Kezdőlap Címkék Merkel

Címke: Merkel

Ó(h) mekkora talány Orbán-módra

0

Mire gondolhatott vajon Orbán Viktor és csapata, amikor egy Európa-kékséggel leöntött képet posztoltak ki a Facebook-oldalán, a jobb felső sarokban egy nagy Ó betűvel, alatta pedig egy, a betűnél alig valamivel nagyobb képpel, amelyen Merkellel ráz éppen kezet?

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. július 6., péntek

Ahhoz képest, hogy mekkora a talány mind a képet, mind az esetleges üzenetét illetően, csak 576 tetsziknél, hatvan megosztásnál és 129 hozzászólásnál tartott a poszt 11:30-kor.

A kommentelők is találgatnak. Van, aki eléggé bizonyos az igazában, mint például az, aki a következőt írta:

„Kedves Miniszterelnök úr! Ez azt jelenti, hogy megkezdődött a visszaszámlálás, és közel az az idő, mikor Merkel beismeri a tévedését és végre behódol?”.

Van, akit elragadott a fantázia:

„Az UNIÓ vége … akarom mondani az utolsó betűje 🙂 Vagyis jön egy új UNIÓ 🙂 Már dereng is”,

bár vannak kétértelmű bejegyzések is, például:

„Egyértelmű: Kék ég fenn, tengerkék lenn, középen csak a SOROS-HAJÓ lehet, amit búvár Kundként megfúr Orbán”.

Akárhogyan is, kíváncsian várjuk a folytatást.

„Drága Viktor”

0

A migrációs politikában idáig világok választották el Merkelt és Orbánt, de a kancellárnak jelenleg minden eddiginél jobban kell a magyar vezető – állapítja meg a Spiegel, de „a menedékügyben született belnémet kompromisszum azonban nemigen működik Budapest segítsége nélkül”.

A sajtóértekezleten nem voltak barátságtalanok, ahhoz túl régen ismerik egymást, a légkör mégis inkább hűvösnek tűnt. Ám az is biztos, hogy ritkán látni ennyire különböző véleményt a Kancellárián házigazda és vendég között. A menedékügyben született belnémet kompromisszum azonban nemigen működik Budapest segítsége nélkül. Egyrészt mert az eddiginél hatékonyabban kell őrizni a külső határokat, másrészt mivel a CDU-CSU szerint Magyarországnak vissza kell vennie a nála jegyzékbe vett menedékkérőket. Ezt hívják reálpolitikának. Tehát hogy az üzlet érdekében az egyik olyat tesz, ami aztán tényleg nem a kedvére való.

A „Drága Viktor”, ahogy Merkel szólította Orbánt, az utóbbi években egyre öntudatosabb lett. Ezért mond kerek-perec nemet a menekültek visszaadására. Rossz hír ez a házigazdának, de lehet, hogy nem éri váratlanul, hiszen Seehofer előző nap már találkozott Orbánnal, utána pedig a kancellárral.

A magyar vendég felhozta, hogy a kerítés nélkül naponta 4-5000 ezer menekült érkezne Németországba, ám ez hatalmas túlzás, mert azt jelentené, hogy évente két millióan jelentkeznének a német határon. De azért nem teljesen téved, és Merkel tisztában van ezzel. Ily módon nehéz összhangba hozni a reálpolitikát az erkölcsös politikával. De megkísérli a humánumra hivatkozva, ám a másik fél ezt nem így látja.

Nem volt ez sikeres nap sem a német kormányfő, sem belügyminisztere számára.

De biztos, hogy lesz még megbeszélés Orbánnal és Kurzzal.

A berlini vörös szőnyeg

Nem vitás, a magyar miniszterelnök győztesként érkezett a német fővárosba és ez még úgy is igaz, hogy nem tudni miként végződik tárgyalása Angela Merkellel. A magyarországi kormánysajtó már ezt sulykolja és valljuk be, ezúttal nem alaptalanul.

A menekült- vagy migránsválság, ami jelen pillanatban alig pislákol, úgy tűnik alapjaiban rengeti meg az Európai Uniót. 2015-ben elkezdődött a populista pártok menetelése és Trump győzelme Amerikában még nagyobb lovat adott alájuk.

Németország a Brexit után az unió kemény magját képezné, az ambiciózus, de egymagában kudarcra ítéltetett francia elnökkel az oldalán. Csakhogy az eddigi legfontosabb európai szereplő, a német kancellár az utóbbi idők elvtelen (van másmilyen is a politikában?) kompromisszumaival szétforgácsolta évtizedes vitathatatlan tekintélyét. Hol van már az az idő, amikor egy-egy ferde tekintetéből megfigyelők messzemenő következtetéseket vontak le. Helyükre rakta a görögöket, kiegyezett a törökökkel – mindent el tudott intézni.

Csak a német választók gondolták másként.

Olyan szituációba keveredett, amelyből csak presztízsvesztéssel tudott kimászni.

Az első koalíciós kísérlet megbukott, emiatt visszatért a szociáldemokratákhoz, akik mindenre hajlandók csak ne legyenek újabb választások, mert azok után már teljesen a pálya szélére szorulnának.

Pártjának a CDU-nak (Kereszténydemokrata Unió) a testvérszervezete a bajor CSU (Keresztényszociális Unió) is attól fél, hogy Bajorországban alaposan megcsappan a népszerűsége és a szélsőjobbos, menekültellenes AfD (Alternatíva Németországért) tör előre. A CSU vezetője Merkel belügyminisztere is (szintén egy vitatható kompromisszum), aki belülről fúrta meg a főnökét. Hiába jött haza a kancellár asszony Brüsszelből jó hírekkel, hogy sikerült (???) valamilyen közös uniós platformot összehozni menekültügyben, Horst Seehofer robbantott. Lemondással fenyegetőzött, ami a kancellár bukását idézte volna elő. Megint kínos, hosszantartó alkudozás kezdődött és Merkel beadta a derekát:

legyenek tranzit állomások a német-osztrák határon, ahonnan visszatoloncolhatják a belépésre nem jogosult migránsokat. A bökkenő csak az, hogy nincsen hova.

Ezt a populista ifjú osztrák kancellár azonnal jelezte.

És megérkezett a magyar miniszterelnök Berlinbe, ahol a Seehoferrel való találkozás után már követte Kurzot, vagyis kerek-perec kimondta: „Magyarország nem tud és nem is akar visszafogadni senkit”.

És ugyanebben a csapatban játszik az olasz kormány valódi irányítójának számító, a romák összeírásának gondolatával foglalkozó Salvini szélsőjobbos belügyminiszter is. Ő is lezárja a határokat.

Amennyiben mindenki lezárja a határokat és ennek következtében megszűnik az EU egyik értelme, a schengeni rendszer, akkor mi lesz a különbség a magyar szögesdrótos kerítés és a létesítendő német tranzit állomások között? Amelyekre a német kormánykoalícióhoz tartozó szociáldemokraták még nem adták az áldásukat, de következetességüket sejtve, ez csak idő kérdése.

Ilyen előzmények után érkezett a magyar miniszterelnök Berlinbe.

Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal nem Orbán fog kérni, hanem Merkel.

Orbán hajlandó visszavenni a menedékkérőket?

0

Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával – írja a US News and World Report a Reutersre hivatkozva.

A hírügynökség beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a Bild című német bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői.

Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá, hogy szerinte a főként muszlim migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A magyar miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit.

A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint, hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

A Financial Times elemzése viszont úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így

az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság.

A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt menedékkérőket, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be kérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

„Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek.

Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a menedékkérők Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek a bajor választásokra, és ha a keresztényszocialisták leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel” – írja a Financial Times.

US News and World Report/Reuters/Financial Times/Szelestey Lajos

Merkel engedett, de mit szólnak a szocdemek?

0

A német kancellár és a belügyminiszter (Angela Merkel és Horst Seehofer) megállapodása elhárította veszélyt, amely bukással fenyegette a koalíciót, azaz a súlyos válság széléről táncoltak vissza. A feltétel az volt, hogy megszigorítják a bevándorlási szabályokat, tehát a bajor-osztrák határ közelében, zárt táborokban őrzik majd a menedékkérőket, amíg el nem dől, hogy azok nem regisztráltak-e korábban már egy másik EU-országban – írja a Wall Street Journal:

Viszont a dráma és a végletekig kiélezett belpolitikai helyzet kétségeket ébresztett afelől, meddig maradhat fenn a konzervatív pártok immár hetvenéves szövetsége. A kancelláron sebeket ejtett legfontosabb szövetségese, s még azt sem tudni, a szociáldemokraták miként állnak hozzá a kompromisszumhoz. Az sem világos továbbá, mennyire partner Olaszország az elutasított migránsok visszavételéhez. Ám az egyezség igazolja Merkel túlélő képességét, habár a tekintélye erősen megingott az utóbbi években.

A kormányfő nagy árat fizet a béke helyreállításáért, hiszen szinte teljesen feladta a nyitott kapuk politikáját. De továbbra is ő a legnépszerűbb német politikus, 54 százalék szeretné, ha kancellár maradna. Ám az incidens éles ellentéteket tárt fel az uniópártokon belül. Megmutatta azt is, hogy Németország lett a fő hadszíntér a Merkel vezette liberális, a nemzetközi összefogást támogató erők, illetve a bevándorlás ellenes populisták között. Utóbbiak mozgalma sorra söpri félre a hagyományos pártokat Európában. A migrációs válság félelmet és haragot keltett, azon kívül nagyot lendített a nacionalista pártokon Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban és másutt.

Csúcson a német kormányválság

0

Súlyosbodik a politikai válság Németországban, miután Horst Seehofer kilátásba helyezte, hogy lemond mind belügyminiszterként, mind a CSU elnökeként, tekintve, hogy az uniós csúcson szerinte nem sikerült olyan megoldást találni, amely véget vetne a migránsok beáramlásának – írja a Südeutsche Zeitung. A Politico szerint Seehofer távozása magával ránthatja Angela Merkelt is.

Éjszakai sajtótájékoztatóján Seehofer közölte, hogy ma szeretne újra leülni az eddigi szövetséges CDU vezetőivel, utána dönt véglegesen a hogyan továbbról. A keresztényszociálisok 11 órán át tárgyaltak Münchenben a helyzetről és hírek szerint egységesen maradásra igyekeznek rávenni a politikust. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy vissza kell fordítani a bajor határról mindazokat a menedékkérőket, akiket más tagállamban már regisztráltak. Merkel kancellár szerint viszont a nemzeti külön út láncreakciót eredményezne, amitől összeomlana a schengeni rendszer.

A két uniópárt vezetése előzőleg külön-külön jóváhagyta a kormányfő, illetve a belügyminiszter álláspontját, ám Seehofer bejelentésével még tovább éleződik a vita. A politikus azt állítja, hogy minden rosszul megy a német menedékpolitikában, amióta az ország csaknem 3 évvel ezelőtt megnyitotta a határokat a menekültek előtt, akik rettenetes körülmények között vesztegeltek Budapesten. A döntés töréshez vezetett Európában, Németországban és a CDU-CSU-n belül – tette hozzá a belügyi tárca vezetője. Ő teljesen hatástalannak tartja a múlt heti uniós csúcson született határozatokat.

A Politico azt írja, hogy Seehofer a szakadék széléra sodorta a német kormánykoalíciót. Az amerikai honlap brüsszeli kiadása német szakértőkre hivatkozva úgy véli, hogy a belügyminiszter keménykedése mögött az októberi bajorországi választások miatti aggodalom rejlik. Ott ugyanis a szélsőjobboldali AfG előretörése miatt a CSU elveszítheti abszolút többségét. Tekintettel, hogy ez a párt csak a konzervatív bajor tartományban működik, országos jelentősége alaposan megcsappanhat. Pláne, ha megtörténik az elképzelhetetlen, vagyis, hogy szakít a két uniós párt: az országos (mínusz Bajorország) Merkel-vezette CDU és a csak bajor CSU. Ebben az esetben Seehoferéknek még azzal is szembesülniük kellene, hogy a CDU a saját tartományukban is politikai ellenfélként lépne fel ellenük.

Erre figyelmeztettek a CSU mérsékeltebb politikusai is, mint például Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője. A közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy a többség a kormányválság miatt inkább a CSU-t okolja, ami megbosszulhatja magát a bajor választásokon.

A Politico szerint a mostani válsághoz nagyban hozzájárul a személyes ellentét Merkel és Seehofer között.

Mindenesetre, ha Seehofer lemondásával magával rántja Merkelt, akkor ő lesz az, aki utoljára nevet. Lehet, hogy utolsó alkalommal is.

A nap kérdése – Lesz-e uniós szintű megoldás a menekültkérdésre?

0

Ugyan Angela Merkel német kancellár úgy vélekedett, hogy meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni a brüsszeli csúcson uniós szinten és kétoldalú alapon egyaránt, egyre több akadály látszik felbukkanni: a partnerországok sorra mondanak nemet a kiszivárgott tervek rájuk eső részére.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint sikerül végül uniós szinten megoldani a menekültkérdést?

Korai volt temetni a német kancellárt

0

Legalábbis ezt állítja a Bloomberg, amely szerint Merkel megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását.

Merkelnek meg kellett szereznie a déli országok, illetve részben a magyar kormány beleegyezését, hogy visszaveszik azokat a menekülteket, akik német földre igyekeznek. Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy senki sem kényszerítheti a menedékkérők befogadására, mert az az ország szuverenitását sértené. A vége az lett, hogy mindenki megkapta, amit akart, persze ha nem is mindent, amit szeretett volna. A magyarok esetében ez azt jelenti, hogy náluk nem létesülnek „ellenőrzött központok”, ha elzárkóznak azoktól. Mindent egybevéve úgy tűnik, hogy összefércelték a repedéseket, még ha nem is tüntették el azokat.

Most már csak azt nem tudni, működik-e a kidolgozott megállapodás, gyakorlati, illetve erkölcsi értelemben. Hiszen őrizet alá akarják venni mindazokat, akiknek az egyetlen „bűnük” az, hogy jobb életre vágynak. Emellett ezek a táborok hatalmas lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre, a korrupciótól kezdve az embertelenségekig. Európa egyezségre juthatna az értékeit illetően, miközben igyekszik konszenzust találni tagjai között, amelyek közül több is erősen nacionalista, bevándorlás-ellenes pártokkal van megáldva.

Bloomberg/Szelestey Lajos

Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!

0

Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született. 

A DPA alapján több hírügynökség is azt jelentette: 14 uniós tagország egyezett bele, hogy gyorsított ütemben visszaveszi Németországtól azokat a bevándorlókat, akik elsőként náluk regisztrálták magukat.

Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország

vállalta ezt azon levél szerint, amelyet Angela Merkel intézett koalíciós partneréhez, s amelybe bepillantást nyerhettek a német hírügynökségek. A Deutsche Welle tudósítása felhívja a figyelmet arra, hogy az országok listájáról hiányzik Ausztria.

Orbán az MTI megkeresésére cáfolta a DPA-jelenttés tartalmát. Az azonban több mint elgondolkoztató, ahogyan

a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.

A hosszú jelentés közepe táján, éppen hogy megemlítve szerepel Orbán két rövidke megjegyzse: „szokásos politikai kacsa”, illetve „semmilyen megállapods nem született”.

Ha Orbán ez alatt azt érti, hogy aláírt megállapodás nem született, akkor minden bizonnyal igazat mondott, mivel jelentések szerint még csak szóban egyeztek meg az érintettek.

Orbán mindenesetre az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán elért egyezséget követően, hajnalban rögzített gyorsértékelésében szót sem ejtett arról, hogy ilyen – nem is mindenki által elogadott – kötelezettséget vállalt volna.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Merkel emellett migrációs központok felállítását is indítványozta a német határon, amelyekben a menedékkérelmeket bírálnák el. A DPA értesülése szerint a terv egy további részeként német rendőröket küldenének Bulgáriába az uniós határok védelmére – erről már megállapodott Berlin és Szófia.

Mint emlékezetes, Merkel július 1-ig kapott haladékot koalíciós testvérpártjától, a CSU-tól, hogy megoldást találjon a németországi bevándorlók számának csökkentésére.

Olaszország blokkolta az EU-csúcsot

0

Az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat, mondta Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban. Az Európai Parlament elnöke szerint az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat. Egyelőre nincs közös nyilatkozat, mert az olaszok blokkolták az EU-csúcsot.

Csütörtök délután kétnapos uniós csúcstalálkozó kezdődött Brüsszelben, amelyen elsősorban a közös migrációs és menekültpolitikáról, a következő többéves költségvetési keretről, illetve gazdasági és kereskedelmi kérdésekről tárgyalnak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői.

Orbán szerint bajban van az európai demokrácia

Az emberek most már nemcsak Magyarországon, nem csak Közép-Európában, nem csak Olaszországban, vagy Ausztriában, hanem egész Európában azt akarják, hogy védjük meg a határokat – jelentette ki Orbán Viktor, az uniós csúcstalálkozót megelőzően a Facebook-oldalán közzétett videóban csütörtökön.

A miniszterelnök a Brüsszelben rögzített üzenetében kijelentette, „az emberek azt akarják, hogy védjük meg a határokat és ezzel védjük meg az emberek biztonságát. Azt akarják, hogy akik már bent vannak, azokkal szemben folytassuk le az eljárásokat, és vigyük őket haza. Az európai vezetők erre eddig nem voltak hajlandók, ezért van bajban az európai demokrácia”.

Kijelentette, a tét nagy,

a kérdés ugyanis az, hogy sikerül-e Európában helyreállítani a demokráciát.

A demokrácia azért bicsaklott meg Európában, mert az európai vezetők nem azt teszik, amit az emberek akarnak és elvárnak tőlük. Mint elmondta, éles vitákra számít a délután kezdődött két napos uniós csúcstalálkozón.

Orbán Viktor szerint a csütörtök esti, migrációról folytatott vitáján megállapodás születhet a teljes határvédelem elrendeléséről az Európai Unió teljes külső határszakaszán, valamint arról, hogy menekülttáborokat hozzanak létre az unió területén kívül. „Ezzel még nem oldottuk meg a problémákat, de tettünk egy komoly lépést. Ma ezért fogok harcolni, hiszen a magyar emberek is ezt akarják. Sok sikert Magyarország!”.

Tajani: a legfontosabb a külső határok védelme

Az európai polgároknak jogukban áll biztonságban érezni magukat, ezért egy olyan Európai Uniót akarnak, amely biztosítani tudja a határok védelmét és a migrációs áramlások teljes körű ellenőrzését, a legfontosabb prioritás tehát a földközi-tengeri útvonalak lezárása – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben.

Tajani az uniós tagállamok állam- illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozásának kezdetét követően tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, a fő cselekvési irányt külső határaink védelmének kell jelentenie, ugyanis

az európaiak olyan uniót akarnak, amely szolidáris az üldöztetések és a háborúk elől menekülőkkel, de határozott azokkal szemben, akik nem jogosultak belépni Európába vagy itt maradni.

Először is meg kell állítani a tranzitországokból és az afrikai partokról útra kelőket, és csak azokat kell biztonságos módon beengedni Európába, akik valóban arra jogosultak. Szerinte szükség van a tranzitországokkal való együttműködés folytatása és megerősítésére, valamint támogatásukra határaik védelme érdekében. Különösen sürgető a Líbiával való együttműködés megerősítése. Támogatni kell az egyes afrikai államok erőfeszítéseit az emberkereskedők elleni küzdelemben, és az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése révén biztosítani kell a tengerek ellenőrzését.

Véleménye szerint a lehető legtöbb afrikai tranzitországban, a menedékkérők által Afrikában igénybe vett fő migrációs útvonalak mentén létre kell hozni az ENSZ és az Európai Unió által irányított védő- és befogadó központokat, amelyek lehetővé teszik az üldöztetések vagy háborúk elől menekülők számára, hogy segítséget találjanak, és nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtsanak be anélkül, hogy emberkereskedők kezébe kerülnének, vagy a sivatagban, a tengeren életüket kockáztatnák.

Tajani hangsúlyozta, az uniós tagországi vezetőknek közös megoldást kell találniuk a közös problémákra, akkor is, ha a nemzeti érdekek eltérnek egymástól. Amennyiben a „mindenki önmagáért” logika érvényesül, nemcsak a schengeni rendszer kerül veszélybe, hanem közös európai projekt hitelessége is végzetes csapást szenved. A migrációs probléma külső vonatkozásában konkrét intézkedéseket kell elfogadni az uniós csúcson.

Egyelőre nincs közös nyilatkozat

Egyelőre nem tudtak elfogadni közös nyilatkozatot az európai uniós vezetők a csütörtökön kezdődött csúcsértekezlet eddig tárgyalt témáiról, miután Olaszország blokkolta azok jóváhagyását, amíg nem kerül sor a migrációs vitára.

Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az ülés résztvevői már egyeztettek a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklus, a biztonság- és védelempolitika, a kereskedelem, a munkahelyteremtés, az innováció és a bővítés kérdéseiről. Olaszország azonban blokkolta a közös nyilatkozatok elfogadását ezen ügyekről, így az uniós intézmények vezetőinek sajtótájékoztatóját is péntekre tették át.

Giuseppe Conte új olasz kormányfő már a találkozó előtt a migrációügyi zárónyilatkozat megvétózásával fenyegetett, amennyiben a tagállami vezetők nem tudnak Róma számára is elfogadható megoldásra jutni a bevándorlásról. Később azonban névtelenséget kérő diplomáciai források arról számoltak be, hogy

Olaszország a többi zárónyilatkozat elfogadását is blokkolni fogja, amíg nem születik számukra megfelelő megoldás a munkavacsora migrációs vitáján.

„Olaszország meg akarja várni a migrációs vitát, csak utána hagyja jóvá a zárónyilatkozatokat” – mondta egy neve elhallgatását kérő illetékes, aki szerint Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!