húga, Palácsik Lilla és 24 éves párja, Tamás. A fiatalok négy éve élnek együtt, és a fiatal modell-fotós 2016 karácsonya óta már menyasszony.

…Azt hiszem, tényleg óriási a harmónia köztünk. Mindent szeretünk együtt csinálni, például gyakran járunk moziba is. Legutóbb a Szerelembe gurulva című francia filmet láttuk, imádom az ilyen romantikus vígjátékokat, ráadásul ebben a kedvenc színészeink játszanak. Istenien szórakoztunk. A párom egy évig kint élt Franciaországban, ő szerettette meg velem a francia kultúrát és gasztronómiát. Gyakran főz nekem isteni finomságokat – mesélte a Lokálnak Lilla.

Tamás korábban az egyik főzőműsorban is szerepelt, és kifejlesztett egy saját étrendet is, aminek köszönhetően 30 kilót fogyott. A szerelmes pár már négy éve együtt él, 2016 végén, karácsonykor pedig Tamás megkérte Lilla kezét, aki gondolkodás nélkül igent mondott.

– Gyönyörű pillanat volt. Először ajándéknak fakanalakat adott, nevettünk ezen, de aztán odament a fához, ahol az egyik díszben lapult a gyűrű. Természetesen rögtön igent mondtam. Tervezzük, hogy összekötjük az életünket, de azt nem tudom, hogy pontosan mikor, és még nincs határozott elképzelésem a nagy napról – magyarázta Lilla, akinek az esküvőjéről természetesen nem hiányozhat majd testvére, Vajna Timi sem.”(Lokál: Esküvőre készül Vajna Timi húga, Lilla)

A liberálisok szerint a migránsok agysebészek

„A liberálisok által agysebészekké előléptetett migránsokról időközben kiderült, hogy felélesztik a legrégebbi német hagyományokat, amelyek a jó öreg antiszemitizmusban gyökereznek. Sima, mezei migránsok (tehát nem terroristák) Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában is hajtottak már végre halálos kimenetelű támadásokat a zsidók ellen.

Egy testi sértéssel járó esetet sikerült is megörökítenie egy járókelőnek, ezen jól látható, amint egy fiatal megostoroz egy kipát viselő férfit, akiről mindenki azt feltételezte, hogy zsidó származású. Időközben kiderült, hogy a sértett valójában egy Izraelben született arab férfi, aki a kipa viselésével akarta kifejezni szolidaritását a zsidó barátaival.” (888: Merkel migránsa elismerte, hogy drogosan ütötte-verte a zsidónak hitt férfit)

A forradalom emlékét gyalázta az Akadémia

„Kétszázharmincegy embert öltek meg, és közel tizenháromezer ötvenhatost internáltak 1956 és 1963 között. Balogh Margit, az MTA most májusban Akadémia díjjal megtisztelt kutatója ezeket az éveket is a konszolidáció esztendeinek nevezte Mindszenty Józsefről szóló monográfiájában. Az általunk megkérdezett történészek szerint ezzel az áldozatok és mártírok emlékét is meggyalázták.

…Az a tizenöt esztendő, amit Mindszenty a követségen töltött, Magyarország számára a konszolidáció éveit jelentette. Ebből mégsem következik, hogy a bíboros magányos ellenállása a főváros szívében elveszítette volna minden értelmét” – írta Balogh Margit Mindszenty József című kétkötetes monográfiájában. A sorokra egy felháborodott történész hívta fel a figyelmünket, aki szerint ezekkel a mondatokkal az ötvenhatos hősök emlékét is meggyalázzák. Véleménye szerint Balogh kétkötetes monográfiája nem csupán a boldoggá avatandó személy emlékét, hanem a meghurcoltakét is mélyen sérti.” (PestiSrácok: Az MTA díjjal jutalmazta a mártírok emlékének meggyalázását)

Az európai reformfolyamat és Magyarország

FüHü

2018-06-21

Az európai reformfolyamat és Magyarország

„A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés messzemenően ráerősített arra a korábbi feltételezésre, hogy a francia elnök az európai biztonság, külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának fő aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Donald Trump amerikai elnök – jócskán megkésve ugyan, de – telefonon gratulált Orbánnak az áprilisi választási sikeréhez. Néhány más téma is szóba került, de csak olyanok, amelyek Trump programjának eddig még ki nem rostálódott elemeit képviselik, ám várható, hogy ezek közül is néhány le fog kerülni a közeljövőben a napirendről. Nemrég pedig olyan hírek kaptak lábra, hogy Angela Merkel külön, négyszemközti találkozón akar beszélni a magyar miniszterelnökkel. Időközben a hírt nem csak megerősítették, de német források már a dátumot is tudják: július 5.

Vajon arról lenne szó, hogy az orbáni politika nemzetközi mozgásterét tervezné növelni Washington, Brüsszel, Berlin vagy Párizs? Közvetlenül április 8-a után magam is úgy gondoltam, hogy ez részben elkerülhetetlen. Egyszerűen azért, mert – választási csalás ide, manipulációk egész sora oda – Orbán újabb kétharmadot szerzett, s ezzel annak a külföldnek is számolnia kell, mely igazán nem kíván belebonyolódni egy apró, sem Európa, sem annak tágabb környezete, sem pedig a transzatlanti viszony vonatkozásában nem túl jelentős állam piszkos ügyeibe.

Ma már azonban nem így gondolom, ugyanis számos esemény rajzolta át június folyamán a nemzetközi erővonalakat – mindenekelőtt Európában. Bár a tavasz folyamán mind Jean-Claud Juncker bizottsági elnök, mind pedig az európai reformerők vezető szerepét eddig kitűnően játszó Emmanuel Macron letette az asztalra reformterveit, Németország, a kontinens legfontosabb állama viszont mindezzel késlekedett. Látható volt, hogy Merkelt megbénítják a koalíciós problémák a CSU-val, nem kevésbé a fokozódó széthúzás az Európai Néppárt soraiban.

Ez egészen június 4-ig tartott, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásában a kancellár állásfoglalása végre megjelent, s az elemzők azonnal megállapították: az teljes egészében harmonizál Juncker és Macron elképzeléseivel, sőt: azokat kiegészítő, vadonatúj elemeket is tartalmaz – elsősorban a közös migrációs politika vonatkozásában. A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés aztán messzemenően ráerősített erre a feltételezésre.

Minden jel arra mutat, hogy a francia elnök az európai biztonság, a közös külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.

Minthogy Orbán tervei ebbe a keretbe nem illeszthetők, fontos kérdés lett, hogy mit kezdjen Európa Magyarországgal, mely, mint említettem: egyáltalán nem számít tényezőnek, ám egy ideje mégis jelentékeny biztonsági kockázatot képvisel. Nem csak Európában, de a tengeren túl is legutóbb komoly aggodalmakat váltott ki az orbáni sajtóstrómanok szétrajzása a Balkánon, szerepük a korrupt Janez Janša szlovén miniszterelnök megválasztásában, s az Európával és a transzatlanti kapcsolatokkal szemben szervezkedő politikai erők támogatásában – egyebek mellett Macedóniában –, melyek mögött tudni lehet: végül is Vlagyimir Putyin áll. Különösen, hogy e folyamatba most – az olasz kormánykoalíció egyik tagjaként – az Északi Liga is bekapcsolódni igyekszik.

Ha ez így van, akkor e problémával – az európai reformpolitika logikájából következőleg – elsősorban Macronnak kellene foglalkoznia. De információk szerint ez nem így fog történni. A gazdasági és pénzügyi reform mellett a „magyar ügy” lerendezése – mely sajátos módon a CSU-val való koalíciós vita kezelését is tartalmazza – Merkelre hárul: a két európai vezető ebben egyezett meg, s gyanítható, hogy segítséget remélhetnek és kapnak e téren Junckertől is.

A Merkel-Orbán aktuális különtalálkozó hátterében nagy valószínűséggel épp ez áll. Ezt támasztja alá az az idegesség is, amivel a magyar kormány minden újabb fejleményre reagál, kezdve a holland kereszténydemokratáktól kapott éles kritikára, vagy éppenséggel azokra a tervezett reformlépésekre, melyek nyilvánvalóan általában is szűkíteni fogják a nemzetállami jogköröket.

Merkel és a magyar kerítés

FüHü

2018-06-20

Megint hallom ma reggel az ATV Start műsorvezetőitől, amit egy hete újra meg újra a magyar médiában: Merkel álláspontja megváltozott, és köszönetet mondott Orbánnak a kerítésért. Ma már az Országgyűlésben is mondott ilyet egy államtitkár. Ebből egy szó sem igaz. Egy hete a német közszolgálati televízióban, alapjában véve a G7 találkozóján Trump és a többiek között kialakult konfliktus kapcsán készített teljes órás interjút Angela Merkel kancellárral Anne Will, a kiváló műsorvezető. Jó lenne, ha minél több magyar újságíró megnézné ezt a műsort: Will minden nehéz kérdést feltett a kancellárnak, Merkel pedig mindenre korrekt módon válaszolt, semmilyen kérdés elől nem tért ki. Amikor a menekültkérdés szóba került, Will tett egy utalást arra, hogy más országokkal azt illetően véleménykülönbség van, például Magyarországgal. Merkel annyit mondott, hogy Magyarországnak külső uniós határa van, és azon a magyarok a németeket is védik. Arról, hogy Orbán ehhez kerítést emelt, és hogy ezért köszönetet mondana neki, Merkel egyetlen szót sem szólt. Le kell szögezni: Merkel ebben az interjúban is elismételte, hogy ma is helyesnek tartja 2015 szeptemberi döntését a szíriai menekültek beengedéséről. Jelenleg is súlyos, kormányválsággal fenyegető konfliktusban áll Horst Seehoferrel, a bajor CSU elnökével, aki az új kormányban szövetségi belügyminiszter, és aki nagy menekülttáborokban akarja elhelyezni az országba érkező menedékkérőket, ahonnan kérelmük elbírálásáig nem mehetnének tovább az országba (ez a koalíciós megállapodásba is bekerült), a menekültügyben készülő „mestertervében” pedig a más EU-tagországban regisztráltakat már a határról visszaküldené. Ez utóbbit Merkel elutasítja. Szó sincs arról, hogy Merkel elfogadná az Orbán-kormány menekültpolitikáját, vagy akárcsak közeledett volna ahhoz.

Bauer Tamás / Facebook

Trump beszólt Merkelnek, aki ettől népszerűbb lett

FüHü

2018-06-19

Trump beszólt Merkelnek, aki ettől népszerűbb lett

Az USA nem lesz migránstábor – ezt üzente Donald Trump Angela Merkelnek, kihasználva azt, hogy a kancellárt belső ellenségei támadják bevándorlási politikája miatt.

Horst Seehofer német belügyminiszter azt javasolta, hogy fogjanak össze Ausztriával és Olaszországgal annak érdekében, hogy kizárják a menedékkérőket a három állam területéről. Angela Merkel elutasította ezt a megoldást, mondván, hogy európai megoldás szükséges.

Angela Merkel úgy oldotta meg a menekültválságot, hogy egyezményt kötött Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország megakadályozza az olyan tömeges bevándorlást, mint amilyenre 2015-ben sor került. Akkor több mint egymillió menedékkérő érkezett – jelentős részben Magyarországon keresztül – Ausztriába és Németországba.

Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet azért Erdogannak, hogy akadályozzon meg egy hasonló inváziót.

Bár Törökország és az EU viszonya rossz, ám ehhez az egyezményhez mindkét fél tartja magát.

A bevándorlók többsége az EU-török egyezményt követően Olaszországon keresztül érkezett Európába. A mostani, populista kormány hatalomra kerülése után máris lezáratta a kikötőket a menedékkérőket szállító hajók elől. Ezt követően javasolta Kurz osztrák kancellár és Seehofer német belügyminiszter, hogy Olaszországgal együtt lépjenek fel a bevándorlók kizárására. Az EU hamarosan megvitatja a közvéleményt minden tagállamban megosztó kérdést.

Donald Trump most úgy érezte, hogy neki is hallatnia kell a hangját Merkel ellenfeleinek támogatására. Ezt korábban már berlini nagykövete is megtette, aki nyíltan elitcserét javasolt Európa polgárainak.

Az USA új nagykövetének nyílt beavatkozása Németország és az EU belső ügyeibe felháborodást váltott ki Németországban. Trump bírálata Merkel menekültpolitikáját illetően szintén elutasításra talált a német közvéleményben.

A 83 milliós Németország, a világ negyedik legerősebb gazdaságával és vezető szerepével meglehetősen unja az amerikai leckéztetést.

Ráadásul Donald Trump Németországgal szemben is kereskedelmi háborút folytat. Kifogásolta, hogy több a német autó Amerikában, mint az amerikai Európában. Nem lehet, hogy a mi autóink jobbak? – teszik fel a jogos kérdést Donald Trumpnak. Aki ettől függetlenül tovább játssza az elefánt szerepét a porcelánboltban. Az Egyesült Államokban kongresszusi választások lesznek, és Trump meg akarja mutatni, hogy milyen kemény.

Ha ugyanis a republikánusok veszítenek novemberben, akkor Trumpnak ellenzéki kongresszussal kell majd kormányoznia. Ebben az esetben azok a vizsgálatok, melyek Trump orosz kapcsolatait firtatják, nyilvánvalóan megerősödnének. Ezért Trumpnak létfontosságú a győzelem novemberben a választásokon, még azon az áron is, hogy tönkreteszi kapcsolatait Európa vezető hatalmával, Németországgal.

Miért hívta meg Merkel Orbánt?

N. Vadász Zsuzsa

2018-06-19

„Orbán Viktor április 8-án biztosította (túl)hatalmát belpolitikai téren, a reálpolitika pedig azt diktálja a nemzetközi partnereknek, hogy ezt el kell fogadni; szeretni ugyan nem kell a magyar miniszterelnököt, de együtt kell vele működni” – kommentálta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter a Népszava értesülését, hogy Orbán meghívót kapott Angela Merkeltől. Orbán pragmatikus politikus, s amíg tud, igyekszik lavírozni Oroszország és a nyugati partnerei között, ám mi az egyik tábor része vagyunk, s komoly határai vannak, hogy merre és meddig lehet kacsingatni – szögezte le.

A Népszava Fideszes és kormányzati forrásból értesült arról, hogy Angela Merkel nyitottságát nyilvánította ki egy kétoldalú találkozóra Orbán Viktorral (bár a hétvégén váratlanul kitört német koalíciós válság miatt egyelőre bizonytalan a magyar miniszterelnök látogatásának az időpontja).

A Független Hírügynökség megkeresésére Jeszenszky Géza pozitívan nyilatkozott a fejleményről, mert – mint mondta –,történészként és külpolitikusként szilárd meggyőződése, hogy a tárgyalásoknak nincs alternatívája, a vitákat így kell rendezni. A magyar-német kapcsolatokban pedig vannak nézeteltérések, és sokan bírálták is Merkelt amiatt, hogy nem állt a sarkára és nem teremtette le Orbánt – nyilvánosan legalább is nem –, de azért az érzékelhető volt, hogy feszültség van a két politikus között. Sőt,

nem csak a német kancellárnak, de az Európai uniós számos vezetőjének sem tetszik az, ami Magyarországon folyik.

Ugyanakkor látható módon a kemény szavak lepattantak Orbánról, s Merkel most azt az utat látszik választani, hogy inkább a barátkozást erősíti, s Orbán megszelídítésének nem a bírálat, esetleg az Európai Néppártból történő kizárás útját választja, hanem szót próbál inkább érteni vele – véli az Antall-kormány volt külügyminisztere, aki szerint azért

vélhetően nem bájos, semmitmondó csevegés lesz Merkel és Orbán találkozóján.

Jeszenszky szerint a felszínen Orbánnak igaza volt a bevándorlással kapcsolatban, hiszen nem csak Magyarországon, de a nemzetközi szintéren és az európai közvélemény szemében is nagyobb megértést és egyetértést váltott ki – az már más kérdés, hogy ez azért ennél sokkal bonyolultabb problematika.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Mindazonáltal Jeszenszky szerint Orbán joggal érzi úgy, hogy nem csak itthoni, hanem nemzetközi pozíciója is erősödött, ám Jeszenszky szerint inkább az történt, hogy

Európában romlás következett be, s Magyarország ebben a közegben bizonyos értelemben szebb képet mutat, mint korábban.

Erről a történész Jeszenszkynek két példa jutott az eszébe. Az egyik, hogy a II. Világháború idején, Európa német megszállása alatt a Horthy rendszer a maga szabad sajtójával és parlamentáris berendezkedésével ha rövid ideig is, de pozitívabban jelent meg, mint sok más ország. De akár a Kádár-korszak vége tájt, amikor némileg enyhült a rendszer, Magyarország szebb képet mutatott, mint a szocialista táborhoz tartozó többi ország.

Kérdésünkre, hogy nem tűnik-e számára úgy, mintha Orbán maga is valamifajta finomhangolásként némileg távolodna Putyin Oroszországától, s közeledne az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz, Jeszenkszky leszögezte:

„Orbán pragmatikus politikus, ha sikert lát benne, manőverezik a két tábor között”

– véli a volt külügyminiszter, hozzáfűzve: egyet nem szabad elfelejteni, nevezetesen, hogy Magyarország az egyik tábor tagja, s ez komolyan behatárolja, hogy merre kacsingathat”. Magyarországtól elvárható lenne, hogy erősítse a nyugati, NATO-beli szerepvállalását, beleértve a költségvetési hozzájárulást és bizonyos, Oroszországnak szánt figyelmeztető akciókban való részvételét. Jeszenszky egyébként Paks 2-őt tartja vízválasztónak, de – mint mondja – kevésbé észlelhető nyomás az EU részéről ennek visszamondására. Pedig ez a magyar-orosz viszonyban kulcskérdés.

Merkel dicsérete csak a menekültkérdésre vonatkozott

Bódis Gábor

2018-06-11

Merkel dicsérete csak a menekültkérdésre vonatkozott

A német szövetségi kancellár vasárnap este az ARD köztelevízióban, Anne Will műsorvezető népszerű talk show-jában elismeréssel adózott Ausztriának és Magyarországnak a külső határok védelme miatt. Horváth István volt hágai, bonni, berlini és bécsi nagykövet a Független Hírügynökségnek kifejtette, hogy ez az elismerés csak a menekültkérdésre vonatkozik.

Angela Merkel közvetlenül a G7 országok félresikeredett kanadai csúcsértekezlete után nyilatkozott. Horváth István szerint a német kancellár szavaiból egyértelműen csalódás hallatszott ki, amiért Trump amerikai elnök utólag (már Szingapúrba tartva, a repülőn twitteren üzent) visszavonta a közös nyilatkozat jóváhagyását. Merkel ebből azt a tanulságot vonta le, hogy még szorosabbra kell fonni az európai együttműködést.

Ami a menekültügyet és Orbán Viktor közvetett dicséretét illeti, Horváth István elmondta, hogy a német kancellár a következőképpen fogalmazott:

Ausztria és Magyarország nekünk végzi a munkát az uniós határok külső védelmével.

A volt nagykövet annak a véleményének adott hangot, hogy a német kancellár dicsérete csak a menekültügyre vonatkozott és nem a többi területre.

Horváth István szerint Merkel Kurz osztrák kancellár javaslatát fogadta el, hogy új közös uniós menekültügyi politika kell, közös határvédelemmel, sőt közös határvédelmi rendőrséggel. Ezt úgy kell működtetni, hogy közben az unión belül a szabad mozgás elve ne sérüljön.

Ennek a rendőrségnek akkor is működnie kellene, ha az illető uniós határországnak ez nem nagyon tetszik

– teszi hozzá Horváth István.

Angela Merkel az említett televíziós interjúban azt is megismételte, hogy ma is helyesnek tartja, hogy 2015-ben beengedte a menekülteket.

Arra a kérdésre, hogy várható-e a közeljövőben az Európai Néppárt lépése a Fidesszel kapcsolatban, Horváth elmondta: fokozatosan módosul az álláspont az unióban a magyar határkerítéssel kapcsolatban és sokan elismerik annak hasznosságát. Ami a Néppártot illeti, számos kihívás elé néz, hiszen az új olasz kormány megjelenésével bonyolódik a helyzet és nincs kizárva, hogy újabb pártcsaládok jelennek meg, amelyek veszélyeztethetik a jelenleg a legnagyobb frakciót adó Néppárt vezető szerepét.

Folytatódik a birkózás

– fogalmazott Horváth – és ennek a kimenetelétől függ a Fideszhez való viszonyulás is. „A Néppárt többször is meggondolja még, hogy kizárja-e a Fideszt.”

Spiegel: Merkel támadásba lendül?

FüHü

2018-06-11

A Spiegel úgy látja, hogy a német kancellár nehéz helyzetben van, de harcol, ezért is ment el az este az ARD köztévé egyórás talk show-jába, közvetlenül azután, hogy hazatért a G7-es csúcsról. A baját nem kis részt az olyan, tekintélyelvű egoisták okozzák, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping, illetve azok európai miniatúrái, Orbán Viktorral az élen.

Úgy tűnik, hogy a kormányfő egyre kevesebb eszközt tud felsorakoztatni azzal a rombolással szemben, amit ezek a politikusok okoznak a liberális rendnek. Ennek megfelelően a műsor

egyik üzenete az volt: Európa az első.

Azaz, hogy meg kell erősíteni az integrációt, ami azt jelenti, hogy a vezetők mindenekelőtt a saját országuknak tartoznak hűséggel, de lojálisaknak kell lenniük az EU-hoz is. A tagállamok nem köthetnek külön megállapodásokat Amerikával, Kínával vagy Oroszországgal, mert különben felmorzsolódik az unió – ídézi a német kancellárt a Spiegel.

A másik fontos mondandója az volt Merkelnek, hogy valamennyire megérti a bírálóit. Abból azonban nem enged, hogy 3 éve be kellett engedni a menekülteket. Egyébként pedig fontosnak tartja, hogy a migrációra együttes megoldást találjanak, ideértve a normákat és közös európai hatóságot. Mint mondta, máskülönben veszély fenyegeti a földrészt.

Még Orbán Viktor számára is tartogatott némi dicséretet,

amikor kifejtette, hogy Magyarország bizonyos fokig Németország érdekében jár el, amikor védi a szerb határt. (Sogar für Viktor Orbán fällt ein kleines Lob ab: Ungarn habe ja eine EU-Außengrenze zur Serbien „und macht da für uns gewissermaßen die Arbeit”.)

A Spiegel következtetése: újfajta keménység a német külpolitikában, ugyanakkor ölelés a kritikusoknak, tehát Merkel láthatólag azon van, hogy támadásba menjen át.

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

FüHü

2018-06-09

Orbán barátja, Manfred Weber Juncker utódja szeretne lenni

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Szűkebb pátriájában, Münchenben ülésezett az Európai Néppárt vezérkara, hogy felkészüljön az európai választásokra. Manfred Weber azt javasolta: a menekültkérdés legyen a kampány fő témája. Orbán Viktor az év elején ugyanezt javasolta Bajorországban, ahova meghívta a CSU a döntő fontosságú kormányalakítási tárgyalások előtt. Manfred Weber ugyancsak a CSU-nak és annak a fiatalabb nemzedéknek a tagja, mely ellentétben Angela Merkellel markánsan jobboldali politikát akar. Ezért hívta meg most most Münchenbe Sebastian Kurz osztrák kancellárt, aki alig múlt harminc éves és a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakított kormányt Bécsben.

Manfred Weber fő vetélytársa az Európai Néppártban Michel Barnier lehet.

Ő az EU fő tárgyalója a brexit ügyben. Ez előny lehetne, de valójában hátrány. Népszerűséget hozott ugyan Barnier-nek, de olyan hosszú a brexit menetrend, hogy ez megakadályozhatja pályázatát a csúcspozícióra, az Európai Bizottság elnöki posztjára.

Mit akar Angela Merkel? A kancellár nem fedte fel a kártyáit Münchenben. Minden bizonnyal kivár még, azonkívül egyeztetnie kell Emmanuel Macron francia elnökkel. Egy német az EU élén ugyanis olyan újdonság lenne, melyet nem mindenütt fogadnának szívesen. Ráadásul Manfred Weber nem volt korábban miniszterelnök, mint Juncker vagy Barroso.

Ahhoz persze, hogy az Európai Néppárt jelölhesse a bizottsági elnököt, még meg kell nyerni a választást. Erre hívta fel a figyelmet maga a legfőbb érdekelt, Manfred Weber Münchenben. Aki azért is javasolta a bevándorlás témáját, mert Ausztriában, Magyarországon és Olaszországban nagyon bejött annak a pártnak, amely ezt tűzte a zászlajára a választások során. Itáliában a szélsőjobb aratott, így került a kormányba a Liga. Az Európai Néppárt ezért akarja kijátszani a menekültkártyát az európai választásokon, nehogy a szélsőjobb megelőzze.

Apró gond, hogy megoldási javaslata az Európai Néppártnak sincs a migráns ügyben.

Magyarországon ez nem okozott gondot hiszen migránsok sincsenek, de Németországban és több más uniós államban nagyon is vannak. Közösen kell megoldást találnunk Európában – mondta Merkel Münchenben, ahol elismerte: az eddigi politika nem volt túlságosan sikeres.

NZZ: Új politikai garnitúra kell

FüHü

2018-06-09

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

A francia, görög és lengyel populisták után a hasonszőrű olasz pártok is megtalálták a megfelelő ellenségképet: Németországot, de csak azért, hogy eltereljék a figyelmet arról, mennyire nincsen elképzelésük. A saját gazdasági házi feladatukat az olaszoknak maguknak kell megoldaniuk, itt az unió nem sokat segíthet.

Viszont Merkel azt is értésre adta a minap, hogy nem támogatja Macron átfogó reformterveit. A jelszó, majd csak átjutunk a nehézségeken.

Ám ily módon nem lehet megoldani az EU politikai válságát.

A brüsszeli bürokraták által szorgalmazott mélyebb integráció, valamint a globalizációval együtt járó migráció sok emberben azt az érzést kelti, hogy elveszti a saját hazáját. Ez vezetett a választási eredményhez az olaszoknál, szlovéneknél és osztrákoknál. Orbán és Kaczynski kihasználja a nemzeti gondolat újjászületését. Csak a vak nem látja, milyen népszerűtlenné vált a határok nélküli Európa, mert az emberek úgy vélik, hogy az ellenőrzés kicsúszott a hatóságok kezéből. Itt nem segít semmiféle hitvallás a nyitott kontinens mellett, noha látnivaló, hogy az új olasz vezetés sarlatán módjára játszik a tűzzel.

A kiút az volna, hogy erősítsék a közös kötelékeket, de adjanak több helyet a nemzeti különbségeknek.

Persze az uniformizált euroövezetben könnyű ezt mondani. Azaz az eltérések leginkább a nemzetállami politikában jelenhetnek meg. Immár nem lehet egységesíteni az EU-t és szigorúan nevelni a népeket, mert újból jönnek a gusztustalan populisták. Ehhez nem Merkel és Macron kell, hanem új politikai garnitúra. Kurz jól mutatkozott be, mert megszelídítette a Szabadságpártot. Lehet, hogy ő az az ember, aki meg akarja tartani Európát, de tisztában van annak határaival.

(Szelestey Lajos/B1)

1...141516...23 15. oldal a 23-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: Merkel

Arcpirító demokráciázás és olaj a tűzre

30 kilót fogyott a franciásan főző vőlegény

A liberálisok szerint a migránsok agysebészek

A forradalom emlékét gyalázta az Akadémia

Az USA nem lesz migránstábor – ezt üzente Donald Trump Angela Merkelnek, kihasználva azt, hogy a kancellárt belső ellenségei támadják bevándorlási politikája miatt.

Az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet azért Erdogannak, hogy akadályozzon meg egy hasonló inváziót.

A 83 milliós Németország, a világ negyedik legerősebb gazdaságával és vezető szerepével meglehetősen unja az amerikai leckéztetést.

Szerinte egyébként szét kell választani a bevándorlás kérdését és az Orbán-rezsim autoriter vonásainak az erősödését – e kettő nem függ össze.

Spitzenkandidat – jelölt a csúcsra – ez az Európai Néppárt frakcióvezetőjének nem is nagyon titkolt célja. “Erről csak novemberben döntünk Helsinkiben”- mondta mosolyogva a Politico tudósítójának a 45 éves politikus, aki egy új nemzedék képviselőjének tekinti magát.

Eric Gujer, a Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője úgy látja: a populisták megerősödése azt igazolja, hogy a földrészen sokan nem több, hanem kevesebb Európát akarnak, ám a politika nem veszi komolyan a nemzeti erők reneszánszát és dacosan megy tovább a maga útján.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA